HU186122B - Process for producing 3,3-diphenyl-1-methyil-propylamine derivatives and acid additional salts thereof - Google Patents

Process for producing 3,3-diphenyl-1-methyil-propylamine derivatives and acid additional salts thereof Download PDF

Info

Publication number
HU186122B
HU186122B HU823023A HU302382A HU186122B HU 186122 B HU186122 B HU 186122B HU 823023 A HU823023 A HU 823023A HU 302382 A HU302382 A HU 302382A HU 186122 B HU186122 B HU 186122B
Authority
HU
Hungary
Prior art keywords
diphenyl
formula
priority
amine
reaction
Prior art date
Application number
HU823023A
Other languages
English (en)
Inventor
Kalman Harsanyai
Istvan Szabadkai
Original Assignee
Richter Gedeon Vegyeszet
Priority date (The priority date is an assumption and is not a legal conclusion. Google has not performed a legal analysis and makes no representation as to the accuracy of the date listed.)
Filing date
Publication date
Application filed by Richter Gedeon Vegyeszet filed Critical Richter Gedeon Vegyeszet
Priority to HU823023A priority Critical patent/HU186122B/hu
Priority to SE8305072A priority patent/SE462161B/sv
Publication of HU186122B publication Critical patent/HU186122B/hu

Links

Classifications

    • CCHEMISTRY; METALLURGY
    • C07ORGANIC CHEMISTRY
    • C07CACYCLIC OR CARBOCYCLIC COMPOUNDS
    • C07C209/00Preparation of compounds containing amino groups bound to a carbon skeleton
    • C07C209/24Preparation of compounds containing amino groups bound to a carbon skeleton by reductive alkylation of ammonia, amines or compounds having groups reducible to amino groups, with carbonyl compounds
    • CCHEMISTRY; METALLURGY
    • C07ORGANIC CHEMISTRY
    • C07CACYCLIC OR CARBOCYCLIC COMPOUNDS
    • C07C211/00Compounds containing amino groups bound to a carbon skeleton
    • C07C211/01Compounds containing amino groups bound to a carbon skeleton having amino groups bound to acyclic carbon atoms
    • C07C211/26Compounds containing amino groups bound to a carbon skeleton having amino groups bound to acyclic carbon atoms of an unsaturated carbon skeleton containing at least one six-membered aromatic ring
    • C07C211/27Compounds containing amino groups bound to a carbon skeleton having amino groups bound to acyclic carbon atoms of an unsaturated carbon skeleton containing at least one six-membered aromatic ring having amino groups linked to the six-membered aromatic ring by saturated carbon chains

Landscapes

  • Chemical & Material Sciences (AREA)
  • Organic Chemistry (AREA)
  • Organic Low-Molecular-Weight Compounds And Preparation Thereof (AREA)

Description

A találmány tárgya új eljárás az (I) általános képletű 3,3-difenil-l-metil-propilamin származékok — ahol
Ri jelentése hidrogénatom, R2 jelentése terc-butilcsoport, vagy
Ri és R2 jelentése egymástól függetlenül 1—2 szénatomos alkil-csoport lehet — és savaddíeiós sóik előállítására, 4,4-difenil-2-butanon és a (II) általános képletű — ahol Ri és Ra jelentése a fenti — primer vagy szekunder aminok reagáltatásával.
Az (I) általános képletű' vegyületek közül az Ri helyén hidrogénatomot, Ra helyén pedig terc-butilcsoportot tartalmazó vegyület sósavas sóját, amelyet a gyógyszerkémiai szakirodalom TEROLIDIN néven ismer, BICOR néven angina pectoris kezelésére használják. Az elmúlt években új indikációja vált ismeretessé (Acta Pharm. et Tox. 46, 5—43,1980.), eszerint öregkori hólyag-inkontinenciát gátol. Az Rí és R2 helyén egyaránt metilcsoportot tartalmazó (I) általános képletű vegyület pedig az EMEPRONIÚM-BROMID néven ismert gyógyszer intermedierje.
Az Ri helyén hidrogénatomot, az R2 helyén pedig terc-butilcsoportot tartalmazó (I) általános képletű vegyület, az N-terc-butil-l-metil-3,3-difenilpropilamin előállítását előszűr a 923 942 sz. brit szabadalmi leírás ismerteti. Eszerint az N-terc-butil-l-metil-3,3-difenil-propilamin előállítása Leuckart—Wallach reakcióval történik, úgy, hogy a 4,4-difenil-2-butanon és a terc-butilamin ekvimoláris mennyiségét hangyasav jelenlétében 165—225 °C -on 8 órán keresztül reagáltatják. A leírásban kitermelési adatokat nem közölnek. A leírásban megadott példát reprodukáltuk, azonban rendkívül alacsony, 20%-os kitermelést sikerült csak elérni. Az eljárás másik hátránya, hogy ipari megvalósítása az alkalmazott magas hőmérséklet biztosítása miatt speciális ipari készüléket igényel.
Az Ri helyén hidrogénatomot, az Ra helyén pedig terc-butilcsoportot tartalmazó (I) általános képletű vegyület előállítására az irodalomban más módszer nem ismeretes. A fenti (I) általános képletű N-terc-butil-l-metil-3,3-difenilpropilamin előállítására a katalitikusán aktivált hidrogénnel kiváltott reduktív kondenzációs reakció (Organic Reactions IV, 174—256 (1948)] nem alkalmas, jóllehet a reakciót széles körben használják szekunder aminok készítéséhez. A
4,4-difenil-2-butanon alapvegyületének tekinthető
2-butanon-terc-butilaminnal történő reduktív kondenzációját csontszenes palládium és hidrogéngáz je1 lenlétében már vizsgálták. (Sbornik, Vysoké skoly chemico-technologické v. Praze C19 (1973)], ez a reí duktiv kondenzáció még extrém körülmények — ’ 280 °C, 210 atm. — között sem valósítható meg.
I Ugyanakkor a sztérikusan kevésbé gátolt szekunder, illetve n-butilaminnal végrehajtott reduktív kondenzáció enyhébb körülmények között — 90—140 atm., 50—1IO°C — is magas, 91— 92%-os kitermeléssel megvalósítható.
Az olyan (I) általános képletű vegyület előállítási módjai, ahol R, = R2=metilcsoport, régóta ismertek. [Beilstein 12III, 3277]. Számos eljárást dolgoztak ki ennek a vegyületnek 4,4-difenil-2-butanonból történő előállítására is. így 4,4-difenil-2-butanont dimetil-aminnal reagáltatnak, katalitikusán aktivált hidrogénnel végrehajtott reduktív kondenzációval. A reakciót etanolban, nikkelkatalizátor segítségével, 125 °Con, 50—60 atm. nyomáson hajtják végre [Annáién dér Chemie 561, 52, 72. (1949)]. A 136 606 sz. svéd szabadalmi leírás 1. példája szerint 4,4-difeniI-2-butanont dimetil-amin-formiáttal hangyasav jelenlétében
65—195 °C-on Leuckart—Wallach féle reduktív kondenzációval reagáltatnak.
A 136 606 sz. svéd szabadalmi leírás 2. példájában hidroxilaminnal oximmá való átalakítás, majd fém nátriummal etanolban primer aminná való redukálás 1 ° után Eschweiler—Clark féle dimetilezéssel (Yakugaky Zasshi 80, 475—86 (1960)] állítják elő a fenti (I) általános képletű vegyületet.
Kitermelési adatokat egyik eljárás ismertetésénél sem közölnek. A fentiekben ismertetett eljárások az alkalmazott nagy nyomás, az alacsony kitermelés, illetve a több lépéses, bonyolult szintézis miatt az iparban nehezen alkalmazhatók
Újabban vált ismeretessé egy eljárás (Synthesis 1974/2, 127—8), amely szerint oxovegytiletek és szté20 rikusan gátolt aminok is reakcióba vihetők katalitikusán aktivált hidrogénné!! végrehajtott reduktiv kondenzációval, ha a kondenzáció elősegítéséhez titántetrakioridot használnak. így terc-butilamint és alifás ketonokat katalitikus hidrogénezéssel titántetraklorid jelenlétében kondenzáltattak. A reakció 4 atm. nyomáson szobahőmérsékleten 3—4 óra alatt játszódik le. Katalizátorként platinaoxid katalizátort használtak. Eljárásuk szerint 50—53%-os kitermeléssel állítottak elő szekunder aminokat.
Ezt a módszert megpróbáltuk alkalmazni az (I) általános képletű 3,3-difenil-l-metil-propilamin származékok előállítására. Ennek megfelelően 4,4-difenil-2-butanon és terc-butilamin titántetraklorid jelenlétében, 60 °C hőmérsékleten, atmoszférikus nyomá35 són, palládium katalizátor alkalmazásával végrehajtott reduktív kondenzációjával 51—53%-os kitermeléssel állítottunk elő az Ri helyén hidrogénatomot, R2 helyén pedig terc-butilcsoportot tartalmazó N-terc-butiI-l-metil-3,3-difemlpropilamint. Azonban az el40 járásnak több hátránya van. A felhasznált titántetraklorid erősen korrozív tulajdonságú, nehezen kezelhető. További jelentős hátránya az eljárásnak, hogy a reakcióban keletkező titándioxiddal együtt nyerhető vissza, szétválasztásuk rendkívül nehéz, és a katalizá45 tor regenerálás pedig az eljárás költségeit jelentősen megnöveli.
Célunk az volt, hogy ipari méretben is biztonságosan és gazdaságosan megvalósítható eljárást dolgozzunk ki az (I) általános képletű 3,3-difenil-l-metil50 -propilamin származékok előállítására.
Találmányunk alapja az a felismerés, hogy ha kondenzáló ágensként aíumíniumtrikloridot alkalmazunk, a fenti hátrányok kiküszöbölésével, előnyös reakciókörülmények között, jobb kitermeléssel, lénye55 gesen olcsóbban állíthatunk elő (I) általános képletű vegyületeket. A találmány alapját képező felismerés azért is meglepő, mert irodalmi adatok [J. Org. Chem. 32, 213—4 (1976)] szerint ilyen típusú reakciókban leghatékonyabb Lewis sav a titántetraklorid. 50 A cikk megemlíti még egyebek között az alumíniumkloridot is, de nem tartja jobbnak, mint a titánvegyületet.
A találmányt az alábbiakban ismertetjük részletesen.
65 A találmány szerinti eljárásban 4,4-difenil-2-butp-21 nont és (II) általános képletü primer vagy szekunder amint reagáltatunk oly módon, hogy a reakciót vízmentes inért szerves oldószerben, így aromás szénhidrogénekben, előnyösen xilolban, továbbá klórozott alifás szénhidrogénekben, így tetraklóretánban, kloroformban, diklóretánban, alumíniumtriklorid és katalizátorként csontszenes palládium jelenlétében hidrogén atmoszférában 20—150 °C, előnyösen 70—80 °C hőmérsékleten hajtjuk végre. A reakció atmoszférikus nyomáson való végrehajtására különösen előnyös a xilol, valmínt a 130 °C -t meghaladó forrpontú klórozott szénhidrogének. Míg az irodalomban tárgyalt módszer szerint (Synthesis 1974. 127) benzolban csak nyomás alatt érhető el számottevő konverzió, xilolban mindez szükségtelen, így a reakció nemcsak jobb termeléssel játszódik le, de apparatív egyszerűsödés is érhető el. Ilyen oldószer effektus az előzmények ismeretében nem volt várható.
A reakciót 1 mól 4,4-difenil-2-butanonra számítva általában 1—10, előnyösen 2 mól alumíniumtriklorid jelenlétében végezzük. Eljárásunkat alkalmazva a reduktív kondenzáció atmoszférikus nyomáson is kivitelezhető, de a reakció meggyorsításához 1—10 atm. nyomást is alkalmazhatunk. Az alumíniumtrikloriddal kiváltott kondenzációs reakciót és a közbenső termék redukcióját egy lépésben hajtjuk végre,'a reakció légköri nyomáson 3—4 óra alatt játszódik le. Kitermelés: 60—64%. Amennyiben az (I) általános képletü vegyület kinyerése a cél, akkor ez a reakcióelegy lúgos feldolgozása során nyert szerves fázis bepárlásával és vákuumdesztillációjával nyerhető ki. A gyógyászatilag alkalmazható savaddíciós sók előállítása ismert módon valamilyen szerves vagy szervetlen savval, mint amilyen a sósav, történik.
A reakcióelegy vizes-lúgos feldolgozása során az alumínium-vegyületek vízoldhatókká válnak, ezért a csontszenes palládium katalizátor szűrés és szárítás után visszanyerhető, aktivitása nem csökken, így külön regenerálási műveletek nélkül a reakcióbai. visszaforgatható.
A találmányunk szerinti eljárás számos előnnyel rendelkezik. Az irodalomból ismertetett eljárásokhoz viszonyítva a találmányunk szerinti eljárással érhető el a legmagassabb kitermelés. Nincs szükség speciális készülékre, a reakció az iparban szokásosan használt hidrogénező berendezésekben végrehajtható. Nagyon fontos előny továbbá, hogy a reakcióban felhasznált hidrogénező katalizátor aktivitásának csökkenése nélkül visszanyerhető, és a reakcióba visszaforgatható, mindezek miatt a találmányunk szerinti eljárás igen gazdaságos.
A találmányunk szerinti eljárást az alábbi példák szemléltetik, az oltalmi kör korlátozása nélkül:
1. példa
500 ml-es kétnyakú lombikba bemértük 11,20 g (0,05 mól) 4,4-difenil-2-butanont, 150 ml xilolt és
21,9 g (31,5 ml, 030 mól) terc-butilamint. A reakcióedény légterét nitrogéngázzal átöblítjük, közben a reakcióelegyet külső jegesvizes hűtéssel 5 °C-ra hűtjük. Ezután 7,5 g (0,055 mól) alumíniumkloridot, majd 5,0 g csontszenes palládiumkatalizátort adagolunk a lombikba. A reakcióedény légterét hidrogéngázzal átöblítjük, és intenzíven kevertetjük. A reakció 3—4 óra alatt lejátszódik. Az oldathoz ezután 220 ml 2 N vizes nátriumhidroxid-oldatot adunk és 1/2 órán át visszafolyató hűtő alkalmazásával forraljuk, majd szűrjük. A kétfázisú anyalúgot elválasztjuk, a vizes fázist kétszer 50 ml xilollal extraháljuk. Az egyesített xilolos oldatot 50 ml vízzel mossuk, majd vízmentes magnézium-szulfáton szárítjuk, a kapott I képletü N-terc-butil-l-metil-3,3-difenilpropilamint sósavas etilalkoholban szokásos módon sósavas sóvá alakítjuk, majd az oldatot bepároljuk. A maradékot éterrel eldörzsöljük. A kivált kristályokat szűrjük, infralámpa alatt szárítjuk, 11,2 g nyersterméket kapunk. (70,9%), olvadáspont 173—174 °C, 130 ml etilacetátból átkristályosítva 9,64 g tiszta 1. HCl sót kapunk. Kitermelés 61,1%, olvadáspont 175—176 °C.
A kiszűrt 6,0 g csontszenes palládiumkatalizátort infralámpa alatt szárítjuk.
2. példa
Az 1. példában leírtak szerint járunk el, azzal a különbséggel, hogy katalizátorként az 1. példában leírt reakcióból visszanyert 6,0 g csontszenes palládiumkatalizátort használjuk fel. Ily módon 11,3 g (71,6%) nyers I HCl sót kapunk, olvadáspont 174 °C. Átkristályosítás után 9,61 g tiszta i HCl ot kapunk, a kitermelés 60,9%, olvadáspont 175—175 °C.
3. példa
500 ml-es kétnyakú gömblombikba bemérünk 11,2 g (0,05 mól) 4,4-difenil-2-butanont és 60 ml (22,7%os, 0,227 mól) dimetil amin tartalmú xilolt. A reakciókeveréket külső jeges-vizes hűtéssel 0 °C-ra hűtjük. Kevertetés közben 7,5 g (0,05 mól) alumíniumtrikloridot adagolunk hozzá 15—20 perc alatt olyan ütemben, hogy az oldat hőmérséklete 8—10 °C között legyen. 1 g csontszenes pailádiumkatalizátort szórunk az oldatba, majd gázbevezető és csepegtető csővel :átjuk el a lombikot. A reakció légterét nitrogéngáztal, majd hidrogéngázzal átöblítjük, majd a reakcióelegyet felmelegítjük. A reakció 60—80 °C-on élénk kevergetés közben 40—75 perc alatt lejátszódik. A reakció lejátszódását a hidrogcr. fogyasztás megszűnése jelzi. Végül a reakció légterét nitrogéngázzel átöblítjük, majd 200 ml 1 N nátriumhidroxid oldatot adunk az oldathoz és fél órán keresztül visszafolyató hűtő alkalmazásával forraljuk, majd szűrjük. A kétfázisú anyalúgot elválasztjuk, a xilolos fázist kétszer 50 ml desztilállt vízzel mossuk, vízmentes magnéziumszulfáton szárítjuk, majd bepároljuk. A bepárlás végén a nyomás 20 Hgmm, a hőmérséklet 80 °C. így
11.9— 12,5 g sárga olajszerű anyagot nyerünk, amelynek hatóanyagtartalma sósavval titrálva
88.9— 93,1%, híg oldatban gázkromatográfiásán meghatározva 98,4—99,5%. Kitermelés
87,5—87,7%.

Claims (8)

1. Eljárás az (I) általános képletű 3,3-difenil-l-metil-propilamin származékok — ahol
Rí jelentése hidrogénatom, R2 jelentése terc-butilcsoport, vagy
Rí és Rí jelentése egymástól függetlenül 1—2 szénatomos alkil-csoport — és gyógyászatilag alkalmazható savaddíciós sóik előállítására 4,4-difenil-2-butanon és valamilyen (II) általános képletű amin reakciójával azzal jellemezve, hogy a (II) általános képletű amin reakciójával végrehajtott reduktív kondenzációs folyamat kondenzációs lépését alumíniumtriklorid jelenlétében inért szerves oldószerben, a redukciós átalakítást katalitikusán aktivált hidrogénnel 1—10 at- 15 moszféra, előnyösen 70—80 °C hőmérsékleten hajtjuk végre, és a kívánt esetben kapott (I) általános képletű 3,3-difenil-l-metil-propilamin származékot gyógyászatilag alkalmazható savaddíciós sóvá alakítjuk. Elsőbbség: 1982. 11. 30. 20
2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja olyan (I) általános képletű 3,3-difenil-l-metilpropilamin származék előállítására, ahol Rí jelentése hidrogénatom, R2 jelentése terc-butil-csoport, azzal jellemezve, hogy (II) általános képletű aminként — 25 ahol Rí és R2 jelentése a tárgyi körben megadott — terc-butilamint alkalmazunk. Elsőbbség: 1982. 09.
21.
3. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja olyan (I) általános képletű 3,3-difenil-l-metil- 30 propilamin származék előállítására, ahol Rí és R2 jelentése egymástól függetlenül 1—2 szénatomos alkilcsoport, azzal jellemezve, hogy (II) általános képletű aminként — ahol Rí és R2 jelentése a tárgyi körben 5 megadott — valamilyen szekunder amint alkalmazunk. Elsőbbség: 1982. 11. 30.
4. A 2. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy inért szerves oldószerként klórozott alifás szénhidrogéneket vagy aromás szénhidrogéneket, előnyösen xilolt használunk. Elsőbbség: 1982. 08. 21.
5. A 2. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a (II) általános képletű vegyületet 1 mól 4,4-difenil-2-butanonra számítva 1—10, előnyösen 3—5 mól mennyiségben alkalmazzuk. Elsőbbség: 1982. 09. 21.
6. A 2. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy az alumíniumtrikloridot 1 mól 4,4-difenil-2-butanonra számítva 1—3 mól, előnyösen 2 mól mennyiségben alkalmazzuk. Elsőbbség: 1982. 09. 21.
7. A 2. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy hidrogénező katalizátorként csontszenes palládiumkatalizátort alkalmazunk. Elsőbbség: 1982. 09. 21.
8. A 2—7 igénypontok bármelyike szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a reduktív kondenzációs reakciót egy lépésben hajtjuk végre. Elsőbbség: 1982. 09. 21.
HU823023A 1982-09-21 1982-09-21 Process for producing 3,3-diphenyl-1-methyil-propylamine derivatives and acid additional salts thereof HU186122B (en)

Priority Applications (2)

Application Number Priority Date Filing Date Title
HU823023A HU186122B (en) 1982-09-21 1982-09-21 Process for producing 3,3-diphenyl-1-methyil-propylamine derivatives and acid additional salts thereof
SE8305072A SE462161B (sv) 1982-09-21 1983-09-20 Foerfarande foer framstaellning av 3,3-difenyl-1-metylpropylamin-derivat och deras syraadditionssalter

Applications Claiming Priority (1)

Application Number Priority Date Filing Date Title
HU823023A HU186122B (en) 1982-09-21 1982-09-21 Process for producing 3,3-diphenyl-1-methyil-propylamine derivatives and acid additional salts thereof

Publications (1)

Publication Number Publication Date
HU186122B true HU186122B (en) 1985-06-28

Family

ID=10962152

Family Applications (1)

Application Number Title Priority Date Filing Date
HU823023A HU186122B (en) 1982-09-21 1982-09-21 Process for producing 3,3-diphenyl-1-methyil-propylamine derivatives and acid additional salts thereof

Country Status (2)

Country Link
HU (1) HU186122B (hu)
SE (1) SE462161B (hu)

Also Published As

Publication number Publication date
SE8305072L (sv) 1984-03-22
SE462161B (sv) 1990-05-14
SE8305072D0 (sv) 1983-09-20

Similar Documents

Publication Publication Date Title
IL95480A (en) Process for the preparation of cyclic amino acids and intermediates
JPH0261458B2 (hu)
HU228204B1 (en) New process for the preparation of 11-amino-3-chloro-6,11-dihydro-5,5-dioxo-6-methyl-dibenzo[c,f][1,2]thiazepine and use thereof for the synthesis of tianeptine
JPS60255760A (ja) 新規置換ビス‐(4‐アミノフエニル)‐スルホン
HU222341B1 (hu) Eljárás sertralin előállítására és az eljárásban alkalmazott intermedier
US3975443A (en) 1-(3,4-dichlorobenzamidomethyl)-cyclohexyldimethylamine
JPS58116434A (ja) 置換されたフエノキシアルカノ−ルアミン類及びフエノキシアルカノ−ル−シクロアルキルアミン類
HU186122B (en) Process for producing 3,3-diphenyl-1-methyil-propylamine derivatives and acid additional salts thereof
US2470108A (en) Heterocyclic amines
RU2076099C1 (ru) Способ получения 9-амино-1,2,3,4-тетрагидроакридина
US3228976A (en) 1, 4-bis-(aminomethyl)-1-cyclohexene compounds
US6340773B1 (en) Preparation of halogenated primary amines
US6958418B2 (en) Process for preparing vanillylamine hydrochloride
HU214840B (hu) Eljárás selegilin előállítására
US4851548A (en) Superior catalysts for preparation of 3-amino-2,2,4,4-tetramethylthietane via the Leuckart reaction
KR20030068583A (ko) 순수한 온단세트론 하이드로클로라이드 이수화물의 개선된제조 방법
US3073840A (en) Benz[d]soxazole derivatives
US6284913B1 (en) Selective hydrogenation of a C3-C5 alkyl alchol
US5426227A (en) Enantioselective process for the preparation of leveobunolol
US4010160A (en) Process for the manufacture of 1,3-bis-(β-ethylhexyl)-5-amino-5-methyl-hexahydropyrimidine
CN111018734B (zh) 一种盐酸西那卡塞中间体的合成方法
JPS5919537B2 (ja) オキシインド−ル誘導体
US20070054953A1 (en) A novel process for preparation of indole derivatives
Murray et al. Polycyclic azetidines. I. The preparation of benzo [c]‐cis‐6‐azabicyclo [3.2. 0] heptane
US3996383A (en) 3-Alkylamino-α-aminomethyl-4-hydroxybenzyl alcohols with β-adrenergic stimulant activity

Legal Events

Date Code Title Description
HU90 Patent valid on 900628
HMM4 Cancellation of final prot. due to non-payment of fee