HU188850B - Method for connecting nozzle pipes - Google Patents

Description

(57) KIVONAT

A találmány eljárás nagyobb átmérőjű és kisebb átmérőjű csővég tömör kötésére, melynek lényege, hogy a kisebb átmérőjű csővéget a nagyobb átmérőjű csövégbe helyezzük, az egymásba illesztett csővégek közé tömörséget biztosító anyagot iktatunk, majd a kisebbik átmérőjű csővégben nyomáshullámot létesítünk és ezzel a két csövég között tömör kötést hozunk létre.

-1188 850

A találmány tárgya eljárás tömör csőkötés létrehozására azonos, vagy különböző átmérőjű csövek különböző átmérőjű végei között, belső nyomásimpulzussal.

Fémanyagú csővezetékek elemeinek egymáshoz kapcsolását leggyakrabban hegesztéssel, vagy tömítőtokos kötéssel valósítják meg. A kötendő csővégek illesztése és a csőkötések tömör (gáz- ill. folyadékzáró) kivitelezése idő- és' készülékigényes szakmunka, mely nagy gyakorlatú kivitelezők esetében is fokozott ellenőrzést igényel. Ismeretes olyan eljárás, mely a kötendő csővégeket robbantásos alakítással illeszti egymásra (a 173 472 sz. magyar szabadalmi leírás), azonban a hagyományos hegesztést ez az eljárás sem küszöböli ki: a csőkötés tömörségét az illesztett végek körbehegesztésével biztosítja. Ismeretesek továbbá olyan eljárások, melyek egymásba illesztett csővégek kötését ún. robbantásos hegesztés elvének alkalmazásával oldják meg. (Ezen eljárások elvét foglalja össze az írón Age 1978. 33. számában a Pipe Welding: The Unconwentional Ways c. cikk). A robbantásos hegesztés elvét alkalmazó eljárások egy része (pl. a 4.231.506 sz. USA szabadalom) a kötést a cső külső palástjára helyezett nagymennyiségű robbanóanyag felrobbantásával valósítja meg. Az ilyen „kívülről hegesztő” eljárások alkalmazásának köre a fokozott hanghatás, valamint a szigorú biztonsági intézkedések miatt — erősen korlátozott. A robbantásos hegesztés megvalósítható a cső belsejében végrehajtott robbantással is. Ez esetben kisebb ugyan a hanghatás és fokozottabb a biztonság, viszont a csővégeket a robbantás helyén kívülről igen nagytömegű, költséges szerszámokkal kell körbevenni, a deformációk elkerülése érdekében.

A találmány alapja az a felismerés, hogy fém csővezetékek elemeinek tömör kötése megvalósítható hegesztés nélkül, egyetlen csőtágító művelettel. Ezt a műveletet a csővégek egymásba illesztése után, a kisebbik átmérőjű cső belsejében létrehozott nyomásimpulzussal végezzük. A találmány szerinti csőkötés megvalósítható úgy, hogy a kötendő csővégek egyikét szerszámban, vagy szabad alakítással felbővítjük olyan méretre, hogy a másik csővég palástján elhelyezett gyűrűformájú tömítőanyaggal együtt ezen bővített csővégbe beilleszthető legyen. Ezután a bővített csővégbe beillesztjük a másik cső gyűrüformájú tömítéssel előzetesen ellátott alakítatlan végét, majd ezen utóbbi cső belsejében akkora nyomást hozunk létre, hogy az a belső csövet a kötés helyén tágítva, a tömítőanyagot a két csőfal közé préseli.

Fentiek értelmében a találmány eljárás nagyobb átmérőjű és kisebb átmérőjű csővég tömör kötésére, melynek lényege, hogy a kisebb átmérőjű csővéget a nagyobb átmérőjű csővégbe helyezzük, az egymásba illesztett csővégek közé tömörséget biztosító anyagot iktatunk, majd a kisebbik átmérőjű csővégben nyomáshullámot létesítünk, és ezzel a két csővég között tömör kötést hozunk létre.

Eljárhatunk úgy is, hogy a nagyobb átmérőjű csővéget feltágítással állítjuk elő.

Eljárhatunk azonban úgy is, hogy nagyobb átmérőjű csőszakaszként karmantyút alkalmazunk, melyet a tömörséget biztosító anyag közbeiktatásával két kisebb átmérőjű, centrális homlokillesztéssel egymáshoz csatlakoztatott csőszakasz illesztési helyére húzunk.

Ez esetben tehát a nagyobb átmérőjű csőszakasz a karmantyú, amelyhez két oldalról csatlakozik egy-egy kisebb csőszakasz

A csővégeket tágító nyomásimpulzust célszerűen 0 robbanóanyag felrobbantásával hozzuk létre. A robbanóanyag jól méretezhető energiatartalmú mobil energiaforrás, mely egyrészt előnyösen alkalmas a csövek belsejében - tehát viszonylag kis térfogatban - nagy energiatartalmú nyomásim⁵ pulzus létrehozására, másrészt az energia felszabadítása nem igényel bonyolult berendezéseket, tehát előnyösen alkalmazható terepen, szabad téren történő munkavégzés esetén.

A találmányt részletesebben az ábrák alapján ^υ ismertetjük. Az 1. ábra a találmány szerinti eljárás megvalósítási módját ábrázoló hosszmetszet.

A 2. ábra az 1. ábra szerinti elrendezéssel létrehozott csőkötés hosszmetszete.

θ A példaként bemutatott megvalósításnál azonos á-mérőjű vízvezetéki acélcsövek kötését szemléltetjük. A csövek mérete 0 110x5 mm, anyagminősége: szénacél.

cső végén gömhszerüen előalakílott 3 szakasz0 ba gyűrüformájú 5 tömítőanyagot illesztünk. A találmány szerinti csőkötési eljárás szempontjából nem lényeges, hogy az I cső 3 szakaszát milyen eljárással bővítjük fel.

Jelen megvalósítási példánál az 1 cső végét ön5 magában ismert robbantásos csőtágítással bővítettük.

A 2 cső alakítatlan 4 szakaszában 7 tartályt hegyezünk el. Ezen tartály centrálisán elhelyezett 6 robbanóanyag töltetet - pl. 11 g Hexogén - és 8 0 nyomásközvetítő közeget -- pl. vizet - foglal magába. Az ily módon szereli 2 cső 4 szakaszát ütközésig az 1 cső előalakított 3 szakaszába toljuk. Ezután a robbanóanyag töltetet 9 villamos gyutaccsal iniciálva 2 cső belsejében nyomást hozunk 5 léire. Ez a belülről kifelé ható nyomás — a 8 nyomásközvetítő közeg révén — a 2 csövet tágítja, ezáltal az 5 tömítőanyagot az 1 és 2 csövek 3 és 4 szakasza közé préseli és a 2. ábra szerinti kötést alakítja ki.

Kísérleteink szerint ily módon készített kötések 16 bar próbanyomásnak megfeleltek.

A találmány szerinti eljárás alkalmazható minden képlékenyen alakítható fém csőelem kötésére.

Előnye, hogy csővezeték szerelésénél a kötés jó5 ságát csak a tömítés és a csővégek anyagminősége, valamint a nagyon pontosan reprodukálható nyomásimpulzus nagysága határozza meg, tehát a kötés minősége független a kivitelező szubjektivitásától, ellentétben a hegesztett, vagy kézi munkával ³ tömített kötésekkel.

A találmány szerinti eljárás előnye az ismert robbantásos csőkötési eljárásokkal szemben, hogy robbanóanyag töltetet csak a cső belsejében alkal. máz, csökkentve ezzel a hanghatást és igen nagy-2188 850 mértékben fokozva a biztonságot. Á találmány szerinti eljárás előnye továbbá, hogy szereléskor kisebb szögeltéréseket is megenged, alkalmazkodva a munkaárok kialakításához.

A tömítés az összekötni kívánt csővégek valamelyikére gyárilag illeszthető, ezáltal csökken a helyszíni szerelés munkaigénye. Mivel különböző átmérőjű csővégek között hozzuk létre a kötést az esetben is, ha a kötendő csövek azonos átmérőjüek, a találmány szerinti eljárás - bizonyos mérethatárok között — különböző átmérőjű csövek kötésére eleve alkalmazható, kiküszöbölve a hagyományos eljárásoknál ilyen esetekben használatos csőszűkítő idomok alkalmazását.

Szabadalmi igénypontok

Claims (5)

1. Eljárás csővégek összekötésére, amelynek során az összekötendő nagyobb és kisebb átmérőjű csővégeket tömítőanyag közbeiktatásával egymásba helyezzük, azzal jellemezve, hogy az egymásba helyezett csőrészek belsejében nyomásimpulzust létesítünk.

2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a nagyobb átmérőjű csővéget a cső végének feltágításával létesítjük.

3. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy nagyobb átmérőjű csővégként karmantyút alkalmazunk, melyet a tömörséget biztosító anyag közbeiktatásával két kisebb átmérőjű és homlokillesztéssel egymáshoz csatlakoztatott csővég illesztési helyére húzunk.

4. Az 1 - 3. igénypontok bármelyike szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a nyomásimpulzust robbanóanyag iniciálásával létesítjük,

5. Az 1 — 3. igénypontok bármelyike szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a robbanóanyagot a kisebb átmérőjű csővégbe illeszkedő méretű, nyomásközvetítö anyaggal töltött zárt tartályban helyezzük el és gyutaccsal szereljük, majd a tartályt a kisebbik átmérőjű csővégbe illesztjük és a robbanóanyagot iniciáljuk.

2 db ábra

-3188 850

NSZ0₄: Β 21 D 26/08; F 42 D 3/06