HU184571B - Outspread case wall as well as cardboard case made from same - Google Patents

Description

A találmány hőrelágyuló műanyaggal bevont kartonból készített dobozterítékre vonatkozik, mely ferde vagy sík zárófedelű összehajtható dobozzá állítható össze, mely négy testrészmezővel rendelkezik és egy oldalzárócsíkkal, és a fenékzárórész mezőivel, melyek a testrészmezők alsó végeivel vízszintes hajtásélszakaszok révén vannak összekötve, rendelkezik továbbá a felső zárórész mezőivel, melyek közé két külső tetőmező tartozik, melyek mindig egy felső és egy alsó lezárómezőből állnak és vízszintes hajtásélszakaszok révén vannak összeköttetésben két testrészmező felső végeivel. Tartozik ezekhez továbbá egy kiöntőmező és egy lezárómező, melyek mindig vízszintes hajtásélszakaszok révén vannak összekötve mindkét másik testrészmező felső végeivel, és melyek közül mindegyik rendelkezik oromrészmezővel, melyet átlós hajtásélek határolnak, melyek a hozzárendelt hajtásélszakasztól kiindulva egymás felé futnak. Ezekhez tartozik még két aláhajtásmező is, melyek az átlós hajtásélekkel határosán az orommezők átellenben levő oldalain vannak, valamint két hajtogatási ajakmező, melyeket egymástól egy központi oromhajtáséi és a hozzájuk rendelt aláhajtásmezőktől a hozzátartozó vízszintes hajtásélszakaszok választanak el. A találmány kiterjed egy ilyen dobozterítékből előállított hajtogatott dobozra is.

Italok, mint tej, tejszín és más tejipari termékek, valamint gyümölcslevek és hasonlók tartályait rendesen hőre lágyuló műanyaggal bevont kartonanyagból állítják elő. Emellett ismeretesek olyan hajtogatott dobozok, melyek felső lezárórésszel rendelkeznek, olyannal, melynek hajtogatott csúcsos teteje van, melyei van látva függőlegesen elálló, az orom hosszában futó tömítőbordával a tartály tömített lezárásához, és amely a tartály tartalmának kiöntéséhez kiöntővé vagy kiöntőcsőrré nyitható. Ilyen tartályok felhalmozásánál az egyes rétegek között a felső lezárások függőlegesen elálló tömitőbordái miatt választólapok szükségesek. Ezenkívül a tartályok egymásrahalmozásánál a felső lezárás ismertetett konstrukciója miatt uhelyveszteség van, minthogy szükségszerűen üres terek képződnek. Ilyen tartályokat ismertetnek az US 3 116 002 és US 3 270 940 lajstromszámú szabadalmi leírásokban. Más hajtogatott tartályoknál lapos felső lezárókat alkalmaznak, melyet áthajtanak, minek következtében a lapos tömítőborda a tartály középvonalának egyik oldalára fekszik fel és oldhatóan van összekötve a felső lezáró többi részeivel. A tömítőborda és a lapos felső lezárás többi részének oldható kötésére különböző lehetőségek ismeretesek, melyek a lezárás kinyitását és kiöntő kihúzását lehetővé teszik. Ilyen tartályok kerülnek ismertetésre az US 3 869 078 és az US 3 892 347 lajstromszámű szabadalmi leírásokban. Az US 4 078 715 lajstromszámú szabadalmi leírásban továbbá olyan tartályt ismertetnek, melynél a felső lezáráson ferde tömítőbordáról gondoskodtak, miközben a'zárórészelrendezés a tömítőborda egyik oldalán keményebb, miáltal a tömítőborda áthajtása, a függőleges helyzetből kiindulva a ferde helyzetbe, könnyebbé válik.

Az US 4 012 997 és 4 093 115 szabadalmi leírások hajtogatási eljárást ismertetnek tartályok iii. hajtogatott tartályok számára, melynél ill. melyeknél a felső lezáró bizonyos tetőmezó'i több vagy kevesebb párhuzamos kettős hajtáséllel vannak ellátva. A lezárórész tömítőbordájának áthajtása függőlegesből lapos helyzetbe ennél egy első erő segítségével történik, mely a tömítőborda egyik oldalán egy kettős hajtáséi alsó hajtásélének hosszában hat, és egy második erő segítségével, mely lehajtja a tö2 mítőbordát. Ennél a megoldásnál hátrányt jelent, hogy a felső lezárórész lapos helyzetbe hajtogatásához szükséges mindkét erőhöz szükség van a hajtogatógép egy kiegészítő hajtogatószerszámára.

Az US 4 206 867 lajstromszámú szabadalmi leírás olyan terítéket ismertet, melyből csúcsos, ferde vagy lapos lezárású tartályok állíthatók össze. Ez a teríték széles hajtásélekkel rendelkezik, melyek a tartály azon oldalán vannak elhelyezve, amelyre a tömítőbordát kell ráhelyezni. Továbbmenően ennél a terítéknél az orommezők háromszögűek és úgy vannak kialakítva, hogy csúcsaik geometriailag nem az orommezők közepén vannak.

Szükséges lenne, ha volna többcélú tartály ill. többcélú dobozteríték egy olyan tartályhoz, melynél az orommezők az elülső és hátulsó végen geometriailag helyesen vannak megszerkesztve úgy, hogy a pontos tömítés valószínűsége attól függetlenül megjavul, hogy a felső lezárás hajtásélei miként vannak meghajlítva a tartály készreszerelése közben a különböző összeállító-, töltő- és lezárógépeken. Továbbmenően az is szükséges lenne, hogy rendelkezzünk olyan terítékkel, melynél lehetőség van arra, hogy a terítékeket úgy alakítsuk ki, hogy ugyanannak felső lezárórészei legalábbis lényeges részében egymásba kapcsolhatók legyenek, hogy amikor az egymásba kapcsolódó terítékeket egyetlen kartonanyag szalagból előállítjuk, gyakorlatilag nincs leeső szabási hulladék, úgy hogy így jelentős mennyiségű kartonanyag takarítható meg.

A találmánynak az a feladata, hogy megoldást adjon rétegelt kartonanyagból javított tartály, ill. megfelelő teríték előállítására, melynél a felső lezárórész tömítőbordával tetővé hajtogatható, melynél a felső zárórész úgy van megszerkesztve, hogy nem csak a tömítőborda áthajtogatása függőleges helyzetből ferde vagy lapos helyzetbe válik könnyebbé, hanem a lezárórész mezőinek illeszkedése is egy szomszédos lezáró rész mezőivel, úgy hogy két felső lezárórészeivel egymásbaforgó teríték egyetlen különösen keskeny kartonszalagból előállítható.

A feladatot a bevezetőben ismertetett dobozteríték esetében a találmány szerint úgy oldjuk meg, hogy a hajtogatási ajakmezőkkel határos hajtásélszakaszok közül az egyes hajtásélszakaszokat az illető orommezők alapjához viszonyítva alacsonyabban helyezzük el, mint a többi hajtásélszakaszt, oly módon, hogy a hajtásélszakaszok végei között az oromhajtásélek mindegyikén rövid függőleges hajtásélszakasz keletkezik.

Ha egy ilyen terítéknél, melynél az aláhajtásmezők az egymáshoz képest eltolt hajtásélszakaszok eltérő nagyságúak, a tartály összeállítása és a tömítőborda melegítéssel vagy ultrahang hegesztéssel történő lehegesztése uán a tömítőborda ferde vagy lapos helyzetbe hozható, ezáltal az áthajlítás a kisebb aláhajtásmezők irányába könnyebbé és egyszerűbbé válik. Ezenkívül a kész tartály függőleges tömítőbordával is rendelkezhet és ezáltal olyan a külső megjelenése, mint egy függőleges tömítőbordájú szokásos tartályé.

A találmány szerinti dobozteríték egyik előnyös kiviteli alakjánál a hajtásélek az egyik külső tetőmezőnél a felső és az alsó lezárómező között egy adott mennyiséggel alacsonyabban fekszenek a másik külső tetőmező megfelelő hajtogatási éle. Továbbmenően a hajtásélek a hajtogatási ajakmezők és a hozzátartozó aláhajtásmező párok között a hajtásélek lényegében egyenlő hosszú meghosszabbításaiként vannak kialakítva a felső és az

184 571 alsó lezárómezők között. Az átlós hajtásélek az elülső és a hátulsó orommezőn ezeknek az egyenlő hosszú hajtáséleknek egymástól bizonyos távolságban található belső végein találhatók, ott végződnek, úgy hogy az orommezők felső végének közepén mindig van egy rövid függőleges hajtásélszakasz. A hajtásélszakaszok az így kapott kisebb aláhajtásmezők és a hozzátartozó behajlításí élek között, és a hajtásnál az egyik felső lezárómezc és a hozzárendelt alsó lezárómező között alacsonyabban fekszenek és lényegében ugyanolyan hosszúak, mint a felső lezárórész megfelelő többi hajtáséle, miáltal egy szimmetrikus, geometriailag helyesen kialakított csúcsos felső lezárás összeállítása könnyebbé válik, miközben másrészről a záróborda lehajtása a függőleges helyzetből ferde vagy vízszintes fekvésbe ugyancsak könnyebb, és a vízszintes fekvésbe lehajtott záróborda ragasztott kötés sel a csatlakozó külső tetőmezőre erősíthető, hogy ilyen módon sík felső lezárást kapjunk.

A találmány további részleteit és előnyeit az alábbiakban rajzokhoz kapcsolódva részletesebben megmagyaráz zuk. Az ábrák az alábbiak:

1. ábra: A találmány szerinti dobozteríték egyik előnyös kiviteli alakjának belső oldala felülről nézve, melynél szaggatott vonalakkal érzékeltetjük egy további dobozteríték egy részét, mely nek lezárómezői a kihúzott vonalakkal raj zolt teríték lezárómezőivel egybe vannak illesztve .

2. ábra: Az 1. ábra szerinti teríték felülnézete a testrészmezők behajtogatása és az egyik testrészmező és az egyik oldalzárócsík között ragasz tott kötés előállítása után.

3. ábra: A 2. ábra szerinti terítékből összeállított, az 1. és

2. ábra szerinti terítékből kialakított felül nyitott tartály perspektivikus részletnézete.

4. ábra: A 3. ábra szerinti ábrázoláshoz viszonyítva 90° kai elforgatott perspektivikus részletrajza a felső tartály végződésnek a záróborda lezárá sa után, de annak lehajlítása előtt.

5. ábra: A 4. ábra szerinti tartály perspektivikus részlet rajza ferde helyzetbe hajlított lezáróbordá val.

6. ábra: A 4. ábra szerinti tartály perspektivikus részlet rajza sík helyzetbe hajlított lezáróbordávat mely a belső tetőmező külső felületével ősz sze van ragasztva.

7. ábra: A 6. ábra szerinti tartály perspektivikus részletrajza felső lezárásának kinyitása után nyitott kiöntővel.

8. ábra: A 7. ábra szerinti tartály perspektivikus részletrajza a kiöntő lezárása után.

Részleteiben az 1. ábra egy találmány szerinti 10 dobozterítéket mutat, mely lényegében három részre van felosztva, mégpedig egy felső 12 lezárórészre,egy 14 testrészre és egy 16 fenékzárórészre. A felső 12 lezárórész és a 14 testrész a 10 dobozterítéken keresztben haladó lépcsős, alsó ill. első, felső vízszintes 18 hajtáséllel van egymástól elválasztva. A 14 testrész és a 16 fenékzárórész lépcsős, vízszintes 20 fenék hajtáséllel vannak egymástól elválasztva, mely keresztbenhalad a 10 dobozterítéken. A testrész több egymással egydarabosan összekötött 22, 24, 26 és 28 testrészmezőből és egy 30 oldalzárócsíkból áll. A 10 dobozterítéket oldalról 32 és 34 oldalélek határolják. A 22, 24, 26 és 28 testrészmezőt és a 30 oldalzárócsíkot egymással szemben 36, 38, 40 és 42 függőleges hajtásélek határolják, és a dobozterítékből összeállított hajtogatott tartály számára oldalfalakként .valamint elülső falként és hátfalként szolgálnak.

A 16 fenékzárórész két 44 és 46 külső lezárómezővel rendelkezik, melyek a22, ill. 26 testrészmezőkkel egydarabból vannak kialakítva és azok hosszirányában nyúlnak el. Két lényegében háromszögű 48 és 50 lezárómező a 24, ill. 28 testrészmezőkkel egy darabból van és azok hosszirányában tejednek. A 48 lezárómezőt a vízszintes 20 fenék hajtáséi és két 52 és 54 átlós fenék hajtáséi határolja és a külső 44, 46 lezárómezőkkel két lényegében háromszög 56, ill. 58 aláhajtásmezővel van összekötve. Az 50 lezárómezőt a vízszintes 20 fenék hajtáséi és két átló a 60 és 62 fenékhajtáséi határolja. Két lényegében háromszögű 64 és 66 aláhajtásmező köti össze az 50 háromszögű lezárómezőt egydarabosan a 46 külső lezárómezővel, ill. a 30 oldalzáró csíkkal. Mint az alábbiakban még közelebbről ismertetjük, a 30 oldalzárócsik a kész hajtogatott tartálynál össze van kötve a 44 külső lezárómezővel, úgy hogy a 66 aláhajtásmező a kész hajtogatott tartálynál ráfekszik a 44 külső lezárómezőre. Mint az 1. ábra mutatja, a 44 külső lezárómező nincs ellátva valamiféle betolófüllel, hanem egy hozzáalakított 68 átfedő zárófüllel. A 60 fenékhajtáséi ill. az abból előállított fenéklezárás ismertetésre kerülnek az US 3498 524 és US 3 120 335 lajstromszámú szabadalmi leírásokban, amelyekre itt nyomatékosan utalunk.

A felső 12 lezáró rész két négyszögletes külső 70 és 72 tetőmezővel rendelkezik, melyek a22,ill. 26 testrészmezők felső végeivel egydarabosan össze vannak kötve. A 24, ill. 28 testrészmezők egy darabból állnak egy elülső mezővel,ill. egy 74 kiöntőmezővel és egy hátsó mezővel, ill. egy 76 lezárómezővel, miközben a 74 kiöntőmező és a 76 lezárómező egyaránt négyszögletes. A lépcsőzött, felső, ill. második, felső vízszintes hajtáséi a 78a, 78b, 80a, 80b, 80c, 82a és 82b hajtásélszakaszokból van összerakva. A második felső hajtáséi keresztbenhalad a 10 dobozterítéken a 32 és 34 oldalélek között és alapjábanvéve párhuzamos a 18 és 20 vízszintes hajtásélekkel. Eközben a 80a, 80b és 80c hajtásélszakaszok mélyebben fekszenek a többi hajtásélszakasznál.

A külső 72 tetőmezőt a vízszintes 80b hajtásélszakasz lényegében két négyszögű mezőre osztja. Ekkor kiadódik egy alsó 84 lezárómező, melyet 18, 38,40 hajtásélek és 80b hajtásélszakasz határolnak. A zárt tartály kinyitását megkönnyítő 86hajtáséi lényegében a 18 és 38 hajtásélek metszéspontjától a 80b hajtásélszakasz egy pontjáig teljed. A külső 72 tetőmező felső 88 lezárómezeje szolgál tömítőmezőként, mint ezt lejjebb még részletesebben kifejtjük.

A külső 70 tetőmezőt a 78a hajtásélszakasz két négyszögletes mezőre osztja, melyek közül az egyik egy alsó 90 lezárómezőt képez, melyet 78a hajtásélszakasz, a 18 hajtáséi és a 36 és 32 függőleges hajtásélek határolnak. A felső lezárás kinyitását megkönnyítő 32 hajtáséi lényegében a 18 és 36 hajtásélek metszéspontjától a 78a hajtásélszakaszon levő egyik pontig teljed. A külső 70 tetőmező ezenkívül körülfog egy 94 felső lezárómezőt, mely az alsó 90 lezárómezővel egydarabban van kialakítva és ettől a 78a hajtásélszakasz választja el. A 94 lezárómező is tömítőmezőként szolgál.

A 74 kiöntőmező körülfog két 98 és 100 aláhajtásmezőt, melyek egy 101 orommező egymással ellenkező oldalain helyezkednek el, melytől ezeket az átlós 102 és

-3184 571

104 hajtásélek választják el, melyek előírt távolságban haladnak a függőleges 36 és 38 hajtásélektől és a vízszintes 18 hajtáséitól. Az előírt távolság kiválasztása úgy történt, hogy a kartonanyag vastagsága számára kompenzáció adódj 3c, úgy hogy akiöblösödés a felső lezárás előállításakor minimumra csökkenjen. A 98 és 100 aláhajtásmezők ezenkívül 36, ill. 38 hajtáséleken keresztül össze vannak kötve 90. ill. 84 lezárómezőkkel. A 98 és 100 aláhajtásmezőkhöz kiöntőmezők ill. 106 ill. 108 ajakmezők vannak hozzácsatlakoztatva, miközben ezeket a 106, 108 ajakmezőket a vízszintes 78a ill. 80a hajtásélszakaszok, a függőleges 36 és 38 hajtásélek és egy függőleges 110 oromhajtáséi határolja. Mint az 1. ábra mutatja, a 74 kiöntőmező felső külső éle mint egyenes vízszintes 112 él van kialakítva. Az átlós 102 és 104 hajtásélek és a vízszintes 18 hajtáséi között fekszik a 101 orommező mindig egy 114, ill. 115 alapszöge. A 114 és 115 alapszögek nem egyenlőek, minthogy a függőleges 110 oromhajtáséi a 36 és 38 hajtásélek között helyezkedik el, és minthogy az átló a 102 és 104 hajtásélek a 110 oromhajtáséit a 78b, ill. 78a hajtásélszakaszok magasságában metszik, azaz eltérő távolságokban a 101 orommező alapjától. Ezen a módon a 101 orommező számára egy rövid függőleges 116 hajtáséit kapunk, mely az átlós 102 és 104 hajtásélek között halad.

A 76 lezárómező két 118 és 120 aláhajtásmezővel rendelkezik, melyek 121 orommező egymással szemben fekvő oldalaival az átlós 122 ill. 124 hajtáséleken keresztül összeköttetésben vannak, melyek maguk részéről előírt távolságban haladnak a függőleges 40. ill. 42 hajtásélektől és a vízszintes 18 hajtáséltől. Az adott távolság ismét a kartonanyag vastagságának kompenzálására szolgál, úgy hogy a kidomborodás a felső lezárás elkészítésekor minimumra csökken. A 118 aláhajtásmező összeköti a 121 orommezőt a 40 hajtásélen keresztül a 84 lezárómezővel, miközben a 120 aláhajtásmező a 121 orommezőt a 30 oldalzáró csíkkal köti össze. Két 126 és 128 lezárómező vagy hajtogatási ajakmező van összekötve a 118, ill. 120 aláhajtásmezőkkel és alulról a 80c ill. 82a hajtásélszakaszok és külső széleiken a 40 és 42 hajtásélek határolják. A 126 és 128 hajtogatási ajakmezőket egymástól egy függőleges oromhajtáséi választja el, melyek a két ajak között középen helyezkednek el.

A 132 és 134 alapszögek a 122.ill. 124 hajtásélek alsó végei és a 18 hajtáséi között a kiviteli példánál, hasonlóan, mint a 114 és 115 alapszögek, egymással nem egyenlőek. Az átlós 122 és 124 hajtásélek a függőleges 130 oromhajtáséit ismét különböző pontokban metszik, azaz a 80c,ill. 82a hajtásélszakaszok magasságában, úgy hogy a 121 orommező számára ismét egy rövid függőleges 136 hajtáséi adódik, mely az átlós 122 és 124 hajtásélek egymástól bizonyos távolságban található végei között halad.

Mint az 1. ábra mutatja, a 80a, 80b és 80c hajtásélszakaszok a 104 és 122 átlós hajtásélek között megszabott távolsággal alatta vannak a határos 78b és 82a hajtásélszakaszoknak. Következésképp a velük szomszédos 100 és 118 aláhajtásmezők kisebbek a mindig hozzájuk rendelt 98,ill. 120 aláhajtásmezőknél. Ez a méretkülönbség az egyenlőtlen alapszögek hatásával kapcsolatban megjavítja a kész tartály felső lezárásának hajtogathatóságát. Kiderült, hogy a kartonanyag vastagságától függően, a 80a és 80c és/vagy a 78b és 82a hajtásélszakaszok a hajtogatást különösen megkönnyíthetik, ha a hajtásélszakaszok illető párjai enyhén ferdén haladnak lefelé vagy 4 felfelé, úgy hogy azok a rövid függőleges 116 és 136 hajtásélek hosszában különböző pontokon végződnek.

Az 1. ábrából világosan látható, hogy egy sor 10 dobozteríték a 10’ dobozterítékek megfelelő sorába pontosan beleillik, úgy hogy a 10, 10’ dobozterítékek között nincs leeső hulladék, ha ezeket kivágjuk egy kartonanyag hengerből. Ha az tömítőhatási okokból kívánatos, a 30, 30’ oldalzárócsíkok 138 és 138’ felső végtartományai vízszintesen a 76, 76’ lezárómezők vonatkozó éleinek meghosszabbításaiként alakíthatók ki.

Az 1. ábrán bemutatott 10 dobozteríték a 2. ábra szerinti oldalról zárt 139 terítékké állítható össze. Ebben az esetben az oldalról zárt 139 terítéket úgy állítjuk elő, hogy a 28 testrészmezőt együtt a 30 oldalzárócsíkkal a függőleges 40 hajtáséi körül elfordítjuk és a 28 testrészmező belső oldalát érintkezésbe hozzuk a 26 testrészmező belső oldalával, úgy hogy a függőleges 42 hajtáséi a függőleges 38 hajtáséi közvetlen közelébe kerül, és úgy hogy a 30 oldalzárócsík belső oldala határosán a függőleges 38 hajtáséllel felfekszik a 24 testrészmező belső oldalára. Ezenkívül ezután a 22 testrészmezöt a függőleges 36 hajtáséi körül elfordítjuk, hogy ennek belső oldalát érintkezésbe hozzuk a 24 testrészmező belső oldalával. Ebben az esetben a 22 testrészmező belső oldala a 32 hajtáséi hosszában érintkezésbe kerül a 30 oldalzárócsík külső oldalával, miközben a 32 hajtáséi párhuzamosan fut a függőleges 42 hajtáséllel és ezzel lényegében egy vonalba esik. A felső 12 lezárórész különböző elemei és a 16 fenékzárórész eközben megfelelő elmozdulásokat végeznek el, miáltal a 2. ábrán mutatott alak kialakul. Az először oldalról még nyitott 10 dobozterítéket, az abban a tartományban végzett hajtogatás után, amelyben a 22 testrészmező belső oldala érintkezésben van a 30 oldalzárócsík külső oldalával, összeragasztjuk, ill. összehegesztjük,hogy az oldalról zárt 139 terítéket kapjuk.

A zárt 139 terítékből ezt követően négyszögletes tartálytömlőt állítunk össze, minekutána a sík fenéklezáró elkészül, mint ez a fentemlitett US szabadalmi leírásokban részletesen ismertetésre került. Miközben a sík feneket a 16 fenékzárórészből előállítjuk, a 48 és 50 lezárómezőket a vízszintes 20 hajtáséi körül a tartály közepének irányában elfordítjuk. Eközben elfordulnak az 56, 58 és 64, 66 aláhajtásmezők a hozzájuk tartozó 52, 54 ill. 60, 62 átlós hajtásélek körül, miközben külső felületeikkel a háromszögű 48 és 50 lezárómezők külső felületeire felfekszenek. Egyidejűleg a külső 44 és 46 lezárómezők egymás felé mozdulnak el. A sík fenék különböző részeit a 16 fenékzárórész elemeiből ezután melegítéssel vagy nagyfrekvenciás hegesztéssel egymással összekötjük, úgy hogy folyadéktömör sík tartály feneket kapunk.

Miután a sík tartályfenék elkészült, és miután a nyílt tartályt megtöltöttük egy termékkel, a felső 12 lezárórész különböző elemeit a különböző hajtásélek körül összehajtogatjuk, hogy felső lezárást kapjunk. Eközben a 74 kiöntőmezőt a vízszintes 18 hajtáséi körül a megtöltött tartály nyitott vége fölött és ennek közepe irányában megdöntjük. Egyidejűleg a 76 lezárómezőt a vízszintes 18 hajtáséi körül befelé, a töltött tartály közepe felé hajlítjuk.

A 106 és 108 ajakmezők külső felületeit a függőleges 110 oromhajtáséi körül egymás felé fordítjuk, és a 126 és 128 ajakmezőket a függőleges 130 oromhajtáséi körül úgy döntjük meg, hogy külső oldalaik egymás irányába mozduljanak el. Eközben a 108 és 126 ajakmezők belső

184 571 oldalai érintkezésbe kerülnek a zárómezőként szolgáló felső 88 lezáiómezővel, miközben a 106 és 128 ajakmezők belső felületei érintkezésbe kerülnek a zárómezőként szolgáló felső lezárómezővel ill. a 30 oldalzáró csík 138 végtartományával.

Mint a 4. ábra mutatja, a felső lezárórész előbb említett elemei a tartály teste felett csúcsalakú lezárást képeznek. A felső 12 lezárórész elemeinek összehegesztése előnyösen ultrahang- vagy nagyfrekvenciás hegesztéssel történik, minthogy ily módon folyadékot át nem engedő lezárást kapunk, mely azonban mégis könnyen nyitható. A felső lezárórész különböző elemeinek tömített lezárása azonban máshogyan is történhet, pl. forró levegővel. Az összehegesztés és a függőleges 110 és 130 hajtásélek központi elhelyezkedése következtében a 94 és 98 lezárómezők egy síkba jutnak, mely merőleges egy olyan síkra, mely a maga részéről a 22, 24, 26 és 28 testrészmezőkre függőlegesen van beállítva, miáltal egy felső 140 záróbordát kapunk, amelyben a zárómezők egymással egyirányban haladnak. A töltött tartály ezek után ebben az alakban felhasználható, ha ez kívánatos és megfelel egy szokásos oromzárású tartálynak, mindazonáltal azokhoz viszonyítva kisebb csúcsmagassággal.

Fennáll annak a lehetősége is, hogy a 140 záróbordái egy F erő behatásával ferde helyzetbe hozzuk, hogy így ferde felső lezárású tartályt kapjunk, amit az 5. ábrán mutatunk be. Ekkor a 140 záróborda behajtását az 5. ábrán mutatott ferde helyzetbe ezzel könnyűjük meg, hogy a 80a, 80b és 80c hajtásélszakaszokat a második felső hajtáséi többi részeihez viszonyítva mélyebben helyezzük el, és hogy a 100 és 118 aláhajtásmezők kisebbek. A 140 záróborda ebben az esetben a kisebb 100 alá· hajtásmező és a 84 lezárómező irányába dől el.

Az 1. ábra szerinti dobozteríték sokoldalú alkalmazhatósága ezenkívül a 6. ábrából érzékelhető, ahol a 140 záróborda vízszintes helyzetbe be van hajlítva, azért, hogy sík tartályzárórészt kapjunk. Ha alkalmas szerszámmal a 140 záróbordára F’ erőt visszük rá, akkor a 140 záróbordát az 5. ábra szerinti ferde helyzeten átvíve a tartály oldalával érintkezésbe hozhatjuk, melyen gondos kodtunk a mélyebbenfekvő 80a, 80b és 80c hajtásélsza kaszokról. Ha a 140 záróbordát síkba lehajlítottuk, a felső 88 lezárómező oldhatóan összeköttetésbe kerül az alsó 84 lezárómezővel, miközben az összeköttetést minden egyes szokásos tapasztó- ill. ragasztókötés képezheti, melyek szokásos módon állíthatók elő, avégett, hogy sík felső lezárást kapjunk.

A 6. ábra szerint sík zárt tartály kinyitása úgy történik, hogy mindenekelőtt a 140 záróbordát az alsó 84 lezárómezőtől leválasztjuk és ezt az 5. ábra szerinti ferde helyzetbe, vagy a 4. ábra szerinti függőleges helyzetbe visszük, melyet követően a kiöntőcsőrt ill. a kiöntőt ismert módon kinyithatjuk, hogy a 7. ábrán mutatott kinyitott tartály álapotof kapjuk. Ebben az esetben az elülső 101 orommező és az ezzel összekötött 98 és 100 aláhajtásmezők a kinyitást alátámasztó 86 és 92 hajtásélekkel együttműködnek az alsó 84 és 90 lezárómezőkön, hogy kialakítsák a kiöntőt, mely a tartály tartalmának kiöntésére használatos. A tartály ezt követően ismét lezárható úgy, hogy a 8. ábra szerinti ábrázolásnak megfelelő tartály forma adódik.

Rá kell mutatnunk, arra, hogy a ferde helyzetű felső lezárású tartály, mint azt az 5. ábra mutatja, rétegenként egymásra halmozható, hogy a. tároláshoz és a szállításhoz szükséges helyet minimumra csökkentsük. Ha a tartályokat ily módon felhalmozzuk, 140 záróbordáikat a ferde helyzetből lefelé hajlítjuk. Ezzel a meghajlítással a felső lezárások eredetileg ferde záróbordáikkal automatikusan rugóhatástól gondoskodnak a tartályok egyes rétegei között úgy, hogy ezek szállítás közben érzéketlenebbek és a folyadékkifolyás veszélye lecsökken. Ellentétben a függőleges záróbordával rendelkező tartályokkal (4. ábra), ezeknél a tartályoknál nincs szükség az egyes tartályrétegek között közdarabra. Megfelelő előnyök mutatkoznak a sík felső lezárásoknál is, mint azt a 6. ábrában mutatjuk.

Az előző ismertetésből világos továbbá, hogy a felső lezárás egyik oldalán a hajtáséi lesüllyesztésével a záróborda áthajlítása a kisebb aláhajtásmezőkkel rendelkező oldalra könnyebbé válik, miáltal megtörténhet a behajlítás egy ferde vagy egy sík helyzetbe. A korábban ismert, ferde vagy sík felső lezárással rendelkező tartályoknál fennáll az a tendencia, hogy ezek a szokásos lezárási-,ill. leforrasztási eljárásoknál némileg deformálódnak, ami speciális geometriai konstrukciójukra vezethető vissza. Találmányunk szerint a felső lezárórész elemeinek konstrukcióját ezzel szemben úgy választottuk meg, hogy az eltérő típusú felső lezárások előállítása könnyebbé válik.

Claims (8)

1. Szabadalmi igénypontok

   1. Dobozteríték, valamint ebből előállított kartondoboz, hőre lágyuló műanyaggal bevont kartonanyagból, mely ferde vagy sík felső lezárással rendelkező hajtogatott tartállyá összeállítható, négy testrészmezővel és egy oldalzárócsíkkal, fenékzárórész mezőkkel·, melyek vízszintes hajtásélszakaszok révén a testrészmezők alsó végeivel össze vannak kötve, felső lezárórész mezőivel, melyekhez két külső tetőmező tartozik, melyek mindig egy felső és egy alsó lezárómezőből állanak, és amelyek vízszintes hajtásélszakaszok révén két testrészmező felső végeivel összeköttetésben vannak, és amelyekhez tartozik továbbá egy kiöntőmező és egy lezárómező, melyek mindig vízszintes hajtásélszakaszok révén a két másik testrészmező felső végeivel vannak összekötve, és amelyek közül mindegyik rendelkezik orommezővel, melyet átlós hajtásélek határolnak, melyek a hozzájukrendelt vízszintes hajtásélszakasztól kiindulva egymás felé haladnak, valamint két aláhajtásmezővel, melyek határosán az átlós hajtásélekkel az orommezők egymással szembenfekvő oldalain vannak kialakítva, valamint két ajakmezővel, melyek egymástól központi oromhajtáséllel és a hozzájuk rendelt aláhajtásmezőktől hozzátartozó vízszintes hajtásélszakaszokkal vannak elválasztva, azzal jellemezve, hogy az ajakmezőkkel (106, 108., 126, 128) határos hajtásélszakaszok (78b, 80a, 80c, 82a) közül egyes hajtásélszakaszok (80a, 80c) a vonatkozó orommezők (101, 121) alapjához viszonyítva alacsonyabban vannak elhelyezve, mint a többi hajtásélszakasz (78b, 80b) oly módon, hogy a hajtásélszakaszok (78b, 80a, 80c, 82a) végei között mindegyik oromhajtásélen (110, 130) rövid függőleges hajtásélszakasz (116,136) keletkezik.
2. 2. Az 1. igénypont szerinti dobozteríték kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a vízszintes hajtásélszakaszok (78a, 80b) a felső lezárómezők (88,94) és az alsó lezárómezők (84, 90) között a vonatkozó vízszintes hajtásélszakaszokkal (78b, 82a, 80a, 80c)az aláhajtásmezők (98, 120; 100,122) és az ajakmezők (106,128; 108,126) egy vonalba esnek.

   184 571
3. 3. Az 1. igénypont szerinti dobozteríték kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy az átlós hajtásélek (102, 104, 122, 124) alsó végei a vízszintes hajtásélszakaszokon ((8) az orommezők (101, 121) és a hozzátartozó testrészmezők (24, 28) között bizonyos távolságban vannak ezen testrészmezők (24, 28) függőleges hajtáséleitől (36, 38,40,42).
4. 4. Az 1. igénypont szerinti dobozteríték kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy az orommezők (101,121) különböző alapszögekkel (114, 115, 132, 134) rendelkeznek.
5. 5. Az 1. igénypont szerinti dobozteríték kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a külső tetőlezáró mezők (88, 94) szabad élei és az ajakmezők (106, 108, 126, 128) szabad élei egy enes vonal úan haladnak úgy, hogy két egyetlen tekercs kartonanyagból kivágandó dobozteríték felső zárórészeinek lényegében teljes egybevágósága érhető el.
6. 6. Hajtogatott tartály ferdére vagy egyenesre hajtogatható felső lezárással, hőre lágyuló műanyaggal bevont kartonanyagból álló dobozterítékből, egy elülső testrészmezővel, egy hátsó testrészmezővel és két oldalsó testrészmezőből, fenéklezáró résszel, mely több mezőből áll, melyek vízszintes hajtásélek útján a hozzárendelt testrészmezők alsó végeivel összeköttetésben vannak, felső lezárórésszel, melyhez két külső tetőmező tartozik, melyek vízszintes hajtásélszakaszok első párja révén az oldal testrészmezők felső végeivel összeköttetésben vannak, és amelyek mindig vízszintes élszakasz párral felső és alsó lezárómezőre vannak felosztva, melyekhez továbbá kiöntőmező és lezárómező tartozik, melyek egy harmadik vízszintes hajtásélszakaszpár révén az elülső testrészmező ill. a hátsó testrészmező felső végeivel összeköttetésben vannak, és amelyek közül mindegyik rendelkezik orommezővel, melyet átlós hajtásélek határolnak, melyek eltérő szögeket zárnak be a harmadik hajtásélszakaszpár hajtásélszakaszaival, rendelkeznek továbbá két aláhajtásmezővel, melyek az átlós hajtásélekkel határosán az orommezők egymással szembenlevő oldalain helyezkednek el, valamint két ajakmezővel, melyeket egymástól egy központi oromhajtásél és a hoz5 zajuk rendelt aláhajtásmezőktől egy negyedik pár, alapjábanvéve vízszintes hajtásélszakasz választ el, azzal jellemezve, hogy a függőleges oromhajtásélek (110, 130) az orommezők (101, 121) közepén haladnak és az átlós hajtáséleket (102, 104, 122, 124) ugyanezeknek felső végein úgy metszik, hogy minden egyes orommező (101, 121) felső végén mindig rövid függőleges hajtásélszakasz (116, 136) jön létre, mely a negyedik pár vízszintes hajtáséi hajtásélszakaszai (78b, 80a; 80c, 82a) belső végeit úgy köti össze, hogy az összeállított és tömören lezárt felső lezárórész (12) lehajtása ferde- vagy sík helyzetbe könnyűvé válik.
7. 7. A 6. igénypont szerinti hajtogatott tartály kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy az átlós hajtásélek (102, 104, 122, 124) egyes szakaszainak alsó végei mindig előírt távolságban kezdődnek az elülső, ill. hátsó testrészmező (24, ill. 28) egymással szembenfekvő hosszanti éleitől.
8. 8. Dobozteríték hőrelágyuló műanyaggal bevont kartonból, mely ferde vagy sík felső lezárású hajtogatott tartállyá állítható össze, négy lényegében egyenlő szélességű testrészmezővel és egy oldalzárócsíkkal, egy fenéklezárórész mezőivel, melyek legalább két testrészmező alsó végeivel vannak összekötve, egy felső lezárórész mezőivel, melyekhez két egyenlő magasságú tető mező tartozik, melyek két testrészmező felső végeivel vannak összekötve, miközben mindegyik külső tetőmező, a lezárómező és a kiöntőmező mindig rendelkeznek egy egyenes szabad éllel és emellett a lezárómező és a kiöntőmező rövidebb, mint a külső tetőmezők, azzal jellemezve, hogy a felső lezárórész mezőinek külső végei legalább nagyjából egybeillenek egy további dobozteríték felső lezárórésze mezőinek külső végeivel.