HU180698B - Beating device for wine-harvesting machine - Google Patents

Description

A találmány szüretelőgépen alkalmazott verőszerkezetre vonatkozik.

Az ismert típusú szüretelőgépek két, a szőlőtőke-sor két oldalán, egymással szemben elhelyezkedő sorban elrendezett verőszerwel rendelkeznek. A gép előrehaladása közben a verőszerveket tartó elemek keresztirányú mozgást végeznek, és így a szőlőfürtök olyan sebességű mozgását idézi elő, amely a fürtök leszakításához elegendő erőt hoz létre. A verőszervek általában függőleges sorokban elrendezett vízszintes pálcákból állnak, és mindegyik pálca egyik vége tartótaghoz van erősítve, másik, szabad vége pedig a tőkét mozgatja a szőlőfürt leválasztása céljából. Az ismert gépek verőszerkezeteinél az egymással szemben elhelyezkedő pálcák csúcsai közötti távolság gyakorlatilag mindenkor állandó marad a verőszervek mozgása közben. Ezeknek az ismert szerkezeteknek különféle hátrány?.’ ve.'.inak:

— nehézkes a távolság szabályozása újabb szőlőtőke-sorra történő átállásnál;

— ha a pálcák végei nagyon közel vannak egymáshoz, a szőlőfürtre átadott keresztirányú sebesség megközelíti a verőszerv sebességét, és olyan erőt hoz létre, amely leszakítja a szőlőfürtöt, de ugyanakkor nagymennyiségű levelet is, ily módon a gép előrehaladása közben a verőszerkezet pálcái lombtalanítják a szőlőtőkét és eltörik a vesszőket;

— ha a pálcák csúcsai között a távolság na- gyobb, a szőlőtőke kevesebb sérülést szenved, azonban a levélzet jelentősen enyhíti a mozgás következtében fellépő, a szőlőfürtre ható szakítóerőt, ezáltal a leszedett fürtök százalékos aránya 5 csekély lesz.

A találmány célja olyan verőszerkezet létrehozása, amelynél a verőszerv pálcáinak csúcsai között a gép mozgása közben változtatható a távolság. Továbbá a verőszerkezetnek az ismert típusú 10 gépekhez könnyen alkalmazhatónak kell lennie.

A találmány szerinti veröszerkezet legalább két, a szőlőtőke-sor mentén kétoldalt, egymással szemben elhelyezett verőszervből áll, amelyek mindegyikét egy-egy sor, függőlegesen egymás 15 fölött elhelyezett, egyik végükkel tartótaghoz erősített vízszintes pálca alkotja, amelyek másik, a szőlőtőke-sor felé irányított végei szabadonálló csúcsokként vannak kiképezve, és e szerkezet lényege, hogy mindegyik verőszerv egyrészt egy 20 első, függőleges tengelyű excentert befogadó gyűrűhöz van erősítve, másrészt egy második, függőleges tengelyű excentert befogadó fejjel ellátott hajtórúd végéhez csuklósán van kapcsolva, és a verőszervek függőleges tartótagja az excenterek 25 excentricitásától és egymáshoz viszonyított helyzetétől függően változó sebességgel vízszintes irányú haladó és forgó mozgást végez a szőlőtőkesor másik oldalán, szemben elhelyezkedő verőszerv hasonló mozgásához képest eltolt fázisban, 30 és ily módon a két ellentétesen elhelyezkedő ve180698 rőszervhez tartozó két csúcs között a távolság a mozgás túlnyomó része alatt maximális, míg a keresztirányú mozgás végén nagy segességgel csökken.

A találmány egy másik ismérve értelmében a 5 szőlőtőke-sorhoz közelebb elhelyezkedő első excenter átmérője megegyezik a szőlőtőke-sortól nagyobb távolságra levő második excenter átmérőjének felével, amely utóbbi az első excenter forgási szögsebességének felét kitevő szögsebes- 10 séggel van mozgatva. A két excenter előnyösen azonos értelemben forog. Ily módon, amikor az első excenter 180°-ot fordul, a második excenter csupán 90°-kal fordul el, és a verőszerv keresztirányú mozgása akkor éri el maximális sebessé- 15 get, amikor az excenterek a szőlőtőke-sorhoz képest egymással ellentétes irányú, de azonos amplitúdójú löketűket befejezik. Amikor az excenterek azonos irányú lökettel vannak mozgatva, a verőszerv egyszerű haladómozgást végez lénye- 20 gében a szőlőtőke-sorral párhuzamosan, és ennek a haladómozgásnak az amplitúdója megegyezik az excenterek lökethosszával. A találmány egy további jellemzője értelmében az excenterek szögsebessége konstans, és működésük egy perió- 25 dúsa négy szakaszra van felosztva:

— első negyedperiódus, amely alatt a verőszerv nem forog;

— második negyedperiódus, amely alatt a verőszerv az excenterek ellentétes elmozdulása kö- 30 vetkeztében növekvő sebességű gyorsítóelemként szolgál;

— harmadik negyedperiódus, amely alatt a verőszerv igen gyorsan visszatér kiindulási helyzetébe és eközben eltávolodik a szőlőtőke-sortól; 35 — negyedik negyedperiódus, amely alatt a verőszerv nem forog, és a szemben levő verőszerv fékezőelemként szolgál.

Egy eltérő kiviteli alaknál a két, egymással szemben elhelyezkedő verőszerv excenterei azo- 40 nosak, azonban mozgásuk egymástól egy félperiódussal el van tolva, és az egyik verőszerv felváltva gyorsító- vagy fékezőelemként működik, míg a szemben levő verőszerv felváltva fékező-, vagy gyorsítóelemként szolgál. Egy további ki- 45 viteli változatnál a két verőszerv mindegyike két olyan excenterrel van összekapcsolva, amelyek löketei 1 :2 arányúak és az egyik verőszervhez tartozó mindkét excenter löketei kisebbek, mint a szemben levő verőszerv megfelelő excenterei- 50 nek löketei, ennek megfelelően a két verőszerven rögzített pálcák mozgási amplitúdói eltérőek, és előnyösen a kisebb amplitúdójú verőszerv tölti be a leállítóelem szerepét.

A találmány egy további kiviteli alakjánál az 55 első excenter amplitúdója (a szőlőtőke-sor irányában) kissé meghaladja a második excenter amplitúdójának a felét, és a verőszerv vízszintes keresztirányú mozgása mindig négy ütemben megy végbe. A haladó mozgásokat mindig a verőszerv 60 kismértékű forgása kíséri, és ezáltal az első ütem alatt a csúcsok közötti távolság növekedik, az , utolsó ütemben pedig a fékezőelemként szolgáló verőszervek visszatérnek a gyorsítóelemként szolgáló verőszervek felé, ami a szőlő leválasztásé- 65 nak megkönnyítését, és ugyanakkor a fáziseltolással mozgó, egymással szemben elhelyezkedő verőszervek csúcsai közötti távolság gyors csökkenését eredményezi. Ugyanúgy, mint az előző megoldásnál, a verőszervek mozgása egymáshoz képest eltolt fázisú, és a szőlőtőke-sorra lehet • szimmetrikus vagy aszimmetrikus, attól függően, hogy a szőlőt a tőkék mindkét oldaláról, vagy csupán egy oldalról kívánjuk begyűjteni.

A két, egymással szemben elhelyezett verőszerv mozgási periódusai azonosak akkor is, ha a berendezés szimmetrikus, és akkor is, ha aszimmetrikus.

A találmányi ismérveket az alábbiakban részletesen ismertetjük a csatolt rajzok alapján, kiviteli példák kapcsán, amelyek azonban semmiképpen sem korlátozó jellegűek.

A rajzokon:

az 1. ábra egy olyan szüretelőgép vázlatos oldalnézetét mutatja, amely a találmány szerinti verőszerkezettel van ellátva;

a 2. ábra az 1. ábra szerinti gépet el ölnézetben tünteti fel;

a 3—7. ábrák két, egymással szemben levő, a szőlőtőke-sorra szimmetrikus verőszerv keresztirányú mozgásfolyamatát mutatják be;

a 8. ábra a verőszervek mozgását, és e mozgások fáziseltérését szemléltető diagram;

a 9. ábra két aszimmetrikus elrendezésű verőszerv mozgásának fáziseltérését szemléltető diagram;

a 10. ábra a 9. ábrán látható diagramnak megfelelő mozgású verőszerveket tüntet fel;

a 11. és 12. ábrák egy további kiviteli alaknak megfelelő verőszerv mozgási diagramját, ill. az ennek megfelelő verőszervek vázlatos nézetét mutatják;

a 13. és 14. ábrák a 11. és 12. ábrákhoz hasonló fáziseltolású, azonban aszimmetrikus elrendezésű verőszervek mozgási diagramját, ill. vázlatos nézetét tüntetik fel.

Az 1. és 2. ábrán egy ismert kialakítású szüretelőgépet tüntettünk fel. Ezen a gépen a 3 szőlőtőkék két oldalán elhelyezkedő 5 és 6 verőszervek mozgása módosul a találmány szerinti 1 és 2 verőszerkezet alkalmazása révén. A bemutatott gépnek a 3 szőlőtőkék sorát kívülről közrefogó egyetlen 4 alagútszerű folyosója van. Ennek a folyosónak a belsejében az 5 és 6 verőszervek keresztirányban vannak mozgatva; ez a mozgás a növények meghatározott gyorsulású és sebességű mozgását idézi elő és a szőlőfürt ily módon nyert gyorsulása kellően nagy szakítóerőt hoz létre abban a pillanatban, amikor az egyik verőszerv lefékezi a másik verőszerv által felgyorsított növényrészt (2. ábra).

Az 5 verőszerv függőleges tengelyű 7 pálcatartó tagokat tartalmaz, amelyekhez vízszintes, rugalmas és elvékonyodó 8 pálcák vannak egyik végükkel rögzítve, míg a pálcák másik vége szabadon álló 9 csúcsként van kiképezve. A 7 pálcatartó tag 42 gyűrűhöz van erősítve, amelyben a 12 függőleges tengelyen rögzített első 10 excenter forog. Ezenkívül a 7 pálcatartó taghoz 11 kar van erősítve, amely a 16 hajtórúd végén levő 15

-2180698 k

7.

’t

Λ15r2 tt /ó '3ea rt b,eö•a3S, •ik :ailt a >n:ar tengely körül csuklósán elfordulhat. A 16 hajtórúd másik végén egy második 17 excenter van elhelyezve, amely a 18 függőleges tengelyhez van kapcsolva (3. ábra). Ugyanilyen verőszerkezet van elhelyezve a szőlőtőke-sor másik oldalán is. A 12 és 18 függőleges tengelyek forgatását nem ábrázolt, ismert rendszerek biztosítják oly módon, hogy a 10 excenter szögsebessége kétszer akkora, mint a 17 excenter szögsebessége, forgásirányuk pedig azonos (pl. az óramutató járásával megegyező). A 17 excentemek a szőlőtőke-sorral párhuzamos irányú 19 amplitúdója (lökete) a hajtórúd-fej 44 középpontja és a 18 függőleges tengely középpontja közötti távolság kétszeresével egyenlő. Ez az amplitúdó a hajtórúd-fejnek az a maximális hosszirányú lökete, amely az excenter 180°-os elfordulásához tartozik.

A 10 excenter excentricitása, tehát a 42 gyűrű 13 hosszirányú lökete a 17 excenterhez viszonyítva kétszer kisebb. A szemben levő verőszerv ellentétes mozgását az excenterek fordított irányú forgása biztosítja (3. és 4. ábra, 21 és 22 nyilak).

Ez az elrendezés a 7 pálcatartó tag 3. ábrán feltüntetett mozgását eredményezi. A mozgási sebességek és az excenterek lökethosszainak ősz- ; szehangolása révén egy cikluson belül a 7 pálcatartó tag, tehát a 8 pálcák mozgása az alábbi négy ütemre bontható fel:

— a) az I. ütem kezdetén (4. ábra) az 5 verőszerv álló helyzetben van. A 17 és 10 excenterek forgása következtében a 16 hajtórúdgyűrű és a 42 gyűrű azonos, a szőlőtőke-sorral párhuzamos irányban (23 nyíl) elmozdul a 17 excenter hosszirányú löketének felével, és a 10 excenter teljes löketével megegyező hosszúságban. A 7 pálcatartó tag haladó mozgást végezve, a kiindulási 24 helyzetből a végső 25 helyzetbe kerül (5. ábra).

— b) az 5. ábrán feltüntetett helyzetből továbbhaladva a forgásban levő 10 excenter ellentétes irányban magával viszi a 42 gyűrűt, a 7 pálca tartó tag irányt változtat, míg a 16 hajtórúd feje folytatja mozgását ugyanabban az irányban, mint az előző fázis alatt (6. ábra, 23 és 26 nyilak). A 8 pálca maximális gyorsulással megközelíti a szőlőtőkét (27 nyíl). A 8 pálca — miközben gyorsítóelem szerepét betölti — a kezdeti 25 helyzetéből a szélső 28 helyzetbe (6. ábra) halad.

— c) a harmadik ütemben a 42 gyűrű és a 16 hajtórúd feje ellentétes irányú haladó mozgást végez, mint a megelőző ütemben. A 8 pálca gyorsan távolodik a növénytől, a 29 nyíl irányában. Eközben a 28 helyzetéből a szélső 30 helyzetbe halad (7. ábra).

— d) a ciklus negyedik ütemében a 42 gyűrű és a 16 hajtórúd azonos hosszúsággal mozdul el, a 26 nyíllal jelölt azonos irányban. A 8 pálca ismét haladó mozgást végez, forgás nélkül. Ekkor a szemben levő pálcával ellentétesen, amely most gyorsítóelemként működik, a fékezőelem szerepét tölti be (4. ábra).

Minden egyes verőszerv a vele szemben elhelyezkedő, és azonos mozgásokat végző, azonos szerkezet révén meghajtott verőszervvel összehangolva dolgozik. A 8. ábrán az 5 verőszerv és a vele szemben elhelyezett 6 verőszerv keresztirányú mozgásainak amplitúdóját és periódusait tüntettük fel teljes vonalakkal, ill. szaggatott vonalakkal. Ezen az ábrán jól látható a rendszer szimmetriájú', és a mozgások fáziseltolódása, amely utóbbi a vé'rőszervek csúcsai közötti távolság változtatását biztosítja. Az 5 verőszerv mozgásdiagrarnján feltüntettük a különböző 25, '28, 30 és 24 helyzetéket. A 6 verőszérv megfelelő helyzetei egy félperiódussal eltol tan jelentkeznek (25a, 28a’, Söá, 24a’helyzetek).

A 9. és 10. ábrákon olyan verőszervekét tüntettünk 'fel, amelyek mozgása aszimmetrikus. Ebben az esetben az 5 és 6 verő szerv ekék centereinek excentricitási aránya és forgási sebességeik azonosak maradnak, azaz 1:2 arányúak. Itt azonban az 5 verőszerv tölti be előnyösen a gyorsítóelem funkcióját, míg a 6 verőszerv előnyösen fékezőelemként működik. Ebből a célból, a fékezőelemként szolgáló 6 verőszerv 31 és 32 excenteresnek lökete- kisebb, mint a gyorsítóelemként működő 5 verőszerv 10 és 17 excentereinek lökete, következésképp a 6 verőszerv keresztirányú mozgásának amplitúdója kisebb, mint az 5 verőszerv keresztirányú mozgásának amplitúdója, amint ezt a 9. ábra szerinti diagram is mutatja.

A 12. ábra szimmetrikus verőszervet mutat, amelyek olyan excenterek körül forognak, amelyeknél a nagyobbik excenter lökete valamivel kisebb, mint a kisebbik excenter löketének' a kétszerese; Az 5 és 6 vérőszervek mozgása egymáshoz képest félperiódussál el ván tolva. Ezenkívül a haladó mozgásúk közben mindig végeznek csekély mérvű elfordulást, amint ezt a 11. ábra szerinti diagramon is feltüntettük.

A 6 verőszerv gyorsuló mozgása közben, azaz a szaggatott vonallal feltüntetett görbe 35 és 36 pontjai között a fékezőelemként működő 5 verőszerv kismértékű forgómozgást végez, aminek következtében a 6 verőszerv felé közelít (ezt a pályát a teljes vonalú görbe 35 és 37 pontok közötti szakasza szemlélteti). Igen rövid időtartam alatt, amelyet all. ábrán a 38 szakasz szemléltet, a két szembenlevő csúcs közötti távolság erősen csökken. Amikor az 5 és 6 verőszervek egymástól távolodnak, az elfordulásuk e távolságot tovább növeli (11. ábra).

A 13. ábra diagramján és a 14. ábrán aszimmetrikus verőszerveket mutatunk be. A gyorsítóelemként szolgáló 5 verőszerv keresztirányú mozgásának amplitúdója nagyobb, mint a fékezőelemként szolgáló 6 verőszerv mozgásának amplitúdója. A 17 és 32 excenterek azonos forgásiránynak a 40, ill. 41 excenterekkel. A 40 excenter hosszirányú lökete kissé nagyobb, mint a 17 excenter hosszirányú löketének fele. Ugyanilyen arány áll fenn a 41 és 32 excenterek löketei között is. Ezáltal olyan mozgást kapunk, amelynek során a verőszervek haladó mozgását kismértékű elfordulás kíséri, ami megkönnyíti egyrészt a csúcsok közötti távolság növelését a gép előrehaladása közben, másrészt pedig növeli az ütőmunkát a fürtök felgyorsításának befejeztével.

Megállapítható, hogy az egyes verőszervek mindenkor azonos mozgásperiódusban vannak,

-3180698 mint a velük szembenlevő verőszervek. A különböző kiviteli változatok csupán az egyazon sorban elhelyezkedő verőszervek és mozgásfolyamata tekintetében különböznek egymástól.

Az ismertetett kétsoros verőpálcás szerkezet le- 5 hetővé teszi a szüretelőgép üzemelése közben a verőpálcák csúcsai közötti távolság változtatását oly módon, hogy a tőkéktől való minimális távolság csupán a verőpálcák mozgásának szélső helyzeteiben lép fel, vagyis amikor bekövetkezik a 10 szőlőfürtök leszakítása. A mozgás további részében a két egymással szemben levő verőszerv közötti távolság nagyobb, mint az ismert szerkezetek esetében.

Claims (8)

1. Szabadalmi igénypontok

   1. Verőszerkezet szüretelőgéphez, melynek legalább két, a szőlőtőke sor (3) mentén kétoldalt, 20 egymással szemben elhelyezett verőszerve (5, 6) van, melyek egymás felett elhelyezett, egyik végükön szilárdan, pálca tartó taggal (7) megfogott, pálcák sorát tartalmazzák, mely pálcák elvékonyodóak és rugalmasak, azzal jellemezve, hogy a 25 verőszervek (5, 6) pálcatartó tagjai (7) karos (11) gyűrűk (42) külső részéhez van rögzítve, amelyekben egy függőleges tengelyű (12) excenter (10) van elhelyezve, a gyűrű kar (11) csuklósán a tengely (15) segítségével egy hajtórúd (16) végé- 30 hez csatlakozik, melynek fej részében egy további függőleges tengelyű (18) excenter (17) található.
2. 2. Az 1. igénypont szerinti verőszerkezet kivi teli alakja, azzal jellemezve, hogy a szőlőtőke sorhoz (3) közelebb elhelyezkedő excenter (10) lökete a szőlőtőke sortól távolabb levő, az első excenter szögsebességének felénél kisebb szögsebességű második excenter (17) löketének, felével egyenlő.
3. 3. Az 1. és 2. igénypontok szerinti verőszerke- zet kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a két \ excenter (10, 17) felékelési szöge egymáshoz ké- I pest derékszöget zár be. |
4. 4. Az 1—3. igénypontok bármelyike szerinti í verőszerkezet kiviteli alakja, azzal jellemezve, * hogy az egymással szemben elhelyezett két verő- i szerv (5, 6) excenterei azonosak, és mozgásuk fél- 1 fázissal el van tolva. j
5. 5. Az 1—3. igénypontok bármelyike szerinti verőszerkezet kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy az egyik verőszerv (6) mindkét excenterének (32, 31) lökete kisebb, mint a szemben levő verőszerv (5) megfelelő excentereinek (10, 17) lökete.
6. 6. Az 1. igénypont szerinti verőszerkezet kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy az első excenter (10) lökete nagyobb, mint a második excenter (17) löketének a fele.
7. 7. A 6. igénypont szerinti verőszerkezet kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy az egymással szemben elhelyezett verőszervek (5, 6) excenterei félperiódussal el vannak tolva, amplitúdójuk pedig azonos.
8. 8. A 6. igénypont szerinti verőszerkezet kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a szőlőtőke-sor egyik oldalán elhelyezett verőszervek excentereinek amplitúdója nagyobb, mint a szemben levő verőszervek excentereinek amplitúdója.