HU194035B - Eljárás keveréktakarmány előállítására kakaóbabhéj felhasználásával - Google Patents

Description

A találmány tárgya eljárás keveréktakarmány előállítására, amelynek során a kakaóbabhéjat megfeleld szemcseméretre őröljük, majd folyékony, vagy szilárd ipari melléktermékekkel, vagy feltárt cereáSák őrleményével és egyéb, szokásosan alkalmazott adalékanyagokkal - nevezetesen ásványany^gokkal, vitaminokkal — homogenizáljuk és szükség szerint granuláljuk.

A korunkat jellemző nagyarányú demográfiai növekedés következtében 2000-ben már mintegy 110 millió tonna lesz az emberi felhasználásra szolgáló állatifehérje szükséglet. Ennek biztosítása nagy feladatot ró az állattenyésztésre.

Az állattenyésztés igényét kielégítő megfelelő takarmánybázis létesítése — többek között — megköveteli a szántóföldi növénytermesztés és az élelmiszeripar melléktermékeinek is minél szélesebb körű felhasználását.

A növénytermesztés melléktermékei közül legjelentősebb a cereáliák szalmái (kukoricaszár, búza-, árparozsszalma) és a cukorrépa — valamint a napraforgótermelés hasznosítható melléktermékei. (Répafej, répalevél, napraforgóocsú, napraforgótányér és szár)

Az élelmiszeripari melléktermékek közül különösen a söripari (sörtörköly, malátacslra, stb.) a baromfiipari (toll-liszt, vegyesfiszt, stb.) szeszipari (melaszmoslék, stb.) és a húsipari (húsliszt, vérliszt, stb.) melléktermékek felhasználásával bővítjük az ipari takarmánybázist.

Érdekes módon, sem nálunk, sem másutt nem kerül takarmány komponensként valamennyi haszonállat ipari keveréktakarmányában felhasználásra az édesipar jelentős volumenű mellékterméke, a kakaóbabhéj.

Ismeretes, hogy a kakaópor — illetve a csokoládégyártás során a kakaóbabot 110—140C^e-on pörkölik. A pörkölés után a magokat hántolják, miközben a kakaóbabhéjra vonatkoztatott 13—15% héj keletkezik. A tökéletlen hántolás következtében a héjjal együtt több - kevesebb csírarész is leválik a magbelsőtől és igy a kakóbabhéj mennyisége gyakran eléri a riyers kakaóbab 20%-át is.

A kakaóbabhéj átlagos összetétele a következő:

88.7 -89,3% szárzanyag 14,3 - 16,1% nyers fehérje

4,8 - 5,3% nyers zsír

15.8 - 18,5% nyers rost .

7,2- 7,7% nyers hamu

2400 NE/100 g - 2800 NE/100 g 1¾ vitamin 7,80 - 8,15 mg/100/g E vitamin 1,15 - 1,24 mg% teobromin

A fenti adatokat értékelve megállapíthatjuk, hogy a kedvező nutritív anyagokon kívül a kakaóbabhéj biológiailag aktív anyagokat is tartalmaz, melyek közö tt kiemelkedő a nagy zsírtartalom.

A nagy biológiai értéket nem utolsósorban a Dj vitamin és az igen magas E vitamin tartalom biztosítja.

A D vitaminról közismert, hogy a takarmányokban való jelenléte feltétlenül szükséges, mert a Ca és P felszívódását elősegíti és hiánya csontosodási zavarokat (rachitis, osteoporosis, osteomalacia) idéz elő.

Az E vitamin mint természetes antioxidáns védőhatást fejt ki az oxidációra érzékeny anyagok, Így pl.: az esszenciális zsírsavak, a karotinoxidok, az Á vitamin stb. autooxidádójánál. Az antioxidáns tulajdonságon kívül, mint ismeretes az E vitamin kedvező élettani hatást is biztosít.

Tekintettel arra, hogy akakaóbabhéjat a pörkölés során mintegy 110-140 (7-os hőhatás éri, ez a körülmény kiváló mikrobiológiai tisztaságot kölcsönöz.

A kakaóbabhéj zsírtartalmát szinte kizárólag a kakaóvaj képezi, amelynek mintegy 50%-a nagyértékű esszenciális zsírsav (18 szénatom egy kettőskötésű olajsav, két kettőskötésű linolsav és három kettőskötésű linolénsav) a többi zömmel palmitin és sztearinsav.

A kakaóvaj, annak ellenére, hogy az összetételéből adódóan sok telítetlen kötést tartalmaz, eddig még nem teljesen tisztázott molekuláris kölcsönhatások következtében, az oxidatív károsodásokkal, igy az avasodással szemben nagyon rezisztens. Ez a körülmény további előnyökkel jár.

A kakóbabhéj esetleges hasznos! tása érdeké ben már évekkel ezelőtt is folytak külföldi vizsgálatok, annak* béltartalmára vonatkozóan. (O, Kellner 1902., R. Achemich 1936., A. Schennertl937., W. Wöhlbier 1954., stb.) Aszóban forgó kísérletek azonban a-kakaóbabhéj ipari keveréktakarmányokban történő felhasználását nem oldották meg.

Mint ahogy nem oldotta meg ezt a 167 994. sz. magyar szabadalom sem, amely a kakaóbabhéj-lisztet a sertéstakarmány-aromák gyártásánál hordozóként . használja, tehát itt sem a kakaóbabhéj táplálóanyagai kerülnek az ipari keveréktakarmány okban hasznosítva.

A szóban forgó szabadalom kizárólag a sertések takarmányozásában felhasználható iz- és aroma-anyagokkal - tehát tápanyagtartalom nélküli adalékanyagokkal — homogenizálja a kakaóbabhéj-lisztet, anélkül, hogy figyelembe venné a többi komponens tápanyag tartalmát és anélkül, hogy a kakaóbabhéj tápanyagtartalmával komplettálná a többi takarmánykomponens tápanyagtartalmát.

Több éves kísérletezés és vizsgálódás után úgy találtuk, hogy a kakaóbabhéj:

- Az előzőekben ismertetett táplálóanyag tartalma következtében a melléktermékeket tartalmazó ipari takarmányok tápláló értéke (fehérjetartalom, energiatartalom, keményítőérték) növelni képes.

— Biológiailag aktív anyagokat tartalmaz.

— Valamennyi haszonállat részére készítendő. ipari takarmányban felhasználható.

— Viszonylag alacsony rosttartalommal rendelkezik.

— Nagy diszperzitása és zsírtartalma ellenére stabil és jól tárolható.

- A nagy zsírtartalom megkönnyíti a lipofil bioaktív anyagok (vitaminok, gyógyszerek, stb.) beoldódását, felszívódását és hasznosulását.

— Béltartalmánál fogva az ipari takarmányok komponenseinek tartósságát növeli.

— A takarmányozás szempontjából megfeleld mikrobiológiai tisztaságú.

— A granulálás technológiáját könyebbé teszi.

— Valamennyi mellékterméknél olcsóbb, s igy felhasználása nagy gazdasági előnyt jelent.

A fentiekben közölt tulajdonságainál fogva - a megfelelő szemcseméretre őrölt kakaóbabhéj — kakaóbabhéjliszt - alkalmas arra, hogy a melléktermékeket, vagy mellékterméket tartalmazó ipari takarmányoktól megkövetelt, takarmányozás-élettani technológiai paramétereket haladó módon, újszerűén teljesítsük, en A találmány értelmében úgy járunk el, hogy a késztakarmányokra vonatkoztatva 5.5—13 t%, 10% ned?

194.035 vességtartalmú kakaóbabhéjat először 6,5-12% nedvességtartalomra számított folyékony szeszipari és/vagy vágóhídi és/vagy tejipari melléktermékekkel összekeverünk és a homogenizálás után 10% nedvességtartalomra beszálltjuk. Utána legfeljebb 0,8 mm szemcseméretre őröljük, akkor az őrleményt 7?—881% mennyiségben általánosan ismert takarmányalkotókkal egyenletesen összekeverjük és szükség szerint granu· lmjuk. A takarmányalkotók lehetnek pl. hidrotermikusan feltárt és/vagy natív kukorica- és/vagy árpa-, és/ vagy búza-, és/vagy napraforgó-, és/vagy repce-, és/vagy szójadara és aminósav, ásványi és Ízesítő anyagokat tartalmazó takarmány adalé kok. Szeszipari melléktermékként sörélesztőt és/vagy törkölyt, vágóhídi melléktermékként előnyösen vért, tejipari melléktermékként tejsavót alkalmazunk.

Tekintettel arra, hogy a kakaóbabhéj megfelelő szemcseméretre, bármely rendszerű őrlőberendezésben - keménységénél és zsírtartalmánál fogva - csak nehezen vagy energiafelvétellel és rossz hatásfokkal őrölhető, más szilárd anyaggal történő együttes őrlését végezzük.

Az alábbiakban ismertetett példák a találmány szerinti eljárás megvilágítására szolgálnak a találmány oltalmi körének korlátozása nélkül.

. 1. példa

Süldő, Hl. hízósertés részére a találmány szerinti eljárással úgy gyártunk, nagy biológiai értékű takarmányt, hogy egy 6000 literes keverővei ellátott fűthető, hűthető dezínfaktorba töltünk 1250 kg friss, folyékonysöiélesztőt, 1050 kg friss, folyékony vért és 500 kg kakaóbabhéjat. Rövid keverés, Ul. szusz-, pendiálás után a keveréket vákuum alatt, 10% nedvességtartalomra leszáritjuk, majd a kapott terméket finomra - 0,2-4),8 mm szemcseméretűre őröljük. Az így előállított kakaóbabhéj keverék — amelynek szárazanyagtartalma 3123:46 arányban adódik a szóbanforgó komponensektől — mintegy 32% fehérjét tartalmaz.

A megfelelő szemcseméretre együttesen megdolgozott kukorica őrleményt, feltárt cereáliák őrleményét, árpát, korpát, szójadarát, napraforgódarát, búzacsírát, húslisztet, sőt kalciumkarbonátot, kalciumfoszfátot, premixet a kakaóbabhéj keverékkel a következő arányban homogenizáljuk, majd granuláljuk:

Kukorica 40%

Feltárt cereáliák őrleménye 13%

Árpa 10%

Korpa 10%

Húsliszt 2%

Szójadara 5%

Napraforgódara 2%

Búzacsíra 3%

Kakaóbabhéj-keverék 12%

Nátriumklorid 0,5%

Kalciumkarbonát 1%

Kalciumfoszfát 1%

Premix 0,5%

100%

2. példa

Amennyiben hízó bárányok részére gyártunk keveléktakarmányt, úgy a gyártásnál a hidrotérmikusan fezéit cereáliákat, a megfelelő szemcseméretre megdőlSozott kukoricát, szalmaőrieményt, szárított sörtörölyt, élesztőt, karbamidot, ásványi anyagokat, tojáshéj őrleményt, sókat és premixet, kakaóbabhéj liszttel a következő arányban homogenizáljuk, majd granuláljuk.

Feltárt cereália 30%

Kukorica őrlemény 30%

Szalmaőrlemény 18%

Kakaóbabhéjliszt · 7%

Szárított sörtörköly 7%

Élesztő 2%

Karbamid >2%

ÁP-18 140%

Tojáshéj őrlemény 1,15%

Na₂SO₄ 0,45%

Na Cl 0,50%

Premix 0,50%*

100%

3. példa

Növendék szarvasmarha részére — a találmány szerinti eljárással — történő takarmánygyártásnál 5000 1 űrtartalmú keverővei ellátott fűthető és hűthető fekvő hengeres dezínfaktorba töltünk 2150 kg folyékony sörtörkölyt és 480 kg kakaóbabhéjat. Az említett komponenseket keverjük, ill. szuszpendáljuk vákuum alatt 10% víztartalomra leszárítjuk, ingd a kívánt szemcsenagyságra őröljük. Az Így gyártott kakaóbabhéjliszt keverékben a sörtörköly a száraz anyag 52%át, a kakaóbabhéjliszt 48%-át teszi ki.

A kakaóbabhéj keverék fehéijetartaima mintegy 21%. Az előzőek szerint gyártott kakaóbabhéjliszt keveréket azonos szemcseméretre kialakított hidrotermikusan feltárt kukoricát, natív kukoricát, áipát, búzát, korpát, napraforgódarát, kalciumkarbonátot, kalciumfoszfátot, sót és premixet a következő arányban homogenizáljuk, mgd granuláljuk:

Kakaóbabhéjliszt keverék 25%

Hidrotérmikusan feltárt kukorica * 25%

Natív kukorica 8%

Árpa 5%

Búza , 10%

Korpa 12%

Napraforgódara 8%

Repcedara 4%

Kalciumkarbonát 1,5%

Kalciumfoszfát 0,5%

Só 0,59^

Premix 0,5% ; 100%

A találmány szerinti eljárással gyártott termékek valamennyi haszonállat takarmányozásában magas biológiai értékkel és jő gazdasági hatásfokkal felhasználhatók.

Claims (3)

1. SZABADALMI IGÉNYPONTOK

   1. Eljárás keveréktakarmány előállítására kakaóbabhéj felhasználásával, azzal jellemezve, hogy a kész takarmányra vonatkoztatva 5,5—13 t% 10% nedvességtartalmú kaakóbabhéjat először 6,5 -12 t% nedvességtartalomra számított folyékony

   194.035 szeszipari és/vagy vágóhídi és/vagy tejipari melléktermékekkel összekeverünk, homogenizáld* után 10% nedvességtartalomra beszálltjuk, szárítás után legfeljebb 0,8 mm szemcseméretüre őröljük, majd a kapott őrleményt összesen 75—88 t% mennyiségben általánosan ismert és használt takarmány alkotokkal, például hidroterniikusan feltárt és/vagy natív kukorica- és/ vagy árpa- és/vagy búza- és/vagy napraforgó- és/vagy repce- és/vagy szójadaráéval és aminosavakat, ásványi anyagokat, ízesítőket tartalmazó takarmányadalékokkal egyenletesen összekeverjük, majd szükség szerint granuláljuk.
2. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal j e 11 e c m e z v e, hogy szeszipari melléktermékként folyékony sörélesztőt és/vagy törkölyt, vágóhídi melléktermékként előnyösen vért, tejipari melléktermékként tejsavót alkalmazunk.
3. 3. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a szántás után a keveréket 0,2-O,8 mm, előnyösen 0,5 mm szemcseméretűre őröljük.

   ábra nélkül

   Országos Találmányi Hivatal F.k.: Himer Zoltán

   Kódex