HU190830B - Hydraulic control device - Google Patents

Description

A találmány tárgya hidraulikus vezérlőszerv, szelepházzal és egy szelepházfuratban eltolható vezérlő tolattyúval, amelynél a szelepházfuratban' egymástól adott tengelyirányú távolságban két szelepülék van kiképezve, valamint több, egymással a vezérlő tolattyú helyzetétől függően összeköthető vagy kölcsönösen lezárható csatlakozó vezetékkel.

Utszelepek segítségével általában valamely nyomóközeg indítását, leállítását, valamint folyási irányát vezérlik, és ezzel végsősoron valamely fogyasztó (munkahenger vagy hidromotor) mozgási irányát vagy tartózkodási helyzetét határozzák meg.

Az útszelepeket felépítésük szerint két csoportra lehet felosztani; egyrészt ülékes útszelepekre, másrészt pedig tolattyús útszelepekre. Azz ülékes útszelepek alapvetően abban különböznek a tolattyús útszelepektől, hogy olajszivárgásmentes lezárást biztosítanak, ami a tolattyús szelepeknél a dugatytyú és a szelepház között szükséges illesztési játék miatt nem lehetséges. Az úlékelem többnyire golyó, amelyet alaphelyzetben rugó szorít egy szelepülékre.

Az ilyen szelepek 700 bar nyomásig is alkalmazhatók, azonban csak kisebb méretű típusoknál (6 mm névleges átmérőig). Több áramlási út és több kapcsolási helyzet esetén több szelepgolyót kell alkalmazni. Több áramlási út esetén ezért általában megfelelő módon több ülékes útszelepet építenek össze. Az ilyen ülékes szelepek azonban csak bizonyos szelepülék-, illetve vezérlőtolattyú-átmérőig alkalmazhatók, mivel különben a szükséges kapcsolási erő, amelyet az uralkodó hidraulikus nyomás ellen kell kifejteni, túlságosan nagy lesz.

Az útszelepek felépítésében leggyakrabban alkalmazott elv a tolattyús útszelepek elve. Ennek a kialakításnak a legfőbb előnyei a viszonylag egyszerű szerkezeti felépítésben, a viszonylag nagy kapcsolási teljesítményben és különösen a megvalósítható vezérlési funkciók nagy számában rejlenek. Ezeknél a szelepeknél a szelepház furatában egy eltolható vezérlő tolattyú van elrendezve, amely különböző helyzeteiben lefedi vagy szabaddá teszi a csatlakozó vezetékeket. Tolattyús szelepként kialakított hidraulikus vezérlőszervek azonban csak maximum 350 bar nyomásig alkalmazhatók.

Ismeretes egy közvetlen mágneses működtetésű ülékes szelep is, 2/2-, illetve 3/2-utas kialakításban, amelynél egy szelepházfuratban két, egymástól adott távolságban elrendezett szelepülék van kialakítva, ahol vezérlő tolattyú képezi a szeleptesteket és ezek a szeleptestek a kívánt áramlási utak függvényében a megfelelő szelepülékeken fekszenek föl. A szelepek zárási nyomását a hidraulikus nyomás hatása növeli, miközben azonban ez a többletnyomás a szelep átkapcsolásánál is ellenhatást gyakorol. Ennek bizonyos mértékű kiegyenlítésére ellennyomásokat kell felépíteni, ami azáltal érhető él, hogy a hidraulikus nyomást a vezérlő tolattyú egymással szemközti végeihez is odavezetik. Áz ilyen ülékes útszelepek ezen két kapcsolási helyzettel általában csak két, maximum három áramlási irányt tesznek lehetővé.

A 2 088 976 sz. francia szabadalmi leírás alapján ismert egy olyan megoldás, amely egy vezérlő to2 lattyúra erősített vezérlőgyűrűt tartalmaz, ahol mind a szelepházon, mind pedig a vezérlő tolattyún illesztő felületek vannak kialakítva. Ennél a megoldásnál az illesztő felületek teljes egészükben radikális síkokban helyezkednek el. Ily módon azonban igen nagy felületű felfekvés jön létre a szelepülékek és a vezérlőgyűrű illesztő felületei között. Emellett az ilyen kialakításnál különösen hátrányos az is, hogy nagyon nagy visszaállítást, illetve átállítási erők szükségesek a vezérlő tolattyú működtetéséhez.

A szelepülékeket hordozó részek edényszerűen vannak kialakítva és nagy átmérővel rendelkeznek, amely lényegesen meghaladja a tulajdonképpeni vezérlő tolattyú átmérőjét. Ezáltal nagy erők hatnak az edényszerű részekre, amely erők a vezérlő tolattyú átállítását különlegesen nagy nyomások esetén gyakorlatilag lehetetlenné teszik. Emiatt rendkívül nagy erőket kellene alkalmazni a vezérlő tolattyú és vele a vezérlőgyűrü elmozdításához.

Az 1 296 909 sz. NSZK-beli szabadalmi leírás egy hasonló jellegű megoldást ismertet, amelynek tárgya egy többutú szelep, amelynél a vezérlő tolattyúra egy vezérlőgyűrű van axiális irányban mozgathatóan felszerelve. Mind a szelepülékek, mind pedig a vezérlőgyűrűn levő illesztő felületek radiálisán kiterjedő síkokban vannak elrendezve, így mindig egy viszonylag nagy felületű felfekvés adódik. A nyomóközegnél viszonylag gyakran előfordul, hogy kisebb szennyeződéseket tartalmaz, amelyek a tömítendő tartományba jutva az ilyen illesztő felületeknél tömítetlenséget okozhatnak. Emiatt az ilyen elrendezésnél feltétlenül szükséges, hogy a vezérlőgyűrü oldalfelületeit rugalmasan utánengedő anyagból készítsék. Ebből viszont az a veszély adódik, hogy az illesztő felületek elhasználódása, kopása következtében megintcsak nincs biztosítva a szükséges tömítettség. Ezenkívül az ilyen rugalmasan utánengedő részekkel rendelkező tömítés nem alkalmazható nagy nyomások esetén. Rugalmas anyagból készült illesztő felületeknél ugyanis az anyagban hidegfolyás jön létre, így minden tömítési folyamat után megnő a szelepút a tömítés biztosításához.

Az így kiképzett szelepek az elmondottak miatt legfeljebb 35 bar nyomásig alkalmazhatók. 1000 bar és efölötti nyomásoknál a tömítési problémák már lényegesen nagyobbak, ahol különösen kisméretűnek kell a vezérlő tolattyú tömítő ütközőit kiképezni, hogy ily módon egyáltalán lehetséges legyen a vezérlő tolattyút viszonylag kis erőráfordítással elmozdítani.

A fent leírtak szerinti kialakításnál különösen abból adódnak nehézségek az illesztő felületekkel kapcsolatban, hogy gyakorlatilag minden szelepkapcsolásnál egy másik felület lép működésbe, emellett az itt alkalmazott vezérlőgyűrű nincs exakt módon a vezérlő tolattyún megvezetve, hanem radiális irányban amint az a rajzból is kitűnik, elmozdulhat. így a vezérlőgyűrű és a vezérlő tolattyú felülete között viszonylag nagy játék van.

A találmány által megoldandó feladat olyan hidraulikus vezérlőszerv létrehozása, amelynél egyesíthetők a tolattyús útszelepek előnyei az ülékes útszelepekéivel, így általa nagyon nagy nyomások is jó

190 830 tömítettséggel vezerelhetők, méretnagyságtól függetlenül, ugyanakkor a szükséges kapcsolási erő független a nyomástól, így nagy nyomások mellett is nagyszámú kapcsolás hajtható végre könnyen és üzembiztosán, a tömítettség megőrzése mellett. ^!

A kitűzött feladatot a találmány értelmében azáltal oldjuk meg, hogy a vezérlőgyűrű végtartományaiban külső kúpalakú illesztő felületekkel és belső tölcséralakú illesztőfelületekkel van ellátva, ahol a vezérlőgyűrű külső illesztő felületei felületüket ¹ tekintve nagyobbak, mint a belső illesztő felületek, ugyanakkor a vezérlőgyűrű hossza kisebb, mint a vezérlő tolattyún kialakított két szelepülék távolsága, emellett a vezérlő tolattyún kialakított szelepülékek távolsága nagyobb, mint a szelepházfurat- ¹ bán kiképzett szelepülékek távolsága, ahol ezen szelepülékeket tengelyirányban húzódó hengerfelületek és radiális síkok határolják, és a vezérlő tolattyú két szelepüléke között a szelepülékekhez a vezérlőgyűrű elmozdulási tartományában közvetle- ² nül csatlakozó és a vezérlő tolattyúban tengelyirányban húzódó csatornához vezető összekötő nyílások vannak kialakítva.

Ezen találmány szerint intézkedésekkel biztosítjuk, hogy egyrészt a beépített vezérlőgyűrűt az át- ^: vezetett közeg nyomása megfelelő záróhelyzetben tartsa, ugyanakkor azonban a hidraulikus vezérlőszerv másik kapcsolási helyzetbe való átkapcsolása a nyomás nagyságától függetlenül menjen végbe. Magára a vezérlő tolattyúra nem hatnak az átveze- tett közegtől származó tengelyirányú nyomóerők, így a vezérlő tolattyú elmozdításához, legalábbis az egyik eltolási irányban, csupán egy esetlegesen beépített nyomórugó csekély erejét illetve a tömítések rászorulási erejét kell legyőzni. Amint azonban a , vezérlő tolattyút kismértékben elmozdítjuk, a vezérlőgyűrű megfelelő belső illesztőfelülete és a vezérlőtolattyún kialakított hozzárendelt szelepülék között egy gyűrűalakú rés nyílik meg, így a nyomás azonnal leépül illetve a vezérlőgyűrű mindkét olda- ‘ Ián azonos nyomás uralkodik, így a vezérlő tolatytyú további elmozdításánál a vezérlőgyűrű többlet erőráfordítás nélkül azzal együtt eltolható egészen addig, amíg átellenes kapcsolási helyzetébe nem jut.

A találmánnyal tehát lényegében olyan ülékes útszelepeket hozunk létre, amelyeknél a kapcsolási erő a nyomástól független, így az ilyen hidraulikus vezérlőszervek a szelepházfurat és a vezérlő tolatytyú nagy átmérői esetén is, tehát nagy átfolyó mennyiségek esetén is alkalmazhatók. Ennek elle- ! nére biztosítjuk ugyanakkor a tolattyús szelepek előnyeit, miután %-utas Szelepet, vagyis négy áram-, lási iránnyal és két kapcsolási helyzettel rendelkező szelepet tudunk létrehozni. Az ilyen hidraulikus vezérlőszerv az építési méretektől függetlenül nagy ! nyomásra is alkalmas, amivel szemben a hagyomá- . nyos felépítésű ülékes szelepek nagy nyomásra csak kis névleges átmérő esetén alkalmasak. Tolattyús szelepeknél ilyen nagy nyomások egyáltalán nem is alkalmazhatók.

A viszonylag egyszerű konstrukciós intézkedések ellenére tehát olyan hidraulikus vezérlőszervet tudunk létrehozni, amely nyomástól függetlenül kapcsolható és amely nagy nyomásokhoz és nagy átmenő teljesítmények esetén is egyaránt alkalmazható.

A 337 509 sz. osztrák szabadalmi leírás alapjan ismert egy tengelykapcsoló hidraulikus működtetésére szolgáló vezérlőszerv, amelynél egy dugattyúnyúlványon segédtolattyú van elrendezve, amely segédtolattyú azonban csak arra szolgál, hogy a vezérlő tolattyú mozgásához képest lassabb szelepülék-záródás menjen végbe. Zárt állapotban az átfolyó közeg teljes nyomása hat erre a segédtolattyúra, így feltétlenül szükséges, hogy egy megfelelő dugattyú révén ellenerőt hozzanak létre, miközben az átvezetett nyomóközeget a vezérlő tolattyú hoszszanti furatán kell ehhez a dugattyúhoz vezetni. Az ilyen kialakításnál tehát a vezérlő tolattyú kismértékű elmozdításával nem épül le azonnal a segédtolattyúra ható nyomás, mivel ezen segédtolattyú nyitása csak nyomórugó kiengedését követő, kellő hosszúságú út megtétele után válik lehetségessé. Egyébként az ilyen kialakítással is csak egy %-utas szelep hozható létre.

A 29 28 015 sz. NSZK közrebocsátási iratban leírt másik ismert kialakításnál egy vezérlő szerkezetnél egy fődugattyú és egy segéddugattyú van beépítve, ahol a tisztán vezérlési elmozdulásokat, vagyis a csatlakozó vezetékek összekötésére vagy kölcsönös lezárására szolgáló kapcsolási folyamatokat csak a fődugattyú hajtja végre, úgyhogy itt is tulajdonképpen egy tolattyús szelepről van szó. Ennélfogva az ilyen vezérlő szerkezet is csak viszonylag kis nyomásokra alkalmazható. A segéddugattyú, amely a fődugattyú hengernyúlványán van eltolhatóan elrendezve, csupán a fődugattyú elmozdításának támogatására, illetve úthatárolásra szolgál a fődugattyú állításakor. Egy ülékes szelep létrehozásának lehetőségét ezen kiviteli alakból nem lehet kiolvasni.

A jelen találmány tehát az eddig ismert megoldásokkal szemben lényeges előrelépést jelent, mivel egyszerű szerkezeti felépítése és egyszerű, nyomástól független kapcsolási folyamatai ellenére lehetővé teszi a legnagyobb nyomásoknál történő alkalmazást kis és nagy átmenő teljesítmények esetén egyaránt.

A találmány további jellemzőit és különleges előnyeit a csatolt rajzon látható kiviteli példák kapcsán ismertetjük részletesebben. A rajzon az 1-3. ábrák egy találmány szerinti hidraulikus vezérlőszerv vízszintes metszetét mutatják, különböző kapcsolási helyzetekben, a 4. és 4/a ábrák a hidraulikus vezérlőszerven átvezető lehetséges áramlási utak vázlatos képét mutatják, az 5. ábra a vezérlőgyűrűt körülvevő tartomány 1-3. ábrákhoz képest felnagyított képét tünteti fel, a 6. ábra a szelepház távlati képe, ráépített kézi szivattyúval, a 7. ábra a szelepházra épített szivattyúház elölnézete, a 8. ábra a 7. ábra I-I vonala szerinti metszet, a 9. ábra a 7. ábra II—II vonala szerinti metszet, a 10. ábra a 7. ábra III—III vonala szerinti metszet, all. ábra a szivattyúház oldalnézete.

Amint az az ábrákból kitűnik, a találmány szerinti hidraulikus vezérlőszerv lényegében 1 szelepházból, 2 vezérlő tolattyúból, 3 vezérlőgyűrűből,

190 830 valamint A, P, B és T csatlakozó vezetékekből áll.

Az 1 szelepház két részből van kialakítva és 4 alaptestből, valamint egy csőszerű 5 betétből áll, amely intézkedés konstrukciós okokból szükséges. Az 5 betét a 4 alaptestben szilárdan rögzítetten van elrendezve, ahol elmozdulás elleni biztosításként 6 rögzítőgyűrű van beépítve. A 4 alaptest és az 5 betét közé több 7, 8 és 9 tömítőgyűrű, illetve tömítőegység van beillesztve. A 4 alaptestből és 5 betétből kialakított 1 szelepház 10 szelepházfuratot foglal magába, amely lépcsőzetesen van kimunkálva. Ebben a 10 szelepházfuratban két, egymástól adott tengelyirányú távolságban elrendezett 11 és 12 szelepülék van kialakítva, ahol szintén az egyszerűbb konstrukció okából a 11 szelepülék az 1 szelepház 4 alaptestéből, a 12 szelepülék pedig az 5 betétből van kiképezve. Annak érdekében, hogy megmaradjon az 5 betét kellő falvastagsága, a két 11 és 12 szelepülék különböző átmérővel rendelkezik, de azért elképzelhető olyan megoldás is, hogy a két 11, 12 szelepülék azonos átmérővel van kialakítva. A 11 és 12 szelepülékeket tehát ennél a kiviteli alaknál a 10 szelepházfurat által alkotott, tengelyirányban húzódó hengerfelületek és 13, 14 radiális síkok határolják. Ezáltal kellőképpen éles szélű szelepülékek adódnak.

Az 1 szelepház 5 betéte zárt 15 fenékkel van kialakítva, így az 1 szelepház kifelé le van zárva.

A 2 vezérlő tolattyú az 1 szelepházban tengelyirányban eltolható, miközben a 4 alaptest elülső 16 szakaszában és az 5 betét 17 furatában van megvezetve. A 2 vezérlő tolattyú végtartományainak tömítésére 18 és 19 tömítőgyűrűk vannak beépítve. A 2 vezérlő tolattyún egymástól adott tengelyirányú távolságban két 20 és 21 szelepülék van kialakítva, amelyeket egyrészt a 2 vezérlő tolattyú palástfelülete határol, másrészt pedig sugárirányban befelé vezető radiális felületek. Ezen két 20 és 21 szelepülék között 22 és 23 összekötő nyílások vannak kialakítva, amelyek egy, a 2 vezérlő tolattyú belsejében húzódó 24 csatornához vezetnek. Ez a 24 csatorna a 2 vezérlő tolattyú egyik vége felé nyitott és ott egy, az 5 betét által közrezárt 25 térbe torkollik.

Amint az a rajzból jól kivehető, a 2 vezérlő tolattyún levő 20, 21 szelepülékek távolsága nagyobb, mint a 10 szelepházfuratban kialakított 11 és 12 szelepülékek távolsága. Ezáltal a 2 vezérlő tolattyú számára viszonylag nagyobb elmozdulási út adódik a 3 vezérlőgyűrű csekély elmozdulási útja ellenére is, miközben ugyanakkor a mindenkori véghelyzeteknél is biztosítva van a közeg kellő átáramlási lehetősége a 22 illetve 23 összekötő nyílásokon keresztül. A 2 vezérlő tolattyú két, tengelyirányban egymást követő és egymással szilárdan összekötött 26 és 27 részből van összeállítva, ahol a 26 és 27 részek mindegyike a két 20 és 21 szelepülék valamelyikét tartalmazza. Ezáltal szerkezetileg egyszerű módon létrehozható a két 20 és 21 szelepülék között egy, a 2 vezérlő tolattyú többi tartományához képest kisebb átmérőjű 28 szakasz. Ezáltal nemcsak a 20 és 21 szelepülékek készíthetők el egyszerű módon, hanem az eltolható 3 vezérlőgyűrű vezetéke is. A két 26 és 27 rész összekötése egyszerű módon, csavarozással történik, ahol a fel4 tüntetett kiviteli példánál a 27 rész vége menetes csappal, míg a 26 rész megfelelő vége menetes furattal van ellátva. Együttműködő központosító felületek révén a két 26 és 27 rész pontosan egyenes irányban illeszkedik egymáshoz.

A találmány keretein belül az is lehetséges, hogy a 2 vezérlő tolattyú működtetőoldali 26 része a 3 vezérlőgyűrű felé eső vége irányában kúposán táguljon. Itt azonban csak nagyon enyhe kúposságról lehet szó, ahol például az átmérőkülönbség kb. 1 cm hosszon megközelítőleg 0,1 mm-t tesz ki. Ezáltal stabilizálni lehet a 3 vezérlőgyűrű és a 2 vezérlőtolattyú egyik zárási helyzetét a hidraulikus nyomás révén, mivel ebben az irányban a 2 vezérlő tolattyút a 29 nyomórugó ereje ellenében kell működési helyzetben tartani. Itt tehát a tartózkodási helyzetet hidraulikus nyomással stabilizáljuk, aholis a kúpossággal addig lehet elmenni, hogy gyakorlatilag a rugóerő ki legyen küszöbölve vagy hogy a 2 vezérlő tolattyúra ható erő valamivel nagyobb legyen, mint az ellenirányban ható rugóerő. Ekkor csupán a szelep kioldásához illetve másik helyzetbe való átkapcsolásához van szükség egy kis indító lökésre. Ennek ellenére a 29 nyomórugó a másik kapcsolási helyzetben kellőképp erősen hat.

Elektromágnessel történő működtetéskor természetesen a 29 nyomórugó el is maradhat, mivel a szükséges kapcsolási erőt az elektromágnesek biztosítják. Ahhoz, hogy mindkét irányban biztosítva legyen a kellő nagyságú rászorító erő a szelepülékeken, lehetőség van arra, hogy a 20 és 21 szelepülékekhez két oldalról csatlakozó tartományok legalább egy rövid szakaszon a 2 vezérlő tolattyú adott vége felé kúposán elkeskenyedve legyenek kialakítva. A kialakítás itt is úgy történhet, hogy az átmérőkülönbség kb. 1 cm-es hosszon megközelítőleg 0,1 mm-t tegyen ki. A 2 vezérlő tolattyú kellőképp vastagabb tartományai azután már közvetlenül átmehetnek a 20, 21 szelepülékekbe. Ezáltal biztosított az, hogy a 2 vezérlő tolattyú és vele a 3 vezérlőgyürű mindkét véghelyzetében megfelelő zárási nyomás van jelen. Ahhoz, hogy ezen zárási nyomás ellenében a vezérlő tolattyút elmozdítsuk, csupán kismértékű erőkre van szükség, amelyeket elektromágnessel vagy kézzel is biztosítani lehet.

A találmány keretein belül azonban az is lehetséges, hogy közvetlenül az egyik 20 vagy 21 szelepülék tartományában vagy akár mindkét 20, 21 szelepüléknél egy váll van csatlakoztatva, amely a 2 vezérlő tolattyúhoz képest valamivel nagyobb átmérővel rendelkezik. Ezáltal is kismértékű zárási nyomás érhető el, amely azonban ennek megfelelően egyszerűen legyőzhető a szükséges kapcsolási folyamatoknál.

Az 5 betéten belül elhelyezkedő 25 térbe 29 nyomórugó van beépítve, amely egyrészt az 5 betét 15 fenekére, másrészt pedig a 2 vezérlő tolattyú 30 végfelületére támaszkodik. A 2 vezérlő tolattyú ily módon rugó által terhelten az 1. ábrán látható helyzetben van tartva. A hidraulikus vezérlőszerv átkapcsolásakor így csupán ezen 29 nyomórugó erejét kell legyőzni.

A 3 vezérlőgyűrű, amely a 2 vezérlő tolattyú 28 szakaszára van eltolhatóan felszerelve, koaxiálisán körülveszi a 2 vezérlő tolattyút és külső 31 és 32

190 830 illesztő felületekkel, valamint belső 33 és 34 illesztő felületekkel van ellátva, amelyek együttműködnek a hozzájuk társított 11 és 12, illetve 20 és 21 szelepülékekkel. Ezek a 31-34 illesztő felületek a 3 vezérlőgyűrű végtartományaíban vannak kialakítva, ahol a külső 31 és 32 illesztő felületek kúpalakúan, míg a belső 33 és 34 illesztő felületek tölcséralakúan vannak kiképezve. Ezáltal teljes lezárás biztosítható a szelepülékek és az illesztő felületek között, így igen nagy nyomások is biztonsággal lezárhatók.

A külső 31 és 32 illesztő felületek felületüket tekintve nagyobbak, mint a belső 33 és 34 illesztő felületek, így a 3 vezérlőgyűrű szimmetrikus forgástestként is kialakítható, jóllehet a két 11 és 12 szelepünknek különböző az átmérője. Emellett a 3 vezérlőgyűrű tengelyirányú hossza kisebb, mint a 2 vezérlő tolattyún levő két 20 és 21 szelepülék távolsága, azonban nagyobb, mint a 10 szelepházfuratban kialakított 11 és 12 szelepülékek távolsága. A nagyobb átmérő következtében a külső 11 és 12 szelepülékeken nyitott helyzetben nagyobb átlépő felületek adódnak, ezáltal csak kisebb mértékű elmozdulás szükséges. A 2 vezérlő tolattyún az elmozdulási tartományt azért választjuk nagyobbra, hogy ezáltal biztosítsuk a 24 csatornához vezető 22 összekötő nyílások megfelelő nyitását.

A 3 vezérlőgyűrű tehát egy, a 10 szelepházfurat és a 2 vezérlő tolattyú között képződő gyűrűalakú 35 térbe van beépítve, ahol ezen gyűrűalakú 35 tér, valamint további gyűrűalakú 38 és 45 terek elrendezése révén egyszerű lehetőség adódik az A, P, B és T csatlakozó vezetékek bevezetésére. A P csatlakozó vezeték, amelyen keresztül a nyomóközeget vezetjük be, a két 11 és 12 szelepülék közötti tartományban torkollik a 35 térbe; Ezen 11 és 12 szelepülékeken kívül kétoldalt vannak az A és B csatlakozó vezetékek bevezetve, amelyek közül az A csatlakozó vezeték a 45 térbe torkollik, míg a B csatlakozó vezeték 36 körcsatomán és 37 összekötő csatornákon keresztül a 2 vezérlő tolattyú és az 5 betét között szabadon hagyott gyűrűalakú 38 térbe van bevezetve. A T csatlakozó vezeték, amely egy készlettartályhoz vezető visszatérő vezetékként szolgál, 39 körcsatornán és egy vagy több sugárirányú 40 bevezető nyíláson keresztül az 5 betéten belüli 25 térbe torkollik és ezáltal összeköttetésben van a 2 vezérlő tolattyúban húzódó 24 csatornával.

A fentiekben már említettük, hogy a 11 és 12 illetve a 20 és 21 szelepülékek éles szélű szakaszokat képeznek. Természetesen lehetőség van az élek kismértékű letörésére is. Elképzelhető továbbá az is, hogy a kúp- vagy tölcséralakú 31, 32 illetve 33, 34 illesztő felületek helyett a 3 vezérlőgyürün radiális síkban kiterjedő illesztő felületeket alakítsunk ki, ahol a 11, 12, illetve 20, 21 szelepülékek megfelelő kialakítása révén azonos minőségű tömítettség érhető el. Lehetséges volna például az együttműködő szelepeket illetve szelepülékeket speciális módon akár úgy megmunkálni, például tükrösíteni, hogy megfelelően tömített lezárást érjünk el a nagynyomású tartályban is. Mindenesetre azonban kedvezőbb megfelelő kúp- vagy tölcséralakú illesztő felületek kialakítása.

A 2 vezérlő tolattyú elmozdítása a rajzon látható kiviteli példánál 41 kézikarral történik, amely az 1 szelepházon 42 tengely körül forgathatóan van ágyazva. A 41 kézikar 43 szára villaszerűén egy, a 2 vezérlő tolattyú szabad végtartományából kiálló 44 csapot vesz körül.

A 4. ábrából kitűnik, hogy a találmány szerinti hidraulikus vezérlőszerv tulajdonképpen egy %utas szelep, és az ábrán ezen szelep egyes kapcsolási helyzetei vannak vázlatosan feltüntetve. Lehetőség van tehát arra, hogy a P csatlakozó vezetéket összekössük a B csatlakozó vezetékkel, egyúttal pedig az A csatlakozó vezetéket a T csatlakozóvezetékkel. Lehetőség van továbbá arra, hogy egy közbenső helyzetben mind a négy A, Β, P, T csatlakozó vezetéket összekössük egymással. A második kapcsolási helyzetben azután az A és P illetve a B és T csatlakozó vezetékek vannak egymással összekötve.

A találmány szerinti hidraulikus vezérlőszerv működésmódját és egyes kapcsolási helyzeteit az

1-3. ábrák alapján az alábbiakban ismertetjük részletesebben. Az ilyen hidraulikus vezérlőszerv által például olyan hidraulikus dugattyú vezérelhető, amelyet a nyomóközeg által mindkét irányban mozgatni kell. Ezért ehhez szükséges az, hogy egyrészt a nyomást a hidraulikus dugattyú egyik oldalán bevezessük, másrészt a hidraulikus nyomóközeget a hidraulikus dugattyú szemközti oldalán elvezessük. A hidraulikus dugattyú ellentétes irányú mozgatásánál azután fordított irányban szükséges a nyomóközeg bevezetése, illetve elvezetése.

Az 1. ábrán látható helyzetben a 3 vezérlőgyürü 31 illesztő felületével a 11 szelepüléken, 34 illesztő felületével pedig a 21 szelepüléken fekszik fel. A 2 vezérlő tolattyú ekkor a 29 nyomórugó által meghatározott nyugalmi helyzetében van. A 2 vezérlő tolattyú és a 3 vezérlőgyürü ezen helyzetében a P csatlakozó vezetéken keresztül bevezetett nyomóközeg a 3 vezérlőgyűrű külső oldala mentén be tud jutni a gyűrűalakú 38 térbe, ahonnan a 37 összekötő csatornákon és a 36 körcsatomán keresztül a B csatlakozó vezetékhez kerül. Egyidejűleg ebben a helyzetben az A csatlakozó vezeték össze van kötve a T csatlakozó vezetékkel, mégpedig az A csatlakozó vezetéktől kiindulva a gyűrűalakú 45 téren, a 22 összekötő nyíláson, a 24 csatornán, a 25 téren, a 40 bevezető nyíláson és a 39 körcsatornán keresztül, így a visszatérő közeg ismét visszajuttatható a készlettartályba. A 3 vezérlőgyűrű 11 és 21 szelepülékeken való felfekvését a 29 nyomórugó biztosítja, emellett pedig a nyomóközeg tengelyirányban gyakorolt, a 3 vezérlőgyürüre ható ereje is segíti.

Ha most át akarjuk kapcsolni a hidraulikus vezérlőszervet másik helyzetbe, a 2 vezérlő tolattyút a 41 kézi kar működtetésével tengelyirányban elmozdíthatjuk, miközben a találmány szerinti szerkezeti kialakítás következtében ezt az elmozdítást nyomástól függetlenül lehet végrehajtani, vagyis a 2 vezérlő tolattyú eltolásánál nem fejt ki a nyomóközeg tengelyirányú erőt. Amint a 2 vezérlő tolattyú megfelelő szakaszon továbbmozdult, a 21 szelepülék eltávolodik a 3 vezérlőgyűrű 34 illesztő felületétől, így a 23 összekötő nyílásokon keresztül a P csatlakozó vezetéken bevezetett nyomóközeg azonnali nyomásleépülése megy végbe, mivel kapcsolatjön létre a nyomás nélküli T csatlakozó veze5

190 830 tékkel. Ezt a helyzetet á 2. ábra mutatja, ahol tehát valamennyi A, P, B és T csatlakozó vezeték összeköttetésben áll egymással.

A 2 vezérlőtolattyú továbbmozgatásával a 20 szelepülék felfekszik a 3 vezérlőgyűrű 33 illesztő felületén, így a 3 vezérlőgyűrű a 2 vezérlő tolattyú állítási irányában a tolattyúval együtt elmozdul, míg 32 illesztő felületével fel nem felszik a 12 szelepüléken. Ebben a helyzetben azután a P csatlakozó vezeték az A csatlakozó vezetékkel van összekötve, és a B csatlakozó vezetéken keresztül a visszaszállított nyomóközeg a T csatlakozó vezetékhez, és ezzel a készlettartályhoz vezethető. Az ekkor a P és A csatlakozó vezetékek tartományában, valamint a 35 és 45 terekben felépülő nyomás elősegíti a 3 vezérlőgyűrű záróirányú mozgását, miközben azonban a 41 kézikart ebben a helyzetben kell tartani. Rövid idejű kapcsolásoknál azonban ez minden további nélkül lehetséges, mivel egyedül csak a 29 nyomórugó erejét kell legyőzni.

A fenti helyzet kioldásakor sem adódnak problémák a nyomóközeg 3 vezérlőgyűrűre ható tengelyirányú nyomásából, mivel a 2 vezérlő tolattyú nyomástól függetlenül állítható, ahol már egy rövid eltolási szakasz után szabaddá válik a 22 összekötő nyílás és végbemegy a nyomás leépülése.

A találmány keretein belül természetesen az is lehetséges, hogy a 41 kézikar helyett más működtetési módot találjunk a 2 vezérlő tolattyú számára. Elképzelhető például a 2 vezérlő tolattyú működtetésének más mechanikus eszközök révén vagy akár hidraulikus, pneumatikus, elektromos vagy elektromágneses úton történő megvalósítása, amikor is a 29 nyomórugó természetesen nem feltétlenül szükséges.

A leírásban már említésre került, hogy az 1 szelepház lényegében két részből áll, úgy mint 4 alaptestből és 5 betétből. Természetesen lehetséges volna a szelepháznak a tengelyirányt tekintve egymást követő két szakaszból történő előállítása is, amelyek azután a hossztengellyel párhuzamos csavarok révén lennének egymással összekötve. Lehetséges volna olyan menetes kapcsolat kialakítása is, ahol az egyik szelepházrészben menetes furat, a másikban pedig menetes gyűrű van előirányozva. Egy ilyen kialakításnál egy sor körcsatoma elhagyható lenne, amelyek különben a 4 alaptest és az 5 betét közötti tömítettség biztosításához szükségesek. így viszont csupán a vezérlő tolattyút kellene megfelelő módon, a két végén tömíteni.

Az ábrákon feltüntetett kiviteli példánál a 22 és 23 összekötő nyílások közvetlenül a 20 és 21 szelepülékekhez csatlakozó módon elrendezett radiális furatokként vannak kialakítva, ahol ezek a furatok hegyesszögben a 24 csatorna csatlakozóoldali vége felé irányuló ferdeséggel vannak elrendezve, hogy ezáltal jobb áramlási feltételek jöjjenek létre. Természetesen fennáll annak a lehetősége is, hogy a 22, 23 összekötő nyílások helyett a 20, 21 szelepülékek között átmenő réseket alkalmazzunk. Az is elképzelhető volna, hogy a 3 vezérlőgyűrű belső határoló felületén vagy a 2 vezérlő tolattyú 28 szakaszának felületén hosszanti hornyokat alakítsunk ki, amelyek azután adott esetben egy kiegészítő körcsatorna elrendezésével megfelelő összekötő nyílásokon keresztül a 24 csatornával állnának összeköttetésben. A felsorolt esetek mindegyikében lehetőség van arra, hogy közvetlenül valamely 20,21 szelepünknek a 3 vezérlőgyűrű megfelelő 33, 34 illesztő felületéről való elmozgatása után összekötő nyílást létesítsünk a 24 csatornához. Ezen túl pedig kellő átlépési lehetőség adódik az átellenes oldalon a nyomás nélküli közeg visszavezetésére.

Természetesen a találmány keretei között még további szerkezeti változtatások is lehetségesek, ahol azonban mind a 2 vezérlő tolattyún, mind pedig a 10 szelepházfuraton mindig két egymástól adott távolságra elrendezett szelepüléket kell kialakítani, valamint egy, a 2 vezérlő tolattyún tengelyirányban eltolható vezérlőgyűrűt. Természetesen az egyes csatlakozó vezetékek bevezetési módját a mindenkori találmány szerinti konstrukció határozza meg.

Az 1 szelepházban különféle más lehetőségek is kihasználhatók, amelyek révén a találmány szerinti hidraulikus vezérlőszerv alkalmazási lehetőségei még tovább szélesedhetnek, illetve javulhatnak. Lehetséges például az 1 szelepházban, a fogyasztókhoz vezető A és B csatlakozó vezetékek közé és/ vagy a nyomóközeget bevezető P csatlakozó vezeték és a készlettartályhoz való visszafolyást biztosító T csatlakozó vezeték közé nyomáscsökkentő Szelepeket beépíteni. Ez különösen akkor jelent előnyt, ha a két A és B csatlakozó vezetékben különböző nyomásra van szükség. így lehetséges volna például egy szivattyú segítségével a nyomóközeget 1000 bar nyomással szállítani, miközben az egyik nyomókor irányában 800 bar-ra, míg a másik nyomókor irányában 300 bar-ra csökkentenénk a nyomást. Az ilyen nyomáshatároló szelepek fixen is beállíthatók, de szükség esetén változtathatóan is.

Ezenkívül az A és B csatlakozó vezetékekhez adott esetben kioldható kettős visszacsapó szelep is társítható, ahol az egyik A, ill. B csatlakozó vezetékben felépülő nyomás következtében a másik B, ill. A csatlakozó vezeték visszacsapó szelepe kioldhatóvá válik. Az itt adódó kapcsolási helyzetek és áramlási utak jól kivehetők a 4/a ábra vázlatos ábrázolásából. A fentiek elérhetők például egy kettős működésű dugattyúval, amely kiálló érzékelőivel mindig a nyomás nélküli oldalon levő visszacsapó szelepet nyitja. Ezáltal a hidraulikus vezérlőszerv alkalmazási köre lényegesen kibővíthető, mivel ily módon mindkét szelepállás pozitív átfedése biztosított. Ezért itt középállásban nincs már komplett nyomáskiegyenlítés, ami éppen hidraulikus hajtóműveknél és emelőszerkezeteknél nagyon lényeges.

A 6. ábrán a találmány szerinti hidraulikus vezérlőszerv olyan kiviteli alakja látható, ahol az 1 szelepházra 46 szivattyúház van csatlakoztatva. A hidraulikus vezérlőszerv különleges felépítése következtében lehetőség van az ilyen 46 szivattyúház közvetlen karimás felerősítésére, mivel a nyomóközeg bevezetésére szolgáló csatlakozó vezeték és a készlettartályhoz vezető visszatérő vezeték a kívánt helyeken felszerelhetők. A 46 szivattyúházra ilyenkor ezeknek megfelelő D és E csatlakozó vezetékek is fel vannak szerelve. így az ilyen szivattyúház karimás csatlakoztatásánál csupán egy megfe-61

190 830 lelő tömítést kell biztosítani, ahol a rögzítőcsavarok meghúzása után közbenső vezeték nélküli szoros összeköttetést kapunk.

A 7-11. ábrákból egy olyan 46 szivattyúház ismerhető meg, ahol kivehető, hogy ez a szivattyüház ⁵ egyszerű szerkezeti kivitelben egyrészes fémtömbként van kialakítva, amelyben csupán megfelelő furatok vannak kialakítva. Az egyik ilyen 47 furat a 48 szivattyúrúd számára van kialakítva, erre merőlegesen pedig 49, 50 és 51 furatok vannak a csat- ¹⁰ lakozó vezetékek, valamint a 60 és 61 visszacsapó szelepek számára kimunkálva. Csupán ezen különböző furatok elkészítésével tehát olyan 46 szivatytyúház alakítható ki, amely egyszerű módon karimásán csatlakoztatható egy hidraulikus vezérlő- ¹⁵ szervhez. Ebben a 46 szivattyúházban van ezenkívül egy 52 menetes furat is, amelybe 53 csapágytest csavarozható be. Ez az 53 csapágytest egy 54 kézikar elforgatható felerősítésére szolgál, amely 54 kézikar 55 kapcsolótagon és 56 csapon keresztül a ²⁰ 48 szivattyúrúddal van Összekötve.

A 46 szivattyúházban levő szeleptestek egyszerű módon, rugóterhelésű golyós 60, 61 visszacsapó szelepként vannak kialakítva. Mind a szívóvezetékbe beépített 61 visszacsapó szelep, mind pedig a 25 leeresztő szelepként működő 60 visszacsapó szelep golyóülékes szelepként van kiképezve, ahol a 61 visszacsapó szelepnél alkalmazott 62 szelepülék lazán van beillesztve, miközben a tömítettséget 63 tömítőgyűrű biztosítja. A szeleptesttel való össze- 30 csavarozás után a 62 szelepülék már nem tud kilépni a 49 furatból. A 60 visszacsapó szelepnél a 64 rugó megtámasztására 65 csap van beépítve, amely 66 tömítőgyűrű segítségével van az 51 furattal szemben letömítve. A 65 csap 67 keresztfurátába a 35 68 furaton keresztül reteszelőcsap van bevezetve.

Az 1 szelepházon ezenkívül még kialakítható két-két P és T csatlakozó vezeték a nyomóközeg bevezetésére, illetve a készlettartályba való visszavezetésre, ahol is az egyik csatlakozó vezetékpárra 40 a kézi működtetésre kialakított 46 szivattyúház van csatlakoztatva, míg a másik P és T csatlakozó vezetékek egy motorikusán hajtott szivattyúra csatlakoztathatók. A 6. ábrán két 57 és 58 csavarfej is látható, amelyek a nyomáscsökkentő szelepek vagy 45 például biztonsági szelepek beállítására vannak az 1 szelepházba beépítve.

A találmány szerinti szerkezettel tehát olyan hidraulikus vezérlőszervet lehet létrehozni, amely az eddig ismertekhez képest lényegesen jobb, megbíz- 50 hatóbb és szélesebb alkalmazási lehetőségeket nyújt.

Jóllehet, a leírásban csak hidraulikus vezérlőszervről volt szó, a találmány szerinti szerkezetek hasonló módon pneumatikus vezérlőszervekhez is 55 felhasználhatók.

Claims (18)

1. Szabadalmi igénypontok

   1. Hidraulikus vezérlőszerv, szelepházzal (1) és egy szelepházfuratban' (10) egymástól adott tengelyirányú távolságban két szelepülék (11, 12) van kiképezve, valamint több, egymással a vezérlő tolattyú (2) helyzetétől függően összeköthető vagy 65 kölcsönösen lezárható csatlakozó vezetékekkel, (A, P, Β, T), ahol a szelepházfurat (10) egy szakasza és a vezérlő tolattyú (2) között képzett gyűrüalakú térbe (35) egy a vezérlő tolattyúval (2) koaxiálisán elrendezett és azon eltolhatóan megvezetett vezérlőgyűrű (3) van beépítve, amely végtartományaiban a szelepházfuratban (10) kialakított szelepülékekhez (11, 12) társított külső illesztő felületekkel (31, 32) van ellátva, míg a vezérlő tollatyún (2) két egymástól adott távolságban levő szelepülék (20, 21) van kialakítva és a vezérlőgyűrű (3) végtartományai ezen szelepülékekhez (20,21) társított belső illesztő felületekkel (33, 34) is el vannak látva, ahol a két szelepülék (20, 21) között közvetlenül a szelepülékekhez (20, 21) csatlakozó és egy a vezérlő tolattyúba (2) tengelyirányban húzódó csatornához (24) vezető összekötő nyílások (22, 23) vannak kialakítva, emellett a szelepházfuratban (10) kiképzett két szelepülék (11,12) közötti gyűrüalakú térbe (35) és kétoldalt ezen szelepülékeken (11, 12) kívül, a szelepházfurat (10) és a vezérlő tolattyú (2) közötti gyűrűalakú terekbe (38, 45), valamint a vezérlő tolattyúban (2) húzódó csatornába (24) egy-egy csatlakozó vezeték (A, P, Β, T) torkollik, azzal jellemezve, hogy a vezérlőgyűrű (3) végtartományaiban külső kúpalakú illesztő felületekkel (31, 32) és belső tölcséralakú illesztőfelületekkel (33, 34) van ellátva, ahol a vezérlőgyűrű (3) külső illesztő felületei (31, 32) felületüket tekintve nagyobbak, mint a belső illesztő felületek (33,34), ugyanakkor a vezérlőgyűrű (3) hossza kisebb, mint a vezérlő tolattyún (2) kialakított két szelepülék (20, 21) távolsága, emellett a vezérlő tolattyún (2) kialakított szelepülékek (20,21) távolsága nagyobb, mint a szelepházfuratban (10) kiképzett szelepülékek (11, 12) távolsága, ahol ezen szelepülékeket (11, 12, 20, 21) tengelyirányban húzódó hengerfelületek és radiális síkok (13,14) határolják, és a vezérlő tolattyú (2) két szelepüléke (20, 21) között a szelepülékekhez (20, 21) a vezérlőgyűrű (3) elmozdulási tartományában közvetlenül csatlakozó és a vezérlő tolattyúban (2) tengelyirányban húzódó csatornához (24) vezető összekötő nyílások (22, 23) vannak kialakítva.
2. 2. Az 1. igénypont szerinti hidraulikus vezérlőszerv, azzal jellemezve, hogy a vezérlő tolattyúban (2) levő összekötő nyílások (22, 23) közvetlenül a szelepülékekhez (20, 21) csatlakozó módon, a két szelepülék (20, 21) között elrendezett radiális furatokként vannak kialakítva.
3. 3. A 2. igénypont szerinti hidraulikus vezérlőszerv, azzal jellemezve, hogy a radiális furatokként kiképzett összekötő nyílások (22, 23) a csatorna (24) csatlakozóoldali vége felé hegyesszög alatti dőléssel vannak elrendezve.
4. 4. A 2. igénypont szerinti hidraulikus vezérlőszerv, azzal jellemezve, hogy a vezérlő tolattyúban (2) levő összekötő nyílások a szelepülékek (20, 21) között átmenő résekként vannak kialakítva.
5. 5. A 2. igénypont szerinti hidraulikus vezérlőszerv, azzal jellemezve, hogy a vezérlő tolattyúban (2) levő összekötő nyílások a szelepülékek (20, 21) között a vezérlő tolattyún (2) vagy a vezérlőgyűrű (3) belső furatán kialakított hosszanti hornyokként és a szelepülékek (20, 21) között a vezérlő tolattyún

   190 830 (2) kiképzett, csatornához (24) vezető furatokként vannak kialakítva.
6. 6. Az 1-5. igénypontok bármelyike szerinti hidraulikus vezérlőszerv, azzal jellemezve, hogy a vezérlő tolattyú (2) egyik végén nyitott csatorna (24) egy szelepházfurat által képzett térbe (25) torkollik, ahol ezen térben (25) a vezérlő tolattyút (2) tengelyirányban terhelő nyomórugó (29) van elrendezve.
7. 7. A 2-6. igénypontok bármelyike szerinti hidraulikus vezérlőszerv, azzal jellemezve, hogy a vezérlő tolattyú (2) két, tengelyirányban egymást követő, egymással szilárdan összekötött részből (26, 27) van kialakítva, ahol mindegyik rész (26, 27) a két szelepülék (20, 21) valamelyikét tartalmazza.
8. 8. Az 1. vagy a 2-7. igénypontok bármelyike szerinti hidraulikus vezérlőszerv, azzal jellemezve, hogy a szelepház (1) két részből van’ kialakítva, ahol a szelepházfurat (10) egy részét csőszerű betét (5) képezi, amely betét (5) a szelepházfurat (10) egyik szelepülékét (12), míg az alaptestként (4) kiképzett másik szelepházrész a másik szelepülékét (11) tartalmazza.
9. 9. A 8. igénypont szerinti hidraulikus vezérlőszerv, azzal jellemezve, hogy a szelepház (1) alaptestén (4) kialakított szelepülék (11) átmérője nagyobb, mint a szelepház (1) betétjén (5) kialakított szelepükké (12).
10. 10. Az 1. vagy 2-9. igénypontok bármelyike szerinti hidraulikus vezérlőszerv, azzal jellemezve, hogy a szelepházban (1) a fogyasztókhoz vezető csatlakozó vezetékek (A, B) közé és/vagy a nyomóközeget bevezető csatlakozó vezeték (P) és a készlettartályhoz vezető visszatérő ág csatlakozó vezetéke (T) közé nyomáscsökkentő szelepek vannak beiktatva.
11. 11. Az 1. vagy a 2-10. igénypontok bármelyike szerinti hidraulikus vezérlőszerv, azzal jellemezve, hogy a fogyasztók csatlakozó vezetékeihez (A, B) kioldható kettős visszacsapó szelep van hozzárendelve, ahol az egyik csatlakozó vezetékben (A, B) végbemenő nyomásfelépülés révén a másik csatlakozó vezeték (B, A) visszacsapó szelep oldható ki.
12. 12. Az 1. vagy a 2-11: igénypontok bármelyike szerinti hidraulikus vezérlőszerv, azzal jellemezve, hogy a vezérlő tolattyú (2) szelepülékekhez (20,21) csatlakozó tartományai legalább is egy rövid szakaszon a vezérlő tolattyú (2) adott vége felé kúpo₅ san összeszűkülnek, ahol az átmérőkülönbség például 1 cm hosszon megközelítőleg 0.1 mm.
13. 13. Az 1. vagy a 2-12. igénypontok bármelyike szerinti hidraulikus vezérlőszerv, azzal jellemezve, hogy a vezérlő tolattyú (2) közvetlenül az egyik vagy mindkét szelepülékhez (20,21) csatlakozó tartományához a vezérlő tolattyúnál (2) kismértékben nagyobb átmérőjű gyűrűs váll van csatlakoztatva.
14. 14. Az 1. vagy 2-13. igénypontok bármelyike szerinti hidraulikus vezérlőszerv, azzal jellemezve, hogy a nyomóközeget bevezető és a nyomóközeget egy készlettartályba visszavezető csatlakozó vezetékekre (Ρ, T) közvetlenül egy szivattyúház (46) van csatlakoztatva.
15. 15. A 14. igénypont szerinti hidraulikus vezérlőszerv, azzal jellemezve, hogy a szivattyúház (46) a szelepházzal (1) síkban össze van csavarozva, ahol a szelepház (1) csatlakozó vezetékei (Ρ, T) közvetlenül egybeesnek a szivattyúház (46) szívóvezetékével (E), illetve nyomóvezetékével (D).
16. 16. A 14. vagy 15. igénypont szerinti hidraulikus ²® vezérlőszerv, azzal jellemezve, hogy a szivattyúház (46) egyrészes fémtömbként van kialakítva, amely egy, a szivattyúrudat (48) befogadó furattal (47), valamint erre merőlegesen a csatlakozó vezetékek (D, E) és a szeleptestek számára kialakított fura³⁰ tokkal (49, 50, 51) van ellátva.
17. 17. A 14-16. igénypontok bármelyike szerinti hidraulikus vezérlőszerv, azzal jellemezve, hogy a szelepházban (46) levő szeleptestek rugóterhelésű golyós visszacsapó szelepekként (60, 61) vannak ³⁵ kialakítva.
18. 18. Az 1. vagy a 2-17. igénypontok bármelyike szerinti hidraulikus vezérlőszerv, azzal jellemezve, hogy a szelepházon (1) két-két csatlakozó vezeték (Ρ, T) van a nyomóközeg bevezetésére, illetve a ⁴⁰ készlettartályba való visszavezetésére elrendezve, ahol az egyik pár csatlakozó vezeték (Ρ, T) kézi működtetésű szivattyú szivattyüházára (46), míg a másik két csatlakozó vezeték (Ρ, T) egy motorikusán működtetett szivattyúra van csatlakoztatva.

    4 oldal rajz