HU181451B - Fuel injection nozzle - Google Patents

Description

A találmány üzemanyag befecskendező fúvókákra vonatkozik, amelyek üzemanyagot adagolnak kompressziós gyújtású belsőégésű motorokhoz, és olyan felépítésűek, hogy üreges fúvókatestük van, szelepszerkezetükben rugalmasan terhelt szelep és szelepűlés helyezkedik el, a szelepszerkezet _ úgy helyezkedik el a fúvókatest belsejében, hogy a szelepfej *·* a szerkezet részét képezi és a fúvókatestnél vagy annak egyik !’ végén kinyúlva szabadon áll, és a fúvókatest belső terével , ; üzemanyagbevezetö járat közlekedik, és a szerkezet úgy van I* kiképezve, hogy működés közben, amikor nyomás alatt lévő . üzemanyagot továbbítunk az üzemanyagbevezető nyíláshoz, ' akkor a fúvókatest belsejében uralkodó üzemanyagnyomás a szelepszerkezet alkatrészeire hat és a szelepfejet a fúvókatesttöl és a szelepüléstől elmozdítja, és lehetővé teszi, hogy üzemanyag áramolják a szelepfej és a szelepülés között üzem közben a fúvókához tartozó motor égésterébe.

Üzemi helyzetben a fúvókát a motor hengerfejében kiképzett furatban úgy rögzítjük, hogy a szelepfej és a szelepülés között átáramló üzemanyag porlasztón állapotba kerül és közvetlenül a motor égésterébe áramlik. Az üzemanyagot olyan üzemanyagszivattyú adagolja, amely a motorhoz időzítve működik, és a motor többi fúvókáját is elláthatja üzemanyaggal. Az üzemanyag adagolási periódusban az üzemanyag áramlási sebessége hatást gyakorol a kipufogógázban lévő káros gázok mennyiségére, és azt tapasztaltuk, hogy a fúvókán keresztül az üzemanyag áramlási sebességnek a befecskendezés kezdetén viszonylag lassan kell növekednie és a befecskendezés végénél a lehető leggyorsabban kell csökkennie.

A szivattyú és a fúvóka között lévő üzemanyag továbbító csővezetékbe ismert módon már a legkülönbözőbb típusú szerkezeteket helyeztek, hogy biztosítani tudják az üzemanyag áramlás kívánt kezdeti sebességét. Ilyen szerkezeteket helyeztek már a fúvókákba is. A hivatkozott szerkezetek 5 azonban bonyolultak és ezért költségesek voltak, és általában olyan kialakítású szelepet tartalmaztak, amely a kezdeti áramlási sebességet azáltal korlátozta, hogy a szivattyúból kiáramló üzemanyag számára átmeneti tárolási lehetőséget biztosított. Mivel leírásunk első bekezdésében jól ismert és 10 viszonylag olcsó fúvókatipust ismertettünk, amely olcsóbb annál a szokásosan elteijedt fúvókatipusnál, amelyben a szelepszerkezet a fúvókatest egyik végétől elmozdul, nem célszerű költséges szelepet külön kialakítani az üzemanyag áramlási sebességének beállítására.

A találmány feladata a fenti típusú fúvóka olyan továbbfejlesztése, amely egyszerű és kedvező kialakítás mellett alkalmas az üzemanyagáramlás szabályozására.

A találmány szerint a fent ismertetett típusú fúvókának 20 gyűrű alakú hosszirányban nyújtott része van, amely a fúvókatest belsejében helyezkedik el, ezen elnyújtott kiképzésű rész körülveszi a szelepszerkezetnek a fúvókatest belsejében lévő részét, és ezen elnyújtott rész hatását tekintve egy olyan kamra faláb is képezi, amelyhez a beömlőcsőből nyomás 25 alatt lévő üzemanyagot vezetünk, és amelyből az üzemanyag kiáramlik, amikor a szelepfejet a szelepüléstől eltávolítjuk, és az elnyújtott kiképzésű rész falvastagságát úgy választjuk meg, hogy a fal kihajoljon akkor, amikor kezdetben üzemanyagot vezetünk a fúvókához, hogy ezáltal tárolja a kezdet30 ben beáramló üzemanyag egy részét, aminek következtében

-1181451 a szelepfej és a szelepülés között áramló üzemanyag áramlási sebessége csökkentett mértékű lesz.

A találmány egy további jellemzője szerint a gyűrűalakú elnyújtott kiképzésű rész és az őt körülvevő fúvókatest között gyűrűalakú tér képződik, amely üzem közben lényegében atmoszferikus nyomás alatt van.

A találmányt a továbbiakban kiviteli példák kapcsán, a rajz alapján ismertetjük részletesebben. A rajzon az

1. ábra üzemanyag ellátó rendszer vázlata, amely tartalmazza a találmány szerinti fúvókát, a

2. ábra a fúvóka szelepszerkezetének nagyított metszeti képe, és a

3., 4. és 5. ábrák a fúvóka különböző kiviteli alakjainak metszeti képei.

Az 1. ábrán egy motor üzemanyagellátó rendszeréhez tartozó 10 szivattyút tüntettünk fel, amelynek működtetése a vele társított motorhoz képest időzítetten történik. A 10 szivattyúnak több 11 kiömlőcsöve van, és ezek mindegyike egy-egy fecskendező fúvókához csatlakozik. Egy ilyen 12 fúvókatest 13 tápvezetéken keresztül megoldott csatlakozása az 1. ábrán látható. Működés közben a 12 fúvókatest a motor 14 hengerfejében kiképzett furatban helyezkedik el és belső vége a motor égésterébe nyúlik.

A 3. ábrán látható, hogy a 12 fúvóka teste két 15 és 16 részre oszlik. A 16 rész üreges kiképzésű és külső csavarmenettel van ellátva, amely a motor 14 hengerfejében kiképzett menetes furatba csavarozható. A 16 résznek ezenkívül hatszögletes kiképzésű szakasza is van, és az ehhez illeszthető kulcs segítségével a 12 fúvókatestet az említett furatba szoríthatjuk.

A 15 rész közbenső tartományában hatszögletes szakasz van, és ehhez képest mindkét oldalon a 15 rész kerületén egy-egy csavarmenet található. A 16 rész belső menettel rendelkezik és ebbe csavarozható a 15 rész egyik menetes szakasza. A15 rész ezenkívül gyűrűalakú 17 részt tartalmaz, 35 és ez a 16 rész belsejébe nyúlik be, továbbá a 3. ábrán vázolt 19 szelepszerkezet 18 karimájával kapcsolódik. A 18 karima másik oldala a 15 és 16 részek összeszorításakor tömített kapcsolatba kényszerül a 16 rész befelé irányuló 20 zárószakaszával. 40

A 15 részben ezenkívül külső végén a 13 tápvezeték alakos végéhez illeszkedő kiképzésű hosszirányú 21 járat van kiképezve. A fúvókatest 15 része ezen végénél a menet arra szolgál, hogy szorítóanyát fogadhasson és így a 13 tápvezetéket a 15 részhez rögzítse.

Megjegyezzük, hogy a 17 gyűrűalakú rész és a fúvókatest 16 részének a belső fala között gyűrűalakú tér keletkezik, és ez a tér üzem közben a rajzon nem vázolt járaton keresztül a külső atmoszférával közlekedik. A 17 gyűrűalakú rész a későbbiekben kifejtett célból vékony keresztmetszetű, de nem úgy fejti ki hatását, mintha olyan kamra fala volna, amelyhez az üzemanyagszivattyú nyomás alatt üzemanyagot juttatna.

A 4. és az 5. ábrán vázolt kiviteli alakoknál a fúvókatest egyrészes kiképzésű, és a 19 szelepszerkezetet a fúvókatesten belül a fúvókatest helyezi oly módon, hogy a 18 karima a fúvókatest végéhez feszül miután már a 19 szelepszerkezetet a fúvókatestbe helyeztük. Megjegyezzük azonban, hogy a 4. és 5. ábrákon vázolt kiviteli alakoknál különálló 22 gyűrűalakú részt használunk, amely megfelel a 3. ábra kapcsán ismertetett kiviteli alak 17 szoknyarészének. Az előző esethez hasonlóan a 22 gyűrűalakú rész és a fúvókatest fala között itt is megtalálható a szabad térrel közlekedő gyűrűalakú tér.

A 4. ábrán vázolt 12 fúvókatestnek is van olyan csavarmenete, amelynek révén a furatba rögzíthető, és szintén megtalálható az üzemanyag tápvezetéket rögzítő anyával összecsavarozható menetes szakasz. Az 5. ábra szerinti elrendezésnél a fúvókánál külső csavarmeneteket nem alkalmaztunk, és a fúvókát a hengerfej furatában anya rögzíti, amely egyúttal 5 a tápvezeték profilos végét a fúvókatesttel összekapcsolt állapotban tartja.

Most a 2. ábra kapcsán a 19 szelepszerkezetet ismertetjük. A 18 karima 23 csőalakú elem külsején helyezkedik el, és a 23 csőalakú elemnek belső 24 furata van, amelynek alsó vége 10 25 szelepülés formájában van kiképezve. A 24 furat belsejében elcsúsztathatóan 26 szeleptag helyezkedik el, és ennek a 25 szelepüléssel szomszédos végén 27 szelepfeje van, amely a 25 szelepüléssel kapcsolatba hozható. A 26 szeleptagnak ezenkívül spirálszerűen hornyolt 28 része van, amely a 24 furat falával együttműködve vezeti a 26 szeleptag mozgását. i

A 26 szeleptagon a 28 rész és a 27 szelepfej közötti szakaszon 29 bemélyedése van. A 23 csőalakú elemen túlsó vége közelében két 30 nyílás van kiképezve és ezek a korábban említett kamra belső terével közlekednek és lehetővé teszik, hogy az * üzemanyag a 24 furat fala és a 26 szeleptag oldalpalástja között képződő gyúrűalakú 31 résen keresztüláramoljon.

A 26 szeleptagot a 18 karima és egy 33 ütköztető váll közé helyezett nyomott 32 tekercsrugó zárt állapotba feszíti, azaz a rajzon vázolt helyzetbe, ahol a 27 szelepfej a 25 szelepülés25 hez feszül. A 33 ütköztető váll a 26 szeleptagnak a 24 furatból kinyúló végéhez kapcsolódik, és ez a kétrészes szerkezeti kialakítás a 19 szelepszerkezet szerelését elősegíti.

Működés közben a 21 járaton keresztül adagolt üzemanyag a 26 szeleptagra hat és azt a rajzon vázolt módon lefelé 30 feszíti és ezáltal kiemeli a 27 szelepfejet a 25 szelepülésből.

Ez a mozgás természetesen a 32 tekercsrugó feszítőereje ellenében történik. Ezen mozgás közben a kamrából áramló folyadék keresztülhalad a 30 nyílásokon, keresztülfolyik a 31 résen, majd a hornyolt 28 rész belsejében képződő csatornákon, a 29 bemélyedésen, végül a 27 szelepfej és a 25 szelepülés közötti résen. Az üzemanyag a 12 fúvókatestet finoman elosztott permet alakjában hagyja el és ez a permet a motor égésteréhez irányul.

Amint azt már korábban is leírtuk, előnyös, ha az üzemanyagnak a kezdeti áramlási sebessége az égési tér felé csak g lassan növekszik. Ezt úgy érjük el, hogy lehetőséget biztosítunk arra, hogy a gyűrűalakú elem, azaz a 22 vagy a 17 gyűrűalakú rész a 21 járaton keresztül adagolt üzemanyag nyomása miatt kifelé táguljon. A 17 gyűrűalakú rész vagy a 4

22 gyűrűalakú rész falvastagságát ezért úgy kell megválasztani, hogy az adott felhasználáshoz szükséges mértékű térfogatnövekedés bekövetkezhessen. A szivattyú üzemanyagadagolási periódusa vége felé a nyomás lecsökken. Ezen időszak alatt a 17 gyűrűalakú rész vagy a 22 gyűrűalakú rész 50 visszanyeri eredeti méretét és eközben a kamra térfogata lecsökken, ami üzemanyagnak a kamrából való eltávolítását eredményezi. A szivattyúban típustól függően egy vagy több adagolószelep helyezkedik el, amelyek működésbe lépnek, mihelyt a folyadékadagolás megszűnik, hogy kiürítsék az 55 üzemanyag tápvezetéket és ezáltal lehetővé tegyék azt, hogy a 27 szelepfej gyorsan a 25 szelepüléshez mozduljon és az utat lezáija.

Claims (5)

1. Üzemanyag befecskendező fúvóka üzemanyagnak kompressziós gyújtású motorhoz való adagolására, amelynek üreges fúvókateste van, szelepszerkezettel van ellátva,

65 amelyben rugalmasan feszített szeleptag és szelepülés helyez2 kedik el, a szelepszerkezet a fúvókatest belsejében van elhelyezve és a szelepszerkezet részét képező szelepfeje a fúvókatest egyik végénél vagy azon túl nyitott végződésű, és a fúvókatest belső terével üzemanyag bevezető járat közlekedik, azzal jellemezve, hogy a fúvókatest (12) belsejében elnyújtott kiképzésű gyűrűalakú rész (17, 22) helyezkedik el, amely körülveszi a szelepszerkezetnek (19) a fúvókatestben (12) elhelyezett szakaszát és közöttük kamra képződik, így a szeleptest (12) belső fala valamint a gyűrűalakú rész (17, 22) között tágulási térköz van kialakítva, és a gyűrűalakú résznek (17,22) rugalmasan kitáguló elvékonyított falkiképzése van.

2. Az 1. igénypont szerinti fúvóka kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a tágulási hézag járatokon keresztül a külső atmoszférával van összekötve.

3. Az 1. igénypont szerinti fúvóka kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy az üreges fúvókatest (12) két részből (15,

16) van kiképezve, az egyik résznek (16) üreges kialakítása van és végén zárószakasszal (20) van ellátva, amely a szelepszerkezet (19) karimájával (18) kapcsolódik, a másik résznek (15) pedig az első részbe (16) kapcsolható és vele összefüggő 5 olyan gyűrűalakú része (17) van, amely a karimával (18) kapcsolódik és a szelepszerkezetet (19) a fúvókatesthez (12) kapcsolja, és az elnyújtott kiképzésű gyűrűalakú részt (17) képezi, és az üzemanyag bevezető járat (21) a fúvókatest másik részében (15) van kiképezve.

4. Az 1. igénypont szerinti fúvóka kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy az elnyújtott kiképzésű gyűrüalakú részt a fúvókatestben (12) elhelyezett gyűrű (22) képezi.

5. A 4. igénypont szerinti fúvóka kiviteli alakja, azzal 15 jellemezve, hogy a szelepszerkezeten (19) karima (18) van kiképezve, amely a gyűrű (22) és a fúvókatest (12) egy része között van elhelyezve.