HU195895B - Contact arrangement for switches - Google Patents

Description

A találmány tárgya érintkező elrendezés kapcsolókhoz, különösen gépjárművek gyújtás-indító kapcsolóihoz.

Régóta ismeretesek kapcsolókban olyan érintkező elrendezések, amelyekben két egymás közelében elhelyezett, egy irányba néző álló érintkezőt az áramkör zárása céljából egy vezető anyagból készült, az álló érintkezőkkel szemben egy-egy mozgó érintkezőt hordozó merev, az álló érintkezőkkel szemközti irányban megvezetett érintkezőtartó hidal át és az áramkör megszakítása az érintkezőtartónak az álló érintkezőkkel szembeni távolodó elmozdulása révén következik be. Az érintkezőtartót a zárás és a megszakítás helyzetébe egy mozgató szerkezet mozdítja el, amely egy működtető szerkezettel kapcsolatban álló, az érintkezőtartóra közvetlenül nem állandóan ható merev mozgató elemből, valamint egy vagy több ezzel együttműködő, az érintkezőtartóra a mozgó érintkezők közős középvonalához képest szimmetrikusan feltámaszkodó nyomórugóból áll.

Ilyen érintkező elrendezést sokféle kapcsolóban alkalmaznak, a többi között gépjárművek gyújtás-indító kapcsolóiban is (pl. IT 864 614 sz. szabadalmi leírás).

Az érinkező elrendezésnek számos előnyös tulajdonsága mellett hátránya azonban, hogy az áramkör zárásakor a mozgó érintkezők csúszásmentesen ütköznek az álló érintkezőknek, és megszakításkor ugyanilyen módon válnak el tőlük. Emiatt az érintkezők felületén keletkező oxidréteg, a villamos ív okozta felégés vagy az érintkezők közé kerülő szennyeződés nem tud az együttműködő felületekről letisztulni, ami az érintkezők közötti átmeneti ellenállás megnövekedését okozza, sőt szélsőséges esetben lehetetlenné teszi az áramkör zárását.

Ez a hátrányos tulajdonság különösen olyan áramkörökben kerül előtérbe, ahol kis feszültségen viszonylag nagy áramokat kell kapcsolni, mint pl. gépjárművek villamos hálózatában, és főként a gyújtásindító kapcsoló esetében. Ilyen körülmények között az érintkezők átmeneti ellenállásának megnövekedése jelentős veszteséget okozhat, sőt súlyos esetben a kapcsoló károsodásához vezethet.

Ezen hátrányos tulajdonság kiküszöbölésére ismeretes olyan megoldás (FR 2 259 426 sz. szabadalmi leírás), amikor a mozgó érintkezőket hordozó érintkezőtartót rugalmas fémlemezből készítik, és az álló érintkezők felé konkávra képezik ki, az érintkezőtartó konvex oldala felől pedig egy merev támasztóelemet alkalmaznak, amelyet két rugalmas mozgató elem kényszerít az álló érintkezők felé, és egy külső vezérlő szerkezettel működtetett merev csap tolja a megszakítás helyzetébe. Az érintkezők zárásakor a konkáv érintkezőtartó a nyomóerő hatására kiegyenesedik és ráfekszik a merev támasztóelemre, miközhen a mozgó érintkezők felülete elcsúszik az álló érintkezőkön. Megszakításkor viszont, ahogy a merev támasztóelem távolodik az álló érintkezőktől, az érintkezötartó ismét felveszi konkáv alakját, miközben ismét bekövetkezik az érintkezők elcsúszása. Ilyen módon az érint- : kezők működés közben folyamatosan tisztulnak

Figyelembe véve azonban a kapcsolókkal szemben támasztott magas élettartam követelményeket valamint azt a körülményt, hogy a rugalmas érintkezőtartó áramvezető elemként is igénybe van véve és így melegedésnek is ki van téve, a rugó kifáradás káros jelensége csak jó minőségű érintkezőrugó alkalmazásával kerülhető el, ami a bevezetőben leírt alapmegoldáshoz képest számottevő többletköltséget jelent. Ugyanakkor ezzel a megoldással - geometriai elrendezéséből adódóan - csak viszonylag kis mértékű érintkező elcsúszás érhető el.

Ismeretes továbbá olyan megoldás (FR 2 402 291 sz. szabadalmi leírás), amely a bevezetőben meghatározott tárgyi körbe nem tartozó, de ahhoz hasonló érintkező elrendezés esetében biztosítja az érintkezők öntisztulását a mozgó érintkezőtartónak záráskor és megszakításkor vízszintes irányba történő elmozdulása révén. Ennél a megoldásnál a merev mozgó érintkezőtartó középső részén egy nyílás van, amelyen lazán illeszkedve keresztülnyúlik a vezérlő szerkezettel kapcsolatban álló merev működtető elemnek az érintkezőtartó megvezetésére szolgáló szára. A mozgó érintkezőtartót a zárás irányába a működtető elem vállain feltámaszkodó nyomórugó, a megszakítás irányába egy ezzel szemben ható nyomórugó kényszeríti. A merev működtető elem szárán egy ferde szakasz van kiképezve, amely az érintkezők zárásakor az érintkezőtartó nyílásán áthaladva az érintkezőtartót az egyik álló érintkező irányába, míg megszakításkor a másik álló érintkező irányába vízszintes elmozdulásra kényszeríti.

Ez a megoldás azonban nem minden esetben alkalmazható a bevezetőben meghatározott érintkező elrendezéshez, ahol a merev mozgató elem csupán a működési ciklus egy részében hat közvetlenül a mozgó érintkezőtartóra. Hátránya továbbá ennek a megoldásnak, hogy a merev működtető elem szárának ferde szakasza és az érintkezőtartó nyílása záráskor és megszakításkor intenzíven súrlódik egymáson, ami jelentős kopásokhoz vezethet és a működést ezáltal károsan megváltoztathatja.

Találmányunk célja olyan műszaki megoldást adni az érintkezők működés közbeni öntisztulásának biztosítására, amely a bevezetőben meghatározott érintkező elrendezés valamennyi változatánál könnyen, egyszerűen alkalmazható, nem igényel számottevő többletráfordítást, és működési jellemzői a kapcsoló teljes élettartama alatt gyakorlatilag nem változnak.

Ezt a célt a találmány szerint azzal érjük el, hogy a merev mozgató elem és az érintkezőtartó együttműködő felületeit az álló érintkezők közös szimmetria-síkjára merőleges irányban egymáshoz képest aszimmetrikusan képezzük ki

A találmány egyik előnyös kiviteli alakja esetében a mozgó érintkezőtartó az érintkezők alapsíkjával párhuzamos lemez, a merev mozgató elemnek ezzel együttműködő felülete pedig az álló érintkezők közös szimmetria-síkjára merőleges irányban lejtősre van kiképezve.

Ennek az előnyös kivitelnek egy kedvező kialaki-21

HU 195895 Β tása abban tér el, hogy az érintkezőtartó és a merev mozgató elem együttműködő felülete a lejtő irányába egy oldalra meg van hosszabbítva, és célszerűen az érintkezőtartó meghosszabbításának a végén a mozgató elem felőli oldalon egy perem van kiképezve.

A találmány egy másik előnyős kiviteli alakja esetében a merev mozgató elemnek az érintkezőtartóval együttműködő felülete az álló érintkezők közős srimmetria-síkjára nézve szimmetrikus, míg az érintkezőtartónak ezzel együttműködő felülete a mozgó érintkezők közös szimmetria-síkjára nézve aszimmetrikusan van kiképezve. Célszerűen a merev mozgató elemnek az érintkezőtartóval együttműködő felülete az álló érintkezők közös szirométria-síkjára merőleges sík felület, az érintkezőtartó ezzel együttműködő felülete pedig a mozgó érintkezők közős szimmetria-síkjára merőleges irányban lejtősre van kialakítva.

A találmány egy további előnyös kiviteli alakja esetében a megszakítás irányába nyomórugóval feszített mozgató elem szárán tengelyirányban elnyújtott ablak van kiképezve, amelyet az álló érintkezők felőli végén az álló érintkezők közős szimmetria-síkjára merőleges irányba lejtő felölet határol, és az ablakon keresztülnyúló sík érintkezőtartót nyomórugó feszíti a lejtős felület felé.

A találmány egy másik előnyös kiviteli alakjánál az álló érintkezők felé nyomórugóval feszített érintkezőtartó közepén levő furaton nyúlik keresztül a megszakítás irányába nyomórugóval feszített merev mozgató elem, amelynek az érintkezőtartótól az álló érintkezők felé eső szakaszán egy gallér van kiképezve, és ezt az érintkezőtartó felőli oldalon az álló érintkezők közös szimmetria-síkjára merőleges irányba lejtő felület határolja.

Végül a találmány egy további előnyös kiviteli alakja esetében a megszakítás irányába nyomórugóval feszített merev mozgató elem középső szakaszán egy ablak van kiképezve, amelyen keresztülnyúlik az álló érintkezők felé nyomórugóval feszített sík érintkezőtartó, és az ablak egyik oldalán az érintkezőtartó fölé benyúló ütköző felület van kiképezve.

A találmány szerinti megoldás azt eredményezi, hogy a mozgó érintkezőtartó az érintkezők zárása és megszakítása közben a hossztengelye körül elfordul, ezáltal a mozgó érintkezők az álló érintkezők felületén elcsúszva öntisztulást hoznak létre.

A találmány lényegét előnyös kiviteli példákon részletesen is bemutatjuk a mellékelt ábrák segítségével, amelyek közül az

1. ábra egy gépjármű gyújtás-indító kapcsoló metszetét ábrázolja vázlatosan, a találmány szerinti érintkező elrendezéssel, amelynek érintkezői zárt helyzetben vannak, a

2. ábra az 1. ábrán megjelölt A metszetet ábrázolja, a

3. ábra a 2. ábrán látható metszet az érintkezők nyitott helyzetében, mig a

4. ábra a 2. ábra szerinti érintkező elrendezésnek egy másik, célszerűen kialakított kivitelét mutatja, és az

5. ábra a 4. ábra szerinti mozgó érintkezőtartót ábrázolja felülnézetben; a

6. ábra a találmány egy másik előnyös kiviteli alakját megvalósító érintkező elrendezést mutat be az érintkezők zárt nyugalmi helyzetében, a

7. ábra a 6. ábrán megjelölt B metszetet ábrázolja, a

8. ábra a találmány egy további előnyös kiviteli alakját megvalósító érintkező elrendezést ábrázol az érintkezők zárt nyugalmi helyzetében, a

9. ábra a 8. ábrán megjelölt C metszet mutatja; a

10. ábra a találmány egy további célszerű kiviteli alakját megvalósító érintkező elrendezést ábrázol az érintkezők zárt nyugalmi helyzetében, a

11. ábra a 10. ábrán megjelölt D metszetet ábrázolja;

és végül a

12. ábra a találmánynak egy, az előbbiektől eltérő működési kiviteli alakját szemlélteti az érintkezők nyitott helyzetében, míg a

13. ábra a 12. ábrán megjelölt E metszetet mutatja.

Az 1. ábrán példaként bemutatott gyújtás-indító kapcsoló működtető szerkezete az 1 hengeres házban elhelyezett, kulcs segítségével elfordítható 2 zárhengerből, valamint azzal kényszerkapcsolatban álló 3 vezérgyűrűből áll, amely vezérgyűrűnek a homlokfelületén 4 mélyedés van kiképezve. Természetesen működtető szerkezetként másféle elfordítható szerkezet is alkalmazható, amely rendelkezik a 3 vezérgyűrűhöz hasonló, a homlokfelületén 4 mélyedéssel bíró elforduló elemmel.

A gyújtás-indító kapcsoló szigetelő 10 házában van elhelyezve a találmány szerinti érintkező elrendezés, amely két álló 5 érintkezőből, ezeket áthidaló, két mozgó 7 érintkezőt hordozó merev 6 érintkezőtartóból, a 10 ház fedelének furatában tengelyirányban eltolható merev mozgató 8 elemből és két 9 nyomórugóból áll. A 10 házban természetesen annyi ilyen érintkező elrendezés található, ahány áramkör működtetésére alkalmas a kapcsoló, és mindegyikhez egy 4 mélyedés van a 3 vezérgyűrű homlokfelületén kialakítva.

Amint a 2. és 3. ábrán jól látható, a találmánynak ennél a célszerű kiviteli alakjánál a 8 merev mozgató elemnek a 6 érintkezőtartóval együttműködő 11 felülete az álló 5 érintkezők 12 közös szimmetria-síkjára merőleges irányban lejtősre van kiképezve, míg a 6 érintkezőtartó a 7 érintkezők alapsíkjával párhuzamos sík lemez, amely az álló 5 érintkezőkkel szemben a 10 házban lazán van vezetve. A 9 nyomórugók a mozgó 7 érintkezők 13 közős szimmetria-síkjához képest szimmetrikusan támaszkodnak a 6 érintkezőtartóra.

A 4. és 5. ábra ugyanezen kiviteli alaknak egy előnyös változatát mutatja be, amely a fentitől annyiban tér el, hogy a 8 merev mozgató elem lejtős 11 felülete és a 6 érintkezőtartó ezzel együttműködő felülete a lejtő irányában egy oldalra meg van hosszabbítva, és célszerűen az érintkezőtartó 14 meghosszabbításának a végén a mozgató 8 elem felőli oldalon 15 perem van kialakítva.

HU 195 895 Β

Mindkét változat működése végigkövethető az ábrák alapján. A 2 zárhenger és vele együtt a 3 vezérgyűrű elf ordításakor a 4 mélyedés lejtős vége a mozgató 8 elemet fokozatosan betolja a 9 rugók nyomóereje ellenében a 10 házba. Eközben a lejtős 11 felületnek az érintkezőtartóval szomszédos éle megnyomja a 6 érintkezőtartót, miáltal forgatónyomaték jön létre, ami az érintkezőtartót hossztengelye körül elfordítja mindaddig, amíg a lejtős 11 felület teljesen fel nem fekszik az érintkezőtartóra. Ekkor a mozgató 8 elem további elmozdulása következtében a mozgó 7 érintkezők elválnak az álló 5 érintkezőktől, ezzel megtörténik az áramkör megszakítása. Bekapcsoláskor a 3 vezérgyűrűnek a 3. ábrán látható helyzetéből az előbbivel ellentétes elf ordítása közben a mozgató 8 elem a 9 nyomórugók nyomása következtében fokozatosan kiemelkedik a 10 házból, a vezérgyűrű 4 mélyedésébe. Eközben a 6 érintkezőtartó az ábrán látható ferde helyzetben addig követi a mozgató 8 elemet, amíg az 5 és 7 érintkezők záródnak. Ezután a ferde 11 felület nyomása alól felszabaduló 6 érintkezőtartót az aszimmetrikusan összenyomott 9 rugók visszafordítják a 2. ábrán látható vízszintes helyzetbe.

Az érintkező elrendezésnek a 6. és 7. ábrán bemutatott célszerű kiviteli alakja csupán abban tér el a fentebbiektől, hogy a 6 érintkezőtartónak a merev mozgató 8 elemmel együttműködő 16 felülete a mozgó 7 érintkezők 13 közös szimmetria-síkjára merőleges irányban lejtősre van kiképezve, míg a mozgató 8 elem ezzel együttműködő felülete az álló érintkezők 12 közös szimmetria-síkjára merőleges sík felület.

Eimek a kiviteli alaknak a működése lényegét tekintve teljesen megegyezik a 2. ábrán bemutatott kivitellel.

A találmánynak a 8. és 9. ábrán látható célszerű kiviteli alakja esetében a 10 házban megvezetett merev mozgató 8 elemet 17 nyomórugó feszíti a 3 vezérgyűrű homlokfelülete felé. A 8 mozgató elem szárán tengelyirányban elnyújtott 18 ablak van kiképezve, amelyet az álló 5 érintkezők felőli végén 19 lejtős felület határol. A 18 ablakon nyúlik keresztül a sík lemezből készült mozgó 6 érintkezőtartó, amelyet a felületére szimmetrikusan feltámaszkodó 9 nyomórugó feszít a 19 lejtős felület és az álló 5 érintkezők felé.

A 3 vezérgyűrű elf ordításakor, amikor a vezérgyűrű homlokfelületén kialakított - az ábrán nem látható - 4 mélyedés a mozgató 8 elem végével szembekerül, a mozgató elem a 17 nyomórugó hatására a 10 házból kifelé megindul. Eközben a 9 nyomórugó nyomóereje következtében az 5 és 7 érintkezők mindaddig zárva maradnak, amíg a 6 érintkezőtartó a 19 lejtős felület magasabb végének elérése után hossztengelye körül elfordulva teljesen fel nem fekszik a 19 lejtős felületen. Ekkor a mozgató 8 elem további elmozdulására a 7 érintkezők elválnak az 5 érintkezőktől. Bekapcsoláskor fordított folyamat játszódik le: a 8 mozgató elem befelé mozog a 10 házban, eközben a 6 érintkezőtartó mindaddig a 19 lejtős felületen fekszik, amíg a mozgó 7 érintkezők el nem érik az álló 5 érintkezőket Ekkor a mozgató 8 elem további elmozdulása közben a érintkezőtartó elválik a 19 lejtős felülettől, miközben az aszimmetrikusan terhelt 9 rugó hatására hossztengelye körül visszafordul vízszintes helyzetbe.

A10. és 11. ábrán a találmánynak egy további célszerű kiviteli alakja látható. Ennél a változatnál a 7 érintkezők alapsíkjával párhuzamos mozgó 6 érintkezőtartó közepén furat található, amelyen keresztülnyúlik a merev mozgató 8 elem. A 6 érintkezőtartót a felületére szimmetrikusan feltámaszkodó 9 nyomórugó feszíti az álló 5 érintkezők felé. A mozgató 8 elemnek a 6 érintkezőtartótól az álló 5 érintkezők felé eső szakaszán 23 gallér van kiképezve, amelyet a 6 érintkezőtartó felőli oldalon 21 lejtős felület határol. A 23 gallér másik oldalán feltámaszkodó 17 nyomórugó, amely a 9 nyomórugónál erősebb, a mozgató 8 elemet a 3 vezérgyűrű felé feszíti.

Amikor a 3 vezérgyűrű elf ordítása közben az ábrán nem látható 4 mélyedés a mozgató 8 elem végéhez ér, a 17 nyomórugó nyomóereje a mozgató 8 elemet a 10 házból kifelé elmozdítja. Mielőtt a 7 érintkezők az 5 érintkezőktől elválnának, a 6 érintkezőtartó a 9 nyomórugó nyomása alatt a hossztengelye körül elfordulva felfekszik a 21 lejtős felületre, és csak ezt követően, a 8 elem további elmozdulására következik be a megszakítás. Bekapcsoláskor az elforduló 3 vezérgyűrű a mozgató 8 elemet benyomja a 10 házba a 17 nyomórugó ellenében. Eközben a 6 érintkezőtartó mindaddig a 21 lejtős felületen fekszik, amíg a mozgó 7 érintkezők el nem érik az álló 5 érintkezőket. Ezután a mozgató 8 elem további elmozdulása közben az aszimmetrikusan terhelt 9 nyomórugó hatása alatt álló 6 érintkezőtartó elválik a 21 lejtős felülettől, és hossztengelye körül elfordulva visszaáll vízszintes helyzetbe.

Végüla 12. és 13. ábrákon a találmánynak a fentiektől eltérő működésű kiviteli alakját mutatjuk be. Ennél a kivitelnél a merev mozgató 8 elem középső szakaszán egy 24 ablak van amelyen keresztülnyúlik a 7 érintkezők alapsíkjával párhuzamos mozgó 6 érintkezőtartó. A 24 ablakot az álló 5 érintkezők felőli végén vízszintes felület határolja, és a 6 érintkezőtartót a 9 nyomórugó feszíti ehhez a vízszintes felülethez. Az ablak egyik oldalán a 6 érintkezőtartó fölé benyúló 22 ütköző felület van kiképezve. A mozgató 8 elemet a 17 nyomórugó a 10 házból kifelé feszíti.

Bekapcsoláskor az ábrán nem ábrázolt 3 vezérgyűrű a mozgató 8 elemet befelé tolja a 10 házba. Eközben a 6 érintkezőtartó a 24 ablak vízszintes felületén fekszik mindaddig, amíg a mozgó 7 érintkezők el nem érik az álló 5 érintkezőket, majd ekkor a 9 nyomórugót összenyomva elválik tőle. A mozgató 8 elem további elmozdulása közben a 22 ütköző felület eléri a 6 érintkezőtartó szélét, és lefelé nyomja. Ennek következtében az a hossztengelye körül addig fordul el, amíg a mozgató elem el nem éri nyugalmi helyzetét. Kikapcsoláskor a 3 vezérgyűrű elf ordítása során a 4 mélyedés a mozgató 8 elem végéhez ér, és a 17 nyomórugó a mozgató elemet a 10 házból kifelé tolja. Eközben a 6 érintkezőtartó felszabadul a 22 ütköző felület nyomása alól és a nyomórugó nyomása alatt a hossztengelye körül elfordulva ráfekszik a 24 ablak vízszintes felületére. Ez-41

HU 195 895 Β után a mozgató 8 elem további elmozdulása folytán megtörténik az áramkör megszakítása.

A találmánynak a fentieken kívül természetesen még számos, a részmegoldások tekintetében eltérő kiviteli alakja lehetséges, amelyek a műszaki megoldás lényegét tekintve a találmányi gondolatot megvalósítják.

Claims (8)

1. Érintkező elrendezés kapcsolókhoz, különösen gépjármű gyújtás-indító kapcsolókhoz, amelyben két egymás közelében elhelyezett, egy irányba néző álló érintkezőt egy vezető anyagból készült merev, az álló érintkezőkkel szemben egy-egy mozgó érintkezőt hordozó érintkezőtartó hidal át, és ez az érintkezőtartó egy működtető szerkezettel kapcsolatban álló, az érintkezőtartóra közvetlenül nem állandóan ható merev mozgató elem, valamint egy vagy több, ezzel együttműködő, az éríntkezőtartóra a mozgó érintkezők közös középvonalához képest szimmetrikusan feltámaszkodó nyomórugó hatása alatt az álló érintkezőkkel szemben megvezetve egy zárt szélső helyzet és egy megszakított szélső helyzet között oda-vissza elmozdulásra képes, azzal jellemezve, hogy a merev mozgató elem (8) és az érintkezőtartó (6) együttműködő felületei az álló érintkezők közös szimmetria-síkjára (12) merőleges irányban egymáshoz képest aszimmetrikusan vannak kiképezve.

2. Az 1. igénypont szerinti érintkező elrendezés, amelyben a mozgó érintkezőtartó az érintkezők alapsíkjával párhuzamos síklemez, azzal jellemezve, hogy a merev mozgató elemnek (8) ezzel együttműködő felülete (11) az álló érintkezők közös szimmetria-síkjára (12) merőleges irányban lejtősre van kiképezve.

3. A 2. igénypont szerinti érintkező elrendezés azzal jellemezve, hogy az érintkezőtartó (6) és a mozgató elem (8) együttműködő felülete a lejtő irányába egy oldalra meg van hosszabbítva, és célszerűen az érintkezőtartó meghosszabbításának (14) a végén a mozgató elem (8) felőli oldalon egy perem (15) van kiképezve.

4. Az 1. igénypont szerinti érintkező elrendezés, amelyben a merev mozgató elemnek az érintkezőtartóval együttműködő felülete az álló érintkezők közős szimmetria-síkjára nézve szimmetrikus felület, azzal jellemezve, hogy az érintkezőtartónak (6) a mozgató elemmel (8) együttműködő felülete (16) a mozgó érintkezők közős szimmetria-síkjára (13) merőleges irányban aszimmetrikusra van kiképezve.

5. A 4. igénypont szerinti érintkező elrendezés, amelyben a merev mozgató elemnek az érintkezőtartóval együttműködő felülete az álló érintkezők közös szimmetria-síkjára merőleges sík felület, azzal jellemezve, hogy az érintkezőtartó (6) ezzel együttműködő felülete (16) a mozgó érintkezők közös szimmetria-síkjára (13) merőleges irányban lej tősre van kiképezve.

6. A 2. igénypont szerinti érintkező elrendezés amelyben a megszakítás irányába nyomórugóval feszített merev mozgató elem szárán ablak van kiképezve, amelyen keresztülnyúlik az álló érintkezők irányába nyomórugóval feszített érintkezőtartó, azzal jellemezve, hogy a merev mozgató elemnek (8) az érintkezőtartóval (6) együttműködő lejtős felülete az ablakot (18) az álló érintkezők (5) felőli végén határoló felület (19) .

7. A 2. igénypont szerinti érintkező elrendezés, amelyben a megszakítás irányába nyomórugóval feszített merev mozgató elem az álló érintkezők irányába nyomórugóval f eszített mozgó érintkezőtartó közepén levő furaton nyúlik keresztül, és az érintkezőtartótól az álló érintkezők felé eső szakaszán a furatnál nagyobb átmérőjű gallér van kiképezve, azzal jellemezve, hogy a merev mozgató elemnek (8) az érintkezőtartóval (6) együttműködő lejtős felülete a gallérnak (23) az érintkezőtartóval (6) szomszédos felülete (21).

8. Az 1. igénypont szerinti érintkező elrendezés, amelyben a megszakítás irányába nyomórugóval feszített merev mozgató elem középső szakaszán ablak van kiképezve az álló érintkezők felőli végén vízszintes határoló felülettel, és a mozgó érintkezők alapsíkjával párhuzamos, az álló érintkezők irányába nyomórugóval feszített sík érintkezőtartó ezen az ablakon nyúlik keresztül, azzal jellemezve, hogy az ablak (24) egyik oldalán az érintkezőtartó (6) fölé benyúló ütköző felület (22) van kialakítva.