HU184413B - Device for correcting the bending of cylinder jacket for impression - Google Patents

Description

A találmány tárgya hengerköpeny behajlását korrigáló szerkezet nyomóhengerekhez, amely révén a nyomóhengerek működése közben a hengerköpeny nem kívánatos behajlása biztonságosan megakadályozható.

A találmány létrehozásánál egy az 1. igénypont tárgyi kört meghatározó részében ismertetett olyan nyomóhengerből indultunk ki, amelyet a 2245 597 számú Német Szövetségi Köztársaság-beli szabadalmi leírás

5. ábrája szemléltet. Egy ilyen nyomóhenger használható például papírgyártó gépek nyomó részében a papírszalag víztelenítésére. Ilyen nyomóhenger lehet egy papír simítására szolgáló kalandernek része is. Ezeken kívül természetesen még számos más területen is lehet ilyen nyomóhengereket alkalmazni.

A hengerköpeny behajlását korrigáló szerkezet révén azt lehet elérni, hogy a nyomóhenger és ellenhenger közötti sajtolórésben a sajtoló erő az egész munkaszélesség mentén messzemenően állandó marad, azonban arra is van lehetőség, hogy sávonként különböző nagyságú sajtolóerőket állítsunk be.

A sajtolóerőknek hengerköpenyről tartóra való átvitelére rendszerint több nyomóidom szolgál. E nyomóidomok mindegyikének olyan homlokfelülete van, amely egy henger palástfelületének részeként van kialakítva. Ezzel a homlokfelülettel a nyomóidom csúsztathatóan fekszik a hengerköpeny belső felületéhez. A hengerköpeny és nyomóidom közötti súrlódóerőknek csökkentése céljából a nyomóidom homlokfelületében hidrosztatikus nyomómélyedések vannak kimunkálva. A 2245 597 számú Német Szövetségi Köztársaság-beli szabadalmi leírás 5. ábráján olyan nyomóidom látható, amelyben központi nyomómélyedés és e körül elosztva elrendezett több járulékos nyomómélyedés van kimunkálva. E járulékos nyomómélyedések közül kettő kerületi irányban a központi nyomómélyedés mellett van kialakítva. A 2230139 számú Német Szövetségi Köztársaság-beli szabadalmi leírás 3. ábrájából ismert olyan megoldás is, amelynél négy egyforma nagyságú nyomómélyedés van kialakítva. Két nyomómélyedés a nyomóhenger tengelyének irányában egymással szemben van, a másik két nyomómélyedés pedig kerületi irányban egymástól eltoltan van kiképezve. Más szavakkal ennél a megoldásnál a nyomómélyedések közötti peremek a nyomóhenger főtengelyeihez viszonyítva átlósan helyezkednek el.

A hidrosztatikus nyomómélyedések ilyen ismert kialakításai révén a tartóhoz viszonyítva — ismert módon — elhajlásra kényszerített nyomóidom stabilizálva, biztosítva van a hengerköpenyhez viszonyított elhajlással szemben. A stabilizálásra mind a nyomóhenger tengelye irányában, mind kerületi irányban, azaz a nyomóhenger tengelyére merőleges síkban is szükség van, azaz a nyomóidom egyik irányban sem hajolhat el. Ez azt jelenti, gondoskodni kell arról, hogy a nyomóidom tengelye mindig pontosan sugárirányú legyen. Az elhajlással szembeni stabilizálás a nyomóhenger tengelyére merőleges síkban a 2230139 számú Német Szövetségi Köztársaság-beli szabadalmi leírás szerint még tovább javítható azáltal, hogy a peremek — a 3. ábrától eltérően — párhuzamosak a nyomóhenger főtengelyeivel.

Ezeknek az ismert rendszabályoknak az a céljuk, hogy a nyomóidomnak úgynevezett szegélypereme minden pontján lehetőleg a legpontosabban azonos távolságban legyen a hengerköpenytől, úgyhogy az itt levő kenőanyag film mindenütt azonos vastagságot vegyen föl és ezáltal megakadályozza a nyomóidom és hengerköpeny közötti fémes érintkezést. Azonban e rendszabályok ellenére meghatározott körülmények között még mindig fennáll az a veszély, hogy legalább időnként egy ilyen fémes érintkezés jön létre, főként akkor, amikor a hengerköpeny áll vagy amikor ez álló helyzetből forgásba jön.

A találmány feladata az ismert nyomóhengerek olyan továbbfejlesztése, amelynél az eddiginél nagyobb biztonsággal és valamennyi üzemi állapotban megakadályozható a nyomóidomok és hengerköpeny közötti fémes érintkezés kialakulása.

A találmány a kitűzött feladatot nyomóhengerekhez használható, hengerköpeny behajlását korrigáló olyan szerkezet létrehozása révén oldja meg, amely anyagszalagok, főként papírszalagok nyomással való kezelésére alkalmazott és ellenhengerhez nyomható, forgatható hengerköpeny belsejében van elhelyezve, és amelynek a hengerköpenyen keresztülvezetett és két végén alátámasztott tartója, valamint a sajtolóerőket a hengerköpenyről a tartóra átvivő több nyomóidoma van, a nyomóidomok a tartóhoz viszonyítva elhajlíthatók és sugárirányban eltolhatók, a nyomóidomban a hengerköpeny felé levő, csúsztatható homlokfelületén egy központos hidrosztatikus nyomómélyedés és legalább négy, a központi nyomómélyedés körül elosztva kialakított járulékos nyomómélyedés van és valamennyi nyomómélyedés egy szélperemmel van körülvéve, a nyomóközegnek nyomómélyedésekhez vezetésére csak egyetlen csatorna van kiképezve, amely a központi nyomómélyedést egy a tartó és a nyomóidom között levő és egy nyomóközegforráshoz csatlakozó nyomótérrel köti össze, és amelynek jellemzője, hogy a központi nyomómélyedésnek — a nyomóidom csúszó homlokfelületén nézve — kinyúló részei vannak, amelyek a hengerköpeny egy főtengelye irányában a szélperemig, lényegében a hengerköpeny főtengelyeihez viszonyítva átlósan vannak kialakítva.

A találmány szerinti korrigáló szerkezet további jellemzője, hogy a központi nyomómélyedésnek négy kinyúló része van, amelyek közül kettő tengelyirányban és kettő erre merőlegesen a szélperemig nyúlik.

A találmány szerinti korrigáló szerkezet további jellemzője, hogy a központi nyomómélyedés kereszt alakú.

A találmány szerinti korrigáló szerkezet további jellemzője, hogy a nyomóidom csúszó homlokfelülete lényegében négyszög alakú.

A találmány szerinti korrigáló szerkezet további jellemzője, hogy a központi nyomómélyedés hatásos nyomófelülete mintegy 0,7—1,5-szöröse a tartó és a nyomóidom közötti nyomótér hatásos nyomófelületének.

A találmány révén gondoskodunk arról, hogy a nyomóközeget a hidrosztatikus nyomómélyedésekhez csak egyetlen csatorna vezesse, amely a központi nyomómélyedésbe torkollik. Ez önmagában már ismert a 2245 597 számú Német Szövetségi Köztársaság-beli szabadalmi leírás 5. ábrájából. Itt a nyomóközeg a járulékos nyomómélyedésekhez csak a központi nyomómélyedésből van vezetve, mégpedig a közben levő peremeken át. A járulékos nyomómélyedésekben valamivel kisebb nyomás alakul ki, mint a központi nyomómélyedésben. A központi nyomómélyedés és a tartó és nyomóidom közötti nyomótér közötti nyomáskülönbség aránylag kicsi. Ennek eredményeként a nyomótér és központi nyomómélyedés közötti összekötő csatorna keresztmetszete aránylag nagy lehet, úgyhogy nincs eltömődési veszély és e miatt a hidrosztatikus tartó erő megszűnése (azaz a fémes érintkezés veszélye) teljesen ki van küszöbölve.

Annak érdekében, hogy a járulékos nyomómélyedéseket a saját nyomóközeg vezetékek hiánya ellenére a központi nyomómélyedésből el tudjuk látni nyomóközeggel, az 1. igénypont jellemző részében ismertetettek szerint a központi nyomómélyedés kinyúló részei arról gondoskodnak, hogy a központi nyomómélyedés határait képező belső peremek hossza mindegyik járulékos nyomómélyedésnél aránylag nagy legyen. Ennek következtében a járulékos nyomómélyedésekbe sok nyomókőzeg tud áramlani ahhoz a nyomókőzeg mennyiséghez képest, ami a nyomóidom külső kerülete mentén levő peremeken át kiáramlik a járulékos nyomómélyedésekből.

Egy további szükséges rendszabály, hogy az említett kinyúló részeket úgy kell kiképezni, hogy a hengerköpeny egy főtengelyének irányában nyúljanak el. Ezáltal lehetővé válik, hogy a járulékos nyomómélyedéseket a hengerköpeny főtengelyeihez viszonyítva átlósan helyezzük el. Azt találtuk, hogy a járulékos nyomómélyedéseknek egy ilyen elrendezése révén a nyomóidomoknak hengerköpenyhez viszonyított járulékos stabilizálását lehet elérni, éspedig a nyomóidomoknak tengelyük körüli elfordulás ellen való stabilizálását. Amíg ugyanis a nyomóidomok stabilizálására szolgáló rendszabályok alkalmazásánál csak arra szorítkozunk, hogy a nyomóidomok tengelyei pontosan sugárirányban nyúljanak el, a nyomóidom és a hengerköpeny között még mindig létrejöhet fémes érintkezés, mégpedig annak következtében, hogy a nyomóidom tengelye körül elfordul. Az ilyen elfordulás mechanikus szerkezetrészek révén megakadályozható ugyan, azonban azt találtuk, hogy ezt a részfeladatot a találmány szerinti kialakítás révén sokkal egyszerűbben és olcsóbban meg lehet oldani. A 2147 207 számú Német Szövetségi Köztársaság-beli szabadalmi leírás tengelyhez való olyan egy ágyazótőmbös hidrosztatikus ágyazást ismertet, amelyben egy központi nyomómélyedésen kívül négy átlósan kialakított járulékos nyomómélyedés is van. Ezek a járulékos nyomómélyedések azonban a nyomóközeget kizárólag fojtócsatornákon keresztül kapják, amelyekben nagy az eltömődési veszély, ezenkívül 4 központi nyomómélyedés kör alakú és ezért nincsenek kinyúló részei.

Már akkor is jó eredmény érhető el, ha a központi nyomómélyedésnek két kinyúló része van. A találmány egy olyan kiviteli alakjánál, amelynél a központi nyomómélyedés körül négy kinyúló rész van, amelyek közül kettő tengelyirányban és kettő erre merőle-, gesen a szélperemig nyúlik, a nyomóközegnek központi nyomómélyedésből a járulékos nyomómélyedésekbe való átáramoltatása még tovább javul. A központi nyomómélyedésnek kereszt alakban való kiképzése megkönnyíti az előállítást. A központi nyomómélyedés előnyösen marással készíthető el.

Egy különösen előnyös kialakítást kapunk, ha a nyomóidom homlokfelületét lényegében négyszögűre készítjük. Ekkor a nyomóidom sarkaiban négy járulékos nyomómélyedés van kiképezve, ahol ezeknek főtengelyektől mért középtávolsága a lehető legnagyobb és így a nyomóidom elfordulásával szemben egy maximális stabilizáló hatást fejtenek ki. Különösen előnyös, ha a központi nyomóm '’yedés kereszt alakú és a nyomóidom csúszó homiokfelülete lényegében négyszög alakú. Ezáltal azt érjük el, hogy a járulékos nyemómélyedések a központi nyomómélyedéshez viszonyítva aránylag nagyok, és hogy mindegyik járulékos nyomómélyedésnél az ezeket a központi nyomómélyedéstől elválasztó peremek, belső peremek hossza lényegében egyenlő a nyomóidom külső szélén levő külső perem hosszával. Más szavakkal azoknak a peremeknek hosszai, amelyek fölött a nyomóközeg a járulékos nyomómélyedésekbe áramlik, lényegében ugyanolyan nagyok, mint azoknak a peremeknek hossza, amelyek fölött a nyomóközeg kifelé áramlik, távozik.

A találmány egy olyan további kialakítása esetén, amelynél a központi nyomómélyedés hatásos nyomófelülete mintegy 0,7—1,5-szöröse a tartó és a nyomóidom közötti nyomótér hatásos nyomófelületének, egy nagyon kedvező értéket kapunk a központi nyomómélyedés és a nyomótér közötti nyomásesésre.

A találmány szerinti, hengerköpeny behajlását korrigáló szerkezetet részleteiben a rajzon vázolt példaképpeni kiviteli alakokkal kapcsolatban ismertetjük.

Az 1. ábra egy nyomóhenger hossztengelyre merő leges vázlatos metszete.

A 2. ábra az 1. ábrán föltüntetett II—II vonal menti vázlatos metszetrészlet.

A 3. ábra a nyomóhenger hengerkőpenyéhez fekvő nyomóidom csúszó homlokfelülete egy példaképpeni kiviteli alakjának az 1. és 2. ábrához viszonyítva nagyított méretű vázlatos fölülnézete.

A 4. ábra a nyomóidom csúszó homlokfelülete egy iovábbi kiviteli alakjának vázlatos fölülnézete.

Az 5. ábra a nyomóidom csúszó homlokfelülete egy további példaképpeni kiviteli alakjának vázlatos fölülnézete.

A 6. ábra a nyomóidom homlokfelülete egy további kiviteli alakjának vázlatos fölülnézete.

Az 1. és 2. ábrákon vázolt nyomóhengernek lényegében cső alakú és hossztengelye körül forgatható 1 hengerköpenye, valamint egy nem forgatható 2 tartója van, amely az 1 hengerköpeny belsején nyúlik végig. A rajzon nincs föltüntetve, hogy a 2 tartó mindkét végén például egy merev gépállványban van megfogva, azonban lehet egy eltolható tartószerkezetben is. A szokásos módon a hengerköpeny végeinél a hengerköpeny és a tartó között elhelyezett ágyazó szerkezetek szintén nincsenek a rajzon föltüntetve.

A sajtoló, nyomó erőknek 1 hengerköpenyről 2 tartóra való átadására több 3 nyomóidom szolgál, amelyekből az 1. és 2. ábrán csak egy van föltüntetve. A 3 nyomóidom csúsztathatóan fekszik az 1 hengerköpeny belső felületéhez. A nyomóidomnak hengerköpeny belső felületéhez fekvő 3 a homlokfelülete henger palástjának egy részeként van kialakítva. A 2 tartótól a 3 nyomóidom belsejébe egy hengeres 8 nyomótér nyúlik. A nyomótérben 4 dugattyú van elhelyezve, amely a 4a dugattyúrúdon keresztül a 2 tartóval mere3 ven van összeerősítve. A 4 dugattyú alakja úgy van megválasztva, hogy a 3 nyomóidom a 4 dugattyúhoz viszonyítva nem csak sugárirányban eltolható, hanem el is fordítható, ehhez viszonyítva hajló helyzetbe is hozható. Ez figyelembe veszi azt a körülményt, hogy a tartó meghajlik akkor, amikor ez a sajtoló, nyomó erőket fölfogja. E konstrukciós kialakítástól eltérően a nyomóidom alsó oldalán lehet egy dugattyúszerű nyúlvány is, amely egy a 2 tartóban kialakított hengeres furatba nyúlik be. 1

A .8 nyomó térbe 10 csatornákon keresztül nyomóközeget vezetünk. Ezáltal a 3 nyomóidomot a hengerköpenyhez nyomjuk. A 3 nyoinóidom csúszó 3a homlokfelületébe egy központi hidrosztatikus 6 nyomómélyedés van bemunkálva, amelybe 5 csatornán ke- 1 resztül a 8 nyomótérből nyomóközeg áramlik. Ezenkívül a 3a homlokfelületben négy járulékos 7 nyomómélyedés is van, amelyek szintén hidrosztatikusak. Ezek a 8 nyomótérrel nincsenek közvetlen vezetékes összeköttetésben. Ezekbe a nyomóközeg a központi 6 « nyomómélyedésből áramlik. A nyomóközeg a központi 6 nyomómélyedés és a járulékos 7 nyomómélyedések között levő belső 11 peremek fölött áramlik át a járulékos 7 nyomómélyedésekbe.

Ezzel kapcsolatban fontos, hogy a központi nyo- í mómélyedésnek 9 (3. ábra), 19 (4. ábra) vagy 29 (5. és

6. ábra) kinyúló részei vannak, amelyek a 12, illetve 22, illetve 32 szélperemekig nyúlnak. A 3.—6. ábrákon látható példaképpeni kiviteli alakok abban is megegyeznek, hogy a járulékos 7, illetve 27, illetve 37 I nyomómélyedések a nyomóidom csúszó homlokfelületének főtengelyeihez viszonyítva átlósan vannak elhelyezve. E főtengelyek közül az egyik a nyomóhenger forgástengelyével párhuzamosan, a másik erre merőlegesen helyezkedik el.

A 3. és 4. ábrákon látható módon a 3, illetve 13 nyomóidom csúszó homlokfelülete fölülnézetben négyszög alakú. A négyszög alak nagyobb oldala párhuzamos a nyomóhenger tengelyével. A négy darab 7, illetve 17 nyomó mélyedés a négyszög sarkaiban van kialakítva. Ennek következtében a járulékos nyomómélyedések aránylag nagy távolságra vannak a csúszó homlokfelület középvonalától. Ez megnöveli a járulékos nyomómélyedések előzőkben ismereteit stabilizáló hatását.

A 3. ábra szerinti központi 6 nyomómélyedés kereszt alakú. Ennek megfelelően a járulékos nyomómélyedések négyszög alakúak. Ennek a kialakításnak előnyös tulajdonsága, hogy a központi 6 nyomómélyedés és a járulékos 7 nyomómélyedések közötti 11 c peremek aránylag közel vannak a csúszó homlokfelület középvonalaihoz és ezért a 3 nyomóidom esetleges elfordulása, elhajlása esetén a fehető legnagyobb visszaállító nyomaték jön létre.

A 4. ábrán látható megoldásnál a központi 16 nyomómélyedés rombusz alakú, ennek megfelelően a járulékos 17 nyomómélyedések pedig háromszög alakúak.

Az 5. és 6. ábrákon látható kiviteli alakoknál a 23, illetve 33 nyomóidom csúszó homlokfelülete főlülnézetben kör alakú. Természetesen elképzelhető ovális alak is. Az 5. ábrán vázolt kiviteli alaknál a központi nyomómélyedésnek két 29 kinyúló része van, amelyek a hengerköpeny kerülete irányában a 32 szélpere, mig nyúlnak. A 6. ábrán látható kiviteli alaknál azon5 bán a központi 36 nyomómélyedésnek négy ilyen 29 kinyúló része van. Ezek mindegyike — a 3. és 4. ábrákon látható megoldásokhoz hasonlóan — a csúszó homlokfelület középvonalai mentén nyúlik el és így a nyomóhenger főtengelyeinek irányában helyezkedθ nek el.

Claims (5)

Szabadalmi igénypontok

1. Hengerköpeny behajlását korrigáló szerkezet nyomóhengerekhez, amely nyomóhengerek anyagszalagok, főként papírszalagok kezelésére használhatók és lényegében forgatható, henger alakú és ellenhengerhez nyomható hengerköpenyből, valamint a hen’θ gerköpeny meghajlását korrigáló szerkezetből állnak, a hengerköpeny belsejében ezen keresztülvezetett és két végén alátámasztott tartó, valamint a sajtolóerőket a hengerköpenyről a tartóra átvivő több nyomóidom van, a nyomóidomok a tartóhoz viszonyítva el‘5 hajlíthatók és sugárirányban eltolhatók, a nyomóidomban a hengerköperjy felé levő, csúsztatható homlokfelületén egy központi hidrosztatikus nyomómélyedés és legalább négy, a központi nyomómélyedés körül kialakított járulékos nyomómélyedés van és va'0 lamennyi nyomómélyedés szélperemmel van körülvéve, a nyomóközegnek nyomómélyedésekhez vezetésére csak egyetlen csatorna van kiképezve, amely a központi nyomóméíyedést egy a tartó és a nyomóidom között levő és egy nyomóközeg-forráshoz csatlakozó

5 nyomótérrel köti össze, azzal jellemezve, hogy a központi nyomómélyedésnek (6, 16, 26, 36) a nyomóidom (3, 13, 23, 33) csúszó homlokfelületén (3a) nézetben látható kinyúló részei (9, 19, 29) vannak, amelyek a nyomóhenger hengerköpenye (1) egy főtenge0 lyének irányában a szélperemig (12, 22, 32) nyúlnak és a járulékos nyomómélyedések (7, 17, 27, 37) a nyomóhenger hengerköpenyének (1) főtengelyeihez viszonyítva lényegében átlósan vannak kialakítva.

2. Az 1. igénypontban meghatározott korrigáló

5 szerkezet kivitele alakja, azzal jellemezve, hogy a központi nyomómélyedésnek négy kinyúló része (9, 19, 29) van, amelyek közül kettő tengelyirányban és kettő erre merőlegesen a szélperemig (12, 22, 32) nyúlik.

3. Az 1. vagy 2. igénypontban meghatározott korri0 gáló szerkezet kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a központi nyomómélyedés (6) kereszt alakú.

4. Az 1—3. igénypontok bármelyikében meghatározott korrigáló szerkezet kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a nyomóidom (3,13) csúszó homlokfelü5 lete lényegében négyszög alakú.

5. Az 1—4. igénypontok bármelyikében meghatározott korrigáló szerkezet kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a központi nyomómélyedés (6) hatásos nyomófelülete mintegy 0,7—1,5-szöröse a tartó (2) és

0 nyomóidom (3) közötti nyomótér (8) hatásos nyomófelületének.