HU182592B - Support system - Google Patents

Description

A találmány tárgya tartórendszer, amelynél egymás fölött és mellett elrendezett lapokat, különösen bútorlapokat, polcokat, játék építőelemeket vagy könnyű tetőlemezeket összekötő kapcsok támasztanak alá és kötnek össze.

A találmány célja olyan kapcsolat létrehozása az egyes lapok között, amely a lehető legegyszerűbb felépítési mód mellett is biztosítja a könnyű, tipizált elemekből összeállított rendszer stabilitását.

A kitűzött célt azáltal érjük el, hogy a lapok peremeiben fészeksorok vannak kialakítva, ezekbe egyformán, derékszögben és egy irányba nézőén behajlított végű összekötő kapcsok illeszkednek, az összekötött lapok bármelyik oldalán legalább egy összekötőkapocs ellentétes irányú és dőlésszögű, mint a második vágj' a többi összekötő kapocs és az összekötő kapcsok tengelyei az összekötött lemezek peremeivel trapézalakzatokat képeznek ölj' módon, hogy az egymással szemközti oldalak trapézalakzatai ellentétesen vannak felépítve, vagyis a hosszabbik tfapózalap az egyik oldalon alul, a másik oldalon felül helyezkedik el.

Fig.1

-1182592

A találmány tárgya tartórendszer, amelynél egymás fölött és egymás mellett elrendezett lapokat, különösen bútorlapokat, polcokat, játék építőelemeket vagy könnyű tetőlemezeket összekötő kapcsok támasztanak alá és kötnek össze.

A hagyományos építési módok szerint készülő bútoroknál, állványoknál, rakodópolcoknál az egyes rekeszek, polcok alátámasztását biztosító tartórendszer vízszintesen fekvő lapokból és rudakból vagy függőleges falakból áll. Az elemekre bontható megoldásoknál ezek az elemek adott csomópontokban különféle csatlakozódarabok által kapcsolódnak egymáshoz.

Az ismert megoldások hátránya, hogy csekély a szilárdságuk a vízszintes oldalerőkkel szemben. Statikailag nézve ezek az ismert megoldások tulajdonképpen derékszögű labilis rendszerek, amelyek oldalerők behatására összecsuklásra hajlamosak. E nemkívánatos hajlam ellensúlyozásaként a rekeszeket, polcokat és bútorlapokat még jobban kimerevítik, elsősorban hátsó falak alkalmazásával vagy a falra, illetve a mennyezetre történő felerősítéssel. így újabb műszaki nehézségek keletkeznek és a felépítés bonyolultabbá válik.

A találmány által megoldandó feladat a vízszintes helyzetű lapok oly módon történő összekötése, amely könnyű, elemeire bontható szerkezet esetén is biztosítja a tartórendszer stabilitását a lehető legegyszerűbb felépítési mód mellett.

A feladat megoldása és a találmány lényege abban van, hogy a vízszintes lapok peremeiben fészeksorok vannak kialakítva, és ezekbe trapézalakzatban elrendezett behajlított végű összekötő kapcsok illeszkednek.

A találmány értelmében minden lap peremében, legalább két oldalon egy vagy két fészeksor van elrendezve, amely fészkek tengelye merőleges a peremre. A fészkek minden sorban egymástól meghatározott távolságra vannak elhelyezve. Ez a távolság egy adott egységtáv egyszeres, kétszeres, háromszoros vagy négyszeres értéke lehet.

Az összekötő kapcsokat, amelyeknek egyforma, derékszögben meghajlított, párhuzamosan fekvő és azonos irányba mutató végeik vannak, úgy kell a fészeklyukakba helyezni, hogy az összekötő kapcsok az összekötött lapokkal derékszögtől eltérő szöget zárjanak be. Az összekötött lapok valamely adott oldalán legalább egy összekötő kapocs ellentétes dőlésirányú, mint az ugyanazon oldalon levő többi összekötő kapocs. Az összekötő kapcsok tengelyei és az összekötött lapok peremei a lapok két szembenfekvő oldalán egymással ellentétes felépítésű trapézalakzatokat képeznek, vagyis az összekötött lapok egyik oldalán a hoszszabb trapézalap alul helyezkedik el, a szembenfekvő oldalon pedig fölül.

A lapok peremében egy sorban kettő vagy annál több fészek van elhelyezve, a külső fészkek peremvégtől mért távolsága pedig az egységtáv felének felel meg, vagy annál nagyobb, azonban semmiképp sem haladja meg az egységtáv hatszorosát.

A fészkeket lapkákra szerelt hüvelyek vagy sajtolt lapkák alkotják, de közvetlenül a lapok peremeiben is kiképezhetők. A peremmerevítő szalagban fészeklyukak vannak kialakítva.

A fészekkialakítás másik lehetséges módja a profil vasalásra kétoldalt felerősített hüvelyek alkalmazása.

A fészkek lehetnek váltakozva a lapok peremeinek kivágásaiban is elrendezve. Ilyenkor a kivágás mélysége nagyobb, mint az összekötő kapocs átmérője.

Néhány esetben egyes fészeklyukakba merevítőcsapot, egyéb rendeltetésű csapokat, hüvelyt vagy dugaszt helyezünk.

A kialakítás egyik változata szerint a lapokat alátámasztó összekötő kapcsok valamelyikének dőlésszöge eltér ugyanazon lapok többi összekötő kapcsának dőlésszögétől. Ezáltal lehetővé válik nem párhuzamosan fekvő lapok összekötése is.

Az összekötő kapocs körkeresztmetszetű rúdból készül, amelynek két végén egyforma hosszú, derékszögben behajlított, és egy irányba mutató csap van kialakítva. A kör keresztmetszetű rúd átmérője megfelel a fészeklyukak átmérőjének.

A tartótámként alkalmazott összekötő kapcsoknak az összekötött lapokra merőleges egyenessel bezárt szögük —-nál kisebb hegyesszög és ez az érték két adott lap valamennyi összeköttetésénél egyforma. Az összekötött lapok peremei és az összekötő kapcsok olyan trapézalakzatot alkotnak, amely egyetlen trapézból álló alakzat 0,5-szöröse vagy 1-szerese, vagy

1,5-szerese, vagy 2-szerese, vagy 2,5-szerese stb., azaz égj adott oldalon két egymással összekötött, párhuzamos lap peremei között 1 vagy 2, vagy 3, vagy 4, vagy 5 stb. összekötő kapocs lehet ferdén elrendezve.

A találmány szerinti tartórendszer egyszerű és mégis igen stabil. Az összekötő kapcsok alapvetően csak tengelyirányban ható erőket közvetítenek, így hajlító nyomatéknek nincsenek kitéve, ugyanakkor szilárdságuk nagyrészt kihasználható. Az építményrendszer elemeire bontható, könnyen és gyorsan, változatos módon kialakítható. Könnyű tetőszerkezet építésénél alapsíkként alapozást, földsíkot vagy fészkekkel ellátott peremű könnyű ráesszerkezetet lehet alkalmazni.

A találmányt részletesebben rajz alapján ismertetjük, amelyen a találmány példakénti kiviteli alakjai láthatók axonometrikus, vázlatos ábrázolásban.

A rajzon az 1. áhra a találmány szerinti tartórendszer szekrényfalként alkalmazott kiviteli alakját tünteti fel;

a 2. ábrán több lap sarokösszeköttetése latható; a 3. ábra két egymáshoz ütköztetett lap összekötését mutatja;

a 4. ábra két derékszögben egymáshoz ütköztetett lap összekötését tünteti fel;

az 5. ábra felcsavarozott fészkeket feltüntető részlet; a 6. ábra a peremmerevítő szalagban kialakított fészeklyukakat mutatja;

a 7. ábra peremmerevítő profilvasalásra felerősített fészkeket tüntet fel;

a 8. ábrán normál összekötő kapocs látható;

-2182592 a 9. ábra egymást keresztező, összehegesztett összekötő kapcsokat tüntet fel;

·, a 10. ábrán bilincsekkel összekapcsolt, egymást keresztező összekötő kapcsok láthatók;

& 11. ábra peremkivágásokban elhelyezett fészkeket tüntet fel;

- a 12. ábrán íves kiképzésű peremkivágások láthatók ;

a 13. ábra a peremkivágások kétsoros elrendezését mutatja;

a 14. ábrán szekrényfal részlete látható, merevítő csapokkal, segédelemek felfüggesztését biztosító csapokkal, lábtámaszokkal, valamint a fészeklyukakban elhelyezett hüvelyekkel és dugaszokkal;

a 15. ábra a fenti részlet kinagyítása; a 16—18. ábrák csapkialakítási változatokat tüntetnek fel;

a 19—21. ábrákon záródugaszok változatai láthatók nagyobb léptékben;

a 22. ábra játék-építmény felépítését mutatja; a 23. ábrán a játék-építmény részlete látható nagyobb léptékben;

a 24. ábra a játék-építmény másik részletét tünteti fel.

Az 1. ábrán látható tartórendszer három síkban elrendezett, tipizált négyszögletes 1—8 lapokból és velük trapézalakzatokat képező összekötő kapcsokból áll. Ilyen alakzatot alkotnak a 9 és 10, illetve a 11 és 12 összekötő kapcsok, amelyek az 1 lapot a 3 és 4 lapokon támasztják alá (0,5 trapézos alátámasztás), hasonlóképpen a 13 és 14 összekötő kapcsok (1 trapézos alátámasztás), valamint a 15, 16 és 17 összekötő kapcsok (1,5 trapézos alátámasztás), amelyek a 2 lapot a 6 lapon támasztják alá, továbbá a 18—22 összekötő kapcsok, amelyek az 5 lapot a 8 lapon támasztják alá. A 2 és 3 lapokat kisegítő elemek, 23 és 24 összekötő kapcsok kötik össze. Aa egy síkban, közvetlenül egymás mellett elhelyezkedő 4 és 5 lapokat hasonlóképpen 25 összekötő kapocs kapcsolja egymáshoz.

A 2. ábrán látható sarokösszeköttetésnél, amely erősebben van terhelve, mint a rendszer többi része, a 26—29 lapokat arányosan több összekötő kapoccsal kötjük össze. A felső 26 lapot a lejjebb elhelyezkedő 27 lapon kettős trapézalakzat támasztja alá, amelyeket a 26 és 27 lapok peremei és a 30 és 31, illetve a 32 és 34 összekötő kapcsok alkotnak. Hasonlóképpen támaszkodik a 27 lap a 28 lapra, mégpedig a 35 és 36, (illetve a 37, 38 és 39 összekötő kapcsok által. Ugyanig}⁷ a 27 lap másik felét azok az összekötő kapcsoktámasztják alá a 29 lapon, amelyek a 27 és 29 lapok peremeivel trapézalakzatot képeznek, miközben ezen alakzatok egyike meg van erősítve és 1,5-szeres trapézt alkot. Ide tartoznak a 40, 41, 42 és 44 összekötő kapcsok.

A 3. ábra két egy síkban fekvő, egymáshoz ütköztetett 45 és 46 lap összekötését tünteti fel, ahol 47 és 48 összekötő kapcsok a 45 és 46 lapokat mindkét oldalon ácskapocsszerűen fogják egybe. Az összeköttetés további segédelemei 49 és 50 csapok, amelyek a két 4 lap egymásnak ütköztetett homlokperemeinek fészkeiben vannak elhelyezve.

A 4. ábrán egymással derékszöget bezáró 51 és 52 lapok között vízszintes 53 összekötő kapocs létesít kapcsos összeköttetést, amelyet az 51 és 52 lapok egymásnak ütköztetett peremeinek fészkeibe elhelyezett 54 és 55 csapok erősítenek.

Az 5. ábrán látható felerősített fészkeket 56 és 57 lapkákra szerelt 58 hüvelyek alkotják, amely hüvelyek tengelye merőleges a 60 lap 59 peremére. Az ábrán látható másik fészekfelerősítési módnál sajtolt fészekkel ellátott 61 lapkát erősítünk 62 csavarokkal laphoz.

A 6. ábrán a 67 lap 66 peremének 65 peremmerevítő szalagjában két sorban elrendezett 63 és 64 fészkek láthatók, olyan felosztással, hogy a felső sorban elrendezett két fészket az alsó sorban elrendezett három fészek követi.

A 7. ábra Ü keresztmetszetű idom vagy 68 vasalás révén felerősített fészkeket tüntet fel, amely idom vagy vasalás a 70 lap 69 peremére van felhelyezve, és amelynek mindkét oldalára 71 hüvelyek vannak felerősítve.

A 8. ábrán látható normál 72 összekötő kapocs kör keresztmetszetű rúdból készül, két egyforma, csapként kialakított 74 vége van, amelyek derékszögben vannak meghajlítva, egy irányba mutatnak és egy széthúzott C betű formájára emlékeztetnek.

Nagyobb terhelésnél a 9. ábrán is látható 75 kettős kötést alkalmazunk, amelyet két tipizált 76 és 77 összekötő kapocs képez. Ezek mindegyike adott dőlésszögbe van beállítva és a kettő 78 hegesztési varrattal van összekötve.

Két kapocs között hasonló, de oldható kötést lehet képezni a 10. ábrán látható 79 és 80 összekötő kapocs 81 bilincsek által történő összekapcsolása szerint.

A rajzon föl nem tüntetett könnyű védőtető felépítésénél a tartórendszer alapját alapozás, földsík vagy olyan könnyű rácsszerkezet képezheti, amelynek peremeiben fészkek vannak kialakítva.

A 11. ábra zsaluzásra szánt szerkezet részletét mutatja, amely szerkezet 82 lapjainak 83 peremeiben 84 kivágások vannak és ezen kivágások alján vannak a 85 fészeklyukak kialakítva.

A 12. ábrán látható 88 lap 87 peremében íves kiképzésű 86 kivágások vannak, amelyeknek alján 89 fészeklyukak vannak elrendezve.

A 13. ábra a 92 lap 91 peremében kétoldalt váltakozva kialakított 90 kivágásokat tüntet fel, amelyek alján 93 fészeklyukak vannak elrendezve.

A 14. ábrán szekrényfal-részlet látható, valamivel nagyobb léptékű 94—97 merevítő csapokkal, továbbá a 100 oldalfal 98 és 99 összekötő csapjai és csavarjai, 101 csap a függő részek megtartására, kampóval ellátott 102 csap, szívóserleges 103 csap, a tartórendszer lábkiképzése 105 állványtalppal megfejelt 104 csappal, vagy 108 állványtalppal megfejelt 106 és 107 csapokkal, vagy 109 görgős lábbal. A perem egyik fészeklyukába 110 hüvely van elhelyezve, míg a többi szabadon maradó fészeklyukban különféle 111 és 112 dugaszok, közöttük díszdugaszok vannak.

-3182592

A 15. ábrán a 100 oldalfalat 113 fejjel ellátott 98 csap merevíti, amelynek 114 bemaratott szára van, és amely a 100 oldalfal segédfuratán és a 116 lap 115 homlokfuratán van keresztüldugva, valamint a 117 fejjel ellátott 99 csavar, amelynek menetes szára van 5 és hasonlóképpen a 100 oldalfal segédfuratán van átbújtatva és a 119 lap 118 homlokfuratában megfogatva.

A 16. ábrán 120 laposfejjel ellátott 101 csap látható, amelyre különböző részeket lehet 121 dróthuzal révén 10 felakasztani, és amely csap a 123 lap peremének 122 furatában van elrendezve.

A 17. ábrán a 125 lap peremének furatába 124 kampóval ellátott 102 csap illeszkedik.

A 18. ábra 126 szívóserleggel ellátott 103 csapja a 127 15 lemez peremének homlokfuratába van illesztve és lapos részek oldható felerősítésére alkalmazható.

A szabadon maradó fészeklyukakat 128—130 záródugaszok, közöttük díszdugaszok takarják el, amint az a 19—21. ábrákon látható. 20

A 22. ábra számos, egymás fölött elrendezett 131 és 132 lapból és 133—136 összekötő kapcsokból álló játék-építményt tüntet fel, ahol az összekötő kapcsok a felül elrendezett 132 lapot az alul elrendezett 131 lapon támasztják alá és kötik vele össze. A 131 és 132 25 lapok peremeiben fészeklyukak vannak.

A 23. ábrán látható 137 és 138 lapok peremeiben 139—142 fészeklyukak vannak, amelyek egy vagy két sorban és egymástól egyforma, az egységtáv többszörösének megfelelő távolságra vannak elrendezve. 30

A 22. ábrán látható 133—136 összekötő Kapcsok és a 23. ábrán látható 143—145 összekötő kapcsok csapként kialakított végeikkel illeszkednek a számmal nem jelölt, illetve a 139—142 fészeklyukakba.

Az egyik 143 összekötő kapocs más a dőlésszöget 35 alkot a 138 lappal, mint a többi, 144 és 145 összekötő kapcsok β dőlésszöge. Ezek a 143—145 összekötő kapcsok a 137 és 138 lapokat kötik össze és támasztják ki. A 143 összekötő kapocs és a 138 lapra bocsátott

40 merőleges által alkotott — a szög, illetve a 144 és

145 összekötő kapcsok és a 138 lapra bocsátott merőπ leges által alkotott ——β szög hegyesszögek és kiseb&

^π 45 bek, mint — Az összekötő kapcsok és az összekötött lapok peremei trapézalakzatokat alkotnak. A 23, ábrán takarva elhelyezkedő, szaggatott vonallal rajzolt

146 és 147 összekötő kapcsok a 137 és 138 lapok peremeivel (a 23. ábra hátterében) egyszerű trapézalakza- 50 tót alkotnak. Ezzel szemben a 143, 144 és 145 összekötő kapcsok a 137 és 138 lapok peremével 1,5-szeres trapézalakzatot képeznek.

A 24. ábrán látható 148 és 149 lapokat egyik oldalon négy 150—153 összekötő kapocs köti össze, amelyek 55 az összekötött 148 és 149 lapokkal kétszeres trapézalakzatot hoznak létre. Az első trapézt a 150 és 151 összekötő kapcsok, a másodikat pedig a 152 és 153 összekötő kapcsok alkotják a 148 és 149 lapok peremeivel. 60

Ugyanezeket a 148 és 149 lapokat a másik oldalon

2,5-szeres trapézalakzat köti össze. Az első trapézt a 154 és 155 összekötő kapcsok alkotják a 148 és 149 lapok peremeivel. A második trapézt a 156 és 157 összekötő kapcsok, valamint a 148 és 149 lapok peremei képezik. A 158 összekötő kapocs fél trapézalakzatnak felel meg.

A 139—142 fészeklyukak száma egy sorban nem kevesebb kettőnél és a 139, 141 és 142 külső fészkek távolsága a 137 és 138 lapok peremvégeitől nagyobb, mint az egységtáv fele.

A derékszögben behajlított végű 133—136, 143— 147 és 150—158 összekötő kapcsok csapjai egyforma hosszúak és átmérőjük megegyezik a 139—142 fészeklyukak átmérőjével.

Claims (8)

Szabadalmi igénypontok:

1. Tartórendszer, egymás fölött és mellett elrendezett, összekötő kapcsok által összekapcsolt lapokból, különösen bútorokhoz, állványokhoz, játék-építményekhez és könnyű védőtetőkhöz, azzal jellemezve, hogy minden lap (1—8) legalább két pereme egy vagy két fészeksorral van ellátva, az egyes fészkek tengelye merőleges a peremre, amely egy soron belül adott távolságokra van felosztva, és ezen távolságok egy adott egységtáv adott sorra érvényes egyszeres, kétszeres, háromszoros vagy négyszeres értékének felelnek meg; az összekötő kapcsok (9—22) végei egyformán, egyirányba nézőén, derékszögben vannak behajlítva és a fészeklyukakba illesztve, a lapok síkjával bezárt dőlésszögük derékszögtől különböző; az összekötött lapok bármelyik oldalán legalább egy összekötő kapocs ellentétes dőlésirányú, mint a második vagy a többi összekötő kapocs; az összekötő kapcsok (9 és 10; 11 és 12 ; 13 és 14; 15 és 16; 17, 18 és 19; 20, 21 és 22) tengelyei és az összekötött lapok (1, 3 és 4; 2 és 6; 3 és 7; 5 és 8) peremélei trapézalakzatokat képeznek, amelyek az összekötött lapok két oldalán ellentétesen vannak felépítve, vagyis a trapézok hosszabbik alapja az összekötött lapok egyik oldalán alul, a másik, szembefekvő oldalán pedig fölül van elhelyezve. (Elsőbbsége; 1976. 12. 03.)

2. Az 1. igénypont szerinti tartórendszer kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a lapok peremében elrendezett fészkek száma egy sorban nem kevesebb kettőnél, a külső fészkek peremvégtől mért távolsága pedig egyenlő vagy nagyobb az egységtáv felénél, de nem nagyobb az egységtáv hatszorosánál. (Elsőbbsége: 1976. 12. 03.)

3. Az 1. igénypont szerinti tartórendszer kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a fészkek lapkákra (56 és 57) szerelt hüvelyekből (58) vagy sajtolt lapkákból (61) vannak kialakítva. (Elsőbbsége: 1976. 12. 03.)

4. Az 1. igénypont szerinti tartórendszer kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a fészeklyukak (63 és 64) a lap (67) peremét merevítő szalagban (65) vannak kialakítva. (Elsőbbsége: 1976. 12. 03.)

5. Az 1. igénypont szerinti tartórendszer kiviteli

-4182592 alakja, azzal jellemezve, hogy a fészkek profilvasalásra (68) kétoldalt felerősített hüvelyek (71). (Elsőbbsége: 1976. 12. 03.)

6. Az 1. igénypont szerinti tartórendszer kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a fészkek (85) a lap (82) 5 peremének (83) kivágásaiban (84) vannak elrendezve és a kivágás (84) mélysége nagyobb, mint az összekötő kapcsok átmérője. (Elsőbbsége: 1977. 04. 23.)

10. Az 1. igénypont szerinti tartórendszer kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a fészeklyukak egy

10 részébe merevítő csapok (94—97), egyéb rendeltetésű csapok (98—109), hüvelyek (110) és záródugaszok (111—112) vannak illesztve. (Elsőbbsége’: 1977. 05. 27.)

11. Az 1. vagy 2. igénypontok szerinti tartórendszer

15 kiviteli alakja nem párhuzamosan fekvő lapok összekötésénél, azzal jellemezve, hogy egy lapot (138) egy másik lapon (137) alátámasztó összekötő kapcsolj (143—145) közül legalább egy összekötő kapocs (143) alátámasztott lappal (138) bezárt dőlésszöge («) más, mint a többi összekötő kapocs (144 és 145)dőlésszöge (β). (Elsőbbsége: 1977. 10. 24.)

6. Az 1. igénypont szerinti tartórendszer kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy az összekötő kapocs (72) kör keresztmetszetű rúdból van kialakítva, egyforma hosszúságú, egyirányba néző, derékszögben behajlított végei (73 és 74) vannak és profilátmérője egyenlő a fészeklyukak átmérőjével. (Elsőbbsége: 1976. 12. 03.)

7. Az 1. igénypont szerinti tartórendszer kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy az összekötő kapcsok tengelye és a lapsíkokra bocsátott merőleges által beπ zárt szög —-nál kisebb hegyesszög, és e szögek az egymással összekötött lapok mindegyik összeköttetésénél azonos nagyságúak. (Elsőbbsége: 1976. 12. 03.)

8. Az 1. igénypont szerinti tartórendszer kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy az összekötött lapok peremei és az összekötő kapcsok úgy vannak elrendez- 20 ve, hogy az általuk alkotott trapézalakzatok az egyetlen trapézból álló alakzat 0,5; 1; 1,5; 2; 2,5; ...-szeresei. (Elsőbbsége: 1976. 12. 03.)

8 rajz