HU183179B - Non-skid device for clamping ribbon-like aands and cables in appliences joining ribbon cables - Google Patents

Description

A találmány tárgya csúszásgátló rögzítőeszköz szalagkábel csatlakozó szerelvényekhez, a szalagszerű hevederek, kábelek rögzítésére.

Szalagkábel alatt olyan kábelelrendezést értünk, ahol az elektromosan vezető fém kör keresztmetszetű fémhuzal, lapított fémszalag vagy optikai vezetőerek egymás mellett párhuzamosan fektetve összefüggő szigeteléssel vannak elrendezve, és a vezetőerek egymástól mért távolságaira jellemző, hogy általában megegyeznek a nyomtatott huzalozású kártyák raszterosztásméreteivel.

A szalagkábel alkalmazása különösen olyan berendezéseknél előnyös, ahol a kábel a szerkezet alakját követi, vagy az alkatrészek egy készüléken vagy berendezésen belül elmozdulhatnak. A hajlékony, több erű szalagkábeleket többnyire két végükre szerelt csatlakozókkal alkalmazzák. E csatlakozóktól követelmény, hogy a szalagkábelek heveder alakját csúszásmentesen rögzítsék és megakadályozzák a vékony, alacsony szilárdságú erek mechanikai kötésének megszakadását a tartó nyomtatott áramköri laptól vagy annak szerelvényétől.

Az ismert és általánosan elterjedt szalagkábel csatlakozókat a könnyebb érthetőség kedvéért szintén ábrák segítségével ismertetjük. Az ábrán olyan csatlakozót mutatunk be, ahol a rögzítendő kábel vége vissza van hajtva és két 20 és 21 elem közé van illesztve. A két 20 és 21 elem között még egy további 22 közdarab is el van helyezve, a jobb érintkezés érdekében. Ilyen jellegű csatlakozót ismertet például az 1 317 263 számú angol és a 3 813 634 számú angol szabadalmi leírás.

Az 1 808 453 számú Német Szövetségi Köztársaság-beli szabadalmi leírásban olyan csatlakozó van ismertetve, amelyet a 2. ábrán láthatunk részletesebben. Ennél a megoldásnál a kábel szintén két elem közé van illesztve, ahol az egyik a 30 elem, a másik pedig a 31 és 32 elemekből áll.

A 3. ábrán egy további csatlakozó látható szalagkábelek rögzítésére. Itt lényegében a kábel át van fűzve a csatlakozón, és ezáltal van rögzítve. Ilyen és ehhez hasonló megoldásokat ismertetnek a 3 823 443 számú és a 4 038 726 számú Amerikai Egyesült Államok-beli és az 1 202 860 számú Német Szövetségi Köztársaság-beli szabadalmi leírások. Ezeknél a csatlakozóknál a párhuzamos síkból kiemelkedő elemek megtörik a szalagkábel síkját, és azt megszorítva próbálják megakadályozni a kábel megcsúszását.

Áz ismert megoldások mindegyikének hátránya, hogy a kábel megcsúszik.

A nagyobb biztonságú rögzítés érdekében ismert olyan megoldás, amely többszörös visszahajlítást alkalmaz; ilyet mutat be a 2 018 935 számú Német Szövetségi Köztársaság-beli közzétételi irat. Ismert olyan megoldás is, amely a vályúban elfektetett szalagkábelt külön rögzítőelemmel helyezi csúszásmentes helyzetbe és a vályút külön rögzítőcsapokkal szereli a szalagkábel-kivezetést létrehozó áramköri laphoz. Az ismertetett példák mindegyike tehát vonalszerű terelőgát alkalmazásával kísérli meg a szalagkábel rögzítését, amely terelőgát merőleges a szalagkábel vezető ereire. Á kihúzás, csatlakoztatás során a szalagkábel folyamatos hajlítási szenved, de ugyanakkor megtörténik az előzőleg hajlított részek kiegyenesítése is és létrejön a nemkívánatos csúszás, aminek következménye a szalagkábel vezető erei mechanikus kötésének elszakadása az áramköri lap kivezetése után.

Találmányunk olyan szalagkábel-rögzítő, csúszást gátló eszközre vonatkozik, amely a csúszás következtében fellépő vagy keletkező mechanikus kötések fellazulását vagy megszakadását azáltal akadályozza meg, hogy a szalagkábelt csúszásmentesen rögzíti és a készülék önmagában kevesebb alkatrészből áll, mint az eddig ismert készülékek, gyártása egyszerűbb, szerelhetősége könnyebb és a kábelek csatlakoztatása, csatlakozóból kihúzása esetén meghibásodásuk nem fordul elő.

A találmány tárgya tehát csúszásgátló rögzítőeszköz, csatlakozó szerelvény, szalagszerű kábel, különösen szalagkábel rögzítésére, amely rögzítőeszköz két féldarabból és a féldarabokat összefogó, önmagában ismert kötőelemből áll.

A találmány lényege abban van, hogy a két féldarab tetszőleges variációjának párjaiból van kiképezve és legalább egyik féldarab legalább egy sor csapot tartalmaz, és összeszerelt állapotban a csapok tengelyei egy síkot képeznek, és az egyik féldarab csapjai a másik féldarab csapok közötti terébe nyúlik, és a csapok távolsága egymástól és/vagy a féldarab szélétől nagyobb, mint a csap átmérője.

A találmány egyik kiviteli alakja szerint a két féldarab mindegyikében rögzítőkamra és -csapok vannak, vagy a két féldarab egyikében rögzítőcsap nélküli kamra, a másikban rögzítőkamra és -csapok vannak, vagy a két féldarab egyike a féldarab síkjából kiálló csapokat tartalmaz, a másikban rögzítőkamra és -csapok vannak kiképezve, továbbá a két féldarab egyike a féldarab síkjából kiálló csapokat, a másik rögzítőkamrát és benne elhelyezett csapokat tartalmaz, továbbá a két féldarab mindegyike síkból kiálló csapokat tartalmaz, és a két féldarab egyike a féldarab síkjából kiálló csapokat, a másik pedig furatként kiképzett rögzítőkamrát foglal magában.

A találmány egy további kiviteli alakja szerint a rögzítőkamra vagy síkból kiemelkedő peremmel határoltan, vagy síkban süllyesztetten van kialakítva.

A találmány egy másik kiviteli alakja szerint a rögzítőcsapok hengerpalást és sík felülete élének lekerekítési sugara (r) kisebb mint 0,1 mm, továbbá a rögzítőcsapok és a perem magassága a szalag mechanikai paramétereihez igazodik, továbbá a csap vagy csapok átmérőinek összege nagyobb, mint a szalag szélességi méretének 1/8-a, de kisebb, mint a szalag szélességi mérete.

Találmányunkat a csatolt ábrák szerint magyarázzuk és bemutatjuk a jelenleg alkalmazott általános típusokat. Az

1. ábra tehát olyan csatlakozó szerelvényt mutat be, ahol a szerelvény két fő eleme között a szalagkábel egy közdarabot befoglalva vissza van hajtva, a

2. ábra olyan csatlakozót mutat be, amelynél két szalagkábel-csatlakoztatást szerelnek össze, a

3. ábra az általánosan bevezetett egyszerű, átfűzött szalagkábel csatlakozót mutatja be, a

4-6. ábrák a találmányunk szerinti rögzítőeszköz előnyös kiviteli alakjait mutatják be, a

7. ábra a találmányunk szerinti rögzítőeszköz célszerű kiviteli alakját mutatja be, a

183 179

8. ábra a találmányunk szerinti rögzítőeszközt mutatja be a szalagkábellel együtt, és ábrázolja a szalagkábel felületéből keletkező ortogonális trajektoriákat, a

9. ábra a szalagkábel metszeteit mutatja be, amelyeket a rögzítőcsapok formálnak és helyzetét a 8. ábrán bejelölt metsző síkok szerint értelmezhetjük, a

10. ábra a találmányunk szerinti rögzítőeszköz célszerű csatlakoztatását mutatja be egy csatlakozósávban.

Találmányunk a csúszást azon felismerés megvalósításával akadályozza meg, hogy a vonalszerűén kialakított rögzítőgát helyett, amit a technika állása szerint ma ismernek, csapszerűen kialakított rögzítőelemeket alkalmaz. Csapszerű rögzítőelem esetén a szalagkábel rögzítésekor — a csapok helyeinek megfelelően — a szalagkábel felületén üregszerű alakítás történik, amelynek kialakulását a mélyhúzás művelete szerint lehet értelmezni. Ebben az esetben a szalag áthúzásakor nemcsak a hajlítás és egyenesítés műveleteinek erőszükséglete lép fel, mint a vonalszerű rögzítőgát esetén, hanem a mélyhúzásra érvényes nagyobb erőszükségletek is. A jelenséget a 8. ábra mutatja be.

Az 5 féldarabok egymásnak tükörképei, az egyik féldarabban a rögzítő 8 csapok vannak elhelyezve, míg a másik féldarabbal a 9 szalagkábel nyomódik be a 8 csapok által meghatározott magasságba.

A találmány szerinti elrendezésben a szalagkábel felületén kialakított alakváltozás geometriája az ortogonális trajektoriák alakszerűségét követik. Erre vonatkozó irodalom a Műszaki Matematika IV. kötet „Differenciál egyenletek és geometriai szemléltetésük” című fejezetében, a 16-22. oldalakon (OMKDK C-88 644/4), továbbá a VI. kötet „Kétdimenziós vektorterek” című fejezet, 59—64. oldalakon (OMKDK 55 647/6) találhatók.

A találmány szerinti csúszásgátló rögzítőeszközt részletesebben a 4-7. ábrákon mutatjuk be. A rögzítőeszköz minden egyes esetben két 5a, 5b, 5c és 5d féldarabból van kialakítva, illetőleg a féldarabok tetszőleges variációinak a párjából. Az 5a féldarab olyan elemként van kiképezve, amelynek peremmel ellátott 10 rögzítőkamrája van, amelyben a 9 szalagkábel megfelelően el tud helyezkedni. Az 5b féldarab úgy van kialakítva, hogy a peremmel ellátott 10 rögzítőkamrában 8 csapok vannak kiképezve, amelyeken a 9 szalagkábel megfelelően felfekszik, és anélkül, hogy nyíróirányú erőkomponens képződne, rögzíthető egy másik 5a, 5b, 5c vagy 5d féldarabbal csatlakoztatva, és a két féldarab önmagában ismert kötőelemmel, például 11 szegeccsel össze van erősítve. Az 5c féldarab egy perem nélküli síkot tartalmaz, és a síkból 8 csapok állanak ki; az 5d féldarab kiképzése olyan, hogy a 10 rögzítőkamrák az 5d féldarab síkjában kiképzett furatok. A 4. ábrán 5c és 5a, az 5. ábrán 5c és 5d féldarabok vannak egymáshoz illesztve. A 6. ábrán a féldarabok variációi láthatók, mégpedig a 6.1. ábrán két 5b féldarab képezi a rögzítőeszközt. Ennél a kialakításnál arra kell ügyelni, hogy az egyik 5b féldarab csapjai a másik 5b féldarab csapjai közötti térbe nyúljanak bele. A 6.2. ábrán egy olyan kiviteli alak látható, ahol 5b és 5a féldarabok képezik a találmány szerinti rögzítőeszközt. A 6.3. ábrán látható az a kiviteli alak, amikor 5a féldarab 5c féldarabbal van párosítva. A 6.4. ábrán egy olyan kiviteli alak látható, amely 5c és 5b féldarabokból van kialakítva; a 6.5. ábrán levő kiviteli alak két 5c féldarabból és végül a 6.6. ábrán látható kiviteli alak 5c és 5d féldarabokból áll.

A csúszásmentes rögzítés akkor is létrejön tehát, ha a rögzítő 8 csapok síkból állanak ki, ahogyan ez a 6.5. ábrán látható.

A rögzítő 8 csapok az 5b és 5c féldarabokban a féldarabra merőlegesen fektetett síkban egy sorban vagy több síkban több sorban párhuzamosan vannak elhelyezve. A két féldarab összeillesztésekor a csapok hossztengely szerinti vetületei, ahogyan ez a 6.1., 6.4., 6.5. ábrákon látható, áthatásmentesek, egymással nem érintkeznek. A 6.6. ábra szerinti elrendezésben a 8 csapokkal szemben 10 rögzítőkamrának kiképzett üreg áll, és az egyik féldarab 8 csapjai és a másik féldarab üregei hossztengelyeit tartalmazó síkkal képzett merőleges vetületek egybe esnek. A rögzítő 8 csapok kiviteli alakja kör, vagy olyan ellipszis, amelynél a kis és a nagy tengely különbsége kisebb, mint a kis tengely fele. A 8 csapok rögzítő felületének, a hengerpalást és a sík felület metszési élének lekerekítési sugara (r) célszerűen kisebb, mint 0,1 milliméter. A rögzítő 8 csapok mgassága igazodik az 5a, 5b és 5c féldarabok peremmagasságához, valamint a peremek magassága és az egyébként a találmány tárgyát nem képező 9 szalagkábel mechanikai paramétereihez. A 8 csap vagy csapok átmérőjének összege nagyobb, mint a szalag szélességi méretének 1/8-a, de kisebb, mint a szalag szélességi mérete. Ezen felismerés képezi találmányunk egyik alapját. Igazolása a Pattantyús: Gépész- és Villamosmérnökök Kézikönyve V. kötet „Anyagalakítás” 288. oldalán a „Hajlítás”, továbbá 306. oldalán a „Mélyhúzás” összefüggéseiben találhatók.

A találmányunk által alkalmazott rögzítőelemet 8 csap képezi. A korábban alkalmazott rögzítőelemek gátszerű elemek, amelyeket az 1-3. ábrákon bemutattunk, amelyek felfoghatók egybefüggő csapok soraként.

A 7. és 8. ábra szerint kialakított féldarabok összeerősítésekor a 8 csapok nagyobb erővel szorítják a kábelt, a szalagot, mint ha vonalszerű rögzítőgát lenne erre a célra kialakítva. A nagyobb szorítóerő nagyobb súrlódási erőt ébreszt kihúzás ellenében az érintkező felületeken, tehát a csúszásmentesebb megfogás a 9 szalagkábel beforrasztott ereinek nagyobb mértékű tehermentesítését is jelenti.

A lefogó lapok, féldarabok között a szalagkihúzás ellenében a súrlódóerőn túlmenően a szalagban a rögzítőgáton vagy rögzítőelemen áthúzással alakítási ellenállás is ébred. Vonalszerű rögzítőgát alkalmazása esetén a szalag ugyanis folyamatos hajlítást szenved, de megtörténik a hajlított részek kiegyenesítése is.

Csapszerű rögzítőelem esetén a szalag átfutásakor folyamatos „féloldalas” mélyhúzás keletkezik, mivel a csapszerű rögzítőelemnek a húzási iránnyal ellentétes oldala alakítja folyamatosan a 9 szalagkábelt. A hivatkozott irodalom szerint ha a nyugvó állapotból induló mélyhúzás erőszükséglete nagyobb, mint

-3183 179 a hajlításé, akkor a csapszerű rögzítőelemen végzett áthúzás erőszükséglete nagyobb, mint a rögzítőgáton végzett műveleté.

A 8. ábrán bemutatott 8 csappal kiképzett 5b féldarab a nagyobb szorítóerőtől keletkező nagyobb súrlódóerő és a csapszerű kialakításból keletkezett nagyobb alakítási ellenállás miatt a 9 szalagkábelre ható húzóerővel szemben csúszásmentesebb megfogást biztosít,, mint a vonalszerűén kialakított rögzítőgát. További előny, hogy a 9 szalagkábelre ható, 10 a szalag síkjában támadó bármilyen irányú húzóerővel szemben eredményesebb a megfogás, mivel a 9 szalagkábel metszési pontjai a 9. ábra szerinti görbe vonalú metszetet képeznek. A 9. ábrán ábrázoljuk a 8 csap szimmetriatengelyét tartalmazó 15 metsző síkok felvételét, ahol az egyes metszetek jelölései a 8. ábrán ábrázolt 9 szalagkábel felületén megegyezően vannak jelölve a 9. ábra metszetjelöléseivel, továbbá a 9 szalagkábel síkból térbeli formává alakított deformációi egybevethetők a rög- 20 zítő 8 csapok irányaival. A hivatkozott irodalom mélyhúzásra és hajlításra vonatkozó összefüggéseiből látható, hogy a mélyhúzás/hajlítás viszonyszáma akkor lesz egynél nagyobb, ha a d csapátmérő b szalagszélességének nyolcszorosa nagyobb mint egy; 25 ezen összefüggésből következik, hogy a rögzítő 8 csap d csapátmérője nagyobb mint 1/8 b szalagszélesség kell legyen. Tehát minden olyan esetben, amikor a csapszerűen kialakított rögzítőelem d csapátmérője nagyobb, mint a szalag szélességének 1/8 30 része, nagyobb erő szükséges a szalag rögzítéséhez, mint a gátszerűen kialakított rögzítőelem esetében.

Abban az esetben, ha a b szalagszélességhez konstrukciós okokból a 8 csap d csapátmérője nem növelhető olyan mértékben, hogy a d csapátmérő nagyobb, 35 mint 1/8 b szalagszélesség feltétel fennmaradjon, akkor növelni kell a 8 csapok számát mindaddig, amíg a d csapátmérő nagyobb, mint b/8n feltétel nem teljesült, ahol n — a csapok számával.

A találmányunk szerinti megoldás 7. ábráján be- 40 mutatott célszerű kiviteli alakból felismerhető, hogy találmányunk egyetlen darab formai megvalósulásból kivitelezhető és kevesebb alkatrészt igényel, mint más hasonló megoldások. A csapszerű rögzítőelemek révén a szalagkábel megfogása csúszás- 45 mentes, a vezetőerek kivezetése megegyezik a nyomtatott áramköri lapok csatlakozására használt sáv osztásméreteivel, a huzalozás az azonosságból származóan homogén kötésmóddal a huzalozási művelet megszakítása nélkül, egyébként ismert 50 módon gépesítve is végezhető.

A csatlakozó szerelvény, mint rögzítő eszköz, tehermentesíti az elektromos vezetőereket, azok forrasztási helyeit és az áramköri lapok forrasztott vezetőfóliáit. A tehermentesítés nem igényel további 55 alkatrészt.

A 10. ábrán bemutatott célszerű kiviteli elrendezésben mutatjuk be, hogy a csatlakoztatás ideje is jelentősen lerövidül, mivel a találmányunk által megvalósított csatlakozó szerelvény együttesen foglalja magába a 9 szalagkábelt és a 4 csatlakozó áramköri lapot, amelyek egyetlen mozdulattal helyezhetők a szerelvény 1 fő csatlakozójába, továbbá a találmányunkat megvalósító csatlakozó szerelvényen alkalmazható az egyébként ismert rugalmas, bepattanó 6 rögzítőfül, amely a fő csatlakozósáv 7 üregébe csatlakozik.

Claims (4)

1. Szabadalmi igénypontok

   1. Csúszásgátló rűgzítőeszköz, csatlakozó szerelvény, szalagszerű kábel, különösen szalagkábel rögzítésére, amely rögzítőeszköz két féldarabból és a féldarabokat összefogó önmagában ismert kötőelemből áll, azzal jellemezve, hogy a két féldarab (5a, 5b, 5c, 5d) tetszőleges variációjának párjából van kiképezve, és legalább egyik féldarab legalább egy sor csapot (8) tartalmaz, és összeszerelt állapotban a csapok (8) tengelyei egy síkot képeznek, és az egyik féldarab (5a, 5b, 5c, 5d) csapjai a másik féldarab (5a, 5b, 5c, 5d) csapok közötti terébe nyúlnak, és a csapok (8) távolsága egymástól és /vagy a féldarab szélétől nagyobb, mint a csap (8) átmérője.
2. 2. Az 1 igénypont szerinti csúszásgátló rögzítőeszköz kiviteli alakja, azzal jellelmezve, hogy a két féldarab (5b) mindegyikében rögzítőkamra (10) és csapok (8) vannak, vagy a két féldarab (5a, 5b) egyikében rögzítőcsap nélküli kamra (10), a másikban rögzítőkamra (10) és csapok vannak, vagy a két féldarab (5c, 5a) egyike a féldarab síkjából kiálló csapokat (8) tartalmaz, a másikban rögzítőkamra (10) és csapok (8) vannak kiképezve, továbbá a két féldarab (5c, 5b) egyike a féldarab síkjából kiálló csapokat (8), a másik rögzítőkamrát (10) és benne elhelyezett csapokat (8) tartalmaz, továbbá a két féldarab (5c) mindegyike síkból kiálló csapokat (8) tartalmaz, és a két féldarab (5c, 5d) egyike a féldarab síkjából kiálló csapokat (8), a másik pedig furatként kiképzett rögzítőkamrát (10) foglal magába.
3. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti csúszásgátló rögzítőeszköz kiviteli alakja, azzal jellelmezve, hogy a rögzítőkamra (10) vagy síkból kiemelkedő peremmel határoltan, vagy síkban süllyesztetten van kialakítva.
4. 4. Az 1. igénypont szerinti csúszásgátló rögzítőeszköz kiviteli alakja, azzal jellelmezve, hogy a rögzítőcsapok (8) hengerpalást és a sík felület élének lekerekítési sugara (r) kisebb, mint 0,1 mm, továbbá 3 rögzítőcsapok (8) és a perem féldarab (5a, 5b) magassága a szalagkábel (9) mechanikai paramétereihez igazodik, továbbá a csap vagy csapok (8) átmérőinek összege nagyobb, mint a szalagkábel (9) szélességi méretének 1/8-a, de kisebb, mint a szalag szélességi mérete.