HU184510B - Method for slag welding and slag welding apparatus - Google Patents

Description

A találmány tárgya eljárás salakhegesztcsre, amikor is hegesztendő munkadarabok közötti rés szélességére, a hegesztéshez szükséges feszültség és áramerősség nagyságára optimális értéket, illetve értéktartományt állapítunk meg, a munkadarabokat felállítjuk, közöttük az optimális szélességű rést biztosítjuk, a rést oldalról lezárjuk, a résbe hegesztőhuzalt vezetünk, a hegesztőhuzalt és a munkadarabot megfelelő áramforrás sarkaira csatlakoztatjuk, az áramforrást bekapcsoljuk, majd a hegesztőhuzalnak a résben való előtolásával a hegesztést elvégezzük. Tárgya továbbá salakhcgesztő berendezés, különösen a fenti eljárás foganatosítására, amely sarkaival réssel elválasztott munkadarabokra, illetve hegesztőhuzalt a résbe bevezető adagolóberendezéssel van ellátva. A találmány szerinti eljárással és berendezéssel a salakhegesztés eredményeként jó minőségű, hőkezelést nem igénylő varrat állítható elő.

A salakhegesztés nagy vastagságú hegesztési varratokat egy technológiai lépésben szolgáltató eljárás. Nagyobb vastagságú munkadarabok között a szokásos ívhegesztés során ismételt varratsorokként hozzák létre a hegesztési varratot, ezzel szemben a salakhegesztéssel akár 3 m vastag anyag mentén is lehet hegeszteni egyetlen műveletben. Salakhegesztéshez az összehegesztendő munkadarabokat az anyagtól, a hegesztés tervezett feltételeitől függő távolságon függőleges rést meghatározva elrendezik a munkadarabot, illetve a résbe bevezetendő hcgesztőhuzalt áramforrás sarkaira csatlakoztatják, majd a huzalelőtolást biztosítják oly módon, hogy a hegesztőhuzal mozgása során a munkadarabbal fémesen ne érintkezzen. A hegesztőhuzalt a résben, amennyire lehetséges, előtolják, majd közötte és a munkadarab vagy a munkadarabbal kapcsolódó fém talplemez között ívet hoznak létre, amely a hegesztőhuzalt és a talplemezt megolvasztja. Ezt követően a fémolvadékra salakképző port szórnak, amely elektromosan vezető ömledékké alakul és lefojtja az ívet. A salakképző port lehet a hegesztőhuzal vagy azt vezető cső szigetelő bevonataként is adagolni. A salakömledéken keresztül az áram már ív nélkül is fennmarad, a forró salak biztosítja a hőátadást, a hegesztés menetében a munkadarab rés melletti felületi rétegének megolvasztását, és így a hegesztést.

A hegesztés során oszlopszcrűen nagy tömegű varratot hoznak létre. Szükség esetén több hegesztőhuzalt is alkalmaznak. Az áramerősség értéke huzalonként szokásosan 500...800 A. Áramforrásként előnyös lapos karakterisztikájú egységek alkalmazása, mivel ezek viszonylag könnyen szabályozhatók. Az áramerősség szabályozása ebben az esetben a huzaleiőtolás sebességével jól biztosítható, míg a feszültségszabályozást az áramforrásban lehet elvégezni. A törekvés mindeddig az volt, hogy salakhegesztéshez folyamatosan állandó értékű áramot és feszültséget biztosítsanak, mivel ily módon a varrat egyenletes növekedése, a hegesztés egyenletessége jellemzi a folyamatot.

Az ívhegesz'téses eljárásokban jól ismert az áramerősség és a feszültség szinkron lüktetése hegesztés közben. A lüktetés megkönnyíti a hegesztés technológiáját (függőleges hegesztés, vékony lemez hegesztése, szabályozott varratátolvadás stb. válik lehetségessé). Szükség eseten a kialakuló varrat kristályszerkezetét is lehet ily módon javítani, de a lüktetés a hőbevitel szabályozására is alkalmas.

A hegesztés egyik problémája a varrat (a hegesztett kötés) minősége. Az egy lépésben készített, nagy tömegű

184 510 salakhegesztési varratok általában ridegek, ütőmunkájuk, szívósságuk kicsi, ezért hőkezelést vagy más minőségjavító eljárást igényelnek. így például az ötvözetlen szerkezeti acélból készült 30 mm vastag munkadarabok sa'akhegesztési varratait általában 500...600 A áramerősség, 34...36 V feszültség mellett állítják elő. A kapott varrat ütőmunkája szobahőmérsékleten ritkán lépi túl a 40 J-t, 0 °C hőmérsékleten általában 20 J, -10 °C hőmérsékleten pedig 10 J alatt marad. A jellemző 35 J értéket szobahőmérsékleten biztosítja.

Az ívlicgesztéssel előállított vastagabb varratok minőségét kedvezően befolyásolja a soronkénti hegesztés, amikor minden új sor egyúttal hőkezeli az előző sorokat. A salakhegesztésben viszont ilyen közvetlen hőkezelő hutás eddig nem volt ismeretes, bár a varratok kis szívóssága miatt a minőségjavítás sokszor elengedhetetlen.

A minőségjavító eljárások közül a hőkezelés költséges és energiaigényes, mivel a már kész nagy tömegű munkadarabot kell jól meghatározott hőmérsékletre újból felmelegíteni. Más ismert eljárás szerint a munkadarabot már eleve olyan anyagból készítik, amelynek ötvözőanyagait a későbbi hegesztés szükségleteinek megfelelően választják, és egyúttal a hegesztőhuzalt is gondos ötvözéssel alakítják ki. Mindez az előállítás költségeit és technológiai igényességét növeli. A gyakorlatban igen korlátosán más eljárásokkal is találkozni lehet, de ezek inkább csak a javaslatok szintjén maradtak meg: hegesztés közbeni rázás, ultrahangos és gamma-sugárzásos besugárzás, követőlángos és indukciós hevítés, mágneses tér alkalmazása. Ezek kis hatékonyságú, esetleg viszonylag nagy költséggel járó megoldások, és így a minőségjavítás ma szinte kizárólag az ötvözés és a hőkezelés módszerével történik.

A találmány célja a salakhegesztési varrat tulajdonságait javító olyan eljárás cs berendezés kidolgozása, amely az ismert megoldásokhoz viszonyítva egyszerűen és kisebb költséggel, hatékonyan biztosítja a varrat minőségének javítását.

A találmány alapja az a felismerés, hogy a hegesztéshez szükséges áram erősségének és/vagy feszültségének változtatása hegesztés közben a salakhegesztés folyamatát előnyösen képes befolyásolni, alkalmas arra, hogy kedvező kristályszerkezetű, hőkezelést nem igénylő varratot hozzunk létre.

A felismerés alapján salakhegesztéshez olyan eljárást dolgoztunk ki, amikor is hegesztendő munkadarabok közötti rés szélességére, a hegesztéshez szükséges feszültség és áramerősség értékére optimális értéket, illetve értéktartományt határoztunk meg, a munkadarabokat felállítjuk, közöttük az optimális szélességű rést biztosítjuk, a rést oldalról lezárjuk, a résbe hegesztőhuzalt vezetünk, a hcgesztőhuzal! és a munkadarabot az optimális értéktartományba eső feszültséget és áramot szolgáltató áramforrás megfelelő sarkaira csatlakoztatjuk és az áramforrás bekapcsolásával, illetve a hegesztőhuzal előtolásával a hegesztést elvégezzük, és a találmány szerint a hegesztés folyamatában az áram erősségét és/vagy a feszültséget a létrejövő varrat optimális kristályszerkezetét biztosító módon az optimális értéktartományban pulzálással, előnyösen periodikusan változtatjuk.

A találmány szerinti eljárást előnyösen úgy is megvalósíthatjuk, hogy a változtatás közben az áramforrásból bevezetett áram útját rövid időre szükség szerint periodikusan megszakítjuk.

Λ találmány szerinti eljárás egy további előnyös foga-21

184 510 natosítási módjában az áramerősség változtatására a hegesztőhuzal előtolásának sebességét változtatjuk.

A találmány szerinti eljárásban az áramerősséget és a feszültséget, illetve az áram- és feszültségimpulzusok időtartamát előnyösen egymástól függetlenül is változtathatjuk. Előnyös lehet a szinkron változtatás, amikor növekvő áramerősséghez növekvő vagy csökkenő feszültség, illetve csökkenő áramerősséghez csökkenő vagy növekvő feszültség tartozik.

A találmány céljának elérésére és különösen az ismertetett eljárás foganatosítására olyan berendezést is kidolgoztunk, amely sarkaival réssel elválasztott munkadarabokra, illetve hegesztőhuzalra csatlakoztatott áramforrást tartalmaz, a hegesztőhuzalt a résbe bevezető adagolóberendezéssel van ellátva, és a találmány szerint az áramforráshoz az áramot és/vagy a feszültséget a hegesztés feltételeinek megfelelően impulzusszerűen változtatható vezérlőegység tartozik, amely az adagolóberendezés motorjával vezérlőkapcsolatban van. A vezérlőegység egy előnyös megoldás szerint a munkadarabot vagy a hegesztőhuzalt és az áramforrást összekötő áramút megszakítására alkalmasan van kiképezve.

A találmány szerinti eljárás és berendezés segítségével igen jó minőségű salakhegesztési varratok hozhatók létre, amelyek szívóssága hőkezelés nélkül is jelentősen túllépi az ismert eljárásokkal és berendezésekkel előállított varratokét.

A találmány tárgyát a továbbiakban példakénti foganatosítások és kiviteli alakok kapcsán ismertetjük részletesen. A rajzon az

1. ábra a salakhcgesztés elvi vázlata, míg a

2. ábra a találmány szerinti berendezés blokksémája.

A salakhegesztés megvalósításakor (1. ábra) 1 és 2 munkadarabot úgy rendezünk el, hogy közöttük függőleges 3 rés alakuljon ki, amelynek szélességét ismert módon választjuk meg. Például 30 mm vastagságú ötvözetlen szerkezeti acél esetében a 3 rés szélessége mintegy 25 mm. A 3 résbe 11 huzaltekercsről 10 motor segítségével 4 hegesztőhuzalt vezetünk be, amelyet egyen- vagy váltakozóáramú 5 áramforrás egyik sarkára csatlakoztatunk. Az 1 és 2 munkadarabok közül legalább az egyiket az 5 áramforrás másik sarkára csatlakoztatjuk. A 3 rést függőleges mentén oldalról lezárjuk, például hűtött rézgyámmal, amely egyben szükség szerint villamos kapcsolatot biztosít az 1 és 2 munkadarab között. A 3 rés alján az 1 és 2 munkadarabbal fémes kapcsolatban lemezt helyezünk el vagy alakítunk ki. A 4 hegesztőhuzalt anynyira toljuk előre, hogy ezzel a lemezzel érintkezzen, így ív alakul ki, amelynek hatására a lemez felületi rétege és a 4 hegesztőhuzal vége megolvad, 7 olvadékot alkot. Ezen ismert módon 9 salakömledéket hozunk létre, amely befedi a 7 olvadékot, elfojtja az ívet, s ezt követően az áramvezetés a 9 salakömledéken keresztül folytatódik. Ekkor kezdődik meg a tulajdonképpeni salakhegesztés. Az áram átfolyását kísérő Joule-hő hatására a 9 salakom,edék olyan hőmérsékletre hévül fel, hogy az 1 és 2 munkadarab felületi rétegének anyagát a 3 rés mentén megolvasztja. Az olvadt fém alatt a környezettel kialakult (szükség esetén a rézgyámmal felerősített) hőcsere révén 6 varrat alakul ki. A 6 varrat és a 7 olvadék között 8 határréteg van, amely a 6 varrat minőségére alapvető, meghatározó jelentőségű. Alakja az 5 áramforrás feszültségétől és áramerősségétől függ. Ha az áramerősség zérus, a 8 határréteg vízszintes, az áramerősség növekedésével pedig egyre mélyülő paraboloidszerű alakot vesz fel. Ennek megfelelően időben változatlan áramerősség alkalmazásakor a 6 varrat a 3 rés szélei felé szélesedő paraboloidszerű felület mentén épül ki alulról fölfelé. Az alkalmazott feszültség a paraboloidszerű tartomány szélességét befolyásolja: a feszültség növekedésével ez a tartomány szélesebbé és sekélyebbé változik. A 4 hegesztőhuzal előtolása is alkalmas lehet a 8 határréteg felületi alakjának befolyásolására, mivel az előtolás sebessége lapos karakterisztikájú 5 áramforrás esetében az áram erősségével jól meghatározható egyértelmű kapcsolatban van (gyorsabb előtolással az áramerősséget növelni lehet és fordítva).

A találmány szerinti eljárás lényege éppen az, hogy a 8 határréteg és a 6 varrat érintkezési tartományának alakjár ismétlődően változtatjuk, a már megszilárdult anyag újrakristályosítását biztosítjuk és ezzel a kristályszerkezetet szükség szerint előnyösen befolyásoljuk. Ezt az teszi lehetővé, hogy az áramforrás áramának erősségét és/vagy a feszültséget szabályozott módon, mégpedig szükség szerint az egyik vagy mindkettő pulzálásával változtatjuk. A pulzáláshoz tartozó változó értékeknek megfelelően a 8 határréteg alakja folyamatosan változik és ez biztosítja a kívánt hatást. A pulzálást előnyösen periodikusan végezzük, vagyis a pulzálások szabályos időközönként azonosan ismétlődnek.

Az ismert salakhegesztéses eljárásokban az 5 áramforrással szemben követelményként állítják a feszültség és az áramerősség viszonylagos állandóságát, továbbá az áramszolgáltatás folyamatosságát. Az állandóság azt jelenti, hogy a feszültség és az áramerősség ingadozása a hegesztés menetében a lehető legkisebb legyen. Értéküket a tapasztalati vizsgálatok alapján határozzák meg, s általában egy-egy értéktartományt adnak meg.

Találmányunk szerint az áramerősség és a feszültség, vagy közülük az egyik értékét időben pulzálésszerűen változtatjuk. így például előnyösnek mutatkozott ötvözetlen szerkezeti acél esetében az áramerősség állandó értéken tartása, míg a feszültség váltakozva b ideig U, értéket, t₂ ideig ettől eltérő U₂ értéket vesz fel.

Egy másik lehetőség szerint a feszültség marad állandó, míg az áramerősség értéke I, és I₂ között változik meghatározott időközönként. A pulzálás első és felső értéke között a különbség általában eléri a 15 %-ot, vagy annál nagyobb. További lehetőség az is, hogy az áramerősség és a feszültség változása nem egyidejű, szükség szerint eltérő ideig tartó nagyobb és kisebb értékek váltogatják egymást: t, ideig Ui, t₂ ideig U₂, ettől függetlenül t₃ ideig Ii, t₄ ideig I₂ értékeket biztosítunk, ahol a t,, t₂, t₃ és t₄ időket az áramerősség I, és 1₂, a feszültség Vb és U₂ értékeit a salakhegesztés feltételeinek megfelelően választjuk. A t), t₂, t₃, t₄ idők egymástól eltérőek lehetnek, de célszerű lehet a t, - t₃, a t₂ = t₄ választás, tehát a szinkron változtatás. A szinkron változtatás során a feszültség növekedését lehet az áramerősség növekedésével vagy csökkenésével egyidejűleg biztosítani. A lehetőségeket a mindenkori hegesztési feltételeknek megfelelően ked kipróbálni és közülük választani.

Kedvező hegesztési lehetőségek biztosíthatók úgy is, ha a hegesztés tápellátását többször egymás után rövid időre megszakítjuk. Eközben nem állítjuk le a 4 hegesztőhuzal előtolását, hanem a megszakítások időtartamát, sűrűségét és időpontjait választjuk meg oly módon, hogy a 4 hegesztőhuzal anyaga továbbra is átmenjen a 7 olvadékba, és eközben változatlanul kedvező szerkezet alakuljon ki. Az áramút megszakításával azt érjük el, hogy a

184 510 olvadékban az olvadt anyag áramlásának a hőbevitel feltételei megváltoznak, a 8 határréteg szerkezete, alakja módosul. Előnyösnek mutatkozott például az áramerősség mintegy 10 s-os pulzálási szakaszait néhányszor egymás után 1—1 másodpercre megszakítani. 5

A találmány szerinti eljárás kedvező voltának igazolására az előzőekben már leírt ismert felépítésű elrendezésben többféle anyag salakhegesztését is elvégeztük.

Ezek közül néhányra vonatkozóan a következő példák tartalmazzák a körülményeket és feltételeket. A hegesz- 10 téshez a szokásos 3 mm-es hegesztőhuzalt, áramforrásként lapos karakterisztikájú, 1500 A-es tápegységet alkalmaztunk, amelyet oly módon alakítottunk át, hogy a feszültség szükség szerinti lüktetését, illetve a hegesztőhuzal szabályozott, lüktető módon változó sebességű 15 előtolását biztosítani tudja. Az összehasonlítás céljaira az adott anyagokból a salakhegesztés ismert eljárása szerint, tehát állandó és folyamatos áram, illetve feszültség alkalmazásával is készítettünk mintákat, melyekre szobahőmérsékleten kaptuk a jellemző 35 J ütőmunkát. 20

1. példa mm vastagságú ötvözetlen szerkezeti acél hegesz- 25 tését 3 mm-es hegesztőhuzallal végeztük. Először állandó, kb. 550 A-es áramerősség mellett a feszültség 31 és 36 V között ingadozott oly módon, hogy 3 másodpercig 31, majd 3 másodpercig 36 V volt az értéke. A kapott varrat vizsgálatával megállapítottuk, hogy ütőmunkája már 30 —20 °C hőmérsékleten eléri a 35 J határt.

2. példa

Az első példa szerinti elrendezésben az áramerősséget a feszültséggel szinkron módon 500 és 800 A között változtattuk. A 31 V-os és 500 A-es kisebb értéket 15, a 36 V-os és 800 A-es nagyobb értéket 12 másodpercen keresztül tartottuk. A kapott varrat vizsgálata bizonyí- 40 tóttá, hogy ütőmunkája az előzőhöz hasonló.

3. példa

100 mm vastagságú ötvözetlen szerkezeti acél hegesztését ugyancsak 3 mm-es hegesztőhuzallal végeztük.

Az anyag vastagsága miatt célszerűnek bizonyult két hegesztőhuzal alkalmazása, amelyeket párhuzamosan az áramforrás azonos pólusára csatlakoztattunk és elő- 50 tolásukat közös motorral végeztük. Az ilyen anyag ismert eljárás szerint végzett salakhegesztésekor szobahőmérsékleten sem mindig sikerült a 35 J-os ütőmunkát elérni.

Ha viszont a feszültséget 42 és 48 V között, az áramerősséget 800 és 1300 A között szinkron módon változ- 55 tattuk, mégpedig 10 másodpercig a kisebb és 8 másodpercig a nagyobb értéket tartva, a varrat ütőmunkája már 0 °C-on eléri a 35 J-t. A vizsgálatok szerint kedvező, ha a bevezetett áramot néhányszor 1—1 másodpercre megszakítjuk. 50

Az előzetes értékelések szerint nagyobb anyagvastagságok mellett célszerű lehet a 4 hegesztőhuzalokat egymástól eltérő módon változtatott sebességgel előtolni.

Az 5 áramforrást előnyösen lapos karakterisztikával alakítjuk ki, mivel ekkor a feszültségszabályozást az áram- 55 forráson lehet elvégezni, míg az áramerősség szabályozását ismert módon igen előnyösen úgy lehet biztosítani, hogy a 4 hegesztőhuzalt időben változó sebességgel engedjük a 3 résbe. Természetesen, más jellegű karakterisztikák esetében más jellegű szabályozást kell alkalmazni.

A találmány szerinti eljárás foganatosítására is alkalmas berendezés 5 áramfonása olyan vezérlőegységgel van ellátva (2. ábra), amely sorosan kapcsolt 21 üzemmódválasztót, 22 logikai egységet és 26 impulzusgenerátort tartalmaz, amelyhez 23, 24, 25 astabil multivibrátor és párhuzamosan az 5 áramforrás, illetve a 10 motor szabályozását biztosító 29 szabályozó csatlakozik. Az 5 áramforrás 27 potenciométeres egységgel, míg a 29 sza- ' , bályozó 30 potenciométeres egységgel van ellátva.

A vezérlőegység működése a következő. A 21 üzemmódválasztóval beállítjuk a kívánt üzemmódot. A 22 logikai egység ennek megfelelően biztosítja a 26 impulzusgenerátor, az 5 áramforrás és a 29 szabályozó kívána- , tos működését. A 23, 24, 25 astabil multivibrátorok segítségével egyrészt az áramerősség és a feszültség nagyobb és kisebb értékeihez tartozó időtartamok, másrészt a megszakítások időtartamai és sűrűsége állítható be. A beállításnak megfelelően a 27 potenciométeres egység a feszültség, a 30 potenciométeres egység pedig a 10 motor forgássebességének változtatásával az áramerősség megfelelő értékeit biztosítja a beállított időtarta- mokon keresztül. j

A 26 impulzusgenerátor további astabil multivibrátorokkal is ellátható, amelyek további, a 29 szabályozóval párhuzamosan kapcsolt hasonló szabályozók működtetésére alkalmasak, ha több külön-külön szabályozott sebességgel előtolt 4 hegesztőhuzalt alkalmazunk.

A találmány szerinti eljárás és berendezés segítségével az ismert eljárásokkal és berendezésekkel összehasonlítva egyértelműen jobb minőségű, nagyobb szívósságé hegesztési varratok állíthatók elő.

Claims (10)

1. Szabadalmi igénypontok

   1. Eljárás salakhegesztésre, amikor is hegesztendő munkadarabok közötti rés szélességére, a hegesztéshez szükséges feszültség és áramerősség nagyságára optimális értéket, illetve értéktartományt állapítottunk meg, a munkadarabokat felállítjuk, közöttük az optimális szélességű rést biztosítjuk, a rést oldalról lezárjuk, a résbe hcgesztőhuzalt vezetünk, a hegesztőhuzalt cs a munkadarabot megfelelő áramforrás sarkaira csatlakoztatjuk, az áramforrást bekapcsoljuk, majd a hcgesztőhuzalnak a résben való előtolásával a hegesztést elvégezzük, azzal jellemezve, hogy a hegesztés alatt az áram erősségét és/vagy a feszültséget a létrejövő varrat kívánatos kristályszerkezetének kialakulását biztosító módon pulzálással, előnyösen periodikusan változtatjuk.
2. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a változtatás közben a munkadarabra vagy a hegcsztőhuzalra vezetett áramot rövid időre, előnyösen periodikusan megszakítjuk,
3. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy az áramot és a feszültséget egymástól függetlenül változtatjuk.
4. 4. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy az áramot és a feszültséget egymással szinkron módon változtatjuk.

   184 510
5. 5. Az 1—4. igénypontok bármelyike szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy az áramerősség változtatását a hegesztőhuzal előtolási sebességének változtatásával végezzük.
6. 6. Salakhegesztő berendezés, különösen az 1—5. igény- 5 pontok bármelyike szerinti eljárás foganatosítására, amely sarkaival réssel elválasztott munkadarabokra, illetve hegesztőhuzalra csatlakoztatott áramforrást tartalmaz és a hegesztőhuzalt a résbe bevezető adagolóberendezéssel van ellátva, azzal jellemezve, hogy az áramforráshoz (5) 10 az áramot és/vagy a feszültséget a hegesztés feltételeinek megfelelően itnpulzusszerűen változtató vezérlőegység tartozik, amely az adagolóberendezés motorjával (10) vezérlőkapcsolatban van.
7. 7. A 6. igénypont szerinti salakhegesztő berendezés 15 kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a vezérlőegység sorosan elrendezett üzemmódválasztót (21), logikai egységet (22) és impulzusgenerátort (26) tartalmaz, ahol az iinpulzusgenerátor (26) egyrészt az áramforrásra (5), másrészt a motor (10) szabályozójára (29) van vezetve.
8. 8. A 6. vagy 7. igénypont szerinti salakhegesztő berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a vezérlőegység a munkadarabok (1, 2) vagy a hcgesztőhuzai (4) áramellátásának időzített, előnyösen periodikus megszakítására alkalmasan van kiképezve.
9. 9. A 6-8. igénypontok bármelyike szerinti salakhegesztő berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a vezérlőegység astabil multivibrátorokkal (23, 24, 25) van ellátva.
10. 10. A 6—9. igénypontok bármelyike szerinti salakhegesztő berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a vezérlőegység több szabályozót (29) tartalmaz, amelyek egymással párhuzamosan vannak kapcsolva és hozzájuk az impulzusgenerátorban egy-egy astabil multivibrátor (23) van rendelve.