HU201850B - Channel of rail conductor with connecting device - Google Patents

Description

A találmány tárgya áramvezető sfncsatorna csatlakozó szerkezettel, ahol az áramvezető síncsatorna üreges testként van kiképezve, amelynek hosszirányában átmenő nyílással ellátott előlapja van, amelynek belső oldalán villamos vezetékek vannak elrendezve, a csatlakozószerkezet pedig az áramvezető síncsatorna előlapjára illeszthető házzal van ellátva, amelyben a nyflásba bevezethető, előretolható, ill. hátrahúzható és az áramvezető síncsatornán belül elforgatható érintkezőtartó van ágyazva, amely az áramvezető síncsatornán belül előretolt és elforgatott helyzetben az áramvezető síncsatorna vezetékeivel villamosán össze van kapcsolva.

Ismeretes, hogy lakásokban, hivatalokban és középületekben a villamos hálózat úgy van kialakítva, hogy a villamos áramot vagy csővezetékben vagy falon kívüli úgynevezett látható szerelvények segítségével szerelik az épületekbe és házakba. Ezek a kialakított rendszerek nem kellőképpen rugalmasa, mivel a kimeneti csatlakozási pontok rögzítetten vannak kialakítva, és helyük előre megvan határozva, még az épület elkészítése előtt. Egy későbbi időpontban ezen a kiépített hálózaton változtatni gyakran lehetetlen, vagy ha lehet is, akkor az csak rendkívül költséges módon valósítható meg, mivel mind a szerelés munkaigénye, mind a szerelés időigénye rendkívül nagy, nem beszélve arról, hogy nem nyújt kellőképpen esztétikus látványt.

A fent említett hátrányok kiküszöbölésére alakították ki a későbbiek során az úgynevezett huzalcsatornákat vagy síncsatornákat. A huzalcsatornák általában falon kívül, láthatóan vannak elhelyezve, és vízszintesen vannak a fal mentén vezetve, körülbelül az asztal magasságában, és az így vezetett villamos kábelekhez, amelyek a csatornában vannak elhelyezve, dugaszoló aljzatok csatlakoztathatók, amelyeknek azonban a helyzetét nem kell a síncsatorna kiépítése során meghatározni, jóllehet a dugaszolóaljzat csak a síncsatorna mentén alakítható ki. Ezeknek a síncsatornáknak negvan az az előnye, hogy a korábban alkalmazott árnyékolt kábel helyett csupasz vezetékeket tartalmaz, és ennek következtében a síncsatorna tetszőlees helyére a fázis megváltoztatása nélkül árcsatlakoztathatók fogyasztók, például lámpák stb.

Ezeknek a síncsatornáknak a rugalmassága azonban csak biztonságuk rovására valósítható meg, mivel az áramvezető csatlakozók nyitottak, és így ezeknél a síncsatornáknál lehetőség van arra, hogy pl. gyerekek egyszerűen és könnyen hozzáférhessenek. Ennek elkerülése érdekében általában igen szigorú előírások vonatkoznak például a síncsatorna beépítési magasságára, ami általában 2-3 méter, valamint arra, hogy mekkora feszültség kapcsolható a síncsatornára, ezen feszültség általában alacsony vagy törpefeszültség.

Ezek a követelmények, amelyek teljesen indokoltak biztonsági szempontokból, természetesen gátolják a sín csatorna szélesebb körű alkalmazását, vagyis ezek a sínciatornák csak bizonyos korlátozott körülmények között alkalmazhatók. Ismeretes olyan, U-alakú keresztmetszetű áramvezető síncsatorna, amelynél a villamos vezetékek az U-alakú profil szárainak belső részében vannak elhelyezve. Egy ilyen jellegű áramvezető síncsatornát ismertet pl. a 71-6528. számú SE szabadalmi leírás. Ilyen jellegű síncsatornáknál közvetlen érintés miatti villamos áramütés veszélyétől nem kell tartani, mivel a villamos vezetékek viszonylag mélyen vannak be5 ágyazva a villamos szigetelő profilba, de ebben az esetben is fennáll annak a veszélye, hogy olyan dugaszoló elemek, amelyeket gyerekek kezelnek, hozzáérhetnek az áramvezető vezetékhez a síncsatorna nyílásán keresztül.

A DE-AS 11.02.233. lajstromszámú közzétételi iratból ismert továbbá olyan csatlakozószerkezettel ellátott áramvezető síncsatorna, amelynél két villamos vezeték szigetelő anyagból készült üreges testként kialakított áramvezető síncsatornába van ágyazva, a csatlakozószerkezet pedig a vezetékekhez képest elfordíthatóan van kialakítva. A csatlakozószerkezet és a vezetékek közötti villamos csatlakozás lamellák különleges kialakított végein keresztül történik, amelynek keskeny oldalait a veze20 fékekhez nyomják. Ezen érintkeztetés módja a lamellák és a vezetékek közötti viszonylag nagy ellenállás miatt nem kielégítő, ezenfelül nagy terhelések esetén az érintkezési helyek felmelegedésével is számolni kell.

A találmánnyal célunk az említett hiányosságok kiküszöbölése, azaz a bevezetőben ismertetett áramvezető síncsatorna tökéletesítése.

A találmánnyal feladatunk olyan, csatlakozószerkezettel ellátott áramvezető síncsatoma kiala30 kítása, amely megfelel az áramütés elleni védelem követelményeinek, nagy áramerősségeken működtethető; tetszőleges magasságokban beépíthető, több fázist vezet, továbbá lehetővé teszi a csatlakozószerkezet révén a különböző fázisok kiválasztását egyszerű szerkezeti kialakítás mellett.

A találmány alapja az a felismerés, hogy a kitűzött feladat megoldható, ha az áramvezető síncsatornát és a hozzácsatlakoztatott csatlakozószerkezetet a felsorolt követelményeket lehetővé tevő szerkezeti elrendezéssel alakítjuk ki.

A kitűzött feladatot a bevezetőben ismertetett csatlakozószerkezettel ellátott áramvezető síncsatoma továbbfejlesztésével úgy oldottuk meg a találmány szerint, hogy a ház az áramvezető síncsatoma nyflásában alakzáróan bevezethető illesztőelemmel van ellátva, amelyben az érintkezőtartónak az áramvezető síncsatornán belüli elfordulását és előretolását lehetővé tevő üreg van kiképezve, ahol az érintkezőtartó forgóhüvely egyik végére van rá50 helyezve, amely forgóhüvely az érintkezőtartó előretolására, ill. visszahúzádásra és elforgatására alkalmas, és a forgóhüvely másik végén a csatlakozószerkezet elülső oldala felől hozzáférhető eszközt — előnyösen csavart befogadó nyílással, előnyösen furattal van ellátva.

Előnyös, ha az áramvezető síncsatorna nyílása legalább egyik oldalán az áramvezető síncsatoma hátlapja irányába hátranyúló és kampóalakú résszel végződő fallal van határolva, ahol a kampó60 alakú részek az áramvezető síncsatoma megfelelő oldalfala irányába vannak fordítva; ahol minden egyes kampóalakú rész az áramvezető síncsatoma megfelelő oldalfalának belső oldalán kialakított, egy-egy szinten kampóalakú résszel cgyüttműköd65 ve az áramvezető síncsatorna előlapjának belső ol-2HU 201850 Β dalán elrendezett vezetékeket rögzítő befogó szerkezetet képez.

Célszerű, ha a vezetékek szigetelőbetétbe vannak ágyazva, ahol a szigetelőbetétek az együttműködő kampóalakú részek mögé bepattintható külső vállal vannak ellátva; és/vagy ahol a szigetelőbetét rugalmas műanyagból van; és/vagy ahol a szigetelőbetétnek alaplemeze van, amely az áramvezető síncsatorna előlapjának belső oldalán fekszik fel, amely alaplemezről a hátlap irányába nyúló nyúlványok páronként vannak kiképezve, és ezen párok mindegyike egy-egy előnyösen négyszögkeresztmetszetű csatornát fog közre, amelyben a vezetékek vannak elhelyezve; ahol a vezetékek rugalmas éritnkezőnyomást kifejtő, előnyösen U-alakú keresztmetszetű sínek, amelyeknek befelé hajlított konvex szárai vannak; és/vagy ahol a vezetékek szabad végei a szigetelőbetétek nyúlványaival össze vannak kötve; és/vagy ahol a nyúlványok szabad szalagalakú végei párosán ékalakú befogóeszközt képezően rugalmasan egymásnak támaszkodnak.

Előnyös továbbá, ha az áramvezető síncsatornának hátlapjából kiinduló, előnyösen falhoz való rögzítésre alkalmas rögzítő elemei vannak, és ezen rögzítő elemek között további, előnyösen mennyezethez való rögzítésre alkalmas rögzítőelemek vannak kialakítva; és/vagy ahol előnyösen az egyik közbenső rögzítő elem horonnyal üregesre van kialakítva, amely a kampóalakú részeken át az áramvezető síncsatorna üregébe nyűik, ahol a horony a többi vezetékkel előnyösen azonos kiképzésű földelő vezetéket befogadó és rögzítő üreget képez.

Előnyös, ha az áramvezető síncsatorna összekötő szerkezettel van ellátva, amelynek hátsó feszítőeleme és elülső feszítőeleme van, ahol az összekötő szerkezet két síncsatorna között van elrendezve, és a két feszítőelem az összekötendő síncsatorna végződések közötti üregben vannak elrendezve, ahol a hátsó feszítőelem hátoldalán az összekötendő síncsatornák földelő vezetékébe csúsztatott földelő sín, és/vagy távközlési sín van vezetve, azt elülső feszítőelem elülső oldalán pedig alsó és/vagy felső fázisvezető sínek vagy nullvezető sín van vezetve, az elülső feszítőelem az áramvezető síncsatoma nyílásába illeszkedő, szabályozó csavarokat befogadó megvezető sínnel van ellátva, ahol a két feszítőelem közötti távolságot meghatározó szabályozó csavarok az elülső feszítőelemben vagy hátsó feszítőelemben menetes résszel vannak rögzítve, a másik, a hátsó feszítőelemben, vagy az elülső feszítőelemben pedig szabadon elforgathatóan vannak ágyazva, az összekötő szerkezet pedig fedőlappal van ellátva.

Célszerű olyan kiviteli alak is, amelynek sarokrésze van, amelyben az előnyösen kábelként kialakított vezetékek vannak elhelyezve; továbbá amely sarokrész harmonikával van borítva és a harmonika végei az összekötő szerkezethez vannak kapcsolva.

Célszerű, ha a hátlap külső rögzítő elemekkel van ellátva, amelyek közül legalább az egyik falhoz vagy mennyezethez való rögzítésére szolgáló vándoranyaként kiképzett tartóeszközzel van ellátva, amelybe rúd van becsavarva, és/vagy az áramvezető síncsatorna hátlapján előnyösen kábelcsatornaként kialakított szerkezetet rögzítő elemek vannak el4 rendezve, és/vagy álmennyezetet tartó elemek vannak elrendezve, és/vagy az áramvezető síncsatorna fal- vagy mennyezetnyflást fedő lappal van ellátva, az áramvezető síncsatorna pedig a fal- vagy mennyezetnyflásban van elrendezve.

A találmányt a továbbiakban példakénti kiviteli alakjai segítségével a mellékelt rajzra való hivatkozással ismertetjük részletesebben. A rajzokon az

1. ábra a telálmány szerint kialakított, csatlakozószerkezettel ellátott áramvezető síncsatorna egyik előnyös kiviteli alakjának perspektivikus rajza, ahol a síncsatorna el van látva sarokrésszel, a

2. ábra a találmány szerint kialakított, csatlakozószerkezettel ellátott áramvezető síncsatorna egyik kiviteli alakjának metszete, a

3. ábra a találmány szerinti áramvezető síncsatorna meghosszabbítására szolgáló összekötő szerkezet perspektivikus rajza, a

4. ábra a találmány szerint kialakított csatlakozószerkezet perspektivikus képe, az

5. ábra a 4. ábra szerinti csatlakozószerkezet működés közbeni helyzetben, a

6. ábra az 5. ábra szerinti csatlakozószerkezet robbantott képe, a

7. ábra a 6. ábrán bemutatott kiviteli alak térbeli rajza látható hátulról és felülről, a 4. ábra szerinti csatlakozószerkezet alulnézete, a

8. ábra a 4. ábra szerinti csatlakozószerkezet felülnézete, a

9. ábra a találmány szerinti áramvezető síncsatornának egy másik kiviteli alakjának metszete, amely távközlési és vezérléstechnikai vezetékrendszerhez is alkalmazható, a

10. ábra a csatlakozószerkezetnek egy másik kiviteli alakja, amely a 9. ábra szerinti áramvezető síncsatornára csatlakoztatható, a

11. ábra rúddal rögzített áramvezető síncsatornát mutat részben metszetben, a

12. ábra a találmány szerinti síncsatorna oldalsó burkolattal és rögzítő elemekkel.

Az 1. ábrán látható 1 áramvezető síncsatoma, ehhez csatlakozó 2 csatlakozószerkezet, amelynek segítségével közvetlenül csatlakoztathatók az 1 áramvezető síncsatornára különböző villamos berendezések és eszközök, továbbá látható az ábrán két 122 összekötő szerkezet, amelyek 136 fedőlappal vannak ellátva, valamint látható 120 sarokrész, amely 121 harmonikával van ellátva, továbbá látható az 1 áramvezető síncsatornát lezáró 119 fedőlapja, amelyet az 1 áramvezető síncsatorna végén helyeztünk el.

Az 1 áramvezető síncsatorna (2. ábra) üreges, előnyösen C-alakú keresztmetszetű 3 testtel van ellátva, amely a 2. ábra szerint álló vagy fekvő, hosszúkás, négyszögletes keresztmetszetű 3 test, amelynek az egyik hosszirányú oldala 4 hátlapként van kiképezve, amelyekhez 5 és 6 oldalfalak csatlakoznak, ahol az 5,6 oldalfalakhoz 7,8 előlap csatlakozik. A 7 és 8 előlapok másik, szabad vége a 4 hátlap irányába 11 nyflást közrefogó 9,10 falakat képezve be vannak hajtva. A 9, 10 falak szabad szélei az 5,6 oldalfalak felé mutató egy-egy 12 és 13 kampóalakú résszel végződnek, amellyel szemben az 5 és 6 oldalfalak belső felén kiképzett 14, 15 kampóalakú rész van elrendezve.

-3HU 201850 Β

Az ily módon kialakított 3 test egy 16 üreget fog közre, és a 4 hátlapjának külső oldala előnyösen el van látva 17,20 rögzítő elemekkel, amelyeknek segítségével az 1 áramvezető síncsatorna felszerelhető falra, és a 17 és 20 rögzítő elemek között további 18 és 19 rögzítő elemek vannak elhelyezve, amelyeknek segítségével az 1 áramvezető síncsatorna a mennyezetre szerelhető. Mind a 17 és 20, mind pedig a 18 és 19 rögzítő elemek peremesre vannak kiképezve, ahol a 17 és 18 rögzítő elemek peremei elenkező irányúak, mint a 19 és 20 rögzítő elemek peremei, és űy módon lehetőséget biztosítanak arra, hogy az 1 áramvezető síncsatornát valamilyen támasztóelemen, vagy akár vezetőperselybe is elhelyezzük és ott rögzítsük.

A 18 rögzítő elem el van látva 21 horonnyal, amely 21 horony a 16 üreg felé nyitottan van kiképezve, és szintén el van látva 22 és 23 kampóalakú résszel. A 21 horony és a 16 üreg közötti átmenetnél kiképzett 22,23 kampóalakú részek földelő 24 vezeték rögzítésére szolgálnak, amely földelő 24 vezeték ennél a kiviteli alaknál konvex szárakkal ellátott, U-alakú kivezetésként van kiképezve, ahol a szárak a belső fal irányába vannak hajlítva annak érdekében, hogy megfelelően biztonságos és rugalmas érintkezés jöhessen létre.

A 12, ill. 13 kampóalakú részek, valamint a 11 nyílás 9 és 10 fala, továbbá az elülső 7,8 előlapok, az 5,6 oldalfalak és a 14 és 15 kampőalakú részek közötti terek megfelelő 25 és 26 szigetelőbetétek befogadására alkalmasan vannak kiképezve, amelyek erre a célra alkalmas villamosán szigetelő, rugalmas anyagból, például műanyagból vannak kialakítva. A 26,26 szigetelőbetétek a 7, ill. 8 előlapon felfekvő 27 és 28 alaplemezzel vannak ellátva, amelyből kiindulva a 16 üreg belsejébe irányított, párosán elrendezett 29, 30, ill. 31, 32 nyúlványok vannak kiképezve, így egy-egy lényegében négyszögletes 33, 34 csatornát fognak össze, amelyben 35,36 vezetékek, valamint nuUvezető 37 vezeték van elrendezve. Ezeknek a 35,36,37 vezetékeknek célszerűen ugyanolyan alakjuk van, mint a földelő 24 vezetéknek. A 25,26 szigetelőbetéteknek szélső 29, 31 nyúlványai 143,144,31.145 és 146 váUal vannak ellátva, amelyet a hozzácsatlakozó 12, 14, 13, 15 kampóalakú rész mögé bepattintva a 25,26 szigetelőbetétnek a 16 üregben való rögzítésére szolgál. A 29,30, illetőleg 31 és 32 nyűványok behajlított szabad végükkel párhuzamosan egymáson fekszenek fel és a 16 üreg felől nézve ékalakú nyílást képeznek, amely általában a 16 üreg felé zárva van, és sem a 35,36,37 vezetékekhez, sem a 35,36,37 vezetékek elhelyezésére szolgáló csatornákhoz nem lehet hozzáférni. így a 35,36,37 vezetékek teljes mértékben védettek, érintés szempontjából, és adott esetben csepegő víz ellen is. Akkor, amikor villamos kapcsolatot akarunk létrehozni, amelyre a továbbiakban még részletesebben ki fogunk térni, akkor megfelelő erővel kell a 29 és 30, illetőleg a 31 és 32 nyúlványok közé vezetni a csatlakozóüelemet úgy, hogy az érintkező a megfelelő vezetékkel érintkezésbe léphessen.

Az 1 áramvezető síncsatornába 2 csatlakozószerkezet (2. ábra) van becsatlakoztatva, a 2. ábrán látható helyzetben. Az előzőekben már utaltunk arra, hogy a 29, 30, 31, 32 nyúlványok megfelelő rugalmas anyagból vannak kiképezve, így a csatlakozószerkezet érintkezőinek a behelyezése, illetőleg a 35,36,37 vezetékkel való érintkeztetése során rugalmas deformációt hoznak létre.

Az 1 áramvezető síncsatorna meghosszabbítására, ill. két 1 áramvezető síncsatorna összekapcsolására 122 összekötő szerkezet szolgál, amely a 3. ábrán szétnyitott állapotban látható.

Az 1. ábrán látható 2 csatlakozószerkezet ennél a kiviteli alaknál 40 dugaszoló betét, amelybe csatlakozó dugó vezethető be tetszőleges villamos berendezés csatlakoztatásához. A 4., 5. és 6. ábrán látható részletesebben a 2 csatlakozószerkezet.

A 2 csatlakozószerkezet 39 előlappal van ellátva, amely általában zárt, lapos négyszögletes burkoló testként van kiképezve, amely a hátsó oldala felől nyitott. Az 1. ábra szerinti 2 csatlakozószerkezet süllyesztett 40 dugaszoló betéttel van eUátva, amely peremen (6. ábra) keresztül a 2 csatlakozószerkezet előlapjához csatlakozik. A 40 dugaszoló betét önmagában ismert, ezért erre részletesebben nem térünk ki. A 2 csatlakozószerkezet 39 előlapjának egyik oldalán 41 nyílás (6. ábra) is ki van képezve, amelybe biztosítékkal ellátott 42 kapcsoló van elhelyezve, amely 42 kapcsoló a példakénti kiviteli alaknál egy billenőkapcsoló. A 42 kapcsoló és a biztosíték képezhet egy egységet is, amely élőiről 42’ nyű irányában a 41 nyíláson keresztül a 2 csatlakozószerkezetbe bevezethető, és ott önmagában ismert módon rögzíthető. A biztosítékkal ellátott 42 kapcsoló oldalirányba mutató, lapos 43 és 44 csatlakozóval van ellátva. A 39 előlap mögött alsó és felső 45,46 házrész van. Ez a két 45 és 46 házrész szimmetrikusan van elhelyezve, kiképzésük is azonos úgy, hogy ugyanazzal a szerszámmal elkészíthetők. A 45, 46 házrész a háznak egy-egy 47, 48 felét képezik, és lényegében a 39 előlap hátranyúló meghosszabbításai, amelyek 49,50 illesztőelemre vannak csatlakoztatva, ahol a 49,50 illesztőelemek az 1 áramvezető síncsatorna 11 nyílásába illeszkedő mérettel vannak kialakítva. Az alsó 45 házrész felső pereme (6. ábra) 51 és 52 horonnyal van kiképezve, amelybe a felső 46 házrész alsó szabad pereme illeszkedik. A ház mindkét 47,48 fele megfelelő 53 és 54 megvezetőelemekkel van kiképezve, amelyek célszerűen a 45,46 házrészek sarkainál elhelyezett hüvelyek és 55 csavar befogadására alkalmasan vannak kialakítva, és úgy vannak elhelyezve, hogy a előlapot a házhoz rögzítő 55 csavar a 39 előlap felől nem látható. A 45, 46 házrészek további 57 csavarral vannak összefogva, amelyek 56 megvezetőelembe vannak elhelyezve. A 39 előlap és a 45 és 46 házrészek között célszerűen még egy további 58 horony (5. ábra) is ki van képezve, amely a házon körbefut és amely 58 horony lényegében csupán esztétikai szempontokból van kialakítva. A 49, 50 illesztőelem hátsó, ill. szabad végén 59 és 60 üregek vannak kialakítva, amelyek oldalirányba 61,62 ütközőkkel vannak határolva.

A találmány szerinti 1 áramvezető síncsatornánál lehetőség van arra is, hogy a 40 dugaszoló betét, a 39 előlap és a 45 és 46 házrészek egydarabból műanyagból vannak kialakítva, például fröccsöntéssel. De ugyanígy lehetőség van arra is, hogy csak

-4HU 201850 Β a két 45,46 házrészt készítsük egydarabból.

A 2 csatlakozószerkezetben központosán elrendezett 40 dugaszoló betéten tengelyirányú 64 furattal és 65 fejrésszel ellátott 63 forgóhüvely van átvezetve, ahol a 65 fejrész 66 peremmel végződik és 67 bemélyedésekkel van ellátva. A 63 forgóhüvely lehet műanyagból vagy fémből kialakíva. A 64 furat a 65 fejrészben süllyesztett fejű 69 csavar fejének befogadására kúposán kiszélesedő 68 résszel van ellátva. A 63 forgóhüvely rögzítő 70 hornyokkal van ellátva, amelyek arra szolgálnak, hogy a 63 forgóhüvelynek a 40 dugaszoló betétben való elmozdulását megakadályozzák, a rögzítő 70 hornyokba elülső és hátsó 72,71 rögzítőgyűrű van behelyezve. Az elülső 72 rögzítőgyűrű és a 63 forgóhüvely 65 fejrésze között a 40 dugaszoló betét fenékrésze található, míg a hátsó 71 rögzítőgyűrű az alábbiakban még ismertetésre kerülő földelő 100 vezetéket rögzíti.

A 63 forgóhüvely hátsó vége73,74 szárakat és 75 nyílást képezően villaszerűén van kialakítva, ahol a 73, 74 szárak a 75 nyílásba nyúló 76,77 bütyökkel vannak ellátva. A 63 forgóhüvelynek az így kialakított vége alkalmas arra, hogy megtartson keresztirányban elhelyezett 78 érintkezőtartót, amely villamosán szigetelő anyagból, előnyösen műanyagból van kialakítva. A 78 érintkezőtartó előnyösen téglatest alakúra van kiképezve és központosán 79 furattal van ellátva, amelynek közelében 80 és 81 nyílások vannak kiképezve, amelyek a 63 forgóhüvely végén kiképzett 73, 74 szárak befogadására alkalmasak úgy, hogy a 63 forgóhűvely vége a 78 érintkezőtartóba illeszkedik. A 78 érintkezőtartó hátsó oldalán 82 zárólap van elrendezve. A 82 zárólap a 78 érintkezőtartó hátlapján fekszik fel, a közepén 83 furat van kiképezve, amely 83 furaton a 39 előlap felől betehető 69 csavar áthalad, és a 82 zárólapot a helyén megtartja.

A 78 érintkezőtartó elsősorban pl. U-alakú 84 érintkezőlemez befogadására szolgál, amely 85,86 szárakkal és 87 gerinclemezzel van ellátva, és nullavezetőként, illetőleg -csatlakozóként használható. A 84 érintkezőlemez a 78 érintkezőtartóba hátulról helyezhető be, mégpedig úgy, hogy a felső 85 szár erre a célra kiképzett 88 nyílásba dugható, míg az alsó 86 szár a 88 nyílás méreténél nagyobb méretű 89 nyílásba dugható be, ahol további érintkezők is lehetnek elrendezve, amelyeket villamos vezetőként kívánunk alkalmazni. A 78 érintkezőtartő egyik oldalán alsó fázisválasztó 89 nyílás mellett fázisjelölés van elhelyezve, amelyen az egyes fázisok jelölve vannak. A 78 érintkezőtartónak továbbá a 79 furat, valamint a 80 és 81 nyílások felett egy további 91 nyílás van kiképezve, amelybe további fázisérintkező helyezhető, és a 91 nyílás felett még egy további nagyobb méretű 92 nyílás is ki van képezve, amely 92 nyílás nagysága általában megegyezik a 89 nyíláséval, de nagyobb, mint a 91 nyílás. A 92 nyílás mellett a 78 érintkezőtartó oldalán 93 fázisjelölés van elhelyezve, amely jelöli a 92 nyílásban vezetett fázisok számát. A 91 és 92 nyílások úgy vannak kialakítva, hogy elhelyezhető bennük egy szögletes fémből készült 94 éríntkezőlemez, amelynek 95 fázisérintkezője kinyúlik a 91 nyíláson keresztül, és egy 96 szárral van kiképezve, amely oldalirányba behajtott peremmel van ellátva, amely8 be 97 fázisválasztó elem megfelelő súrlódási erővel dugható be. A 97 fázisválasztó elem 98 szára a 92 nyílásba nyúlik bele, míg behajlított 99 szára a 96 szár behajtott peremei közé csúsztatható.

A 63 forgóhüvely 100 vezetékkel van ellátva, amely magában foglal egy 101 földelőérintkezőt és egy 102 furatot. A101 földelőérintkező U-alakúra van kiképezve, és ismert módon benyúlik a 40 dugaszoló betétbe. Ennél a kiviteli alaknál a 101 földelőérintkező függőleges síkban van elhelyezve. A 101 földelőérintkező alsó szára hátrafelé irányított nyúlvánnyal van kiképezve, éspedig vízszintesen elhelyezkedő 103 kengyellel, amelynek szabad végei földelésre kapcsolt 104,105 dugaszoló csatlakozóként vannak kiképezve. A104,105 dugaszoló csatlakozók 49 vagy 50 illesztőelem szabad, ill. hátsó végéből állnak ki, és földelő 24 vezetékkel vannak összekapcsolva. Annak ellenére, hogy a 49, 50 illesztőelemek azonosak, az a tény, hogy a 104 dugaszoló csatlakozó csak az egyikből nyúlik ki, és aszimmetrikusan helyezkedik el a 21 horony és a földelő 24 vezeték (2. ábra), biztosítja, hogy a 2 csatlakozószerkezet csak meghatározott helyzetben csatlakoztatható az 1 áramvezető síncsatomára, amely a fázisválasztást előre meghatározza. Helytelen, hibás elhelyezés esetén a 2 csatlakozószerkezet 78 érintkezőtartója nem mozdítható abba a helyzetben, amelyben áramvezető kapcsolat jön létre.

A 40 dugaszoló betét felől a 2 csatlakozószerkezet hátlapja felé 106,107 befogóhüvelyek vannak kiképezve, amelyek 108 és 109 hüvelycsapokkal vannak ellátva, amelyekbe villásdugónak a csatlakozói tolhatókbe. A 6. ábrán abaloldali 108 hüvelycsap hátrafelé irányított 110 tartóelemmel van összekapcsolva, a jobboldali 109 hüvelycsap pedig jobbra kinyúló 111 tartóelemmel van kapcsolatban. A110 tartóelem abból a célból van kiképezve, hogy a nullavezető 84 érintkezőlemez 85 szárát tartsa, míg a 111 tartóelem a biztosíték 43 csatlakozóját megfogja. A biztosíték másik, felső 44 csatlakozója egy szögletes alakúra kiképzett 112 összekötőelem elrendezett 113 tartóelembe van behelyezve, a 112 összekötőelem másik 114 tartóeleme hátrafelé nyúlik és a 91 nyíláson átvezetett, egyik fázisra kapcsolva 95 fázisérintkezővel van összekapcsolva.

A nullavezetőre kapcsolt 85 szárnak és a 95 fázisérintkező szárának a 110 és 114 tartóelemekbe való behelyezésével, azokat a 2 csatlakozószerkezetben megfelelően rögzítjük, erre a célra a 45 és 46 házrészek 115 és 116 rögzítőszárral vannak ellátva, amely 115 és 116 rögzítőszárak a 49,50 illesztőelem alján vannak ehelyezve, és a 115,116 rögzítőszárak egymás felé nyúló karmokkal vannak kiképezve úgy, hogy a 110,114 tartóelemek oldalirányú eltolódás ellen biztosítva vannak. Mindkét 45 és 46 házrész az 59 és 60 üregekben egy-egy átmenő 117 nyílással van ellátva, amely 117 nyílás az említett 85 szárnak, ill. a 95 fázisérintkező szárának vagy a 110, 114 tartóelemeknek a befogadására van kiképezve, és a 49,50 illesztőelem még egy-egy 118 nyílással is el van látva, amely szintén az 59 és 60 mélyedések tartományában van kialakítva, és a 63 forgóhüvely befogadására szolgál.

A találmány szerint kialakított 2 csatlakozószer5

-5HU 201850 Β kezet összeszerelt állapotban a 4., 5. ábra szerinti alakkal van kiképezve. Kihúzott vagy bedugott állapotban a 78 érintkezőtartó be (vissza) van húzva, vagy a 49,50 illesztőelembe van beágyazva (4., 7., 8. ábra). Ebben az esetben a 78 érintkezőtartó az 59, 60 üregek fenekétől meghatározott távolságban helyezkedik el, ezen távolsággal meghatározott tér a 85,86 szárak, a 95 fázisérintkező és a 98 szár befogadására szolgál, amelyek késés érintkezőként a 78 érintkezőtartóból kiállnak.

Abban az esetben, hogyha a 2 csatlakozószerkezetet villamosán is hozzá akarjuk kapcsolni az 1 áramvezető sfncsatornához, a 49,50 illesztőelemeket az 1 áramvezető síncsatornába kell tolni mindaddig, amíg a 104, 105 dugaszoló csatlakozók a földelő 24 vezetékkel össze nem kapcsolódnak, amikor a 49,50 illesztőelemek a 4 hátlapon ütköznek. Ennek a során a ház mindkét 48,47 fele egyszerre ütközhet az 1 áramvezető síncsatorna 7, 8 előlapjának. Ezt megelőzően már a fázisválasztás megtörtént azzal, hogy az eltolható 98 szárat a 93 fázisjelölés segítségével a kívánt helyzetbe toltuk. Ezt követően megfelelő szerszámok segítségével az elforgatható 63 forgóhüvelyt pl. a 67 bemélyedésbe helyezett csavarhúzóval az óramutató járásával egyező irányba egy negyed fordulattal elforgatjuk, míg a 78 érintkezőtartó a 61,62 ütközőkön fel nem ütközik. Ez a helyzet az ábrákon nem látható, de ilyenkor is az 59 és 60 üregek feneke és a 78 érintkezőtartó között még meghatározott távolság van, és földelő 104 és 105 dugaszoló csatlakozók kivételével az érintkező szárak vagy a késé érintkezők egyik fázissal sincsenek villamos kapcsolatban. A villamos kapcsolat akkor jön létre, hogyha megfelel forgató szerszámmal, például egy csavarhúzóval a kúposán kiszélesített 68 részben elhelyezett 69 csavart az óramutató járásával egyező irányban meghatározott szögben elforgatjuk, ekkor a 78 érintkezőtartó az 59 kés 60 üregek fenékrészét megközelíti, és végül annak a közelében helyezkedik el úgy, hogy a 85 és 86 szárak, valamint a 95 fázisérintkező és a 98 szár a hozzá társított tartóelemmel, érintkezőnyílással és fázisvezetékkel érintkezésbe lép, ahogyan ez a 2. és 8. ábrákon látható. Ennek során a 78 érintkezőtartó adott esetben az 59, 60 üregek 148 bemélyedésébe tolható, és így elérhető az, hogy a 78 érintkezőtartó tovább ne legyen elforgatható, pontosabban mikor az érintkezőpozíciót elérte, akkor már ne legyen tovább forgatható, mivel a 148 bemélyedésnek az oldaló felületei felfekszenek a 78 érintkezőtartó hosszirányú oldalfalán. Az 5. ábrából jól látható, hogy a 78 érintkezőtartó oly módon kerül nyugalmi helyzetéből bekapcsolt állapotba, hogy a 69 csavar elforgatásával a 73, 74 szárak mentén elmozdul. Ezt követően hálózati csatlakozón keresztül a kívánt villamos berendezést a 40 dugaszoló betéten át az 1 áramvezető síncsatornára csatlakoztathatjuk és a 42 kapcsolóval bekapcsoljuk.

Elvileg lehetőség van arra, hogy a 2 csatlakozószerkezetet bekapcsolt állapotban is tetszőleges irányba eltoljuk az 1 áramvezető síncsatorna mentén, jóllehet az ilyen eltolási folyamat nem túlságosan kívánatos, mivel az egyes villamosán vezető elemek között hosszabb idejű használat után is megfelelő nyomást kell biztosítani a kívánt villamos érintkezés biztosítása érdekében.

A 2 csatlakozószerkezet leszerelésekor ellenkezőképpen kell eljárni, mint az összeszereléskor, vagyis a 69 csavart az óramutató járásával ellentétes irányba kell először elforgatni, akkor a 78 érintkezőtartó a 73,74 szárak között hátrafelé húzható úgy, hogy végül a 76 és 77 bütykökön fekszik fel. Ezután a forgatható 63 forgóhüvelyt elforgatjuk az óramutató járásával ellentétesen egy negyed fordulattal, és így a 78 érintkezőtartó a 4. ábrán bemutatott helyzetbe kerül, és a 2 csatlakozószerkezet egyszerűen kihúzható az 1 áramvezető síncsatornából.

Az ábrák lényegében a három felső fázis közötti fázisválasztást mutatják, jóllehet lehetőség van arra is (lásd a 6. ábra, alul), hogy kétfázisú rendszert valósítsunk meg. Ehhez nullavezető 84’ érintkezőlemez alsó 86 szárával a 149 nyfláson van átvezetve, míg a 94’ érintkezőlemez 95’ fázisérintkezőjének szárával 91’ nyílásba van bevezetve, tartó 96’ szára pedig lefelé van hajlítva és 150 furattal van ellátva, amelyen a 63 forgóhüvely van átvezetve.

A tartó 96’ szár egyik végén mindkét oldalról visszahajtott részek vannak kialakítva, amelyek 97’ fázisválasztó elem befogására szolgálnak, mégpedig a 78’ érintkezőtartóban kiképzett alsó 89’ nyílás magasságában, ahol a 89’ nyílás magassági mérete a 89 nyílásénál kisebb. A nullvezető 84’ érintkezőlemez és a fázist vezető 94’ érintkezőlemez egymástól 151 szigetelőlemezzel van elválasztva, amelybe egy furat van kiképezve a 63 forgóhüvely számára. A találmány szerinti 1 áramvezető síncsatornában semmiféle problémát nem okoz a fázisválasztás. Az összes fázis számára egyetlenegy érintkezőlemezt is alkalmazhatunk, ennek megvalósítása azonban nem műszaki, hanem biztonságtechnikai kérdés, és ezt mindig az adott ország előírásai határozzák meg.

A találmány szerinti 1 áramvezető síncsatorna (1. ábra) egyszerűen csatlakoztatható akár egy további 1 áramvezető síncsatornához, akár egy 120 sarokrészhez, erre szolgál 122 összekötő szerkezet, amelyet a 3. ábra ismertet részletesebben. A 122 összekötő szerkezet egy hátulsó 123 feszítőelemmel és egy elülső 125 feszítőelemmel van ellátva. Ezek a 123 feszítőelemek léc- vagy tömbszerűen vannak kialakítva, és egymással szemben vannak elhelyezve, és lényegében az egymással szomszédos 1 áramvezető síncsatornák 16 üregeit töltik ki. Szereléskor ezek a 123,125 feszítőelemek oldalirányból betolhatók, mégpedig úgy, hogy a 124 földelő sín a 104 és 105 dugaszoló csatlakozókhoz hasonlóan a szomszédos 1 áramvezető síncsatornák földelő 24 vezetékébe vannak becsúsztatva. A hátulsó 123 feszítőelem hátoldalán van a 124 földeld sín, és adott esetben távközlési 124’ sín elhelyezve, az elülső 125 feszítőelem elülső oldalán alsó 126 fázisvezető sín, 127 nullavezető sín, valamint a többi 128 fázisvezető sín van elrendezve, amelyek az 1 áramvezető síncsatornák fázis- és nullavezetőinek megfelelő érintkezőihez vannak csatlakoztatva. A 125 feszítőelem elülső részéből megvezető 129 sín áll ki, amelynek magassága az 1 áramvezető síncsatornában lévő 11 nyűás magasságával (méretével) egyezik meg. A 129 sín 130,131 furatokkal van ellátva, amelyekbe

-6HU 201850 Β

132, 133 szabályozó csavarok vannak elhelyezve.

Ezek a 132,133 csavarok szabad végükkel elforgathatóak, és a hátsó 123 feszítőelemben tengelyirányukban elmozdíthatatlanul vannak ágyazva úgy, hogy elforgatásukkor a két 123 és 125 feszítőelem közeledik egymáshoz. Ezzel a módszerrel az 1 áramvezető síncsatoma szegmensei könnyen és gyorsan rögzíthetők egymáshoz, illetőleg kapcsolhatók szét adott esetben. Csak a 124 földelő sín, a 127 nullavezető sín, a 126 és 128 fázisvezető sín van villamosán vezető anyagból kiképezve, a 123 és 125 feszítőelemek villamosán szigetelő anyagból vannak kialakítva.

A122 összekötő szerkezet U-alakú 136 fedőlappal is el van látva, amely a síncsatornákat védi, és amely 136 fedőlap 137 gerinclemezből és 138 és 139 szársíkból áll, ahol a szabad 138, 139 szárak vége egymás felé van hajlítva, biztosítva ezáltal a 136 fedőlap megfelelő rögzítését. A136 fedőlap további biztonságos rögzítésére menetes 134 furat szolgál, amely a 129 sínen van kialakítva, és amelybe 135 csavar csavarozható úgy, hogy a 136 fedőlapon egy 141 mélyedés van a a 135 csavar fejének kiképezve. A136 fedőlaphoz tartozó 137 gerinclemez 140 bordával van ellátva, amely a 11 nyílásba való bevezetést megkönnyíti és a 136 fedőlapot megmerevíti. A két 123,125 feszítőelem között 142 rés van, amely biztosítja az egymással szomszédos részek megfelelő szellőzését (hűtését) is, amennyiben erre szükség van. A 142 rés helyett a két 123, 125 feszítőelem közé gumit lehet elhelyezni, vagy valamilyen rugalmas gumibetétet.

A találmány szerinti 1 áramvezető síncsatornát megfelelő végdarabok és csatlakozók segítségével lehet a táphálózatra csatlakoztatni, ahol a villamos kábel egyes fázisai az 1 áramvezető síncsatorna megfelelő vezetékeivel lesznek összekapcsolva. Az

1. ábrán látható 120 sarokrészben kábelek vannak elrendezve, amelyek hajlíthatók, és két 122 összekötő szerkezet között esetleges hosszváltozásokat (hőtágulás stb.) kompenzálják. A 120 sarokrészt burkoló 121 harmonika védi, amely adott esetben 180 fokos szögben is meghajlítható.

A fentiekben ismertetett fázisválasztás kézi úton is végrehajtható a megfelelő szárak működtetésével, amely szárakat vagy közvetlenül vagy valamilyen mechanizmus segítségével tolunk a helyükre, amely mechanizmust például valamilyen szabályozógombbal vagy emelőkarral működtetünk.

A 78 érintkezőtartó célszerűen 152 és 153 bevágásokkal van ellátva (5. ábra), amelyek a 61 és 62 ütközőkön felfekszenek és velük alakzáró kapcsolatot hoznak létre a 2 csatlakozószerkezet nyugalmi állapotában.

Az 1 áramvezető síncsatorna keresztmetszete nem kell, hogy szimmetrikus legyen, így pl. olyan 11 nyílással rendelkezhet, amely egyoldalt rövid oldallappal van határolva. A 78 érintkezőtartó mozgatása a fentiekben ismertetett eszközöktől eltérő eszközök segítségével is történhet. A 2 csatlakozószerkezet közvetlenül villamos készülék, vagy lámpa is lehet.

A104,105 dugaszoló csatlakozók (4., 5. ábra) a 49, 50 illesztőelemek hátoldalán lévő 161 résben vannak megfogva. Mivel a 49, 50 illesztőelemek azonos kiképzésűek a 2., 4. és 5. ábra szerinti kiviteli alak esetén, csak az egyik 49 illesztőelem 161 réseiben vannak 104,105 dugaszoló csatlakozók, míg a másik 50 illesztőelem 161 rései üresek.

A fentiekben ismertetett 1 áramvezető síncsatorna esetén a 2 csatlakozószerkezet csupán az 1 áramvezető sínről való áramleágaztatást valósítja meg. A találmány szerint kialakított 1 áramvezető síncsatornának egy további kiviteli alakja (9., 10. ábra) távközlési és vezérléstechnikai kapcsolat biztosítására is alkalmas.

Ebben az esetben 1*” áramvezető síncsatorna szintén üreges, előnyösen C-alakú 3 testtel van ellátva, hosszúkás álló vagy fekvő keresztmetszettel, ahol az egyik hosszanti oldala a 4 hátlap, hozzákapcsolódik az 5,6 oldalfal, amelyeknek folytatása a 7, 8 előlapok, amelyek egymástól meghatározott távolságban a 4 hátlap felé be vannak hajlítva, és a 11 nyílás 9,10 falait képezik. A11 nyílás adott esetben 136’ fedőlappal lezárható. Ezen kiviteli alak abban különbözik a 2. ábra szerintitől, hogy az 1 áramvezető síncsatorna 4 hátlapján (9. ábra) a 4 hátlapjából kiálló, előnyösen falhoz való rögzítésére szolgáló 1T, 20’ rögzítő elemek vannak kiképezve, amelyek között—elsősorban az 1’” áramvezető síncsatornát a mennyezethez rögzítő — 18’, 19’ rögzítő elemek vannak kiképezve, amelyek előnyösen párhuzamosan ellenkező irányba mutató peremekkel vannak ellátva. Az egyik, belső 18’ rögzítő elem előnyösen 21 horonnyal üregesre van kialakítva, amely a 3 test 16 ürege felől nyitott, és amelyben a földelő 24 vezeték van elrendezve. A 24 vezetéket 22, 23 kampóalakú részek rögzítik, amelyek a 21 horonynak a 16 üregbe való átmeneténél vannak elrendezve. A 21 horony mellett a 4 hátlapon további, kissé szélesebb 21’ horony van, amely szintén 22’, 23’ kampóalakú résszel a 16 üregbe torkollik. A 22’, 23’ kampóalakú részek 24’ szigetelőbetétet rögzítenek, amely lényegében U-alakú keresztmetszetű, amelynek szabad zárvégei a 21’ horony oldalfalain rugalmasan támaszkodnak. íly módon a 24’ szigetelőbetét szereléskor a 21’ horonyba bepattintható, a 24’ szigetelőbetét szabad szárvégei a 22’, 23’ kampóalakú részek mögé beékelődnek, megakadályozva a 24’ szígetelőbetétnek a 21 horonyból való kiesését.

A 24’ szigetelőbetét szárainak belső oldalán 1’, 2’ vezeték van elrendezve, amelyekkel a 21’ horonyba bevezetett késes érintkezők egy dugaszoló csatlakozók villamos kapcsolatot létesítenek. Ezen 1’, 2’ vezetékek főleg távközlési és/vagy vezérléstechnikai célokra alkalmazhatók. A bemutatott kiviteli példa esetén az 1’, 2’ vezetékek egymáshoz képest, a horony mélységéhez viszonyítva eltoltan vannak elrendezve. Ezáltal a 24’ szigetelőbetét rugalmasságát optimálisan hasznosíthatjuk és kiváló villamos érintkezés valósítható meg.

A 9. ábra szerinti Γ” áramvezető síncsatornára a 10. ábra szerinti 2” csatlakozószerkezet csatlakoztatható, amely hasonló felépítésű mint a 4-8. ábrákon ismertetett 2 csatlakozószerkezet.

A10. ábra szerint járulékos nagyobb méretű 162 rések vannak a 49,50 illesztőelem hátoldalán, amelyek nagyobb méretű 104’, 105’ dugaszoló csatlakozók, pl. késes érintkezők befogadására alkalmasak.

-7HU 201850 Β

A10. ábra szerinti kiviteli alak esetén az ábrán alul 104,105 dugaszoló csatlakozók 161 résekben vannak elrendezve, amelyek a földelő 24 vezetékhez (9. ábra) kapcsolódnak. Az 1’, 2’ vezetékkel való kapcsolatot pedig a 162 résekben elhelyezkedő 104’, 5

105’ dugaszoló csatlakozók létesítik, ezen kapcsolat távközlési és/vagy vezérléstechnikai hálózat része.

A 21, 21’ hornyok a 4 hátlap szélességét tekintve aszimmetrikusan vannak elrendezve. Ezen intézkedés révén a 2” csatlakozószerkezet (10. ábra) kizá- 10 rólagosan előre meghatározott helyzetben tolható az 1’” áramvezető síncsatornába, ahhoz képest 180 ’-kal elfordítva pedig nem.

Ezen kiviteli alak esetén a két 49’, 50’ illesztőelem előnyösen szintén azonos kiképzésű, így közös 15 szerszámmal, pl. fröccsöntéssel állíthatók elő.

A háznak 49’, 50’ illesztőelemekkel kialakított 47’ fele a hátoldalon 1” biztosíték van elrendezve, amely a 2” csatlakozószerkezetre kapcsolt fogyasztó készülékek biztosítására szoglál és elsősorban 20 kisfeszültséghez van kialakítva.

A 2” csatlakozószerkezet (10. ábra) villamos készülékek csatlakoztatására szolgál, valamint távközlési és vezérléstechnikai célokra is hasznosítható. A 2” csatlakozószerkezet továbbá közvetlenül 25 távközlési készülékként is alkalmazható, pl. akusztikaijelzőberendezésként stb. A 2” csatlakozószerkezet továbbá távközlési és/vagy vezérléstechnikai rendszer csatlakozásait is tartalmazhatja, a 2” csatlakozószerkezetbe vezeték nélküli adók és vevők 30 építhetők be, pl. infravörös vagy ultrahangos érzékelők, ill. antennák. A104,104’, 105,105’ dugaszoló csatlakozók helyett önmagában ismert lapos érintkezők is alkalmazhatók, amelyek nyáklemezek, vagy vezetékrendszert tartalmazó kártyák részei. 35

A távközlési és/vagy vezérléstechnikai célú 1’, 2’ vezetékek, pl. különböző fajtájú telefonhálózatokhoz, optikai személykereső berendezésekhez, vezeték nélkül személykereső berendezésekhez, óraszerkezetekhez, bélyegző órákhoz, jelenlétellenőr- 40 ző készülékekhez, szünetjelző készülékekhez, kapuzáró szerkezetekhez, információt továbbító készülékekhez, pl. tűzjelző készülékekhez, hibajelérzékelőkhöz, világítás- és klímaberendezéseket ellenőrző készülékekhez stb. alkalmazhatók. 45

Az 1’” áramvezető síncsatorna célszerűen 168 rúd segítségével mennyezetre rögzíthető vagy pedig az 1’” áramvezető síncsatorna álmennyezetet tartó szerkezetként is kialakítható. Ehhez pl. 169 vándoranya szolgál, amely az 1”’ áramvezető síncsatorna 50 profiljaival van összekapcsolva, ahol a 169 vándoranya közvetlenül a 168 rúdra vagy közvetlenül az 1’” áramvezető síncsatornára (12. ábra) van rögzítve. A168 rúd mennyezet felőli vége horogszerűen lehet kialakítva. A 11. ábra szerinti kiviteli alak 55 esetén 163 rúd és az 1’” áramvezető síncsatorna közötti összekötőelemként szintén 169 vándoranya szolgál, amely megfelelő, körömszerű végekkel ellátott 164, 165 kábelcsatornához kapcsolódik, amely körömszerű végek az Γ” áramvezető síncsa- 60 tornán kialakított felfüggesztő elemekhez kapcsolódnak. A164,165 kábelcsatornán kívül további, az 1’” áramvezető síncsatorna megfelelő profilját közrefogó 166,167 elemek is alkalmazhatók, amelyek 170 álmennyezetet támasztanak alá és emellett ide- 65 gén testek behatolását az 1’” áramvezető síncsatorna hátoldalán megakadályozzák, vagy legalábbis a 170 álmennyezettel vagy fallal megfelelő alakzáró kapcsolatot létesítenek. A 163 rúd (11. ábra) vagy a 168 rúd (12. ábra) az Γ” áramvezető síncsatornát falra is rögzítheti.

Az 1’” áramvezető síncsatorna horog segítségével is rögzíthető a mennyezetre, ennél a kiviteli alaknál a 166,167 elemek az ily módon felfüggesztett 1 áramvezető síncsatornába beakaszthatók.

A találmány szerinti megoldás előnye, hogy új típusú áramvezető síncsatornát alakítunk ki tápáram vezetésére, amely messzemenően kielégít minden követelményt, amely az áramütéssel szembeni védelem szempontjából előírás, illetőleg ugyanakkor a találmány szerinti 1 áramvezető síncsatorna erősáram vezetésére is alkalmazható, és tetszőleges magasságban beépíthető.

A találmány szerinti 1 áramvezető síncsatornának további előnye az, hogy szerkezete egyszerű, viszonylag alacsony költséggel állítható elő, viszonylag kis ráfordítással beépíthető, és abban az esetben, ha cserélni kell a csere gyorsan és biztonságosan valósítható meg. Előnye továbbá a találmány szerinti áramvezető síncsatornának, hogy könnyedén szerelhető termeknek a sarkaiba különböző kiugrások mellett, amit az ismert műszaki megoldásokkal nem valósíthattak meg.

A találmány szerinti áramvezető síncsatorna előnyösen alkalmazható ott is, ahol a már meglévő ismert huzalcsatorna van kiépítve úgy, hogy annak a helyébe beépíthetjük.

A találmány szerinti síncsatorna további előnye, hogy tetszőleges villamos készülékek csatlakoztathatók rá, vagy kapcsolhatók le róla a síncsatorna teljes hossza mentén tetszőleges helyen anélkül, hogy a síncsatornát feszültségmentes állapotba kellene helyezni, azaz anélkül, hogy a síncsatornára csatlakoztatott további fogyasztók üzemét zavarnánk. További előnye a találmány szerinti síncsatornának, hogy az ismert berendezésekkel szemben nem érzékeny húzóigénybevételnek lehet kitenni anélkül, hogy működését befolyásolnánk, ami lényegében a megbízhatóságát és élettartamát igen nagymértékben megnöveli. Ugyanígy érzéketlen nyomás, illetőleg nyomóerő hatásával szemben is.

A találmány szerinti áramvezető síncsatorna profilja nem kell, hogy feltétlenül szimmetrikus legyen, el lehet látva olyan 11 nyílással is, amely az oldalfalhoz van csatlakoztatva. Természetesen az érintkezőtartónak a kihúzása, illetőleg betolása az áramvezető síncsatorna irányába, vagyis a hátsó fal irányába a fentieken kívül más eszközökkel is megvalósítható, amelyek mind lényegében a találmány szerinti gondolatot valósítják meg. A találmány szerinti csatlakozószerkezet lehet bármilyen villamos berendezés részegysége.

Claims (12)

1. Áramvezető síncsatorna csatlakozószerkezettel, ahol az áramvezető síncsatorna üreges testként van kiképezve, amelynek hosszirányában átmenő nyílással ellátott előlapja van, amelynek belső olda-8HU 201850 Β

Ián villamos vezetékek vannak elrendezve, a csatlakozószerkezet pedig az áramvezető síncsatorna előlapjára illeszthető házzal van ellátva, amelyben a nyílásba bevezethető, előretolható, ill. hátrahúzható és az áramvezető síncsatornán belül elforgatható érintkezőtartó van ágyazva, amely az áramvezhető síncsatornán belül előretolt és elforgatott helyzetben az áramvezető síncsatorna vezetékeivel villamosán össze van kapcsolva, azzal jellemezve, hogy a ház az áramvezető síncsatorna (1) nyílásába (11) alakzáróan bevezethető illesztőelemmel (49, 50, 49’, 50’) van ellátva, amelyben az érintkezőtartót (78,78’) befogadó, ütközőkkel (61,62) határolt és az érintkezőtartónak (78, 78’) az áramvezető síncsatornán (1) belüli elfordulását és előretolását lehetővé tevő üreg (59, 60) van kiképezve, ahol az érintkezótartó (78) — az érintkezőtartó (78) előretolására, ill. visszahúzására és elforgatására alkalmas —forgóhüvely (63) egyik végére van ráhelyezve, amely forgóhüvely (63) másik végén a csatlakozószerkezet (2) elülső oldala felől hozzáférhető eszközt — előnyösen csavart (69) befogadó nyílással, előnyösen furattal (64) van ellátva. (Elsőbbsége: 1981.12.17.)

2. az 1. igénypont szerinti áramvezető síncsatorna, azzal jellemezve, hogy nyílása (11) legalább egyik oldalán az átvezető síncsatorna (1) hátlapja (4) irányába hátranyúló és kampóalakú résszel (12, 13) végződő fallal (9, 10) van határolva, ahol a kampóalakú részek (12,13) az áramvezető síncsatorna (1) megfelelő oldalfala (5,6) irányába vannak fordítva, ahol minden egyes kampóalakú rész (12, 13) az áramvezető síncsatorna (1) megfelelő oldalfalának (5,6) belső oldalán kialakított, egy-egy szintén kampóalakú résszel (14,15) együttműködve az áramvezető síncsatorna előlapjának (7, 8) belső oldalán elrendezett vezetékeket (35,36,37) rögzítő befogó szerkezetet képez. (Elsőbbsége: 1981.12. 17.)

3. A 2. igénypont szerinti áramvezető síncsatorna, azzal jellemezve, hogy a vezetékek (35,36,37) szigetelőbetétbe (25, 26) vannak ágyazva, ahol a szigetelőbetétek (25,26) az együttműködő kampóalakú részek (12,14, ill. 13.15) mögé bepattintható külső vállal (143,144, ill. 145,146) vannak ellátva; és/vagy ahol a szigetelőbetét (25,26) rugalmas műanyagból van; és/vagy ahol a szigetelőbetétnek (25, 26) alaplemeze (27,28) van, amely az áramvezető síncsatorna (1) előlapjának (7, 8) belső oldalán fekszik fel, amely alaplemezről (27,28) a hátlap (4) irányába nyúló nyúlványok (29,30, ül. 31,32) páronként vannak kiképezve, és ezen párok mindegyike egy-egy előnyösen négyszögkeresztmetszetű csatornát (33,34) fog közre, amelyben a vezetékek (35, 36,37) vannak elhelyezve; ahol a vezetékek (35,36, 37) rugalmas érintkezőnyomást kifejtő, előnyösen U-alakú keresztmetszetű sinek, amelyeknek befelé hajlított konvex szárai vannak; és/vagy ahol a vezetékek (35, 36, 37) szabad végei a szigetelőbetétek (25,26) nyúlványaiba (29,30,31,32) vannak ágyazva, vagy a szigetelőbetétek (25,26) rugalmas nyúlványaival (29, 30, 31, 32) össze vannak kötve; és/vagy ahol a nyúlványok (29, 30, 31, 32) szabad szalagalakú végei párosán ékalakú befogóeszközt képezően rugalmasan egymásnak támaszkodnak.

(Elsőbbsége: 1981.12.17.)

4. Az 1-3. igénypontok bármelyike szerinti áramvezető síncsatorna, azzal jellemezve, hogy a hátlapjából (4) kiinduló, előnyösen falhoz való rögzítésre alkalmas rögzítő elemei (17,20) vannak, és ezen rögzítő elemek (17,20) között további, előnyösen mennyezethez való rögzítésre alkalmas rögzítő elemek (18,19) varrnak kialakítva; és/vagy ahol előnyösen az egyik közbenső rögzítő elem (18) horonnyal (21) üregesre van kialakítva, amely kampóalakú részeken (22,23) át az áramvezető síncsatorna (1) üregébe (16) nyílik, ahol a horony (21) a többi vezetékkel (35,36,37) előnyösen azonos kiképzésű földelő vezetéket (24) befogadó és rögzítő üreget képez. (Elsőbbsége: 1981.12.17.)

5. Az 1-4. igénypontok bármelyike szerinti áramvezető síncsatorna, azzal jellemezve, hogy az áramvezető síncsatorna (1) hátlapjában (4) az áramvezető síncsatorna (1) ürege (16) felé nyitott horony (21’) van kiképezve, amelyben előnyösen U-keresztmetszetű szigetelőbetét (24’) van elrendezve, amelynek szárvégei rugósán fekszenek fel a horony (21’) oldalfalain; és ahol a szigetelőbetét (24’) a horony (21’) nyílásánál kialakított kampóalakú részekben (22’, 23’) van rögzítve; továbbá a szigetelőbetét (24’) szárainak belső oldalán késes érintkezők vagy dugaszoló csatlakozók csatlakoztatására alkalmasan vezetékek (1’, 2’) vannak, ahol a dugaszoló csatlakozók a csatlakozószerkezet (2) illesztőeleméhez (49’) képest előnyösen aszimmetrikusan vannak elhelyezve. (Elsőbbsége: 1982. 03. 29.)

6. Az 1-5. igénypontok bármelyike szerinti áramvezető síncsatorna, azzal jellemezve, hogy összekötő szerkezettel (122) van ellátva, amelynek hátsó feszítőeleme (123) és elülső feszítőeleme (125) van, ahol az összekötő szerkezet (122) két áramvezető síncsatorna (1) között van elrendezve, és a két feszítőelem (123, 125) az összekötendő síncsatorna végződések közötti üregben (16) vannak elrendezve, ahol a hátsó feszítőelem (123) hátoldalán az összekötendő áramvezető síncsatornák (1) földelő vezetékébe (24) csúsztatott földeld sín (124) , és/vagy távközlési sín (124’) van vezetve, az elülső feszítőelem (125) elülső oldalán pedig alsó és/vagy felső fázisvezető sinek (126,128) vagy nullavezető sin (127) van vezetve, az elülső feszítőelem (125) az áramvezető síncsatorna (1) nyílásába (11) illeszkedő, szabályozó csavarokat (132,133) befogadó megvezető sínnel (129) van ellátva, ahol a két feszítőelem (123,125) közötti távolságot meghatározó szabályozó csavarok (132,133) az elülső feszítőelemben (125) vagy hátsó feszítőelemben (123) menetes résszel vannak rögzítve, a másik, a hátsó feszítóelemben (123), vagy az elülső feszítőelemben (125) pedig szabadon elforgathatóan vannak ágyazva, az összekötő szerkezet (122) pedig fedőlappal (136) van ellátva. (Elsőbbsége: 1981.12.17.)

7. A 6. igénypont szerinti áramvezető síncsatorna, azzal jellemezve, hogy sarokrésze (120) van, amelyben az előnyösen kábelként kialakított vezetékek vannak elhelyezve; továbbá, amely sarokrész (120 harmonikával (121) van borítva és a harmonika (121) végei az összekötő szerkezethez (122) vannak kapcsolva. (Elsőbbsége: 1981.12.17.)

-9HU 201850 Β

8. Az 1-7. igénypontok bármelyike szerinti áramvezető síncsatorna, azzal jellemezve, hogy hátlapja (4) külső rögzítő elemekkel (17,18,19,20) van ellátva, amelyek közül legalább az egyik falhoz vagy mennyezethez való rögzítésére szolgáló vándoranyaként (169) kiképzett tartóeszközzel van ellátva, amelybe rúd (163 vagy 168) van becsavarva, és/vagy az áramvezető síncsatorna (1) hátlapján (4) előnyösen kábelcsatornaként (164,165) kialakított szerkezetet rögzítő elemek vannak elrendezve, és/vagy álmennyezetet (170) tartó elemek (166,167) vannak elrendezve, és/vagy az áramvezető síncsatorna (1) fal- vagy mennyezetnyílás fedő lappal van ellátva, az áramvezető síncsatorna (1) pedig a fal- vagy mennyezetnyílásban van elrendezve. (Elsőbbsége: 1981.12.17.)

9. Az 1-8. igénypontok bármelyike szerinti áramvezető síncsatorna, azzal jellemezve, hogy a csatlakozószerkezet (2 ill. 2’) előnyösen dugaszoló betéttel (40), valamint biztosítékot tartalmazó billenő kapcsolóval (42) van ellátva, és/vagy ahol a csatlakozószerkezetnek (2, 2’) illesztőelemet (49, 50,49’, 50’) képező, alsó és felső, előnyösen egybevágó házrésze (45, 46) és előlapja (39) van; az érmtkezőtartóval (78) ellátott illesztőelem (49,50, 59’, 50’) a nyíláson (11) át az áramvezető síncsatornába (1) van beillesztve; az illesztőelem (49,50,49’, 50’) szabad vége a földelő vezetékhez (24) és/vagy a szigetelőbetétbe (24’) ágyazott villamos vezetékekhez (1’, 2’) csatlakozó dugaszoló csatlakozókkal (104,105 iU. 104’, 105’) van ellátva, ahol a villamos vezetékek (1’, 2’) és/vagy a földelő vezeték (24) a nyíláshoz (11) képest előnyösen aszimmetrikusan az áramvezető síncsatorna (1*”) hátlapján kiképezett hornyokban (21, 21’) vannak elrendezve. (Elsőbbsége: 1981.12.17.)

10. Az 1-9. igénypontok bármelyike szerinti áramvezető síncsatorna, azzal jellemezve, hogy az illesztőelem (49,50,49’, 50’) a szabad vége felől és az áramvezető síncsatorna (1) hosszirányára merőleges irányban nyitott üreggel (59,60) van ellátva, amely legalább egyik oldalán az elfordított vagy visszahúzott érintkezőtartó (78) forgómozgását korlátozó ütközővel (61, 62) van határolva, míg az üreg (59,60) fenekén az elfordított érintkezótartót (78) befogadó bemélyedés (148) van kiképezve. (Elsőbbsége: 1981.12.17.)

11. Az 1-10. igénypontok bármelyike szerinti áramvezető síncsatorna, azzal jellemezve, hogy az érintkezőtartó (78) a forgóhüvely (63) egyik végén van elrendezve, amely szárakat (ffi, 74) és nyílást (75) képezően villaszerűén fel van hasítva, ahol a szárak (73,74) az érintkezőtartót (78) rögzítő és a forgatóhüvely (63) tengelye felé mutató bütykökkel (76,77) vannak ellátva, az érintkezőtartó (78) pedig a szárakat (73, 74) befogadó nyílásokkal (80, 81) van ellátva. (Elsőbbsége 1981.12.17.)

12. Az 1-11. igénypontok bármelyike szerinti áramvezető síncsatorna, azzal jellemezve, hogy az éritnkezőtartó (78) előnyösen téglatestalakú; anyaga előnyösen villamosán szigetelő műanyag; ahol az érintkezőtartó (78) nyílásokkal (88,89,91, 92) van kialakítva, amelyek közül legalább egy előnyösen keresztirányú rés alakú, továbbá legalább egy nyílás (89, 89’, 92, 92’) előnyösen az érintkezőtartó (78) hosszirányában kiképzett lyuk; ahol a keresztirányó résben rögzített helyzetű érintkezőlemez (84’), szárak (85,86), fázisérintkezők (95,95’) vannak elrendezve, az érintkezőtartó (78) hosszirányában kiképzett nyílásban (89,89’, 92,92’) az érintkezőtartó (78) hosszával párhuzamosan mozgatható érintkező van elrendezve, amely előnyösen egyfázisválasztó elem (97,97’); amelyenk egyik szára (99) előnyösen az érintkezőtartó (78) hosszirányával párhuzamos síkban, másik szára az előbbire merőleges síkban bán elhelyezve, ahol továbbá a csatlakozószerkezet (2) házában villamosán vezető, hüvelyszerű tartóelemek (110, 114) vannak rögzítve, ahol — csatlakozószerkezet (2) bekapcsolt állapotában — az egyik hüvelyszerű tartóelemben (110) nullavezető érintkezőlemez (84) rögzített szára (85), a másik tartóelemben (114) pedig fázisra kapcsolt fázisérintkező (95) van megfogva. (Elsőbbsége: 1981.12. 17.)