HU179209B - Filter plate for press filters particularly from flexible plastic - Google Patents

Description

A találmány tárgya szürőprésekhez való szüxőlap, különösen rugalmas műanyagból.

Ismeretesek olyan szürőlapok, amelyek felületükkel párhuzamosan két falra osztott gerinclemezből és ezt keretező körbefutó karimából állnak. A falak külső oldalain köztartó elemek vannak, amelyekre szürőelem, például szürőkendő fekszik. A szürőpréa üzemében két-két szomszédos azürőlap szürőkendő! között azürőlepények képződnek. Szűrés után a szürőlapokat eltávolít-/ esnek vagy kiemelhetőkké válnak.

Az ismert szűrőpréséknél a falak szilárdsági okokból mé< revek és hajlékony, tehát viszonylag vékony övék utján oaatlakoznak a karimához, hogy a falak önmagukkal párhuzamos elmozdulása lehetővé váljék. Ilyen szürőprés van ismertetve például a 2? 58 57θ azámu német közrebocsátási iratban.

Az ismert megoldás azonban csak arra alkalmas, hogy a szürőlepényeket szűrés után a merev falak mozgatásával a szűrő-: kendők közül kidobja. Viszont nem alkalmas a szürőlepények nedves&égfearteXmának-agyébként-szokásos-méden-^rör^é&e-kipfréaelésére, mert a merev falakat a karimával összekötő hajlékony övék szilárdsága ezt nem engedi meg. A préseléshez ugyanis általában 14 - 50 kg/cm² nagyságú nyomásra van szükség, szemben a lepényeltávolításhoz szükséges 0,01 -~0.1 kg/ctf nyomással. A préseiéai nyomás tehát a lepenyeltávolltashoz szükséges nyomást nagyságrendekkel meghaladja. Ezért a merev falakat a karimával összekötő vékony övék a préseléshez szükséges nagy nyomások esetén kidudorodva azonnal vagy viszonylag hamar tönkremennének vagy átszakadnának. A falak vastagságának helyi elvékonyodása gyártástechnikai szempontból is nehézségeket okoz, mert igen bonyolult formák és technológia alkalmazását teszi szükségessé.

A találmánnyal megoldandó feladatot az osztott gerinolemezü szürőlapok gyártásával és alkalmazásával járó nehézségek kiküszöbölés eben, nevezetesen olyan szürőlapok kialakításában jelölhetjük megj amelyek nemcsak lepényeltávolitásra, hanem a lepények préselésére is alkalmasak, anélkül, hogy az alkalmazandó nyomások a szürőlapok épségét veszélyeztetnék, vagy üzemük megbizhatósá^át^hátrányosan^befolyásolnák. * lapok méretviszonyaiból adódik. Ismeretes ugyanis, hogy az ilyen szürőlapok átmérője általában 80-200 cm, viszont a préseléshez szükséges üzemi túlnyomás esetén önmagukkal párhuzamos ,. elmozdulásuk mindössze 1-2 cm. A felismerés mármost abban van, hogy ilyen nagyságú elmozdulást vastag, tehát a szükséges szilárdsággal rendelkező, de ugyanakkor rugalmas anyagú falak rugalmas deformáció utján minden káros következmény nélkül el tudnak viselni. Ha tehát a merev falakat a nagy nyomásra kényes vékony övék nélkül csatlakoztatjuk a karimához, a préseléshez hatjuk. ‘

A megoldás lényege tehát a gerinclemez falainak mintegy, egyenszilárdságu kialakítása. A találmány így a felületével párhuzamos an két falra osztott gerinclemezbol és kör befutó karimádból álló, valamint a gerinclemez falaival közrefogott hasítékba nyomóközeget vezető beömléssel ellátott ismert azürőlaptól abban különbözik, hogy a falak a találmány'értelmében gyengitetlen falvastagsággal mennek át a karimába. Ezzel lehetővé válik; hogy olyan ismert szürőlapoknál, amelyeknek karimái és gerincűmé z e eg7^áráb^ór’áIIŐ'“te3üréW“VgS~kial’htiWir'S'”B’^i^le-mezt nyomókamra létesítése végett felületével párhuzamosan két falra osszuk és ne csak lepénykidobáshoz, hanem préseléshez /víztelenítéshez/ is alkalmazhassuk, anélkül, hogy a gerinclemez kellő szilárdságának biztosítása végett az oldalirányú terhelés fölvételére külön merevítő betétet kellene alkalmaznunk.

A gerinclemez falainak egyenletes elmozdulását elősegíthetjük, ha a hasítékot sugárirányban kifelé tartó, villaalakban elágazó két nyúlványban folytatjuk. Ezzel ugyanis a falak és a ’ kaMma-egymá&höz-való-43a^lakozaaának^aiiklZzáJLépefls.égét._nagy“ mértékben fokozhatjuk.

Célszerű, ha a nyúlványok a karimába érnek, mert a csuklózó mozgásból adódó igénybevétel itt a legnagyobb .

A gerinclemezben hasitékmentes zónát hagyhatunk meg, amelyen szükség esetén például a szűrendő anyagot bevezető járatot vezethetünk keresztül.

A gerlnolemez egymással átellenes külső felületein a felület és a felülettel együttműködő szürőkendők között önmagában ismertjnódon szürletvezető járatokat képező köztartó elemezésével is megoldható. Ez a megoldás a gyártás technológiát tovább egyszerűsíti.

A szürőlapot egymástól független két olyan részből is összeállíthatjuk, amelyek a hasítékot közrefogják és a karima körzetében - például vulkanizálás utján — egymáshoz vannak rögzítve. Az ilyen megoldás igen egyszerű gyártástechnológiát tesz lehetővé.

Az ilyen megoldásnak különösen nagy oldalirányú nyomáskülönbségek esetén van jelentősége, amikor a két rész közé merevítő lemezt is iktatunk, amellyel a szürőlap üaemének biztonságát fokozhatjuk, A merevítő lemezen áteresztő nyílást /furatot/ kell kialakítani, hogy a nyomókamrába vezetett nyomóközeg a me» irevitő lemez mindkét oldalára eljuthasson»

A szűrési művelet során a szürőlapnak a hasitékot közrefogó falai felfekhetnek egymáson, ami oldalirányú erőkkel szembán növeli a szürőlap szilárdságát.

Terheletlen állapotban a szűr őlapnak_ ^hasitékot határoló eltávolítást blztosit^mert^a^zürőlapok egymástól valójeltlvo^ lodásakor a falak rugalmassága elegendő a közöttük képződő szürőlepény kimozditásához.

A találmányt részletesebben a rajzok alapján ismertetjük, amelyeken a találmány szerinti szűrőlap néhány, példaként!, kiviteli alakját tüntettük fel.

Az 1» ábra az egyik példaként! kiviteli alak hosszmetszete a szűrési művelet közbenső szakaszában.

A 2» ábra az^- l.űSSISTözéHB ϋΓ^^ΖδάΙίόάΐΓΪ-ΰίνίΰΘΐΙ-’θΤΗ^ kot lepény préselésekor tünteti fel.

A 3» ábrán más példaként! kiviteli alak hosszmetszete látható szűrési helyzetben.

A 4. ábrán ugyanez a példakénti kiviteli alak van föltüntetve préselési helyzetben.

Az 5» ábra további példaként! kiviteli alak hosszmetszete.

A rajzon azonos hivatkozási számok hasonló részleteket jelölnek®Az 1. ábrán egymás mellé helyezett két azonos kivitelű szüxőlapot tüntettünk fel, amelyek közül az egyiket 10 hivatkozási számmal jelöltük. A 10 szürőlap 12 gerinclemezből és körbefutó 14 karimából áll» A 12 gerinclemez a 10 szürőlap 16 hivatkozási számmal jelölt felületével párhuzamos A - B osztóslk mentén van osztva, úgy hogy két, 12a illetőleg 12b falból áll, amelyek A - B osztóslk mentén elhelyezkedő 18 hasitékot fognak közre» Ez a 14 karimában kialakított 20 beömléssel van összeköt ve._t A 20 beömlés a rajzon fel nem tüntetett nyomóközeg forráshoz csatlakoztatható^/

A 10 szürőlap két, 10a és 10b részből is összeállítható, amelyek a 14 karima körzetében egymáshoz vannak erősítve.

A 12 gerinclemez egymással átellenes külső felületein önmagában ismert módon 22 köztartó elemek, például bordák vannak* amelyeken ugyancsak önmagában ismert módon szürőelem, például 24 szürőkendő fekszik fel.

Két-két szomszédos 10 szürőlap egymás felé eső 24 szűrőkendői egy-egy 26 lepényteret fognak közre, amely önmagában ismert-módon-zagybevezető-Rl-^áratt-aL-uan-ö.aszekűtVfi^,—

Az ábrázolt példaként! kiviteli alak esetében a 18 hasíték sugárirányban kifelé tartó, villaalakban elágazó két-két nyúlványban folytatódik, amelyeket a rajzon 28a es 28b hivatkozási számmal jelöltünk. Ezek a nyúlványok egymással hegyesszöget zárnak be és a rajzon látható módon célszerűen a 14 karimába érnek, aminek jelentőségére még visszatérünk.

A találmány szerinti szürőlap ábrázolt példaként! kiviteli alakjának működésmódja a következő: 3

7S209

A 10 szürőlapokat vízszintes tengelyű szürőprés pofái között befogjuk» Ezután a 26 lepényietekbe a 21 járatokon át túlnyomás alatt szűrendő anyagot, például zagyot vagy szuszpenziót vezetünk, amelynek folyékony része a 12 gerinclemez és a 24 szörőkendő közötti szürletelvezető járatokból a 19 nyíl irányában távozik» Amikor a 26 lepénytér a bevezetett zagy vagy szuszpenzió szilárd alkotórészével nagyjából megtelik, a 20 be« ömlésén át a 18 hasítékba nyomóközeget vezetünk. Ekkor a 18 hasítékot határoló két, 12a és 12b fal eltávolodik egymástól /2» ábra/, és a 26 lepénytérben lévő 30 lepényre nyomást fejt, ki.A préselés kővel·£ezűIben33TöIyéÉöny osszetevő“a3!4 szüfőkendőkőa keresztül a 19 nyíl irányában eltávozik, úgyhogy a 26 lepényiéiben viszonylag kis nedvességtartalmu 30 lepény marad vissza^ amely a szürőprés nyitásakor, illetőleg a 10 szürőlapok egymástól való eltávolításakor leesik illetőleg a szürőprésből eltávolítható»

Láthatjuk* hogy a 28 nyúlványok következtében a 18 hasíték falai nycmókózeg bevezetésekor'viszonylag egyenletesen' távolodnak egymástól, vagyis gyakorlatilag teljes felületük mentén önmagukkal-párhuzamoaan-mozdííLnak.-als-.hzür.es-.kazhen.jaiszxiiit-f elfekszenek egymáson, ami azzal az előnnyel jár, hogy a 12 gerinclemez szilárdsága viszonylag nagyobb.

A 3. és 4, ábra szerinti példaként! kiviteli alak két vonatkozásban különbözik az előzőtől.

Egyrészt a/18 hasítéknak van bizonyos tengelyirányú mérete, aminek következtében a hasíték határoló falait a szürőlap terheletlen állapotában 18a rés választja el egymástól. Ilyen 18a résre akkor lehet szükség, ha a 30 lepényeket a szürőprés nyitásakor önműködően kívánjuk a 24 szürőkendők közül eltavolits.nl,—A másik különbség, hogy a 12 gerinclemezben hasitékmentes 32 zóna van, amelyen 34 járat van keresztülvezetve. A 34 járat rendeltetése például a zagy vagy szuszpenzió bevezetése, amint ezt a 3> ábrán 36 nyilakkal érzékeltettük»

Az 5· ábra olyan példaként! kiviteli alakot tüntet fel. amelynél a 10'szürőlap 39 osztósik mentén egymáshoz csatlakozó két különálló 10a és 10b részből van összeállítva. Ezek a 14 karima körzetében rögzítés végett egymáshoz vannak vulkanizálva» Vulkanizálás helyett természetesen más rögzítési módot, például csavarózast’ls'álkalmazHatünk. Τ1Έ ^slfekban az áb'fazölV példaként! kiviteli alak esetén merevítő 38 lemez van elhelyezve, amely a két, 12a és 12b falat elválasztja egymástól. A 38 lemezben nyomóközeget vezető 40 nyílás van, amely 41 járaton át a 20 beömléssel közlekedik. Egynél több 41 nyílást is alkalmazhatunk.

Terheletlen állapotban a 12a és 12b falak felfekhetnek a 38 lemezen és ezzel igen alkalmassá válnak nagy oldalirányú erők fölvételére, hogy előbb a löa^ 10b részeket külön-kül^legyártjuk, majd az egyikben elhelyezzük a 38 lemezt. Ezután a 38 lemezzel ellátott részt a másik résszel mintegy lefedjük, végül a két, 10a és 10b részt a 14 karima körzetében összevulkanizaljuk. Ezzel lényegé»·; ben egyszerű módon egységes testet alkotó 10 szürőlaphoz jutunk, amelyet már csak a 24 szűrőkendőkkel kell ellátnunk.

Amikor a szűrés folyamán a szürőlepényeket vízteleníteni akarjuk, a 18 hasítékba a 20 beömlésen, a 41 járaton és a 40 nyíláson át nyomóközeget juttatunk. A 12a és 12b falak ekkor eltávolodnak egymástól, és a két-két szomszédos 10 szürőlap egymásfelé eső 24 szürőkendői között képződött szűrőlepényeket nyömás alá helyezik. A kipréselt folyadékfázis a 19 nyilak értelmében távozik, amint érré már utaltunk. A működésmód egyébként iá megegyezik az előbbiekével» Az egyetlen különbség, hogy a 18 hasítékban uralkodó nyomás megszűntével a 12a és 12b falak oldaliránya erőkkel szemben a J8 lemezre támaszkodhatnak.

Említettük azonban, hogy a 10 szürőlap 12a és 12b falai, terheletlen állapotbán nemesak felfekhetnek egymáson, hanem rést is' közrefoghatnak. Hint 'látíuJ^Tmindegyik megoldás indokolt lehet.

Claims (9)

1. Szabadalmi igénypontok

   1. Szürőlap szürőprésekhez, különösen rugalmas műanyagból, felületével /16/ párhuzamosan két falra /12a, 12b/ osztott gerinclemezzel /12/ és körbefutó karimával /14/, valamint á falakkal közrefogott hasítékba /18/ nyomóközeget vezetőbeömléssel / 2 Ö/^—a z z al—j el-lemaz v sehogy—a-f-al ak-/12a_T-12b7^£--gyeng-4-t-s tlea-— falvastagsággal mennek át a karimába /14/.
2. 2. Az 1. igénypont szerinti szürőlap kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a hasíték /18/ sugárirányban kifelé tartó, villaalakban elágazó két-két nyúlványban /28/ folytatódik.
3. 3. A 2. igénypont szerinti szürőlap kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a nyúlványok /28/ a karimába /14/ érnek...
4. 4« Az 1-5. igénypontok bármelyike szerinti szürőlap kiviteli alakja,_azzal jellenezve, hogy a gerinelemezben /12/ járat /54/ kereáztülvezetésehez hasitekmentes zóna^- 732/ van meghagyva. . - - ......
5. 5® Az 1-4. igénypontok bármelyike szerinti szürőlap ki-, vitel! alakja, azzal jellemezve, hogy a gerinclemez /12/ égőméisál átellenes felületein a felület és ezzel együttműködő szűrőkendő /24/ között szürletelvezető járatokat kepező elemek /22/ vannak.
6. 6. Az 1-5. igénypontok bármelyike szerinti szürőlap kivÍtéli alakja^..azzal__jeIlemeKve^agy-jaJiaaiJtLákQi;_^Z18/__közr£fQ.gó két részből /10a, 10b/ áll, amelyek a karima /14/ körzetében egymáshoz vannak rögzítve.
7. 7· A 6. igénypont szerinti szürőlap kiviteli alakja,azzal jellemezve, hogy'a két rész /10a, 10b/ falait /'12a, 12b/ merevítő lemez /58/ választja el egymástól, amelyben nyomóközeget vezető nyílás /40/ van. ~
8. 8. Az 1-5. igénypontok bármelyike szerinti szürőlap kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy terheletlen állapotban a ha,3i.ték.ot-/18/—közxefogó.„:falak_/L2.a^.JL2b/„iel.£sks.zsn,e.k_e.gy~_ máson. _ . . . .
9. 9· Az 1-5· igénypontok bármelyike szerinti szürőlap kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy terheletlen állapotban a hasíték /18/ határoló falait /12a, 12b/ rés /18a/ választja el egymástól,