HU190147B - Process for growing and transporting epiphytones, and plant symbiosis - Google Patents

Description

A találmány tárgya eljárás epifitonok, különösen orchideák, valamint ezek hibrid és/vagy intergenerikua származékainak mesterséges termesztésére, amihez előnevelt epifitont, illetve -származékot használunk fel. Tárgya még a találmánynak az epifiton, különösen orchidea, illetve ennek hibrid áa/vagy intergenerikua származékai segítségével kialakított nóvényegyüttea. Szintén tárgya a találmánynak az előnevelt epifitonok, különösen orchideák, valamint ezek hibrid és/vagy intergenerikua származékai szállítására vonatkozó eljárás, amelynek során az epifitont, illetve származékát felhasználás helyére szállítjuk.

A találmány céljára a továbbiakban az epifiton megjelölést fán lakó növény értelemben használom. A találmány középpontjában a fán lakó növények közül az orchideára fordítok különös figyelmet, de találmányom körébe tartoznak az egyéb epifitonok, az epifitonok hibridjei, illetve intergenerikua származékai is.

Az epifilonokat mesterséges termesztésükhöz különféle keverék ültető közegben helyezik el és ott gyökereztetek meg őket. Az ilyen keverék ültető közeget tőzegmohából, amerikai fenyőkéregből, páfrénygyökérből, páfrányrostból, faszénből, műanyagból, lávából ée egyéb összetevőkből állítják össze. Az epifitont ezután sokféleképpen el lehet helyezni, például lyukasztott cserépben, műanyag kosárban, hálóban, léckosárban, asztalon kiültetve, sőt műanyag lapon függesztve is.

Az ilyen mesterséges termesztésnek nemcsak az a hátránya van, hogy az ültető közeget nehéz előállítani, a hozzávaló anyagokat nehéz beszerezni, hanem hogy az ültető közegben tartott epifitonokat 1-3 évenként át kell ültetni, az ültető közeget cserélni kell. Az átültetéskor a gyökerek szenvednek, törnek. A régi közegben tartva őket pedig rothadni kezdenek. Mindez erőteljesen visszavezeti a növény fejlődését és virághozamát. Látható tehát, hogy a rendszeresen szükséges átültetés jelentős költség- és munkaráfordítással jár és a növényre nézve is hátrányos. Bebizonyosodott továbbá, hogy sok olyan szép epifiton van, amit még a leggondosabb kezelés mellett is, a legjobb keverékben is csak rövid ideig, adott esetben egyáltalán nem lehet mesterségesen termeszteni. Közismert tény, hogy még az epifita orchideáknak ia csak mintegy 1/3-a él meg mesterséges ültető közegben. Megállapítható tehát, hogy az epifitonok mesterséges termesztésének kérdése manapság még nincs megnyugtatóan megoldva.

Ugyanez állapítható meg az epifitonok szállításával kapcsolatban is. Kézenfekvő megoldás, hogy a mesterségesen termesztett epifitont azzal az ültető közeggel együtt szállítsák, amelybe bele van gyökerezve. Ez ellen szól, hogy növényvédelmi okok miatt a legtöbb állam határain egyáltalán nem vagy csak nagyon szigorú előírások kielégítése esetén lehet átvinni ültető közeget, talajlabdát a benne gyökerezett növénnyel. Azokat az epifitonokat természetesen nem lehet Így szállítani, amik mesterséges ültető közegben nem élnek meg.

De nincsen megoldva a természetes életterükön, a természetes úton fejlődő epifitonok szállítása sem. A trópusokon az epifitonok a trópusi fákra rágyökereznek. Ezek a fák természetesen nem mozgathatók, szállíthatóak, ezért az epifitonokat a fáról le kell választani, le kell szakítani. Eközben az epifiton sérül, úgyhogy szállítása, életben tartása bonyolult, eokszor lehetetlen. Szállítás alatt legyengül, sok közülük elpusztul. Ha trópusokon kifejlődött epifitonról van szó, akkor ráadásul igen nagy távolságú szállításra van szükség, hiszen a felhasználás, értékesítés helye többnyire a trópusitól eltérő kllmájú, például mérsékelt égövi környezet.

Nővényegyütlesek létrehozását a találmányomat megelőző időszakban szinte kizárólag az esztétikai hatás fokozása motiválta. A dísznövény termesztésében és értékesítésében ugyanis az egyik legfontosabb tényező a tetszetősség és az újdonság. Kiállításokon és botanikus kertekben gyakran megfigyelhető, hogy a mesterséges ültető közegben lévő epifitont holt vagy akár élő fára ideiglenesen ráakasztják az esztétikai hatás fokozása céljából. Az ilyen módon elérhető hatást azonban nagymértékben lerontja az, hogy a függesztéshez használt eszközöket, valamint a mesterséges ültető közeget nem lehet láthatatlanná tenni. Ráadásul az ilyen behatás az epifitont még külön is igénybe veszi, nem tesz jót neki.

Az epifitonok mesterséges termesztésével kapcsolatban meg kell még említenem azt a köziemért tényt, hogy szaporításuk esetében a sarjadzáenak különös jelentősége van. Egyes színes levél- és virágváltozatok, nőványmutációk ugyanis csak igy tarthatók fenn, mivel a magvetéssel keletkező utódnövény elveszíti jellegzetességeit. Egyes különleges hibridek pedig fogamzásra, meghozásra képtelenek, sterilek, csak vegetatív úton szaporithatók. A sarjaknak mesterséges ültető közegben való meggyökereztetése pedig gyakorta jelent megoldhatatlan feladatot, ami a mesterséges termesztés komoly akadályét jelenti.

A találmánnyal megoldandó feladat olyan eljárás kidolgozása epifitonok, különösen orchideák, valamint ezek hibrid ée/vagy intergenerikus származékainak mesterséges termesztésére, illetve szállítására, amellyel a korábban alkalmazott megoldások hátrányai kiküszöbölhetőek, a mesterséges termesztésre, illetve szállításra alkalmas epifitonok kőre jelentősen bővíthető, az ezzel kapcsolatos költségek pedig csökkenthetőek. A megoldásnak egyszerűnek, könnyen és minden klima-25 tikus adottság mellett alkalmazhatónak kell lennie.

A találmány elé tűzött feladat még az olyan növényegyüttes kialakítása is, amihez az epifitonok, különösen orchideák, illetve ezek hibrid és/vagy intergenerikus származékainak eddiginél sokkal szélesebb köre használható föl, amely újszerű, tetszetős és amely ráadásul az epifitonok biológiai sajátságainak is jobban megfelel.

Eme bonyolult, összetett feladat megoldásához az az alapvető felismerésén) vezetett, hogy az epifitonok mesterséges termesztésével, szállításával, illetve a belőlük létrehozott nővényegyűttesekkel kapcsolatos nehézségek arról a közös tőről fakadnak, hogy természetes életkörülményeikkel ellentétben a mesterséges termesztés, illetve a szállítás során nem fán tartják őket. Ennek nyomán felismertem azt, hogy az epifitonokat megfelelően megválasztott körülmények, párosítások esetében bármilyen klimatikus viszonyok mellett lehet fán tartani.

Az epifitonok, különösen orchideák, illetve ezek hibrid és/vagy intergenerikus származékainak mesterséges termesztésére vonatkozó eljárás találmány szerinti továbbfejlesztése értelmében mostmár az előnevelt epifitont, illetve származékot elfásodó kérgű, évelő, élő alanyfa kérgével tartós élettani kapcsolatba hozzuk, az alanyfának legalább az élettani kapcsolat létrehozásához felhasznált részét legalább időlegesen szabályozott klímájú térrészben tartjuk, ezzel gyökérkapcsolt évelő növényegyüttest hozunk létre, amit együttesen életben tartunk, és egészben vagy részenként tovább felhasználunk. Más esetben eljárhatunk úgy is, hogy az előnevelt epifitont, illetve származékot, annak természetes életterétől eltérő földrajzi területről származó fajú alanyfával hozzuk tartós élettani kapcsolatba, így hozzuk létre a gyökérkapcsolt évelő növényegyüttest és ezt tartjuk együttesen életben, illetve használjuk fel egészben vagy részenként. Ennek a megoldásnak a legfőbb jelentősége abban van, hogy a segítsége révén az epifitonok életfeltételei lényegesen megjavulnak. Az alanyfa kérge és a kéreg bomlástermékei olyan anyagokat juttatnak az epifitonoknak, amelyek pótlása mesterséges úton nem lehetséges. Az alanyfa lombkoronájáról lecsepegő és a kérgen végigfolyó öntözővíz őszetétele, pH-ja, oxigéntartalma az epifiton számára optimális szintre áll be, tápanyagban gazdagszik, így ideális termesztő közeget hoz létre az epifiton számára. Ráadásul az epifiton gyökerének fényben aktív, asszimiláló vége és a többi részét borító, nedvességet raktározó velamene így, szabadon hagyva működőképes. Ennek köszönhetően lehetővé válik, hogy ilyen módon olyan epifitonok is mesterségesen termeszthetőek legyenek, amik más mesterséges körülmények között nem élnek meg.

A találmány értelmében célszerű az a foganatosítási mód, hogy a tartós élettani kapcsolatot az epifiton, illetve származékainak gyökerei és gyökereiben velük együtt élő gombák útján hozzuk létre. Az epifitont, illetve származékait az alanyfa kérgére egyszerűen ránöveszthetjük. Célszerű ezenközben az alanyfa gyökérnövekedését, illetve törzsének, ágainak és/vagy lombkoronájának növekedését legalább szakaszosan szabályozni.

Igen jelentős az a foganatosítási mód, amelynek során az alanyfát a termesztés során legalább ideiglenesen elmozdítjuk vagy elmozdíthatóvá tesszük.

Az epifitont, illetve származékát a mesterséges termesztés során vegyi, mikrobiológiai és/vagy fizikai manipulációnak vethetjük alá. Különösen a gyökerek kezelése célszerű. De kezelhetjük az alanyfát is, különösen annak kérgét. A kezelést a növényegyüttes létrehozása előtt és/vagy a létrehozás alatt végezhetjük. A manipuláció alatt itt elsősorban a hormonkezelésnek, növekedést, fejlődést, gyökérképződéet, gyökérnővekedést serkentő vegyszeres stimuláns kezelésnek, az együttélő gombafajok felvitelének, különféle növénytani hatású besugárzásnak legalább egyikére gondolok.

A növényegyüttes találmány szerinti továbbfejlesztése értelmében az epifiton, illetve származéka elfásodó kérgű, évelő, élő alanyfa kérgén, a kettőjük közötti tartós élettani kapcsolat útján van elhelyezve, és a növényegyűttes legalább időszakosan elmozdítható kialakítású. Ennek az a legfőbb jelentősége, hogy az epifitonok számára az előbb részletezett módon igen nagymértékben megjavulnak az életfeltételek. Az elmozdithatóság pedig a növényegyüttes többféle változatának, variálhatóságának szempontjából jelentős.

Célszerű a találmány szerinti növényegyűttes azon kiviteli alakja, amelyben az alanyfa kérge, és az epifiton, illetve származéka közötti tartós élettani kapcsolat az utóbbiak gyökerei és gyökereiben velük együtt élő gombák útján van kialakítva. Az alanyfa alak-fa, törpefa, élőkérgű fadarab, cserje vagy elfásodó kérgű dísznövény, illetve ezeknek legalább egy darabja lehel. Az alanyfa azonban növénynevelö edényben nevelt évelő növény is lehet, de akkor célszerű, ha belőle és az epifitonból, illetve származékából létrehozó növényegyüttes legalább egy részét fényáteresztő anyagból készült védőburkolattal körülvenni.

Olyan növényegyüttest is kifejlesztettem, amelyben az alanyfa mérsékelt égövi vagy hideg égövi, talajba ültetett elfásodó kérgű, évelő, élő fa, amelynek törzsén tartós élettani kapcsolat útján van az epifiton, illetve származéka elhelyezve és legalább a törzsnek ezen szakasza körül szabályozott klíma van kiképezve.

A találmány szerinti továbbfejlesztés olyan növényegyütteat ia eredményez, amelyben az alanyiéból az epifiton, illetve származéka üzemi termesztéséhez oszloprendszer van kialakítva, amelynek függőleges oszlopain epifitonok, illetve származékok vannak tartós élettani kapcsolat útján elhelyezve, az oszlopkózökben pedig alacsony méretű növényegyüttesek vagy egyéb növények vannak elrendezve. Az oszlop rend ezer osztopközeit célszerű változtatható kialakításúra készíteni.

Az epifitonok, különösen orchideák, valamint ezek hibrid és/vagy intergenerikus származékai szállítására vonatkozó eljárással kapcsolatban az a találmány szerinti továbbfejlesztés, hogy a szállításhoz elfásodó kérgű, évelő, éló alanyfa kérgével tartós élettani kapcsolatban lévő epifitont, illetve származékot használunk fel, amelyben ezükség esetén a szállítás megkezdése előtt a tartós élettani kapcsolatot létrehozzuk és az ezáltal keletkező növényegyüttest szállítjuk el. Ennek a megoldásnak a legfőbb jelentősége abban van, hogy nincs szükség ültető közegre, fóldlabdára, az epifitont nem kell átültetni, a természetben kialakult epifita gyökérkapcsolatát nem kell erőszakosan megszakítani, mindemellett a szállítás során is van tápanyag utánpótlás az epifita számára.

Az eljárás egyik találmány szerinti célszerű foganatosítási módja értelmében a növényegyüttest az epifiton, illetve származéka gyökerei vagy gyökereiben velük együtt élő gombák útján és/vagy rénöveaztéssel és/vagy áttelepítéssel hozzuk létre. A szállításhoz gyökeres alanyfával rendelkező növényegyüttest is felhasználhatunk. De eljárhatunk úgy is, hogy a növényegyütteat könnyen gyökereztethető alanyfa kérgén hozzuk létre, ée a szállításhoz az alanyfának csak a növényágyüttes létrehozásához igénybevett darabját használjuk fel.

A találmány további részleteit kiviteli és foganatosítási példák kapcsán, a mellékelt rajzra való hivatkozással mutatom be. A rajzon az

1. ábra a találmány szerinti növényegyüttes egy célszerű kiviteli alakjának vázlatos oldalnézete, a

2. ábra további kiviteli alak üvegházban vázlatos oldalnézetben, részben metszetben, a

3. ábra újabb kiviteli alak oldalnézete, a

4. ábra további kiviteli alak távlati képben, az

5. ábra másik kiviteli alak oldalnézete, részben metszete, a

6. ábra szállításhoz előkészített kiviteli alak.

A kiviteli és foganatosítási példákban az egyszerűség kedvéért epifitonok, ezek hibridjei, illetve intergenerikus származékai gyanánt orchideára hivatkozom. Nincs azonban olyan megkötés, amely a találmány alkalmazhatóságét csak orchideákra szűkítené le, azok bármilyen epifitonnal, illetve hibrid vagy intergenerikus származék kai helyettesi thetőek.

Ahogy az 1. ábrán látható, 1 orchidea 2 alanyfa kérgén van elhelyezve. A 2 alanyfa elfásodó kérgű, évelő, élő növény. A rajta elhelyezett 1 orchidea pedig előnevelt nővény. A 2 alanyfa ebben a kiviteli alakban 3 cserépben van elhelyezve.

A találmány értelmében az 1 orcnidea ée a 2 alanyfa kérge között tartós élettani kapcsolat van kialakítva, méghozzá olyan módon, hogy az 1 orchidea 4 gyökerei a 2 alanyfa kérgére vannak rágyökereztetve.

Minthogy az epifitonok esetében általában, úgy az 1 orchidea 4 gyökerei is levegőt, oxigént igényelnek. A 2 alanyfa kérgén tapadó 4 gyökerek különleges asszimilációs képességgel rendelkeznek, borításuk miatt szabadon sem száradnak ki, de gondoskodnak az 1 orchidea kedvező irányú helybentartásáról, rögzítéséről. Az asszimiláció során víz- és tápanyagcsere megy végbe, amely az 1 orchidea és a 2 alanyfa enzimjei egyaránt nagy szerepet játszanak. A 2 alanyfa kérge és a kéreg bomlástermékei mesterséges úton nem pótolható tápanyagokat juttatnak az 1 orchidea 4 gyökere számára. A 2 alanyfa 5 lombkoronájáról lecsepegő és a kérgén végigfolyó öntözővíz összetétele, pH-ja, oxigéntartalma az 1 orchidea számára a lehető legkedvezőbben alakul. Az öntözővíz tápanyagban gazdagszik, amit a 4 gyökerek haeznoeitanak. Látható tehát, hogy itt nem élősködőéről, hanem együttélésről van sző.

Mint ahogy korábban említettem, a 2 alanyfával kapcsolatban csak olyan kikötés van, hogy évelő és elfásodó kérgű növény legyen. Ennek megfelelően az 1 orchideából és a 2 alanyfából álló nővényegyüttes kialakításának és elhelyezésének igen sokféle változata képzelhető el. A 2. ábra esetében a termesztés trópusinál hűvösebb klímájü területen történik, a 2 alanyfa pedig trópusi növény, az 1 orchidea természetes életterétől származó növényfaj. Ennek következtében mind a 2 alanyfát, mind pedig a rajta gyökerezett 1 orchideát szabályozott klimájú térrészben kell tartani, amely ebben az esetben 6 üvegház. ItL a 2 alanyfák a szokósoe módon vannak elhelyezve, nevelve, az 1 orchideák pedig a 2 alanyfák kérgével vannak tartós élettani kapcsolatban. A 6 üvegház rendelkezik az összes ezükséges kellékkel, nyitható 7 tetővel, szellőzéssel, fűtéssel, vizée tápanyagellátással.

A 3. ábra szintén a trópusinál hűvösebb klimájú területen való termesztésre mutat példát. Itt azonban a 2 alanyfának csak a nővényegyüttes létrehozásához igénybe vett szakasza van a szabályozott klimájú térrészben. Ebből a célból olyan 8 üvegház van ki-49 alakítva, amely a 2 alanyfának a talajba gyökerezésének körzetét és 5 lombkoronáját szabadon hagyja. A 2 alanyfa törzse és a 8 üvegház 9 teteje, valamint 11 padlózata között rugalmas 12 összeköttetés van. Ez egyrészt lehetővé teszi a 2 alanyfa szabad mozgását a 8 űvegházhoz képest, másrészt pedig gondoskodik arról, hogy a 8 üvegház belső terében lévő szabályozott kiima ne szűnjék meg. A 8 üvegház belső méreteit úgy is meg lehet határozni, hogy a 2 alanyfák között a 8 üvegház 11 padlózatán sétálni lehessen. Ha ebből a célból például fasort használunk föl, akkor a fasor egymás melletti fái 2 alanyfákként oszlopsort alkothatnak és a 2 alanyfák törzsén mint függőleges oszlopokon a legkülönfélébb mennyiségű, minőségű 1 orchidea helyezhető el. Ezzel az 1 orchideákat magukon hordozó 2 alanyfákból igen élvezetes esztétikai hatást nyújtó, szemet gyönyörködtető oszloprendszert lehet kialakítani.

A 8 üvegház belsejében a 2 alanyfák által kialakított oszloprendszer oszlopközeiben rendelkezésre álló helyet további növényegyüttesek elhelyezésére is ki lehet használni. Ezek alacsony méretű 13 növényegyüttesek lehetnek vagy az üvegházakban egyébként szokásos egyéb 14 növények. Ezzel egyrészt a 8 üvegház szerkezeti részét, a 2 alanyfa és a 11 padlózat közötti 12 összeköttetést jól el lehet takarni, másrészt trópusi illúziót keltó növénykörnyezetet lehet létrehozni.

A 4. ábra ismételten 3 cserépbe ültetett 2 alanyfákat mutat a rajtuk elhelyezett 1 orchideákkal. A távlati ábrázolásból jól kitűnik a 2 alanyfákból kialakított oszloprendszer. A 3 cserepek, illetve a 2 alanyfák közötti hely, az oszlopközök itt is jól felhasználhatóak egyéb növények, növényegyüttesek elhelyezésére.

Az 5. ábra a növényegyüttes, illetve a szabályozott klímájú térrész kialakításának újabb lehetőségét mutatja. Itt 15 sétány mentén elhelyezett 2 alanyfákon vannak a szabályozott klímájú térrészek olyan 16 üvegház formájában kialakítva, mely mindig csak egy 2 alanyfát vesz körül. Ez olyan kisméretű 16 üvegház, amelybe a látogató nem lép be, hanem a 15 sétányon elhaladva gyönyörködhet a 16 üvegház belsejében a 2 alanyfa törzsén elhelyezett 1 orchideákban. Itt is szükség van a 16 űvegház és a 2 alanyfa közötti rugalmas 12 összeköttetésekre, valamint a 16 úveghéz belsejében a szokásos mesterséges világításra, fűtésre, szellőztetésre stb.

A 6. ábra a 2 alanyfa elfásodó kérgű kis darabját mutatja, amivel az 1 orchidea a 4 gyökerek útján tartós élettani kapcsolatban van. A 2 alanyfa eme darabjának 17 gyökerei vannak, amely ebben az ábrázolásban arra utal, hogy az itt felhasznált 2 alanyfa könnyen gyökerező, utógyökereztethető, valamint hogy ilyen kis darabban is életben maradó faj.

Mint ahogy a fentiekből már kitűnik, találmányom alapvető intézkedése, hogy két növényfajta, az epifiton, illetve származéka, a példáimban az 1 orchidea és a 2 alanyfa között tartós élettani kapcsolatot kell létrehozni. Ehhez olyan biológiai párosítás, amelyhez először a két növényfajtát kell kiválasztani. Ezután az elfáeodó kérgű, évelő, élő 2 alanyfa törzsén meghatározott helyen, meghatározott számban ideiglenesen rögzítem az 1 orchideát úgy, hogy az 1 orchidea 4 gyökerei érintkezzenek a 2 alanyfa kérgével. Az ideiglenesen rögzített 1 orchideát folyamatosan öntözöm, permetezem. Ilyen módon néhány hét, legfeljebb hónap alatt létrejön a gyökérkapcsolat, az epifitózis. Eközben vagy adott esetben a gyökérkapcsolat kialakulása után is a növényegyüttest, akár az 1 orchideát, akár a 2 alanyfát, a 4 gyökereket vagy a 2 alanyfa kérgét vegyi, mikrobiológiai és/vagy fizikai manipulációnak vethetjük alá. Itt elsősorban hormonkezelésre, növekedést serkentő stimuláns kezelésre, az együttélő gombafajok felvitelére, különféle növényélettani hatású besugárzásokra gondolok.

A 2 alanyfaként szolgáló élő növény lehet minden elfásodó kérgű, évelő élő növény, amelynek kérge a rátelepitésre alkalmas, illetve olyan elfásodott kérgű élő növénytörzs- vagy ágdarabja, amelynek kivágott darabja újra gyökereztető, amely új hajtásokat, lombkoronát nevel. Számos olyan előnyös tulajdonságú 2 alanyfa van, amelyek igen hosszú ideig életben tarthatók úgy is, hogy lombkoronájuk eltávolítása, nyírása, ritkítása nem vezet elpusztulásukhoz. De nemcsak 5 lombkoronájuk, hanem a győkérzetük is növekedésében szabályozható, gyökérzetétől megfosztható. Viszonylag kis edényben korlátozott méretű gyökérlabdával is életben tartható, törzs- vagy ágdarabjai pedig könnyen meggyökereztethetek.

Kísérleteim során kiderült, hogy az epifitonok meglepően könnyen, előnyösen telepíthetőek meg és tarthatók életben olyan 2 alanyfákon, amelyeknek az epifitonokkal való párosítása a természetben nem fordul elő. Kiderült például, hogy az egyik kontinensről származó 1 orchidea más földrész 2 alanyfáján még jobban fejlődik, mint eredeti élő helyén. Kiderült továbbá az is, hogy a trópusi epifitonokkal mediterrán és mérsékelt égövi élő növények is párosithatóak. Erre utal a

3., illetve az 5. ábra.

A fentiekből már kirajzolódnak a szállításra vonatkozó találmány szerinti eljárás foganatosítási lehetőségei. Ha az 1 orchidea 3 cserépben nevelt 2 alanyfán van meggyökereztetve, vele van tartós élettani kapcsolatban, (1., 4. ábra), akkor az a 3 cseréppel együtt minden nehézség nélkül szállítható. Ha a 3 cserép szállítása valamilyen oknál fogva nem kívánatos, akkor az 1 orchideát

-511 olyan 2 alanyfával kell tartós élettani kapcsolatba hozni, amelynek kis darabja is a szállítás ideje alatt életben marad, illetve könnyen gyökereztethető. Ilyen 2 alanyfa mint ahogy mér utaltam rá - bő választékban áll rendelkezésre. Ezt a lehetőséget szemlélteti a 6. ábra.

Az eljárás értelmében azonban lehetőség adódik arra is, hogy a már korábban kialakult növényegyűttest szállítsuk el. Az eljárás értelmében azonban meg kell tartani az 1 orchidea és a 2 alanyfa között lévő tartós élettani kapcsolatot és a 2 alanyfának a növényegyüttes létrejöttéhez szükséges darabját kell csak elszállítani. Ez ellentétes azzal a korábbi gyakorlattal, amelynek során az ilyen létrejött tartós élettani kapcsolatot, rágyökereztetést az l orchideának a 2 alanyfáról történő letépésével megszüntették.

Azt már nem kell külön hangsúlyoznom, hogy a termesztés, a nővényegyüttes létrehozása, a tartós élettani kapcsolat fenntartása, a szállítás és minden egyéb, az 1 orchideával és/vagy a 2 alanyfával kapcsolatos kertészeti tevékenység során jó kertész módjára kell eljárni. Alkalmazni kell mindazokat a módszereket, anyagokat és eljárásokat, amiket a kertészetben egyébként is szokásosan alkalmaznak a kivánt termesztési cél elérése érdekében. Mindezeknek a megválasztása, az ilyen jellegű feladatok végrehajtása átlagos tudású szakember számára nem jelentenek nehézséget.

A találmány megvalósítására rendelkezésre álló nagyszámú lehetőséget mutatja már az is, ha az epifitonok, illetve származékainak és a szóbajövö 2 alanyfáknak nagy választékára gondolunk. Fán élő orchideából és ilyen hibridekből több, mint 100 000 létezik, sokezer fán élő broméiiafajta, kaktusz és páfrányfóleség van. A kúszó növények közül a Filodendron, Ficus Stipulata, Symgonium, Scindapsus, Hedera mellett alig felsorolhatóak az erre a célra alkalmas különböző növénycsaládokból származó úgynevezett ampolna növények, amik között még pozsgások is akadnak.

Az elfásodó kérgű élőnővények fajtaválasztékát áttekintve különböztessünk meg őt növénycsoportot.

Az elsőbe azok a fafélék tartoznak, amelyek hőmérsékleti igénye a trópusi orchideákkal azonos, mint pl. Ficus Hibiscus, Pálmafák, Codienum, Acalypha, Yucca félék, Dracénák, Pandanus stb. A második csoport az örökzöldeké, mint a babér, bukszus, Thuja, Taxus stb. Ezek törzse fölkopaszítható úgy, hogy a csúcsán marad lomb. A harmadik csoport a viszonylag gyors növekedésű fáké, cserjéké - pl. Euoenlymus, Tamarix, Jasminum, Lonicera, Salix, Oleander, Mirtus, Coffea arabica, teacserje, a citrom, narancs-félék amelyek kitünően gyökereznek és visszavágás után még erősebben hajtanak. A negyedik csoportba a pl. Európában is honos jegenyetőlgy, gyertyán, éger, hárs, ecetfa, bodza, jegenyenyár stb. tartozik, amelyek hideg földben gyökereznek, nyáron magas, viszonylag keskeny 5 lombkoronát hoznak és viszonylag magas, több méternyi, az 1 orchideák telepítésére alkalmas törzsszakasszal rendelkeznek. Az ötödik csoport az egyenként is dísznövény célokra szolgáló elfásodó kérgű, törpe növésű növények csoportja, mint pl. Cordilyne, Rhododendron vagy Grevillea-ból nevelt bonzai fa, sőt egyes pozsgás euphorbiák is, pl. Euphorbia.

Miután a párosítás! lehetőségek variációja több százezer, a következőkben csak olyan példákat sorolunk fel, amelyeknek 1 alanyfája jellegzetes és egy vagy több olyan epifitonnal párosítható, amely dísznövénytermesztésre célszerűen felhasználható.

A konkrét példákban szereplő 1 alanyfa fajok kiragadott lehetőségek és ugyanazon csoport bármelyik más egyedével is helyettesíthetők.

1. példa

A trópusi orchideákkal azonos hőigényű fa, konkrétan Yucca elephantoides 10 cm vastag, 2 m magas kivágott darabját meggyökereztetjük egy 20 1-es edényben. Ezután rátelepítünk meztelen gyökérrel, mohával fedve, ideiglenesen selyemszállal rögzítve egymástól 40 cm távolságban, háromszög elrendezésben korszerű nagyvirágú Phalaenopsis hibrideket, négy leveles, virágzás előtti állapotban. A ránövekedés után a képződő virágszárakat a kívánatos szögben és irányban rugalmas horoggal a törzshöz közelítjük, majd éretten a virágot vágjuk. A Yucca felesleges hajtását ritkítjuk, dugványnak hasznosítjuk. Ősszel a felesleges lombot végjük és kisérő zöldnek hasznosítjuk. A köztes teret a Yucca törzsén, Tillandsiék termesztésére sarjait leválasztva hasznosítjuk.

2. példa

Gyors növekedésű cserje, konkrétan tamariszkusz (Tamarix) 5 cm vastag, 50 cm magas darabját cserépben, földben gyökereztetjük, a kiálló tőrzsdarab közép-magasságában rátelepitünk Oncidium papiliot, ránövekedés után virágszárat hoz. Felfuttatunk Ceropegia fajt. Az egész együttset virágzó állapotban használjuk fel.

3. példa

A trópusi orchideákkal azonos hőigényű fa, konkrétan Pandanus 10 cm vastag fáját koronájától megfosztjuk, gyökérzetét 10 cm-nyire lekurtitjuk, egy 40 1-es edényben újra gyökereztetjük, új hajtásait ritkítjuk.

-613

Tarkalevelű Philodendronnal befuttatjuk, a fa kérgére Vanda nemzetségbe tartozó orchidea fajokat és hibrideket telepítünk, gyökereztetűnk. Virágzó állapotban virág vágásra vagy kiállítási célra hasznosítjuk.

4. példa

A trópusi orchideákkal azonos hőigónyű fu, konkrétan pálmafa gyökérlabdáját ládában művileg korlátozzuk, lombkoronáját ritkítjuk és meztelen törzsét másfél méter magasságig végigtelepítjük: Laelia nemzetséghez tartozó orchideákkal. Kertészeti célra a I.aelia fajok gyűjtemény génbankjaként hasznosítjuk.

5· példa

Gyors növekedésű cserje, konkrétan három, egyenként 1 1/2 m hosszú, 2 cm vastag Jasminum tőrzsdarabot egymással érintkezve újra gyökereztetünk egy 40 1-es edényben, csak felsó korona szintjükben hagyunk rövid lombos hajtásokat. Egymástól 20 cm távolságban végig telepítjük korszerű Dendrobium phalenopsis hibridekkel, amelyek gyökerei a három oszlopos együttes térközeibe megoszolva kapaszkodnak. Folyamatos vágó virág termesztésére hasznosítjuk. Télen az orchideát is pihentetjük, a jázminnak a lombját hagyjuk lehullani.

6. példa

Gyors növekedésű fa, konkrétan törpe fűzfa (Salíx) 60 cm hosszú, 3 cm vastag törzsdarabját meggyökereztetjük 12 cm-es cserépedényben. Rátelepítünk Zygopetalon crinitumot, hozzá Adiantum páfrányt; az együttest értékesítjük.

7. példa

Gyors növekedésű cserje, konkrétan lőne (Lonicera) 3 cm vastag, 1 1/2 m hosszú ágál vagy törzedarabját újra gyökereztetjük. Rátelepítünk Arachnis orchideát, virágtermelésre hasznosítjuk.

8. példa

Trópusi orchideákkal azonos hóigényű fa, konkrétan Dracena 1 m magas törzsoszlopát 20 cm-es gyökérlabdával edényben gyökereztetjük, koronáját alakítjuk, törzsét végig telepítjük Rhipsalis és Epiphyllum fajokkal, befuttatjuk Scisuss-sal. Egészében hasznosítjuk.

9. példa

Dísznövény céljára szolgáló elfásodó kérgü növény, konkrétan Euphorbia oszlopos fajt 6 cm magas oszlopban 20 cm-es cserépben nevelünk. Rátelepítünk Ionopsis paniculata orchideát és Tillandsia cacticola fajt. Egészében értékesítjük.

10. példa örökzöld fa, konkrétan csonkított gyökerű és csonkitól lombozató, 2 m magas Thuja törzset végigtelepftjük Bulbophylum orchideákkal, növénykedvelók számára.

11. példa örökzöld fa, konkrétan csonkított gyökerű tiszafát (Taxus) edényben neveljük, hosszú törzzsel, de lombkoronáját csak felső nyolcadában meghagyva. Rálelepítjünk DoritaenopsÍB orchideákat, vágóvirág termesztése céljából.

12. példa

Gyorsnövésű cserje, konkrétan kávécserje (Coffea arabica) 1 m magas, 4 cm átmérőjű, gyökérzetében és lombozatában megritkított példányát betelepítjük 12-fóle, a kávécserjével egy időben virágzó törpe orchideával. Egészében értékesítjük.

13. példa örökzöld fa, konkrétan csonkított gyökerű és elágazó lombozató citromfát (Citrus) befuttatunk Ficus stipulatával. Törzsére és ágaira Odontoglossum és Stanhopea orchidea fajokat telepítünk. Egészében értékesítjük.

14. példa örökzöld lörpefa, konkrétan törpenarancs fát (Citrus ichausa) „bonzait” koronájában átalakítjuk, ritkítjuk, 20 cm-ee cseréptálon neveljük. Törzsére Epidenerum nemzetiségű orchideákat és törpe Neoregelia broméliákat telepítünk. Kirakati díszként hasznosítjuk.

15. példa örökzöld cserje, konkrétan Euonymus 0,3 πι-es törzsdarabját, csonkított gyökérrel, lemetszett koronával, ritkított hajtásokkal betelepítünk monszun vidéki Dendrobium no-715 bíle illetve rokon fajaival. Virágzó állapotban ogészében értékesítjük.

16. példa

Magas törzsszakasszal bíró fa, konkrétan csak tölgyfán (Quercus) éló Cattleopsis orchidea ágat a ránótt orchidea gyökerekkel együtt ágollalással átvisszük a cserépben nevelt tölgyfára. A sikeres összeforrás után az együttes szállítható.

17. példa örökzöld fa, konkrétan Araucaira szobafenyő csonkított gyökerű és törzsű példányéra, termelőhelyén közép-amerikai Coryantes orchideát telepítünk, amely így szállíthatóvá vélik, bár eddig mérsékelt ógöv alatt tartósan nem volt tartható.

18. péda örökzöld cserje, konkrétan Mírtus csonkított gyökerű, ritkított lombozatú, edényben előnevelt példányának fás részére Bollea, Colax és rokon szópvirágú orchideákat telepítünk. Átlátszó hengerben, szobaüvegházi növányegyüttesként értékesítjük.

19. példa örökzöld fa, konkrétan babérfa (Laurua) ólőkérgére telepítünk nehezen nevelhető, de jól earjadzó orchidea fajokat és epifita broméliákat, Tillanziákat és ráfuttatunk színeslevelű kúszónövény változatot ie. Valamennyi rátelepltett növényt sarjaztatásra hasznosítjuk, a sarjakat levágva vagy élófán tovább neveljük, vagy alkalmas közegben cserepeztetve értékesítjük.

20. példa

Gyors növekedésű cserje, konkrétan leander (Oleander) ujjnyi vastag ágéra átemelünk Cochlioda orchideát, amikor az új hajtás gyökérfejlődése kezdődik. Hat hónap múlva, amikor az orchidea gyökerei körülfogták az ágat és szorosan összenőttek az élő kéreggel a leander ágát kb. 15 cm-re az orchidea gyökér tapadása alatt levágjuk és kát hétre vízbe állítjuk, míg a leander-égon kallusz képződik, sót gyókérkezderaények is léthalók. Ekkor az orchidea fölött 5 cm távolságban az ágat lombozattal együtt lemetszük, kalluszoa alsó végét nedves gyapotba vagy müanyagszivacsba, fóliába csomagoljuk. Az egész ágat a ránótt orchideával és gyökérrel együtt szállítjuk. Az érkezés helyén a leander alsó 5 cm-es ág végét cserépbe főidbe ültetjük, majd lombkoronát hagyunk rajta fejlődni tetszés szerinti alakban. A rá növesztett orchidea az új helyen sértetlen ép gyökórzettel tovább nó és fejlődik.

21. példa

Trópusi orchideákkal azonos hőigényű cserje, konkrétan ismételten visszametszet Hibiscus törzsére és ágaira rénővesztünk vele azonos hőigényű, de különböző időben virágzó kistermetű orchidea fajokat és Tillaneiákal. Az együttes egész évben folyamatosan virágzó együttesként értékesíthető.

22. példa örökzöld cserje, konkrétan magas törzsű Buxus ágait kirilkitjuk, ágaira és törzsére Vriesea, Guzmannla, Billbergia, Neoregelia és Aechmea fajokat telepítünk. Részben tetszés szerinti időben virágoztatható növényegyülteskent, részben a színes levélváltozatú rátelepitelt broméliák sarjanya-telepekénl hasznosítjuk.

23. példa

Trópusi orchideákkal azonos hőigényű fa, konkrétan visszavágott vastag törzsű kis lombkoronéjú Ficus kérgére Cattlyea hibrideket és törzs fajokat növesztünk rá. Kertészeti anyatelep céljára hasznosítjuk.

24. példa

Magas törzsszakaszokkal rendelkező fát, konkrétan jegenyetölgyet, jegenyenyért, égerfát, vörősfenyőt szabad földben egymástól 2 1/2 m távolságban ültetünk (3. ábra). A kb. 6 m magas fákból álló dupla oszlopsor fölé 40 cm magasságban létesítjük a β üvegház 11 padlózatát, 3 magasságban a 9 tetőt. Az 5 lorabkoronák a 8 üvegház fölé nyúlnak, a 2 alanyfák alsó és felső áthaladását a 8 üvegházon rugalmas 12 összeköttetéssel hőszlgeteljük. A fasorok 8 úvegházon belüli

2,6 m-es darabjának élő kérgét spirális vonalban a tavaszi gyökérfejlődés idején olyan Cattlyea hibridekkel telepítjük be, amelyek a helyi piaci igényeknek megfelelő időpontban megfelelő színben és mennyiségben hoznak virágot. A fék között ezabadon maradó növényház területen 13 növényegyüttesként alacsony díszfákon pl. Dizygotea, Codienum, Camélia, Fatshedera, Ilex, Machonia, Grevillea 50 cm magas példányain szobatarlásra alkalmán ráültetett epifilonokat nevelünk, amelyeket ránevelós után átlag 3-9 hónapig virágzó állapotban lehel értékesíteni, mig a lombhul-817

130147 lató nagy fákra telepített Cattleya hibridek a folyamatos vágó virág termelésre szolgálnak.

A felsorolt példákban az együttesek tagjai cserélhetők, illetve az esztétikai szempontokat figyelembe véve párosításokkal bővíthetők. A 2 alanyfák elrendezése is igen változatos lehet. Előnyős ha a növényház magasságával arányos oszlopsorokat állítunk fel oly módon, hogy a betelepített oszlopok egymástól való távolsága szabályozható legyen, ezáltal beállítható a fény kihasználás és az árnyékolás szempontjából a legkedvezőbb távolság. A kezelés és a közti tér hasznosítás szerint ez módosítható. A magas oszlopok közötti térben az alacsony oszlopok vagy egyéb növények célszerűen váltakozhatnak.

Claims (23)

1. Szabadalmi igénypontok

   1. Eljárás epifitonok, különösen orchideák, valamint ezek hibrid és/vagy intergenerikus származékainak mesterséges termesztésére, amihez előnevelt epifitont, illetve származékot használunk fel, azzal jellemezve, hogy az előnevelt epifitont, illetve származékot elfásodö kérgű, évelő, élő alanyfa kérgével tartós élettani kapcsolatba hozzuk, az alanyfának legalább az élettani kapcsolat létrehozásához felhasznált részét legalább időlegesen szabályozott klimájú térrészben tartjuk, ezzel gyökérkapcsolt évelő növényegyüttest hozunk létre, amit együttesen életben tartunk és egészben vagy részenként tovább felhasználunk. (1983.08.26.)
2. 2. Eljárás epifitonok, különösen orchideák, valamint ezek hibrid és/vagy intergenerikus származékainak mesterséges termesztésére, amihez előnevelt epifitont, illetve számazékot használunk fel, azzal jellemzve, hogy az előnevelt epifitont, illetve származékot annak természetes életterétől eltérő földrajzi területről származó fajú, elfásodó kérgű, évelő, élő alanyfa kérgével tartós élettani kapcsolatba hozzuk, ezzel gyökérkapcsolt évelő növényegy úttest hozunk létre, amit együttesen életben tartunk és egészben vagy részenként tovább felhasználunk. (1983.08.26.)
3. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a tartós élettani kapcsolatot az epifiton, illetve származékainak gyökerei és gyökereiben vele együtt éló. gombák útján hozzuk létre. (1984,02. 08.)
4. 4. Az 1-3. igénypontok bármelyike szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy az epifitont, illetve származékait az alanyfa kérgére ránövesztjük. (1983.08.26.)
5. 5. Az 1-4. igénypont bármelyike szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy az alanyfa gyökérnövekedését korlátozzuk. (1984.02.08.)
6. 6. Az 1-5. igénypontok bármelyike szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy az alanyfa törzsének, ágainak és/vagy lombkoronájának növekedését legalább szakaszosan szabályozzuk. (1983.08.26.)
7. 7. Az 1-6. igénypontok bármelyike szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy az alanyfát a termesztés során legalább ideiglenesen elmozdítjuk vagy elmozdíthatóvá tesszük. (1983.08.26.)
8. 8. Az 1-7. igénypontok bármelyike szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy az epifitont vagy származékát vegyi, mikrobiológiai és/vagy fizikai manipulációnak vetjük alá. (1984.02.08.)
9. 9. A 8. igénypont szerinti eljárás foganalositási módja, azzal jellemezve, hogy az epifitont, illetve származékát, különösen annak gyökereit kezeljük. (1984.02.08.)
10. 10. A 8. vagy 9. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy az alanyfát, különösen annak kérgét kezeljük. (1984.02.08.)
11. 11. A 8-10. igénypontok bármelyike szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a kezelést a növényegyüttes létrehozása előtt és/vagy annak ideje alatt végezzük. (1984.02.08.)
12. 12. A 8-11. igénypontok bármelyike szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a manipuláció során a hormonkezelésnek, növekedést, fejlődést, gyökérképződést, gyökérnővekedésl serkentő vegyszeres stimuláns kezelésnek, az együttéló gombafajok felvitelének, különféle növényélettani hatású besugárzásnak legalább egyikét alkalmazzuk. (1984.02.08.)
13. 13. Növényegyüttes előnevelt epifitonnal, különösen orchideával, illetve ezek hibrid és/vagy intergenerikus származékaival, azzal jellemezve, hogy az epifiton, illetve származéka (1) elfásodó kérgű, évelő, élő alanyfa (2) kérgén, a kettejük közötti tartós élettani kapcsolat útján van elhelyezve és a növényegyüttes legalébb időszakosan elmozdítható kialakítású. (1983.08.26.)
14. 14. A 13. igénypont szerinti növényegyüttes kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy az alanyfa (2) kérge és az epifita, illetve származéka (1) közötti tartós élettani kapcsolat az utóbbiak gyökerei (4) és gyökereiben vele együtt élő gombák útján van kialakítva. (1984.02.08.)
15. 15. A 13. vagy 14. igénypont szerinti növényegyűttes kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy az alanyfa (2) alak-fa, tőrpefa, élökérgü fadarab, cserje vagy elfásodó kérgű dísznövény, illetve ezeknek legalább egy darabja. (1983.08.29.).
16. 16. A 13-15. igénypontok bármelyike szerinti növényegyűttes kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy az alanyfa (2) növénynevelő edényben nevelt évelő növény és a belőle és az epifitonból, illetve származékából (1) létrehozott növényegyüttes legalább egy része fényáteresztő anyagból készült páravédő burkolattal van körülvéve. (1983.08.26.) lO

    -919
17. 17. Nő vényegyüttes epifitonnal, különösen orchideával, illetve ezek hibrid és/vagy intergenerikus származékaival, azzal jellemezve, hogy az alanyfa (2) mérsékelt égövi vagy hideg égövi, talajba ülteteti elfásodó kérgű, évelő, élő fa, amelynek törzsén tartós élettani kapcsolat útján van az epifita, illetve származéka (1) elhelyezve, és legalább a törzsnek ezen szakasza közül szabályozott klíma van kiképezve. (1983.08.26.)
18. 18. Növényegyüttes előnevelt epifitonnal, különösen orchideával, illetve ezek hibrid és/vagy intergenerikus származékaival, azzal jellemezve, hogy az alanyfából (2) az epifiton, illetve származéka (1) üzemi termesztéséhez oszloprendszer van kialakítva, amelynek függőleges oszlopain az epifitonok, illetve származékai (1) tartós élettani kapcsolat útján vannak elhelyezve, az oszlopközökben pedig alacsony méretű növényegyüttesek (13) vagy egyéb növények (14) vannak elhelyezve. (1983.08.26.)
19. 19. A 18. igényont szerinti növényegyüttes kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy az oszloprendszer oszlopközei változtatható kialakításúak. (1983.08.26.)
20. 20. Eljárás előnevelt epifitonok, különösen orchideák, valamint ezek hibrid, és/vagy intergenerikus származékai szállítására, amelyek során az epifitont, illetve származékát a felhasználás helyére szállítjuk, azzal jellemezve, hogy a szállításhoz elfásodó kérgü, évelő, élő alanyfa kérgével tartós élettani

    5 kapcsolatban levő epifitont, illetve származékot használunk fel, amihez szükség esetén a szállítás megkezdése elölt ezt a tartós élettani kapcsolatot létrehozzuk és az ezáltal keletkező növényegyütleet szállítjuk el.

    10 (1984.02.08.)
21. 21. A 20. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a növényegyütleet az epifilon, illetve származéka gyökerei vagy gyökereiben vele együtt

    15 élő gombák útján és/vagy ránövesztésBel és/vagy rátelepltéssel hozzuk létre. (1984.02.08.)
22. 22. A 20. vagy 21. igénypont szeritni eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve,

    20 hogy a szállításhoz gyökeres alanyfával rendelkező nővényegyüttest használunk fel. (1984.02.08.)
23. 23. A 20. vagy 21. igénypont ezerinti eljárás foganatosítási módja, hogy a növény25 együttest könnyen győkereztethető alanyfa kérgén hozzuk létre és a szállításhoz az alanyfának csak a növényegyüttes létrehozásához igénybe vett darabját használjuk fel. (1984.02.08.)