HU191858B - Process for production of stabil plurilamerrical vesicula - Google Patents
Process for production of stabil plurilamerrical vesicula Download PDFInfo
- Publication number
- HU191858B HU191858B HU832260A HU226083A HU191858B HU 191858 B HU191858 B HU 191858B HU 832260 A HU832260 A HU 832260A HU 226083 A HU226083 A HU 226083A HU 191858 B HU191858 B HU 191858B
- Authority
- HU
- Hungary
- Prior art keywords
- splv
- streptomycin
- treatment
- aqueous phase
- lipid
- Prior art date
Links
Landscapes
- Medicinal Preparation (AREA)
Abstract
A találmány szerinti eljárással stabil, 100— 10 000 nm méretű vesiculumokat állítanak elő, amelyek lényegében mentesek mind a multilamelláris, mind az unilamelláris, mind a reverz fázisú bepárlási vesiculumoktól. A találmány szerinti vesiculumokban néhánytól száz körüli számú lipid kettősréteg van, amelyek hatóanyagot vagy egyéb vegyületet tartalmazó vizes zárványokat vesznek körül. A találmány szerinti eljárás során 1., legalább egy, 20—3000 mg/ml mennyiségű amfipatikus lipidet, előnyösen egy foszfolipidet, valamely adott esetben antioxidánst tartalmazó, szerves oldószerben diszpergálnak, a szerves oldószer forráspontja alatti reakció hő mérsékleten, 11., a kapott diszperziót 20—50 súly% hatóanyagot vagy egyéb vegyületet tartalmazó vizes fázzissal 3:1 — 40:1 arányban elegyítik, majd 111., a vizes fázist emulgeálják és egyidejűleg a kétfázisú rendszerből a szerves oldószert elpárologtatják. -1-The present invention provides stable vesicles of 100 to 10,000 nm which are substantially free of multilamellar, unilamellar, and reverse phase aqueous vesicles. The vesicles of the present invention comprise a few hundred or so lipid bilayers that surround aqueous active ingredients or other compounds. The process according to the invention comprises dispersing at least one amphipathic lipid in an amount of from 20 to 3000 mg / ml, preferably a phospholipid, optionally in an organic solvent containing an antioxidant, at a reaction temperature below the boiling point of the organic solvent; The aqueous phase containing 20 to 50% by weight of the active ingredient or other compound is mixed in a ratio of 3: 1 to 40: 1, then 111, the aqueous phase is emulsified and simultaneously the organic solvent is evaporated from the biphasic system. -1-
Description
A találmány olyan 100—10 000 nm méretű plurilamelláris vesiculumok előállítására vonatkozik, melyek multilamelláris, unilamelláris és reverz Fázisú bepárlási vesiculumoktól mentesek. A találmány szerinti eljárással előállított vesiculumok néhány és több mint száz közötti rendezett szupra-molekuláris szerkezetű lipid kettősréteget tartalmaznak, mely rétegek valamely oltott anyagot tartalmazó vizes zárványokat vesznek körül.The present invention relates to the production of plurilamellar vesicles having a size of 100 to 10,000 nm which are free of multilamellar, unilamellar and reverse-phase evaporative vesicles. The vesicles produced by the process of the present invention comprise a few to more than a hundred ordered lipid bilayers of supramolecular structure surrounding the aqueous inclusions containing a vaccine.
A találmány szerinti eljárás soránIn the process of the invention
1., legalább egy, 20—3000 mg/ml mennyiségű amfipatikus lipidet, előnyösen egy foszfolipidet, valamely, adott esetben antioxidánst tartalmazó, szerves oldószerben diszpergálunk, a szerves oldószer forráspontja alatti reakcióhőmérsékleten,1. dispersing at least one amphipathic lipid of 20 to 3000 mg / ml, preferably a phospholipid, in an organic solvent, optionally containing an antioxidant, at a reaction temperature below the boiling point of the organic solvent,
11., a kapott diszperziót 20—50 súly% hatóanyagot vagy egyéb vegyűletet tartalmazó vizes fázissal 3:1 —40:1 arányban elegyítjük, majd11. mixing the resulting dispersion with an aqueous phase containing from 20% to 50% by weight of the active compound or other compound in a ratio of 3: 1 to 40: 1, followed by
111., a vizes fázist emulgeáljuk és egyidejűleg a kétfázisú rendszerből a szerves oldószert elpárologtatjuk.111, the aqueous phase is emulsified and the organic solvent is simultaneously evaporated from the biphasic system.
A találmány szerinti eljárással előállított kompozíciók számos területen, így vivő rendszerekben és a hatóanyagot célzottan leadó rendszerekben alkalmazhatok. A leírásban a szóban forgó készítmények alkalmazását példaképpen brucellosis, szemfertőzések és limfocita meningitis vírusfertőzések kezelésénél ismertetjük.The compositions of the invention may be used in a variety of applications including delivery systems and targeted delivery systems. Examples of use of such compositions in the treatment of brucellosis, ocular infections and lymphocyte meningitis viral infections are described herein.
A liposzómák beépült vizes fázist tartalmazó, teljesen zárt kétrétegű membránok. A liposzómák unilamelláris vesiculumok változatai (egyszerű kétrétegű membrán) vagy multilamelláris vesiculumok (hagymaszerű szerkezetek, melyek koncentrikus membrán kettős rétegekből állnak, s melyeket vízréteg választ el egymástól) lehetnek.Liposomes are fully closed bilayer membranes containing an integrated aqueous phase. Liposomes can be variants of unilamellar vesicles (simple bilayer membrane) or multilamellar vesicles (bulbous structures consisting of concentric membrane bilayers separated by a layer of water).
Liposzóma preparátumokról először a J. Mól. Bioi. 13:238-252 (1965), (Bangham és munkatársai) irodalmi hely számol be. Az eljárás során foszfolipideket valamely szerves oldószerben szuszpendálnak, majd az oldószert eltávolítva viaszszerű formában kapják a foszfolipidet. Megfelelő mennyiségű vizes fázis adagolása után a reakcióelegy „felpuffad”, és a multilamelláris vesiculumokból álló képződött liposzómákat mechanikai úton diszpergálták. Az ily módon kapott kétrétegű membrán szerkezetében a lipid hidrofób (nem poláros) „farka” a kettős réteg középpontjába orientált, míg a hidrofil (poláros) „fej” a vizes fázis felé orientált. A multilamelláris vesiculum kifejezést a továbbiakban MLVs kifejezéssel jelöljük. A fenti eljárás az alapja a kis, ultrahanggal kezelt unilamelláris vesiculumok (a továbbiakban SUVs) kifejlesztésének, melyet Papahadjapoulos és Miller ir le a Biochim. Biophys. Acta. 1967 135:624—638 irodalmi helyen. Ezek a „klasszikus liposzómák” azonban számos hátrányt mutatnak, így egy mól lipidre vonatkoztatva igen alacsony térfogatú víz építhető be, továbbá ezek a liposzómák alig alkalmasak nagy makromolekulák kapszulázására.Liposome preparations were first described by J. Mol. Biol. 13: 238-252 (1965), Bangham et al. The process involves suspending phospholipids in an organic solvent and removing the solvent to obtain the phospholipid in a waxy form. After the addition of an appropriate amount of aqueous phase, the reaction mixture "swells" and the liposomes formed from the multilamellar vesicles are mechanically dispersed. In the resulting bilayer membrane structure, the hydrophobic (non-polar) "tail" of the lipid is oriented toward the center of the bilayer, while the hydrophilic (polar) "head" is oriented toward the aqueous phase. The term multilamellar vesicle is hereinafter referred to as MLVs. The above procedure is the basis for the development of small ultrasound-treated unilamellar vesicles (hereinafter referred to as SUVs) described by Papahadjapoulos and Miller in Biochim. Biophys. Acta. 1967 135: 624-638. However, these "classical liposomes" have several disadvantages, so that very small volumes of water per mole of lipid can be incorporated and these liposomes are hardly suitable for encapsulation of large macromolecules.
A beépített anyag térfogatának növelésére irányuló kísérletek során először inverz micellákat vagy Eposzóma prekurzorokat képeztek, 2 azaz olyan vesiculumokat, melyekben a vizes fázist lipid molekulák egyrétege veszi körül, oly módon, hogy a poláros fej csoportok a vizes fázis irányába mutatnak. Liposzóma prekurzorok a beépítendő vizes oldat szerves oldószerben ultrahangos keverőben elkészített poláros lipid oldathoz történő adagolásával alakíthatók ki. A Eposzóma prekurzorokat a továbbiakban feles Εριά jelenlétében bepárolják. A kapott liposzómá10 kát melyek valamely lipid kettősrétegbe beépített vizes fázist tartalmaznak, vizes fázisban diszpergálják. Ezt az eljárást a 4.224.179 sz. amerikai egyesült államokbeE szabadalmi leírás ismerteti.In attempts to increase the volume of the incorporated material, inverse micelles or Eposomic precursors were first formed 2, i.e. vesicles in which the aqueous phase is surrounded by a single layer of lipid molecules such that polar head groups point towards the aqueous phase. Liposome precursors can be formed by adding the aqueous solution to be incorporated into an organic solvent in an ultrasonic mixer prepared in a polar lipid solution. The Eposomic precursors are further concentrated in the presence of half Εριά. The resulting liposome, which contains an aqueous phase incorporated into a lipid bilayer, is dispersed in an aqueous phase. This procedure is described in U.S. Patent No. 4,224,179. U.S. Pat.
A 4.235.871 sz. amerikai egyesült álllamokbeE szabadalmi leírás a beépítés hatékonyságának maximalizálásáról számol be. A leírtak szerint „reverz-fázisú bepárlási eljárás”-t alkalmaznak oEgolamelláris Epid vesiculumok előállítá20 sára, melyek mint reverz-fázisú bepárlási vesiculumok (a továbbiakban REVs) ismeretesek. Az eljárás szerint a beépítendő vizes anyagot valamely poláros Epid valamely szerves oldószerben elkészített keverékéhez adják. A képződött ho25 mogén, víz az olajban típusú emulziót a továbbiakban a szerves oldószert lepárolva géllé alakítják, majd a gélt szuszpenzióvá konvertálják, a gélszerű keverék vizes közegben történő diszpergálása útján. A képződött REVs túlnyomókig unilamelláris vesiculumokból és néhány oEgolamelláris vesiculumból áll, melyekre jellemző hogy csak néhány koncentrikus kettős réteggel és nagy belső vizes térrel rendelkeznek. Az így előállított REVs bizonyos permeabiEtási tulaj36 donságokban hasonlónak mutatkozott az MLVsel és SUVs-el (lásd Szoka és Papahadjopoulos, 1978, Proc. Natl. Acad. Sci. USA 75:41944198).No. 4,235,871. US patent discloses maximizing installation efficiency. As described herein, a "reverse-phase evaporation process" is used to produce oEgolamellar Epid vesicles known as reverse-phase evaporation vesicles (hereinafter referred to as "REVs"). In this method, the aqueous material to be incorporated is added to a mixture of a polar Epid in an organic solvent. The resulting ho25 mogen water-in-oil emulsion is further converted into a gel by evaporation of the organic solvent and then converted into a suspension by dispersing the gel-like mixture in an aqueous medium. The REVs formed are predominantly composed of unilamellar vesicles and some oEgolamellar vesicles, which are characterized by only a few concentric bilayers and a large internal water space. The REVs thus produced exhibited similar permeability properties to MLVs and SUVs (see Szoka and Papahadjopoulos, 1978, Proc. Natl. Acad. Sci. USA 75: 41944198).
A Eposzómák, melyek számos vegyűletet zár40 nak magukba, ily módon előállíthatok, stabiEtásuk azonban a raktározási idő alatt változatlanul Emitált. A stabiEtás csökkenése a beépült vegyületek lehasadását eredményezi a Eposzómákról az azokat körülvevő közegbe. A stabiEtás csök45 kenése a liposzóma szennyeződését okozza, mivel a környező közegből a Eposzómába más anyagok hatoEiak be. A hagyományos liposzómák tárolási ideje végeredményben tehát nagyon rövid. A stabiEtás növelésére irányuló kísérletek során a liposzóma membránba bizonyos anyagokat — a továbbiakban „stabiEzáló szereket” — építettek be, melyek a Epid kettősréteg fizikai tulajdonságait befolyásolták (például szteroid csoportok). Ezen anyagok túlnyomó többsége azonban viszonylag drága és az ilyen liposzómák előállítása nem gazdaságos.Eposomes, which contain a number of compounds, can be produced in this way, but their stability remains Emital during storage. The reduction in stability results in the cleavage of the incorporated compounds from the Eposomes into the surrounding media. Reduced lubrication of the stability causes liposome contamination as other substances enter the Eposome from the surrounding medium. Conventional liposomes thus have a very short shelf life. In attempts to increase stability, certain substances, hereinafter referred to as "stabilizers", have been incorporated into the liposome membrane that affect the physical properties of the Epid bilayer (e.g. steroid groups). However, the vast majority of these materials are relatively expensive and the production of such liposomes is not economical.
A hagyományos liposzómák tárolási problémáinak megoldására még számos vegyülettel folytattak kísérleteket, ezeket azonban nem si60 került ezekbe a vesiculumokba beépíteni. Az MLVs csak a fenti körüEnények között a lipid membrán fázis átalakulási hőmérsékletén állítható elő. Ez eleve kizárja a hőérzékeny molekulák beépülését a liposzómákba, melyek foszfoli65 pid részei jelentős tulajdonságokkal rendeEíez-21Attempts have been made to solve the problems of storage of conventional liposomes with many compounds, but these have not been incorporated into these vesicles. MLVs can only be produced under the above conditions at the transition temperature of the lipid membrane phase. This precludes the incorporation of thermosensitive molecules into liposomes whose phospholipid pid moieties exhibit significant properties.
191 858 nek, de hosszú és nagymértékben telített oldalláncokat foglalnak magukba.191,858 but include long and highly saturated side chains.
A hpo szórnák alkalmazása !Applying hpo Variants!
A liposzómák terápiás alkalmazásait a Liposomes: From Physical Structures To Therapeutic Applications, Knight, ed. Elsevier, North-Holland Biomedical Press, 1981, irodalmi hely úja n le. Az ilyen membrán vesiculomok terápiás rendszerként történő alkalmazási lehetőségeiről számos közlemény jelent meg, de az ilyen rendszerek problémáiról számos nyitott kérdés maradt. (Lásd például a 3.993.754 sz. és a 4.145.410 sz. i amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírásokat.)Therapeutic applications of liposomes are described in Liposomes: From Physical Structures to Therapeutic Applications, Knight, ed. Elsevier, North-Holland Biomedical Press, 1981, new literature. The potential of such membrane vesicles to be used as therapeutic systems has been the subject of numerous publications, but many open questions remain regarding the problems of such systems. (See, for example, U.S. Patent Nos. 3,993,754 and 4,445,410.)
Valamely liposzóma terápiás rendszerben a liposzóma képződés alatt a hatóanyag beépül és ezek után adagolják azt a kezelendő személy- 2 nek. A hatóanyag adott esetben vízben vagy valamely nem poláros oldószerben oldható. Jellegzetesen ilyen tárgyú találmányok a 4.235.871 sz. és a 4.224.179 sz. amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírásokban ismertetett megoldások. 2In a liposome therapeutic system, the active ingredient is incorporated during liposome formation and subsequently administered to the subject. The active ingredient may optionally be soluble in water or in a non-polar solvent. Typically, such inventions are disclosed in U.S. Patent No. 4,235,871. and U.S. Patent No. 4,224,179. U.S. Patents. 2
A meghosszabbított gyógyszerhatást biztosító nyújtott kioldódású terápiás rendszerek számos problémája még tisztázásra vár. Ezekben az esetekben a gyógyszer hatáserőssége megnövekszik, de kevesebb adagolási módra nyílik lehetőség. 2 A liposzóma készítmények in vivő alkalmazásának nehézségei egyebek között a következők:Many problems with extended release therapeutic systems providing extended drug action remain to be clarified. In these cases, the potency of the drug increases, but fewer routes of administration are possible. 2 Difficulties in the in vivo use of liposome formulations include:
1. A liposzómába beépített anyagok a liposzómák testnedvekben történő inkubálásakor bomlanak. Ez a jelenség a plazma magas sűrűségű li- 2 poproteinjei (HDL) által kiváltott liposzómális foszfolipid eltávolításnak, vagy más egyéb okok miatt történő a foszfolipázok által kiváltott liposzóma membrán degradációnak tulajdonítható.1. Substances incorporated into liposomes decompose when liposomes are incubated in body fluids. This phenomenon can be attributed to liposomal phospholipid removal induced by high density lipoprotein (HDL) in plasma or other liposomal membrane degradation caused by phospholipases for other reasons.
A liposzómák in vivő történő degradációja azt 4 eredményezi, hogy a bposzóma tartalma csaknem teljes egészében igen rövid idő alatt felszabadul és ily módon a nyújtott hatóanyagleadás nem érhető el.In vivo degradation of liposomes 4 results in almost complete release of the content of the bposome in a very short period of time, thus rendering the sustained release of drug unavailable.
2. Nagyon stabilis liposzómák in vivő alkalma- i zása esetén (azaz abban az esetben, amikor a liposzómák a testnedvben történő inkubáláskor egyáltalán nem bomlanak) a liposzóma tartalma nem oldódik ki a szükséges mértékben. Ennek eredményeképpen az ilyen stabilis liposzómák e terápiás rendszerekben in vivő körülmények között hordozóanyagként alkalmazva hatástalanok, mivel a nyújtott kioldódás illetve a liposzómatartalom leadására való képesség a megfelelő időben nem érhető el. Intracellulárisan fertőzött £ egyed kezelésekor a stabilitás fenntartása a testnedvekben a liposzómáknak a fertőzött sejtekkel történő internalizálásáig kritikus.2. When very stable liposomes are used in vivo (that is, when liposomes are not degraded at all by incubation in body fluid), the liposome content is not dissolved to the required extent. As a result, such stable liposomes are ineffective when used as a carrier in these therapeutic systems, since the sustained release and the ability to release liposome content are not achieved at the appropriate time. Maintaining stability in body fluids until internalization of liposomes with infected cells is critical for the treatment of an intracellularly infected?
3. A terápiás rendszerekben alkalmazott liposzóma vívőanyag gazdaságossága. £3. Economics of liposome carrier used in therapeutic systems. £
A 4.186.183 sz. amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás továbbfejlesztett eljárást ismertet a leishmanialis fertőzések anti-leishmanialis hatóanyagokat tartalmazó bposzóma kapszulákkal történő ketmoterápiájára. A kemoterápi- 6 ában alkalmazott bposzómák számos, a liposzómák in vivő közötti stabilitását megnövelő stabiUzáló szert tartalmaznak. Amint azt a fentiekben említettük, ezek a stabilizáló szerek azonban igen drágák és az ilyen anyagokat tartalmazó liposzómák előállítása nem gazdaságos.No. 4,686,183. U.S. Pat. No. 4,102,125 discloses an improved method of ketmotherapy of bposome capsules containing anti-leishmanial agents for the treatment of leishmanial infections. The bposomes used in chemotherapy contain a number of stabilizers that increase the in vivo stability of liposomes. However, as mentioned above, these stabilizers are very expensive and the preparation of liposomes containing such substances is not economical.
4. A bposzómák vívőanyagként történő alkalmazási nehézségei a terápiás rendszerekben alkalmatlanná teszik azokat, valamely betegség kúraszerű kezelésére. Amennyiben például a bposzómák a célsejtekbe vagy a fagocita sejtekbe (például retikuloendotebáris sejtek) beépülnek, a rendszerből gyorsan felszabadulnak, ily módon a magukba foglalt hatóanyag sokkal kevésbé hatékony a beteg sejttel szemben, mint az RÉS. Fagocitózis után a liposzómábs tartalom a fagocita sejtek bzoszómáin belül tárolódik. Sok esetben a lizoszómákon belül található bontó enzimek a beépült vegyületet bontják vagy a beépült vegyületet hatástalanítják, mivel megváltoztatják annak szerkezetét, vagy a vegyületet az aktív helyein hasítják. A bposzómák továbbá nem tudnak a megfelelő dózisban kioldódni, az aktív vegyületnek a vesiculomokba történő beépülés nem kielégítő hatékonysága miatt.4. Difficulties in using bposomes as carriers in therapeutic systems render them unsuitable for curing a disease. For example, when bposomes are incorporated into target cells or phagocyte cells (e.g., reticuloendothelial cells), they are rapidly released from the system, so that the incorporated drug is much less effective against the diseased cell than the RES. After phagocytosis, the liposomal contents are stored within the bosomes of the phagocytic cells. In many cases, the cleavage enzymes within the lysosomes will cleave or deactivate the incorporated compound by altering its structure or cleaving the compound at its active sites. In addition, bposomes cannot dissolve at the proper dose due to insufficient efficacy of the active compound being incorporated into the vesicles.
A bposzómákat a kutatók membránrendszer modellként is használják, továbbá „cél sejtként” immun vizsgálatok közegének kiegészítésére alkalmazzák. Ilyen vizsgálatoknál azonban igen jelentős tényező az, hogy a liposzóma membrán a szérumban történő inkubáláskor nem bomlik, mert ezekben a vizsgálatokban a liposzóma tartalmának felszabadulását mérik, mely az ínimunkomplex, beleértve bizonyos immunoglobulinokat (például IgM és bizonyos IgG molekulák) által kiváltott szérum komplement funkciót jelzi.The bposomes are also used as a membrane system model by researchers and used as a "target cell" to supplement the medium for immunoassays. However, a significant factor in such assays is that the liposome membrane is not degraded upon incubation in serum, since these assays measure the release of liposome contents, which signal serum complement function induced by the immune complex, including certain immunoglobulins (e.g., IgM and certain IgG molecules). .
A találmány új és lényegesen továbbfejlesztett típus lipid vesiculumok — a továbbiakban stabil plurilamelláris vesiculumok (SPLVs) - előállítására vonatkozik. Az SPLVs nemcsak szerkezetében különbözik a multilamelláris vesiculumoktól (MLVs), hanem azt az MLVs előállítási módjától eltérő eljárással állítjuk elő, továbbá az MLVs-hez viszonyítva az SPLVs egyedülálló tulajdonságokkal rendelkezik, továbbá számos és különböző jellegű előnyt mutat. Ezeknek az eltéréseknek eredményeképpen az SPLVs nem rendelkezik az ismert bpid vesiculumok hátrányaival.The present invention relates to the production of a novel and significantly improved type of lipid vesicles, hereinafter referred to as stable plurylamellar vesicles (SPLVs). Not only does SPLVs differ in their structure from multilamellar vesicles (MLVs), but they are produced by a process different from that of MLVs, and SPLVs have unique properties compared to MLVs and exhibit many and varied advantages. As a result of these differences, SPLVs do not suffer from the disadvantages of known bpid vesicles.
Az SPLVs szintézise során bpid vesiculumok heterogén kezelését kapjuk. Kísérleti bizonyítékok támasztják alá, hogy az SLPVs lipidjei új, szupramolekuláris szerkezetben vannak jelen.Synthesis of SPLVs results in heterogeneous treatment of bpid vesicles. Experimental evidence supports that the lipids of SLPVs are present in a novel supramolecular structure.
Számos lipid vesiculum nagyszámú kettős réteget tartalmaz, sok esetben a kettős rétegek száma néhánnyal meghaladja a 100-at. Feltételezhető, hogy a rétegezettségnek ez a magas foka okozza az SPLVs meglepő tulajdonságait, bár ezek a magyarázatok teoretikusak.Many lipid vesicles contain a large number of bilayers, in many cases the number of bilayers is slightly over 100. It is presumed that this high degree of stratification causes the surprising properties of SPLVs, although these explanations are theoretical.
Az SPLVs az alábbi tulajdonságokkal rendelkezik :SPLVs have the following properties:
1. bizonyos, más metodikákkal nem kezelhető betegségek kezelésére alkalmas,1. suitable for the treatment of certain diseases which cannot be treated by other methods,
-31 191-31,191
2. pufferban történő tárolás során igen magas stabilitású,2. very high stability when stored in buffer,
3. ellenáll az agresszív fiziológiás környezetnek,3. Resistant to aggressive physiological environments
4. a beépült anyagok magas hatékonyságát biztosítja,4. ensures high efficiency of incorporated materials,
5. a szövetekben, illetve sejtekben hosszabb időn keresztül megmarad,5. stays in the tissues or cells for a long time,
6. a beépült hatóanyagokat a testnedvekbe lassan képes beadni, 1 6. the ability to slowly inject the incorporated active substances into body fluids, 1
7. a liposzóma tartalmat a citoszólon keresztül a célsejtbe irányítja,7. directing liposome contents through the cytosol to the target cell,
8. előállítása gazdaságos,8. production is economical,
9. a hatóanyagokat in vivő körülmények között, azok biológiailag aktív formájá- 1 bán adja le.9. active ingredients in vivo, biologically active formájá- Ban 1 delivers.
Fenti tulajdonságai miatt az SPLVs különösen használható in vivő körülmények között, terápiás rendszerek vivőanyagaként, mivel a környezeti behatásoknak ellenáll, és nyújtott hatóanyag 4 leadásra alkalmas. Az SPLVs biológiailag aktív vegyületek in vivő körülmények között történő felszabadítására irányuló módszerek, továbbá a betegségek ily módon történő kezelése, így az infekciós medikációja jelen találmányi leírás- ‘ bán kerül ismertetésre.Because of its properties above, SPLVs are particularly useful in in vivo conditions as carriers for therapeutic systems, as they are resistant to environmental influences and are capable of sustained release 4 . Methods for in vivo release of biologically active compounds of SPLVs, as well as treatment of diseases such as infectious medication, are described in the present disclosure.
ÁbramagyarázatFigure Legend
1. ábra: ;Figure 1;
Különböző koncentrációjú karbamiddal kezelt MLVs és SPLVs membrán stabilitások közötti különbséget mutatja a bomlás százalékában kifejezve, grafikusan szemléltetve.It shows the difference in membrane stability of MLVs and SPLVs treated with different concentrations of urea, expressed as a percentage of degradation, graphically illustrated.
íí
2. ábra:Figure 2:
Egér szemszövetben elhelyezett SPLVs Epid és vizes fázisainak retencióját és in vivő körülmények között az SPLVs-be zárt gentamicin nyújtott kioldódását szemlélteti. zIt illustrates the retention of Epid and aqueous phases of SPLVs in murine ophthalmic tissue and prolonged release of gentamicin encapsulated in SPLVs in vivo. z
3. ábra:Figure 3:
Az SPLVs (A) és az MLVs (B) elektron spin rezonancia abszorpciós spektrumának összehasonlítása. 4Comparison of electron spin resonance absorption spectra of SPLVs (A) and MLVs (B). 4
4. ábra:Figure 4:
Az SPLVs és az MLVs doxyl spin minták ascorbáttal történő redukálásának eltérései.Differences in reduction of doxyl spin samples of SPLVs and MLVs by ascorbate.
5. ábra: , S Figure 5: S
SPLV-be beépített streptomicin-nel történő kétlépéses Brucella canis infekció kezelésének hatékonysága B. canis-al fertőzött egerek eltávolított vándorlépén tanulmányozva. £ Efficacy of two-step treatment of Brucella canis infection with streptomycin embedded in SPLV, as studied in the removed migratory spleen of B. canis infected mice. £
6. ábra:Figure 6:
B. canis infekciók kétlépéses kezelésének hatékonysága SPLV-be épített streptomycint használva B. canis-al fertőzött egerek valamely eltávolított szervén tanulmányozva. £ Effectiveness of a two-step treatment of B. canis infections using streptomycin embedded in SPLV, as studied in a removed organ of B. canis infected mice. £
7. ábra:Figure 7:
SPLV-be épített streptomycines kétlépéses kezelés hatékonysága Brucella abortus-sal fertőzött tengerimalacok esetében. 6 Efficacy of a two-step treatment of streptomycins incorporated into SPLV in guinea pigs infected with Brucella abortus. 6
858 2858 2
Az SPLVs előállításaProduction of SPLVs
A jelen találmány szerint előállított SPLVs az eddig ismert liposzómáktól különböző, egyedülálló tulajdonságokkal rendelkezik. Az SPLVs ’ szám szerint néhány és 100 körüli számú kettősrétegből álló lipid vesiculum.The SPLVs produced according to the present invention have unique properties that differ from liposomes known hitherto. The SPLVs' number is a lipid vesicle consisting of a few to about 100 bilayers.
A membrán kettősréteg valamely amfipatikus bpid bimolekuláris rétegből — melyben a nempoláris hidrofób szénhidrogén „farkak” a kettősré3 teg középpontja felé orientáltak — és a poláris, hidrofil ,,fej”-ből — mely a vizes fázis felé mutat — áll. A kettősrétegek egymásra fektetésével egy vizes rekesz alakul ki, mely egyfelől a vesiculum nagyságát képezi, másfelől a szomszédos rétegek ® között elterülő részt alkotja. Számos fehérje, glukoprotein, glukolipid, glukopoliszacharid, és más hidrofób és/vagy amfipatikus anyag a bpid kettősrétegekkel komplexbe vihető.The membrane bilayer is an amphipathic bpid bimolecular layers - which the non-polar hydrophobic hydrocarbon "tails" are oriented toward the center of the double TEG 3 - and the polar head ,, "out hydrophilic - comprises - that is pointing towards the aqueous phase. Laying the bilayers on top of each other, an aqueous compartment is formed which, on the one hand, is the size of the vesicle and, on the other hand, forms the area extending between the adjoining layers ®. Many proteins, glycoprotein, glycolipid, glucopolysaccharide, and other hydrophobic and / or amphipathic materials can be complexed with bpid bilayers.
A SPLVs-t az alábbiak szerint állítjuk elő: Va0 lamely amfipatikus lipidet vagy lipidek keverékét valamely szerves oldószerben feloldjuk. Erre a célra számos szerves oldószer alkalmas, de különösen előnyösen alkalmazható a dietil-éter, fluorozott szénhidrogének, és a fluorozott szén5 hidrogének és éter keverékei. Ehhez az oldathoz adjuk a vizes fázist és a beépítendő hatóanyagot. Az így kapott kétfázisú rendszert SPLVs-sé alakítjuk oly módon, hogy a vizes anyagot emulgeáljuk, miközben az oldószert le0 pároljuk. Az oldószer lepárlása bármely ismert bepárlási technikával, így a keveréken keresztül inért gáz gőzének átáramoItatásával, hevítéssel, vákuum lepárlással az ultrahangos kezelés ideje alatt vagy után valósítható meg. Az alkalmazott oldószer térfogatának a nagysága lényegesen meg kell hogy haladja a vizes fázis térfogatát, hogy a vizes anyag teljes emulgeálódása a keverékben biztosított legyen. Gyakorlatilag az eljárás során háromszoros térfogat oldószert haszθ nálnak a vizes fázis egy térfogatára vonatkoztatva. Ténylegesen az oldószer és a vizes fázis aránya egy vizes fázis térfogatra vonatkoztatva 100 vagy annál több lehet. A lipid mennyiségnek elegendőnek kell leírni, fele mennyiségben kell jelen lenni, hogy az emulgeált cseppeket alkalmasak legyenek beborítani (40 mg lipid/ml vizes fázis). A fenti arányokat a gyakorlatban csak a gazdaságossági tényezők befolyásolják, de a gyakorlatban 15 g lipidhez 1 ml vizes fázist 0 felhasználva SPLVs-t eredményez.SPLVs are prepared as follows: Va0 lamellae amphipathic lipid or mixture of lipids is dissolved in an organic solvent. Suitable for this purpose, but particularly preferred Mixtures of several organic solvents are diethyl ether, fluorinated hydrocarbons, and fluorinated hydrocarbons and ether 5. To this solution is added the aqueous phase and the active ingredient to be incorporated. The resulting biphasic system is converted to SPLVs by emulsifying the aqueous material while evaporating the solvent. Evaporation of the solvent can be accomplished by any of the known evaporation techniques, such as gas vapor transfer through the mixture, heating, vacuum evaporation during or after ultrasonic treatment. The volume of the solvent used should be substantially greater than the volume of the aqueous phase in order to ensure complete emulsification of the aqueous material in the mixture. In practice, the process uses three volumes of solvent per volume of aqueous phase. In fact, the ratio of solvent to aqueous phase may be 100 or more per volume of aqueous phase. The amount of lipid should be described as sufficient, half present to cover the emulsified droplets (40 mg lipid / ml aqueous phase). In practice, the above ratios are influenced only by economy factors, but in practice, for 15 g of lipid, 1 ml of aqueous phase 0 results in SPLVs.
A találmány szerinti eljárással előállított bpid vesiculumok különböző szupramolekuláris és a konvencionális liposzómáktól eltérő szerkezetet mutatnak. A találmány szerint eljárva az eljárás első lépésében alkalmazott hőmérséklettartomány 4-60 °C között van, tekintettel az alkalmazott lipid fázis tranziciós hőmérsékletére. A fenti megoldás előnye, hogy a hőfoklabilis termékben a proteinek denaturálása elkerülhető, mivel θ azok az SPLVs-be beépülnek, mely SPLVs foszfoüpidből, így disztearoilfoszfatidilkolinból állítható elő, de a fázis-trsnziciós hőmérséklet felett az konvencionális Eposzómává alakul. Az eljárás során általában több mint 20% vízoldható 5 anyagot és több mint 40% Epid oldékony anya-41 191 got kapszulázunk. MLVs esetén a beépített vizes fázis mennyisége a 10%-ot nem haladja meg.The bpid vesicles produced by the process of the present invention exhibit different supramolecular and non-conventional liposomes. In the process of the present invention, the temperature range used in the first step of the process is between 4 and 60 ° C, with respect to the transition temperature of the lipid phase used. The advantage of the above solution is that the denaturation of proteins in the temperature labile product is avoided since θ is incorporated into SPLVs, which can be produced from a phospholipid SPLVs such as distearoyl phosphatidylcholine, but converted to a conventional Eposome at a phase transition temperature. During the process, usually more than 20% encapsulated water soluble material and 5 more than 40% soluble EPID parent-41191 graphs. For MLVs, the amount of water phase incorporated is less than 10%.
Az amfipatikus lipidek túlnyomó többsége képezheti az SPLVs összetevőit. Alkalmas hidrofilcsoportok lehetnek egyebek között a foszfát, a karboxil, a szulfát és az aminocsoportok. Alkalmas hidrofób csoportok lehetnek egyebek között, de nem kizárólag a telített és telítetlen alifás szénhidrogéncsoportok, ahol az alifás csoportok legalább egy aromás és/vagy cikloalifás csoporttal lehetnek szubsztituálva. Az előnyösen alkalmazható amfipatikus vegyűletek a foszfolipidek, és az azokkal szorosan azonos kémiai szerkezetű molekulák. Ilyen molekulák egyebek között a lecitin,a foszfatidiletanolamin, a lizolecitin, a lízofatidiletanolamin, a foszfátidilszerin, a foszfatidilinozitol, a sfingomielin, a kardiolipin, a foszfátidinsav és a cerebrozidok. Az SPLVs előállítására alkalmazható lipidek egyebek között a foszfolipidek, közöttük a termé- I szetes lecitinek, (tojás lecitin vagy szójabab lecitin) és a szintetikus lecitinek, így a telített szintetikus lecitinek (például dimirisztoilfoszfátidilkolin, vagy dipalmitoil-foszfatidilkolin vagy disztearoilfoszfatidilkolin) és a telítetlen szintetikus lecitinek (például dioloil-foszfatidilkolin vagy dilinoloilfoszfatidilkolin). Az SPLV kettősrétegek valamely szteroid komponenst, így koleszterolt, komprosztannolt, kolesztanolt, kolesztánt és hasonló vegyületeket tartalmazhatnak. Savas hidrofilcsoporttal rendelkező vegyületek (foszfátcsoport, szulfát csoport, stb.) alkalmazása esetén a kapott SPLV anionos lesz; bázisuk csoportok így aminocsoportok felhasználásával kationos hposzómákat kapunk; polietilénoxi vagy glikolcsoportok felhasználása neutrális liposzómákat eredményez. Az SPLV mérete széles határok között változik. Ez a tartomány 500 nm és 10 000 nm között, általában 1000— 4000 nm között van.The vast majority of amphipathic lipids can be components of SPLVs. Suitable hydrophilic groups include, but are not limited to, phosphate, carboxyl, sulfate, and amino groups. Suitable hydrophobic groups include, but are not limited to, saturated and unsaturated aliphatic hydrocarbon groups, wherein the aliphatic groups may be substituted with at least one aromatic and / or cycloaliphatic group. Preferred amphipathic compounds are phospholipids and molecules with closely related chemical structures. Such molecules include lecithin, phosphatidylethanolamine, lysolecithin, lysophatidylethanolamine, phosphatidylserine, phosphatidylinositol, sphingomyelin, cardiolipin, phosphatidic acid and cerebrosides. Lipids useful in the preparation of SPLVs include phospholipids, including natural lecithins, (egg lecithin or soybean lecithin), and synthetic lecithins, such as saturated synthetic lecithins (e.g., dimyristoyl phosphate di lecithins (e.g., dioloylphosphatidylcholine or dilinoloylphosphatidylcholine). SPLV bilayers may contain a steroidal component such as cholesterol, compostanol, cholestanol, cholestane and the like. When compounds with an acidic hydrophilic group (phosphate group, sulfate group, etc.) are used, the resulting SPLV will be anionic; their base groups thus providing cationic hposomes using amino groups; the use of polyethyleneoxy or glycol groups results in neutral liposomes. The size of the SPLV varies within wide limits. This range is between 500 nm and 10,000 nm, generally between 1000 and 4000 nm.
Számos biológiailag aktív vegyület SPLV-be építhető (a beépítés alatt a vizes részbe vagy a membrán kettősrétegbe történő bejuttatást értjük). Ilyen vegyűletek egyebek között a nukleinsavak, a polinukleotidok, antibakteriális vegyületek, antívirális vegyűletek, antifungális szerek, parazitaellenes vegyűletek, tumorgátló vegyületek, fehérjék, toxinok, enzimek, hormonok, neurotranszmitterek, glukoproteinek, immunoglobulinok, immunomodulátorok, színezékek, radionyomjelzők, radio-opaque vegyűletek, fluorescens anyagok, poliszacharidok, sejtjei receptor kötő molekulák, antiinflammatoriumok, glaukoma kezelésére alkalmas szerek, midriatikus vegyűletek, helyi érzéstelenítők, stb.Many biologically active compounds can be incorporated into SPLV (by incorporation into the aqueous portion or membrane bilayer). Such compounds include, but are not limited to, nucleic acids, polynucleotides, antibacterial compounds, antiviral compounds, antifungal agents, anti-parasitic compounds, antitumor compounds, proteins, toxins, enzymes, hormones, neurotransmitters, glycoproteins, immunoglobulins, immunomodulators, immunomodulators, immunomodulators, fluorescent substances, polysaccharides, cell receptor binding molecules, anti-inflammatory agents, agents for the treatment of glaucoma, mydriatic compounds, local anesthetics, etc.
Az SPLV-t például az alábbiak szerint állíthatjuk elő: 50 mikromól foszfolipidet 5 mikrogramm BHT-t (butilezett hídroxitoluol) tartalmazó 5 ml térfogatú dietil-éterhez adunk, majd 0,3 ml térfogatú a kapszulázandó biológiailag aktív anyagot tartalmazó vizes fázist adagoljuk. A kapott oldatot, mely a beépített hatóanyagot és a beépített lipidet tartalmazza az oldószer túlnyomó többségének eltávolítása céljából inért gázzal átmossuk, ultrahanggal kezeljük. Ily mó- <For example, SPLV can be prepared by adding 50 micromoles of phospholipid to 5 ml of diethyl ether containing 5 micrograms BHT (butylated hydroxytoluene) and then adding 0.3 ml of an aqueous phase containing the biologically active substance to be encapsulated. The resulting solution, which contains the active ingredient and the incorporated lipid, is washed with ultrasound to remove most of the solvent with inert gas. So much- <
858 2 dón eljárva a BHT-nek a vesiculomokban történő beépülése miatt stabil SPLV-t kapunk.858 2 donations result in stable SPLV due to the incorporation of BHT into the vesicles.
Az Eur. J. Biochem. 121:475-482 1982 (Lénk és munkatársai) irodalmi hely antitestek 5 liposzóma kapszulázásáról számol be ultrahangos kezelés és bepárlás útján, a bepárlást oly módon végezve, hogy az oldószert koleszterolt és foszfatidilkolint tartalmazó kloroform/éter és vizes fázis rendszerről távolítják el, de nem részletezi a vizes fázisban visszamaradt lipid menynyiségét.Eur. J. Biochem. 121: 475-482 1982 (Leen et al.) Report the encapsulation of 5 liposomes of antibodies by sonication and evaporation by evaporation of the solvent from the chloroform / ether and aqueous phase systems containing cholesterol and phosphatidylcholine, but not details the amount of lipid remaining in the aqueous phase.
Az SPLV határozottan eltér tulajdonságaiban más liposzómáktól, melyek egy vagy több lamellát tartalmaznak (például SUV és RÉV). Frakcionált kifagyasztásos elektromikroszkópos vizsgálatok mutatják, hogy az SPLV készítmények lényegében teljesen mentesek SUV-től, REV-től, azaz a vesiculomoknak 20%-nál kisebb része unilamelláris. Ezek a szerkezetek azonban elektromikroszkópos technikával az MLV-től nem különböztethetők meg, bár számos fizikai tulajdonságukban eltérnek. Az alábbiakban részletesen összevetjük az SPLV és MLV közötti különbségeket.SPLV has distinctly different properties from other liposomes that contain one or more lamellae (e.g., SUV and RÉV). Fractional freeze electron microscopy studies show that SPLV formulations are substantially free of SUV, REV, i.e. less than 20% of the vesicles are unilamellar. However, these structures are indistinguishable from MLV by electromicroscopy, although they differ in many physical properties. The differences between SPLV and MLV are detailed below.
Az SPLV tárolási stabilitásaStorage stability of SPLV
A lipid vesiculum stabilitása azt mutatja, hogy egy hosszabb időtartam alatt a vesiculum zárt ürege mennyire képes elkülönülni a külső környezettől. Valamely lipid vesiculum akkor használható fel kiválóan, ha a tárolás során stabilnak bizonyul. Az alkalmazás szempontjából azonban az is igen fontos tényező, hogy a felhasználás során a vesiculum milyen lassan adja le a belső tartalmát. Más alkalmazási szempontok szerint igen lényeges, hogy az adagolás után, amíg a hatási területet el nem érte, a vesuculum intakt maradjon. Kísérleteink azt mutatják, hogy ezeknek a követelményeknek az SPLV megfelel, az MLV azonban nem.The stability of the lipid vesicle shows how well the closed cavity of the vesicle is separated from the external environment over a prolonged period of time. A lipid vesicle can be used well if it is stable during storage. However, the slow release of the inner contents of the vesicle during use is also a very important factor for the application. In other aspects of application, it is essential that the vesicle remains intact after administration until the active site is reached. Our experiments show that SPLV meets these requirements, but MLV does not.
A vesiculumok bomlását két tényező okozza. Az egyik ilyen tényező a lipidek auto-oxidációja, melynek során azok szénhidrogén láncai peroxidokat képeznek, melyek a kettősréteget instabillá teszik. Ez az oxidáció antioxidánsok, így buti lezett-hidroxi-to luol (BHT) adagolásával azonnal megszüntethető. A vesiculumok bomlását okozhatja a környezetből valamely olyan szer , mely a lipidek kettősréteg szerkezetét megbontja, ugyanakkora membránon pórust fejleszt ki.The decomposition of the vesicles is caused by two factors. One such factor is the auto-oxidation of lipids, whereby their hydrocarbon chains form peroxides which render the bilayer unstable. This oxidation can be immediately eliminated by the addition of antioxidants such as butylated hydroxytoluene (BHT). The decomposition of the vesicles can be caused by an agent in the environment that disrupts the bilayer structure of the lipids and creates a pore on the same membrane.
A lipid vesiculum készítmények kezdetben fehér színűek. Auto-oxidáció hatására a készítmény elszíneződik (barnul). Az MLV és SPLV készítményeket összehasonlítva azt tapasztaljuk, hogy bár előállításuk során ugyanazokat a lipid és vizes komponenseket használjuk, az MLV egykét héten belül elszíneződik, míg az SPLV legalább két hónapon keresztül fehér színű marad. Ezeket a megfigyeléseket vékonyréteg kromatográfiás vizsgálatok is alátámasztják, melyek azt jelzik, hogy a lipid bomlástermékek nem az SPLV-ből, hanem az MLV-ből származnak. Abban az esetben, ha mindkét készítményt 5Lipid vesicule formulations are initially white in color. Auto-oxidation causes the preparation to discolour (tan). Comparison of MLV and SPLV formulations shows that although the same lipid and aqueous components are used in their preparation, MLV becomes discolored within two weeks, whereas SPLV remains white for at least two months. These observations are also supported by thin layer chromatography, which indicates that lipid degradation products are not derived from SPLV but from MLV. In the event that both formulations are administered 5
-5191858 2-5191858 2
BHT-vel kezeljük, az MLV egy hónapon belül lassan, de elszíneződik, míg az SPLV legalább 6 hónapig, de sok esetben hosszabb ideig is fehér színű és stabil marad.Treated with BHT, MLV will slowly but discolor within one month, while SPLV will remain white and stable for at least 6 months, but in many cases longer.
Az I. táblázat azt mutatja, hogy antibiotikumot tartalmazó SPLV készítmények semleges pH-η fiziológiás sóoldat pufferbe helyezve több mint 4 hónapig stabilak maradnak. Ezek az eredmények azt jelzik, hogy a vizsgálat ideje alatt az SPLV-be zárt antibiotikumok egyike sem bomlik, illetve az SPLV nem hasad.Table I shows that antibiotic-containing SPLV formulations remain stable for more than 4 months when placed in neutral pH η saline buffer. These results indicate that none of the antibiotics encapsulated in SPLV is degraded or degraded during the study.
Más vizsgálatok azt bizonyítják, hogy az SPLV alkalmas más molekulák, így olyan kisméretű ionok, mint a kalcium ion bezárására, illetve elkülönítésére is. Az arzén III olyan színezék, mely a színét vörösből kékre változtatja, kétértékű kálcium ionok jelenlétében. A színezék SPLV-be történő kapszulázását és annak kalciumkloridot tartalmazó pufferba helyezését a rendszer színváltozásának megfigyelésével a vesiculumok stabilitását mérni tudjuk. Az eredeti színtől 6,5 hónap múlva sem tapasztalunk eltérést, ami azt jelzi, hogy sem a színezék, sem az ion nem szabadult ki a mikrokapszulából.Other studies have shown that SPLV is also capable of enclosing or isolating other molecules, such as small ions such as calcium. Arsenic III is a dye that changes its color from red to blue in the presence of divalent calcium ions. The stability of the vesicles can be measured by observing the color change of the system by encapsulating the dye in SPLV and placing it in a calcium chloride buffer. No change from the original color was observed after 6.5 months, indicating that neither the dye nor the ion was released from the microcapsule.
I. táblázatTable I
Tojás foszfatidil-kolin SPLV stabilitása zárt tartályban4 °C hőmérsékleten4,5 hónap3 utánEgg phosphatidylcholine SPLV stability in a closed container at 4 ° C after 4.5 months 3
a) Az SPLV-t 127 mikromól tojás foszfatidil-kolint (EPC) és 25 mikromól hatóanyagot felhasználva állítottuk elő.a) SPLV was prepared using 127 micromoles of egg phosphatidylcholine (EPC) and 25 micromoles of active ingredient.
A 4,5 hónapos 4 °C hőmérsékleten történt raktározás után az SPLV-t centrifugálással a tároló pufferből eltávolítottuk. A különböző SPLV mennyiségekből hígítássorozatot készítettünk és a felülúszót bakteriálisán vizsgálva meghatároztuk a bioaktivitást a standart antibiotikum hígításhoz viszonyítva.After storage for 4.5 months at 4 ° C, the SPLV was removed from the storage buffer by centrifugation. A series of dilutions were prepared from various amounts of SPLV and the supernatant was bacterially assayed for bioactivity relative to standard antibiotic dilution.
b) 0 azt jelzi, hogy a mérési határ alatt vagyunkb) 0 indicates that we are below the measurement limit
A fenti kísérletek azt mutatják, hogy az SPLV a tárolás és a felhasználás során nagyon stabil. Olyan MLV előállítása, amely ilyen hosszú ideig stabilnak mutatkozik lehetséges, de ebben az esetben szintetikus lipidekből, így DSPC-ből kell kiindulni, ez azonban az eljárást igen költségessé, gyakorlatilag nem kivitelezhetővé teszi.The above experiments show that SPLV is very stable during storage and use. The production of MLV which appears to be stable for such a long period of time, but in this case requires the use of synthetic lipids such as DSPC, makes the process very costly and practically unworkable.
Az SPLV stabilitása egyéb közegekbenStability of SPLV in other media
A molekuláris elrendeződés egy vizsgálati módját úgy valósítjuk meg, hogy a lipid vesiculu5 mókát membrán perturbáló szereket tartalmazó közegbe helyezzük. A membrán szerkezettől függően a különböző szerekkel szemben, a különböző vesiculumok eltérően viselkednek.A method of examining the molecular arrangement is accomplished by placing the lipid vesiculu5 moiety in a medium containing membrane perturbing agents. Depending on the membrane structure, different vesicles behave differently to different agents.
A kísérletek során olyan vesiculumokat állí10 to ttunk elő, amelyek zárt vizes részben radioaktív jelzett molekulát (3H inulin) tartalmaznak. Az inulin polisza ccharid, amely a vizes fázisba beépül, — ha azt radioaktív jellel látjuk el — a lipid vesiculumok vizes részének nyomon köve15 lésére alkalmas. Egy ilyen szerrel, adott ideig történő kezelés után a vesiculumokat centrifugálással a közegtől elválasztottuk és a vesiculumokból eltávozott (a közegbe) relatív radioaktív mennyiséget mértük. A II. táblázat ezeket az 20 eredményeket foglalja össze; az értékek bomlási százalékot mutatják, mutatva a radioaktív anyag megoszlását a környező közegben, a kiindulási vesiculumban mért értékhez képest.During the experiments, vesicles containing a radiolabeled molecule ( 3 H inulin) in a closed aqueous portion were prepared. Inulin polysaccharide, which is incorporated into the aqueous phase when radioactively labeled, is capable of monitoring the aqueous portion of lipid vesicles. After treatment with such an agent for a period of time, the vesicles were separated from the medium by centrifugation and the relative radioactive amount removed from the vesicles (into the medium) was measured. II. Table 20 summarizes these results; the values represent the percentage of decay showing the distribution of the radioactive material in the surrounding medium relative to the initial vesicle.
II. táblázatII. spreadsheet
Az SPLV stabilitása egyéb közegekbenStability of SPLV in other media
a Az inkubálási idő 2—4 óra, a sósav esetében 1 óra.a The incubation time is 2 to 4 hours or 1 hour for hydrochloric acid.
Az SPLV sósavban az MLV-nél lényegesen 5θ stabilabb. A II. táblázat azt mutatja, hogy mint az MLV, mint az SPLV amennyiben tojás lecitinből készült, egy óra alatt sósavval kezelve destabilizálódik. Meg kell azonban jegyezni, hogy az SPLV kevésbé érzékeny a savas kezeléssel szem55 ben, mint az MLV. Feltételezhető, hogy ezek az eredmények lényegében a lipidek és környezetük közötti tényleges kölcsönhatást mutatják.The SPLV hydrochloric the MLV is substantially more stable than 5 θ. II. Table IV shows that, like MLV and SPLV, egg lecithin is destabilized within one hour by treatment with hydrochloric acid. However, it should be noted that SPLV is less sensitive to acid treatment than MLV. It is believed that these results essentially reflect the actual interaction between the lipids and their environment.
Az SPLV karbamiddal történő kezelésre az MLV-től eltérően reagál (1. ábra, II. táblázat). A ®0 karbamid kaotropikus effektussal és erős dipólus momentummal rendelkezik. Megfigyelték, hogy az SPLV jóval érzékenyebb a karbamiddal történő kezeléssel szemben, ha valamely ozmotikus szert, így nátriumkloridot tartalmaz ugyanazon 65 koncentrációban. (1. ábra). Az MLV karbamidosTreatment with SPLV with urea differs from MLV (Figure 1, Table II). The ®0 urea has a chaotropic effect and a strong dipole moment. It has been observed that SPLV is much more sensitive to urea treatment when it contains an osmotic agent such as sodium chloride at the same 65 concentrations. (Figure 1). MLV is urea
-61 is közegben nem bomlik szignifikánsan nagyobb mértékben annál az értéknél, mintha a közegben nártium-klorid is jelen lenne. Bár a magyarázatok erre a jelenségre teoretikusan, úgy tűnik, hogy a válasz a dipól effektusnak, és nem annyira a kaotropikus tulajdonságnak tudható be, mivel a guanidin, melynek szerkezete a karbamidhoz hasonló nem destabilizálja az SPLV-t (II. táblázat). Bár a guanidin is erősen kaotropikus, nem rendelkezik erős dipol-momentummal.-61 is not significantly decomposed in the medium to a value greater than that present in the medium. Although the explanation for this phenomenon is theoretically, the answer seems to be due to the dipole effect, and not so much the chaotropic property, because guanidine, a structure similar to urea, does not destabilize SPLV (Table II). Although guanidine is strongly chaotropic, it has no strong dipole moment.
Az SPLV ammónium-acetáttal szemben szintén érzékenynek mutatkozik, míg az MLV-nél ez a jelenség nem figyelhető meg.SPLV also appears to be sensitive to ammonium acetate, whereas MLV does not.
(II. táblázat). Azonban sem az ammónium-ion (ammónium-klorid), sem az acetát-ion (nátriumacetát) nem okozza az SPLV destabilizálódását. Úgy tűnik, hogy nem az ion mag, hanem az ammónium-acetát polaritása felelős a bomlás indukálásáért.(Table II). However, neither ammonium ion (ammonium chloride) nor acetate ion (sodium acetate) cause destabilization of SPLV. It seems that the polarity of ammonium acetate, rather than the ionic nucleus, is responsible for inducing decay.
Kezdetben ezek az eredmények meglepőnek tűntek, mivel az SPLV jóval stabilabb az MLVnél, mikor azokat te síned vekben, így szérumban vagy vérben inkubáltuk. Ezek a feltevések azonban elméletiek, és természetesen más magyarázatok is lehetséges. Amennyiben az SPLV stabilitása a membrán kettősrétegek egyedülálló szerkezetének tudható be, azaz a membrán lipidek poláris csoportjai orientált vízmolekulák felhőjével vannak hidratálva, vagy hidrátburokba vannak zárva, valószínű, hogy sok olyan molekula létezik, amely megtöri vagy kölcsönhatásba lép ezzel a hidrátburokkal és ily módon meggyorsítja a membránszerkezet integritásának változásait és ily módon bomlást okoz.Initially, these results seemed surprising because SPLV is much more stable than MLV when incubated in your blood, such as serum or blood. However, these assumptions are theoretical and, of course, other explanations are possible. If the stability of SPLV is due to the unique structure of membrane bilayers, that is, the polar groups of membrane lipids are hydrated by clouds of oriented water molecules or enclosed in a hydrate envelope, many molecules are likely to break or interact with this hydrate envelope. changes in the integrity of the membrane structure and thus decay.
Az elméleti megfontolásoktól függetlenül az SPLV karbamidban destabilizálódik, az eredmények azt demonstrálják, hogy az MLV és SPLV szerkezete között jellegzetes különbségek vannak. Ezek a különbségek a felhasználásra nagyon jól alkalmazhatók. Mint azt már említettük az SPLV a szem kezelésekor igen lassan bomlik. Feltételezhető, hogy ez a kívánt lassú hatóanyag leadás az SPLV könnynedvben történő destabilizálásánál hasonló módon történik.Regardless of theoretical considerations, SPLV is destabilized in urea, and the results demonstrate that there are distinct differences in structure between MLV and SPLV. These differences are very well suited for use. As mentioned above, SPLV decomposes very slowly during eye treatment. It is believed that this desired slow release of drug is similar to the destabilization of SPLV in tear fluid.
Szérumban az SPLV az MLV-nél stabilabb. A lipid vesiculumokat sok esetben intraperitoniálisan alkalmazzák, ilyen alkalmazás történik a brucellosis kezelésében. A kívánt hatás elérésére a vesiculumoknak megfelelő ideig stabilnak kell lenniük, addig az ideig, amíg a célsejtet vagy szövetet el nem érik. A tojás lecitinből előállított SPLV-t és MLV-t szarvasmarha-embrió szérummal reagáltattuk, mely aktív anyagokat tartalmazott (II. táblázat). 37 °C hőmérsékleten 48 óra elteltével az SPLV kimutathatóan stabilabbnak mutatkozott, mint az MLV.In serum, SPLV is more stable than MLV. Lipid vesicles are often used intraperitoneally for use in the treatment of brucellosis. In order to achieve the desired effect, the vesicles must be stable for a sufficient period of time until the target cell or tissue is reached. SPLV and MLV prepared from egg lecithin were reacted with bovine embryo serum containing the active ingredients (Table II). After 48 hours at 37 ° C, SPLV was found to be more stable than MLV.
Az SPLV in vivő adagolásának jellegzetességeiCharacteristics of SPLV in vivo dosing
Terápiás rendszerekben in vivő az SPLV számos jellegzetessége miatt különösen alkalmas vivőanyagként történő alkalmazásra.In therapeutic systems, in vivo, SPLV is particularly suitable for use as a carrier because of its many characteristics.
(A) Az SPLV a tisztítással szemben rezisztensnek mutatkozik. Valamely organizmus SPLV-vel történő kezelésekor mind a lipidek komponens(A) SPLV is resistant to cleaning. When used to treat an organism with SPLV, they are all components of lipids
I 858 2 mind a beépített hatóanyag a szövetekben és a sejtekben megmarad.I 858 2 both retained the active ingredient in tissues and cells.
(B) Az SPLV előállítása során nyújtott hatású rendszert is képeznek. Az adagolás során az(B) They also form a sustained release system for the production of SPLV. During dosing, the
SPLV stabil és ugyancsak stabilnak mutatkozik a tárolás ideje atett, továbbá a testnedvek jelenlétében, de in vivő adagolás során lassú bomlás tapasztalható, mélynek eredményeképpen a hatóanyag lassan oldódik ki, ily módón biztosítva a nyújtott hatást.SPLV is stable and also appears to be stable during storage and in the presence of body fluids, but with slow in vivo delivery, the active ingredient is slowly dissolved to provide a sustained action.
(C) A beépülés magas szintje és a nagyfokú stabilitás következtében a kezelés során a hatóanyag effektív dózisa szabadul fel.(C) Due to the high degree of incorporation and high stability, an effective dose of the active ingredient is released during treatment.
(D) Az SPLV előállítása nagyon gazdaságos, 15 mivel a vesiculumok stabilitása feleslegessé teszi drága stabilizálószerek beépítését a kettős rétegekbe.(D) Preparation of SPLV is very economical because the stability of the vesicles eliminates the need to incorporate expensive stabilizers into the bilayers.
Az alábbi kísérletek az SPLV néhány fenti jellegzetességét mutatják be helyi, a teszt állatok 20 szemén történő kezeléskor. A kísérletek során felhasznált SPLV-t a fent leírtak szerint állítottuk elő azzal az eltéréssel, hogy a lipid kettősrétegeket és a hatóanyagot radioaktív jelzéssel láttuk el, abból a célból, hogy ezeket a komponen25 seket egy adott idő alatt a szemszövetekben figyelemmel kísérhessük.The following experiments illustrate some of the above features of SPLV when applied locally to 20 eyes of test animals. The SPLV used in the experiments was prepared as described above with the exception that the lipid bilayers and the active ingredient were radiolabelled in order to monitor these components in the ocular tissues over a period of time.
Az SPLV-t 1ÖÖ mg tojás foszfatidil-kolinból (EPC) és 100 mg gentamicin-szulfátból állítottuk elő. A lipid komponenst radioaktív jelzéssel láttuk el, oly módon, hogy nyomni menyiségben 12SJ-foszfatidil-etanolamint (12SJ=PE) építettünk be a kettősrétegekbe, a hatóanyagot a vizes fázisban 125J-gentamicin-szulfát (I2SJGS) jelzéssel láttuk el. A beépítésre vagy a kapszulázásra nem került anyagok hatékony eltávolítása céljából az SPLV-t pufferrel többször átmostuk.SPLV was prepared from 100 mg egg phosphatidylcholine (EPC) and 100 mg gentamicin sulfate. The lipid component was radiolabelled by incorporating 12S J-phosphatidylethanolamine ( 12S J = PE) in pressurized amounts in the bilayers and the drug was labeled with 125 J-gentamicin sulfate ( I2S JGS) in the aqueous phase. The SPLV was rinsed several times with buffer to effectively remove material that was not incorporated or encapsulated.
Az SPLV-készítmény egy aliquot részét eltávolítottuk és a vizes fázisnak a szerves fázistól történő elválasztása céljából extraháltuk. Mindegyik fázis radioaktivitását megmértük és meghatároztuk a 125 J-PE:125J-GS [cpm (beütés/perc) a lipidfázisban: cpm a vizés fázisban] kezdeti arányát, mely az SPLV-be épült be.An aliquot of the SPLV preparation was removed and extracted to separate the aqueous phase from the organic phase. The radioactivity of each phase was measured and the initial ratio of 125 J-PE: 125 J-GS [cpm (bpm / min) in the lipid phase: cpm in the water phase] incorporated in SPLV was determined.
Az extrakciót az alábbiak szerint végeztük el: 0,8 ml 0,4 mólos vizes nátriurri-klorid-oldatot, 1 ml kloroformot és 2 ml metilalkoholt homogén fázis kialakulásáig kevertünk. A keverékhez ezután 4 mikroliter radiojelzett SPLV-t adtunk. Az SPLV szerves fázisban és a vizes fázisban történő beoldódásakor a reakciókeverék, mely kezdetben zavaros volt, feltisztult. A fázisokat 1 ml 0,4 mólos vizes nátriumklorid és 1 ml kloroform adagolásával és elkeverésével szeparáltuk és 2,800 x g/5 perc sebességgel centrifugáltuk. Mindegyik fázisból 1 ml-t kivettünk és a radioaktivitást (cpm-ben) mértük. ( A kezdeti arány:Extraction was carried out as follows: 0.8 ml of a 0.4 M aqueous sodium chloride solution, 1 ml of chloroform and 2 ml of methyl alcohol were stirred until a homogeneous phase was obtained. To the mixture was then added 4 microliters of radiolabeled SPLV. Upon dissolution of the SPLV in the organic phase and in the aqueous phase, the reaction mixture, which was initially cloudy, became clear. The phases were separated by addition and mixing with 1 ml of 0.4 M aqueous sodium chloride and 1 ml of chloroform and centrifuged at 2,800 x g / 5 min. One ml of each phase was withdrawn and the radioactivity (in cpm) was measured. (Initial rate:
125 J-PE:12sJ-GS = 1.55:1.) 125 J-PE: 12s J-GS = 1.55: 1.)
Tizenöt darab Swiss Webster nőstény egeret a szem sérülésének megelőzése céljából fájdalomcsillapító szerrel kezeltünk és rögzítettünk. Mindegyik szembe a radiojelzett SPLV szuszpenzió egyenlő mennyiségű 2 pl térfogatú aliquotját adtuk lokálisan. Három állatból álló csoportot 1, 2, 3, 18 és 24 óra elteltével megöltünk. KilencFifteen Swiss Webster female mice were treated and immobilized with an analgesic to prevent eye injury. An aliquot of 2 µl aliquots of the radiolabeled SPLV suspension was administered topically to each eye. Groups of three animals were sacrificed at 1, 2, 3, 18 and 24 hours. Nine
-7191 858-7191858
III. táblázat darab nőstény Swiss Webster egeret (kontrollcsoport) azonosan kezeltünk, azzal az eltéréssel, hogy lokálisan mindkét szembe radiojelzett gentamicin szulfát vizes oldatának egyenlő aliquot mennyiségű 2 μΐ-jét adagoltunk. A három csoportból álló kontroll állatokat 1,4 és 8 óra után megöltük. Az állatok leölése után a szemhéjakat azonnal eltávolítottuk, összevagdaltuk, és a fentiekben leírt eljárást alkalmazva extraháltuk, ily módon elválasztva a vizes komponenseket a lipid komponensektől. A fázisok radioaktivitását meghatároztuk, (a radioaktív beütések teljes számát visszaszámoltuk). A lipid fázisban mért radioaktivitás az SPLV lipidek retencióját mutatja a szemszövetben, míg a vizes fázisban mért radioaktivitás a gentamicin retencióját mutatja a szemszövetben. A 2. ábra grafikusan szemlélteti mindegyik komponens retencióját a szemhéj szövetében (az eredeti cpm szám %-ában kifejezve).III. Table III shows the same treatment of female Swiss Webster mice (control group), except that an aliquot of 2 μΐ of an aqueous solution of radiolabeled gentamicin sulfate was applied locally to each eye. Control animals of three groups were sacrificed after 1.4 and 8 hours. After killing the animals, the eyelids were removed immediately, minced, and extracted using the procedure described above to separate the aqueous components from the lipid components. The radioactivity of the phases was determined (total number of radioactive readings were counted). The radioactivity measured in the lipid phase shows the retention of SPLV lipids in the ocular tissue, while the radioactivity in the aqueous phase shows the retention of gentamicin in the ocular tissue. Figure 2 graphically illustrates the retention of each component in the eyelid tissue (expressed as a percentage of the original cpm).
A 2. ábra világosan szemlélteti az SPLV Epid komponensének a szemhéj szövetben való retencióját 24 órás periódus alatt, továbbá az SPLVből történő nyújtott gentamicin kioldódást 24 órás periódus alatt (a szemhéj szövetben ezen idő alatt visszamaradt gentamicin %-ában kifejezve. A 2. ábra a kapszulázatlan gentamicin (lokáEsan adagolt vizes gentamicin) gyors eltávozását mutatja a szemhéj szövetből. így például a kontroll gentamicin oldat a szemszövetből 4 órán belül kiürült (a gentamicin mennyiségének kevesebb mint 5%-a maradt a szemhéj szövetben). Ugyanakkor az SPLV-kapszulázott gentamicinnak több mint 50%-a maradt vissza a szemszövetben ezen 4 órás periódus alatt; ténylegesen 24 óra elteltével az SPLV-kapszulázott gentamicin több mint 15%-a maradt vissza a szemhéjszövetben. Fenti eredmény azt mutatja, hogy az SPLVkapszulázott gentamicin közel 85%-a 24 óra elteltével oldódott ki, míg a kapszulázatlan gentamicin szulfát 95%-a négyórás perióduson belül eltávozott.Figure 2 clearly illustrates the retention of the SPLV Epid component in the eyelid tissue over a 24 hour period and the sustained release of gentamicin from the SPLV over a 24 hour period (expressed as a percentage of gentamicin remaining in the eyelid tissue during this time). shows the rapid elimination of unencapsulated gentamicin (locally administered aqueous gentamycin) from the eyelid tissue, for example, the control gentamicin solution was cleared from the ocular tissue within 4 hours (less than 5% of the amount of gentamicin remaining in the eyelid tissue). more than 50% remained in ocular tissue during this 4-hour period, and more than 15% of SPLV-encapsulated gentamicin remained in the eyelid after 24 hours, which indicates that nearly 85% of SPLV-encapsulated gentamicin after 1 hour, while the unencapsulated gentamicin was dissolved 95% of the tree was removed within a four-hour period.
A 3. táblázat az SPLV Epid fázis: vizes fázis szemhéj szövet ben visszamaradt arányát hasonlítja össze mindegyik időpontban. Ennek az aránynak a növekedése a gentamicin SPLV-ből történő kioldódását jelzi.Table 3 compares the proportion of SPLV Epid Phase: Aqueous Phase in Eyelid Tissue at each time point. An increase in this ratio indicates the release of gentamicin from SPLV.
A szemhéj szövetben visszamaradt SPLV-kapszulázott gentamicin szulfát bioaktivitását szintén kiértékeltük. A gentamicin szulfátot az SPLV-kapszulázott gentamicin szulfáttal történt kezelés után három órával a szemhéj vizes fázisának extrakciójával nyertük vissza. A vizes fázisból hígítási sorozatot készítettünk, és abból 2 gl aliquotot agar lemezen Staphylococcus aureus-al hoztunk össze; 24 órás inkubálás után a gátlási zónákat mértük. Az SPLV-kapszulázott gentamicin szulfáttal kezelt állatok szemhéjszöveteit extrahálva a gentamicin szulfátot visszanyertük és megállapítottuk, hogy annak bioaktivitása teljes mértékben megmaradt.The bioactivity of SPLV encapsulated gentamicin sulfate in the eyelid tissue was also evaluated. Gentamicin sulfate was recovered by extraction of the aqueous phase of the eyelid three hours after treatment with SPLV-encapsulated gentamicin sulfate. A dilution series of the aqueous phase was prepared and 2 aliquots of this were mixed with Staphylococcus aureus on an agar plate; After 24 hours of incubation, inhibition zones were measured. After extraction of the ocular tissues of the animals treated with SPLV-encapsulated gentamicin sulfate, gentamicin sulfate was recovered and it was determined that its bioactivity was completely preserved.
SPLV-kapszulázott gentamicin nyújtott kioldódása egész szemen történt lokális alkalmazás utánProlonged release of SPLV-encapsulated gentamicin after topical application in the whole eye
Elektron spin rezonancia vizsgálatokElectron spin resonance studies
Bár úgy tűnik, hogy az SPLV és az MLV elektromikroszkópos vizsgálattal azonosítható, az 25 ESR (elektron spin rezonancia) spektroszkópia nagyon pontosan megmutatja a szupramolekuláris szerkezetük közötti különbségeket. Az SPLV az MLV-tői a molekula felépítése alapján megkülönböztethető, bizonyítva a megnöveke30 dett molekulapályát, a megnövekedett molekuláris mozgást és az aszkorbát nagyobb penetrabiEtását. A molekula felépítése ezen eltérései meghatározzák a különböző biológiai hatásokat.Although SPLV and MLV appear to be identifiable by electromicroscopy, 25 ESR (electron spin resonance) spectroscopy shows very precisely the differences between their supramolecular structures. The SPLV MLV TOI distinguished on the basis of molecular structure, providing evidence of an error megnöveke 30 molecular orbital, increased molecular motion and greater penetrabiEtását ascorbate. These differences in the structure of the molecule determine the various biological effects.
Az elektron spin rezonancia spektroszkópos 35 vizsgálatok során spin szondaként 5-doxil-sztearátot (5DS) építettünk be a Epid kettős rétegbe. A doxilcsoport páratlan elektronja mikrohullámú energiát abszorbeál a mintának mágneses térbe helyezése során. Az abszorpciós spektrumból 40 három empirikus paraméter határozható meg: S, a pályaparaméter; Ao a hiperfinom kötési állandó, és a Tau a rotációs korrelációs idő. A 3. ábra tipikus jelet mutat, ahol A az SPLV jel, és B az MLV jel, mindkét esetben 5-doxil-sztearát jel45 zést alkalmazva. A spektrumot szobahőmérsékleten 100 Gauss scan range-n vettük fel. A pályaparaméter (ek) melyek mind a 2Ti, mind a 2T!! tői függenek, a megfigyelt ESR jel eltérését mérik a teljesen egységesen orientált szondától.In the electron spin resonance spectroscopic studies of spin probe 35 using 5-doxyl stearate (5DS) was incorporated into the EPID bilayer. The unmatched electron of the doxyl group absorbs microwave energy as the sample is placed in the magnetic field. From the absorption spectrum, 40 empirical parameters can be determined: S, the path parameter; O is the hyperfine binding constant and Tau is the rotational correlation time. Figure 3 illustrates a typical signal where A is the SPLV signal and B is applied to the MLV signal, both with 5-doxyl stearate signal 45 comment. The spectrum was recorded at 100 Gauss scan range at room temperature. The track parameter (s) that are both 2Ti and 2T !! dependent, the deviation of the observed ESR signal from the fully uniformly oriented probe is measured.
50 Az egységesen orientált minta esetében S = 1,00, a rendezetlen minta esetében S értéke 0. A hiperfinom Ao kötési állandó a 2T) és 2Tj j értékéből számítható, és a lokális polaritás mutatja, mely érték a spin szonda helyzetét jelzi a membránon belül. A rotációs korrelációs idő (mely a Wo, ho, h-T értéktől függ) azt az időt jelenti, amely alatt a molekula „elfelejti” előző térbeE orientációját. A IV. táblázat 5-DS spin szondával ellátott SPLV és MLV jellegzetes ESR 60 eltéréseit mutatja. 50 For a uniformly oriented sample, S = 1.00, for a disordered sample, S is 0. The hyperfine binding constant o o is calculated from the values of 2T) and 2Tj j, and shows the local polarity, which indicates the position of the spin probe on the membrane within. The rotational correlation time (which W o, h o depends, hT value) means the time during which the molecule is "forget" térbeE previous orientation. The IV. Table 5 shows the typical ESR 60 differences between SPLV and MLV with a 5-DS spin probe.
191 858191,858
Bár mindkét esetben a spin szonda a kettősréteg azonos mélységéről ad jelt, az SPLV szignifikánsan magasabb molekulapálya fokkal és molekuláris mozgással rendelkezik, mint az MLV.Although in both cases the spin probe gives the same depth of the bilayer, SPLV has a significantly higher molecular path and degree of molecular motion than MLV.
Az SPLV és MLV közötti eltéréseket illusztrálja az aszkorbálási képesség, mely redukálja a doxil spin szondát. Hosszú ideje jól ismert tény, hogy az ászkorbát csökkenti a doxil mennyiséget, feltehetően a hidroxilamin analógjához hasonlóan, amely nem abszorbeálja mágneses mezőben a mikrohullámú energiát. Vizes oldatban a redukció gyorsan megtörténik, a kísérő ESR jel eltűnésével. Amennyiben a spin szonda védett környezetben, így lipid kettősrétegben helyezkedik el, az jóval lassabban vagy egyáltalán nem csökken a hidrofil aszkorbátok által. Ennek megfelelően a nitroxid redukciója az aszkorbátnak a lipid kettősrétegekbe történő penetrálási sebességének tanulmányozására használható. A 3. ábra az SPLV és MLV aszkorbát oldatos szuszpenziójának %-os spin fordulási idejét mutatja. 90 perc elteltével az MLV-be ágyazott szonda aszkorbátja 25%-ra csökkent, 60%-a a szondának azonban az SPLV-be ágyazódott be. Az SPLV lényegesen nagyobb aszkorbát penetrabilitást tesz lehetővé, mint az MLV.The differences between SPLV and MLV are illustrated by the ability to ascorbate, which reduces the doxyl spin probe. It has long been a well-known fact that ascorbate reduces doxyl levels, presumably like its hydroxylamine analogue, which does not absorb microwave energy in a magnetic field. In aqueous solution, the reduction occurs rapidly with the disappearance of the accompanying ESR signal. If the spin probe is located in a protected environment, such as a lipid bilayer, it is not reduced much more slowly or at all by hydrophilic ascorbates. Accordingly, nitroxide reduction can be used to study the rate of penetration of ascorbate into lipid bilayers. Figure 3 shows the% spin turn time of the ascorbate solution suspension of SPLV and MLV. After 90 minutes, the ascorbate of the MLV probe was reduced to 25%, but 60% of the probe was inserted into the SPLV. SPLV allows significantly higher ascorbate penetration than MLV.
IV. táblázatARC. spreadsheet
Az SPLV és az MLV ESR karakterisztikájaCharacteristics of SPLV and MLV ESR
VI. táblázatVI. spreadsheet
Aktív anyag SPLV-be történő beépüléseIncorporation of active substance into SPLV
Az SPLV-nek a tradicionális MLV-től eltérő, kiugróan kedvező tulajdonságát az is mutatja, hogy az valamely aktív anyag %-osan nagyobb mennyiségét képes magába zárni, ily módon konzerválni, (lásd V. táblázat)The outstanding advantage of SPLV over conventional MLV is that it is capable of capturing and preserving a greater percentage of an active ingredient (see Table V).
V. táblázatTable V.
MLV és SPLV összehasonlításaComparison of MLV and SPLV
Beépült anyag %-ában kifejezveExpressed as% of material incorporated
Az SPLV és a sejtek kölcsönhatásaInteraction of SPLV with cells
Az SPLV egy másik egyedülálló tulajdonsága, hogy az a sejtekkel kölcsönhatásba lép, ily mó5 dón a vesiculumokba foglalt kapszulázott anyag viszonylag nagyobb mennyisége diszpergálódik a sejtek citoplazmáján keresztül, ez a mennyiség a fagocita vesiculumok limitálta értéknél nagyobb. Az SPLV sejtekkel történő keverése során a két 10 anyag egyesül. Az egyesülés oly módon valósul meg, hogy az SPLV az MLV-től eltérően in vivő körülmények között a sejtekkel kölcsönhatásba lép, olyannyira, hogy mindegyik sejt legalább néhány olyan anyagot tartalmaz, mely eredetileg 15 az SPLV-be beépült. Ez az anyag megoszlik a sejtek között, és a beépülést a fagocita vesiculumok nem limitálják. Ez a jelenség a ferritinnek valamely SPLV készítmény vizes fázisába történő beépítésével mutatható be. A sejttel történő 20 egyesülés után a finom szerkezet analízis azt mutatja, hogy a ferritin a citoszólon keresztül szétoszlik, és nem kötődik meg az intracelluláris membránokon. Ez a jelenség az MLV esetében is kimutatható, azonban az SPLV az adott 25 anyag egy nagyobb mennyiségének transzferjét biztosítja.Another unique feature of SPLV is that it interacts with cells so that a relatively greater amount of encapsulated material contained in the vesicles is dispersed through the cytoplasm of the cells, which is greater than the limit value of the phagocytic vesicles. When mixed with SPLV cells, the two substances combine. The fusion is effected such that SPLV, in contrast to MLV, interacts with cells in vivo, such that each cell contains at least some of the substances originally incorporated into SPLV. This substance is distributed between cells and is not limited by phagocytic vesicles. This phenomenon can be demonstrated by the incorporation of ferritin into the aqueous phase of a SPLV formulation. After 20 cell fusion, fine structure analysis shows that ferritin is distributed through the cytosol and does not bind to intracellular membranes. This phenomenon can also be detected in MLV, but SPLV provides transfer of a larger amount of the given substance.
Az SPLV sűrűségeDensity of SPLV
Az SPLV sűrűsége az MLV-nél jóval alacsonyabb. A VI. táblázat a ficol grádiens rétegeződéssel mért értékeket mutatja.The density of SPLV is much lower than that of MLV. VI. Table 3 shows the values measured by the ficol gradient stratification.
Az SPLV térfogataVolume of SPLV
1,000-100,000 x g centrifugálással összegyűjtve az SPLV gömböt képez, mely ugyanolyan foszfolipid koncentrációjú mint az MLV, a mérete azonban annál lényegesen nagyobb. 50 16,000 x g erőnél a kapott SPLV gömb mérete az MLV méreténél közel egyharmaddal nagyobb.Collected by centrifugation at 1,000-100,000 x g, the SPLV forms a sphere with the same phospholipid concentration as MLV, but is significantly larger in size. 50 At 16,000 x g, the resulting SPLV sphere is approximately one-third the size of MLV.
Az SPLV ozmotikus tulajdonságaiOsmotic properties of SPLV
Mivel a foszfolipid kettősrétegek a víz számára permeábilisak, az MLV-t hipertóniás környezetbe helyezve a bezárt vízre ozmotikus erő hat. Az SPLV az MLV-nél nagyobb mértékben húzódik össze. 16 órás pufferes kezelés után a belső só60 koncentráció 20-szor magasabb, az SPLV nem ugyanarra a végtérfogatra húzódik össze, mint az MLV. (Az SPLV gömbök egyharmaddal nagyobbak maradnak, mint az MLV gömbök.) Ez azt mutatja, hogy a gömbméret differenciák nem a bezárt víz térfogati eltéréseinek tulajdoníthatók.Because the phospholipid bilayers are permeable to water, placing the MLV in a hypertonic environment results in an osmotic force on the entrapped water. SPLV contracted more than MLV. After 16 hours of buffering, the internal salt60 concentration is 20 times higher, and SPLV does not contract to the same final volume as MLV. (SPLV spheres remain one-third larger than MLV spheres.) This indicates that the spherical size differences are not due to the volume differences of the enclosed water.
-9191 858 2-9191 858 2
Az SPLV felhasználásaUse of SPLV
Az SPLV különösen olyan rendszerekben használható, ahol az alábbi tényezőknek különös jelentősége van: a tárolás és a testnedvekkel történő érintkezés alatti stabilitás; a kapszulázás viszonylag magas foka; gazdaságosság; a beépített anyag biológiailag aktív formában történő leadása.SPLV is particularly useful in systems where the following factors are of particular importance: storage and stability in contact with body fluids; a relatively high degree of encapsulation; economy; release of the incorporated material in a biologically active form.
Az in vivő adagolás módjától függően az SPLV a gyors kioldódásnak ellenáll (nyújtott hatású terápiás rendszerekben ez igen jelentős), vagy az RÉS sejtekbe hatol.Depending on the mode of in vivo administration, SPLV is resistant to rapid dissolution (very significant in sustained release therapeutic systems) or penetrates into RES cells.
A találmány szerinti eljárással előállított SPLV különböző rendszerekben alkalmazható. Az SPLV felhasználható kezelések terápiás hatékonyságának fokozására, fertőzések kezelésére, enzim helyettesítés fokozására, orális gyógyszeradagolásra, helyi gyógyszeradagolásra, in vitro és in vivő körülmények között a setjtbe történő genetikai információ bevitelére, vakcinák előállítására, rekombináns dezoxiribonukleinsav szegmenteknek a sejtbe történő bevitelére, klinikai tesztekben diagnosztikai reagensként történő alkalmazásra, melynek során a beépült „re port er” molekula kioldódik. Az SPLV kozmetikai készítmények, növényvédő szerek, a növény növekedést nyújtott kioldódású vegyületekkel történő befolyásolására alkalmas anyagok kapszulázására is alkalmas.The SPLV produced by the process of the invention can be used in various systems. SPLV can be used to enhance therapeutic efficacy of therapies, treat infections, enhance enzyme replacement, oral drug delivery, topical drug delivery, in vitro and in vivo genetic information into the cell, vaccines, recombinant DNA segments, cellular diagnostics, for use in which the incorporated "re port er" molecule is dissolved. SPLV is also an encapsulation agent for cosmetic formulations, pesticides, and substances that can influence the growth of the plant with sustained release formulations.
Az alábbi vizsgálatokban használt, az SPLV felhasználásával kapcsolatos kifejezések az SPLV vagy bármely más liposzóma vagy lipid vési cukim funkcionális jellemzőiben azonosak.The terms related to the use of SPLV used in the following assays are identical in functional terms to SPLV or any other liposome or lipid germ sugar.
Biológiailag aktív vegyületek kioldódásaDissolution of biologically active compounds
In vitro körülmények között a hatóanyagoknak a sejtbe történő eljuttatása (például állati sejtek, növényi sejtek, protozoák stb.) megköveteli, hogy az aktív anyagot tartalmazó SPLV-t sejtkultúrához adjuk. Az SPLV azonban in vivő körülmények között is alkalmas a hatóanyagok leadására (állatokban, emberen, növényekben és protozoákban). Az adagolás céljától függően az SPLV számos módon adagolható: emberen és állaton az adagolás módja injektálás is lehet (nem kizárólagosan); az injektálás intravénásán, intraperitoneálisan, intramuszkulárisan, subcután, intraauriculárisan, intrammálisan, intrauretrálisan, stb. történhet. Az SPLV továbbá lokálisan (például a sérült felületen) is adható. Az SPLV az epitelián vagy a nyálkahártya barázdákon keresztül abszorbeálódik, (például oculáris epitélia, orális mucosa, rektális és vaginális epiteliális barázdák, a légzőszervrendszer barázdái, a nasopharyngeális mucosa, intesztinális mucosa, stb). Növényeken és protozoákban adott esetben közvetlen kezelés is alkalmazható a kezelendő organizmus természetes közegében történő diszpergálás, vagy az azt körülvevő közeg vagy vízhez történő adagolás útján.Under in vitro conditions, delivery of the active ingredients to the cell (e.g., animal cells, plant cells, protozoa, etc.) requires that the SPLV containing the active ingredient be added to cell culture. However, SPLV is also capable of delivering the drug in vivo (in animals, humans, plants and protozoa). Depending on the purpose of administration, SPLV can be administered in a variety of ways, including, but not limited to, human and animal administration; injection by intravenous, intraperitoneal, intramuscular, subcutaneous, intraauricular, intramuscular, intraurethral, etc. It happens. SPLV can also be administered topically (e.g., on a damaged surface). SPLV is absorbed through the epithelium or mucous membranes, such as ocular epithelium, oral mucosa, rectal and vaginal epithelial fibrils, respiratory tract fibrils, nasopharyngeal mucosa, intestinal mucosa, etc.). In plants and protozoa, direct treatment can optionally be achieved by dispersing in the natural medium of the organism to be treated, or by adding it to the surrounding medium or to water.
Az alkalmazás módját a kezelendő organizmus sejtjeinek helye is meghatározza, mely helyre a hatóanyagnak el kell jutnia. Ennek megfelelően 10 például egy specifikusan fertőzött területre a lokális kezelés alkalmazható a legkényelmesebben (amennyiben az infekció extemális). A hatóanyag eljuttatása a keringési rendszerbe (retiku5 loendoteliális sejtek) a legkönnyebben intravénás, intraperitoniális, intramusculáris, vagy szubkután injektálással valósítható meg.The route of administration is also determined by the location of the cells of the organism to be treated, where the active ingredient is to be delivered. Accordingly, for example, in a specifically infected area, topical treatment is most convenient (if the infection is extreme). Delivery to the circulatory system (reticular loendothelial cells) is most easily accomplished by intravenous, intraperitoneal, intramuscular, or subcutaneous injection.
Mivel az SPLV nyújtott kioldódást biztosít az egyébként toxikus anyagok egyszer vagy több10 szőr adhatók. Az alábbiakban az SPLV általános felhasználására alkalmas néhány rendszert írunk le, anélkül azonban, hogy találmányunkat ezekre korlátoznánk.Because SPLV provides a sustained release, once or more hairs may be administered once toxic. The following describes some systems suitable for general use of SPLV, without limiting our invention thereto.
Betegségek kezeléseTreatment of diseases
Számos humán, állati és növényi betegség a megfelelő vegyületet vagy vegyületeket kapszulázott formában tartalmazó SPLV-vel az eddigiek20 nél hatékonyabban kezelhetők. A találmány szerinti SPLV-vel jól kezelhetők egyebek között a fertőzések (intracelluláris és extracelluláris, a ciszták, a tumorok és tumorsejtek, különböző allergiák, stb.).Many human, animal and plant diseases can be treated more effectively than before with SPLV containing the appropriate compound or compounds in encapsulated form. Infections (intracellular and extracellular, cysts, tumors and tumor cells, various allergies, etc.) can be well treated with the SPLV of the invention.
Az SPLV-vel történő medikációra számos általános elv alkalmazható; számos rendszerben különösen felhasználható az SPLV-nek az az igen előnyös tulajdonsága, hogy in vivő adagoláskor az a makrofágokkal egyesül.There are many general principles that can be used to mediate with SPLV; In many systems, the very advantageous feature of SPLV that it combines with macrophages when administered in vivo is particularly useful.
Intracelluláris fertőzés esetén az SPLV terápiás rendszerként alkalmazva a fertőzés helyére juttatható. Ilyen fertőzések egyebek között a retikuloendoteliális rendszer sejtjeinek infekciói, például a brucellosis. Ezek az intracelluláris fer35 tőzések az alábbi okok miatt igen nehezen kezelhetők : 1. Mivel a fertőzés a retikuloendoteliális rendszer sejtjein belül van, oda a keringésbe bevitt terápiás szer nem jut el, mivel a sejtmembránon terápiás mennyiségnek megfelelő koncent40 rációban nem hatol keresztül, így a fertőzés nagyon nehezen kezelhető; 2. sok esetben a terápiás szemek csak a toxikus mennyiségben történő adagolása alkalmas ilyen fertőzések kezelésére; 3. a kezelésnek olyan szempontból is teljes mértékben hatékonynak kell lennie, hogy a kezelés után újrafertőződés ne léphessen fel, illetve a fertőzés más egyedekre ne terjedjen át.In the case of an intracellular infection, SPLV can be used as a therapeutic system to deliver the site of infection. Such infections include infections of cells of the reticuloendothelial system such as brucellosis. These intracellular fer35 infections are very difficult to treat for the following reasons: 1. Because the infection is within the cells of the reticuloendothelial system, no therapeutic agent is introduced into the circulation because it does not penetrate the cell membrane at a concentration corresponding to a therapeutic amount; very difficult to handle; 2. In many cases, the administration of therapeutic eyes only in toxic amounts is sufficient to treat such infections; 3. the treatment must be fully effective in such a way as to prevent re-infection or spread of the infection to other individuals after treatment.
A megfelelő biológiailag aktív anyagot tartalmazó SPLV-ot alkalmazhatjuk (az adagolás 50 előnyösen intraperitoniális vagy intravénás) ha a kezelendő egyedek bacillusgazdák vagy potenciális bacillusgazdák, például állati csordákban a fertőzött és a még nem fertőzött állatok.SPLV containing the appropriate biologically active agent (dosing preferably 50 i.p. is intraperitoneal or intravenous) may be used if the individuals to be treated are bacilli or potential bacilli, such as infected and uninfected animals in animal herds.
Mivel a fagocita sejtek az SPLV-vel egyesül55 nek, valamely SPLV-kapszulázott biológiailag aktív anyag a fertőző organizmussal a fertőzés helyén jutnak érintkezésbe. Ily módon a találmány szerinti eljárás adott esetben számos, különböző fajta mikroorganizmus okozta fertőzés 60 kiküszöbölésére alkalmas. A találmány szerinti eljárással egyebek között mikroorganizmusok, baktériumok, paraziták, gombák, mikoplazmák és vírusok, így Brucelía spp., Mycobacterium spp., Salmonelle spp., Listeria spp., Francisella 65 spp., Histoplasma spp., Corynebacterium spp.,Because phagocyte cells combine with SPLV, a biologically active substance encapsulated in SPLV contacts the infecting organism at the site of infection. Thus, the method of the invention optionally infection caused by several different kinds of microorganisms for 60 avoid. Examples of microorganisms, bacteria, parasites, fungi, mycoplasmas and viruses such as Brucelia spp., Mycobacterium spp., Salmonelle spp., Listeria spp., Francisella 65 spp., Histoplasma spp., Corynebacterium spp.
-101 191-101,191
Coccidiodes spp. és limfocita koriomeningitisz vírus okozta fertőzések kezelhetők.Coccidiodes spp. and infections caused by lymphocyte choriomeningitis virus.
A terápiás szert a fertőzés-okozó mikroorganizmustól függően választjuk meg. így például bakteriális fertőzések valamely kapszulázott antibiotikummal kezelhetők. Az antibiotikum az SPLV vizes fázisában van és/vagy a vesiculum kettős rétegbe épül be. A találmány szerinti eljárással az alábbi antibiotikumok alkalmazhatók, anélkül, hogy igényünket csak ezekre korlátoz- 1 nánk; penicillin, ampicillin, hetaciUin, carbencillin, tetraciklin, tetraciklin hidroklorid, oxitetraciklin, hidroklorid, klórtetraciklin hidroklorid,The therapeutic agent is selected according to the infectious microorganism. For example, bacterial infections can be treated with an encapsulated antibiotic. The antibiotic is in the aqueous phase of SPLV and / or is incorporated into the bilayer of the vesicle. The following antibiotics may be used in the process of the present invention, but are not limited to these; penicillin, ampicillin, hetacillin, carbencillin, tetracycline, tetracycline hydrochloride, oxytetracycline, hydrochloride, chlorotetracycline hydrochloride,
7-klór-6-dimetiltetraciklin, doxiciklin monohidrát, metaciklin hidroklorid, minociklin hidroklo- 1 rid, rolitetraciklin, dihidrosztreptomicin, sztreptomicin, gentamicin, kanamicin, neomicin, eritromicin, karbomicin, oleandomicin, troleandomicin, Polimixin B kollisztin, cefalotin nátrium só cefaloridin, cefaloglicin dihidrát, és cefalexín 2 monohidrát.7-chloro-6-dimethyltetracycline, doxycycline monohydrate, methacycline hydrochloride, minocycline hydrochloride, rolitetracycline, dihydrosstreptomycin, streptomycin, gentamycin, kanamycin, neomycin, erythromycin, carbomycin, oleandomycin, oleandomycin, oleandomycin, oleandomycin, dihydrate, and cephalexin 2 monohydrate.
A brucellosis kezelésére a hatékony eljárásokat a leírásba ismertettük (lásd példák, infra.) A találmány szerinti eljárással előállított készítmény hatás-ideje és hatékonysága nyújtott. Meglepő módon az találtuk, hogy a szóban forgó terápiás rendszer olyan fertőzések kezelésére is alkalmas, amelyekre az MLV-be épített antibiotikummal történő kezelés hatástalannak mutatkozott. Az eredményes kezelés nem volt előre * látható, mivel a visszamaradt fertőzések szétszóródtak és a fertőzési ciklus várhatóan megismétlődött volna. A készítményt sikeresen alkalmaztuk limfocita koriomeningitisz vírus fertőzés kezelésére is. *Effective methods for treating brucellosis are described herein (see Examples, infra.) The efficacy and efficacy of the composition of the invention is provided. Surprisingly, it has been found that the therapeutic system in question is also capable of treating infections for which treatment with an antibiotic incorporated in MLV has been shown to be ineffective. Effective treatment was not predictable as residual infections were dispersed and the cycle of infection was expected to recur. The composition has also been successfully used to treat lymphocyte choriomeningitis virus infection. *
A találmány szerinti eljárással előállított SPLV-ot természetesen nem csupán intracelluláris fertőzések kezelésére alkalmazhatjuk. Az SPLV intracelluláris és extracelluláris fertőzési területekre is eljuttatható. Például makrofágo- z kát használhatunk az aktív anyag eljuttatására valamely extracelluláris fertőzési rendszer adott pontjára. Ennek megfelelően az SPLV-t valamely terápiás anyag nem fertőzött makrofágokba történő eljuttatására használjuk oly módon, hogy ‘ az SPLV-t in vivő körülmények között, előnyösen intraperitoneálisan vagy intravénásán adjuk.Of course, the SPLV produced by the process of the present invention is not only useful for treating intracellular infections. SPLV can also be delivered to intracellular and extracellular areas of infection. For example makrofágo- z salts can be used to deliver the active substance in a system to a point of extracellular infections. Accordingly, SPLV is used to deliver a therapeutic agent to uninfected macrophages by administering SPLV under in vivo conditions, preferably intraperitoneally or intravenously.
A makrofágok az SPLV-vel egyesülve a terápiás anyaggal mintegy ,,megterhelődnek”, általánosságban elmondható, hogy a makrofágok a bio ló- £ giailag aktív anyagot mintegy 3-5 napon keresztül magukban megtartják. Mikor a ,,megterhelt” makrofágok elérik a fertőzés helyét, a kórokozó a makrofágokkal egybeolvad. Ennek eredményeképpen a kórokozó a terápiás anyagot tartalma- E zó makrofággal egyesül és így elbomlik. Ily módon eljárva különösen humán és szarvasmarha Staphylococcus aureus mastitist kezelhetünk.Macrophages the SPLV united with the therapeutic agent and loaded ,, approximately ", generally speaking, the equine £ macrophages bio logically active agents include maintaining for about 3-5 days. When the "loaded" macrophages reach the site of infection, the pathogen fuses with the macrophages. As a result, the pathogen, the therapeutic agent of this expressly included Zo united macrophage and so decomposed. In this way, particularly human and bovine Staphylococcus aureus mastitis can be treated.
Amennyiben a fertőzés vagy más patogén behatás helye externális vagy hozzáférhető, az ( SPLV-be épített terápiás szert lokálisan alkalmazzuk. Különösen előnyösen kezelhetünk szem sérüléseket. Szem sérülések esetén az egy vagy több megfelelő hatóanyagot tartalmazó SPLV lokálisan adható a sérült szembe. Szemfertőzé- 6 If the pathogen infection or other external influences or accessible location, the built (SPLV into therapeutic agent is applied locally. Particularly preferably be treated in case of injury to the eyes. Eye lesions SPLV containing one or more appropriate active ingredients may be locally damaged face. Szemfertőzé- 6
858 2 seket állatokon és emberen egyaránt számos mikroorganizmus okozhat. Ilyen mikroorganizmusok a teljesség igénye nélkül az alábbiak :Moraxella spp., Clostridium spp., Corynebacterium spp., Diplococcus spp., Flavobacterium spp., Hemophilus spp., Klebsiella spp., Leptospira spp., Mycobacterium spp., Neisseria spp., Propionibacterium spp., Proteus spp., Pseudomonas spp., Serratia spp., Escherichia spp., Staphylococcus spp., Streptococcus spp. és baktérium-szerű mikroorganizmusok, beleértve a Mycoplasma spp.-t és a Rickettsia spp.-t. Ezek a fertőzések a szokásos módszerekkel nehezen kezelhetők, mivel a kezelés után fertőzött területek még visz5 szamaradnak, melyek a könnyezés következtében újra fertőzést okoznak. Jelen leírásban a Moraxella bovis okozta szemfertőzések SPLV-vel történő kezelését is bemutatjuk, (lásd példák, infra)858 2 microorganisms can be caused by animals and humans. Such microorganisms include, but are not limited to, Moraxella spp., Clostridium spp., Corynebacterium spp., Diplococcus spp., Flavobacterium spp., Hemophilus spp., Klebsiella spp., Leptospira spp., Mycobacterium spp., Neisseria spp. spp., Proteus spp., Pseudomonas spp., Serratia spp., Escherichia spp., Staphylococcus spp., Streptococcus spp. and bacterial-like microorganisms, including Mycoplasma spp. and Rickettsia spp. These infections are difficult to treat with conventional methods, as infected areas remain after treatment, which causes re-infection due to tearing. Also described herein is the treatment of eye infections caused by Moraxella bovis with SPLV (see examples, infra)
Mivel az SPLV a hasadásnak ellenáll, és tartalmát hosszú idő alatti képes leadni, az SPLV számos olyan sérülés kezelésére is alkalmas, melyek az adott helyen az aktív anyag nyújtott hatását kívánják meg. A glaukoma például az intraocu5 láris szemnyomás rendellenes, fokozatos növekedésével jellemezhető, mely szemnyomásnövekedés a perifériális látás fokozatos elvesztését és orvosi be nem avatkozás esetén a centrális látás elvesztését okozza és vaksághoz vezet. A glaukó0 ma kezelésére felhasznált gyógyszerek adott esetben mint szemeseppek lokálisan adhatók. Sok esetben azonban 15 percenként szükséges a csepegtetés mivel a gyógyszer a szemből gyorsan eltávozik. Amennyiben egy olyan szembetegséget, mint a glaukóma, a találmány szerinti készítménnyel kezelünk, azaz a pilocarpine-t, Floropryl-t, physostigmine-t, carcholin-t, acetazolamidot, ethozolamidot, diklórfenamidot, carbachot, demecarium-bromidot, diizopropil-foszfo-fluori0 dátot, ecothioplat-jodidot, physostigmine-t vagy neostigmine-t, stb. SPLV-be építjük, akkor az így nyert terápiás rendszer sikeresen alkalmazható a beteg szem kezelésére.Because SPLV is resistant to fission and is able to release its contents over a long period of time, SPLV is also capable of treating a number of injuries that require the sustained action of the active ingredient at the site. For example, glaucoma is characterized by an abnormal gradual increase in intraocular intraocular pressure, which causes a gradual loss of peripheral vision and, in the absence of medical intervention, a loss of central vision, leading to blindness. The drugs used to treat glaucoma today may optionally be administered topically as eye drops. In many cases, however, drips are required every 15 minutes because the drug is rapidly removed from the eye. If an eye disorder such as glaucoma is treated with a composition of the invention, i.e., pilocarpine, Floropryl, physostigmine, carcholine, acetazolamide, ethazolamide, dichlorophenamide, carbacho, demecarium bromide, diisopropyl phospho date, ecothioplat iodide, physostigmine or neostigmine, etc. Built into SPLV, the resulting therapeutic system can be successfully used to treat the patient's eye.
Anélkül, hogy igényünket azokra korlátoz5 nánk, más SPLV-be kapszulázott anyagok is alkalmazhatók lokálisan; így a pupillatágító anyagok (például az epinephrine, phenylepinephrine, hydroxy amphetamine, ephedrine, atropiné, homatropine, scopolamine, cyclopentolate, tro0 picamide, encatropine, stb.) ; helyi érzéstelenítők, antivirális szerek (például jód-uridin, adenin-arabinozid, stb.); antimycoticus szerek (például amphoteracin B, natamycin, pimaricin, flucytosine, nystantin, thimerosal, sulfamerazine, thiobendazole, tolnaftate, griseofulvin, stb.); parazitaellenes szerek (például szulfonamidok, pyrimethamine, clindamycin, stb.); és gyulladásgátlók, (például corticoszteroidok, így az ACTH, hydro cortisone, prednisone, medrysone, béta methasone, dexamethasone, fluoromethalone, triamcinolone, stb.).Without limiting our need, other substances encapsulated in SPLV can be used locally; thus, mammary dilating agents (e.g., epinephrine, phenylepinephrine, hydroxy amphetamine, ephedrine, atropine, homatropine, scopolamine, cyclopentolate, tro picamide, encatropine, etc.); topical anesthetics, antiviral agents (e.g., iodo-uridine, adenine-arabinoside, etc.); antimycotic agents (e.g., amphoteracin B, natamycin, pimaricin, flucytosine, nystantine, thimerosal, sulfamerazine, thiobendazole, tolnaftate, griseofulvin, etc.); anti-parasitic agents (e.g., sulfonamides, pyrimethamine, clindamycin, etc.); and anti-inflammatory agents (e.g., corticosteroids such as ACTH, hydro-cortisone, prednisone, medrysone, beta-methasone, dexamethasone, fluoromethalone, triamcinolone, etc.).
Találmányunkat az alábbi példákon mutatjuk be, anélkül azonban, hogy igényünket arra korlátoznánk.The invention is illustrated by the following examples, without, however, limiting it.
-11191 858-11191,858
Az SPLV előállításaProduction of SPLV
Mint azt a fentiekben már leírtuk, az SPLV előállítása során valamely lipidet vagy azok keverékét szerves oldószerben oldunk, az oldathoz a kapszulázandó anyag vizes oldatát adjuk, és a keveréket ultrahanggal kezeljük. Az ultrahangos kezelés ideje alatt az oldószert előnyösen eltávolítjuk, a szerves oldószert azonban az ultrahangos kezelés alatt és után is bármely bepárlási technikával eltávolíthatjuk. A jelen találmányban ismertetett SPLV-t az alábbiak szerint állítjuk elő (bármely más módszer is felhasználható).As described above, during the preparation of SPLV, a lipid or mixture thereof is dissolved in an organic solvent, an aqueous solution of the substance to be encapsulated is added to the solution, and the mixture is sonicated. Preferably, the solvent is removed during the ultrasonic treatment, but the organic solvent can be removed by any evaporation technique both during and after the sonication. The SPLV described in the present invention is prepared as follows (any other method may be used).
Antibiotikum tartalmú SPLV előállításaPreparation of antibiotic-containing SPLV
100 mg lecitint 5 ml dietil-éterben oldunk. A reakcióelegyet gömb lombikba helyezzük. A lipid dietil-éteres oldatához ezután szobahőmérsékleten, 100 mg sztreptomicin szulfátot 5 mmól HEPES (4-[2-hidroxi-etilj piperazino 2-etán szulfonsav) 0,0725 mól NaCl/0,0725 mól KC1 pH 7,4 értékű, 0,3 ml térfogatú oldatát adjuk. A reakcióelegyet ezután ultrahangos fürdőben (Laboratory Supplies Co., Inc.) (10536 típus) néhány percig (80 KkHz frekvencia: kimenő teljesítmény 80 Watt) emulgeáljuk és ezzel egyidőben nitrogéngáz átáramoltatással viszkózus pasztává szárítjuk.Lecithin (100 mg) was dissolved in diethyl ether (5 ml). The reaction mixture was placed in a round-bottomed flask. To a solution of the lipid in diethyl ether was then added at room temperature 100 mg of streptomycin sulfate in 5 mM HEPES (4- [2-hydroxyethyl] piperazino 2-ethane sulfonic acid) 0.0725 mol NaCl / 0.0725 mol KCl pH 7.4, A solution of 3 ml was added. The reaction mixture was then emulsified in an ultrasonic bath (Laboratory Supplies Co., Inc.) (Model 10536) for several minutes (80 KkHz frequency: 80 watts power output) and simultaneously dried under a stream of nitrogen to a viscous paste.
A visszamaradt viszkózus pasztához 10 ml 5 mmól-os HEPES-t adunk. A kapott SPLV készítményt, mely a sztreptomycint magába foglalja, puffer oldatban szuszpendáljuk, néhány percen át vortex keverőben rázzuk, és centrifugálással (12 000 x g, 10 perc, 20 °C) a nem kapszulázott sztreptomycint eltávolítjuk. A kapott lepényt 0,5 ml térfogatú 5 mmól-os HEPES-ben szuszpendáljuk.To the remaining viscous paste was added 10 mL of 5 mM HEPES. The resulting SPLV formulation, which contains streptomycin, was suspended in a buffer solution, shaken for several minutes in a vortex mixer, and centrifuged (12,000 x g, 10 minutes, 20 ° C) to remove non-encapsulated streptomycin. The resulting cake was suspended in 0.5 mL of 5 mM HEPES.
A dihidrosztreptomycin, vagy a gentamicinszulfát, vagy az ampicillin, vagy a tetraciklin-hidro klorid, vagy a kanami cin-tartalmú SPLV-ket a fentiek szerint eljárva állítjuk elő.Dihydrostreptomycin, or gentamicin sulfate, or ampicillin, or tetracycline hydrochloride, or kanamycin-containing SPLVs are prepared as described above.
Egyéb membrán összetevőket tartalmazó SPLV előállításaPreparation of SPLV containing other membrane components
A fentiekben leírtak szerint járunk el, azzal az eltéréssel, hogy az alábbi anyagok valamelyikét tojás lecitinnel keveijük: 1. a foszfatidin sav 8:2 mólarányú lecitin: dicetil-foszfát összetételt eredményez; 2. a sztearil-amin 8:2 lecitin: sztrearilamin összetételt eredményez; a koleszterol és a sztearil-amin 7:2:1 lecitin:koleszterol:sztearilamin összetételt eredményez és 3. a foszfatidinsav és koleszterol 7:2:1 mólarányú lecitin: foszfatidinsav: koleszterol összetételt eredményez.The procedure described above, except that one of the following substances is mixed with egg lecithin: 1. the phosphatidic acid gives an 8: 2 molar ratio of lecithin: dicetylphosphate; 2. stearylamine results in an 8: 2 lecithin: stearylamine composition; cholesterol and stearylamine result in a 7: 2: 1 lecithin: cholesterol: stearylamine composition;
SPLV előállítása BHT alkalmazásával és BHT alkalmazása nélkülProduction of SPLV with and without BHT
Desztillálatlan éterbe tárolás céljából 1 μ g/ml butil-hidroxi-toluolt (BHT) vezetünk. A fentiek szerint eljárva a desztillálatlan étert oldószerként használjuk a BHT SPLV készítménybe történő beépítéséhez.Butylhydroxytoluene (BHT), 1 μg / ml, was added to the distilled ether for storage. Proceeding as described above, the un distilled ether is used as a solvent for incorporation of BHT into SPLV.
BHT4 nem tartalmazó SPLV-t a fentiekben leírtak szerint állítottuk elő, oly módon, hogy desztillált étert használunk oldószerként.SPLV without BHT4 was prepared as described above using distilled ether as solvent.
Az SPLV hatóanyagleadása in vitro körülmények között.SPLV release in vitro.
Az alábbiakban az SPLV által közvetített makrofágokba irányuló antibiotikum leadást mutatjuk be tenyészközegben.The antibiotic delivery to SPLV-mediated macrophages in culture media is shown below.
A peritoneális makrofágokat C57BLK felnőtt hím egereknél peritoneális átmosás útján állítottuk elő, majd a makrofágokat minimál alapközegben (M.E.M.) pH = 7,2 értéken 10% hő inaktivált szarvasmarha embrió szérum jelenlétében szuszpendáltuk. A sejt szuszpenziót 1 χ 106 sejt/ ml koncentrációra állítottuk be szövetkultúrában. A peritoneális makrofágokat tartalmazó közeghez 1 χ 106 CFU (colonyformingunits)/ml koncentrációban B. canis-t adtunk. 12 óra elteltével azokat a baktériumokat, melyeket a peritoneális makrofágok nem borítottak be, el történő ismételt mosással eltávolítottuk. A peritoneális makrofág tenyészet mosása után a közeget öt részre osztottuk, oly módon, hogy mindegyik csoport 12 replikát kultúrát tartalmazott. Az egyes csoportot kontrollként alkalmaztuk, melyet nem kezeltünk. A kettes csoporthoz 1 mg/ml koncentrációban vizes streptomycin szulfátot adtunk. A hármas csoporthoz puffer telített SPLV-t adtunk. A négyes csoport 1 mg/ml sztreptomycin szulfátot és puffer telített SPLV-t foglalt magába. Az ötös csoport 1 mg/ml sztreptomycin szulfátot tartalmazó SPLV-t képvisel. 24 óra után többszöri mosással a felülúszókat eltávolítottuk, és a peritoneális makrofágokat ismételt fagyasztással és felolvasztással szétzúztuk. A szétzúzott makrofágokból készített hígítási sorozatot brucella agarra helyeztük, és 4 nap múlva a túlélő B. canis mennyiségét a hígítási sorozat alapján meghatároztuk. A kapott eredményeket a VII. táblázat mutatja, és látható, hogy az SPLV-be épített streptomycin in vitro körülmények között az intracelluláris B. canis fertőzéseket teljes mértékben megszünteti.Peritoneal macrophages were prepared by peritoneal lavage in C 57 BLK adult male mice, and the macrophages were resuspended in minimal medium (MEM) pH 7.2 at 10% heat inactivated bovine embryo serum. The cell suspension was adjusted to 1 χ tissue culture 10 6 cells / ml. Media containing peritoneal macrophages at a concentration of 1 χ B. canis were added to 10 6 CFU (colonyformingunits) / ml. After 12 hours, bacteria that were not covered by peritoneal macrophages were removed by repeated washing. After washing the peritoneal macrophage culture, the medium was divided into five sections such that each group contained 12 replicate cultures. Each group was used as a control which was not treated. Group 2 was treated with aqueous streptomycin sulfate at a concentration of 1 mg / ml. Buffer saturated SPLV was added to group three. Group four included 1 mg / ml streptomycin sulfate and buffer saturated SPLV. Group five represents SPLV containing 1 mg / ml streptomycin sulfate. After 24 hours, the supernatants were removed by repeated washing and the peritoneal macrophages were disrupted by repeated freezing and thawing. The dilution series of the macrophages disrupted was plated on brucella agar and, after 4 days, the amount of surviving B. canis was determined from the dilution series. The results obtained are shown in Table VII. Table 1 shows that streptomycin incorporated into SPLV completely abolishes intracellular B. canis infections under in vitro conditions.
A fenti kísérletet B. abortus esetében is elvégeztük, azzal az eltéréssel, hogy a peritoneális makrofágokat felnőtt nőstény albínó tengerimalacokból peritoneális átmosással állítottuk elő. A kapott eredményeket a VII. táblázat foglalja össze.The above experiment was also performed for B. abortus except that peritoneal macrophages were prepared by peritoneal lavage of adult female albino guinea pigs. The results obtained are shown in Table VII. is summarized in Table.
Pilocarpine tartalmú SPLV előállításaPreparation of SPLV containing Pilocarpine
A fentiekben leírtak szerint járunk el, azzal az eltéréssel, hogy antibiotikum helyett pilocarpine-t alkalmazunk.The procedure described above, except that pilocarpine is used in place of the antibiotic.
-12191 858-12191858
VII. táblázatVII. spreadsheet
Intracelluláris Brucella izolátumok telepegységei streptomycin- tartalmú SPLV-fertőzött makrofágokkal történt kezelés utánColonel units of intracellular Brucella isolates after treatment with SPLV-infected macrophages containing streptomycin
a Telep képező egységek (CFU) B. canis esetében (12 replikátum). Az izolátumokat előzetesen fertőzött egerek (Cs7Blk) peritoniális makrofágjaiból nyertük.colony forming units (CFU) for B. canis (12 replicates). The isolates were obtained from peritoneal macrophages of pre-infected mice (C s7 Blk).
b Azonos számú előzetesen fertőzött tengeri malac peritoneális makrofágjai. B. abortus CFU (12 replikátum).b Peritoneal macrophages of the same number of pre-infected guinea pigs. B. abortus CFU (12 replicates).
c Streptomycin koncentráció 1 mg/ml.c Streptomycin concentration 1 mg / ml.
Intracelluláris fertőzések kezeléseTreatment of intracellular infections
Az alábbiakban az SPLV alkalmazását mutatjuk be intracelluláris fertőzések kezelésében. A kapott adatok az alábbiakat mutatják be: 1. az SPLV-be kapszulázott antibiotikum hatékonysága a terápiában, 2. az SPLV készítmény multiplex dózis adagolása kapott megnövekedett hatékonyságot. A vehiculumként alkalmazott MLV és SPLV összehasonlítását a protocollban ismertetjük.The use of SPLV in the treatment of intracellular infections is described below. The data obtained show: 1. the efficacy of the antibiotic encapsulated in SPLV in therapy; 2. the multiplication of the SPLV formulation with increased efficacy. Comparison of the MLV and SPLV used as the vehicle is described in the protocol.
A brucellosis világszerte komoly gazdasági és közegészségügyi problémákat okoz. A brucellosist a Brucella spp. okozza. A brucellosis átterjedhet számos emlősre, így emberre, háziállatokra és különböző vadállatokra. Az alábbi hat Brucella spp. vált ki brucellosist állatokban: B. abortus, B canis, B. melitensis, B. neotomae, B. ovis és B. Suis. Mind a házi, mind a vadállatok a brucellosis potenciális bacilusgazdái lehetnek,Brucellosis causes serious economic and public health problems worldwide. Brucellosis is a disease of Brucella spp. causes. Brucellosis can spread to many mammals, including humans, domestic animals and various wild animals. The following six Brucella spp. induces brucellosis in animals: B. abortus, B. canis, B. melitensis, B. neotomae, B. ovis and B. Suis. Both domestic and wild animals can be potential bacilli hosts for brucellosis,
A fenti fertőzések antibiotikumokkal nem kezelhetők, mivel a fertőző mikroorganizmus a sejt retikuloendoteliális rendszerén belül marad, és az antibiotikum baktérumölő hatásának ellenáll. Az antibiotikum dózisnagysága és a kezelés időtartama toxikus hatásokat és az állati szövetekben nem kívánt, magas antibiotikum koncentrációt eredményez. A fenti betegségek terápiájának további nehézsége, hogy a visszamaradt fertőzéssel (amely szétszóródik) és a fertőzési ciklussal számolni kell. Az ilyen megbetegedések gazdasági hátránya a szarvasmarha tenyészetekben bekövetkező spontán abortuszok miatt dollármilliókra tehető.These infections cannot be treated with antibiotics because the infectious microorganism stays within the cell's reticuloendothelial system and is resistant to the bactericidal effect of the antibiotic. The dose level of antibiotic and the duration of treatment result in toxic effects and undesirable high levels of antibiotics in animal tissues. A further difficulty in the therapy of the above diseases is the residual infection (which is dispersed) and the cycle of infection. The economic disadvantage of such diseases can be estimated at millions of dollars due to spontaneous abortions in cattle breeding.
Az alábbiakban valamely antibiotikum SPLVbe beépítését mutatjuk be, majd a kapszulázott aktív anyaggal történő kezelést ismertetjük fertőzött állatok intraperitoneális kezelésekor.The incorporation of an antibiotic into SPLV is described below, followed by treatment with the encapsulated active ingredient in the intraperitoneal treatment of infected animals.
B. canis fertőzés kezelése SPLV-be épített antibiotikummalTreatment of B. canis infection with an antibiotic incorporated into SPLV
Nyolcvan felnőtt him Swiss egeret intraperitoneálisan (I.P.) B. canis ATCC 23365 (1 x 107 CFU) tenyészettel fertőztünk és nyolc csoportot alakítottunk ki, a csoportok mindegyike tíz egeret tartalmazott. B. canis-sal történő inokulálás után 7 nappal a csoportokat az alábbiak szerint kezeltük: 1. csoport — kezelést nem kapott, kontroll; 2. csoport - puffer-telített SPLV-vel kezelt (0.2 ml I.P.); 3. csoport — vizes streptomycin-szulfáttal kezelt (1 mg/kg testsúly, teljes mennyiség: 0,2 ml I.P.); 4. csoport - vizes streptomycin-szulfáttal kezelt (5 mg/kg testsúly) teljes mennyiség: 0,2 ml I.P.: 5. csoport — vizes streptomycin- szulfáttal kezelt (10 mg/kg testsúly), teljes mennyiség 0,2 ml I.P; 6. csoport — streptomycin-szulfát tartalmú SPLV-vel kezelt (1 mg/kg testsúly) teljes mennyiség: 0,2 ml I.P;Eighty adult male Swiss mice were challenged intraperitoneally (IP) with B. canis ATCC 23365 (1 x 10 7 CFU) and eight groups were formed, each containing ten mice. 7 days after inoculation with B. canis, the groups were treated as follows: Group 1 - no treatment, control; Group 2 - treated with buffer-saturated SPLV (0.2 mL IP); Group 3 - treated with aqueous streptomycin sulfate (1 mg / kg body weight, total volume: 0.2 mL IP); Group 4 - aqueous streptomycin sulfate (5 mg / kg body weight) total volume: 0.2 ml IP: Group 5 - aqueous streptomycin sulfate (10 mg / kg body weight) total 0.2 ml IP; Group 6 - Total volume treated with SPLV (1 mg / kg body weight) containing streptomycin sulfate: 0.2 ml IP;
7. csoport - streptomy cin-szulfát- tartalmú SPLV-vel kezelt (5 mg/kg testsúly) teljes menynyiség: 0,2 ml I.P; 8. csoport — streptomycinszulfát-tartalmú SPLV-vel kezelt (10 mg/kg testsúly) teljes mennyiség: 0,2 ml I.P; B. canissal történő inokulálás után 14 nappal valamennyi állatot megöltük, és a lépet aszeptikusán eltávolítottuk. A lépet homogenizáltuk, higítási sorozatot készítettünk, azt brucella agarra vezettük, és meghatároztuk a túlélő B. canis számot a kezelés után a lépben. A négynapos inkubálás után kapott eredményeket a VIII. táblázat mutatja.Group 7 - Streptomy cin sulfate containing SPLV (5 mg / kg body weight) total volume: 0.2 ml I.P. Group 8 - Total volume treated with SPLV containing streptomycin sulfate (10 mg / kg body weight): 0.2 ml I.P. 14 days after inoculation with B. canis, all animals were sacrificed and the spleen was removed aseptically. The spleen was homogenized, serially diluted, transferred to brucella agar, and the number of surviving B. canis in the spleen after treatment was determined. The results obtained after four days of incubation are shown in Table VIII. Table.
VIII. táblázatVIII. spreadsheet
Különböző koncentrációjú szabad, vagy SPLV-be zárt streptomy cinnel végzett kezelés a hatékonysága B. canis-sal fertőzött egerekenEfficacy of different concentrations of free or SPLV-encapsulated streptomy cin in mice infected with B. canis
Telepképző egységek B. canis/lépbColony forming units B. canis / step
a) I.P. injekció teljes térfogata: 0,2 ml (steril saline)(a) I.P. total injection volume: 0.2 ml (sterile saline)
b) A túlélő B. Canis mennyiségét izolált lép (CFU értékben adtunk meg, és tíz állat ± S. D. (kísérlet hányadosban fejeztük ki (háromszor ismételt vizsgálat).b) Amount of surviving B. Canis was isolated spleen (CFU value and 10 animals ± S.D.) expressed as experiment ratio (triplicate repeated).
-131 191 858 2-131 191 858 2
B. canis fertőzés multiplex kezelésének hatékonysága SPLV-be épített antibiotikumokat alkalmazva.Effectiveness of treating multiple cancers of B. canis using antibiotics built into SPLV.
Nyolcvan felnőtt him Swiss egeret B. canis ATCC 23365 (1 χ 107 CFU, I.P.) tenyészettel fertőztünk, és nyolc kísérleti csoportot alakítottunk ki, melynek mindegyike tíz egeret tartalmazott. B. canissal végzett inokulálás után hét és tíz nappal a csoportokat az alábbiak szerint kezeltük: 1. csoport - kezeletlen, kontroll; 2. csoport — Puffer-telített SPLV-vel kezelt (0,2 ml,Eighty adult male Swiss mice were infected with B. canis ATCC 23365 (1 × 10 7 CFU, IP) and eight experimental groups each containing ten mice were established. Seven and ten days after inoculation with B. canis, the groups were treated as follows: Group 1 - untreated, control; Group 2 - Buffer-saturated SPLV (0.2 ml,
I.P.); 3. csoport - vizes streptomy cin-szulfáttal kezelt (lmg/kg testsúly) teljes adag 0,2 ml I.P; 4. csoport — vizes streptomy cin-szulfáttal kezelt (5 mg/kg testsúly) teljes adag 0,2 ml I.P; 5. csoportI.P.); Group 3 - Whole dose treated with aqueous streptomy cin sulfate (1 mg / kg body weight) 0.2 ml I.P. Group 4 - A total dose of 0.2 ml I.P. treated with aqueous streptomy cin sulfate (5 mg / kg body weight); Group 5
- vizes streptomy cin-szulfáttal kezelt (10 mg/kg testsúly) teljes adag 0,2 ml I.P; 6. csoport — SPLV-be zárt streptomycin-szulfáttal kezelt (1 mg/kg testsúly) teljes adag 0,2 ml I.P; 7 csoport — SPLV-be zárt streptomycin-szulfáttal kezelt (5 mg/kg testsúly) teljes adag 0,2 ml I.P; 8. csoport — SPLV-be zárt streptomycin-szulfáttal kezelt (10 mg/kg testsúly) teljes adag 0,2 ml I.P. B. canis-sal végzett inokulálás után 14 nappal valamennyi állatot megöltük, és a lépet aszeptikusán eltávolítottuk. A lépet ezután homogenizáltuk, hígítási sorozatot készítettünk, azt brucella agarra vezettük, és meghatároztuk a kezelés uMn a lépben a túlélő B. canis számot. Négynapos inkubálás után kapott eredményeket az 5. ábra mutatja.- a total dose of 0.2 ml I.P. treated with aqueous streptomy cin sulfate (10 mg / kg body weight); Group 6 - total dose of 0.2 ml I.P. treated with 1 mg / kg body weight streptomycin sulfate in SPLV. Group 7 - total dose of 0.2 ml I.P. treated with 5 mg / kg body weight streptomycin sulfate in SPLV. Group 8 - Total dose of 0.2 ml I.P. treated with SPLV encapsulated streptomycin sulfate (10 mg / kg body weight). 14 days after inoculation with B. canis, all animals were sacrificed and the spleen was removed aseptically. The spleen was then homogenized, serially diluted, plated on brucella agar, and the number of B. canis surviving in spleen per treatment was determined. The results obtained after four days of incubation are shown in Figure 5.
A B. canis fertőzések kétlépéses in vivő körülmények közötti kezelésének eredményeit az 5. ábra foglalja össze. Az eredmények azt mutatják, hogy azokban a csoportokban, melyekben az állatok vizes streptomycint kaptak, az inokulálás után 7-10 nappal a túlélő B. canis csökkenése a lépben csak igen kismértékű volt. Csak a 10 mg/kg testsúly koncentrációjú SPLV-be zárt streptomy cinnel kezelt csoportok (inkubálás után 7 és 10 nappal) esetén tapasztaltuk, hogy a fertőzött állatok lépéből valamennyi baktérium eliminálódott.The results of two-step in vivo treatment of B. canis infections are summarized in Figure 5. The results show that in the groups receiving the animals with aqueous streptomycin, the reduction in surviving B. canis in the spleen was only very small 7-10 days after inoculation. It was only in the streptomy cin-treated groups (7 and 10 days after incubation) that the bacteria were eliminated from the spleen of infected animals only in groups treated with 10 mg / kg SPLV.
A fent ismertetett kísérleteken túlmenően B. canis-sal fertőzött egerek különböző szöveteit a fertőzés után SPLV-be zárt streptomy cinnel kétszer kezeltük és az alábbi eredményeket kaptuk, illetve a vizsgálatokat az alábbiak szerint végeztük el.In addition to the experiments described above, various tissues of mice infected with B. canis were treated twice with infection with streptomy zinc encapsulated in SPLV, and the following results were obtained and assays were performed as follows.
Harminc felnőtt hím Swiss egeret B. canis ATCC 23365 (IxlO7 CFU, I.P.) tenyészettel inokuláltunk. Inokulálás után 7 nappal az állatokat három csoportba osztottuk oly módon, hogy mindegyik csoportba tíz állat került. 1. csoportThirty adult male Swiss mice were inoculated with B. canis ATCC 23365 (Ix10 7 CFU, IP). Seven days after inoculation, the animals were divided into three groups with ten animals per group. Group 1
- kontroll, kezelést nem kapott; 2. csoport — (7 és 10 napos inokulálás) vizes streptomycin-szulfáttal kezelt (10 mg/kg testsúly) dózismennyiség: 0,2 ml I.P; 3. csoport — (7 és 10 napos inokulálás) SPLV-be zárt streptomycin-szulfáttal kezelt (10 mg/kg testsúly) dózismennyiség: 0,2 ml I.P. canis-sal végzett inokulálás után 14—75 nappal valamennyi állatot megöltük, és az alábbiakban leírt szerveket aszeptikusán eltávolítottuk, homogenizáltuk, hígítási sorozatot készítettünk, azt a 14- control, no treatment; Group 2 - (7 and 10 days inoculation) dose of aqueous streptomycin sulfate (10 mg / kg body weight): 0.2 ml I.P. Group 3 - (Inoculation for 7 and 10 days) Dose volume treated with SPLV encapsulated streptomycin sulfate (10 mg / kg body weight): 0.2 ml I.P. 14 to 75 days after inoculation with canis, all animals were sacrificed and the organs described below were aseptically removed, homogenized, and serially diluted in
B. canis izolálására brucella agarra vezettük: szív, tüdő, lép, máj, vesék, herék. Négynapos inkubálás után az egyes szervekre vonatkoztatva a túlélő B. canis eredményeket a 6. ábra mutatja.B. canis was isolated on brucella agar: heart, lungs, spleen, liver, kidneys, testes. Fig. 6 shows the surviving B. canis results for each organ after four days of incubation.
B. canis-sal fertőzött egereket streptomy cinnel kétszer kezeltük, és a szövetekben végzett rizsgálatok eredményeit a 6. ábrán mutatjuk be. Az eredmények azt mutatják, hogy az SPLV-be zárt streptomy cinnel kezelt állatok valamennyi 10 szövetmintája B. cánis-sal végzett inokulálás után 14—75 nappal teljesen B. canis mentes volt. A vizes streptomy cinnel ugyanazon koncentrációban és ugyanolyan adagolási módban kezelt (vagy nem kezelt) állatok és az azonos kon cent15 rációban és módon SPLV-be épített streptomycinnel kezelt állatok vizsgálati eredményeit öszszehasonlítva azt tapasztaltuk, hogy az utóbbi esetben B. canis-sal végzett inokulálás után 14—75 nappal egyetlen szövetben sem tudtunkMice infected with B. canis were treated twice with streptomy cin and the results of tissue examinations in tissues are shown in Figure 6. The results show that all 10 tissue samples of animals treated with streptomy cinn in SPLV were completely free of B. canis 14-75 days after inoculation with B. canis. Comparison of the results obtained with animals treated (or untreated) with aqueous streptomy cin at the same concentration and in the same mode of administration and animals treated with streptomycin incorporated in the same concentration and manner in SPLV showed that in the latter case after inoculation with B. canis 14-75 days in no tissue
B. canist izolálni.B. canis isolated.
Az MLV-vel és az SPLV-vel végzett kezelések hatékonyságának összehasonlításaComparison of the effectiveness of treatments with MLV and SPLV
Tizenöt felnőtt hím Swiss egeret B. canis ATCC 23365 (1 χ 107 CFU, I.P.) tenyészettel inokuláltunk.Fifteen adult male Swiss mice were inoculated with B. canis ATCC 23365 (1 x 10 7 CFU, IP).
Inokulálás után 7 nappal az állatokat három csoportba osztottuk oly módon, hogy mind30 egyik csoportba öt egér került. 1. csoport — kezelést nem kapott, kontroll; 2. csoport — (7 és 10 napos poszt-inokulálás) MLV-be zárt streptomycin-szulfáttal kezelt (10 mg/kg testsúly.Seven days after inoculation, the animals were divided into three groups with five mice in each of the 30 groups. Group 1 - untreated, control; Group 2 - (7 and 10 days post-inoculation) treated with MLV-encapsulated streptomycin sulfate (10 mg / kg body weight).
I.P.); Az MLV-t a szokásos technikával 100 mg tojás fosztatidil-kolin (EPC) és 2 ml steril HEPES elegybe foglalt streptomy cin-szulfát (100 mg/ml) felhasználásával állítottuk elő. A lipid: streptomy cin-szulfát arány 100 mg EPC: 28 mg streptomy cin-szulfát volt 2 ml végtérfo40 gatú MLV szuszpenzióban; 3. csoport — (7 és 10 napos poszt-inokulálás) SPLV-be zárt streptomycin-szulfáttal kezelt (10 mg/kg testsúly I.P), az SPLV-be zárt streptomy cin-szulfátot a leírásban már említett módon állítottuk elő az alábbi mó45 dosításokkal: az előállítás során 100 mg EPC-t használtunk és 100 mg streptomy cin-szulfátot tartalmazó 0,3 ml térfogatú HEPES-t. A lipid streptomy cin-szulfát arány az SPLV-ben 100 mg EPC—28 mg streptomycin-szulfát volt 2 ml vég50 térfogatú szuszpenzióban.I.P.); MLV was prepared by standard techniques using 100 mg egg phosphatidylcholine (EPC) and 2 ml sterile HEPES in streptomycin sulfate (100 mg / ml). Lipid: Streptomy Cin Sulfate Ratio: 100 mg EPC: 28 mg Streptomy Cin Sulfate in 2 ml final volume MLV suspension; Group 3 - (7 and 10 days post-inoculation) treated with SPLV-enclosed streptomycin sulfate (10 mg / kg body weight IP), SPLV-enclosed streptomycin sulfate was prepared as described herein by the following modifications. : 100 mg EPC and 0.3 ml HEPES containing 100 mg streptomycin sulfate were used in the preparation. The lipid streptomycin sulfate ratio in SPLV was 100 mg EPC-28 mg streptomycin sulfate in a 2 ml final volume suspension.
B. canis-sal végzett inokulálás után 14 nappal valamennyi állatot megöltük, a lépet aszeptikusán eltávolítottuk, homogenizáltuk, hígítási sorozatot készítettünk, melyet a B. canis izolálásá55 ra brucella agarra vezettünk. A túlélő B. canis a kapott eredményeket az egyes szervekre vonatkoztatva (négynapos inkubálás után) a IX. táblázat mutatja.Fourteen days after inoculation with B. canis, all animals were sacrificed, the spleen was aseptically removed, homogenized, and a series of dilutions was prepared and applied to brucella agar for isolation of B. canis. The surviving B. canis results for each organ (after four days incubation) are shown in Table IX. Table.
Különböző SPLV-be zárt antibiotikumokkal végzett kezelés hatékonysága fertőzések esetén.Effectiveness of treatment with various SPLV-encapsulated antibiotics in infections.
ötven felnőtt hím Swiss egeret B. cani ATCC 23365 (1 χ 107 CFU, I.P.) tenyészettel inoku65 láttunk.fifty adult male Swiss mice were inoculated with B. cani ATCC 23365 (1 x 10 7 CFU, IP).
-141-141
191 858191,858
Inokulálás után 7 nappal az állatokat tíz csoportba osztottuk oly módon, hogy mindegyik csoportba öt egér került. 1. csoport - kezelést nem kapott, kontroll; 2. csoport — puffer-telített SPLV-vel kezelt (0,2 ml I.P.) után 7 és 10 nappal poszt-inokulálás; 3., 4., 5. és 6. csoport 0,2 ml térfogatban intraperitoneálisan dihidrostreptomycin, gentamycin, kanamycin vagy streptomycin, vizes injekciót kapott 10 mg/kg testsúly mennyiségben inokulálás után 7 és 10 nappal (ezen antibiotikumok mindegyike in vitro körülmények között a B. canis-t elpusztítja). A 7., 8., 9. és 10. csoport — SPLV-be zárt dihidro-streptomycint, gentamycint, kanamycint vagy sztreptomycint kapott 10 mg/kg testsúly menynyiségben inokulálás után 7 és 10 nappal B. canis-sal végzett inokulálás után 14 nappal valamennyi állatot megöltük, a lépet aszeptikusán eltávolítottuk, homogenizáltuk, hígítási sorozatot készítettünk, és azt a B. canis izolálására brucella agarra vezettük. A kapott eredményeket a X. táblázat mutatja.Seven days after inoculation, the animals were divided into ten groups with five mice in each group. Group 1 - untreated, control; Group 2 - 7 and 10 days post-inoculation after treatment with buffer-saturated SPLV (0.2 ml I.P.); Groups 3, 4, 5 and 6 received 0.2 ml intraperitoneally of an aqueous injection of dihydrostreptomycin, gentamycin, kanamycin or streptomycin at 10 mg / kg body weight 7 and 10 days after inoculation (each of these antibiotics was Destroys B. canis). Groups 7, 8, 9 and 10 received 10 mg / kg body weight of dihydro-streptomycin, gentamycin, kanamycin, or streptomycin in SPLV 7 and 10 days after inoculation with B. canis all animals were sacrificed, the spleen was aseptically removed, homogenized, serially diluted, and subjected to brucella agar for isolation of B. canis. The results obtained are shown in Table X.
X. táblázatTable X.
Különböző antibiotikumok B. canis in vivő gátlásának összehasonlítása3 Comparison of Inhibition of Various Antibiotics in B. canis in Viviv 3
Telep képző egység B, canis/lép*5 SPLV-be zártBattery formation unit B, canis / spindle * 5 enclosed in SPLV
a) Intraperitoneális kezelés, 10 mg/kg testsúly, a kontroli-csoport nem kapott kezelésta) Intraperitoneal treatment, 10 mg / kg body weight, no control group
b) A túlélő B. canis az egyes szervekre vonatkoztatva a CFU izolátumok száma/lép hányadosban lett meghatározva.(b) The number of CFU isolates per spleen of surviving B. canis was determined for each organ.
c) Szuszpenziós kultúrában B. canis-t gátló antibiotikumok.c) Antibiotics inhibiting B. canis in suspension culture.
A B. canis-sal fertőzött egerek különböző antibiotikumokkal történt kezelése során kapott eredményeket a X. táblázat foglalja össze. A kapott eredmények azt mutatják, hogy az antibiotikumok, melyek in vitro körülmények között (azaz szuszpenziós kultúrában) B. canis gátlást mutattak, in vivő körülmények között csak akkor mutattak B. canis gátlást, ha azokat SPLVbe kapszuláztuk. A kezelést akár vizes antibiotikumokkal, vagy puffer-telített SPLV-vel végeztük, vagy kezelés egyáltalán nem történt, azt tapasztaltuk, hogy a lépszövetből nem volt izolálható túlélő B. canis.The results of treatment of mice infected with B. canis with various antibiotics are summarized in Table X. The results obtained show that antibiotics which showed inhibition of B. canis under in vitro conditions (i.e., in suspension culture) only showed inhibition of B. canis when encapsulated in SPLV. Treatment with either aqueous antibiotics or buffered SPLV, or no treatment at all, showed that no surviving B. canis could be isolated from the spleen tissue.
B. canis-sal fertőzött kutyák kezeléseTreatment of dogs infected with B. canis
Felnőtt nőstény egyeneslábú vadászkopókat orálisan és vaginálisan B. canis ATCC 23365 (lxlO7 CFU) tenyészettel fertőztünk. Inokulálás után hét nappal a kutyákat három csoportba osztottuk. Az 1. csoport — kezelést nem kapott, kontroll; a 2. csoport — (7 és 10 napos 5 posztinokulálás) 10 mg/kg testsúly dózisban vizes streptomy cin-szulfátot kapott (az adagolás 5,0 ml térfogatban I.P. történt); a 3. csoport (7 és 10 napos poszt-inokulálás) 10 mgfkg testsúly dózisban SPLV-be zárt str eptomy cin -szul10 fátot kapott (az adagolás 3,0 ml térfogatban I.P. történt). Meghatározott időközökben a kutyák vaginális tamponjait és heparinizált vérmintáit összegyűjtöttük. A B. canis izolálása céljából a tamponokat és a vérmintákat brucella agarra he15 lyeztük. A kapott eredményeket a XI. táblázat mutatja. A kísérlet megkezdése előtt, alatt és végén a szériummintákat összegyűjtöttük, a B. canis által kiváltott szérum antitest meghatározására. Ezeket az eredményeket ugyancsak 20 a XI. táblázat mutatja. B. canis-sal végzett inokulálás után huszonegy nappal valamennyi állatot euthanizáltuk. Az alábbi szöveteket aszeptikusán eltávolítottuk, homogenizáltuk és a B. canis izolálására hígítási sorozatot készítettünk, 25 melyet brucella agarra vezettünk: heparinizált vér, vaginális váladék, tüdő, lép, szinoviális nedv, méh, petefészek, térdhajlati nyirokcsomó, nyálmirigy, mandula, gáti nyirokcsomó, bélfodornyirokcsomó, csontvelő, felszíni nyaki nyirok30 csomó, kiegészítő nyirokcsomók. A kapott eredményeket a XII. táblázat foglalja össze.Adult female straight-footed hunts were challenged orally and vaginally with B. canis ATCC 23365 (1x10 7 CFU). Seven days after inoculation, the dogs were divided into three groups. Group 1 - no treatment, control; Group 2 - (7 and 10 days 5 postinoculation) received aqueous streptomycin sulfate at a dose of 10 mg / kg body weight (dosing in 5.0 mL IP); Group 3 (7 and 10 days post-inoculation) received 10 mg fkg body weight strepptomy cin sulph ( 10 doses in 3.0 ml IP). At specific intervals, vaginal swabs and heparinized blood samples from dogs were collected. To isolate B. canis, swabs and blood samples were plated on brucella agar. The results obtained are shown in Table XI. Table. Before, during and at the end of the experiment, serum samples were collected for the detection of B. canis-induced serum antibody. These results are also reported in Table XI. Table. Twenty-one days after inoculation with B. canis, all animals were euthanized. The following tissues were aseptically removed, homogenized, and serially diluted to isolate B. canis on brucella agar: heparinized blood, vaginal secretion, lung, spleen, synovial fluid, uterus, ovary, knee lymph node, lymphatic gland, intestinal lymph nodes, bone marrow, superficial cervical lymph nodes 30 nodes, complementary lymph nodes. The results obtained are shown in Table XII. Table summarizes.
XI, táblázatTable XI
B. canis-sal fertőzött kutyák kultúrás és szerológiai tesztjeinek eredményei kétlépéses antibiotikum kezelésben3 Results of culture and serological tests in dogs with B. canis in two-step antibiotic treatment 3
B. canis SPLV-be fertó'zés zárt utáni napok száma Kontroll Streptomycin*5 Streptomycinc Number of days after closed infection with B. canis SPLV Control Streptomycin * 5 Streptomycin c
a) R (gyors síidé agglutinációs teszt) a szérumérték-B. canis antigén reciproka (xlO2); 0 = nem detektálható érték.a) R (rapid ski agglutination test) for serum value B. canis antigen reciprocal (x10 2 ); 0 = undetectable value.
M (2-merkapto-etanol tűbe agglutinációs teszt) a szérumérték B. canis antigén reciproka (xlO2); 0 = nem detektálható érték.M (2-mercaptoethanol ethanol needle agglutination test) is the reciprocal of serum value of B. canis antigen (x10 2 ); 0 = undetectable value.
B (vérkultúra) és V (vaginális kultúra) brucella agar-on: + = a detektálás 1 CFU-nál nagyobb vagy azzal egyenlő; 0 = telep nem mutatható ki; a kontrollok nem kaptak kezelést.B (blood culture) and V (vaginal culture) on brucella agar: + = detection greater than or equal to 1 CFU; 0 = battery not detectable; the controls received no treatment.
-151 1Í-151 1I
b) Streptomycin-szulfát (vizes) 10 mg/kg testsúly, I.P.b) Streptomycin sulfate (aqueous) 10 mg / kg body weight, I.P.
c) SPLV-be zárt streptomy cin-szulfát 10 mg/ kg testsúly, I.P.c) Streptomy cin sulfate 10 mg / kg body weight, enclosed in SPLV, I.P.
XII. táblázatXII. spreadsheet
B. canis-sal fertőzött kutyák szövettenyésztési eredményei kétlépéses antibiotikum-kezelésben3 Tissue culture results of dogs infected with B. canis by two-step antibiotic treatment 3
a) A poszt-infekció 7. és 10. napján kezelt állatok.(a) Animals treated on days 7 and 10 of post-infection.
b) A necropsycusan vett mintákból készített hígítási sorozat brucella agar-on; + = 1 CFUnál nagyobb vagy azzal egyenlő érték; 0 = telep nem detektálható.(b) serial dilutions of necropsycus samples from brucella agar; + = Greater than or equal to 1 CFU; 0 = no battery detected.
c) SPLV-be zárt streptomycin-szulfát (10 mg/ kg testsúly, I.P.)c) Streptomycin sulphate (10 mg / kg body weight, I.P.) enclosed in SPLV
d) Streptomycin-szulfát (vizes) (10 mg/kg testsúly, I.P).d) Streptomycin sulfate (aqueous) (10 mg / kg body weight, I.P.).
e) Kezelést nem kapott kontrollok.e) Untreated controls.
A XI. táblázat B. canis-sal fertőzött kutyák kultúrás és szerológiai tesztjeinek eredményeit foglalja össze kétlépéses antibiotikum kezelésben, a kezelés előtt, alatt és után kapott értékeket reprezentálva. Valamennyi kísérleti állat a B. canissal történt exponálás előtt szerológiailag negatív volt, ezt a negatív szérumértékek jelezték. Negatív tenyésztési értéket kaptunk a vérkultúrákból és a vaginális nyáktenyészetekből is. Valamennyi kísérleti állat a kezelés megkezdése előtt 7 és 10 nappal mind a vér, mind a vagináhs nyákkultúrában pozitív tenyésztési értéket mutatott. A vizes streptomycinnel kezelt kutyák vagy a kezelést nem kapott kutyák verés vaginális tenyészetei az utókezelési időtartam végén, a 21. napon pozitívak maradtak.The XI. Table 2 summarizes the results of culture and serological tests of dogs infected with B. canis in a two-step antibiotic treatment, representing values obtained before, during and after treatment. All experimental animals were serologically negative prior to exposure to B. canis, as indicated by negative serum values. Negative cultures were also obtained from blood cultures and vaginal mucus cultures. All experimental animals showed positive cultures in both blood and vaginal mucus cultures 7 and 10 days prior to treatment. Vaginal cultures of dogs treated with aqueous streptomycin or untreated dogs remained positive at day 21 at the end of the post-treatment period.
[ 858 2[858 2
3. csoport — streptomy cin-tartalmú liposzómákat kapott, az első kezelés után egy nappal a tenyészetek negatívok voltak, és az utókezelés periódusában is negatívak maradtak. Azok a ku5 tyák, amelyek kezelést nem kaptak, vagy vizes streptomycinnel voltak kezelve, kimutatható szérumértéket produkáltak B. canis antigénnel szemben az utókezelés 21. napján. Azok a kísérleti állatok, amelyek SPLV-be zárt antibiotikum 10 kezelést kaptak, az inokulálás után 7. és 10. nappal nem mutattak kimutatható antitest termelést B. canis antigénnel szemben. B. canis-sal fertőzött kutyák kétlépéses antibiotikum kezelése során kapott izolátumok vizsgálati eredményei, 15 melyeket a XII. táblázat foglal össze, azt mutatják, hogy csak az SPLV-be zárt streptomycinnel történt kezelés volt olyan hatásos, hogy valamennyi szerv szövetmintájából a B. canis eliminálódott.Group 3 - Streptomy received cin-containing liposomes, the cultures were negative one day after the first treatment and remained negative during the post-treatment period. Dogs that were untreated or treated with aqueous streptomycin produced detectable serum levels against B. canis antigen on day 21 post-treatment. Experimental animals receiving 10 treatments of SPLV-enclosed antibiotics showed no detectable antibody production against B. canis antigen 7 and 10 days after inoculation. Test results of two-step antibiotic treatment of dogs infected with B. canis, shown in Table XII. Table 1A shows that only treatment with streptomycin enclosed in SPLV was so effective that B. canis was eliminated from tissue samples from all organs.
B. abortus-sal fertőzött tengerimalacok kezelése felnőtt nőstény tengerimalacot B. abortus 25 ATCC 23451 (1 x 107 CFU, I.P.) tenyészettel fertőztünk.Treatment of guinea pigs infected with B. abortus Adult female guinea pigs were infected with a culture of B. abortus 25 ATCC 23451 (1 x 10 7 CFU, IP).
Inokulálás után 7 nappal az állatokat három csoportra osztottuk, hogy mindegyik csoportba öt állat került. 1. csoport - kezelést nem kapott, kontroll. 2. csoport — vizes streptomycin-szulfát kezelést kapott, 0,2 ml térfogatú 10 mg/kg testsúly dózisú I.P. injekció formájában a B. abortus-sal történt inokulálás után a hetedik és tizedik napon.Seven days after inoculation, the animals were divided into three groups so that each group had five animals. Group 1 - no treatment, control. Group 2 - received aqueous streptomycin sulfate treatment with 0.2 ml of 10 mg / kg body weight I.P. injection on the seventh and tenth day after inoculation with B. abortus.
A 3. csoport SPLV-be zárt streptomycinszulfát kezelést kapott 0,2 ml térfogatú, 10 mg/kg testsúly dózisú I.P. injekció formájában a B. abortus-sal végzett inokulálás utáni 14. napon valamennyi állatot megöltük, a lépet aszeptiku40 san eltávolítottuk, homogenizáltuk, hígítási sorozatot készítettünk, és a B. abortus izolálására brucella agarra vezettük. A 7. ábra négynapos inkubálás után a lépben visszamaradt B. abortus mennyiségét mutatja. Csak az SPLV-be zárt streptomycinnel végrehajtott kezelés mutatkozott hatásosnak a tengerimalac lépben fennmaradt B. abortus teljes eliminálására. Azok a kísérleti állatok, amelyek vizes streptomycint kaptak, vagy nem voltak kezelve, B. abortus fer50 tőzöttek maradtak.Group 3 received treatment with Streptomycin Sulphate encapsulated in SPLV in a volume of 0.2 ml, 10 mg / kg I.P. 14 days after inoculation with B. abortus, all animals were sacrificed, the spleen was aseptically removed, homogenized, serially diluted, and subjected to brucella agar for isolation of B. abortus. Figure 7 shows the amount of B. abortus remaining in the spleen after four days of incubation. Only treatment with streptomycin enclosed in SPLV was effective in completely eliminating the remaining B. abortus in guinea pig spleen. Experimental animals that received or were not treated with aqueous streptomycin remained B. abortus fer50.
B. abortus-sal fertőzött tehenek kezeléseTreatment of cows infected with B. abortus
Kilenc súlyosan fertőzött állatot vizsgáltunk a kísérlet során A B. abortus bakteriális izolátumokat tejből, vaginális nyákból vettük, és azok hathetes SPLV-be zárt streptomycinnel végrehajtott kezelés után negatív eredményt adtak. Mikor az állatokat újrafertőztük, a tőgynek csak azon részeiből tudtunk baktériumokat izolálni, melyek a kezelés előtt pozitívak voltak.Nine severely infected animals were tested during the experiment B. abortus bacterial isolates were taken from milk, vaginal mucus and showed negative results after treatment with streptomycin for six weeks in SPLV. When the animals were re-infected, we could only isolate bacteria from those parts of the udder that were positive before treatment.
A kísérletek során kilenc, keresztezett (hereford-jersey-Brangus) 22 hónapos, nem terhes, B. abortus pozitív tehenet használtunk. A vizsgálatok megkezdése előtt legalább 4 hónappal aNine crossed (hereford-jersey-Brangus) 22-month-old non-pregnant B. abortus positive cows were used in the experiments. At least 4 months before the commencement of the studies
-16XIII. táblázat-16XIII. spreadsheet
B. abortus-sal fertőzött tehenekből vett szövetminták tenyésztési eredményeiResults of culture of tissue samples from cows infected with B. abortus
191 858 kísérleti állatokat per conjunctívum 1 χ 107 CFU B. abortus 2308 törzzsel provokáltunk a terhesség közepén, melynek eredményeképpen abortusz történt és/vagy B. abortus pozitív nyirokmirigy vagy méh szekció és/vagy fetálszövet eredményeket kaptunk. A teheneket három csoportra osztottuk. A kezelést két fázisban végeztük, a három csoportot egymástól elkülönítettük, az alábbiak szerint: 1.,-3 tehén fiziológiás sóoldatot kapott intreperitoniális injekció formájában; 2., — három tehén vizes antibiotikum intraperitoniális injekciót kapott, továbbá puffer-telített SPLV-kezelésben részesült (antibiotikumként streptomycint használtunk 10 mg/kg testsúly dózisban); 3.,-3 tehén SPLV-vel zárt streptomycin kezelést kapott intraperitoniális injekció formájában 10 mg/kg testsúly dózisban. Az egy állatnak beadott teljes injekció mennyiség térfogata 100 ml volt.191,858 experimental animals were challenged per conjunctiva with 1 x 10 7 CFU of B. abortus strain 2308 in the middle of pregnancy, resulting in abortion and / or B. abortus positive lymphoid or uterine section and / or fetal tissue results. The cows were divided into three groups. The treatment was performed in two phases, the three groups being separated as follows: 1, - 3 cows received saline by intraperitoneal injection; 2, - three cows received intraperitoneal injection of aqueous antibiotics and buffered SPLV treatment (streptomycin was used as an antibiotic at a dose of 10 mg / kg body weight); 3, - 3 cows received SPLV-enclosed streptomycin treatment by intraperitoneal injection at a dose of 10 mg / kg body weight. The total injection volume per animal was 100 ml.
Az első két hónap alatt tej és méh szekréciós tenyészeteket készítettünk. Valamennyi kísérleti állatot nátrium-pentabarbitol túladagolással euthanizáltuk, és az alábbi szerveket duplikát baktériumtenyészetbe gyűjtöttük. 1., nyirokcsomók, jobb és bal atlantalis, jobb és bal szuprafaringeális, jobb és bal mandibularis, jobb és bal perotid, jobb és bal prescapularis, jobb és bal prefemoralis, jobb és bal axilaris, jobb és bal poplitealis, jobb és bal internál iliaÚs, jobb és bal supramammlis, jobb és bal renalis, bronchialis, mediastinalis, mesenterialis, és hepatikus; 2., mirigyek: az emlőmirigy mind a négy negyede, a bal és a jobb emlőmirigy és timus, amennyiben jelen volt; 3., szervek és más szövetek: lép, máj, a méh bal és jobb szarva, méhnyak, vagina, vese és mandula.During the first two months, milk and bee secretion cultures were prepared. All experimental animals were euthanized by an overdose of sodium pentabarbitol and the following organs were harvested in duplicate bacterial culture. 1., lymph nodes, right and left atlantic, right and left suprafaryngeal, right and left mandibular, right and left perotid, right and left prescapular, right and left prefemoral, right and left axillary, right and left popliteal, right and left iliaÚs , right and left supramammlis, right and left renal, bronchial, mediastinal, mesenteric, and hepatic; 2., glands: all four quarters of the mammary gland, left and right mammary glands and thymus, if present; 3., organs and other tissues: spleen, liver, left and right horns of the uterus, cervix, vagina, kidney and tonsils.
Nekroszkópiás vizsgálat után valamennyi szövetet mélyhűtöttük, és —70 °C-on tartottuk. A szöveteket felolvasztottuk, alkohollal fertőtlenítettük, és mérés előtt aszeptikusán körülvágtuk.After necroscopic examination, all tissues were frozen and stored at -70 ° C. The tissues were thawed, disinfected with alcohol and aseptically trimmed prior to measurement.
Egy szövetegység súlya 0,2—1,0 g volt. A szövetdarabokat 1 ml térfogatú steril fiziológiás sóoldatban homogenizáltuk, steril fiziológiás sóoldattal hígítási sorozatot készítettünk, és 1:10_ 10 „ kezdőkoncentrációjú homogén szuszpenziót állítottunk elő. A hígítási sorozat mindegyikéből 20 ml térfogatú alikvotot vettünk és brucella agarra vezettük, majd 37 °C hőmérsékleten inkubáltuk. Mindegyik szövetet kétszer vizsgáltuk.The weight of a tissue unit was 0.2 to 1.0 g. The tissue pieces were homogenized in 1 ml of sterile physiological saline, serially diluted with sterile physiological saline, and a homogenous suspension of 1:10 to 10 was prepared. An aliquot of 20 ml of each dilution series was taken and transferred to brucella agar and incubated at 37 ° C. Each tissue was examined twice.
A lemezeket naponta vizsgáltuk, és bakteriális tenyészettel oltottuk. A telepeket a 3. napon izoláltuk, átoltottuk, és Gram-festéssel azonosítottuk. Az inkubálás 5., 6. és 7. napján a telepeket összeszámoltuk, és a CFU/grammszövet értéket meghatároztuk. A telepeket újra átoltottuk, a meghatározás bakteriológiai bizonyítására.The plates were examined daily and inoculated with bacterial culture. Colonies were isolated on day 3, inoculated, and identified by Gram staining. On days 5, 6, and 7 of incubation, colonies were counted and CFU / gram tissue was determined. The colonies were inoculated again for bacteriological confirmation of the assay.
Valamennyi szövetmintából bakteriológiai izolátumokat vettünk, és kvantitative meghatároztuk a baktérium/grammszövet értéket. Négy vizsgált állatra vonatkozó eredményeket — 1 placebo kontroll és három SPLV-be épített streptomycinnel kezelt állat — a 13. táblázat foglalja össze.Bacteriological isolates were taken from each tissue sample and the bacterial / gram tissue value was quantified. The results for the four animals tested - 1 placebo control and 3 animals treated with SPLV-incorporated streptomycin - are summarized in Table 13.
SzövetFabric
Kezeletlen kontrollUntreated control
SPLV-be épített streptomycinStreptomycin incorporated into SPLV
Mellékvese mirigy bal Mellékvese mirigy jobb Atlantai LN jobb Atlantai LN bal Kiegészítő LN bal Kiegészítő LN jobb Bronchialis LN Méhnyak Hepatikus LN Méh szarv bal Méh szarv jobb Belső csípő LN jobb Belső csípő bal VeseAdrenal gland left Adrenal gland right Atlantic LN right Atlantic LN left Supplemental LN left Supplemental LN right Bronchialis LN Cervical Hepatic LN Uterine horn left Uterine horn right Inner hip LN right Inner hip left Kidney
MájLiver
TüdőLungs
Emló'mirigy LF Emlőmirigy LR Emlőmirigy RF Emló'mirigy RR Alsó állkapcsi LN jobb Alsó állkapcsi LN bal Gáti LN Bélfodor LN Fültőmirigy bal Fültőmirigy jobb Térdhajlati LNbal Térohajlati LN jobb Prefemoralis LN bal Prefemoralis LN jobb Preszkapuláris LN bal Preszkapuláris LN jobb Vese LN LépMammary Gland LF Mammary Gland LR Mammary Gland RF Mammary Gland RR Laryngeal LN Lumbar Glandular LN Laryngeal LN Laryngeal LN Laryngeal LN
Supramammalis LN bal Supiamammalis LNjobb Suprafarangeális LN bal Suprafarangeális LN jobb TimusSupramammalian LN left Supiamammalian LN right Suprafarange LN left Suprafarange LN right Timus
Vagina ++ ++Vagina ++ ++
-H-H++ +-H-H ++ +
+ +++
++++ +++++ +
ΊΟΊΟ
ΊΟ οΊΟ ο
ο οο ο
ο οο ο
ο οο ο
ο οο ο
ο οο ο
ο οο ο
ο οο ο
οο
ΊΟ οΊΟ ο
ο οο ο
ο οο ο
ο οο ο
ο οο ο
ΊΟ οΊΟ ο
ο οο ο
ο οο ο
-ΙΟ ο-ΙΟ ο
οο
ΊΟ οΊΟ ο
ο οο ο
οο
ΊΟ οΊΟ ο
ο οο ο
ο οο ο
ο οο ο
ο οο ο
ο οο ο
ο οο ο
ο οο ο
ο +ο +
++
-ΙΟ ο-ΙΟ ο
ο οο ο
ο +ο +
ο οο ο
ο οο ο
ο οο ο
οο
ΊΟ οΊΟ ο
ο οο ο
ο οο ο
ο οο ο
ο οο ο
ο οο ο
+ ο+ ο
ο οο ο
ο οο ο
ο οο ο
ο οο ο
LN οLN ο
++
4-Η+4 + Η
- nyirokmirigy- lymphatic gland
0,3—1 g szövettenyészetben baktérium nem volt detektálható kevesebb mint 200 telepig szövet több mint 300 telep/g több mint 1000 telepig több mint 100 000 telep/gIn 0.3-1 g tissue culture, bacteria were undetectable to less than 200 colonies tissue to more than 300 colonies / g to more than 1000 colonies to more than 100,000 colonies / g
Szemsérülések kezeléseTreatment of eye injuries
A szem bakteriális és hasonló infekciói továbbá más szemsérülések világszerte gazdasági és közegészségügyi problémákat okoznak. A kezeletlen vagy elégtelen módon kezelt szembetegségek a látás elvesztéséhez vagy vérmérgezés ki17Bacterial and similar eye infections and other eye injuries cause economic and public health problems worldwide. Untreated or inadequately treated eye diseases for loss of vision or blood poisoning17
-171 19 váltotta halálhoz vezethetnek. A szem fertőzéseit emberen és állaton egyaránt egyebek között az alábbi baktériumok okozzák: Clostridium spp., Corynebacterium spp., Leptospira spp., Moraxella spp., Mycobacterium spp., Neisseria spp., Propionibacterium spp., Proteus spp., Pseudomonas spp., Serretia spps., E. Coli spp., Staphylococcus spp., Streptococcus spp. és baktériumszerű mikroorganizmushoz, így a Mycoplasma spp. és a Rickettsia spp. Az állatok és emberek egyaránt lehetnek bacilusgazdák azaz a fertőzéseket egymásra átterjeszthetik.-171 19 may lead to death. Infections of the eye in humans and animals include, but are not limited to, Clostridium spp., Corynebacterium spp., Leptospira spp., Moraxella spp., Mycobacterium spp., Neisseria spp., Propionibacterium spp., Proteus spp., Pseudomonas spp. Serretia spps., E. Coli spp., Staphylococcus spp., Streptococcus spp. and bacterial-like microorganisms such as Mycoplasma spp. and Rickettsia spp. Animals and humans can be bacilli, meaning that infections can be transmitted to each other.
A fenti bakteriális infekciók antibiotikumos kezelése hosszadalmas és kellemetlen a kezelés gyakorisága — esetenként 20 percenkénti beavatkozás — és a szövetek nem kívánt magas antibiotikum koncentrációja miatt. A hosszabb kezelés számos okból nehézségekbe ütközik. A szemszövet felszínén a fertőző mikroorganizmusok sok esetben igen rezisztensek az antibiotikum aktivitással szemben. Lokális antibiotikum adagolás a gyógyszer gyors eltávozását eredményezi a szemből és változó kontakt időket eredményez. Általános szabály, hogy a szemfertőzéseket teljes mértékben kell kezelni, mivel a visszamaradt fertőzések reinfekciót okozhatnak könnyelválasztás során, és a fertőzési ciklus ismét beindul. Sok esetben a terápiás gyógyszerkoncentrációk - az infekciók eliminálásához szükséges gyógyszermennyiség — látáscsökkenéshez és bizonyos esetekben teljes vaksághoz vezetnek. A háziállatok ilyen betegségei millió dolláros veszteségeket okoznak évente. Az ilyen fertőzések megfékezésének egyetlen potenciális lehetősége a fertőzések nyújtott terápiája és karantén alkalmazása.Antibiotic treatment of the above bacterial infections is lengthy and inconvenient due to the frequency of treatment, sometimes every 20 minutes, and the unwanted high antibiotic concentration in the tissues. Longer treatment is difficult for a number of reasons. In many cases, infectious microorganisms on the surface of the eye tissue are highly resistant to antibiotic activity. Topical administration of antibiotics results in rapid drug withdrawal from the eye and results in variable contact times. As a general rule, eye infections should be fully treated, as residual infections can cause re-infection during tears and the infection cycle will resume. In many cases, therapeutic drug concentrations - the amount of drug needed to eliminate infections - lead to decreased vision and in some cases, complete blindness. Such pet diseases cause millions of dollars in losses every year. The only potential way to control such infections is through the advanced therapy and quarantine of the infections.
Az alábbi kísérleteiében M. bovis-sal fertőzött szem glicerinben oldott szabad antibiotikummal és SPLV-be zárt antibiotikummal történt kezelés hatékonyságát hasonlítjuk össze, illetve értékeljük.In the following experiments, the efficacy of treatment with free glycerol dissolved in glycerol in an eye infected with M. bovis and an antibiotic encapsulated in SPLV is compared and evaluated.
A M. bovis szarvasmarhákon keratoconjunctivitis-es fertőzést okoz (rózsaszín szem). A betegség blepharospasmussal, lacrimatio-val, conjunctivitis-el, a corneális látás és ulceratio különböző fokozataival jellemezhető. Felnőtt szarvasmarhákban enyhe étvágycsökkenés és tejhozamcsökkenés következik be. Bár számos, antibiotikum a M. bovis kezelésében hatékony, a kezelést korán és többször ismételten helyileg vagy szubconjuctivális injektálással kell végrehajtani.M. bovis causes keratoconjunctivitis in cattle (pink eye). The disease is characterized by blepharospasm, lacrimation, conjunctivitis, various degrees of corneal vision and ulceration. In adult cattle, there is a slight decrease in appetite and a decrease in milk yield. Although many antibiotics are effective in treating M. bovis, treatment should be given early and repeatedly by topical or subconjunctival injection.
A fentiekben leírtaknak megfelelően a terápiás anyag hatékonysága, hatásideje és hatásmódja nyújtott. Meglepő módon azt tapasztaltuk, hogy a találmány szerinti terápiás rendszerekkel történő egyszer vagy kétszer végrehajtott kezelés ilyen fertőzésekre hatékony, szemben a közönséges antibiotikumokkal végrehajtott kezelés elégtelen eredményével. A szokásos módon végzett antibiotikum terápia elégtelen, mert a szemben infekciók maradnak vissza, melyek újrafertőzik a szemet, új fertőzési ciklus alakul ki, és a fertőzés teljesen csak az antibiotikum terápia többszöri megismétlésével küzdhető le.As described above, the efficacy, duration of action, and mode of action of the therapeutic agent are provided. Surprisingly, it has been found that treatment once or twice with the therapeutic systems of the present invention is effective for such infections as opposed to insufficient treatment with conventional antibiotics. Conventional antibiotic therapy is inadequate because there are infections remaining in the eye that re-infect the eye, a new cycle of infection occurs, and the infection can be completely overcome only by repeating the antibiotic therapy several times.
ί 858 2ί 858 2
Egerek keratoconjunctivitis-es fertőzésének kezeléseTreatment of mouse keratoconjunctivitis infection
160 C 57 fekete egeret nyolc csoportra osz5 tottunk. Mindegyik csoport fele mindkét szembe U.V. besugárzást kapott a szaruhártya-elégtelenség kialakítására. Ezután valamennyi állat jobb szemét M. bovis-sal fertőztük oly módon, hogy a szemben a baktérium-koncentráció 1 χ 106 le10 gyen. 24 órás inkubálás után valamennyi állatnál vizsgáltuk a szaruhártya opálosodás fokát. Nyolc csoportot az alábbi módon mindegyik szemen lokálisan kezeltünk: 1. és 2. csoport 10 μΐ SPLVbe zárt streptomycint kapott (30 mg/ml);a 3. és a 4. csoport 10 μΐ streptomycint kapott (100 mg/ ml); az 5. és a 6. csoport 10 pl vizes streptomycinben szuszpendált puffer-telített SPLV-t kapott (100 mg/ml); a 7. és 8. csoport 10 μΐ steril fiziológiás sóoldatot kapott (a kezeletlen bal sze20 met azonos helyi oldatokkal kezeltük az SPLV esetleges szemirritáló hatásának vizsgálatára; irritációt nem figyeltünk meg). Naponta egyszer a comiális látás progresszivitásának vagy regreszsziójának vizsgálatára az állatokat megvizsgáltuk.160 C 57 black mice were divided into eight groups. Half of each group received UV radiation in both eyes to develop corneal insufficiency. The right eye of each animal was then infected with M. bovis with a bacterial concentration of 1 x 10 6 le10 in the eye. After 24 hours of incubation, all animals were tested for corneal opacity. Eight groups were treated locally on each eye as follows: Groups 1 and 2 received 10 μΐ streptomycin (30 mg / ml) in SPLV, Groups 3 and 4 received 10 μΐ streptomycin (100 mg / ml); Groups 5 and 6 received 10 pl of buffered saturated SPLV (100 mg / ml) in aqueous streptomycin; groups 7 and 8 received 10 μΐ sterile saline (untreated left eyes treated with the same topical solutions to investigate the potential eye irritation of SPLV; no irritation was observed). Once a day, the animals were examined for progression or regression of comical vision.
Az utókezelés 3., 5. és 7. napján a jobb szemet tamponoztuk, és a kapott izolátumokatM. bovissal hoztuk össze. Az M. bovis- telepeket morfológiásan és a fluorescensen jelzett antitest reaktivitással jellemeztük. A kapott eredményeket aOn the 3rd, 5th and 7th days of post-treatment, the right eye was swabed and the isolates obtained were obtained. and bovis. M. bovis colonies were characterized morphologically and by fluorescence-labeled antibody reactivity. The results obtained a
XIV. táblázat mutatja, melyeket értékelve megállapíthatjuk, hogy a fertőzés leküzdésére csak az SPLV-be épített streptomycin volt alkalmas.XIV. Tables 1 to 4 show that, when evaluated, we found that only streptomycin incorporated into SPLV was capable of controlling the infection.
Nyúl kötőhártya kezelése SPLV-be zárt anti35 biotikummalTreatment of rabbit conjunctiva with anti35 biotics enclosed in SPLV
M. bovis, ATCC 10900 törzset steril fiziológiás sóoldatban (0,085% NaCl) 1 χ 107 sejt/ml koncentrációra hígítottunk. A bakteriális szuszpenzió 0,1 ml térfogatú alikvotjával helyileg fertőztünk 10 felnőtt nőstény nyúl szemét. Tamponozással a tenyészetekből naponta mintát vettünk, és a kötőhártyáról ily módon nyert anyagot a M. bovis izolálása céljából vér agar le45 mezre helyeztük. Három nappal a fertőzés után a nyulakat három csoportra osztottuk: két állat (kontroll) nem kapott kezelést; négy állat steril fiziológiás sóoldatos streptomycint kapott (koncentráció: 10 mg/kg testsúly); négy állat ste50 ril fiziológiás sóoldatban SPLV-be épített streptomycint kapott (koncentráció: 10 mg streptomycin/kg testsúly). Valamennyi oldatot mindkét szembe lokálisan beadtuk. 24 óra elteltével valamennyi nyúl kötőhártyájának tamponozását megismételtük és ezt hét napig naponta végrehajtottuk. A vér agar lemezre helyezett M. bovis izolátumokkal kapott eredményeket a XV. táblázat mutatja.M. bovis strain ATCC 10900 was diluted in sterile physiological saline (0.085% NaCl) to a concentration of 1 x 10 7 cells / ml. A 0.1 ml aliquot of the bacterial suspension was used to infect locally the eyes of 10 adult female rabbits. The cultures were sampled daily by swabing and the conjunctival material was placed on a blood agar le45 to isolate M. bovis. Three days after infection, the rabbits were divided into three groups: two animals (control) received no treatment; four animals received sterile saline streptomycin (concentration: 10 mg / kg body weight); four animals received streptomycin incorporated in SPLV (concentration: 10 mg streptomycin / kg body weight) in ste50 ril physiological saline. All solutions were administered topically to both eyes. After 24 hours, the tampon of each rabbit conjunctiva was repeated and performed daily for seven days. The results obtained with M. bovis isolates on blood agar plates are shown in Table XV. Table.
-182-182
M. bovis-sal szemfertőzött egerek keratoconjunctivitis-ének kezelési eredményeiResults of treatment of keratoconjunctivitis in mice infected with M. bovis
191 858191,858
XIV. táblázatXIV. spreadsheet
Megjegyzések a XIV. táblázathoz aM. bovis pozitív szemtenyészetek. A meghatározás fluoreszkáló antitest folt módszerrel történik.Notes to Section XIV. Table of M. bovis positive aspects of cultures. The determination is carried out by the fluorescent antibody spot method.
bNormál szaruhártya: 1 - a normálisnál kevesebb fény 2 = enyhe fókuszú homályosság; 3 = a szaruhártya részleges homályossága; 4 = teljes szaruhártya átlátszatlanság. b Normal cornea: 1 - less than normal light 2 = slight focal haze; 3 = partial opacity of the cornea; 4 = total corneal opacity.
c 10pl teljes dózis (1,0 mg streptomycin/szem). c 10 µl total dose (1.0 mg streptomycin / eye).
XV. táblázatXV. spreadsheet
Nyulak kötőhártyájából izolált minták vizsgálati eredményei lokális M. bovis fertőzés és ezt követő SPLV-be zárt, illetve vízben oldott streptomycines kezelés utánTest results of rabbit conjunctival specimens after local M. bovis infection followed by treatment with SPLV and water-soluble streptomycin
Megjegyzések a XV. táblázathoz:Notes to Section XV. table:
aA tenyészetek kialakítása M. bovis-telepek vér agar lemezre helyezésével és 24 órán keresztül 37 °C hőmérsékleten végzett inkubálásával történik. Plusz (+) azt jelzi, hogy az érték = 1 CFU M. bovis/izolátum hányadosánál; 0 = telepeket nem detektáltunk. a Cultures are established by plating M. bovis colonies on blood agar plates and incubating at 37 ° C for 24 hours. Plus (+) indicates value = 1 CFU for M. bovis / isolate ratio; 0 = no colonies were detected.
bValamennyi állatot 1 χ 106 CFU M. bovistenyészettel mindkét szemen lokálisan fertőztük. b All animals were infected locally with 1 x 10 6 CFU M. bovine cultures in both eyes.
cAz állatokat mindkét szemen 0,1 ml térfogatú oldattal lokálisan kezeltük. c Animals were treated locally with 0.1 ml solution in both eyes.
dStreptomycin (lOmg/kg testsúly) steril fiziológiás sóoldatban. d Streptomycin (10 mg / kg body weight) in sterile physiological saline.
eSPLV-be zárt streptomycin (10 mg/kg testsúly) steril fiziológiás sóoldatban. e Streptomycin (10 mg / kg body weight) enclosed in SPLV in sterile physiological saline.
-191-191
191 858191,858
Subcutan fertőzések okozta keratoconjunctivitis kezeléseTreatment of keratoconjunctivitis caused by subcutaneous infections
M. bovis, ATCC 10900 törzset 1 χ 107 sejt/ml steril fiziológiás sóoldat koncentrációra hígítottunk. A bakteriális szuszpenzió 0,1 ml térfogatú alikvotjával felnőtt nyulak szemét fertőztük, melyet a fentiekben leírtak szerint már előzetesen is fertőztünk és SPLV-kezelést alkalmaztunk. Valamennyi nyúl jobb szemét a kötőszövetben 0,1 ml M. bovis-sal subcutan fertőztünk, és valamennyi állat bal szemét 0,1 ml M. bovis-sal lokálisan fertőztünk. Valamennyi állat mindkét szemének kötőszövetéből naponta tenyészeteket vettünk, és a M. bovis izolálása céljából azokat vér agar lemezre helyeztük. 3 nappal az inokulálás után a nyulakat három csoportra osztottuk: két állat nem kapott kezelést; három állat standard szemészeti glicerin szuszpenzióban streptomycint kapott (streptomycin koncentráció: 10 mg/kg testsúly); négy állat fiziológiás szuszpenzióval SPLV-be épített streptomycint kapott (10 mg streptomycin-szulfát) kilogramm testsúly). A szuszpenziót vagy az oldatot 0,1 ml térfogatban lokálisan adtuk mindkét szembe. 24 óra elteltével és az elkövetkező öt nap mindegyikén tamponozással mindegyik nyúl kötőhártyájáról mintát vettünk. A vér agar lemezen kapott M. bovis izolátumokkal nyert eredményeket a 16. táblázat mutatja. A kísérletek végén valamennyi állatot felboncoltuk és a kötőhártyát eltávolítottuk. A mintákat vascularizáltuk, szétvagdaltuk, homogenizáltuk és a M. bovis izolálására vér agar lemezekre helyeztük. A kapott eredményeket a XVII. táblázat mutatja.M. bovis, ATCC 10900 was diluted to 1 x 10 7 cells / ml in sterile physiological saline. An aliquot of 0.1 ml of the bacterial suspension was used to infect adult rabbit eyes, which had been previously infected with SPLV as described above. The right eye of each rabbit was subcutaneously infected with 0.1 ml of M. bovis in connective tissue, and the left eye of each animal was locally infected with 0.1 ml of M. bovis. Cultures of connective tissue from each eye of each animal were taken daily and plated on blood agar plates to isolate M. bovis. 3 days after inoculation, rabbits were divided into three groups: two animals were untreated; three animals received streptomycin in a standard ophthalmic glycerol suspension (streptomycin concentration: 10 mg / kg body weight); four animals received a suspension of streptomycin (10 mg streptomycin sulfate) per kg body weight in a physiological suspension. The suspension or solution was applied topically to each eye in a volume of 0.1 ml. After 24 hours and on each of the following five days, the rabbit conjunctiva was sampled. The results obtained with M. bovis isolates obtained on blood agar plates are shown in Table 16. At the end of the experiments, all animals were dissected and the conjunctiva was removed. Samples were vascularized, dissected, homogenized and plated on blood agar plates to isolate M. bovis. The results obtained are shown in Table XVII. Table.
SPLV és liposzóma készítmények hatékonyságának összehasonlítása szemfertőzések kezelésébenComparison of efficacy of SPLV and liposome formulations in the treatment of ocular infections
M. bovis (ATCC 10900 törzset streil fiziológiás sóoldatban 1 χ 107 sejt/ml koncentrációra hígítottunk. A bakteriális szuszpenzió 0,1 ml térfogatú alikvotjával felnőtt nyulak mindkét szemének kötőszöveteit szubkután fertőztük. Mindkét szem kötőhártyájából naponta váladékot vettünk és azt a M. bovis izolálása céljából vér agar lemezre vezettük. Ezt a műveletet valamennyi állatnál elvégeztük. 5 nappal a fertőzés után a nyulakat 6 csoportra osztottuk: 2 állat nem kapott kezelést (kontroll); három állat SPLV-be kapszulázott streptomycin szuszpenziót kapott (10 mg streptomycin-szulfát/kg testsúly), a szuszpenziót 100-szorosára hígítottuk, O.D.48C =M. bovis (ATCC 10900 strain was diluted in saline to 1 x 10 7 cells / ml in saline solution). A 0.1 ml aliquot of bacterial suspension was used to subcutaneously infect the connective tissues of both eyes of adult rabbits. 5 days post-infection, the rabbits were divided into 6 groups: 2 animals received no treatment (control), 3 animals received SPLP-encapsulated streptomycin suspension (10 mg streptomycin sulfate / kg). body weight), the suspension was diluted 100-fold, OD 48C =
0,928 értéket állítottunk be (480 mm-nél mért optikai sűrűség); három állat SPLV kapszulázott streptomycin szuszpenziót kapott (10 mg streptomycin-szulfát/kg testsúly) a szuszpenziót 100-szorosára hígítottuk és O.D.480 = 0,449 értéket állítottunk be; három állat SPLV-be zárt streptomycin szuszpenziót kapott (10 mg streptomycin-szulfát/kg testsúly), a szuszpenziót 100-szorosára hígítottuk, O.D.480 = 0,242 értéket állítottunk be; három állat SPLV-be kapszulázott streptomycin szuszpenziót kapott (10 mg streptomycin-szulfát/kg testsúly), a szuszpenziót 100-szorosra hígítottuk és O.D.48(,= 0,119 értéket állítottunk be; két állat multila5 melláris vesiculumba (MLV) zárt streptomycin szuszpenziót kapott (10 mg streptomy cin-szulfát/kg testsúly) a szuszpenziót 100-szorosra hígítottuk és O.D.480 -0,940r'értéket állítottunk be. Az MLVs-t a Fountain et al. Curr. Micro 6:373 (1981) irodalmi helyen ismertetett eljárással állítottuk elő, oly módon, hogy szárított lipid filmhez streptomycin-szulfátot adtunk, melyet ezután megkevertünk és két napon át duzzasztottak; a be nem épült streptomycint ismételt centrifugálással eltávolítottuk.0.928 (optical density at 480 mm) was set; three animals received SPLV encapsulated streptomycin suspension (10 mg streptomycin sulfate / kg body weight) diluted 100-fold and adjusted to OD 480 = 0.449; three animals received a suspension of streptomycin (10 mg streptomycin sulfate / kg body weight) in SPLV, diluted 100-fold with OD 480 = 0.242; three animals received a suspension of streptomycin (10 mg streptomycin sulfate / kg body weight) encapsulated in SPLV, diluted 100-fold and adjusted to an OD of 48 ( , = 0.119; two animals received multilayer 5 secular streptomycin (MLV)). Streptomy cin sulfate (10 mg / kg body weight) was diluted 100-fold and adjusted to OD480 -0.940r MLVs were prepared according to the procedure described by Fountain et al., Curr. Micro 6: 373 (1981). , by adding streptomycin sulfate to the dried lipid film, which was then stirred and swelled for two days, and the unincorporated streptomycin was removed by repeated centrifugation.
XVI. táblázatXVI. spreadsheet
M. bovis-sal a kötőhártya membránon kialakított fertőzés utáni izolátumok vizsgálati eredményei szemészeti glicerines streptomycin oldattal vagy SPLV-be kapszulázott streptomycint tartalmazó fiziológiás sóoldattal végzett kezelés soránTest results of M. bovis post-infectious isolates on conjunctival membrane treatment with ophthalmic glycerol streptomycin solution or saline containing streptomycin encapsulated in SPLV
Megjegyzések a XVI. táblázathoz:Notes to Section XVI. table:
aA tenyészetek kialakítása M. bovis-telepek vér agar lemezre helyezésével és 24 órán keresztül 37 °C hőmérsékleten végzett inkubálásával történik. (+) azt jelzi, hogy az érték = 1 CFU M. a Cultures are established by plating M. bovis colonies on blood agar plates and incubating at 37 ° C for 24 hours. (+) indicates that value = 1 CFU M.
50 bovis/izolátum hányadosnál; 0 = telepeket nem detektáltunk. 50 bovis / isolate ratio; 0 = no colonies were detected.
bValamennyi állatot mindkét szemen lokálisan 1 x 10* CFU M. bovis-sal fertőztünk; a jobb szem kötőszöveti membránjába 1 χ 106 CFU b All animals were infected locally with 1 x 10 * CFU of M. bovis in both eyes; in the connective tissue membrane of the right eye 1 χ 10 6 CFU
M. bovis-t injektáltunk; a bal szembe lokálisan 1 x 10® CFUM. bovis-t adtunk.M. bovis was injected; locally to the left eye 1 x 10® CFUM. bovis was added.
cAz állatokat mindkét szemen lokálisan 0,1 ml térfogatú oldattal kezeltük. c Animals were treated locally with 0.1 ml solution in both eyes.
dAz állatokat mindkét szemen lokálisan szeméθθ szeti glicerines streptomycin oldattal kezeltük (10 mg/kg testsúly). d The animals were treated locally with a solution of glycerol streptomycin (10 mg / kg body weight) locally in each eye.
eAz állatokat mindkét szemen lokálisan SPLVbe kapszulázott streptomycint tartalmazó steril fiziológiás sóoldattal kezeltük (10 mg/kg 65 testsúly). e Animals were treated with sterile physiological saline (10 mg / kg body weight 65 ) locally encapsulated in SPLV in both eyes.
-201-201
XVII. táblázatXVII. spreadsheet
A szemüreg és a kapcsolódó szövet boncolási eredményei nyulakon M. bovis-sal végzett kötőhártyaszöveti fertőzés és szemészeti glicerines streptomycin oldattal végzett, vagy SPLV-be kapszulázott streptomycint tartalmazó steril fiziológiás sóoldattal végzett kezelés utánDissection results for ocular and related tissue in rabbits after conjunctival infection with M. bovis and treatment with ocular glycerol streptomycin solution or sterile saline containing streptomycin encapsulated in SPLV
191 858191,858
A szuszpenziót mindkét szembe lokálisan adtuk. 24 óra elteltével valamennyi nyúlból kötőhártya váladékot vettünk, (9 napon keresztül naponta) és azt vér agarra helyeztük. A M. bovis 5 vér agar lemezen végzett izolálásának eredményeit a XVIII. táblázat mutatja. Valamennyi állatot felboncoltuk. A lacrimahs secretio-kat és a conjunctiva-kat valamennyi állatból aszeptikusán eltávolítottuk. Ezeket a szerveket vascularisál10 tűk, összevagdaltuk, homogenizáltuk, és a M. bovis izolálására vér agar lemezre terítettük. Az eredményeket a 19. táblázat mutatja.The suspension was applied topically to both eyes. After 24 hours, all rabbits were excreted for conjunctival secretion (for 9 days daily) and placed on blood agar. The results of the isolation of M. bovis 5 on blood agar plates are shown in Figure XVIII. Table. All animals were autopsied. Lacrimahs secretions and conjunctivae were removed aseptically from all animals. These organs were vascularized with 10 needles, minced, homogenized, and plated on blood agar plates to isolate M. bovis. The results are shown in Table 19.
amagyarázat a XII. táblázatban leírtakkal azonos, végrehajtva az 5. napon poszt infekció. the explanation is in Annex XII. Table 5, performed on day 5 post infection.
bA vascularisació az alábbiak szerint: 0 = normál edények, 1 = néhány edény a kis edényekhez képest kifejezetten dilatált és infiltrált; 2 = a piros diffúziója az individuális edényekkel nem könnyen észlelhető; 3 = erőteljes piros diffúzió, vasculáris hasadás és vér effúzió a kötőhártyában. b Vascularization as follows: 0 = normal vessels, 1 = some vessels markedly dilated and infiltrated compared to small vessels; 2 = red diffusion not readily detectable by individual vessels; 3 = strong red diffusion, vascular fission, and blood effusion in the conjunctiva.
XVIII. táblázatXVIII. spreadsheet
M. bovis izolálása fertőzött nyúlak kötőhártyájában hígított SPLV-be kapszulázott streptomycint tartalmazó fiziológiás sóoldattal végzett, vagy MLV-be kapszulázott streptomycint tartalmazó fiziológiás sóoldattal végzett kezelés utánIsolation of M. bovis after treatment with physiological saline containing streptomycin diluted in SPLV diluted in conjunctiva of infected rabbits or physiological saline containing streptomycin encapsulated in MLV
M. bovis izolálása3 Poszt-infekciós napokIsolation of M. bovis 3 Post-infection days
Csoport Állat Előkezelés UtókezelésGroup Animal Pretreatment Aftertreatment
aValamennyi állatot 1 x 106 CFU M. bovis-sal fertőztünk oly módon, hogy azt mindkét szem kötőhártyájának membránjába injektáltuk. A kötőhártya váladékot vér agarra helyeztük. A tenyészetek kialakítása M. bovis-telepek vér agar leniezre helyezésével és 24 órán keresztül 37 °C hőmérsékleten végzett inkubálásával történik. (+)= = mint 1 CFU érték; 0 = tenyészeteket nem detektáltunk.All the animals were infected with 1 x 10 6 CFU M. bovis such a way that it is injected into each eye conjunctiva membrane. The conjunctival mucosa was placed on blood agar. Cultures were established by placing M. bovis colonies on blood agar lysis and incubating for 24 hours at 37 ° C. (+) = = 1 CFU; 0 = no cultures were detected.
-21191 858-21191 858
XIX. táblázatXIX. spreadsheet
Nyulak szemgödrének és a környező szöveteknek boncolási eredményei M. bovis-sal végzett kötőhártyaszöveti fertőzés és MLV-be kapszulázott streptomycinnel, SPLV-be kapszulázott streptomicynnel, vagy SPLV-be kapszulázott streptomycin hígításokkal végzett kezelés után.Necropsy results of rabbit eyelid and surrounding tissue after treatment with M. bovis conjunctival infection and treatment with dilutions of MLV-encapsulated streptomycin, SPLV-encapsulated streptomycin, or SPLV-encapsulated streptomycin.
Megjegyzések a XIX. táblázathoz aMagyarázat azonos a XIV táblázatban leírtakkal, poszt infekció a 14. napon.Notes to XIX. For Table 1, the Explanation is the same as for Table XIV, post infection on Day 14.
b A vaszkularizáció az alábbiak szerinti: 0 = normál erek; 1 = néhány dilatált ér kis erekkel infiltrálva; 2 = diffúzán piros nehezen észlelhető individuális erekkel; 3 = erőteljes piros diffúzió, vascularis hasadás és vér effuzió a kötőhártyába. b Vascularization as follows: 0 = normal blood vessels; 1 = some dilated vessels infiltrated with small blood vessels; 2 = diffusely red with hardly detectable individual vessels; 3 = Strong red diffusion, vascular fission, and blood effusion into the conjunctiva.
CA lerakódás az alábbiak szerinti: 0 = nincs lerakódás, 1 = szemhéj és szempilla szennyeződés lerakódás; 2 = szemhéj és szempilla szennyeződés lerakódás a szem körüli területeken. C Deposition as follows: 0 = no deposit, 1 = eyelid and eyelash dirt deposit; 2 = deposits of eyelid and eyelashes around the eyes.
Vírusfertőzések kezeléseTreatment of viral infections
A limfocita choriomeningitis vírus (LCMV) az Arenavírus csoportba tartozik, emberen megbetegedéseket okoz és egereken az LCMV infekció íntracerebrális fertőzési úton végzetes. Az egerek elpusztulásának oka, hogy az immun sejtek a vírus-fertőzött sejtekkel reagálnak. A vírus azt a sejtet, amelyben szaporodik, nem pusztítja el, ezért az alkalmazott terápiás szemek az egerekben a vírus szaporodást kell gátolni, oly módon, hogy az immun sejtek ne aktiválódjanak és/vagy gátolják az immunsejtek aktiválását. Az alábbiakban vírus infekciók SPLV-be kapszulázott antivirális vegyületekkel történt kezelésének hatékonyságát mutatjuk be.Lymphocyte choriomeningitis virus (LCMV) is a member of the Arenavirus family, causing human disease and fatal LCMV infection in mice by intracerebral infection. The cause of death in mice is that the immune cells react with the virus-infected cells. The virus does not kill the cell in which it multiplies, and therefore the therapeutic eyes used in the mice should inhibit viral growth in such a way that immune cells are not activated and / or inhibit the activation of immune cells. The efficacy of treating viral infections with antiviral compounds encapsulated in SPLV is shown below.
Letális limfocita choriomeningitis vírusfertőzések kezelése egereken hónapos Swiss-egereket intracerebrálisan LCM vírus lethalis dózisával fertőztünk (100 telepképző egység (PFU) 0,5 ml inoculum-ban egerenként). Az egereket négy csoportra osztottuk oly módon, hogy mindegyik csoportba két egér került és mindegyiket az infekció utáni 2., 3. ésTreatment of lethal lymphocyte choriomeningitis virus infections in mice Monthly Swiss mice were infected intracerebrally with a lethal dose of LCM virus (100 colony forming units (PFU) per 0.5 ml inoculum). The mice were divided into four groups, each containing two mice, each of which received 2, 3 and
4. napon intraperitoneális injekcióval kezeltük (0,1 ml/dózis/egér) az alábbiak szerint: 1. Az * „SPLV-csoport ”-ot tojás foszfatidilkolin SPLVbe zárt 3 mg Ribavarin/ml szuszpenzióval kezeltük. Az SPLV-t 100 mg lipid és 0,3 ml térfogatú PBS pufferbe vitt 100 mg hatóanyag/ml felhasználásával állítottuk elő. A hatóanyag beépítése 10%-os volt. 2. Az „R-csoport”-ot 3 mg/ml koncentrációjú PBS-ben elkészített Ribavarin-nal kezeltük; 3. Az SPLV-csoportot puffer telített SPLV-vei kezeltük (az SPLV-t a fentiek szerint állítottuk elő, azzal az eltéréssel, hogy nem használtunk Ribavarin-t); 4. A „kontroll csoport”-ot PBS-sel kezeltük. Az infekció utáni 5. napon mindegyik csoportból két egeret megöltünk, lépüket homogenizáltuk (2 lép/csoport mennyiséget homogenizáltuk PBS-ben 1/20 súly/térfogat puffért alkalmazva). A vérlemezke képző egységeket (PFU) ml-enként mindegyik szuszpenzióban meghatároztuk. A csoportokból visszamaradó öt egeret 30 napon keresztül naponta kétszer az egész csoport elpusztulásáig figyeltük.On day 4, it was treated by intraperitoneal injection (0.1 ml / dose / mouse) as follows: 1. * The "SPLV group" was treated with 3 mg Ribavarin / ml suspension in egg phosphatidylcholine SPLV. SPLV was prepared using 100 mg of lipid and 100 mg of active ingredient / ml in 0.3 ml PBS buffer. The incorporation rate was 10%. 2. Group R was treated with Ribavarin in PBS 3 mg / ml; 3. The SPLV group was treated with buffer saturated SPLV (SPLV was prepared as above except that Ribavarin was not used); 4. The "control group" was treated with PBS. On day 5 post-infection, two mice from each group were sacrificed and their spleen homogenized (2 spleen / group homogenized in PBS using 1/20 w / v buffer). Platelet forming units (PFU) were determined per ml in each suspension. The remaining five mice were observed twice daily for 30 days until death of the entire group.
A kapott eredményeket a XX. táblázat szemlélteti.The results obtained are shown in Table XX. Table.
A XX. táblázat világosan szemlélteti a letalitás csökkenését és a fertőzött állatokból visszanyerhető vírusok számának csökkenését. Nem határoztuk meg azonban, hogy ezek az eredmények az SPLV-ből kioldódott Ribavarin antivirális aktivitásának, vagy a vírusgazda egér immunmodulációjának (az SPLV-ből nyújtottan kioldódó Ribavarin időtartama alatt) tudhatók-e be.In the XX. Table 1 clearly illustrates the reduction in lethality and the decrease in the number of viruses recovered from infected animals. However, it has not been determined whether these results are due to the antiviral activity of Ribavarin lysed from SPLV or to immunomodulation of the virus host mouse (Ribavarin liberated from SPLV).
XX. táblázatXX. spreadsheet
Letális LCM vírusfertőzés kezelése egereken4 Treatment of Lethal LCM Virus Infection in Mice 4
aKéthónapos egerek mindegyikét intracerebrálisan letális dózissal fertőztünk (100 PFU LCM vírus 0,05 ml inokulumban). two- month-old mice were each challenged intracerebrally with a lethal dose (100 PFU LCM virus in 0.05 ml inoculum).
bA letalitást az elhalások száma/csöpört létszám értékben fejezzük ki. b Fatalities are expressed as the number of deaths / dwindling number.
cAz infekció utáni 5. napon mindegyik csoportból két egeret megöltünk, a lépet eltávolítottuk, homogenizáltuk és 1 g lép/20 ml koncentrációjú homogenizátumot állítottunk elő. c On day 5 post-infection, two mice from each group were sacrificed, the spleen was removed, homogenized and a homogenate of 1 g spleen / 20 ml was prepared.
Claims (15)
Applications Claiming Priority (2)
Application Number | Priority Date | Filing Date | Title |
---|---|---|---|
US44724782A | 1982-12-06 | 1982-12-06 | |
PCT/US1983/000419 WO1983003383A1 (en) | 1982-03-29 | 1983-03-24 | Stable plurilamellar vesicles |
Publications (1)
Publication Number | Publication Date |
---|---|
HU191858B true HU191858B (en) | 1987-04-28 |
Family
ID=23775572
Family Applications (1)
Application Number | Title | Priority Date | Filing Date |
---|---|---|---|
HU832260A HU191858B (en) | 1982-12-06 | 1983-03-24 | Process for production of stabil plurilamerrical vesicula |
Country Status (1)
Country | Link |
---|---|
HU (1) | HU191858B (en) |
-
1983
- 1983-03-24 HU HU832260A patent/HU191858B/en unknown
Similar Documents
Publication | Publication Date | Title |
---|---|---|
US4522803A (en) | Stable plurilamellar vesicles, their preparation and use | |
EP0092453B1 (en) | Stable plurilamellar vesicles | |
CA1339008C (en) | Amphotericin b liposome preparation | |
US5169637A (en) | Stable plurilamellar vesicles | |
US5030453A (en) | Stable plurilamellar vesicles | |
US4588578A (en) | Lipid vesicles prepared in a monophase | |
DE60035669T2 (en) | NEW CODES IN A HYDROGEL-ISOLATED COCHLEATE FORMULATIONS, METHOD FOR THE PRODUCTION THEREOF AND THEIR USE FOR THE ADMINISTRATION OF BIOLOGICALLY ACTIVE MOLECULES | |
US4981692A (en) | Therapeutic treatment by intramammary infusion | |
Swenson et al. | Preparation and use of liposomes in the treatment of microbial infections | |
US4952405A (en) | Method of treating M. avium infection | |
HU191858B (en) | Process for production of stabil plurilamerrical vesicula | |
US20040175417A1 (en) | Amphotericin B liposome preparation | |
KR860001802B1 (en) | Stable plurilamellar vescicles | |
JPH0524133B2 (en) | ||
CA1198677A (en) | Stable plurilamellar vesicles | |
Agrawal et al. | Formulation, development and evaluation of topical liposomal gel of fluconazole for the treatment of fungal infection | |
JPH05501714A (en) | liposome composition | |
NO163168B (en) | PROCEDURE FOR MANUFACTURING STABLE PLURILAMELA REVICES | |
Taylor et al. | Liposomes for drug delivery: developments and possibilities | |
AU7897991A (en) | Methods for the administration of drugs | |
JPH06507372A (en) | How to administer the drug | |
AU2006202639A1 (en) | New cochleate formulations, process of preparation and their use for the delivery of biologically relevant molecules |