HU196131B - Process for preparing polypeptide vaccine - Google Patents

Process for preparing polypeptide vaccine Download PDF

Info

Publication number
HU196131B
HU196131B HU853286A HU328685A HU196131B HU 196131 B HU196131 B HU 196131B HU 853286 A HU853286 A HU 853286A HU 328685 A HU328685 A HU 328685A HU 196131 B HU196131 B HU 196131B
Authority
HU
Hungary
Prior art keywords
protein
polypeptide
influenza virus
vaccine
dna
Prior art date
Application number
HU853286A
Other languages
English (en)
Other versions
HUT39362A (en
Inventor
James F Young
Original Assignee
Smithkline Beckman Corp
Priority date (The priority date is an assumption and is not a legal conclusion. Google has not performed a legal analysis and makes no representation as to the accuracy of the date listed.)
Filing date
Publication date
Application filed by Smithkline Beckman Corp filed Critical Smithkline Beckman Corp
Publication of HUT39362A publication Critical patent/HUT39362A/hu
Publication of HU196131B publication Critical patent/HU196131B/hu

Links

Classifications

    • CCHEMISTRY; METALLURGY
    • C12BIOCHEMISTRY; BEER; SPIRITS; WINE; VINEGAR; MICROBIOLOGY; ENZYMOLOGY; MUTATION OR GENETIC ENGINEERING
    • C12NMICROORGANISMS OR ENZYMES; COMPOSITIONS THEREOF; PROPAGATING, PRESERVING, OR MAINTAINING MICROORGANISMS; MUTATION OR GENETIC ENGINEERING; CULTURE MEDIA
    • C12N15/00Mutation or genetic engineering; DNA or RNA concerning genetic engineering, vectors, e.g. plasmids, or their isolation, preparation or purification; Use of hosts therefor
    • CCHEMISTRY; METALLURGY
    • C07ORGANIC CHEMISTRY
    • C07KPEPTIDES
    • C07K14/00Peptides having more than 20 amino acids; Gastrins; Somatostatins; Melanotropins; Derivatives thereof
    • C07K14/005Peptides having more than 20 amino acids; Gastrins; Somatostatins; Melanotropins; Derivatives thereof from viruses
    • AHUMAN NECESSITIES
    • A61MEDICAL OR VETERINARY SCIENCE; HYGIENE
    • A61KPREPARATIONS FOR MEDICAL, DENTAL OR TOILETRY PURPOSES
    • A61K39/00Medicinal preparations containing antigens or antibodies
    • CCHEMISTRY; METALLURGY
    • C07ORGANIC CHEMISTRY
    • C07KPEPTIDES
    • C07K2319/00Fusion polypeptide
    • CCHEMISTRY; METALLURGY
    • C07ORGANIC CHEMISTRY
    • C07KPEPTIDES
    • C07K2319/00Fusion polypeptide
    • C07K2319/40Fusion polypeptide containing a tag for immunodetection, or an epitope for immunisation
    • CCHEMISTRY; METALLURGY
    • C12BIOCHEMISTRY; BEER; SPIRITS; WINE; VINEGAR; MICROBIOLOGY; ENZYMOLOGY; MUTATION OR GENETIC ENGINEERING
    • C12NMICROORGANISMS OR ENZYMES; COMPOSITIONS THEREOF; PROPAGATING, PRESERVING, OR MAINTAINING MICROORGANISMS; MUTATION OR GENETIC ENGINEERING; CULTURE MEDIA
    • C12N2760/00MICROORGANISMS OR ENZYMES; COMPOSITIONS THEREOF; PROPAGATING, PRESERVING, OR MAINTAINING MICROORGANISMS; MUTATION OR GENETIC ENGINEERING; CULTURE MEDIA ssRNA viruses negative-sense
    • C12N2760/00011Details
    • C12N2760/16011Orthomyxoviridae
    • C12N2760/16111Influenzavirus A, i.e. influenza A virus
    • C12N2760/16122New viral proteins or individual genes, new structural or functional aspects of known viral proteins or genes

Landscapes

  • Life Sciences & Earth Sciences (AREA)
  • Health & Medical Sciences (AREA)
  • Chemical & Material Sciences (AREA)
  • Organic Chemistry (AREA)
  • Genetics & Genomics (AREA)
  • Engineering & Computer Science (AREA)
  • Biophysics (AREA)
  • Zoology (AREA)
  • Biochemistry (AREA)
  • General Health & Medical Sciences (AREA)
  • Molecular Biology (AREA)
  • Wood Science & Technology (AREA)
  • Bioinformatics & Cheminformatics (AREA)
  • General Engineering & Computer Science (AREA)
  • Biotechnology (AREA)
  • Biomedical Technology (AREA)
  • Virology (AREA)
  • Physics & Mathematics (AREA)
  • Plant Pathology (AREA)
  • Gastroenterology & Hepatology (AREA)
  • Microbiology (AREA)
  • Proteomics, Peptides & Aminoacids (AREA)
  • Medicinal Chemistry (AREA)
  • Peptides Or Proteins (AREA)
  • Medicines Containing Antibodies Or Antigens For Use As Internal Diagnostic Agents (AREA)
  • Preparation Of Compounds By Using Micro-Organisms (AREA)
  • Micro-Organisms Or Cultivation Processes Thereof (AREA)

Description

A találmány tárgya eljárás olyan E. coli előállítására, amely állatokban influenzavírus fertőzés elleni védelem kiváltására alkalmas fehérje termelésére képes, valamint eljárás a fehérje és az ezt tartalmazó vakcina előállítására.
Az influenzavírus fertőzés akut légúti betegségeket okoz emberekben, sertésben, lovakban és szárnyasokban, néha járványos méretekben. Az influenzavírusok ortomixovírusok és mint ilyenek, 80-120 nanométer átmérőjű, beburkolt virionokkal rendelkeznek, két különböző glükoprotein „tüské”-vel. Három típus, A, B és C fertőzi az embereket. Az A típusú vírus felelős a humán járványok többségéért a modern történelemben, bár vannak elszórt kitörései a B típusú fertőzéseknek is. Az ismert sertés, ló és szárnyas vírusoknak mjnd van A típusuk.
Az A típusú vírusok hemagglutinin (HA) és neuramidináz (NA) felületi glikoproteinjeikre alapozott antigén-tulajdonságaik alapján három altípusra oszlanak. Az A típuson belül a Hl altípus (sertés-influenza), H2 (ázsiai influenza) és H3 (honkongi influenza) a túlnyomóak az emberi fertőzésekben.
A genetikai szóródás (drift) következtében, amely mintegy éves intervallumokban hat a HA és NA fehérjékben levő antigén determinánsokra, nem volt eddig lehetséges „univerzális” influenza vírus vakcinát készíteni a hagyományos elölt vagy legyengített vírusokat alkalmazva, vagyis olyan vakcinát, amely nem törzs-fajlagos. Mostanában kísérleteket folytatnak ilyen univerzális, vagy fél-univerzális vakcinák készítésére különböző törzsek keresztezésével készített több tulajdonságú törzsekből. A legutóbbi időkben az ilyen kísérletek magukban foglalják a rekombináns DNS technikákat is, ezek a kísérletek elsősorban a Hl fehérjére irányulnak.
Winter és munkatársai [Natúré, 292, 72—75 (1981)] beszámolnak egy A/PR/8/34 törzs (HlNI) HA-ját kódoló DNS szekvenciáról. Ennek a törzsnek a HA1 és HA2 alegységei aminosav- és nukleotid szekvenciáinak százalékos homológiáját összehasonlítják a H2, H3 és H7 alegységeket tartalmazó reprezentatív törzseinek nukleotid- és aminosav-szekvenciáival.
Baez és munkatársai [Nucl. Acids Rés. 8, 5845— -5857 (1980)] beszámolnak az A/PR/8/34 törzs nem-strukturális (NS) fehérjéjét kódoló DNS szekvenciáról.
Young és munkatársai az A/PR/8/34 törzsből eredő, mind a nyolc RNS szegmensből származó cDNS klónozásáról számolnak be E. coli-ban, valamint az NS1 fehérje magasszíntű kifejeződéséről számolnak be E coli-ban [az Origin of Pandemic Influenza Viruses (A járványos influenza-vírusok eredete) című kiadványban (1983), szerkesztő: W. G. Laver, kiadó: Elsevier Publishing Co., valamint Proc. Natl. Acad. Sci. USA, 80 6105-6109 (1983)].
Enrtage és munkatársai a 4.357.421. lajstromszámú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírásban bemutatja egy Hl influenza vírus gén kódoló szekvencia klónozását és kifejlődését, és bemutatja, hogy a HA polipeptid egy olyan antigén, amelyet vakcinaként be lehet adni.
A Morbidity and Mortality Weekly Report 33(‘9) 253—261, cikke összefoglalja a legújabb megelőzési és ellenőrzési stratégiát az influenza vírusokhoz, beleértve a dózis- és beadagolást előírásokat a HA fehéijét tartalmazó humán vakcinákhoz.
Davis és munkatársai [Gene, 21,273-284 (1983)] beszámolnak a HA-eredetű polipeptidekre adott immunválaszról egerekben.
További irodalmi helyek is számolnak be az A/PR/8/34 és más törzsek HA, NS és más influenza vírus génjeinek klónozásáról és kifejeződéséről. Ilyen irodalmi helyek közül néhányat az alábbiakban még idézni fogunk.
Az alábbiakban röviden összefoglaljuk a találmány lényegét.
A találmány egy részről egy olyan vakcina előállításával foglalkozik, amely a védekezést stimulálja állatokban influenzavírusok által okozott fertőzések ellen, ez a vakcina egy HA fehérjétől eltérő polipeptidet tartalmaz, amely rendelkezőt a HA fehéije HA2 alegységének egy immunogén determinánsával.
A találmány más részről egy polipeptid előállításával foglalkozik, amely a HA fehérjétől eltérő, és amely tartalmazza a HA2 alegység immunogén determinánsát, és amelyet a találmány szerint előállított vakcinában alkalmazni lehet,A találmány ilyen irányú megközelítésének egyik előnyös megvalósulása a Cl3nak nevezett fehéije előállítása.
A találmány megint más részről egy DNS molekula előállításával foglalkozik, amely a jelen találmány szerinti, vakcina-alapanyagként szolgáló polipeptidhez tarozó kódoló szekvenciát tartalmazza, ide beleértve az egyedülálló kódoló szekvenciát, vagy ugyanezt nagyobb molekulába beleépítve, pl. egy DNS klónozó vagy kifejeződő vektorba. A találmány keretébe tartozik azoknak a mikroorganizmusoknak vagy sejteknek az előállítása, amelyek ilyen DNS molekulákkal vannak transzformálva.
A továbbiakban részletesen ismertetjük a találmányt.
Az immunogén determinánsok gyakran nem stimulálnak immunprotektív választ. Ez, úgy hisszük, nagyrészt annak tulajdonítható, hogy a determináns a gazdaszervezet védekező rendszerében nem megfelelő konfigurációban van jelen.
Amint az alábbiakban majd bemutatjuk és teljes mértékben leírjuk, a HA fehéije HA2 alegységének immunogén determinánsa (amely tartalmazhat egy vagy több összefüggő vagy elkülönült haptént), meglepő módon, egy citotoxikus T sejt választ indukál különböző törzsek ellen az eredeti altípuson belül, így a HA2 immunogén determináns kiválthat védő immunválaszt, ha ez olyan immunogén konfigurációban van jelen, amely altípus-fajlagos és nem törzsfajlagos, így pl. a HA2 determinánst HA2 alegységet tartalmazó vakcina-polipeptidként lehet bevezetni, ahol lényegében a HA fehéije teljes HA2 alegysége egy második polipeptidhez van kapcsolva, amely lehetővé teszi az immunválaszt az immunogén determinánsba, a HA2 alegységet megfelelő konfigurációjúvá alakítva.
Előnyösen az a polipeptid, amely lehetővé teszi az ilyen immunválaszt a HA2 immunogén determinánsra, olyan aminosav-szekvenciát tartalmaz, amelyet egy rekombináns prokarióta vagy eukarióta gazdaszervezet magas szinten fejez ki, hozzákapcsolva lényegében a teljes HA2 alegység N-terminálisához. Különösen előnyös egy olyan polipeptid, amely egy influenza virus fehérjéből származik. Ez a vakcina-alapanyagul szolgáló polipeptid nem a HA fehérje, mivel az immunprotektfv válasz a HA fehérje ellen törzsfajlagosnak látszik.
Az ilyen, HA2 immunogén determinánst hordozó vakcina-polipeptid kifejeződésénél E. coli-ban előnyös, ha az a polipeptid, amely lehetővé tesz egy immun-választ a HA2 determinánsra, az NS1 influenza vírus fehéije N-terminálisa. Ennek egyik tényleges és előnyös kiviteli formája az a fehéije, amelyet itt CI3nak nevezünk. A C13 fehéije az NS1 fehéije első 81 aminosavához HA1 eredetű szerinen és argininen át hozzákapcsolva a teljes HA2 alegységgel rendelkezik.
A találmány szerinti vakcina-polipeptidet kémiai szintézis útján elő lehet állítani. Előnyös azonban az ismert rekombináns technikákkal előállítani, a polipeptidet kódoló szekvenciát hordozó DNS fregmens klónozásával és kifejeződésével E coli gazda-mikroorganizmuson belül. E. coli gazdaszervezetet nagy mennyiségű kívánt fehéije biztonságos és olcsó előállítására lehet alkalmazni.
A HA2-t, NSl-et és az influenza-vírus más fehérjéit kódoló szekvenciákat szintetikusan lehet előállítani, vagy vírus DNS-ből lehet kialakítani ismert technikákkal, vagy a rendelkezésre álló cDNS-tartalmú plazmidokból lehet előállítani. így pl. a fentebb idézett irodalmi hivatkozásokon kívül egy HA-t kódoló DNS szekvenciát az A/Japan/305/57 törzsből klónoztak, és szekvencia-analízisnek vetettek alá Gething és munkatársai, amint erről beszámoltak a következő irodalmi helyen: Natúré, 87, 201—306 (1980). Az A/NT/60/68 törzshöz tartozó HA kódoló szekvenciát klónoztak Sleigh és munkatársai, valamint Both és munkatársai, amint erről mindkét munkacsoport beszámolt a Developments in Cell Biology című kiadványban (kiadó: Elsevier Science Publishing Co. 1980), a 69—79., illetve 81—89. oldalon. Az A/WSN/33 törzshöz tartozó HA kódoló szekvenciát klónoztak Davis és munkatársai, valamint Hiti és munkatársai, amint erről a következő irodalmi helyeken beszámoltak: Gene, 10, 205—218 (1980), illetve Virology, 111, 113—124 (1981). Szárnyas pestis vírushoz tartozó HA kódoló szekvenciát klónoztak Porter és munkatársai, valamint emtage és munkatársai, amint erről mindkét munkacsoport beszámolt a Developments in Cell Biology című kiadványban (lásd fentebb), a 39—49., illetve 157—168. oldalon. Influenzavírusok, beleértve egyéb törzseket, altípusokat és típusokat, rendelkezésre állnak klinikai mintákból és a köz számára nyitott deponáló helyekről, ilyen pl. az American Type Culture Collection, Rockville, Maryland, Amerikai Egyesült Államok.
A vakcina-polipeptidek klónozásához és kifejeződéséhez szolgáló rendszerek különböző mikroorganizmusokban és sejtekben, pl. E. coli-ban, Bacillus-ban, Streptomyces-ben, Saccharomyces-ben, emlősés rovarsejtekben ismertek és rendelkezésre állnak magán- és állami laboratóriumokban és letéti helyeken, és kereskedelmi eladóknál.
A találmány szerinti vakcina tartalmaz egy vagy több találmány szerinti vakcina-polipeptidet, és egy hozzá tartozó hordozót vagy hígítót. így pl. egy ilyen vakcina tartalmazhatja lényegében a teljes HA2 alegységet a különböző altípusok mindegyikéből, mindegyiket az NS1 fehéije N-terminális aminosavaihoz fuzionálva, ezek nagy mértékben konzervált állapotban vannak normál fiziológiás sóoldatban vagy más fiziológiás oldatban. Adjuváns, pl. alumínium-hidroxid, hasznosnak bizonyulhat. Egy előnyös vakcina magában foglalhat három vakcina-polipeptidet, amelyek mindegyike tartalmazza lényegében a teljes HÁ2 alegységet a Hl, H2 és H3 altípusok egyikéből, bármilyen NS1 fehéije első 80 aminosavához fuzionálva, mint a C13 fehéije esetében. Egy másik módszer szerint polivalens vakcinát lehet készíteni a találmány szerinti egy vagy több polipeptidből, kombinálva influenza vírusból vagy más patogénekből származó további immunogénekkel, mint pl. alegység- vagy polipeptid antigének vagy elölt vírusok vagy baktériumok, így olyan vakcinát állítva elő, amely védelmet stimulálhat influenza vírus ellen, valamint más támadó organizmusok vagy vírusok ellen. Az ilyen vakcinák kiszerelési technikái ismertek. így pl. a vakcina-polipeptidet, és más immunogéneket kombinált vakcinák esetében, liofilezni lehet ezt követő rehidrálás céljaira fiziológiás sóoldatban vagy más fiziológiás oldatban.
Az adagolási és beadási műveleteket a standard vakcinálási gyakorlattal összhangban lehet optimalizálni. Tipikusan a vakcinát intramuszkulárisan adjuk be, bár a beadás más útjait is lehet alkalmazni, mint pl. orális, szemen belüli vagy orron belüli beadást. Arra alapozva, amelyet más polipeptid vakcinákról ismerünk, várható, hogy egy hasznos egyszeri adagolás felnőtt embernek 1,5-150 mikrogramm, előnyösen 10-10 mikrogramm közti tartományban van. A vakcinát kezdetben késő nyáron vagy kora ősszel lehet beadni, és újabb adagot lehet beadni 2-6 héttel később, ha szükséges, vagy időszakonként is lehet beadni, mint immunitás-szintentartót, pl. minden 2—5 évben.
Az itt következő példák csak a bemutatás célját szolgálják, és nem céljuk a találmány oltalmi körének korlátozása.
1. példa pM30 plazmid
A pAPR701 plazmid egy pBR322 eredetű klónozó vektor, amely hordozza az Ml és M2 influenza vírus fehéijék kódoló területeit (A/PR/8/34). Ezt Young és munkatársai írták le a „The Origin of Pandemic Influenza Viruses” (A járványos influenzavírusok eredete) című kiadványban (szerkesztő: W. G. Laver, kiadó: Elsevier Science Publishing Co. 1983.).
A pAPR 801 plazmud pBR322 eredetű klónozó vektor, amely az NS1 kódoló területet (A/PR/8/34) hordozza. Ezt Young és munkatársai írták le a fentebb idézett munkájukban.
A pASl plazmid pBR322-eredetű kifejeződő vektor, amely tartalmazza a PL promotort, egy N hasznosító helyet (hogy csökkentse az átírási polaritási hatásokat az N fehéije jelenlétében) és a CII riboszóma kötőhelyet, beleértve a cll transzlációs iniciációs kodont, amelyet közvetlenül egy BamHI hely követ. Ezt Rosenberg és társai írták le: Methods Enzymol. 101,123-138(1983).
A pASldeltaEH plazmidot a pBR322 origó egy nem esszenciális EcoRI-HindlII területének kiiktatásával nyeljük pASl-ből. A pAPR 801 1236 bázis-, páros BamHI fragmensét, amely tartalmazza az NS1 kódoló területet a vírus eredetű 861 bázispáron be-3i lül, és a pBR 322 375 bázispáqát, beiktatjuk a pASldeltaEH BamHI helyére. Az így létrejött plazmid, a pASldeItaEH/801 autentikus NSl-et fejez ki (230 aminosav). Énnek a plazmidnak van egy Ncol helye a 81. és 82. aminosavakhoz szolgáló kodonok között, és egy Nrul helye az NS szekvenciáktól 3’ felé. A BamHI hely az 1. és 2. aminosavak között megmarad.
Egy Ml fehéije C-terminális 50 aminosavához tartozó kódoló szekvenciát hordozó 571 bázispáros fragmenst nyerünk olyan módon, hogy elhasítjuk a pAPR701-et Ncol-el és EcoR5-el. Ezt a fragmenst beiktatjuk az Ncol és Nrul helyek közé a pASldelta-ΕΗ/801-ben, a nevezett fragmensnek a plazmidból való kiiktatását követően. Az így létrejött plazmid, a pM30, egy fúziós fehérjét kódol, amely az NS1 első 81 aminosavából áll az Ml utolsó 50 aminosavához fúzionálva. Az Ncol és BamHI helyek megmaradnak.
2. példa pC13 plazmid
A pJZ 102 plazmid egy pBR322 eredetű klónozó vektor, amely teljes HA fehérjét (A/PR/8/34) kódoló területet hordozza: Ezt Young és munkatársai írták le, amint ezt az 1. példában már idéztük.
A pBglII plazmid egy pBR322 eredetű klónozó vektor, amely egy BglII linkért hordoz a pBR322-ben levő Nrul helynél.
A pJZ 102-t Mnll-el hasítjuk. BglII kapcsolókat ligálunk mindkét véghez, és a HA2-t tartalmazó fragmenst ligácíóval iktatjuk be a pBglII-be. Az 5’ csatlakozás az így létrejött pBglII/HA2 plazmidban a következő szekvenciával rendelkezik:
2 3
5’ AGATCTG TCCAGA GGT---3’
Az 1. terület a BglII kapcsolatból származik és aszparagint, valamin leucint kódol. A 2. terület HA1ből származik és szerint, valamint arginint kódol. A
3. terület HA2-ből származik, és a HA2 alegység öszszes aminosavát kódolja.
A 3’ csatlakozás szekvenciája a következő:
4 5 6
5'—ATATGCATC TGA GATTAGAATTTCA CAGATCT
A 4. terület a HA2 stop kódon. Az 5. terület a vírus eredetű nem kódoló szekvencia. A 6. terület a BglII linkerből származik.
A HA2 kódoló szekvenciát hordozó 691 bázispáros fragmenst nyerünk a pBGlII/HA2 hasításával BglII-vel. A frangmens végeit betöltjük DNS polimeráz I/DNApolI/Klenow-frangmens segítségével, és pASldeltaEH/801-be ligáljuk, amelyet előzőleg Ncol-el hasítottunk és hasonló módon Klenow-fragmenssel a végeit kitöltöttük. Az így létrejött plazmid a pCI3. Az NS1-HA2 tompa vépű elágazás szekvenciája a következő:
12 3
5' AAAATGACCATG GATCTG TCCAGA GGT 3’
A 7: terület az NS1 génből származik. Az 1., 2. és
3. területek meghatározása a fenti.
3. példa
A C13 fehérje előállítása
E. Coli N5151 gazdaszervezetet, amely egy hőmérséklet érzékeny lambda-lizogén (cI857), pC13-al transzformáljuk. A transzformánsokat 32 C hőmérsékleten növesztjük a közép-log fázisig (A260= 0,6) LB tápközegben, amely 100 jug/ml amgicillinnel van kiegészítve. A tenyészeteket ezután 42 C hőmérsékletre állítjuk be, hogy a cl-t inaktiváljuk, és így inkdukáljuk a Cl3 fehérje szintézisét. 2 óra múlva 42 °C hőmérsékleten a baktériumokat centrifugálással összegyűjtjük (3500 fordulat/perc, 20 perc) és a bakteriális üledéket —20 °C hőmérsékleten fagyasztjuk.
Az üledéket felengedtetjük és újra szuszpendáljuk. A pufferban (50 mmól/íiter trisz -HC1, pH 8,0; 2 mmól/liter EDTA, 1 mmól/liter ditiotreitol, 5% térf./térf./glicerin). Lizozimot adunk hozzá 0,2 mg/ml végső koncentrációban, és a keveréket jégen inkubáljuk 20 percen át. A keveréket azután Waring blender keverőben kezeljük nagy sebességgel, hatszor 15 másodperces lökéseket alkalmazva. A szuszpenziót azután 1 percig ultrahanggal kezeljük Branson-szonda ultrahangos készülékkel. A keveréket ezután centrifugáljuk (15000 ford/perc, 30 perc).
Az üledéket újra szuszpendáljuk A pufferban ultrahangos kezelés közben (4 x 15 másodperces lökések). A keveréket azután 0,1%-osra állítjuk be dezoxikolátra, és egy óra hosszat kevertetjük 4 °C hőmérsékleten. A keveréket centrifugáljuk (15000 ford/perc, 30 perc), és a fehérjét üledékbe visszük. A dezoxikolátos kezelést megismételjük és az így létrejött üledéket újra szuszpendáljuk A pufferben, ultrahangos kezelés közben. A szuszpenziót 1%-ossá tesszük Triton X-100-ra, és egy óra hosszat kevertetjük 4 °C hőmérsékleten. A keveréket újra centrifugáljuk (15000 ford/perc, 30 perc), és a fehéqe-üledéket összegyűjtjük. A fehérjét ultrahangos kezeléssel újra szuszpendáljuk és a fehérjét karbamid-oldattal (4 mól/liter végső koncentráció) szolubilizáljuk. Ezt az oldatot centrifugáljuk', hogy eltávolítsunk mindenféle darabos anyagot (15000 ford/perc, 30 perc), és a felülúszót összegyűjtjük és dializáljuk háromszor 10 mmól/liter trisz-HCl-t és 1 mmól/liter EDTA-t tartalmazó oldattal (pH 7,5) szemben, hogy a karbamidot eltávolítsuk. A fehérje-oldatot ismét centrifugáljuk, hogy eltávolítsunk minden darabos anyagot (15000 ford/perc, 30 perc), és a felülúszót, amely a C13 fehérjét tartalmazza, összegyűjtjük és a vizsgálatokhoz használjuk fel..
4. példa T sejt mérés . A C13 fehérjének azt a képességét, hogy citotoxikus T sejt választ indukál in vitro mérésben, összehasonlítjuk más, szintén A/PR/8/34 eredetű fehérjék képességével. A többi fehérjéket a következőképpen azonosítjuk:
C7 teljes HA)
Delta 7 (Hal és HA2-nek 80 N terminális
Delta 13 Az NS1 -nek 80 N-terminális gyöké és
196.131 a HA2 80 N-terminális gyöke)
NS1 (NS1)
NS2 (NS2)
M30 (NS1 és M) (lásd 1. példa).
Ezek mindegyikéhez tartozó kódoló szekvenciákat tartalmazó molekulák úgy származnak, ahogyan ezt Young és munkatársai leírták az „Origin of Pandemic Influenza Viruses” (A járványos influenza vírusok eredete) című kiadványban (szerkesztő: W. G. Laver, kiadó Elsevier Science Publishing Co.), és pASldeltaEH-ban fejeződnek ki, lényegében úgy, ahogy fentebb leírtuk, azzal a különbséggel, hogy a bakteriális üledék újra szuszpendálását, a lizozimos kezelést, ultrahangos kezelést és centrifugálást követően az NS1 fehéijét a felülúszó tartalmazza.
A felülúszót MgCl2-re 100 mmól/literessé tesszük és egy órán át kevertetjük 4°C hőmérsékleten. Az oldatot ezután centrifugáljuk (15000 ford/perc, 30 perc), hogy az NSl-et üledékbe vigyük. Az üledéket újra szuszpendáljuk A pufferban és ismét 100 mmól/ /literre állítjuk be MgCl-re, hogy újra kicsapjuk az NS1 fehéijét. Újabb centrifugálást követően az üledéket megint szuszpendáljuk a pufferban és háromszor dializáljuk 1—1 liter oldat ellen, amely 10 mmól/liter trisz-HCl-t és 1 mmól/liter Edta-t tartalmaz. Az oldatot ezután újra centrifugáljuk, hogy minden szilárd anyagot eltávoIrtsunk, és az NS1 fehérjét tartalmazó felülúszót összegyűjtjük és méréshez használjuk.
A citotoxikus T sejt vizsgálatát lényegében a következőképpen végezzük. Lépsejteket izolálunk vírus-immunizált és nem-immunizált egerekből és ín vitro tenyésztjük. A sejteket csoportokra osztjuk és különböző antigéneknek tesszük ki 90 percig in vitro. Az antigéneket ezután eltávolítjuk a sejtek ismételt mosásával, és a sejteket ezután 5 napig tenyésztjük, hogy lehetővé tegyük a stimulált populációk kiterjedését. A stimulált sejteket, vagyis effektor sejteket, vírussal fertőzött és nem fertőzött P815 célsejtekkel keveijük, amelyeket előkezeltünk 51Cr-el. Az 51Cr szignifikáns kibocsátása a tenyésztő tápközegbe jelzi a n szekunder citotoxikus T sejtek (2° CTL) jelenlétét, ' U amelyek az antigénnel történt in vitro stimulálás során jöttek létre. Az elölés fajlagosságát két úton vizsgáljuk: (1) különböző antigénekkel fertőzött célsejteket vizsgálunk elölésre, és (2) lépsejteket izolálunk egerekből, amelyeket előzőleg különböző vírusokkal jg immunizáltunk. A vizsgálat linearitását is vizsgáljuk, különböző célsejt: effektor sejt hányadosokat alkalmazva, és különböző mennyiségű antigéneket alkalmazva, amint ezeket a következő táblázatokban jelezzük, amelyek bemutatás céljaira szolgáló eredményeket tartalmazzák. Az eredmények listája az alábbiak20 bán két effektor: célsejt hányadost (30:1 és 10:1) mutat be.
A táblázatokban levő eredmények a tápközegbe kibocsátott 51 Cr százalékában vannak kifejezve, összehasonlítva az összes sejtben levő 51 Cr menynyiségével, amint ezt a sejtek detergens szolubilizá25 lásával meghatározzuk. A szignifikánsan pozitív eredményeket bekeretezve adjuk meg. A alkalmazott vírusok a következők:
A/PR/8/34 (HIN1)
A/Port Chalmers/174 (H3N2) or A/Brazil/178 (H2N1)
A/Singapore/157 (H2N2) vizsgálatokhoz („PR8”) („A/PC) („A/B2”) (,Λ/Sing”)
1, Táblázat
2° CT1 válasz stimulálása E. coh eredetű polipeptidek által
A 2° stimuláláshoz PR8 - P815 Nem fertőzött -P815
használt antigén 30 10 30 10
PR8 36,0 27,2 0,2 - 5,2
C13 24 ug/ml 10,7 10,7 0,5 -4,4
12 pg/ml 10,6 8,1 0,5 -3,6
6 Ug/ml 9,5 4,4 1,4 -4,1
NS2 24 ug/ml 0,4 2,8 -4,0 -2,7
12 ug/ml 1,8 . - 1,5 0,2 -4,1
6 Ug/ml 0,5 - 0,2 -0,3 -5,2
N30 24 ug/ml 1,0 3,9 - 1,6 - 3,3
12 ug/ml 1,8 - 1,2 -1,9 1,1
6 ug/ml 5,7 - 1,5 -3,6 -6,2
Semmi - 2,7 - 4,1 -4,7 -4,0
196.131
2. Táblázat
2° CT1 válasz stimulálása E. coli eredetű polipeptidek által*
A 2° stimulánshoz PR8 - P815 Népi fertőzött -P815
használt antigén 30 10 30 10
PR8** I 60.5 ZÜÖ 6,7 2,6
NSj ' - 5,2 - 8,7 4,3 0,0
C13 OIíU - 1,1 0,5 -0,5
Δ13 - 8,6 - 10,1 - 1,3 0,0
Δ7 - 3,2 - 7,4 2,9 -0,9
Semmi - 5,4 - 2,0 1,9 3,2
*PR8-al immunizált egerekből kivett lépsejteket stimulálunk in vitro az antigénekkel (5 Mg/ml) **PR8-al fertőzött szingenetikus lépsejtek
3. Táblázat
C13 polipeptiddel stimulált CT1 vfrus-fajlagossága
Effektor PR8 - P815 A/PC - P815 Nem -P815 fertőzött
1°* 2° 30 10 30 10 30 10
PR8 PR8
A/PC
C13 24 Mg/ml 12 Mg/ml
Mg/ml
A/PC PR8
A/PC
CÍ3 24 Mg/ml 12 Mg/ml 6 Mg/ml
W 72,8
77.9 tffi- 3,9 1,2 72.9 -24,2,
_1LO_ SJL 96.0 0,4 2,4 2,3 74,3 1
92.3 1 75.6 85,1 i
6,7 1,0 4,6 - 1,2 5,2 1,5 - 4,3 1,2 - 0,2
155,8 4,1 0,2
2,3 2,1
- 0,7 1,7 1,3
- 2,4 4,4 -1,4
2,3 0,8 0,4
57.5 9,8 1,8
80,0 10,2 3,8
- 5,0 2,6 0,2
- 3,7 2,4 -0,3
- 6,3 3,1 -1,5
*A lépsejteket olyan egerekből izoláljuk, amelyeket előzőleg immunizáltunk a jelzett vírusokkal.
4. Táblázat
A C13 polipeptid által stimulált Te vírus-fajlagossága
Effektor A/PR/8/H1N1 A/BZ A/SING AjPC Nem fertőzött
30 10 30 10 30 10 30 10 30 10
PR8 PR8 76,5 77,0 82,8 75,5 . 30,6 17,8 92,8 79,01 8,4 3,0
C13 48 Mg/ml 60,9 42,6 65,5 41,3 5,8 ’ ö'Ö ' 5,7 7,5 4,1 3,0
' 24 Mg/ml 70,1 46,5 63,5 46,2 9,5 5,6 9,2 9,3 8,8 0,6
12 Mg/ml 50,7 24,0 45,0 18,4 2,0 4,4 10,3 8,5 2,0 1,1
Semmi PR8 10,6 - 0,8 14,0 16,3 15,3 6,7 13,2 5,6 2,0 1,5
C13 48 Mg/ml - 0,8 - 0,6' 8,4 3,6 4,6 3,7 2,5 2,3 2,3 -2,9
24 Mg/ml 0,7 0,3 7,6 7,3 ' 5,2 6,7 4,8 4,6 5,1- - 2,0
12 Mg/ml 1,8 - 0,9 10,9 2,9 3,6 2,5 4,9 2,9 5,1 8,3
196.131
Amint a fentebbi táblázatokban jeleztük a Cl3 egy szekunder citotoxikus T sejt választ indukál immunizált lépsejteket alkalmazva olyan egerekből, 5 amelyeket korábban szubletális dózisú PR8 vírussal fertőztünk. Az összes többi peptid-származék, amelyet tanulmányoztunk, beleértve az NS1, delta 7, delta 13, M30, NS2 és C36 peptid-származékokat, nem indukálnak ilyen választ, mivel adott hemaggluti- 1 _ nin-szerkezettel rendelkeznek. A C13 pepiidre adott válasz dózis-függő és az 5- jug/ml-tői a 24 pg/ml-ig terjedő szint indukál szekunder citotoxikus T sejt választ.
A megfigyelt válaszok vírus-fajlagossága feltűnő annyiban, hogy a Cl3 stimulálja az előzőleg H1N1 vi- -j g russal fertőzött egerekből származó immunizált lépsejteket, de nem stimulálja az előzőleg H3N2 vírussal (A/PC) fertőzött egerekből származó lépsejteket.
Ez nem hasonló az altípus kereszt-reaktív citotoxikus T limfocita válaszokhoz, amelyeket akkor figyelhetünk meg, amikor azonos lépsejteket stimulálunk élő 20 vírussal, legalábbis részben a kereszt-reaktív belső antigének következtében. Ezen kívül a Cl 3 által történő stimulálás kereszt-reaktív a HINl alcsoportban levő vírus-törzsek között, a C13 által stimulált PR8-immunizált lépsejtek képesek felismerni és elpusztítani a PR8-al (H1N1 törzs 1934-ből) fertőzött 25 célsejteket éppen úgy, mint az A/Brazillal (Hl NI törzs 1978-ból) fertőzött célsejteket 12 pg és 48 pg közti dózistartományban és nagy mértékű citotoxikus aktivitásnál.
A lényegesebb adatokra alapozva kimutatjuk, «« hogy a citotoxikus T limfociták, úgy tűnik, hozzájárulnak az influenza vírus fertőzésből való kigyógyuláshoz egér-rendszerekben, és ilyen limfocita válaszokat ki lehet mutatni mind immunizált egerekben, mind emberekben [lásd Ennís és munkatársai: Microbiology, 427—430 (1984), Amer. Soc. Micro- 35 biology)], a Cl3 fehérjének az a képessége, hogy ilyen citotoxikus T sejt választ indukál több törzsnél is, jelzi hasznosságát, és a HA2 immunogén determináns hasznosságát, hogy olyan immunválaszt indukáljon, amely ellenállhat az influenza-vírus fertőzésnek, a válasz félig univerzális annyiban, hogy az 40 altípus-fajlagos, de nem törzs-fajlagos.
A találmányt és előnyös kiviteli módjait a fentiekben feltártuk. A találmány azonban nem korlátozódik csak az itt feltárt speciális kiviteli módokra. Ez felöleli az Összes változatot és módosulatot, amely az itt következő igénypontok keretén belül van.

Claims (6)

  1. SZABADALMI IGÉNYPONTOK
    1. Eljárás olyan E. coli előállítására, amely állatokban influenzavírus fertőzés elleni védelem fokozására alkalmas polipeptid termelésére képes, azzal jellemezve, hogy
    i) két DNS szekvenciát ligálunk, amelyek közül az első az influenzavírus HA fehérjéje HA2 alegységének egészére vagy egy részére vonatkozó szekvenciát kódol, de nem kódolja a teljes HA fehérjét, míg a második DNS szekvencia az NS1 fehérje N-terminális aminsavait kódolja, majd ii) a DNS szekvenciát ligálással beiktatjuk egy DNS vektorba, majd iii) a kapott vektort E. coli gazda-mikroorganizmusba transzformáljuk.
  2. 2. Az 1, igénypont i) lépése szerinti eljárás, a zzal jellemezve, hogy másodikként olyan DNS szekvenciát alkalmazunk, amely az NS1 fehérje 80 N-terminális aminosavát kódolja, és a két DNS szekvenciát úgy ligáljuk, hogy az általuk kódolt polipeptid N-terminálisa az NS1 szekvencia szerinti.
  3. 3. A 2, igénypont szerinti eljárás, azzal jellemez v e, hogy a HA2 alegységet vagy részletét az A típusú influenzavírus Hl, H2 vagy H3 altípusából származtatjuk.
  4. 4. A 3. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy vektorként PC13 pjazmiddal transzformálunk.
  5. 5. Eljárás állatok influenzavírus fertőzéssel szembeni védekezését fokozó polipeptid előállítására, azzal jellemezve, hogy az 1—4. igénypontok bármelyike szerint kapott E. coli transzformánst megfelelő tápközegben tenyésztjük és a kapott polipeptidet a tápközegből elkülönítjük.
  6. 6. Eljárás állatok influenzavírus fertőzéssel szembeni védekezését fokozó vakcina előállítására, azzal jellemezve, hogy az 5. igénypont szerint előállított polipeptidet segédanyaggal keverjük össze.
HU853286A 1984-08-30 1985-08-29 Process for preparing polypeptide vaccine HU196131B (en)

Applications Claiming Priority (1)

Application Number Priority Date Filing Date Title
US64573284A 1984-08-30 1984-08-30

Publications (2)

Publication Number Publication Date
HUT39362A HUT39362A (en) 1986-09-29
HU196131B true HU196131B (en) 1988-10-28

Family

ID=24590246

Family Applications (1)

Application Number Title Priority Date Filing Date
HU853286A HU196131B (en) 1984-08-30 1985-08-29 Process for preparing polypeptide vaccine

Country Status (20)

Country Link
EP (1) EP0176493B1 (hu)
JP (1) JPS6169731A (hu)
KR (1) KR860001882A (hu)
AR (1) AR241713A1 (hu)
AT (1) ATE63462T1 (hu)
AU (1) AU592954B2 (hu)
DE (1) DE3582843D1 (hu)
DK (1) DK389085A (hu)
ES (1) ES8800358A1 (hu)
FI (1) FI85811C (hu)
GR (1) GR852079B (hu)
HU (1) HU196131B (hu)
IE (1) IE58488B1 (hu)
IL (1) IL76236A0 (hu)
NO (1) NO169819C (hu)
NZ (1) NZ213249A (hu)
PH (1) PH27147A (hu)
PT (1) PT81061B (hu)
ZA (1) ZA856467B (hu)
ZW (1) ZW13485A1 (hu)

Families Citing this family (9)

* Cited by examiner, † Cited by third party
Publication number Priority date Publication date Assignee Title
US4803072A (en) * 1986-09-10 1989-02-07 Smithkline Beckman Corporation Immunomodulation
NZ219515A (en) 1987-02-10 1989-09-27 Wellcome Found Fusion proteins comprising influenza virus ha and a nonnatural antigenic epitope
ZA896625B (en) * 1988-08-31 1990-09-26 Smithkline Beecham Corp Vaccinal polypeptides
AU640348B2 (en) * 1988-08-31 1993-08-26 Smithkline Beecham Corporation Vaccinal Polypeptides
DK425789A (da) * 1988-08-31 1990-03-01 Smithkline Beecham Corp Vaccinale polypeptider
US5766601A (en) * 1990-08-08 1998-06-16 University Of Massachusetts Medical Center Cross-reactive influenza a immunization
EP0542895B1 (en) * 1990-08-08 1996-11-20 University Of Massachusetts Medical Center Cross-reactive influenza a immunization
WO1994022917A1 (en) * 1993-04-05 1994-10-13 University Of Massachusetts Medical Center Cross-reactive influenza a immunization
HU228467B1 (en) 1998-02-05 2013-03-28 Smithkline Beecham Biolog Tumor-associated antigen derivatives from the mage family, and nucleic acid sequences encoding them, used for the preparation of fusion proteins and of compositions for vaccination

Family Cites Families (4)

* Cited by examiner, † Cited by third party
Publication number Priority date Publication date Assignee Title
US4357421A (en) 1979-04-02 1982-11-02 G. D. Searle & Co. Synthetic gene coding for influenza hemagglutinin
IL61904A (en) * 1981-01-13 1985-07-31 Yeda Res & Dev Synthetic vaccine against influenza virus infections comprising a synthetic peptide and process for producing same
ZA836080B (en) * 1982-08-23 1984-04-25 Scripps Clinic Res Broad spectrum influenza antisera
CA1340372C (en) * 1984-07-09 1999-02-02 John D. Clements Production of e. coli lt-b enterotoxin subunit

Also Published As

Publication number Publication date
AU4668585A (en) 1986-03-06
IE58488B1 (en) 1993-09-22
FI853320L (fi) 1986-03-01
FI85811C (fi) 1992-06-10
ZA856467B (en) 1986-07-30
DK389085D0 (da) 1985-08-27
GR852079B (hu) 1985-12-23
NO169819B (no) 1992-05-04
HUT39362A (en) 1986-09-29
EP0176493B1 (en) 1991-05-15
NO169819C (no) 1992-08-12
FI85811B (fi) 1992-02-28
DK389085A (da) 1986-03-01
ATE63462T1 (de) 1991-06-15
IL76236A0 (en) 1986-01-31
AU592954B2 (en) 1990-02-01
KR860001882A (ko) 1986-03-24
ES8800358A1 (es) 1987-11-01
PH27147A (en) 1993-04-02
ZW13485A1 (en) 1985-11-20
IE852103L (en) 1986-02-28
PT81061B (pt) 1987-11-11
DE3582843D1 (de) 1991-06-20
PT81061A (en) 1985-09-01
AR241713A1 (es) 1992-11-30
EP0176493A1 (en) 1986-04-02
NZ213249A (en) 1989-03-29
ES546530A0 (es) 1987-11-01
FI853320A0 (fi) 1985-08-29
JPS6169731A (ja) 1986-04-10
NO853400L (no) 1986-03-03

Similar Documents

Publication Publication Date Title
Jegerlehner et al. A molecular assembly system that renders antigens of choice highly repetitive for induction of protective B cell responses
Sui et al. Cross-protection against influenza virus infection by intranasal administration of M2-based vaccine with chitosan as an adjuvant
US6793928B1 (en) Vaccines with an LTB adjuvant
CN113186173B (zh) 一种基于减毒流感病毒载体的新型冠状病毒肺炎疫苗
US6558673B1 (en) Complexes of immunogens derived from RSV surface glycoprotein G covalently coupled to a support molecule
Ramirez et al. A virus-like particle vaccine candidate for influenza A virus based on multiple conserved antigens presented on hepatitis B tandem core particles
US10400013B2 (en) Fusion polypeptide for immuno-enhancement and method for enhancing stimulation of immune response using the same
CN115998856A (zh) 一种新冠流感免疫原性组合物及其制备方法和应用
HU196131B (en) Process for preparing polypeptide vaccine
WO1993015763A1 (en) Vaccinal polypeptides
EP0366238A2 (en) Influenza vaccinal polypeptides
KR20150036685A (ko) 약독화된 돼지 인플루엔자 백신 및 이의 제조 방법 및 용도
WO2022085648A1 (ja) 融合タンパク質及びワクチン
KR20120131725A (ko) 고병원성 조류인플루엔자 a h5n1 바이러스 유사입자 및 이를 이용한 가금용 백신
AU640348B2 (en) Vaccinal Polypeptides
Hajam et al. Intranasally administered polyethylenimine adjuvanted influenza M2 ectodomain induces partial protection against H9N2 influenza A virus infection in chickens
WO1994006468A1 (en) Recombinant influenza virus vaccine compositions
CN113248576A (zh) 一种针对冠状病毒的核酸疫苗及其制备方法
US11826421B2 (en) Bacteriophage-based vaccines and engineered bacteriophage
RU2757013C2 (ru) Рекомбинантная противогриппозная вакцина с широким спектром защиты и способ ее получения
JP2005170945A (ja) インフルエンザ血球凝集素多価ワクチンの製造方法
RU2451027C2 (ru) Рекомбинантная вакцина против вируса "свиного" гриппа h1n1 и спсоб ее получения
Ben-Yedidia et al. Synthetic peptide-based vaccines against influenza
Ben-Yedidia A peptide-based vaccine against influenza
JPH03130082A (ja) ワクチン用ポリペプチド

Legal Events

Date Code Title Description
HU90 Patent valid on 900628
HMM4 Cancellation of final prot. due to non-payment of fee