HU187446B - Automatic readjusting device for adjusting the braking displacement of brake beams particularly for railroad vehicles - Google Patents

Description

A találmány önműködő utánállító szerkezetre vonatkozik a fékrudazat fékezési elmozdulásának beállításához, különösképpen vasúti járművek részére, két olyan, egymáshoz képest csavarkötéssel teleszkópszerűen állítható, el nem fordíthatóan rögzített rudazati elemmel, amelyek közül legalább az egyik csőszerű kiképzésű. E rudazati elemek egyike a fékerőt kifejtő fékerőgenerátorral, adott esetben a fékhengerrel, másika pedig a fékszervekhez vezető rudazati elemmel van csatolva. A csavarkötés egy menetes orsóra nem önzáró menettel felcsavart anyából álló két olyan csavaros elemet tartalmaz, amelyek közül az egyik csavaros elem forgatható és a kapcsolási út kivételével tengelyirányban el nem tolhatóan van megfogva a csőszerű rudazati elemben, a másik csavaros elem pedig el nem forgathatóan van rögzítve és szilárdan van összekapcsolva a másik rudazati elemmel.

Az utánállító szerkezetnek az oldott állapot esetében a fékezési elmozdulásnak megfelelő játékú olyan ütközöszerkezete van, amely a fékerő irányával azonos zárási irányban rugóval terhelt, eltolható ütközőrésszel van felszerelve. Ezenkívül az utánállító szerkezet a forgatható csavaros elem zárt állapotában el nem fordíthatóan az egyik rudazati elemmel csatoló olyan vezérlő tengelykapcsolóval rendelkezik, amely legalább forgatónyomaték terhelés esetén a nyitási irányban, az ütközőszerkezethez tartozó rugóval összehasonlítva, gyenge nyitóerővel van terhelve és amely az ütközőszerkezethez tartozó rugó felől, az ütközőrészen keresztül a zár rási irányában terhelhető vezérlőszervvel van ellátva.

Az utánállító szerkezetnek része a vezérlő tengelykapcsolóval ellentétesen kapcsolható, a fékerőt átadó forgó kapcsolat az egyik rudazati elem és a forgatható csavaros elem között, továbbá a két rudazati elem közé befeszített, az egyik rudazati elemet a fékerő irányával ellentétesen terhelő előfeszítő rugó.

Az előzőekben megjelölt jellemzőkkel rendelkező utánállító szerkezet az US-PS 3 326 335. számú szabadalmi leírásban van bemutatva és ismertetve. A forgatható, emellett menetes orsóként kialakított csavaros elemmel a végén olyan gyűrűperem van, ami mindkét oldalon kúpos csatlakozó felületet tart. A gyűrűperemnek a fékerő irányába nyúló kúpos csatlakozó felülete a rudazati elemen lévő megfelelő csatlakozó felülettel alkotja a vezérlő tengelykapcsolót, amelyet a nyitás irányába a rudazati elem és a menetes orsó között lévő tengelybeli fészekbe feszített gyenge rugó terhel, a gyűrűperemnek a másik, a fékerő irányával ellentétes kúpos csatlakozó felülete pedig ugyancsak a rudazati elemen lévő ellentétes felülettel képezi a vezérlő csatlakozóval ellentétesen zárható, a fékerőt átvivő forgó kapcsolatot.

A két rudazati elem közé befeszített előfeszítő rugó, ennél az ismert, a fékrudazatba a fékerő terhelése alatti beépítéshez kialakított utánállító szerkezeténél, a vezérlő tengelykapcsolót ennek zárási irányába terheli. Ebből az adódik, hogy a szükséges fékezési elmozdulást meghaladó fékezési elmozdulás esetén a fékezésnél az ütközőszerkezet zárása után, ami a szükséges fékezési elmozdulás visszaál2 lítása után történik, a vezérlő tengelykapcsoló ugyan mentesül az ütközőszerkezethez tartozó rugó ereje alól, azonban továbbra is az előfeszítő rugó erejétől terhelve marad.

A vezérlő tengelykapcsoló csak a fék tényleges fogásakor, a mértéken felüli fékezési elmozdulás visszaállítása után nyit és bármiféle rudazat utánállítási elmozdulás nélkül ezt követőleg azonnal zárja a fékerőt átvivő kapcsolatot, ami a féket szilárdan megfogó fékerőt ezután ezen a zárt kapcsolaton keresztül átadja. Ennél az utánállító szerkezetnél tehát az egész fékezési és fékfeszítési elmozdulás alatt a mértéken felüli fékezési elmozdulásnak semmiféle utánállítása nem történik, hanem csak a következő fékoldás közben kerül sor erre az utánállításra a mértéken felüli fékezési elmozdulásnak a szükséges értékre való csökkentésével. Ez azonban a fékhatás kieséséhez vezethet, ha a fékezési elmozdulás többlete olyan nagy, hogy meghaladja a fékerő-generátor által kifejthető maximális löketet, ami például a féknél egy fékbak, vagy féktuskó elvesztésekor, az elkopott fékbetét új betétre történő cserélése után az utánállító szerkezet szakszerűtlen visszaállításánál, vagy a menetterhelésre tekintet nélkül beállított utánállító szerkezetnél fordulhat elő. Meg kell még jegyezni, hogy ennél az ismert utánállító szerkezetnél az ütközőszerkezet zárása után a fékezési elmozdulás az ezen ütközőszerkezethez tartozó rugó ereje ellen történik, ez a rugó azonban az előfeszítő rugó erejétől függetlenül méretezhető és így nem szükséges túlzottan erősre kész'teni.

Egy másik, a DE-OS 28 05 116 számú nyugatnémet közrebocsátási irat szerinti, előnyös módon a fékhengerbe való beépítésre előkészített utánállító szerkezetnél, ami az ütközőszerkezet elrendezésének kivételével ugyancsak a bevezetőben említett jellemzőknek felel meg, a mértéken felüli fékezési elmozdulás utánállítása a fékezési folyamat alatt legfeljebb egy meghatározott határértékig lehetséges, az ezt a határértéket meghaladó löketet pedig csak a fék oldását követőleg lehet utánállítani. A forgatható csavaros elemen lévő tároló-rugós ütközőszerkezet ilyenkor csak a szükséges fékezési elmozdulás túllépése után hat a vezérlő tengelykapcsolóra a nyitás irányában. A mértéken felüli nagyságú fékezési elmozdulással történő fékezés esetében a szükséges fékezési elmozdulás elérésekor az ütközőszerkezethez tartozó rugónak vissza kell tartania a forgatható csavaros részt a másik rudazati elemmel együtt a vezérlő tengelykapcsoló nyitásáig az előfeszítő rugó erejével szemben, majd ezt követőleg történhet meg az utánállítás elmozdulása addig, amíg az egyik rudazati elem meg nem tesz egy kis, a fékerőt átadó csatlakozás zárásához elegendő, további elmozdulást. Ez a rövid, az utánállításhoz rendelkezésre álló időköz a rugóerő meghatározásával kapcsolatban korlátozza a fék érintése közben a túlzott fékezési elmozdulás utánállítását, a fennmaradó túlzott elmozdulást csak a következő fékoldás közben lehet utánállítani.

Ennek az utánállító szerkezetnek a működéséből látható, hogy az ütközőszerkezethez tartozó rugó erősebb, mint az előfeszítő rugó, ezt pedig ugyancsak erősebbre kell méretezni, mint a vezérlő ten-21

187 446 gelykapcsoló további rugóval megvalósított gyenge nyitó erejét; az ütközöszerkezethez tartozó rugónak tehát viszonylag erősnek kell lennie és ezért fékezés közben felveszi a fékerő-generátor által kifejtett erőnek egy tetemes részét, aminek következtében a fék hatóereje számottevően csökken; az utánállító szerkezetnek tehát amellett, hogy a fék érintésekor a túlzott fékezési elmozdulásnak csak a részleges utánállítása történik meg, ráadásul csak alacsony hatásfoka van.

A bevezetőben említett jellemzőktől teljesen eltérő utánállító szerkezet ismert például a GB-PS 1 397 360. számú angol szabadalmi leírásból olyan forgó csatlakozó részére, aminek részben tengelyirányban eltolhatóan vezetett, rugóval terhelt vezérlőrésze van.

A DE OS 23 37 420. számú nyugatnémet közrebocsátási irat ugyancsak a bevezetésben említett jellemzőktől eltérő olyan utánállító szerkezettel ismertet meg, mint azok az utánállító szerkezetek, amelyek például az említett DE-OS 28 05 116. számú nyugatnémet közzétételi iratban bemutatott utánállító szerkezetben átalakíthatok úgy, hogy például az ugyancsak már említett US-PS 3 326 335. számú amerikai szabadalmi leírásnak megfelelő utánállító szerkezetnek megfelelően a vonóerő irányába ható fékerővel terhelhetőek.

A találmánynak az a feladata, hogy olyan, a bevezetőben említett jellegű utánállító szerkezetet eredményezzen, amely egyszerű felépítése és üzembiztos működési elve mellett a fék érintkezése közben a mértéken felüli fékezési elmozdulás teljes mértékű utánállítását biztosítja a szükséges fékezési elmozdulás beállításával, és amely emellett nagy hatásfokkal rendelkezik úgy, hogy az utánállító szerkezet a fékerő-generátor által kifejtett fékerőnek csak kis részét veszi igénybe, ily módon a fékre közelítőleg a fékerő-generátor által szolgáltatott teljes fékerő hat.

Ezt a feladatot a találmány oly módon oldja meg, hogy a bevezetőben említett jellegű utánállító szerkezetnél a vezérlő tengelykapcsolónak legalább egy kapcsolórésze az előfeszítő rugó előfeszítő erejétől mentesítve van.

Ezzel a megoldással azt érjük el, hogy az ütköző záródásakor a vezérlő tengelykapcsoló az előfeszítő rugóval nem terhelve nyílhat meg és ez az egyik rudazati elem továbbmozgásától, illetve a mértéken felüli fékezési elmozdulásnak a szükséges fékezési elmozdulásra történő rugóval meghatározott utánállításától függetlenül történhet meg. Egyidejűleg ennél a megoldásnál az ütközőszerkezethez tartozó rugó az előfeszítő rugó előfeszítő erejétől függetlenül méretezhető, ez ezért viszonylag lágy lehet és így a rudazatállító szerkezet nagy hatásfoka érhető el.

A továbbiakban a találmány szerint célszerű, ha a forgatható csavaros elem a fékerő irányában, a rudazati elemmel szemben, meg van támasztva az előfeszítő rugó előfeszítő erejét átvevő forgócsapágyon keresztül. Célszerűen a forgócsapágy a forgatható csavaros elem és az egyik rudazati elem közös tengelyében, a közöttük lévő golyó formájában képezhető ki. Ezzel a megoldással egyszerű módon érjük el az egyik rudazati elemtől a csavaros elemeken át a forgatható csavaros elemre jutó előfeszítő erőnek a közvetlen átadását ez utóbbiról a rudazati elemre.

A találmány egyik további jellemzője szerint különösen előnyös, ha adott esetben a forgatható csavaros elem, előzőkben említett, célszerű megtámasztásától függetlenül is a vezérlő tengelykapcsolónak legalább egy kapcsolórésze, az egyik rudazati elem és a forgatható csavaros elem egymáshoz képest lényegében legalább tengelyirányban állandó viszonylagos helyzetében, legalább a vezérlőszerv egy részének ezekhez a részekhez képesti viszonylagos eltolódása által, előnyös módon a tekerő irányával ellentétesen szétkapcsolódik.

Az állítási folyamat könnyebb elérésére ekkor a fékrendszernél a túl nagy fékezési elmozdulás utánállitásához a vezérlő tengelykapcsoló, illetve ennek a kapcsolórésze kinyílik, egyedül legalább a vezérlőszerv egy részének megfelelő könnyed eltolódása által a rudazati elemhez és a forgatható csavaros elemhez képest viszonylagosan, míg az utóbb említett két elem e közben egymáshoz képest viszonylagos helyzetét megtartja. A vezérlő tengelykapcsolónak, illetve kapcsolórészének a nyitása ily módon az előfeszítő rugó összenyomása nélkül történik és ennek ereje sincs így gátolva. A bevezetőben leírt, például az US-PS 3 326 335. számú szabadalmi leírás, vagy a DE -OS 28 05 116. számú közrebocsátási irat szerinti ismert utánállító szerkezeteknél csak a forgatható csavaros elemnek a rudazati elemmel szembeni viszonylagos eltolódása által történhet a vezérlő tengelykapcsoló működése az előfeszítő rugó hatása alatt és így ennek erejével szemben.

A találmány egy további ismérve szerint célszerű az, ha a vezérlő tengelykapcsoló kapcsolószervét nyitóerővel terhelő rugó feszíti. Ettől eltérően azonban a vezérlő tengelykapcsoló a forgatónyomaték hatására nyitóerőt szolgáltató ferde fogazású kiképzéssel is megvalósítható.

A találmány további részei szerint az utánállító szerkezet eredményes és előnyös kiképzése azáltal érhető el, hogy a vezérlőszervnek legalább egy, adott esetben a nyitás irányában előfeszített rugóval terhelt, egy második ütközőcsatlakozón keresztül a fékerő irányába az ütközőrésszel csatlakoztatható olyan vezérlőrésze van, ami forgatható, de tengelyirányban el nem tolhatóan csatlakoztatható azzal a csatlakozórésszel, amely tengelyirányban eltolható, de viszonylag el nem forgathatóan van csatolva a forgatható csavaros elemmel, továbbá, amely a fékerő irányába néző, a rudazati elemen lévő ellentétes idommal a vezérlőtengely-kapcsolót alkotó csatlakozó idomot tartja. A továbbiak szerint emellett a vezérlőrésznek az egyik rudazati elem a fékerő irányával ellentétes szűkületének a sugárirányú falát eltolhatóan keresztező, a rudazati elem kerülete mentén egyenletesen elosztott olyan szárai vannak, amelyek az ütközőcsatlakozón sugárirányban befelé átnyúló gyűrű peremen keresztül hozzáérhetnek az egyik rudazati elem külső kerületén hüvelyszerüen, eltolhatóan vezetett ütközőrésznek a fékerő irányával ellentétes végéhez. A vezérlőrésznek a másik oldalon sugárirányban befeíé nyúló olyan betéte van, amelyen a csatlakozó3

187 446 rész forgathatóan, legalább a fékerővel ellentétesen gördülőcsapágy segítségével van megtámasztva. A gyűrűszerűén kiképzett csatlakozó rész össze van kötve a rajta átdugott, forgatható csavaros elemmel egy tolóidomon keresztül, a csatlakozó elem eltolódását pedig a fékerő irányában a forgatható csavaros elemen lévő ütköző határolja.

Az előzőkben ismertetett kiviteltől eltérően a találmány további megvalósítása szerint azáltal lehet az utánállítószerkezet előnyös, jól beépíthető kivitelét létrehozni, hogy a vezérlőszerv a forgatható csavaros elemet körülvevő olyan gyűrüalakú testként van megvalósítva, amellyel nem fordulhat, de tengelyirányban eltolhatóan van az egyik rudazati elembe beszerelve, továbbá, amelynek a fékerő irányába mutató, az egyik gyűrűalakú közdarabon lévő első ellentétes idommal az első forgó csatlakozót képező kapcsoló idoma van. Ez esetben előnyös továbbá, hogy a közdarab tengelyirányú görgőscsapágyban van megtámasztva az egyik rudazati elemmel szemben a fékerő irányában, valamint az, hogy a közdarabnak van egy másik, a fékerő irányával szembe fordított olyan ellentétes idoma, ami a forgatható csavaros elemen lévő csatoló idommal együtt alkotja a második forgó csatlakozót. Emellett továbbá a közdarabot megtámasztó tengelyirányú görgőscsapágy a forgatható csavaros elemen a tengely mentén eltolható lehet és a tengelyirányú görgőscsapágynak a közdarabbal ellentétes csapágyrésze a fékerő irányában hozzáérhet úgy az egyik rudazati elem gyűrűpereméhez, mint a forgatható csavaros elemen lévő gyűrűperemhez. Az utánállító szerkezetre a fékrudazaton keresztül ható lökések csillapítására ezenkívül előnyösen a fékrudazat gyűrűperemét a rudazati elemen a fékerő irányában rugózottan lehet felszerelni.

A rajzokon a találmány szerint megvalósított utánállító szerkezet négy kiviteli példája van feltüntetve, mégpedig:

1. ábra: az utánállító szerkezet beiktatása a fékrendszerbe vázlatosan ábrázolva,

2. ábra: az utánállító szerkezet első kiviteli példája metszetben,

3. ábra: a 2. ábra szerinti utána’!'tó szerkezet részlete megnövelt léptékben,

4. ábra: az utánállító szerkezet második kiviteli alakja, amely a két csavaros elem felcserélésekor lényegében a 2. ábra szerinti utánállító szerkezetnek felel meg,

5. ábra: az utánállító szerkezet harmadik kiviteli alakja, és

6. ábra: az utánállító szerkezet negyedik kiviteli alakja, amely a csavaros elemek felcserélése esetén lényegében a 4. ábra szerinti utánállító szerkezetnek felel meg.

Az 1. ábra szerinti fékrendszernek a szokásos 1 H alakú fékrudazata van a 2 vonórúd segítségével egymással összekötött azon 3 fékemelőkkel, amelyeknek az egyik vége közé a 4 fékhenger van beillesztve. Az 1. ábra szerinti baloldali 3 fékemelő másik vége ahhoz az 5 rudazati elemhez csatlakozik, amely egy további, vele teleszkóposán összetolható 6 rudazati elemmel a 7 utánállító szerkezetet alkotja. A 6 rudazati elem a kerékféktuskókkal ábrázolt 9 súrlódó fék szokásos, ugyancsak H ala4 kú rudazattal kialakított 8 fékrudazatához csatlakozik.

Az ellenkező oldalon lévő 3 fékemelő másik vége utánállító szerkezet közbeiktatása nélkül van összekötve a további, már nem ábrázolt súrlódó fékek 8 fékrudazatával - ami ugyancsak nincs ábrázolva valamint a 10 vezérlőrúddal. A 10 vezérlőrúd a 7 utánállító szerkezethez vezet, amellyel a 37 ütközőszerkezeten keresztül csatlakoztatható. A 7 utánállító szerkezet tehát a szokásos módon van a fékrendszerbe beépítve.

A 2. ábra szerinti első kiviteli alak esetében a 7 uíánállitó szerkezet 5 rudazati eleme lényegében csőalakú és legalább a 3 fékemelővel ellentétes 11 végződésével körülveszi az ugyancsak csőszerűén kiképzett 6 rudazati elemet, ami teleszkóposán eltolhatóan van benne vezetve.

A két 5 és 6 rudazati elem a közös tengelyük körül el nem forgathatóan van a 3 fékemelőhöz, i'letve a 8 fékrudazathoz csatlakoztatva. A két 5 és 6 rudazati elem között lévő 12 gyűrűalakú térben van az a 13 előfeszítő rugó, amely a 6 rudazati elemet előfeszítő erejével az 5 rudazati elembe irányuló behúzódás irányába terheli. A 7 utánállító szerkezethez tartozik az a csavarzat, amelynek egyik része a 6 rudazati elemnek a 8 fékrudazattal ellentétes végén lévő 14 anya, a másik része pedig az ezzel nem önzáró menettel kapcsolódó 15 menetes orsó. A 15 menetes orsónak az 5 rudazati elem 16 fejrészébe a 6 rudazati elemből benyúló végén a 15 menetes orsó 17 szakasza hosszanti hornyokkal kialakított tolózárként van kiképezve, amelybe a 20 forgó kapcsolat részére a 6 rudazati elem felé forduló, kúpos 19 csatlakozó felülettel ellátott karimaszerű 18 végdarab csatlakozik. A 15 menetes orsó ennél a végénél a 21 golyón forgathatóan támaszkodik az 5 rudazati elemre a 3 fékemelőnek a 22 nyíllal feltüntetett hatása által az 5 rudazati elemre kifejtett fékerő irányában. Az utánállító szerkezet 2. ábra szerinti nyugalmi helyzetében a 19 csatlakozó felület bizonyos távolságra van az 5 rudazati elem megfelelően kúposra kiképzett 23 csatlakozó felületétől. A két 19 és 23 csatlakozó felület együtt alkotja a 20 forgó kapcsolatot.

A 17 szakasz tengelyirányban eltolható a tolózár alkalmazása következtében, azonban el nem forgathatóan van a gyűrűalakú 24 csatlakozó részben megfogva, amely a 22 nyílnak megfelelő eltolás irányában a 25 ütközőként szolgáló 18 végdarabbal állítható meg. A 24 csatlakozó rész az utánállító szerkezet nyugalmi helyzetében zárt, fogazott kúpos csatlakozóként kiképzett 26 vezérlő tengelykapcsoló segítségével kapcsolható össze az 5 rudazati elem 16 fejrészével. A 26 tengelykapcsoló, a 27 pontozott vonal mentén vett metszetét ábrázoló 3. ábra szerint, forgatónyomaték alatt nyitó erőt eredményező, ferde 28 fögoldallal van kiképezve, fogazatával a 24 csatlakozó részen lévő, lényegében a 22 nyíl irányába néző 29 csatlakozó idom és a 16 fejrészen lévő, megfelelő 30 ellentétes idom között. A 22 nyíl irányával ellentétesen a 24 csatlakozórész a 33 száron lévő sugárirányban benyúló 32 betéttel szemben a 31 gördülőcsapágyon van megtámasztva. A 24 csatlakozó rész gyűrűperemszerű 34 nyúlványa a 32 betétnek a 31 gördülőcsapággyal ellen-41

187 446 tétes oldala mögé nyúlik. Az 5 és 6 rudazati elemekhez képest párhuzamos tengelyű és a kerület mentén egyenletesen elosztott 33 szárak eltolhatóan túlnyúlnak az 5 rudazati elem 16 fejrészétől all végződése felé a 35 szűkületet jelentő átmeneten. Az 5 rudazati elem külső kerületén eltolhatóan van a hüvelyszerü 36 ütközőrész elhelyezve, amelyhez a 37 ütközőszerkezet tartozik hozzá és amely a 22 nyíl irányában a 9 súrlódó fék szükséges elmozdulásának megfelelő játékkal a 10 vezérlőrúdon lévő 38 karimával áll szemben. Körülbelül a 36 ütközőrész hosszának közepén van az a sugárirányban befelé nyúló 39 gyűrüperem, amely a 22 nyíl irányába néző oldalával a 40 ütköző csatlakozót képezi a 33 száraknak a 22 nyíl irányával ellentétes végei számára. A 39 gyűrűperem másik oldalán a 37 ütközőszerkezetnek az a 41 rugója érintkezik, amelynek a 22 nyíl irányával ellentétes vége a 11 végződés 42 gyűrűperemén támaszkodik. Egy kicsi, a 13 és 41 rugóhoz képest lágy 43 rugó oly módon van befeszítve a 16 fejrész és a 32 betét, illetve a 33 szárak közé, hogy a 33 szárakat a 40 ütköző csatlakozó zárásának irányába terheli.

Nyugalmi helyzetben, oldott fékek esetében, az utánállító szerkezet alkatrészei a 2. ábrán feltüntetett helyzetben vannak. A 13 előfeszítő rugó a 14 anyán keresztül a 22 nyíl irányába terheli a 15 menetes orsót, amely pedig a maga részéről az 5 rudazati elemre támaszkodik a 21 golyón keresztül. A 39 gyűrűperemen, a 40 ütközőcsatlakozón, a 32 betéttel a 33 szárakon, a 31 gördülőcsapágyon és a 24 csatlakozó részen keresztül a 41 rugó segítségével zárva tartott 26 vezérlő tengelykapcsolót tehát a 13 előfeszítő rugó ereje nem kapcsolja át. A 8 fékrudazat felől a 7 utánállító szerkezetre átadott lökések akaratlanul nem tudják az utánállító szerkezetet átállítani. A 8 fékrudaztaról a 22 nyíl irányában a 6 rudazati elemre gyakorolt lökések a 14 anyán át a 15 menetes orsóra és innen a 21 golyón keresztül az 5 rudazati elemre adódnak át úgy, hogy közben a tengelyirányú terheléstől a 24 kapcsoló rész a 17 szakasz tolóidomán keresztül mentes marad és csak rövid idejű, átállást nem okozó forgatónyomaték lökéseket szenved el. A 6 rudazati elemre a 22 nyíl irányával ellentétesen ható lökésterhelések esetén a 13 előfeszítő rugó előfeszítésével ellentétesen a 2. ábra szerint kismértékben balra tér ki a 6 rudazati elem, miközben a 25 ütköző oldási játéka az elmozdulást felveszi. A 24 csatlakozó rész tehát ugyancsak nem szenved tengelyirányú terhelést a lökésigénybevételek következtében és ily módon a 26 vezérlő tengelykapcsoló biztosan zárva marad.

A fékezés megkezdésére a 4 fékhengert sűrített levegő működteti, aminek következtében az 1, ábra baloldali 3 fékemelője az 5 rudazati elemre a 22 nyíl irányába mutató erőt fejt ki és az 5 rudazati elemet ily módon a 2. ábra szerint jobbra húzza. All végződésen és a 13 előfeszítő rugó előfeszítésével az 5 rudazati elem elmozdulása átadódik a 6 rudazati elemre, amely a 8 fékrudazattal a 9 súrlódó féket az érintkezés irányába mozdítja el. Egyidejűleg a 38 karima a 36 ütközőrész felé közeledik, tehát a 37 ütközőszerkezet légrése csökken.

A 9 súrlódó fék helyes oldási játéka esetén ez a folyamat, amelynél a 7 utánállító szerkezet mint egységes, merev szerkezeti elem a 2. ábra szerint jobbra tolódik addig, amíg még erőmentesen érintkezik Ebben a pillanatban a 38 karima is érintkezésbe kerül a 36 ütközőrésszel, aminek következtében a 37 ütközőszerkezet zárttá válik.

Az 5 rudazati elemnek a 22 nyíl irányába történő további elmozdulása esetén a 9 súrlódó fék által kifejtett, a továbbmozgással szemben gyorsan növekvő ellenállás a 13 előfeszítő rugó összenyomása mellett a 8 fékrudazaton keresztül visszatartja a 6 rudazati elemet és egyidejűleg a 38 karima zárt 37 ütközőszerkezeten keresztül megakadályozza a 36 ütközőrész további mozgását jobb felé, úgyhogy a 41 rugó is összenyomódik. A 36 ütközőrésszel együtt a 43 rugó erejének hatása alatt a 33 szárak és ezekkel a 34 nyúlványon keresztül kapcsolódó 24 csatlakozó rész is állva marad, a 14 anyán keresztül pedig a 6 rudazati elem a 15 menetes orsót tartja vissza. Az 5 rudazati elem további elmozdulása során ily módon szétkapcsolódik a 26 vezérlő tengelykapcsoló, aminek azonban a 15 menetes orsóra ható forgató nyomaték hiányában további következménye nincs és ezt követőleg azonnal a 19 csatlakozó felület érintkezésbe kerül a 23 csatlakozó felülettel; azaz a 20 forgó kapcsolat záródik. Ezután a zárt 20 forgó kapcsolattal az ily módon el nem forgathatóan megfogott 15 menetes orsót, a 14 anyával pedig a 6 rudazati elemet magával viszi az 5 rudazati elem, aminek következtében, adott esetben a 8 fékrudazat rugalmas megfeszítésével, a 9 súrlódó fék biztonságosan fog. A 36 ütközőrészt emellett a 41 rugó további összenyomása közben a 38 karima visszatartja, a 40 ütközőcsatlakozó oldódik és a 33 szárak, valamint a 24 csatlakozó rész követi az 5 rudazati elem mozgását nyitott 26 vezérlő tengelykapcsoló mellett.

Az ezt követő fékoldás során a megfelelő fordított folyamat játszódik le. A 22 nyíl irányában a 3 fékemelő által az 5 rudazati elemre kifejtett csökkenő fékerő esetén a 9 súrlódó fék és a 8 fékrudazat megszűnő feszítése a 38 karimával érintkezésben maradó 36 ütközőrész kivételével a 7 utánállító szerkezetet balfelé vonja addig, amíg már a 9 súrlódó fék csak erőmentesen érintkezik. A 9 súrlódó fék helyes oldási játéka esetén az oldásnak ebben a fázisában a 40 ütköző csatlakozó záródik. Az 5 rudazati elem baifelé történő további elmozdulása közben ily módon a megnyúló 13 előfeszítő rugó mellett a 8 fékrudazattal és a 15 menetes orsóval, valamint a 36 ütközőrésszel a 6 rudazati elem, a 43 rugó összenyomása mellett pedig a 33 szárak, a 31 gördülőcsapágy, valamint a 24 csatlakozórész állva marad. A 20 fcrgókapcsolat megszakad, a 26 vezérlőtengelykapcsoló pedig ennél fogva záródik és a 15 menetes orsó, amely a fék megfogásának szakaszában, zárt 20 forgókapcsolat mellett, a 21 golyóról felemelkedett, ismét a 21 golyóra támaszkodik. Az 5 rudazati elem bal felé történő további oldási elmozdulása során magával viszi a 21 golyóval a zárt 26 vezérlőtengely-kapcsoló segítségével elfordulás ellen biztosított 15 menetes orsót, valamint a 14 anyával a 6 rudazati elemet, aminek következtében a 9 súrlódó fék oldódik. Egyidejűleg az 5 rudazati elem mozgása átadódik a zárt 26 vezérlőtengelykapcsolón keresztül a 24 csatlakozórésznek, a 31

187 446 gördülőcsapágynak és a 33 száraknak, továbbá a zárt 40 ütközőcsatlakozón át a 36 ütközőrésznek a 37 ütközőszerkezet oldódása közben. Az 5 rudazati elem oldási elmozdulásának befejeztekor a súrlódó fék a szükséges fékezési elmozdulásnak megfelelően oldódott és a 37 ütközőszerkezet ennek a szükséges fékezési elmozdulásnak megfelelő mértékben van kinyitva. Ezáltal a kiindulási állapot, azaz a nyugalmi állapot ismét helyreállt.

Ha a 9 súrlódó féknek a fékezés kezdetekor a megengedettnél nagyobb fékezési elmozdulása lenne, akkor a 37 ütközőszerkezet záródásáig a befékezés a szükséges fékezési elmozdulás megtételével úgy történik, mint az előzőekben leírt esetben, amikor a 7 utánállító szerkezet egészében, mint merev test jobbra tolódott el. A 37 ütközőszerkezet záródása után, amely még a 9 súrlódó fék érintkezése előtt történik, az 5 rudazati elem ezt követő mozgása során a 36 ütközőrészt a 38 karima a 41 rugó megfeszítése mellett visszatartja, a 43 rugó pedig az előzőekben már leírtak szerint a 26 vezérlő tengelykapcsolót nyitja. A 26 vezérlő tengelykapcsolónak az ily módon való nyitási folyamata alatt a 15 menetes orsó, valamint a 6 rudazati elem a 13 előfeszítő rugó hatására követi az 5 rudazati elem mozgását, a 15 menetes orsó tehát a 21 golyón keresztül még az 5 rudazati elemhez ér. A 26 vezérlő tengelykapcsoló nyitásakor a 15 menetes orsó elfordulásának gátlása megszűnik, ezért a 13 előfeszítő rugó a 6 rudazati elemet be tudja húzni az 5 rudazati elem 11 végződésébe úgy, hogy közben a 14 anya és a nem önzáró menet a 15 menetes orsót forgásba hozza.

Lényeges az, hogy e művelet közben a 15 menetes orsó a 13 előfeszítő rugó tengelyirányú erőhatása alatt az 5 rudazati elem mozgását követi, tehát az rudazati elem továbbhaladása következtében a 20 forgókapcsolat nem tud záródni. A 6 rudazati elem behúzódása a 15 menetes orsó forgásának következtében addig tart, amíg a 9 súrlódó fék nem érintkezik. A teljes elmozdulás szempontjából az utánállító szerkezet ezen megrövidülési folyamata közben az 5 rudazati elem csak lényegtelen elmozdulást tesz jobbfelé, ezáltal a szükséges fékezési elmozdulás értéke legfeljebb elhanyagolható kis járulékkal módosul. A 9 súrlódó fék érintkezése után az elmozdulással szemben gyorsan megnövekvő ellenállás a 13 előfeszítő rugó összenyomódása közben a 6 rudazati elemet visszatartja, a 14 anya a 15 menetes orsót is a 21 golyó felemelése mellett megtartja és a 20 forgókapcsolat záródik. Az ezt követő fékezési elmozdulás során az 5 rudazati elem a 20 forgókapcsolat segítségével magával viszi úgy a 15 menetes orsót és a 14 anyát, mint azt a fék forgásának folyamata során már leírtuk és a 9 súrlódó fék szilárdan megfeszül.

A befékezés közben tehát már bekövetkezik az utánállító szerkezet olyan megrövidülése, hogy a túl nagy fékezési elmozdulás a szükséges mértékre csökken, az utánállító szerkezet ez esetben tehát azonnal működik. Lényeges az, hogy az utánállítás mértékét ne korlátozza az 5 rudazati elem továbbmozgása, vagy a rugóerők megfelelő meghatározása, hanem folyamatosan történhessen a szükséges fékezési elmozdulás eléréséig.

Az ezt követő fékoldás úgy történik, amint ezt az előzőekben már leírtuk.

Amennyiben a fékezés kezdetekor a 9 súrlódó féknek a szükséges fékezési elmozdulásánál kisebb ⁵ elmozdulási lökete van, az 5 rudazati elem jobbra történő kezdeti elmozdulása után a 9 súrlódó fék előbb kerül érintkezésbe a kerékkel, mint a 36 ütközőrész a 38 karimával. Az 5 rudazati elem továbbhaladása közben az elmozdulással szemben gyor¹⁰ san növekvő ellenállás következtében a 6 rudazati elem a 14 anyával együtt állva marad, aminek következtében a 21 golyó felemelkedésével a 15 menetes orsó is vissza van fogva. Az 5 rudazati elem kismértékű továbbmozdulása során, amint a 41 ¹⁵ rugó erejének hatására a 36 ütközőrész és a zárt 40 ütközőcsatlakozón keresztül a 33 szárak, a 31 gördülőcsapágy és a 24 csatlakozó rész is követ a helyben maradó 15 menetes orsó 17 szakaszán eltolódva, záródik a 25 ütköző, azaz a 18 végdarab a ²⁰ 22 nyíl irányával ellentétesen a 24 csatlakozó részhez ér. Az 5 rudazati elem ezt követő elmozdulása során a 15 menetes orsó visszatartja a 25 ütközőn keresztül a 24 csatlakozó részt, a 31 gördülőcsapágyon, valamint a 40 ütközöcsatlakozón keresztül ²⁵ pedig a 36 ütközőrészt, addig, amíg a 26 vezérlő tengelykapcsoló kinyílik. A 26 vezérlő tengelykapcsoló kinyílásakor a menetes orsó forgathatóvá válik és ezért a 41 rugó következtében a 22 nyíl irányában ható tengelyirányú terhelés hatására kö³θ veti a 14 anyából való kicsavarodásával az 5 rudazati elem további mozgását; ekkor az erőátadás a 4í rugótól a rudazati elem további mozgását ugyancsak követő alkatrészeken, a 36 ütközőrészen, a 33 szárakon, a 31 gördülőcsapágyon, a 24 csatlakozórészen és zárt 25 ütközőn keresztül a 15 menetes orsóig terjed. A 9 súrlódó fék érintkezése óta e folyamat alatt az 5 rudazati elemnek a teljes elmozduláshoz képest csak kismértékű elmozdulása következik be, nevezetesen a 29 ütköző zárásá40 hoz, valamint a 26 vezérlő tengelykapcsoló nyitásához szükséges elmozdulás, aminek következtében a súrlódó fék szükséges fékezési elmozdulása csak elhanyagolhatóan kis értékkel módosul. Az 5 rudazati elem továbbmozgása során addig követi ezt a mozgást a 14 anyából jobbfelé kicsavarodó 15 menetes orsó, amíg a 36 ütközőrész a 38 karimához ütközik, tehát amíg a 37 ütközőszerkezet nem záródik. E folyamat közben az utánállító szerkezet a 6 rudazati elemnek a 13 előfeszítő rugó összenyomó50 dása mellett a 11 végződésből történő kihúzódása által oly módon nyúlik meg, hogy a 9 súrlódó fék fékezési elmozdulása a szükséges mértékig megnövekszik. Az 5 rudazati elem további elmozdulása közben a zárt 37 ütközőszerkezet a 36 ütközőrészt a 41 rugó összenyomódása közben visszatartja, ennek megfelelően a 43 rugó a 33 szárakat, valamint a 34 nyúlványokon keresztül a 24 csatlakozó részt tartja vissza, a 15 menetes orsóra pedig ezzel többé már nem hat tengelyirányú terhelés. A 15 menetes

5Q orsó tehát állva marad, a 20 forgókapcsolat záródik és most már, amint ezt az előzőekben már a 9 súrlódó fék megfeszítésével kapcsolatban leírtuk, az 5 rudazati elem az ezt követő elmozdulása során a 22 nyíl irányában a zárt 20 forgókapcsolat révén az ismert elfordulás mentesen megfogott 15 menetes orsót, a 14 anyát és a 6 rudazati elemet magával

187 446 viszi a 9 súrlódó fék szilárd megfogása érdekében. A 33 szárak, valamint a 26 vezérlő tengelykapcsoló az 5 rudazati elem mozgását követi ez alatt a megfeszítési elmozdulás alatt, miközben a 37 ütközőszerkezet visszatartja a 36 ütközőrészt a 41 rugó összenyomása közben.

A 9 súrlódó fék túl kicsi fékezési elmozdulása esetén is tehát a fékezés kezdetekor megtörténik a fékezési elmozdulás helyesbítése még a súrlódó fék közelítőleg erömentes érintkezésekor, az utánállító szerkezet tehát ekkor is azonnal működik.

Az ezt követő fékoldás a már leírtak szerint történik.

Meg kell állapítani, hogy a 7 utánállító szerkezet valamennyi munkafolyamata közben a 13 előfeszítő rugó és 41 rugó egymástól teljesen függetlenül hat és ennek megfelelően egymástól függetlenül oly módon vannak méretezve, hogy az általuk mozgatott alkatrészeket biztonsággal tudják mozgatni. A 37 ütközőszerkezethez tartozó 41 rugó ily módon a 13 rugótól függetlenül viszonylag lágyra készíthető el, ezért fékezés során a 41 rugó összenyomásához a fékerőnek csak csekély részét emészti fel és ennek megfelelően az utánállító szerkezet hatásfoka nagy. A 43 rugó a 13 előfeszítő rugónál és a 41 rugónál gyengébbre méretezhető.

Az előzőkben ismertetett működési leírás szerint meghatározott működési szakaszokban a 43 rugó a 26 vezérlő tengelykapcsoló nyitását végzi. A leírt kiviteli alaktól eltérően ilyenkor a 28 fogoldalak nemcsak olyan ferdék lehetnek, amelyek a forgató nyomatékkai való terhelés esetén nyitóerőt hoznak létre, hanem a fogazat sokkal inkább a forgatónyomaték terhelésre merőleges fogoldallal is rendelkezhet. Lehetséges azonban az is, hogy a vezérlő tengelykapcsoló nyitását nem egyedül a 43 rugó végzi, hanem ehhez a 26 vezérlő tengelykapcsolót terhelő forgatónyomatékot támogatásul, vagy önmagában is kihasználjuk. A 26 vezérlő tengelykapcsoló fogazatának a 2. ábra kapcsán leírt módon ferde 28 fogoldalakkal való kiképzése esetén az 5 rudazati elem 30 ellentétes idoma forgatónyomaték terhelés felléptekor a 24 csatlakozó részt elnyomja, aminek következtében ez megfelelő forgatónyomaték terhelésnél ugyancsak a 26 vezérlő tengelykapcsoló nyitását eredményezheti például a 41 rugó terhelésével ellentétesen. A 28 fogoldalak megfelelő kiképzésénél ily módon a 43 rugót lehet még lágyabbra elkészíteni, illetve akár teljesen elhagyni anélkül, hogy a 7 utánállító szerkezet működési módja egyebekben változna.

A 9 súrlódó fék elkopott betéteinek újakra való cserélése esetén az utánállító szerkezet a 9 súrlódó fék fékbakjainak, illetve féktuskóinak egyszerű visszatolásával visszaállítható. Ennél a visszaállításnál a 2. ábra szerint a 6 rudazati elemet balfelé kihúzzuk a 13 előfeszítő rugó ereje ellenében a 11 végződésből úgy, hogy közben ez a 14 anya közvetítésével a 15 menetes orsót addig magával viszi, amíg a 25 ütköző záródása után a 41 rugó erejével ellentétesen a 24 csatlakozó rész is meg nem mozdul és nem oldódik a 26 vezérlő tengelykapcsoló, a 20 forgókapcsolat pedig ilyenkor még nyitott. A 6 rudazati elem további kihúzásánál a 14 anyában elfordul a 15 menetes orsó jobbfelé a 41 rugó tengelyirányú terhelése mellett, aminek következtében az utánállító szerkezet visszaállítása megtörténik. A visszaállítás befejezése után a 26 vezérlő tengelykapcsoló ismét bekapcsolódik. Lényeges az, hogy az ezt követő fékezésnél a fékezés kezdetekor a visszaállítás túlzott mértékű elmozdulása azonnal utánáll íródjon, azaz a fékezést a visszaállításhoz túlzott mértékű elmozdulás ne befolyásolja.

A 2. ábra szerinti utánállító szerkezet egyszerű módon úgy módosítható, hogy elfordulni képes csavaros elemként nem a menetes orsó, hanem az anya szolgál. Ilyen módon kialakított utánállító szerkezet a 4. ábrán van feltüntetve. A 4. ábra szerinti utánállító szerkezetnél a megfelelő alkatrészek azonos hivatkozási jellel, az egymásnak működésükben megfelelő alkatrészek pedig a 2. ábra szerinti, „a” indexszel kiegészített hivatkozási jellel vannak jelölve.

A 4. ábra szerinti állítószerkezetnél a csőszerű 5a rudazati elem bizonyos sugárirányú játékkal veszi körül azt a 15a menetes orsót, amely mereven van a rúdszerű 6a rudazati elemmel összekapcsolva. Az 5a rudszati elemen eltolható az a 10 vezérlő rúddal összekötött 38a karima, amellyel a szükséges fékezési elmozdulásnak megfelelő távolsággal áll szemben az ugyancsak az 5a rudazati elemen, valamint az ezzel mereven összekötött 11 végződésen eltolható 36 ütközörész. A 2. ábra szerinti 16 fejrésznek megfelelő 16a alkatrész a 4. ábra szerint az 5a rudazati elem csőszerű szakasza és a 11 végződés között helyezkedik el és körülveszi a benne forgathatóan csapágyazott 14a anyát. A 15a menetes orsóval a nem önzáró menet segítségével összecsavarozott 14a anya a 22 nyíl irányának megfelelő fékerő irányába a 21 golyónak megfelelő 21a gördülőcsapágyon keresztül támaszkodik az 5a rudazati elemre. A másik oldalon a 14a anya a 20 forgókapcsolattal csatlakoztatható a 16a alkatrésszel, illetve az 5a rudazati elemmel. A 14a anya 17a szakasza a csak tengelyirányú elmozdulást megengedő, a viszonylagos elfordulást azonban kizáró tolózáron keresztül van a 24 csatlakozó részhez kapcsolva, amely viszont egyfelől a 26 vezérlő tengelykapcsolón a 16a alkatrészhez, illetve az 5a rudazati elemhez csatlakoztatható, másfelől pedig a 31 görd llőcsapágyon keresztül a 43 rugóval terhelt 33 szárakra támaszkodik. A maguk részéről a 33 szárak a 40 ütköző csatlakozón keresztül a 36 ütközőrésznek támaszkodnak a 22 nyíl irányával ellentétesen. Az 5a rudazati elem csőszerű szakaszát körülvevő 41 rugó az 5a rudazati elem 16a alkotórésze és a 36 ütközőrésznek a 38a karimával szomszédos 44 homlokoldala közé van befeszítve. A 13 előfeszítő rugó a 11 végződés 45 homlokoldala és a 6a rudazati elem rúdszerű részének átmeneténél lévő 46 perem között van a 15a menetes orsóra illesztve

Eltekintve a 15, illetve a 15a menetes orsó és a 14, illetve 14a anya forgatható, illetve nem forgatható rögzítésének felcserélésétől, a forgatható, illetve nem forgatható csavaros elemek vonatkozásában a

4. ábra szerinti utánállító szerkezet működése teljesen megfelel a 2. ábra szerinti hasonló szerkezetnek, ezért a 4. ábra szerinti utánállító szerkezet működési módjának a különálló leírása nem szükséges.

Az 5. és 6. ábra szerinti utánállító szerkezeteknek

187 446 a felépítése a vezérlő tengelykapcsolónak megfelelő részeknél eltérő az előzőleg leírt kiviteli alakoktól, azonban a működésükben egymásnak messzemenően megfelelnek.

Az 5. ábra szerinti utánállító szerkezetnek a 2. ábra szerintihez hasonlóan, forgatható csavaros elemként menetes orsója van, ezért kiviteli alakja tekintetében a 2. ábra szerintivel hasonlítható öszsze. Az azonos részeket ezért a 2. ábrán is alkalmazott hivatkozási jelek jelölik, a működésükben megfelelő alkotórészekre pedig a 2. ábra szerinti „b”-indexszel kiegészített hivatkozási számok utalnak.

Az 5. ábra szerinti utánállító szerkezetnek két el nem forgatható olyan 5 és 6 rudazati eleme van, amelyek között a 13 előfeszítő rugó van befeszítve. A 6 rudazati elemmel összekapcsolt és ily módon el nem forgatható 14 anya a nem önzáró menettel van összecsavarozva a forgatható 15b menetes orsóval. A 15b menetes orsónak olyan 18b peremrésze van, amely egyrészt az 5 rudazati elem felé a 20 forgókapcsolatot alkotja, másrészt pedig a 47 csatlakozó idomot tartja. A 47 csatlakozó idom a hengeres 48 szakaszban folytatódik, ami pedig a 49 gyűrűperemben végződik. A 15b menetes orsónak a 22 nyíl irányába eső vége kis távolságra van az 5 rudazati elem egyik falával szemben. Az 5 rudazati elem külső kerületén van az a 36 ütközőrész eltolhatóan csapágyazva, amellyel szemben a súrlódó fék szükséges fékezési elmozdulásának megfelelő távolságban, a 22 nyíl irányában a 2. ábra szerinti 38 karimának megfelelő 38b ellentámasz helyezkedik el. A 36 ütközőrész 39 gyűrűpereme és az 5 rudazati elem közé van a 41 rugó beszorítva. A 39 gyűrűperemen helyezkednek el a 40 ütköző csatlakozó közvetítésével a 22 nyíl irányában azok a 33 szárak, amelyek az 5 rudazati elem falán eltolhatóan haladnak keresztül. Az 5 rudazati elemen belül a 33 szárak az 50 gyűrűalakú testhez érnek, amely körülbelül a 47 csatlakozó idom magasságában veszi körül a 15b menetes orsót. Az 50 gyűrűalakú test az 51 tengelyirányú fogazattal együtt a tengely irányában eltolható, azonban az 5 rudazati elemben el nem forgatható. Az 50 gyűrűalakú testnek a 22 nyíl irányába nyíló kúpos belső felületén van az a csatlakozóidom, amely a gyűrűalakú 52 közdarabon lévő megfelelő ellentétes idommal alkotja az utánállító szerkezet vezérlőszervének 53 első forgó csatlakozóját. Az 52 közdarabnak van egy második, a 22 nyíl irányával szembeforduló ellentétes idoma, amely a 47 csatlakozó idommal együtt a vezérlőszerv 54 második forgó csatlakozóját alkotja. Az 52 közdarab a másik oldalon, a 22 nyíl irányában, az 55 tengelyirányú görgőscsapágyon keresztül annak az 56 gyűrűperemnek támaszkodik, amely az 57 tányérrugóval van rugalmasan megtámasztva az 5 rudazati elem egyik falán. Az 55 tengelyirányú görgőscsapágy a 48 szakaszon tengelyirányban elcsúsztatható úgy, hogy az 54 második forgó csatlakozó zárt helyzetében az 55 tengelyirányú görgőscsapágy és a 49 gyűrűperem között legalább az 54 második forgó csatlakozó nyitásához szükséges elmozdulásnak megfelelő távolság marad. Az 50 gyűrűalakú test és az 56 gyűrűperem között a lágy 43 rugó van elhelyezve. A két 53 és forgó csatlakozó a vezérlő tengelykapcsoló részcsatlakozóit képezi.

A nyugalmi helyzetben lévő utánállító szerkezet esetében az alkatrészek az 5. ábrán látható helyzetben vannak. A 41 rugó a 33 szárak, valamint az 50 gyűrűalakú test segítségével a vezérlő tengelykapcsoló részcsatlakozóját képező 53 első forgó csatlakozót zárva tartja a 43 rugó erejével szemben. Az 53 első forgó csatlakozótól a 41 rugó által kifejtett erő továbbadódik az 52 közdarabon az 55 tengelyirányú görgőscsapágyon, az 56 gyűrűperemen és az 57 tányérrugón keresztül az 5 rudazati elemhez, amelynek a másik oldalán a 41 rugó megtámaszkodik. A 13 előfeszítő rugó a 14 anyán, valamint a 15b menetes orsón keresztül az 54 második forgó csatlakozót nyomja a zárás irányába; a 13 előfeszítő rugó erőfolyama az 52 közdarabon, az 55 tengelyirányú görgőscsapágyon, az 56 gyűrűperemen és az 57 tányér-rugón át záródik. A 15b menetes orsót tehát a két zárt 54 és 53 forgó csatlakozó, valamint az 51 fogazat elfordulás mentesen tartja úgy, hogy közben a vezérlő tengelykapcsoló részcsatlakozójaként az 53 első forgócsatlakozó a 13 előfeszítő rugó erejével nincs terhelve.

A fékezési és oldási folyamat a 2. ábra szerinti utánállító szerkezet kapcsán leírtakhoz hasonlóan zajlik le:

A súrlódó féknél a szükséges fékezési elmozdulásnak megfelelő játékkal történő fékezés esetén kezdetben az 5. ábra szerinti utánállító szerkezet merev testként mozog a 22 nyíl irányába mindaddig, amíg a súrlódó fék a keréken érintkezik és a 36 ütközőrész érintkezésbe nem kerül a 38b ellentámasszal. Az 5 rudazati elem továbbmozgásakor a rudazat visszatartja a 36 ütközőrészt, valamint a 6 rudazati elemet, a 15b menetes orsó az 52 közdarabbal, illetve az 50 gyűrűalakú testtel ugyancsak záródik. Az 5 rudazati elem további fékrögzítő elmozdulása során a 20 forgókapcsolat segítségével elfcrdulásmentesen tartott 15b menetes orsó és ettől z 14 anyán keresztül a 6 rudazati elem a súrlódó féket a szilárd fékrögzítés céljából magával viszi, miközben a 36 ütközőrész a 41 rugó megfeszítése és a 40 ütköző csatlakozó nyitása mellett visszamarad. Meg kell állapítani, hogy az 5. ábra szerinti utánállító szerkezet fékezés folyamatánál a fék érintkezésétől a szilárd megfogásig történő elmozdulás közben is a 15b menetes orsót forgás mentesen tartja különösebb megszakítás nélkül a 20 és az 53 forgó csatlakozó.

A fék ezt követő oldásakor a megfelelő fordított folyamat játszódik le.

Tál nagy fékezési elmozdulással kezdődő fékezés esetén a szükséges fékezési elmozdulás megtétele után a 36 ütközőrészt a 38b ellentámasz visszatartja, az 5 rudazati elem továbbmozgása során a 43 rugó nyitja az 53 első forgó csatlakozót és ezáltal a 15b menetes orsó forgatható vá válik. Ennek következtében a 13 előfeszítő rugó gyorsan jobbfelé tudja elmozdítani a súrlódó fék érintkezéséig a 6 rudazati elemet úgy, hogy a 14 anyában a 15b menetes orsó elfordul és a 14 anyába beletekeredik. Az 54 második forgócsatlakozó e közben zárva marad és az 52 közdarab együtt forog a 15b menetes crsóval. A súrlódó fék túl nagy fékezési elmoz-81

187 446 dulása tehát utánállítódik a szükséges fékezési elmozdulás mértékére a befékezési folyamat közben azutánállító szerkezet megrövidülésével. A súrlódó fék érintkezése után a mozgás ellen gyorsan fellépő ellenállás a 6 rudazati elemet visszatartja, a 15b menetes orsó állva marad, a 20 forgókapcsolat záródik, az 5 rudazati elem további, a féket szilárdan megfogó elmozdulásánál pedig ez magával viszi a 20 forgó kapcsolat segítségével a forgásmentesen rögzített 15b menetes orsót, a 14 anyát, valamint a 6 rudazati elemet. Az 53 első forgó csatlakozó a gyártási tűréseknek megfelelően közvetlenül a 20 forgókapcsolat záródása előtt kapcsolt állásba kerülhet és lehetővé teszi a 20 forgókapcsolat szilárd megfeszítését fogainak tengelyirányú játéka segítségével. Azonban az 53 első forgó csatlakozó a túl nagy fékezési elmozdulás utánállítását követő, a féket szilárdan rögzítő elmozdulás alatt is nyitott maradhat és csak az oldási folyamat közben záródhat a fék szilárd rögzítéséből a súrlódó fék erőmentes érintkezésébe való átmenet során a 41 rugó erejének hatására. Ezekből a különféle működési lehetőségekből továbbiak nem következnek. A további oldási folyamat a már leírtak szerint zajlik le.

Ha a súrlódó fék a fékezés kezdetekor túl kis fékezési elmozdulással rendelkezik, akkor az 5 rudazati elemnek a 22 nyíl irányába történő mozgása során a súrlódó fék érintkezésekor ez a 6 rudazati elemet a 13 előfeszítő rugó erejével szemben visszatartja előbb, mint a 36 ütközőrész érintkezése bekövetkezik a 38b ellentámaszon. Az 5 rudazati elem további elmozdulása esetén ez a 41 rugó közvetítésével magával viszi a 36 ütközőrészt, a 33 szárakat, az 50 gyűrűalakú testet, a zárt 53 első forgó csatlakozón keresztül pedig az 52 közdarabot, az 55 tengelyirányú görgőscsapágyat, valamint az 56 gyűrűperemet, miközben a 14 anyán keresztül a 6 rudazati elem a 15b menetes orsót visszatartja. Az 55 tengelyirányú görgőscsapágy e közben az 54 második forgó csatlakozás nyitása mellett érintkezésbe kerül a 49 gyűrűperemmel. Az 54 második forgó csatlakozó nyitásakor a 15b menetes orsó elforgathatóvá válik és a továbbiakban az 5 rudazati elem mozgását követi a 22 nyíl irányában a 14 anyából kicsavarodva a 49 gyűrűperemnek az 55 tengelyirányú görgőscsapágyon bekövetkezett érintkezése miatt. A szükséges fékezési elmozdulás megtétele után a 36 ütközőrész érintkezésbe kerül a 38b ellentámasszal és ez ennek következtében visszatartja. Az 5 rudazati elem további mozgásánál ezért a 6 rudazati elemmel együtt visszamarad a 15b menetes orsó az 52 közdarabbal, valamint az 50 gyűrűalakú testtel mindaddig, amíg a 20 forgó kapcsolat nem záródik. Ezután az 5 rudazati elem a. 20 forgókapcsolaton, a forgásmentesen tartott 15b menetes orsón és ezáltal a 14 anyán keresztül magával viszi a 6 rudazati elemet a súrlódó fék szilárd megfogásának céljából. A fék szilárd megfogásához szükséges ezen elmozdulás kezdetekor ismét záródik az 54 második forgó csatlakozó és ezt követőleg az 52 közdarab, majd közvetlen ezután az 50 gyűrűalakú test is részt vesz az elmozdulásban. Tehát túl kis fékezési elmozdulás fennállása esetén is a súrlódó fék érintkezési folyamat közben megtörténik az utánállítás az. utánállító szerkezet megnyúlásával.

Az ezt követő fékoldás a már ismertetett módon történik.

Az 5. ábra szerinti utánállító szerkezetnél is megtörténik a súrlódó fék túl nagy, vagy túl kicsi fékezési elmozdulásának azonnali, teljes mértékű viszszaállítási a szükséges fékezési elmozdulás mértékére.

Az 5. ábra szerinti utánállító szerkezetnél a 2. ábrán bemutatott utánállító szerkezetnek megfelelően a 1.5b menetes orsó tölti be az elforgatható csavaros elem szerepét. Lehetséges azonban a 4. ábrának megfelelően a menetes orsót el nem forgatható, az ínyát pedig forgatható csavaros elemként kiképezni. A 6. ábrán ilyen módon módosított utánállító szerkezet van ábrázolva.

A 6. ábra szerinti utánállító szerkezet felépítésében a 4. ábrán bemutatott utánállító szerkezetnek felel meg, amelynél csupán az ottani vezérlő szerv helyett az 5. ábrának megfelelő utánállító szerkezet vezérlőszerve szerepel az 50 gyűrűalakú testtel, amely a tengelyirányú 50 fogazat következtében el nem fordulhat, azonban tengelyirányban eltolható, továbbá az 52 közdarabbal, a két 53 és 54 forgócsatlakozóval, a 49 gyűrüperem sesítségével megtámaszthat 55 tengelyirányú görgőscsapággyal, és végül, az 5 rudazati elemmel szemben az 57 tányérrugó segítségével megtámasztható 56 gyűrűperemmel. Az 5. ábrán látható utánállító szerkezethez képest, í melynél a 14 anya, mint el nem forgatható csavaros elem, a 15b menetes orsó pedig mint forgatható csavaros elem szerepel, ezek felcserélésétől eltekintve a forgatható csavaros elemként a 14a anyával, el nem forgatható csavaros elemként pedig a 15a menetes orsóval felszerelt 6. ábra szerinti utánállító szerkezet az utánállító szerkezet működése tekintetében egymásnak megfelel, ezért a 6. ábrán látható utánállító szerkezet működésének leírása szükségtelen.

Az 5. és a 6. ábra szerinti utánállító szerkezeteket, éppen úgy, mint a 2. és a 4. ábrán bemutatott utánállító szerkezeteket a súrlódó fék szétfeszítésével lehel visszaállítani. Ha a 6 rudazati elemre az 5. ábra szerint balfelé a 13 előfeszítő rugó előfeszítését meghaladó erő hat, akkor a 6 rudazati elem az 5 rudazati elemből balfelé kihúzódik. Ilyenkor a 14 anya kezdetben a 15b menetes orsót magával viszi, az 54 második forgó csatlakozó megnyílik, ezután a 49 gyűrűperem az 55 tengelyirányú görgösesapággyal érintkezésbe kerül és a 15b menetes orsót a balfelé történő további eltolódás ellen szilárdan tartja: A 6 rudazati elem további kihúzása során ezért a 15b menetes orsó forgás közben kicsavarodik a '4 anyából. A 6 rudazati elemre kifejtett húzóigénybevétel megszűntével az utánállító szerkezet az 5. ábrán bemutatott nyugalmi helyzetbe tér vissza.

Ha a súrlódó fék oldott állapotában az 5. ábra szerinti utánállító szerkezet 6 rudazati elemére a fékrudazat a 22 nyíl irányában ható lökést gyakorol, akkor ez a lökési igénybevétel átadódik a 14 anyán, a 15b menetes orsón, az 54 második forgó csatlakozón, az 52 közdarabon, az 55 tengelyirányú görgőscsapágyon és az 56 gyűrüperemen ke-91

187 446 resztül az 57 tányérrugónak, amely ezt a lökésigénybevételt felfogja, illetve csillapítva adja tovább az 5 rudazati elemnek. A két 54 és 53 forgó cstlakozó eközben zárva marad. Csak rendkívüli nagyságú lökésigénybevétel esetén rugózik olyan mértékben az 57 tányérrugó, hogy a 15b menetes orsó a jobboldali homlokfelületével közvetlenül érintkezésbe kerül az 5 rudazati elemmel. Az 57 tányérrugó tehát az 5, ábra szerinti utánállító szerkezet lökésigénybevételénék határolójaként szolgál ; a 6. ábra szerinti utánállító szerkezet esetében az 57 tányérrugó hasonló szerepet tolt be. A 2. és

4. ábra szerinti utánállító szerkezet esetében a 21 golyó, illetve a 21a gördülöcsapágy rugózott elhelyezése nem szükséges ilyen mértékben, mert itt a vezérlőszerv van a 17, illetve a 17a szakaszban lévő eltolható vezetés következtében a lökésigénybevételekkel szemben tehermentesítve.

. Az előzőkben leírt kiviteli példától eltérően, elsősorban az 1. és a 4. szabadalmi igénypont alapján, oly módon is meg lehet valósítani az utánállító szerkezetet, hogy a vezérlő, tengelykapcsoló sugárirányú kilincs-zárként van kiképezve kilincskerékkei és zárókilinccsel.

Ez esetben a kilincskerék legalább a túl hagy fékezési elmozdulás utánállítására a forgatható csavaros elem forgásirányában forgásmentesen, adott esetben azonban tengelyiránybah eltoihatóan van összekötve a forgatható -csavaros elemmel, a zárőkilincs. pedig oly módon van elhelyezve, hogy rugóterhelés hatására belekapaszkodik a kilincskerékbe és ezt legalább az előzőleg említett forgásirányban zárja. A vezérlőszerv ez esetben úgy van kiképezve, hogy ez az egyik rudazati élemhez képest a fékerő irányával ellentétes eltolódás esetén - például bütykös pálya, vagy ferde felület segítségével - a zárókilincset rugóterhelésével ellentétesen kiemeli a kilincskerékből úgy, hogy az a forgatható csavaros elemmel együtt elfordulhat. Az előzőkben említett forgásiránnyal ellentétesen a kihrtcskerék szabadon futón keresztül lehet a forgatható csavaros elemmel csatolva, illetve ebben az ellentétes forgásirányban a zárőkilincs kapcsolódása a kiiincskerékkel önkioldó lehet - például a kilincskerék fogazatának, vagy a zárókilincsnek a megfelelő ferde felületű kiképzése által.

A mindkét forgásirányban záró kilincszár esetében, a szabadon futás mellőzése mellett a zárókilincs részére olyan második vezérlés szükséges, amely a zárókilincset kiemeli az utánállító szerkezet előfeszítő rugójának erejét meghaladó fékerőterhelés esetében, például az egyik rudazati elem és a forgatható csavaros elem között ilyenkor fellépő viszonylagos eltolódás függvényében.

Az előző leírástól eltérően a vezérlőszerv és a zárókítines közötti kapcsolatot úgy is meg lehet oldani, hogy nyugalmi helyzetében a vezérlőszerv a zárókflincset a kilincskerékbe beakasztva tartja és csak az egyik rudazati etemhez, illetve a forgatható csavaros elemhez képesti viszonylagos eltolódása esetén teszi szabaddá úgy, hogy a zárókilincs rugóerő hatására, vagy a kilincskerék forgatónyomaték terhelése esetén kapcsolódik ki. Ezenkívül a szabadonfutót olyan második csatlakozó résszel lehet helyettesíteni, amely az 5. ábra szerinti 54 második forgó csatlakozóhoz hasonlóan működhet, illetve lehet kiképezve.

Az előzőleg említett változtatási lehetőségeknek megfelelően módosított utánállító szerkezet működése hasonló a bemutatott kiviteli példákhoz és ezek működési módja alapján minden további nélkül levezethető.

Valamennyi kiviteli alaknál lényeges az, hogy legalább egy csatlakozó rész, azaz az 5. ábra szerinti 53 első forgó csatlakozó, vagy a vezérlő tengelykapcsoló kilincskerék zárja, vagy a 2. ábra szerinti 26 vezérlőtengely-kapcsoló maga egyedül kapcsolható a yezérlőszerviiek, illetve az éhhez tartozó alkotórésznek a forgatható csavaros elemhez és az egyik rudazati elemhez képesti viszonylagos eltolódd -a által, ez a kapcsolás tehát nem igényli a forgathat csavaros elem és a rudazati elem közötti viszonylagos eltolódás létrejöttét.

Claims (11)

1. Szabadalmi igénypontok

   í. Önműködő utánállító szerkezet a fékrudazat fékezési elmozdulásának beállításához, különösképpen vasúti jármüvek részére, két olyan, egymáshoz képest csavarkötéssel teleszkópszerűen állítható. el nem forgathatóan rögzített rudazati elemmel (5 és 6, illetve 5a és 6a), amelyek közül legalább az egyik csőszerű kiképzésű, és amelyeknek egyike a fékerőt kifejtő fékerő-generátorral, adott esetben a fékhengerrel (4), másika pedig a fékszervekhez vezé'ő rudazati elemmel (6, illetve 6a) van csatolva, emellett a csavarkötés egy menetes orsóra (15, 15a, illetve 15b) nem önzáró menettel ráhajtott anyából (14, illetve 14a) álló két olyan csavaros elemet tartalmaz, amelyek közül az egyik csavaros elem forga tható és a kapcsolási út kivételével tengelyirányba n el nem tolhatóan van megfogva a csőszerű rudazati elemben, a másik csavaros elem pedig el nem forgathatóan van rögzítve és szilárdan van összekapcsolva a másik rudazati elemmel, továbbá, az ütánállífó szerkezetnek az oldott állapot esetében a szükséges fékezési elmozdulásnak megfelelő já ékú olyan ütközőszerkezete van (37), amely a fe Kérő irányával (22 nyíl) azonos zárási irányban rugóval (41) terhelt, eltolható ütközőrésszel (36) van felszerelve, továbbá, az utánállító szerkezetnek a forgatható csavaros elem zárt állapotában el nem fordíthatóan az egyik rudazati elemmel csatoló olyan vezérlő tengelykapcsolója (26) van, amely legalább forgatónyomaték terhelés esetén a nyitási irányban, az űtközőszerkezethez (37) tartozó rugóval (41) összehasonlítva, gyenge nyitóerővel van terhelve, és amely az ütközőszerkezethez (37) tartozó rugó (41) felől, az ütkőzőrészen (36) keresztül a zárási irányba terhelhető vezérlőszervvel van ellátva, végül pedig az utáná Ilitó szerkezet része a vezérlő tengelykapcsolóval (26) ellentétesen kapcsolható, a fékerőt átadó forgó kapcsolat az egyik rudazati elem és a forgatható csavaros elem között, valamint a két rudazati elem (5 és 6, illetve 5a és 6a) közé befeszített, az egyik rudazati elemet a fékerő irányával ellentétesen terhelő előfeszítő rugó (13), a: zal jellemezve, hogy a vezérlő tengelykapcsoló (26, forgó csatlakozói 53 és 54) legalább egyik kap-101

   187 446 csolórésze (53) az előfeszítő rugó (13) erejétől mentesítve van.
2. 2. Az 1. igénypont szerinti utánállító szerkezet kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a forgatható csavaros elem (15, 15b, 14a) a fékerő irányába (22 nyíl iránya) az egyik rudazati elemen (5, 5a) az előfeszítő rugó (13) előfeszítő erejét felvevő forgó csapágyon (21, 21a, 55 tengelyirányú görgőscsapágyon) van megtámasztva (2., 4., 5. és 6. ábra).
3. 3. A 2. igénypont szerinti utánállító szerkezet kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a forgó csapágy a forgatható csavaros elemmel (15) és az egyik rudazati elemmel (5) közös tengelyben, ezek között lévő golyóként (21) van kiképezve (2. ábra).
4. 4. Az 1,-3. igénypontok bármelyike szerinti utánállító szerkezet kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a vezérlő tengelykapcsolónak (26. forgó csatlakozói 53 és 54) legalább az egyik kapcsolórésze (53) úgy van kialakítva, hogy az egyik rudazati elem (5) és a forgatható csavaros elem (15, 15a,

   15b) egymáshoz képest lényegében legalább tengelyirányban állandó viszonylagos helyzetében, legalább a vezérlőszerv (24) egyik részének (gyűrűalakú test, 50) ezekhez a részekhez képesti viszonylagos eltolódása által, előnyös módon a fékerő irányával ellentétesen szétkapcsolódik.
5. 5. Az 1.-4. igénypontok bármelyike szerinti utánállító szerkezet kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a vezérlő tengelykapcsoló (26, forgó csatlakozója 53) a ^nyitás irányában rugóval (43) van terhelve.
6. 6. Az 1 .—4. igénypontok bármelyike szerinti utánállító szerkezet kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a vezérlő tengelykapcsoló (26) fogazva van, forgató nyomaték hatására nyitó irányú erőt keltő, 35 ferdeoldalú fogakkal (28, 2. és 3. ábra).
7. 7. Az 5. vagy a 6. igénypont szerinti utánállító szerkezet kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a vezérlőszervnek legalább egy, adott esetben a nyitás irányában előfeszített rugóval (43) terhelt, egy 40 második ütköző csatlakozón (4) keresztül a fékerő irányába (22 nyíl) az ütközőrésszel (36) csatlakoztatható olyan vezérlörésze (32 betét) van, ami forgatható, de tengelyirányban el nem tolhatóan csatlakoztatható azzal a csatlakozó résszel (24), amely 45 tengelyirányban eltolható, de viszonyítva el nem forgathatóan van csatolva a forgatható csavaros elemmel (15, 14a), továbbá, amely a fékerő irányába (22 nyíl) néző, a rudazati elemen lévő (5, 5a) ellentétes csatlakozó idommal (29) a vezérlő ten- 50 gelykapcsolót (26) alkotó csatlakozó idomot (29) tartja (2. és 4. ábra).
8. 8. A 7. igénypont szerinti utánállító szerkezet kiviteli alakja, azzaljellemezve, hogy a vezérlő résznek az egyik rudazati elem a fékerő irányával ellen- 55 tétes szűkületének (35) a sugárirányú falát eltolhatóan keresztező, a rudazati elem (5, 5a) kerülete mentén egyenletesen elosztott olyan szárai (33) vannak, amelyek az ütközőcsatlakozón (40) sugár5 irányban befelé átnyúló gyűrűperemen (39) keresztül hozzáérhetnek az egyik rudazati elem (5, 5a) külső kerületén hüvetyszerűen, eltolhatóan vezetett ütközőrésznek (36) a fékerő irányával ellentétes végéhez, továbbá, hogy a vezérlő résznek a másik 10 oldalon sugárirányban befelé nyúló olyan betéte (32) van, amelyen a csatlakozó rész forgathatóan, legalább a fékerővel (22 nyíl) ellentétesen gördülőcsapágy :31) segítségével van megtámasztva, végül pedig, hogy a gyűrűszerűén kiképzett csatlakozó 15 rész (24) össze van kötve a rajta átdugolt, forgatható csavaros elemmel (15, 14a) egy tolóidomon keresztül, a csatlakozó elem (24) eltolódását pedig a fékerő irínyában (22 nyíl) a forgatható csavaros elemen (! 5, 14a) lévő ütköző (25) határolja (2. es 4. 20 ábra).
9. 9. Az 1.-6. igénypontok bármelyike szerinti utánállító szerkezet kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a vezérlőszerv a forgatható csavaros elemet (15b, 14a) körülvevő olyan gyürüalakú testként

   25 (50) van megvalósítva, amely el nem fordíthatóan, de tengelvirányban eltolhatóan van az egyik rudazati elembe (5) beszerelve, továbbá, amelynek a fékerő (22) nyíl) irányába mutató, az egyik gyűrűalakú közdarabon (52) lévő első ellentétes idommal

   30 az első forgó csatlakozót (53) képező kapcsoló idoma van, továbbá, hogy a közdarab (52) a tengelyirányú górgőscsapágyban (55) van megtámasztva az egyik rudazati elemmel (5) szemben a tekerő irányában (22 nyíl), és végül, hogy a közdarabnak (52) van egy második, a fékerő irányával (22 nyíl) szembefodított olyan ellentétes idoma, ami a forgatható csavaros elemen (15b, 14a) lévő csatoló idommal együtt alkotja a második forgó csatlakozót (54, 5. és 6. ábra).
10. 10. A 9. igénypont szerinti utánállító szerkezet kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a közdarabot (52) megtámasztó tengelyirányú görgőscsapágy (55) a forgatható csavaros elemen (15b, 14a) a tengely mentén eltolhatóan van elhelyezve és a tengelyirányú görgőscsapágynak (55) a közdarabbal (52) ellentétes csapágyrésze a fékerő irányában (22 nyíi) hozzáérhet úgy az egyik rudazati elem (5) gyűrűperc méhez (49), mint a forgatható csavaros elemen (1 5b, 14a) lévő gyűrűperemhez (56, 5. és 6. ábra).
11. 11. A 10. igénypont szerinti utánállító szerkezet kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a fékrudazat gyűrűpereme (56) az egyik rudazati elemen (5) a fékerő irányában (22 nyíl) rugózottat! van felszerelve (5. és 6. ábra).

    5 oldal rajz