HU181887B - Digital connected multiple subsriber's system of distributed control - Google Patents

Description

A találmány tárgya elosztott vezérlésű digitálisan kapcsolt többszörös előfizetői rendszer, különösen többfokozatú csoportkapcsolókkal felépített folyamatosan kibővíthető kapcsolómátrix-szal való együttes felhasználásra, al ol a kapcsolómátrix több egye- 5 di előfizetői vonal között összeköttetések létesítésére van kialakítva.

A modern távbeszélő kapcsolórendszereknél jelenleg arra van szükség, hogy az ilyen kapcsolórendszer által kiszolgált vonalak és trunk-ök állapotát jelző 10 nagyszámú adatot együtt tároljuk a különböző vonal és írunk állapotjelmezőktől függően szükséges kapcsolási műveletekkel. Néhány ilyen adatot képez például az előfizetői kiszolgálási osztály, a hívás trunkosztálya, a különböző előfizetői megszorítások, 15 a távbeszélő számról a berendezérszámra irányuló fordítások, a berendezésszámról a távbeszélőszámra vonatkozó fordítások, a kódszám fordítása kapcsolási műveletté, azaz a területi és a hivatali kódok átfordítása alternatív utakkal, stb. A technika 20 állásához tartozó egy ismert központi vezérlőrendszernél ezek az adatok egy közös memóriából hozzáférhetők, és ezt a memóriát a megbízhatóság kedvéért és abból a célból megkettőzték, hogy a kihozott adatokon több sorozatos műveletet lehessen vé- 25 gezni, és az adatok közönséges vezérlő számítógépek részére hozzáférhetők legyenek.

A terhelés megosztásánál vagy a többszörös feldolgozásnál az ilyen ismert közös vezérlőrendszereknél egynél több processzornak kell hozzáférnie a 30 közös memóriához, hogy egyidejűleg tudjanak adatokat kihozni. Az ilyen rendszvrben különböző interferencia problémák lépnek fel, vs ezek a teljesítóKépesseget nagymértékben lecsökkentik, és ez a veszteség a számítógépek számával együtt növekszik. Ismertek már decentralizált vezérlőrendszerek, amelyek elosztott vezérlésű műveleteket is végeznek. A 3 974 343 számú USA szabadalom olyan ismert kapcsolórendszert ír le, ahol tárolt programú vezérlőket a teljes rendszeren szétosztottak. Egy másik ismert kapcsolórendszert ismertet ? 3 860 761 számú USA szabadalom, ahol progresszívan vezérelt kapcsclórendszert ismertetnek, amely regisztervezérlést használ, és egyidejűleg egy teljes hívást csatlakoztat ahelyett, hogy kezdő és befejező hívásfelekct csatlakoztatna, mint amilyet a jelen találmányban ismertetünk.

Az ismert rendszerek a fő hangsúlyt a feldolgozási funkció magas hatékonyságára fektették. A többszörös feldolgozást azért alkalmazták, hogy nagyobb feldolgozóképességet érjenek el, de csak azon a célkitűzésen belül, hogy ne biztosítsanak nagyobb feldolgozási képességet a ténylegesen szükségesnél. Ez a gondolkozás mód a software csomagok között nem kívánt kölcsönhatást eredményezett, ahol egy jellemző megváltoztatása vagy bevezetése nagymértékben nem előrelátható módon megzavarhatta az egyéb jellemzők pillanatnyi működését. Ez ilyen módon ahhoz a gyakorlathoz vezetett, hogy a software csomagokat kimerítő vizs181887 gálatnak vetették alá minden esetben, amikor egy jellemzőt, vagy egy forgalomra érzékeny mennyiséget megváltoztattak, (ezt néha regressziós vizsgálatnak is nevezték). Minél nagyobbak voltak a software csomagok annál több vizsgálatot kellett tenni, állandóan újra meg kellett vizsgálni a régi jellemzőket is, hogy megállapíthassák vajon ezek még működőképesek maradtak-e.

Ezen ismert probléma főokát a hagyományos megoldások közös vezérlőrendszerének a felépítésében lehetett keresni, ahol a tárolt programú vezérlésfeldolgozó funkció önmagát időben megosztja több olyan feladat között, amelyek a véletlenszerűen kezdődő és befejeződő forgalom szükségleteitől függően jelennek meg. Az ilyen szervezés lehetővé teszi azt is, hogy a software hibák és az időleges hardware hibák a számítógép programját úgy befolyásolják, hogy egy nem kívánt és előre meg nem jósolható memóriarekeszhez „ugoijon”, és ezzel megszakítsa a teljes software csomag helyes működését.

A találmány szerint a regressziós vizsgálat ezen ciklusát azáltal tettük feleslegessé, hogy olyan rendszerkialakítást hoztunk létre, amely lehetővé teszi, hogy minden egyes hívásnál a hívás időtartamára a feldolgozási funkciót ehhez a híváshoz rendeljük hozzá.

A találmánnyal összhangban minden feldolgozás alatt levő híváshoz saját számítógép rendszer tartozik, egy mikroprocesszor, amely ezt az egyidejűleg feldolgozott többi hívástól függetlenül kezeli. Ilyen módon olyan rendszerkialakítás jön létre, ahol egy külön hozzárendelt processzor tartozik minden híváshoz. Ez a külön dedikált hívásonként processzort alkalmazó elv lehetővé teszi, hogy a software csomagokat úgy tervezzük, hogy azokat egy másik hívás ellátása céljából nem kell megszakítani. A találmány továbblép annál, hogy csupán egy processzor funkciót rendelne hozzá egy feldolgozás alatt álló aktív híváshoz, és ezt az elvet olyan módon terjeszti ki, hogy külön processzor funkciót rendel a központi hivatal minden végződéséhez (legyen az vonal vagy trönk végződés). Ezt a processzor funkciót elhelyezhetjük a központi hivataltól távol, egy távoli koncentráló helyen vagy még magában a távbeszélő készülékben is.

Ezen túlmenően központi hírközlési kapcsolóutat is létrehozunk nemcsupán beszédjelek továbbítására, hanem annak az ezt meghaladó forgalomnak a továbbítására is, amelyet az egyedi processzoros funkciók időszakos egymással való kapcsolatteremtési szükséglete hoz létre, amikor is ez a kapcsolatteremtés bizonyos központi műveletekre, mint például központilag tárolt adatokra, karbantartási modulokra, ember - gép interfészekre, stb. is kiterjed.

Amikor nagyszámú processzor funkció egymástól függetlenül, de egymással kölcsönhatásban működik egymáshoz viszonyítva nagymértékben aszinkron módon, akkor ez a vezérlési funciónak egy központi helyről minden egyes egyedi vonal és/vagy trönk végződésre való leosztását jelenti. A processzor funkciók között a hírközlés egy hardware interfacen keresztül történik. Minden egyes processzor funkció csak a hozzárendelt meghatározott vonal vagy trönk jellemzőivel van kapcsolatban. Ilyen módon ezt a funkciót egyszer alaposan ellenőrizhetjük, ezután azonban folyamatosan tud dolgozni hasonlóan ellenőrzött műveletekkel a közös interfacen keresztül. Ha egy adott vonalhoz tartozó processzor funkciót egy új jellemzővel egészítünk ki, akkor ez egy másik már létező vonallal esetleg nem működik korrekt módon együtt (mielőtt azt kimerítő módon megvizsgáltuk volna) ha ezt a másik vonalat még nem egészítettük ki ezzel az új jellemzővel, de ez nem akadályozza meg, hogy két ilyen meglevő vonal egymással működjék, mert ez egyáltalán nem befolyásolja a két meglevő vonal között létesített kapcsolatot. A hírközlő interfaceben kielégítő hardware biztosítékokat építettünk be, hogy kimutassák a feldolgozási csomagok között létező téves kapcsolatokat és ezeket a karbantartó személyzettel közöljék. Egy processzor funkció számára ezenkívül lehetetlenné tesszük, hogy bármely egyéb processzor funkció működési utasításait megváltoztassa. A jelen találmány esetében egy processzor funkció mindössze csak annyit tehet, hogy egy hardware interfacen keresztül adatokat hoz létre, és az interface-nél a távoli processzor funkció kiválaszthatja, hogy működésbe lépjen-e a saját tárolt utasításkészlete szerint.

Ha minden végződéshez egy processzort alkalmazunk, akkor azok a műveletek, amelyekhez a technika állása szerint hardware logikára és elektromechanikai, valamint audioeszközökre volt szükség, elvégezhetőek lesznek a software-ral vezérelt processzor segítségével. A találmány szerint ezeket a funkciókat vonalankénti vagy trönkönkénti alapon végezzük el, nem korlátozó értelemben beleértve a vonal csengetésének műveletét, a hang észlelését és létrehozását, a vonal vizsgálatát, az analóg-digitál átalakítást, stb., hogy ezáltal lehetővé tegyük az információnak az időmultiplex formátumon (TDM) való továbbítását és kapcsolását.

A jelenleg alkalmazott időosztásos átviteli módszerek, amint az ismert, az analóg amplitúdó információt digitális értékekké alakítják át, például deltamodulációval vagy impulzus kódmodulációval, ahol az amplitúdó információt periodikusan egymást követő időpontokban mintavételezik, és bináris szavakkal reprezentálják. Ezeket a bináris szavakat adatbytek formájában periodikusan egymást követő időrésekben továbbítják, és ezek az időrések, amikor ezeket egy hírközlési kapcsolathoz rendelik időcsatornát képeznek. A csatornák közötti időrések kapcsolása olyan időkapcsolókkal, amelyek időrés átkapcsolókat tartalmaznak jól ismert és részletesen leírt módszer, például ilyet ismertet a 3 770 895 számú USA szabadalom.

Az analóg-digitális átalakítási logikát alkalmazzák egy digitális alállomásban, amit mikroprocesszoros logika vezérel, és ugyanez a mikroprocesszoros logika alkalmassá tehető arra is, hogy vezérelje a központi hivatal kapcsolását a központi hivatal adatbázisához. Minden ilyen alkészletet vagy alkészletcsoportot saját hozzárendelt mikroprocesszor vezérel, amely programozható memóriát tartalmaz, és ennek a központi hivatalhoz irányuló digitális csatornája révén memória felfrissítési képessége van. Amíg egyetlen mikroprocesszort rendelhetünk az egyes előfizetői készülékek kiszolgálásához, az előfizetők egy csoportját minden mikroprocesszor

-2181887 együtt tudja kiszolgálni helyi elosztó multiplexorokon keresztül, és ezek mikroprocesszoros logikát tartalmaznak oly módon, hogy közös programú memória képes például harminc és hatvan közötti számú előfizető kiszolgálására és hozzáférésére.

A találmánnyal összhangban a hivatkozott vezérlési funkciókat az egyedi vonalak és a trönkök között olyan mértékben osztjuk szét, mint amilyen mértékben ezeket a központi hivatal idő- és térkapcsolású funkcionális elemei meghatározzák, azaz, hogy a programozott vonal és kapcsolásvezérlő funkciók helyiek, a központi hivatalhoz tartozóak, vagy tovább vonalra leosztottak. A találmány szerinti elosztott vezérlésre vonatkozó módszer legelőnyösebben egy lényegében nem blokkoló jellegű kapcsolóhálózattal együtt használható fel, amely nemcsak a beszéd- és adatforgalmat kapcsolja, hanem kapcsolja az ezen túlmenő forgalmat is, és hozzáférést biztosít a különböző adatbázisokhoz, például a transzlátor bemenetekhez, az ember-gép interface adatokhoz, a számlázó és forgalomgyűjtő berendezésekhez, stb. A találmány egy további aspektusával összhangban a digitális kapcsolókhoz ugyanazon az útvonalon csatlakoztatunk kapcsolásvezérlő utasítást, mint amelyen a beszédjeleket hozzájuk juttatjuk, mivel a beszédút az egyetlen hozzáférhető út, amelyen keresztül egy távoli előfizetői alkészülék az ilyen vezérlési adatokat küldheti, mivel a digitalizált beszéd és digitális vezérlőjeleket a csoportkapcsolón keresztül közös hírközlési útra multiplexeljük, hogy a hívó és a hívott előfizetők között kapcsolatot teremtsünk, fenntartsunk és ezt a kapcsolatot megszüntessük.

A találmány egy másik aspektusával összhangban egy félhívási módszert írunk le, ahol például egy vonal tartalmazhatja, pénzbedobós készülék kéthuzalos vonalát, egy másik vonal pedig egy multiplikált PABX üzleti vonalat. Minden processzor funkció, amely az egyes ilyen vonalakkal van társítva úgy van programozva, hogy ismeije a saját szolgáltatási osztályát és vonaljelző interface-jét és ismeije ezenkívül a közös központi interfacet, továbbá hogy milyen módon lépjen kapcsolatra a csoportkapcsolón keresztül a hívógép másik felével. Ilyen módon két vonal között kapcsolatot hozhatunk létre anélkül, hogy ismernénk annak teljes komplexitását, hogy milyen módon kell kezelni a hívások összes lehetséges kombinációját. Bizonyos esetekben arra van szükség, hogy jeleket előre, illetve hátra, vagy mindkét irányban továbbítsunk. Ezeket a jeleket olyan módon kell a standard interface-hez csatlakoztatni, hogy ezek érthetőek legyenek a másik hívási félegységek számára.

A találmánnyal rendszert hoztunk létre egy központi vagy helyi távbeszélő hivatallal kiszolgált egyedi előfizetői vonalak és trönkök előfizetővel vezérelt módon elosztottan mikroprocesszoros vezérlésére, ahol a beszédcsatornákat a vezérlőadatok továbbítására is felhasználjuk. Az elosztott előfizetői vezérlőberendezés részére a digitális kapcsoló mátrix felé standard hardware interfacet biztosítunk, amely járulékosan képes a kezdeményező és befejező hívási felek elválasztására és a közöttük fellépő kölcsönhatások megakadályozására. A biztonsági tömbszintnek megfelelő több előfizetői vonal közös memóriát használ, és ezek terminális multiplex vonalakon keresztül a kapcsolómátrixhoz csatlakoznak adatok egymás közötti kétirányú továbbítására, amíg ezzel egyidejűleg és ugyanezen a terminális multiplex vonalakon keresztül kétirányú adattovábbítás történik az egyedi előfizetői vonalvezérlő mikroprocesszorok saját memóriái között a beszédcsatornák elosztott vezérlésének megvalósítására. A digitális kapcsolómátrix a leírt hálózat egymással összekapcsolt előfizetői között a kezdő és befejeződő hívásfeleket ezenkívül fogadja, kapcsolja és továbbítja.

A találmány elsődleges célja ezért olyan elosztott vezérlésű kapcsolórendszer létrehozása kibővíthető helyi vagy központi hivatalhoz, ahol az előfizetői vonalak és trönkök a standard hardware interfacer. keresztül lépnek kapcsolatba a csoportkapcsolóval.

A találmány egy másik célja olyan egyöntetűen gyártható elosztott vezérlésű áramkör létrehozása minden előfizetői vonalhoz, vagy vonalcsoporthoz, ahol minden elosztott vezérlés a biztonsági tömb szintjénél kisebb számú előfizetői vonal részére képes vezérlést biztosítani.

A találmány másik célja olyan digitális kapcsolórendszer és vezérlés létrehozása, ahol nincs szükség az ismert közös vezérlésű rendszereknél alkalmazott kapcsoló és vezérlő áramkör megkettőzésére, miközben biztonságot nyújt a meghibásodás által esetleg érintett vonaltól eltérő összes vonal számára.

A találmány újabb célja á modulrendszerű, ellenálló, hosszú élettartamú, szilárdtest áramköri! > vagy LSI áramkörökből felépített elosztott vezérlés létrehozása egy több előfizetős kapcsolórendszer számára, amelynél a közös vezérlésű rendszereknek a teljesítménykorlátozottsága nem érvényesül.

A találmány másik célja olyan mikroprocesszoros vezérlés létrehozása, amely egy több előfizetős rendszerben hívásonként mikroprocesszoros vezérlést képes biztosítani.

A találmány további célja olyan elosztott vezérlés létrehozása több előfizetős rendszerhez, ahol ha egy további előfizetői vonalat, vagy jellemzőt iktatunk be a rendszerbe, akkor ez könnyen végrehajtható anélkül, hogy a meglevő rendszereknél fennálló káros hatás bekövetkezne, és ahol a software vonalanként csak a kiszolgálás fokozatától függ, aminek következtében egyszerűsített hardware és software alkalmazható.

A találmány még további célja olyan elosztott vezérlés létrehozása a kezdő és befejező hívásfelekhez, amelyeket előfizetői vezérlés irányít, és ahol a hívásfeleket a kapcsolómátrix különíti el, és ezáltal kiküszöböli a közöttük fellépő nem kívánt kölcsönhatást.

A találmány még további célja a hibák iránt érzéketlen elosztott vezérlés létrehozása több előfizetős rendszerekhez, ahol az előfizetői vunalvezérlő egységek és a rendszer adatbázisai között a hírközlési kapcsolat közös csoportkapcsolón keresztül jön létre, és ahol a csoportkapcsolónál nem lehet megkülönböztetni például a vonaltól vonalig terjedő összeköttetéseket, hogy ezáltal kiküszöbölje a költséges többhuzalos vezérlő buszokat.

-3181887

Ί

A találmányt a továbbiakban kiviteli példák kapcsán, a mellékelt rajzok alapján ismertetjük részletesebben. A rajzon az:

1. ábra a találmány szerinti elosztott vezérlésű kapcsolórendszer egyszerűsített tömbvázlata, a

2. ábra olyan diagram sorozat, amely a találmány gazdaságosságát szemlélteti az ismert rendszerekhez képest, a

3. ábra a találmány szerinti megoldás megosztott memóriája és a rendszer egyéb elemei között fennálló kapcsolatot szemlélteti, a

4. ábra a találmány szerint megoldott megosztott memória kialakítást szemlélteti, az

5. ábra a találmány szerint kialakított hívásvezérlő és vonallezáró egységeket szemlélteti, és a

6. ábra a találmány szerinti megoldással összhangban használt transzlátor alrendszer felépítését szemlélteti.

Most az 1. ábrára hivatkozunk, amelyen a teljes 100 elosztott vezérlésű kapcsolórendszer felépítését szemléltettük. Az összes rendszerkapcsolás középpontjának a funkcióját 102 csoportkapcsoló, pontosabban csoportkapcsoló mátrix látja el. Jellegzetesen az ilyen kapcsoló lényegében nem blokkoló típusú. A 102 csoportkapcsoló, amelyet alternatív módon kialakíthatunk koncentrátorként vagy dekoncentrátorként, vagy bármely egyéb típusú PCM kapcsoló térkapcsolást és időrésváltást végez, hogy bármely bejövő multiplex vonal bármely időrését bármely kimeneti vonal tetszőleges időréséhez csatlakozhasson. A 102 csoportkapcsoló belső útvonal kiválasztás vezérléssel rendelkezik a forgalomnak a lényegében nem blokkolt módon történő szabályozására a beszéd úton keresztül, hogy fogadja az előfizetői vonalakon levő elosztott vezérlést. Itt alkalmazhatók olyan diagnosztikus programok, amelyek képesek a meghívásokat egészen egyetlen cserélhető egység szintjéig megállapítani, például egy nyomtatott lapig vagy modulig, és ezek a programok decentralizáltak és az előfizetői vonalak mikroprocesszoros vezérlésében helyezkednek el olyan módon, hogy biztonsági blokkonként egy mikroprocesszor van. amikor is az ilyen biztonsági blokk például hatvan vonal közül egyet tartalmazhat. Ez a decentralizált hibamegállapító, azaz diagnosztikus programozás alkalmas arra, hogy megakadályozza a kölcsönhatást egy hibás vonal, valamint a többi vonal forgalma között. Ennek a kapcsolási módszernek a következtében a központ felől érkező hibamegállapítás vezérli az egyedi mikroprocesszort, és így a processzor kapacitását nem kell maximalizálni, és az elosztott software úgv is kialakítható, hogy a karbantartási és vizsgálati lehetőségek bármely szintjéhez alkalmazkodjon. A többfokozatú 102 csoportkapcsolót egyszerűsített módon szemléltetjük, hogy kimutassuk annak első fokozatát, amely első 104 alcsoportból, második 106 alcsoportból, harmadik 108 alcsoportból és így tovább N-edik 110 alcsoportból áll. Az említett első fokozathoz tartozó és kapcsolókból álló 104, 106, 108, 110 alcsoportok mindegyikének belső útvonal kiválasztás vezérlése, azaz 112, 114, 116 és 118 vezérlése van. A mátrixfelépítésű 102 csoportkapcsoló N-edik fokozatánál 1-től egészen

N-ig a kapcsoló alcsoportokat vázlatosan tüntettük fel az első 120 alcsoportot és az utolsó 122 alcsoportot és ezekhez rendre feltüntettük a hozzá tartozó útvonal kiválasztó 124 és 126 vezérléseket.

A 102 csoportkapcsoló interface kapcsolatát olyan közös hardware interface biztosítja, amelyet az előfizetői 128 vonaláramkörök multiplexeit 148 csoportja képez, amihez az egyedi előfizetői vonalak csatlakoznak, és amelyet a központi vagy a helyi hivatalban kapcsolunk. Minden multiplexeit 148 csoport a mikroprocesszorral vezérelt 128 vonaláramkor segítségével elvégzett analóg-digitál átalakítás után fogadja a hozzákapcsolt egyedi előfizetői vonalak forgalmát, és a 128 vonaláramkörök ezenkívül digitál-analóg átalakítást biztosítanak annak a visszatérő forgalomnak, amely az általa kiszolgált kéthuzalos analóg 132 vonalak és 134 trönkök felé irányul. A 128 vonaláramkör mikroprocesszort, például 8080 típusút, vagy bármely egyéb alkalmas mikroprocesszort tartalmaz, és ellátja az előfizetői vonal kiszolgálását. Az egyedi digitális 130 előfizetői vonalak, az előfizetői 136 hordozó rendszer vonalak és digitális 138 trönkcsoportok a központi hivatal 140 digitális terminátorához csatlakoznak, amely puffer és hívásvezérlési funkciót tölt be, és ezeket szükség szerint a 102 csoportkapcsoló közvetlenül kapcsolja. A csoportkapcsolóhoz ezenkívül a szükséges 142 adatbázisok és transzlátorok, és egyéb digitális adattárolók, mint például a 144 díjinformációtár és a 146 kiszolgáló áramkörök csatlakoznak. A 142 adatbázishoz és transzlátorhoz tartozó transzlátorok a hagyományos transzlátorokkal megegyező módon az előfizetők által tárcsázott vagy bebillentyűzött digiteket értelmezik, de jelen esetben ezeket arra is használjuk, hogy segítsenek az elosztott vezérlési funkció megvalósításában annak a révén, hogy csak azon az adatközlési útvonalon működnek, amely a 128 vonaláramkörök és a 102 csoportkapcsoló között beszédútvonal céljából épül fel, és az ilyen útvonalak egyikét a 204 útvonal jelöli. A transzlátor szerkezeti kialakítását részletesebben a 6. ábra kapcsán fogjuk ismertetni. Ilyen módon ugyanaz a kapcsoló hálózat biztosítja az adatáramlási utat és a beszédutat az előfizetői vonalak között. Mivel az egyedi 128 vonaláramkörök vezérlik a kapcsolóhálózat felé irányuló utak létrejöttét, a mindeddig szükségesnek tartott központi processzor funkciókat hatásosan szükségtelenné tettük.

Most a 2. ábrára hivatkozunk, ahol az a—d diagramok a találmány szerinti rendszerrel elért és előfizetői vonalra vetített költségeket szemléltetik a korábbi ismert rendszerek hasonló adataihoz viszonyítva. A jelen rendszer alkalmas modulrendszerű kibővítésre, hogy egyre nagyobb számú előfizetői vonalat szolgáljon ki, például egyezer előfizetői vonaltól kezdve egészen százezer előfizetői vonalig, és mindezt az ismert korábbi rendszerekhez képest lényeges megtakarítással éri el. Ez annak a megtakarításnak a következménye, amelyet az elosztott vezérlésű mikroprocesszorral vezérelt vonaláramkörök sorozatgyártása révén érhetünk el, ha ezt a költségesen huzalozott vagy programozott logikájú nagyméretű központi többszörös vonalvezérlések hasonló adataihoz viszonyítjuk, és ehhez járul még az ilyen korábbi ismert vezérléseknél jelentkező el-4181887 kerülhetetlen kettőzés, amely védelmet nyújt a katasztrofális meghibásodásokkal szemben.

Az a diagram az ismert elektromechanikus léptető típusú kapcsolókat reprezentálja, amelyek lehetővé tették, hogy minden előfizető a beszédúton keresztül közvetlen vezérlést végezzen egy olyan vonalkereső struktúra segítségével, amelyet az előfizető számtárcsája közvetlenül vezérel. Ez a rendszer a központ növekedésével együtt bővíthető, és a bővítés széles tartományban úgy oldható meg, hogy az egy vonalra eső költség lassan növekedjék, és ez a lassú növekedés az egyre nagyobb rendszer csökkenő hatékonyságából és rugalmasságából adódik. A b diagram a szintén ismert léptetéses kapcsolás regiszteres vagy transzlátoros vezérlését szemlélteti, ahol regiszter kiadókat és egy transzlátort használtak arra, hogy további számtervet és specifikáció rugalmas változtatást lehessen elérni. A regiszter kibocsátók és a transzlátor funkciók közös részeinek a megkettőzésére ekkor szükség volt, és ez a kisebb előfizetői számoknál megnöveli a vonalra vetített költségeket.

A c diagram a korábbi ismert huzalozott logikájú közös vezérlésű rendszereket szemlélteti. Ennél a rendszernél nem csupán az előbbiekben leírt berendezés megkettőzési probléma lép fel, hanem ezek csak viszonylag szűk tartományban bővíthetők, azaz nyolc az egy arányban a találmánnyal megvalósítható ezer az egy vagy még ennél is kedvezőbb arányhoz képest. A huzalozott logikájú közös vezérlésű rendszerek ezenkívül nem tették lehetővé, hogy a beszédútvonalon keresztül az előfizető közvetlen kapcsolásvezérlést végezzen.

A c diagram szemlélteti ezenkívül a vonalakra eső költséget a vonalak száma függvényében, amely jellemző a korábbi ismert tárolt programú elektronikusan vezérelt kapcsolórendszerekre. Amint láthatjuk, bizonyos maximális vonalszámoknál éles letörés tapasztalható, mert a rendszer kibővítését a processzor vagy processzorok teljesítőképessége korlátozza.

Most a d diagramra hivatkozunk, amelyen a vonalra eső költségeket a vonalszám függvényében tüntettük fel a találmány szerinti rendszer esetében. Mivel vonalanként vagy vonalcsoportonként egyetlen vezérlőelemet, például mikroprocesszort alkalmazunk, és amint azt a későbbiekben leírjuk a jelen rendszer modulrendszerű, egységesen gyártható, és standardizált hardware interface-t használ csoportkapcsolókhoz ahelyett, hogy az összeköttetést az ismert megoldásoknál alkalmazott software csatornákon keresztül létesítené, a jelen rendszer könnyen kibővíthető, mégpedig majdnem egységes egyenletes áron, például 1000 előfizetőről 100000 előfizetőre. A kapcsolórendszer bővítésével együtt a teljesítőképesség automatikusan megnövekszik. Ez, valamint a csoportmátrix hasonló modulrendszerű expanziója megszünteti a bővítés felső határát, amely felső határt rendszerint megtalálhatunk a közös vezérlésű és tárolt program vezérlésű központi hivataloknál, ugyanakkor a bővítés során semmilyen tulajdonság vagy a hajlékonyság sem romlik. Ez a modulrendszerű felépítés lehetővé teszi ezenkívül az új tulajdonságok bevezetését és a modul vagy modulok olyan szervizelését, ahol nincs szükség a már meg levő jellemzők hosszadalmas ismételt ellenőrzésére, mint ahogy jelenleg a tárolt programú közös vezérlésű rendszereknél ez a tulajdonság korlátként jelentkezik.

Most a 3., 4. és 5. ábrákra hivatkozunk, amelyek kapcsán a hívásvezérlést, a megosztott memóriát és az elosztott hívást ismertetjük. A hívásvezérlést a hívásbefejező 128 vonaláramkörök egyikének alapulvételével végezzük, amely végződésenként egy 302 hívásvezérlő egységet tartalmaz és különböző feldolgozási időket biztosít egy hívás kezdő és befejező felei részére. A 302 hívásvezérlő egység 402 mikroprocesszort és ehhez tartozó saját 516 memóriát, egy megosztott programú memóriához csatlakozó 512 interfacet és tápegységhez csatlakozó 518 interfacet tartalmaz, ezenkívül két interface 212 és 214 csatlakozás a 102 csoportkapcsoló kapcsolóhálózatához csatlakozik, melyeket egyéb mikroproceszszorok is használnak, és címzőképessége körülbelül 256K-byte és digitális szűrést is lehetővé tesz. Az 5. ábra kapcsán leírt 302 hívásvezérlő egység egyenáramú és alacsony frekvenciás vezérlést létesít egészen 300 Hz-ig, hogy ezzel ellássa a teleptáplálási és a csöngetőáram létesítési feladatokat, ezenkívül 300 és 3800 Hz között hangfrekvenciás feldolgozást és hívásfeldolgozást is végez. A hangfrekvenciás feldolgozást a 402 mikroprocesszor vezérlése alapián hangfrekvenciás 500 processzor végzi. Minden egyes kéthuzalos előfizetői 132 vonal egy nagyfeszültségű interface-hez és 502 analóg-digitál átalakítóhoz, továbbá 504 digitál-analóg átalakítóhoz csatlakozik. Az 502 analóg-digitál átalakító digitális kimenetét az 500 processzor digitálisan szűri és bitsorozattá alakítja át, például soros 14-bites lineáris PCM kódban, melyet a 102 csoportkapcsoló vezérléséhez tartozó járulékos bitek egészítenek ki, és ezek szükségesek a különböző hívásvezérlő egységek és transzlátorok között létesítendő összeköttetéshez. A digitális szűrés 2/4 huzalos átalakítást biztosít és kompenzálja a szóban forgó előfizetői 132 vonal vagy 134 trőnk veszteségi karakterisztikáját. A 402 mikroprocesszor programozható és csillapítás kiegyenlítést és erősítésszabályozást végez, amely ekvivalens a szintkiegyenlítő kapcsolással. Al 502 analóg-digitál átalakító 300-3800 Hz-es kimeneti jeleit hangfelismerés céljából digitálisan szüljük. Az 500 processzor digitális jeleket is előállít, amelyeket a 300—3800 Hz-es tartományba eső hangjelek előállítása céljából az 504 digitál-analóg átalakítóhoz csatlakoztat, amelynek révén a visszatérő előfizetői 132 vonalon foglaltságjelzést, csengetőhangot, stb. hoz létre.

A számtárcsa impulzusokat és az ezzel egyenértékű hangjeleket a 402 mikroprocesszor fogadja és dolgozza fel, hogy ezáltal megállapítsa, hogy mikor kell hozzáférést biztosítani a közös adatbázisokhoz és transzlátorokhoz ha további adatokra van szükség. Az egyedi vonal üzemi sajátosságaihoz tartozó utasításkészletet az 512 interfacen és az adat/cím 306 buszvonalakon keresztül a megosztottan használt 200 memóriából hozhatjuk ki. Ezt a hozzáférést egyetlen biztonsági blokkhoz vagy buszhoz rendeljük hozzá, és ezért az ilyen adatok megszerzéséhez a 102 csoportkapcsolót nem kell használni. Ez önmagában az egyedi vonalakhoz/trönkök5

-5181887 höz tartozó software vezérlési utasítások elosztását jelenti oly módon, hogy a különböző vonal/trönk blokkok szabadon tartalmazhatnak ettől eltérő különböző software utasítás kombinációkat, és ezen utasítás kombinációk különböző vonal/trönk szolgáltatási osztályokat és jellemző biteket reprezentálnak. Ilyen módon nincs szükség az összes software utasítás elosztott alapon történő tárolására, és ezzel tárkapacitást takaríthatunk meg. A különböző software utasítás kombinációk ezenkívül a standard interface 212 és 214 csatlakozások vonalain keresztül a 102 csoportkapcsoló jelenléte miatt nem tudnak kölcsönhatásba kerülni. Ez biztosítja a különböző specifikációs jellemzők módosításának, kiegészítésének és törlésének a lehetőségét. Egy adott mikroprocesszor ezenkívül a létesített összeköttetés iránya által meghatározott módon csak a software kezdő vagy befejező feléhez nyerhet hozzáférést. A csatorna órájának 506 vonala, az adatok és címek 306 busz vonala és a kérés/engedélyezés 308 vonal az 512 interfacehoz csatlakozik, és az 514 vonalon keresztül ide csatlakozik egy főóra is, mely csatlakozások lehetővé teszik a korábban leírt modulok közötti hírközlést. A 102 csoportkapcsolóhoz irányuló interface kapuk a kimeneti 520 és 522 kapcsolókból és a bemeneti 524 és 526 kapcsolókból állnak.

Az itt létesített elosztott vezérlés révén a hívásvezérlés feldolgozása elosztott módon történik és ez minden hívás részére lehetővé teszi az egyes hívások időtartama alatt a mikroprocesszor kizárólagos használatát, amelynek révén szükségtelennek bizonyulnak azok a komplex elosztási algoritmusok, amelyek egyetlen processzor több hívás közötti elosztásához kellettek. Az elosztott vezérlést kialakíthatjuk erlangonként, végződésenként vagy biztonsági blokkonként egy mikroprocesszort tartalmazó rendszerben. A találmánnyal összhangban végződésenként, azaz vonalanként vagy trönkönként egy mikroprocesszort alkalmazunk, mely magában foglalja például az előfizetői vonalanként létesített egy-egy mikroprocesszort is. Mindenesetre egy vonalhoz legalább arra az időre egy mikroprocesszort rendelünk hozzá, ameddig a vonalon a hívás lezajlik.

Most a 3. ábrára hivatkozunk, ahol hatvan végződés között felosztott programú elrendezést tüntettünk fel, amelyet egyetlen biztonsági blokknak tekinthetünk. Minden 128 vonaláramkor az előfizetői csoportokat a már leírt módon a 102 csoportkapcsolóhoz csatlakoztatja, ugyanakkor elvégzi a 2/4 huzalos átalakítást, digitalizálja a bejövő analóg jeleket, biztosítja a digitális szűrést, az egyéb digitális hangfrekvenciás feldolgozást és a hívásvezérlést. Az ebben levő mikroprocesszor saját memóriával rendelkezik és elvégzi a hívásvezérlést, a fordítást, az útvonal kijelölő vezérlőjel előállítását és a különböző diagnosztikai feladatokat ellátja, és a 128 vonaláramkörben levő memóriakapun keresztül a megosztottan használt 200 memóriához csatlakozik. A 3. ábrán vázolt kiviteli alaknál hatvan 128 vonal-áramkör osztozik a 200 memórián. Minden vonalat, például a 128 vonal-áramkörből jövő 212 csatlakozás vonalát harminckét csatornás csoporttá multiplikáljuk, azaz ez a csoport olyan közös hírközlési 204 útvonal, amely sorosan tizennégy bites lineáris PCM jeleket továbbít 8 kHz-es mintavételi gyakorisággal, és ezen utak vagy csatornák közül kettőt a megosztottan használt 200 memória és a rendszer órájának időzítő jeleivel összhangban az egyéb rendszermodulátorokkal való hírközléshez rendelhetünk. Minden terminál processzor jellegzetesen 4K-byte saját memóriával rendelkezik és a közösen használt memóriához való hozzáférést több mikroprocesszor teszi lehetővé, és a megosztottan használt 200 memória címzési kapacitása jellegzetesen 256K-byte.

A program és a rögzített adatok memóriáit egyaránt megosztottan használjuk, a saját adatmemóriát, amely az egyes mikroprocesszorok öntöltő programú, kezdeti instrukcióit biztosítja, azonban a mikroprocesszor kölcsönhatás minimumra csökkentése miatt nem megosztottan használjuk. Minden memóriamegosztó rendszerben a processzornak a memória iránti igényéből származó potenciális problémák miatt a megosztott memória egy adott szegmensének hozzáféréséhez időre van szükség és a nehézségek leküzdésére bonyolult hardware és software megoldásokat dolgoztak ki.

A megosztottan használt 200 memória a 4. ábrán vázolt többporttal rendelkező memória is lehet, és a 302 hívásvezérlő egységben levő összes 402 mikroprocesszor saját memóriaportján, például az 516 saját memóriáján keresztül ehhez hozzáférhet, olyan módon, hogy a hozzáférés az adat/cím 306 busz vonalon keresztül jön létre, és a 306 busz vonal a többszörös 318 csatlakozási pontban a többi memóriaporthoz van multiplikálva. Az 516 saját memóriához egyedi kérés/engedélyezés 308 vonal tartozik. A megosztott 200 memória iránt a vázolt módon csak hatvan vonalak vagy még ennél is kevesebbnek lehet igénye. Egy 316 döntő áramkör egy időben csak egy mikroprocesszor részére biztosít hozzáférést a megosztottan használt 200 memóriához, hogy ezáltal a processzorok igényeiből származó nehézségeket kiküszöbölje. A megosztottan használt 200 memória címzését 312 megosztott memóriavezérlő vezérli, és ez vezérli az adatoknak innen a kétirányú adat/cím 306 busz vonalon keresztül az 512 interface-hez való továbbítását. A paritást az 512 interface-nél a 312 megosztott memóriavezérlő segítségével generáljuk és ellenőrizzük mind az adatok, mind pedig a címek esetében. A megosztottan használt 200 memória 32 bites szavak szerint szervezett félvezetős RAM chip-eket tartalmaz, hogy biztosítsa a korábban hivatkozott 256K-bytos címzési lehetőségeket. Az óraelosztó 314 áramkörben levő főóra előállítja a 316 döntőáramkör, a memóriakapuk mint például az 512 interface-ből képzett memóriakapu, a 312 megosztott memóriavezérlő és a megosztottan használt 200 memória működéséhez szükséges különböző szinkron időzítő jeleket.

A 202 transzlátor a végződéseket vezérlő 128 vonaláramkörök (a 3. ábrán vázolt módon hatvan) és a megosztottan használt 200 memória a 102 csoportkapcsoló felé a 204, 206, 208 és 210 vonalakon keresztül interface funkciót lát el. Ennek jellegzetes y kapcsolóját és x kivezetését a 204 vonal hozza interface kapcsolatba, az x + 1-edik kivezetését pedig a 208 vonal. Egy másik jellegzetes y + 1 kapcsolóját és X kivezetését a 206 vonal hozza interface kapcsolatba, míg X+ 1-edik kivezetését a 210 vonal.

-613

A már említett módon a 204, 206, 208 és 210 vonalak mindegyikére harminckét időrés van multiplikálva. Amint belátható, minden beszédbefejező 128 vonaláramkor két multiplex végződéshez csatlakozik, amelyek harminc csatornát továbbítanak, és olyan szinkronizált időzítésük van, hogy a végződéshez tartozó áramkörök kivezetései és a 102 csoportkapcsoló bevezetései egymással szinkronizáltak, és ez biztosítja a párhuzamos-soros átalakítás, valamint fordított irányban a soros-párhuzamos átalakítás feltételeit. A 402 mikroprocesszor 516 saját memóriája maszkolt programú ROM vagy PROM lehet. Ez az 516 saját memória tartalmazhat újraírható memóriaegységeket a 4K és 8K-byte nagyságrendben, amelyre a hozzá tartozó software és azoknak a változtatható adatoknak a tárolásához van szükség, amelyek például a szolgáltatási osztályra vonatkoznak.

Most a 6. ábrára hivatkozunk, amelyen a 202 transzlátort ismertetjük. A 202 transzlátor különösen előnyösen használható az elosztott vezérlésű szervezésnél, és csak a biztonsági blokk modulok és a központ egyéb alrendszerei között a beszédút 102 csoportkapcsoló által létesített hírközlési adatútvonalon tud működni. A központi tárral rendelkező programú ismert központok transzporainak a hiányosságait, amelyek az előfizetői és a hivatali adatok megváltoztatását korlátozták, a javasolt rendszer megszünteti. A 202 transzlátorban 550 memória, és olyan vezérlő 552 processzor van, mely utóbbi 554 mikroprocesszort és a hozzá tartozó 556 programtárat tartalmaz. A 202 transzpornak a 102 csoportkapcsolóhoz irányuló csatlakozásai vannak, és a nyolc ilyen csatlakozásból a rajzon három 558, 560, és 562 csatlakozást tüntettünk fel. A 202 transzlátort megtöbbszörezhetjük, ha ehhez a megnövekedett forgalom, a megbízhatóság és az életképesség szempontjából szükség van.

A transzlátor fogadja a különböző típusú szolgáltatási osztályra vonatkozó információkat, a díjazási adatokat, a statisztikai információkat, stb. miközben elvégzi a normál fordítási funkciókat is, azaz a telefonkönyvben levő számokat a berendezéshez tartozó számmá fordítja, mégpedig az 550 memóriában levő táblázat indexelésével, elvégzi a berendezés szám hívószámmá való fordítását, a területkód vagy hivatali kód fordítását trönkútvonallá, és a trönkútvonalak berendezésszámmá való fordítását.

Minden beszédbefejező 128 vonaláramkor két befejeződő multiplex vonalhoz csatlakozik, amint ezt a 3. ábra kapcsán leírtuk, ahol minden befejeződő multiplex vonal harminckét csatornát továbbít. Minden befejeződő multiplex vonal befejeződő kapcsoló kivezetéshez csatlakozik, és ez a kivezetés a 102 csoportkapcsoló bevezetéseivel van összekötve. Például a 128 vonaláramkörrel azonos 960 lezáró áramkör csatlakozik egy jellegzetes központkialakításnál a 102 csoportkapcsolóhoz. Az egy befejező multiplexhez harminc befejező áramkör tartozik, és ezek mindegyikében második interface van, amely egy második befejező multiplexhez csatlakozik, mivel ez a két befejező multiplex osztja meg azt a harminc befejező áramkört, amelyek két egymást követő elsőfokozatú kapcsoló ugyanazon számú kivezetéséhez csatlakoznak. A hatvan befejező áramkör, melyek egy programmemórián osztoznak, négy befejező multiplexhez csoportosulnak, mivel az elsőfokozatú kapcsolók minden párjának négy hozzácsatlakoztatott befejező multiplexből álló négy készlete van. Minden beszédbefejező 128 vonaláramkörben ezért két berendezésszám van és ezért a telefonszám/berendezésszám fordítási funkció folytonosan figyeli az állapotot, azaz a beszédbefejező áramkör minden kiinduló és befejező hívásfelének a szabad állapotát. A telefonszám iránti fordítási igényre adott válasz tartalmazza a szabad befejeződés berendezésszámát és annak jelzését, hogy az alternatív berendezésszám foglalt, szabad vagy előjegyzett. Ha mindkét befejeződés foglalt, akkor ezt az információt visszaküldjük az 552 processzor mikroprocesszorának, és ez a mikroprocesszor, amely vezérli a kezdődő hívásfelet, kiválaszt egy hálózati útvonalat a befejezés berendezésszáma felé és jelzi az összeköttetés létrehozásához szükséges információt. Az a mikroprocesszor, amely a hívás befejeződő második felét vezérli, nyugtázó jelet küld a telefonszám/berendezésszám transzlátomak, vagy az egyéb transzlátor feladatot ellátó egységnek, hogy nyugtázza azt a tényt, hogy a befejeződés most foglalt és azonosítsa a hívást kezdeményező berendezést.

A transzlátor 550 memóriája CCD memóriát (töltéscsatolású memóriát) vagy mágneses buborékmemóriát, illetve egyéb olyan szilárdtest memóriát tartalmaz, amely alkalmas legalább 90K-szó tárolására, amelyek közül 80K-szó szükséges a fordítómemóriához és 1 OK-szó a fordítói programhoz, ahol a szavak az adatok struktúrájától függően 16, 24 vagy 32 bit hosszúak. A hozzáférési 558, 560 és 562 csatlakozások villamosán azonosak a kapcsolómátrixhoz irányuló beszédbefejeződő áramkörökkel, és azonosításuk és a kiválasztásuk a berendezésszámmal történik hasonlóan a befejeződő áramkörök azonosításához. A hivatkozott hozzáférési csatlakozások eloszlása olyan, hogy egy kapcsolómodul meghibásodása nem okozhatja egynél több csatlakozás működésképtelenségét, és bármely elsőfokozatú kapcsoló meghibásodása a csatlakozások felénél többet nem tud üzemképtelenné tenni. A hozzáférési csatlakozásokhoz rendelt berendezésszámokat úgy választjuk meg, hogy az 556 program tárban levő algoritmus bármely adott berendezésszám alapján képes bármely egyéb berendezésszám létrehozására. Funkcionálisan minden csatlakozáshoz olyan egység tartozik, amely képes a PCM multiplex vonalból kiválasztani saját berendezésszáma által meghatározott csatorna tartalmát, és olyan egységek is, amelyek azonosítják a csatornában levő mikroprocesszortól mikoprocesszor felé irányuló vezérlési üzeneteket. A csatlakozáshoz tartozik ezenkívül egy vagy több flyen üzenetet tároló pufferregiszter, egy kimeneti puffer, olyan áramkörök, amelyek ezeket az üzeneteket a kimeneti multiplex 564, 566 és 568 terminálok helyes csatornájába viszik, és olyan egységek, .amelyek az átviteli úton keringő üzeneteket kiadják, amikor ez a keringés a transzlátor 554 mikroprocesszorának a kimeneti adatokat előállító működésével időben egybeesik.

-7181887

A hozzáférési 558, 560 és 562 csatlakozások a jelzett módon bemeneti vonalakat is tartalmaznak A transzlátor 550 memóriájából az adatokat a bemeneti csatlakozásokon vett üzenetek alapján vesszük ki, és az 550 memória újratöltését és módosítását az 556 program tárban levő programmal összhangban mikroprocesszorral vezéreljük. Az 554 mikroprocesszor ugyanaz a mikroprocesszor lehet, amelyet a befejező 128 vonaláramkörökben használtunk, és ezt a 302 hívásvezérlő áramkör részét képező 402 mikroprocesszornál ismertettük. A transzlá tor 550 memóriája tartalmazza a szükséges fordítási táblázatokat. Jellegzetesen a 4 msec-ot meghaladó hozzáférési idejű fordítás valószínűsége egy ezreléknél kisebb, és a fordítási hozzáférés elvégzésének átlagos ideje két msec alatt van. Az előfizetői ada tok és a hivatali adatok módosítását az 556 programtár újraprogramozásával végezhetjük el, hogy ezzel kiegészítő előfizetői szolgáltatásokaF biztosítsunk vagy kiteijesszük az egy hivatal által kiszolgál? vonalak vagy trönkök számát.

Bár a jelen találmányt egy előnyös kiviteli alakja kapcsán írtuk le, beláthatjuk, hogy további kiviteli alakok, módosítások és a találmány egyéb alkalmazásai a fentiek alapján szakember számára kézenfekvőén kínálkoznak, és mindezeket a mellékelt igénypontok oltalmi köre meghatározza.

Claims (20)

1. Szabadalmi igénypontok:

   1. Elosztott vezérlésű digitálisan kapcsolt többszörös előfizetői rendszer, különösen többfokozatú csoportkapcsolókkal felépített folyamatosan kibővíthető kapcsolómátrix-szal való együttes felhasználásra, ahol a kapcsolómátrix több egyedi előfizetői vonal között összeköttetések létesítésére van kialakítva, azzal jellemezve, hogy a kapcsoló rendszer által feldolgozott minden hírközlési útvonalhoz saját hozzárendelt processzor tartozik, első inteface-ek mindegyike egy-egy különböző előfizetői vonalhoz (132) csatlakozik, az első interface-ek kimeneteihez több-bemenetű multiplexer csatlakozik, a multiplexernek több kimeneti útvonala (204) van, amelyek a csoportkapcsoló (102) meghatározott bemenetéivel vannak összekötve, az első interface-ekkel transzlátor (202) van társítva, amely a csoportkapcsoló (102) egyéb bemenetelhez csatlakozik, az interface-ek mindegyikéhez egy-egy saját processzor, előnyösen mikroprocesszor (402) van hozzárendelve, az interface-ekhez közösen használt memória (200) kapcsolódik, és a transzlátor (202), az interface-ek és a közös memória (200) közös kimeneti vonalakon (204, 205, 206, 210) keresztül a csoportkapcsolóhoz (102) csatlakoznak.
2. 2. Az 1. igénypont szerinti rendszer kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy az interface saját memóriával (516) van ellátva, amely „n” számú előfizetői vonalat tartalmazó csoportokhoz van hozzárendelve és a közös memória (200) az első előfizetői vonalakhoz van hozzárendelve.
3. 3. Az 1. igénypont szerinti rendszer kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a transzlátor (202) a vezérlést hívásonként vagy vonalanként megvalósító mikroprocesszort (554) és egy vele társított memóriát, előnyösen programtárat (556) tartalmaz.
4. 4. Az 1. igénypont szerinti rendszer kiviteli ₅ alakja, azzal jellemezve, hogy az interface hangjeleket digitalizáló és kódoló átalakítót tartalmaz.
5. 5. Az 1. igénypont szerinti rendszer kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy az interface hangfrekvenciás processzort (500) tartalmaz.

   ₀
6. 6. Az 1. igénypont szerinti rendszer kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy az interface-nek több kimenete van, amelyek a közös busz vonalhoz (306) párhuzamosan csatlakoznak.
7. 7. A 6. igénypont szerinti rendszer kiviteli alakja, 5 azzal jellemezve, hogy az interface-ben a kezdő és befejező hívásfeleket a kapcsoló mátrixon keresztül függetlenül kapcsoló különálló kapcsolók (520, 522, 524, 526) vannak.
8. 8. Az 1. igénypont szerinti rendszer kiviteli 0 alakja, azzal jellemezve, hogy a kapcsolómátrixhoz több közös buszvonal (306) csatlakozik, amelyek több interface-szel vannak összekapcsolva.
9. 9. A 8. igénypont szerinti rendszer kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a meglevő előfizetői vonala-

   5 kon felül további előfizetői vonalakat vagy trunk-öket csatlakoztató további egységesített interface-i vannak.
10. 10. A 8. igénypont szerinti rendszer kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy az előfizetői vonalakat

    0 analóg vonalak vagy trunk-ök képezik, és a rendszer a kezdési hívásfeleket a közös buszvonalra (306) kapcsoló és a közös buszvonalról (306) a befejezési hívásfeleket fogadó különálló bemeneteket és kimeneteket, előnyösen kapcsolókat (520, 522, 524, ,5 526) tartalmaz, és a kezdési és befejezési hívásfeleket egyedileg kiszolgáló vezérlő berendezése van,
11. 11. A 8. igénypont szerinti rendszer kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy az előfizetői vonalakat

    0 analóg vonalak vagy trunk-ök képezik és analóg-digitál átalakítókat (502) tartalmaz, amelyek a közös buszvonalhoz (306) vannak kapcsolva.
12. 12. A 10. igénypont szerinti rendszer kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a transzlátor (202) a

    5 digitális útvonal kiválasztást vezérlő jeleket vonalankénti, hívások szerint vagy erlang alapon előállító szelektort, előnyösen processzort (552) tartalmaz.
13. 13. A 10. igénypont szerinti rendszer kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a transzlátor (202) a o digitális útvonal kiválasztást vezérlő jeleket biztonsági blokk alapon előállító szelektort, előnyösen processzort (552) tartalmaz.
14. 14. A 10. igénypont szerinti rendszer kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a transzlátor (202) a

    5 digitális útvonal kiválasztást vezérlő jeleket végződés alapon előállító szelektort, előnyösen processzort (552) tartalmaz.
15. 15. A 10. igénypont szerinti rendszer kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a térítéses forgalmat és

    0 a rezsiforgalmat egyaránt a közös buszvonalhoz (306) csatlakoztató hozzáférési csatlakozása (558, 560, 562) van.
16. 16. A 10. igénypont szerinti rendszer kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy helyi vagy központi

    5 távbeszélő hivatallal való együttes üzemi kapcsolat

    -817 esetén a szolgáltatási osztály adatait előállító adatbázisa (142) és ezen adatokat a közös adatbuszhoz (306) csatlakozó multiplexere van.
17. 17. A 10. igénypont szerinti rendszer kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy helyi vagy központi távbeszélő hivatallal való együttes üzemi kapcsolat esetén a helyi vagy központi távbeszélő hivataltól távol van telepítve és „x” számú egyéb elosztott vezérlésű rendszert csatlakoztató kapcsolatokon keresztül ezen hivatalhoz van kapcsolva.
18. 18. A 17. igénypont szerinti rendszer kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a transzlátornak (202) az egyes előfizetői hívásokat kezdő és befejező hívásfelekre elkülönítő és az egyes hívásfeleket egyedileg vezérlő processzora (552) van.
19. 19. A 17. igénypont szerinti rendszer kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy az „x” szám legfeljebb ⁵ egyenlő a biztonsági tömbönként létező előfizetői vonalak számával.
20. 20. A 18. igénypont szerinti rendszer kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a processzort (552) az egyes előfizetői vonalakhoz és az ezen vonalakhoz ¹⁰ csatlakoztatott trunk-ökhöz tartozó karbantartási és ezzel kapcsolatos adatokat tartalmazó memóriával, előnyösen programtárral (556) ellátott mikropro cesszor képezi.