HU183095B - Hatóanyagként anorganikus sót és egy klór-triazin-származékot tartalmazó herbicid készítmény - Google Patents

Abstract

Hatóanyagként anorganikus sót és egy klór-triazin-származékot tartalmazó, herbicid készítmény, melyre jellemző, hogy hatóanyagként 0,1 — 95 súly% mennyiségben nátrium-szulfát vagy káliumszulfát és 2-klór-4-etilamino-6-izopropilamino1,3,5-triazin 0,3 : 1 - 10 : 1 arányú keverékét tartalmazza egy vagy több szokásos hordozóanyaggal - előnyösen kaolinnal és/vagy higítószerrel - előnyösen vízzel —, adott esetben emulgeálószerrel — előnyösen alkilaril-poliglikoléterrel — és/vagy diszpergálószerrel — előnyösen szulfit-lúgporral - összekeverve.

Description

A találmány hatóanyagként anorganikus sót és egy klór-triazin-származékot tartalmazó, két hatóanyag komponensű herbicid készítményre vonatkozik.

Közelebbről a találmány olyan herbicid készítményre vonatkozik, amely hatóanyagként

a) nátrium-szulfát vgy kálium-szulfát

b) 2-klór-4-etilamino-6-izopropilamino-1,3,5triazin keverékét tartalmazza.

A mezőgazdaság kemizálása az elért sikerek mellett számtalan veszélyt rejt magában. Ilyenek lehetnek például a különféle környezetvédelemmel kapcsolatos problémák, a talaj fertőzése, mely egyrészt a talajban élő hasznos élő szervezeteket károsítja, másrészt például az esővel, öntözéssel együtt a herbicid hatású szerves vegyületek bizonyos része a vízgyűjtőkbe (folyók, tavak stb.) jut és a halállomány pusztulását okozhatja stb. Éppen ezért a herbicid szerves vegyületek alkalmazásával járó előnyök mellett egyidejűleg szükségessé válik az alkalmazott herbicid vegyületek mennyiségének a lehetőségekhez mérten, a legalább azonos herbicid hatás megőrzése melletti csökkentése.

Azt találtuk, hogy ha az ismert herbicid hatású 2-klór-4-etilamino-6-izopropilamino-l,3,5-triazint nátrium-szulfáttal vagy kálium-szulfáttal összekeverjük és a keveréket használjuk herbicidként, lehetővé válik á szerves herbicid vegyület fitotoxicitásának csökkentése, esetleg teljes kiküszöbölése azáltal, hogy mennyiségének jelentős részét nem fitotoxikus, egyszerűen hozzáférhető, szervetlen sóval helyettesítjük. A szervetlen sókat adott esetben hidrát formájában is alkalmazhatjuk. A fenti keverék herbicid hatása szinergetikusan megnő, vagy legalábbis olyan mértékű hatás jelentkezik, mint az azonos mennyiségben önmagában alkalmazott herbicid hatású szerves vegyület esetén; a kultúrnövény, előnyösen a kukorica erőteljesebben növekszik és erősebbé válik, valamint, jelentős terméstöbblet jelentkezik.

A találmány szerinti kétkomponensű herbicid készítmény használata lényegesen gazdaságosabb, mint a gyakran körülményesen, több lépéses bonyolult szintézissel előállítható herbicid hatású szerves vegyület önmagában történő alkalmazása, mivel ennek kisebb-nagyobb mennyisége a kereskedelmi forgalomban készen kapható, lényegesen olcsóbb szervetlen sókkal helyettesíthető. A fenti előnyön túlmenően az egyszerű keveréssel előállítható két hatóanyagot tartalmazó készítmény herbicid hatása is megnő vagy legalábbis nem csökken az azonos mennyiségben önmagában alkalmazott standard herbicid hatású szerves vegyületékhez képest, a kultúrnövény, előnyösen a kukorica, ezenkívül erőteljesebben növekszik, valamint jelentős terméstöbbletet eredményez.

A találmány szerinti herbicid készítmény a szervetlen sók és a herbicid hatású szerves vegyület keverékeit 0,3 : 1 - 10 : 1 súlyarányban tartalmazhatja.

A találmány szerinti szervetlen sók és herbicid hatású szerves vegyület keverékeit (herbicid hatóanyagkeverékek) készítménnyé történő feldolgozás után a mezőgazdaságban vagy a kertészetben növényvédőszerként alkalmazhatjuk.

A szervetlen sók és a herbicid hatású szerves vegyület keverékeit a szokásos módszerekkel dolgozzuk fel készítménnyé. Ezekben a készítményekben a találmány szerinti herbicid hatóanyagkeveréket szilárd vagy folyékony inért hordozóanyagokkal vagy hígító szerekkel és adott esetben egyéb segédanyagokkal vagy vivőanyagokkal keverjük.

Ilyen segédanyagok lehetnek például a felületaktív szerek, mint amilyenek a nedvesítő, emulgeáló és diszpergáló anyagok, az összetapadást gátló anyagok, kenőanyagok, adhezív anyagok, tapadást elősegítő szerek, színezőanyagok, korróziót gátló anyagok, szuszpendáló anyagok, a kezelt területen esővel szemben mutatott ellenállást vagy behatoló képességet javító anyagok stb., más biológiailag aktív anyagok és/vagy a biológiai aktivitást fenntartó vagy fokozó vagy módosító anyagok.

Alkalmas szilárd hordozóanyagok vagy hígítószerek az inaktív ásványi anyagok, mint például az alumínium-szilikát, talkum, kalcinált magnéziumoxid, kovaföld, trikalcium-foszfát, parafapor, korom, az anyagok, mint amilyen a kaolin és a bentonit, montmorillonit, diatómaföld- attapulgit, kalcium-foszfát, kalcium-karbonát, csillámpala, pirofillit, dolomit, gipsz, kolloidális szilícium-oxid, Fuller-föld, Hewitt-föld, porcelán-föld stb.

Alkalmas folyékony hordozóanyagok vagy hígítószerek például a víz szerves és/vagy vizes-szerves oldószerek, mint amilyenek a ketonok, mint például az acetofenon, ciklohexanon, izoforon, aromás szénhidrogének, mint például a benzol, toluol, xilol, alkilnaftalinok, tetrahidronaftalin, klórozott szénhidrogének, mint például a klórbenzolok, etilén-diklorid, triklór-etilén, tetraklór-etán, alkoholok, mint például a metanol, butanol, izopropifalkohol, propilénglikol, diaceton-alkohol, kerozén, ásványi, állati és növényi olajok, alifás ásványolaj frakciók, magas aromás petróleumdesztillátumok, például nafta és a desztillált kátrányolaj, poláros szerves oldószerek, mint például dimetil-szulfoxid, dimetil-formamid, valamint a fenti folyadékok elegyek

Az alkalmazott nedvesítő, diszpergáló és emulgeáló felületaktív szerek ionos vagy nem-ionos típusúak lehetnek.

Nem-ionos szerek például az etilén-oxid 10-20 szénatomos zsíralkoholokkal, mint amilyen az oleilalkohol, cetil-alkohol, oktadecil-alkohol, vagy alkilfenolokkal, mint amilyen az oktil-fenol, nonilfenol, oktil-krezol, vagy aminokkal, mint amilyen az oleinamin, merkaptánokkal, mint amilyen a dodecil-merkaptán, vagy karbonsavakkal képezett kondenzációs termékei, valamint a hosszú szénláncú zsírsavak és hexitanhidridek részleges észterei, a fenti részleges észterek etilén-oxiddal képezett kondenzációs termékei, a lecitinek, polialkoholok zsírsavészterei stb.

Az ionos szerek kationos és anionos szerek lehetnek.

Alkalmas kationos szerek például a kvaterner ammónium-vegyületek, mint amilyen a cetil-trimetil-ammóniumbromid, cetil-piridiniumbromid, dioxoetilbenzil-dodecilammóniumklorid stb.

183 095

Alkalmas anionos szerek például a szappanok, a kénsav alifás monoésztereinek sói, mint amilyen a nátrium-lauril-szulfát, a dodecil-alkohol-kénsavészter nátrium sója, a szulfonált aromás vegyületek sói, mint amilyen a nátrium-dodecil-benzoszulfonát, nátrium-, kalcium-, vagy ammónium-lignoszulfonát, butil-naftalinszulfonát, valamint diizopropil- és triizopropil-naftalinszulfonsavak nátriumsóinak keverékei, valamely petróleumszulfonsav nátriumsója, vagy az olajsav vagy az abietinsav kálium vagy trietanolaminsója stb.

Alkalmas szuszpendálószerek például a hidrofil kolloidok, mint amilyen a poli(vinil-pirrolidon), nátrium-karboxi-metil-cellulóz, valamint a növényi gumik, mint amilyen az akácia gumi, tragant gumi, lehetnek.

Alkalmas tapadásfokozó anyagok, például a kenőanyagok, mint amilyen a kalcium- vagy magnéziumsztearát, az adheziv anyagok, mint amilyenek a polivinilalkohol, cellulózszármazékok vagy más kolloidális anyag, például a kasszin, vagy ásványolajok lehetnek.

Alkalmas diszpergálószerek például a metilcellulóz, ligninszulfonátok, alkil-naftalin-szulfonátok stb.

Alkalmas eloszlatást, tapadást, az esővel szembeni ellenállóképességet vagy a behatolóképességet javító adalékanyagok például a zsírsavak, gyanták, enyv, kazein vagy az alginátok.

A találmány szerinti készítmény hatóanyagkomponenseit a fentiekben említett hordozóanyagokkal és segédanyagokkal különféle szilárd, folyékony készítményekké alakíthatjuk.

Szilárd készítmények lehetnek például a porok, előnyösen a nedvesíthető porok és/vagy a diszpergálható porok, a szemcsék vagy granulátumok, a paszták stb.

Folyékony készítmények lehetnek például az oldatok, a közvetlenül permetezhető oldatok, akár a vizes oldatok, akár a szerves oldószerrel készített oldatok beleértve az olajos oldatokat és a keverhető olajokat is, a diszperziók, a szuszpenziók, előnyösen a vizes szuszpenzió, a vizes vagy az olajos emulziók, az invert emulziók stb.

A porkészítményeket például úgy készíthetjük, hogy a találmány szerinti szervetlen só(k) és herbicid hatású szerves vegyület keverékét (a továbbiakban herbicid hatóanyagkeveréket) az előzőkben említett inért szilárd hordozóanyagok valamelyikével alaposan elkeverjük.

A nedvesítjető vagy diszpergálható porokat úgy készítjük, hogy a találmány szerinti herbicid hatóanyagkeveréket az előzőkben említett, valamely inért szilárd hordozóanyagon kívül az előzőkben ismertetett nedvesítő szerek vagy diszpergáló szerek valamelyikével is elkeverjük.

A szemcsés készítményeket például úgy állíthatjuk elő, hogy a találmány szerinti herbicid hatóanyagkeveréket egy oldószerben oldjuk, az oldatot valamilyen kötőanyag jelenlétében egy szemcsés hordozóanyag, mint amilyenek a porózus szemcsék, például a habkő vagy az attaclay, ásványi nem porózus szemcsék, például homok vagy agyagos föld, vagy vágott dohányszár felületére felviszszük, adott esetben szárítjuk. Szemcsés készítményt továbbá úgy is készíthetünk, hogy az aktív hatóanyagkeveréket porított ásványi anyagokkal, kenőanyag és kötőanyag jelenlétében összepréseljük, a préselt anyagot feldaraboljuk és a kívánt szemcseméretre szitáljuk. A szemcsés készítmények előállításának egyik előnyös foganatosítási módja a száraz, illetve a nedves granulálás, mely utóbbi nedves présgranulálás vagy felépítéses granulálás egyaránt lehet.

Vizes oldatokat, diszperziókat, szuszpenziókat vagy emulziókat oly módon állítunk elő, hogy a találmány szerinti herbicid hatóanyagkeveréket egy szerves oldószerben oldjuk, mely kívánt esetben egy vagy több nedvesítő, diszper_bá!?, szuszpendáló vagy emulgeáló szert tartalmazhat, majd a kapott elegyet vízhez adjuk, mely kívánt esetben ugyancsak egy vagy több nedvesítő, diszpergáló, vagy emulgeáló szert tartalmazhat.

Keverhető olajokat úgy állítunk elő, hogy a találmány szerinti herbicid hatóanyagkeveréket valamely emulgeálószer hozzáadása mellett egy alkalmas, előnyösen vízzel gyengén elegyedő oldószerben oldjuk vagy finoman eloszlatjuk.

A közvetlenül permetezhető oldatokat úgy állítjuk elő, hogy a találmány szerinti herbicid hatóanyagkeveréket valamely magas vagy közepes, előnyösen 100 °C hőmérséklet feletti forráspontú oldószerben oldjuk.

Invert emulziót úgy készíthetünk, hogy a találmány szerinti herbicid hatóanyagkeverék olajos oldatát vagy szuszpenzióját a szórás előtt vagy a szórás alatt a szórókészülékben vízzel emulgeáljuk.

A vizes felhasználási alakok előállítására különösen célszerűen alkalmazhatunk nagy hatóanyagtartalmú, a felhasználás előtt vízzel a kívánt töménységre hígítható emulziókoncentrátumokat, pasztákat, nedvesíthető permetporokat. Ezen koncentrátumokat úgy alakítjuk ki, hogy hosszabb időn át tárolhatók legyenek és a tárolás után vízzel hígítva kellő ideig homogén, a szokásos permetezhető berendezésekkel felhasználható vizes készítményeket képezzenek. A koncentrátumok hatóanyagtartalma általában 10-85 súly%, előnyösen 25 — 60 súly%; e hígítás után a vizes készítmény hatóanyagtartalma 0,1 - 3,00 súly%.

A találmány szerinti herbicid készítményben a kívánt hatás eléréséhez szükséges herbicid hatóanyagkeverék mennyisége széles határok között változhat az elkészítési és a felhasználási módtól függően, általában 0,1—95 súly%. Az úgynevezett „igen kis térfogatú (ULV, ultra-low-volume) alkalmazási módszer esetén a találmány szerinti herbicid hatóanyagkeveréket egészen kis mennyiségű adalékanyagokkal is használhatjuk, előnyösen 90-95 súly%-os mennyiségben, igen finoman porlasztó berendezésekből, előnyösen repülőgépről történő szórással. Hígított szerek esetében ez a koncentráció 0,1 súly% éa 20 súly% között változhat. A nedvesíthető porokban a koncentráció például 5 — 80 súly%, előnyösen 10 — 60 súly%, az emulgeálható koncentrátumokban 5-70 súly%, előnyösen 10-50 súly% és a porkészítményekben 0,5-10 súly%, előnyösen 1 — 5 súly% lehet.

A találmány szerinti herbicid készítményeket permetek, porozószerek vagy szórószerek, talajön3

183 095 tözőszerek, merítőfürdők stb. alakjában alkalmazhatjuk, azonban a készítmény-típust mindenkor az adott felhasználási terület követelményeinek figyelembevételével választjuk meg.

A találmány szerinti herbicid készítményt ismert módon a talajba, vagy magvakra, vagy a talajra, vagy a növényre vagy a növény meghatározott részeire juttatjuk.

A magvak kezelését például úgy végezhetjük, hogy a magvakat keverés közben a találmány szerinti herbicid hatóanyagkeverékkel, adott esetben hordozóanyagokkal együtt, vonjuk be. A herbicid hatóanyagkeveréket az előzőkben felsorolt felületaktív nedvesítőszerekkel és adott esetben hordozóanyagokkal együtt is felvihetjük a magvak felületére. Ebben az esetben úgy járhatunk el, hogy a herbicid hatóanyagkeveréket, felületaktív szert és hordozóanyagot tartalmazó elegyet először kevés vízzel megnedvesíthetjük, majd a magvakat a szuszpenzióval összekeverjük.

A találmány szerinti herbicid hatóanyagkeveréket homokkal, talajjal vagy a fentiekben említett porított szilárd hordozóanyagok valamelyikével, adott esetben a fenti felületaktív szerek valamelyikével készített porkeverék formájában a magvak vetésekor a barázdába is juttathatjuk.

A találmány szerinti herbicid hatóanyagkeveréket adott esetben a fenti felületaktív diszpergálószerek és/vagy porított szilárd hordozóanyagok bármelyikét is tartalmazó vizes permet formájában juttathatjuk a magvakra vetés előtt, vetés közben vagy vetés után.

A találmány szerinti herbicid hatóanyagkeveréket tartalmazó készítményt a növények környezetébe vagy a növényekre, azok egyes részeire, például a leveleire juttatjuk, például porlasztással, porozással vagy vizes permet alakjában stb. vagy a talajba juttatjuk, például talajöntözőszerrel, elárasztással vagy a talajba történő bedolgozással, amikor is a magvakat a kezelt talajban levő barázdákba vetjük.

A találmány szerinti herbicid készítményt, mind az egyszikű, mind a kétszikű gyomnövények irtására alkalmazhatjuk. A kezelést kikelés előtti (preemergens), vagy kikelés utáni (posztemergens) stádiumban, vagy a talajba történő bedolgozás (inkorporálás) után végezhetjük.

Azt találtuk, hogy a találmány szerinti herbicid készítmény különösen a kukorica kultúrában fejti ki szelektív herbicid hatását.

A találmány szerinti herbicid készítmény kielégítő hatásához szükséges dózis igen sok tényezőtől függ, így a kezelendő kultúrnövény fajtáitól, állapotától, a kezelendő növény környezetében növekedő egyéb növényektől, az irtandó gyomnövény fajától, a felhasznélás területétől, a találmány szemti herbicid hatóanyagkeveréktől, az évszaktól, az éghajlati viszonyoktól, továbbá attól, hogy a kezelést a növények kikelése előtt vagy azután vagy a talajba bedolgozva végezzük és a készítmény felhasználási módjától. Ezeknek megfelelően az optimális dózist minden esetben empirikusan állapítjuk meg. Általában azonban 0,1-30 kg aktív anyagmennyiséget alkalmazunk hektáronként.

A találmány szerinti herbicid készítmény előállítását, az oltalmi kör korlátozása nélkül az alábbi példákkal szemléltetjük.

1. példa g 2-Klór-4-etilamino-6-izopropilamino-1,3,5triazin és 40 g nátrium-szulfát keverékét 60 súlyrész metanolt és 10 súlyrész 1 : 1 súlyarányú dodecilbenzolszulfonsavas kalciumot és poliglikolétert tartalmazó emulgeátort összekeverünk.

2. példa kg 2-Klór-4-etilamino-6-izopropilamino-1,3,5triazin és 5 kg kálium-szulfát keverékét 0,2 kg alkilaril-poliglikoléterrel és 0,15 kg szulfit-lúgporral homogenizáljuk, majd a keveréket legalább 50 μ szemcseméretre őröljük. Ily módon 95 súly% hatóanyagtartalmú készítményt kapunk, amelyből vízzel a követelményeknek megfelelő töménységű permetlevet készítünk.

3. példa

2-3% szerves anyag tartalmú agyagos vályog, illetve homokos vályog talajt, amelyen elővetelményként búzás bükkönyt termeltünk és május végén betakarítottunk, a silókukorica kultúrának megfelelő agrotechnikai előkészítésnek vetettük alá:

- tarló tárcsázás,

- 20 cm mély szántás,

- szántás elmunkálása (kétszeri tárcsa + fogas kapcsolással).

x 16 m (144 m²) nagyságú parcellákon silókukoricát vetünk, és a csíra kikelése után 3 héttel az alábbi táblázatban foglalt növényvédőszerrel (standard), illetve találmány szerinti növényvédőszer kombinációval bepermetezzük. A vetést hatsoros J. D. típusú vetőgéppel, a permetezést 800 liter permetlé/ha mennyiséggel John Deer permetezőgéppel végezzük.

Parcellák jelzése	Herbicid kombinációk	Dózis (kg/ha)
E/l (standard)	Gesaprim	3
E/2	Gesaprim + nátriumszulfát	2 + 5
E/3	Gesaprim + nátriumszulfát	2+10
E/4	Kezeletlen kontroll	—

A Gesaprim^R kereskedelmi forgalomban levő növényvédőszer, amelynek hatóanyaga atrazine, azaz 2-klór-4-etilamino-6-izopropilamino-1,3,5triazin.

Az egyes parcellák gyomfelvételezési és növénymagasság mérésének eredményeit a következő táblázat tartalmazza.

183 095

Parcella jelzése	Átlagos gyomborítás	Átlagos növény- magasság a stan dard %-ban
E/l	2,1	100
(standard)
E/2	0,6	85
E/3	1,6	70
E/4	7,3	66,7
(kezeletlen
kontroll)

Parcella jelzése	Átlagtermés a standard %-ában
E/l (standard)	100
E/2	120,0
E/3	129,4
E/4 (kezeletlen kontroll)	116,6

A táblázatból megállapítható, hogy a találmány szerinti herbicid kombinációval kezelt parcella átlagtermése jobb a standardnál. Szignifikáns terméstöbblet mutatkozik a 10 kg/ha nátriumszulfátot tartalmazó készítmény esetében.

A táblázatból megállapítható, hogy a standardként alkalmazott Gesaprim-mal szemben a nátriumszulfátot tartalmazó találmány szerinti herbicid kombinációk 50-66%-kal jobb gyomirtó hatást eredményeznek. A találmány szerinti kombináció alkalmazása esetén lényegesen magasabb a kukorica, mint a kezeletlen kontroll parcellában.

Fenológiai megfigyeléseink szerint a találmány szerinti herbicid kombinációk nem fitotoxikusak, sőt a kukorica egészségesebb, erőteljesebb és mé- ²⁵ lyebb zöld színű az egész tenyészidő alatt, mint a standard.

A tenyészidő végén a termést E — 280 típusú silókombájnnal takarítottuk le. Az egyes parcellák átlagtermését a standard százalékában a következő ³⁰ táblázat tartalmazza.

Claims (1)

1. Szabadalmi igénypont

   Hatóanyagként anorganikus sót és egy klór-triazin-származékot tartalmazó herbicid készítmény, azzal jellemezve, hogy hatóanyagként 0,1-95 súly% mennyiségben

   a) nátrium-szulfát vagy kálium-szulfát és

   b) 2-klór-4-etilamino-6-izopropilamino-1,3,5triazin

   0,3 : 1 - 10 : 1 arányú keverékét tartalmazza egy vagy több szokásos hordozóanyaggal — előnyösen kaolinnal -, és/vagy hígítószerrel - előnyösen vízzel -, adott esetben emulgeálószerrel - előnyösen alkilaril-poliglikoléterrel — és/vagy diszpergálószerrel - előnyösen szulfit-lúgporral - összekeverve.

   t1 db ábra

   Felelős kiadó: Himer Zoltán osztályvezető' Megjelent a Műszaki Könyvkiadó gondozásában 80.Afész-Nyomda, Vác.502/5/86.