HU180490B - Process for treating biomasses from the apparates for working up liquide manure of bulkstock breeding - Google Patents

Description

A találmány felhasználási területe.

A találmány tárgya eljárás hígtrágyák, különösen baromfi- és sertéstrágya mikrobiológiai feldolgozásakor nyert biomssza takarmányozási célokra történő felhasználásának javítására. A mezőgazdaságban egyre inkább terjedő nagyüzemi állattartás szükségessé teszi a hulladékanyagok ipari módszerekkel történő feldolgozását. Ebből a célból technikai eljárást fejlesztettek ki a szilárd és folyékony részek elválasztására és a folyadék fázis mikrobiológiai feldolgozására, melyek kiszorították a trágyalé eddig szokásos, mezőgazdasági termőföldeken történő felhasználását. Az ipari hígtrágya feldolgozásának fejlődése megfelel a környezetszennyezés és vízgazdálkodás diktálta feltételeknek is.

Az ismert technikai megoldások jellemzése:

A 2 163 364. számú és „Eljárás és berendezés állati hulladékanyagok magas proteintartalmú étkezési takarmánnyá történő átalakítására” című német szövetségi köztársaságteli közrebocsátási irat 3. igénypontja eljárást ismertet fehérjedús takarmány előállítására savanyú közegben (pH=4—6,5) végzett fermentációval.

Az eljárás gyakorlat’ * ' Alv retekben töb^v'-’ nyítt retek

Mir met demokratikus köztársaságbeli szabadalmi bejelentésekből és más helyekről is ismert, megoldott a hígtrágya mikrobiológiai feldolgozása a szilárd és folyékony részek elválasztása után a pH értékét szabályozó adalékanyagok nélkül is. Az így előállított biomassza is magas proteintartalmú, felhasználása során azoribn nem várt jelenségek, például anémia vagy csontgyengeség jelentkeznek, melyek erősen korlátozzák a felhasználási területet és a felhasználható mennyiséget.

A találmány célja.

A találmány feladata, olyan eljárást kidolgozni, amely lehetővé teszi a mikrobiológiai feldolgozást pH-érték szabályozó adalékanyagok nélkül, és egyidejűleg a biomssza széles körű és nagy mennyiségű felhasználását a mellékhatásoktól mentesen.

A találmány lényegének ismertetése.

Azt találtuk, hogy az említett zavarok, a következő okokra vezethetők vissza:

Az anaerob lebomlási folyamatokban az istállóktól az aerob mikrobiológiáig nagy mennyiségű ammónia (NHa) kelet lezik. A mikrobiol·' gia aer jb tartományában^ köztitermékként CO2 vízzeL --^a __

-1180 490 (N4₄)2CO₃ rejkció.

Az ammónium-karbonát mellett ugyanilyen mennyiségben képződnek más karbonátok, például kálcium-tkarbonát és magnézium-karbonát is keletkezik. Ezen kívül a biomassza tartalmaz szabad ammóniát is.

Alkálikus termékek állandó etetése során, mint ' ezt á biomasza is mutatja, zavarok keletkeznek, olyan formában, hogy a gyomorsav, amely erősen befolyásolja életfontosságú nyomelemek felszívódását, elveszti aktivitását, melynek során más takarmányokban jelenlevő fémek is megkötődnek. A hemoglobinfunkció csökkenése és a többfokú anémia ezen okok következményei.

A megszárított anyag etetése során jelentkező csontgyengülést is a karbonátvegyületek okozzák, mivel azok közvetlenül megkötik a kalciumot. A csekélyebb anémiajelenségek visszajyezethetők arra is, hogy a szabad ammónia és más hasonló hatású anyagok a szárítás során el> tűnnek, de a karbonátvegyületek hatékonyak maradnak.

; Megállapítható továbbá, hogy ha a biomasz' szát tyúkoknak és Brojler-csirkéknek adagoljuk, ·' ezek a jelenségek nem, vagy csak túlzott ada. ·. ; golás esetén csekély mértékben jelentkeznek. Ez azzal a ténnyel magyarázható, hogy ezek az ál; latok speciális veseműködésük révén kiválaszt| ják a karbonát- és nitrogénfelesleget.

Kiegészítésként megjegyzzük, hogy az ipar ! más területeiről származó élelmezési élesztőknél i ezt a jelenséget még nem tapasztalták. Ez azzal magyarázható, hogy minden más élesztő előállítási eljárás savas jellegű szénvegyületek felesI legében működik és először a hígtrágyában lép í fel nitrogénfelesleg, ami a karbonátképződéshez i vezet.

i A találmány szerinti eljárás során a biomaszi ~ sza karbonátvegyületeit úgy alakítjuk át fizioló> giailag hatástalan vagy lényegesen kisebb hatá sú vegyületté, hogy a szeparáció után 5—10% szárazanyag-tartalmú biomassza pH-ját semlegesre vagy az enyhén savas 5—7 közötti értékekre állítjuk be. Eközben a jelenlevő karbonát5 vegyüetlek sósav, kénsav vagy más sav félhasználása esetén ammónium-ikloriddá, ammóniumszulfáttá vagy más ammóniumsóvá alakulnak: (NHí)₂CO₃ + 2 HCL -> nh₄ci + co₂ + h₂o

Az átalakításhoz szükséges mennyiségű sav gazdaságilag könnyen előállítható.

Kiviteli példa:

Egy híg-sertéstrágya feldolgozó berendezésben 3500 m^:l/d 100 t/d, 20—30% szárazanyag-tar15 talmú szilárd anyagot egy dekantáló segítségével elválasztunk. A keletkezett masszát átvezetjük egy intenzívbiológiai feldolgozó berendezésbe, amelyben az oldott vagy kolloid állapotban levő tápanyagokat biomasszává alakítjuk. Ezt 20 több lépcsőben 5—10% szárazanyag-tartalom és 170 t/d mennyiségig koncentráljuk, majd folyamatos eljárással egy adiagolópumpával 2—3 t 20%-os HCl/d-t adagolunk a biomasszához egy keverőcsőben vagy reakcióedényben, és inten25 zíven elkeverjük. Egy adott esetben szükséges dekontamiráció után a biomasszát közvetlenül etetjük vagy szárítjuk.

Claims (1)

1. 30 Szabadalmi igénypont

   Eljárás nagyüzemi állattartás hígtrágyát feldolgozó berendezéseiből származó biomassza kezelésére, melynek során az adalékanyag nélküli 35 mikrobiológiai eljárással előállított biomasszát víztelenítettük, azzal jellemezve, hogy az 5—10 százalék szárazanyag-tartalomig víztelenített biomasszát a közvetlen etetés vagy szárítás előtt savval kezeljük, miáltal pH-értéke a lúgos tar40 töményből a semleges vagy enyhén savas 5—7 értékig eltolódik.