HU177258B - Eljárás papír vázanyagú dekorációs célokra szolgáló társított lemez előállítására - Google Patents

Description

A találmány tárgya eljárás papír vázanyagú dekorációs célokra szolgáló, társított lemez előállítására, amelynél a 100 —200 g/m² fajlagos tömegű vázréteg(ek)et telítetlen poliésztergyanta monosztirolos oldatával vonjuk be vagy itatjuk át.

A találmány tárgykörébe vágó szakterületen papír vagy szövet műgyantával társított rendszereként előállított egvvagy többrétegű dekorációs lemezek széles választéka ismert.

Egyrétegű dekorációs lemezeket főként műgyantával át- 1 itatott papírból állítunk elő, amelynek színoldalára egy második műveletsorban lakkot hordanak fel.

Az ilyen egyrétegű dekorációs lemezek hátrányos tulajdonsága abban van, hogy az átitatáshoz felhasznált gyanta kikeményítéséhez, a gyanta oldószerének elpárologtatásá- 1 hoz és a második lépésben felhordott lakk kikeményítéséhez tekintélyes mennyiségű energiát, elsősorban hőenergiát kell felhasználni. További hátrányként értékelhető az is, hogy mind a párologtatás, mint a kikeményítés nagyon időigényes. Folyamatos gyártástechnológiánál ez a körül· 2 meny a berendezés szempontjából azt jelenti, hogy a berendezés elpárologtató- és kikeményítő alagútjai szerkezeti méreteiket tekintve igen nagyok. Az eljárás során szabaddá váló oldószergőzök viszont komoly környezetszennyeződés! hatást jelentenek, annak a feladatnak a 2 megoldása viszont, amely szerint környezetvédelmi és gazdaságossági szempontok alapján ezeket a gőzöket célszerűen megsemmisítik vagy visszanyerik, igen költséges műszaki, gazdasági ráfordításokat igényel. Á bevonőanyagra felhordott lakk rétegvastagsága a felhordási eljárás kén tje. 3 az elgőzölögtetendő oldószer mennyisége és a kikeményítés sebessége függvényében annyira behatárolt, hogy a borítóanyag felületének a bútor ragasztását kővetően csiszolással és Fényezéssel való utólagos megmunkálását az esetek többségében nem lehet elvégezni.

Többrétegű bevonóanyagokat az ismert eljárások szerint két változatban szoktak gyártani; vagy egy kikészített színoldalú fóliát kasíroznak össze legalább egy további hordozóréteggel, vagy a hordozó(k) színoldalán folyékony fázisból alakítják ki a felületi dekorrétegeí. Az utóbbi esetben gyártás közben a színoldal folyadékfázisát az anyaggal együttmozgó védőfóliával borítják.

A 662 969 számú belga szabadalmi leírás szerint hőre keményedő meiamingyantákkal átitatott deiorpapírokaü állítatlak elő, amelynél impregnálás után a papírt szárítják, majd sajtolás közben vagy azelőtt gyorsítószert hmdanak fel. A tennék hátoldalának ragasztfaaíőságáí inhibitor alkalmazásával biztosítják.

E technológiáknál a kikeményítés ívelt vezetőpályal vagy hengersorok között nyomásmentesen vagy mindössze az anyagra felfektetett gumi védőfólia által előidézett nyomáson történik. Ilyeneket mutat be a többi között a Wieweg: Poiyester; Kunsfetoff Handbuch BVHI ÍC'arl Hamer Verlag, München, 1973) szakkönyv 517 -521 oldalain a különféle berendezések ismertetése kapcsán.

A gyártási mód hátrányos tulajdonságait egyrészt a gépsorok bonyolultságában és ebből adódó beruházási-üzemelési költségeiben, másrészt a műgyantában lejátszódó jelenségekben mutathatjuk ki. A hőhatásra megfolyósodó műgyanta ugyanis az anyagszéleken túlfolyik. Ezt a jelen177258 séget vagy a berendezésen alkalmazott kiegészítő védőszalagokkal vagy a bevonóanyag sajátos kiképzésével lehet gátolni, illetve megszüntetni. A sajátos kiképzés alatt egy olyan szerkezetet értünk, amelynél a legalsó réteg a kilépő gyanta felfogására kétoldalt szélesebb a másik vagy a többi rétegnél. A fenti intézkedések nélkül ugyanis a kilépő gyanta bevonja a gépalkatrészeket és ezzel a folyamatos gyártásban állandó üzemzavarokat okoz. A fenti jelenség fő hátránya azonban, hogy a gyantakilépés következtében a borítóanyag felületére felhordandó és a tulajdonképpeni színoldalát alkotó gyantaréteg vastagságát egyszerűen nem lehet pontosan beállítani. Az ismert technológiai eljárások további hátránya még az is, hogy a technológiák hely- és anyagigénye igen nagy. Az általánosan elterjedtnek tekinthető gyártóberendezések mintegy 10 m/'perc technológiai sebességnél a szerkezeti hosszúság az 50 m-t is elérheti.

A 981 773 számú angol szabadalmi leírás dekorlemezek poliésztergyanták felhasználásával történő gyártását ismerteti, amelynél az adott gyantaösszetétel és a késztermék elérendő tulajdonságainak figyelembevételével hőhatással, lényegében a korábban már leírtak szerint végzik a kikeményítést.

A találmány feladata kikészített, továbbá csiszolással, fényezéssel vagy lakkozással utánmunkálható színoldalú dekorációs lemez előállítására alkalmas, gépészeti szempontból igénytelen megoldás kidolgozása. A találmány egyik előnyös foganatosítási módja szerint ezt a feladatot úgy oldjuk meg, hogy a papír vázanyagú, dekorációs célokra szolgáló, társított lemez előállítására 100—200 g/m² négyzetméter súlyú papír vázanyag rétegre vagy rétegekre oldalanként 50— 120 g/m² mennyiségben telintetlen poliészter gyanta monosztirolos oldatát viszszük fel, majd az így nyert rendszert, adott esetben dekorációs fedőrétegű lemezzel társítjuk. A találmány szerinti eljárás újdonsága abban van, hogy a vázréteg(ek) színoldalára 3—6 % ismert, előnyösen peroxid-katalizátort, hátoldalára pedig 0,1—1,0 %, előnyösen 0,5 % ismert fémsó, előnyösen kobalt-naftenát gyorsítót tartalmazó telítetlen poliészter gyantát viszünk fel; a bevont váz rétegefke)t választőfóliaként célszerűen szilikonozott papírra fektetjük, feltekercseljük, majd feltekercselt állapotban környezeti hőmérsékleten kikeményítjük, végül a kikeményítés után a választó fóliá(ka)t eltávolítjuk.

A találmány szerinti eljárás oly módon is foganatosítható, hogy legalább két bevont vázréteget egyesítünk, szín és hátoldalaik egymásra terítésével.

A találmány szerinti eljárás további foganatosításának módja abban van, hogy 100—200 g/m² négyzetméter súlyú papír anyagréteget 50—120 g/m² mennyiségben telítetlen poliészter gyanta katalizátort tartalmazó monosztirolos oldatával itatjuk át. Az eljárás ezen utóbbi foganatosítási módjának újdonsága abban van, hogy az átitatott vázréteg hátoldalát a poliészter gyanta mennyiségére számított 0,5—2₍₎, előnyösen 1,5% mennyiségű ismert gyorsító, célszerűen dimetil-anílin szerves oldószeres oldatával vonjuk be: a vázréteg színoldalára választó rétegként szilikonozott papirt, hátoldalára pedig pergament papírt fektetünk, majd a rendszert feltekercseljük, és környezeti hőmérsékleten kikeményítjük, végül a választóréteget eltávolítjuk.

A találmány sserinti eljárás oly módon is foganatosítható, hogy az átitatott vázréteg hátoldalát a gyorsító 20 %-os alkoholos oldatával vonjuk be.

A találmány szerinti eljárás egyik nagy előnye abban van. hogy a gyanta kikeményítéséhez külső energia felhasználása szükségtelen. Az ismert és a leírásunknak a technika állásával foglalkozó részében taglalt eljárásokkal szemben a technológia még azonos gyártási sebesség mellett is annyira egyszerű, hogy a találmány szerinti eljárás foganatosításához'szükséges berendezés helyigénye mindössze az ismert berendezések helyigényének ötödrészére tehető és emellett a gyártásbiztonság is jelentős mértékben fokozódott.

Másrészről a találmány szerinti eljárás lehetővé teszi a szokásos többszörösét is kitevő gyártási sebesség alkalmazását és ezzel egyidejűleg az anyagfelhasználás is az ismerteknél tapasztaltak mintegy felére esik vissza. Az oldószerpárolgás következtében fennálló környezetszennyeződés annyira csekély, hogy annak elkerülésére teljesen feleslegessé válik az ismert technológiáknál felhasznált égetővágy visszanyerő készülékek alkalmazása. A találmány szerinti eljárás egy további előnye az, hogy ugyanazon a berendezésen ugyanazon elv alapján tetszés, illetve az igények szerint lehet egy vagy többrétegű bevonóanyagokat előállítani. Ezeknél a technológiáknál egyaránt alkalmazhatunk préselt vagy az ismert technológiák alapján már elterjedt sima felületű vagy díszhatású felülettel készített választófóliákat. Alkalmas továbbá a találmány szerinti eljárás különböző fényességi fokozatú, illetve mattirozott, különböző rétegvastagságú, továbbá csiszolható és fényezhető szinfelületű anyagok előállítására. A találmány szerinti eljárással előállított bevonóanyagok kikeményített rétegei az energiabevezetés elkerülése révén teljesen feszültségmentesek. Ez a feszültségmentes kikészítés különösen azoknál az anyagoknál létfontosságú, amelyeknek rétegvastagságát az utólagos csiszolás és fényezés függvényében kell meghatározni. Ha ugyanis a kezelendő rétegben maradó feszültség van. akkor az utómegmunkálás során fellépő mechanikai és hőigénybevételek hatására elkerülhetetlen a repedésképződés.

A fent részletezett minőségi jellegű előnyökön túlmenően meg kell emlékeznünk olyan mennyiségi mutatókról is, mint például az anyag- és energiamegtakarítás révén elérhető 20—30 %-os őnköltségcsökkenésről is.

A találmány szerinti eljárást a továbbiakban példák segítségével részletesen ismertetjük.

1. példa

120 g/m² négyzetméter súlyú dekorpapír egyik oldalára 60 g/m² mennyiségben 3 % ciklohexanon-peroxiddal katalizált (keményítőszert tartalmazó) telítetlen poliésztergyanta 35 %-os monosztirolos oldatát, másik oldalára pedig 60 g/m² mennyiségben 0,5 % kobalt-naftenát gyorsítót tartalmazó telítetlen poliésztergyanta 30 %-os monosztirolos oldatát visszük fel.

A telítetlen műgyantával társított dekorpapirt két szilikonozott papír között feltekercseljük, a tekercset mintegy 12—24 órán keresztül szobahőmérsékleten tartjuk, majd kikeményítés után letekercseljük és a szilikonozott papírokat eltávolítjuk.

2. példa

180 g/m² négyzetméter súlyú nyers dekorpapír mindkét oldalára 90 g/m² mennyiségben az 1. példa szerinti összetételben viszünk fel telítetlen poliészter műgyantát.

A katalizált műgyantával bevont oldalra szilikonozott papírt, a gyorsítót tartalmazó műgyantával bevont oldalra pedig egy dekorációs fedőréteggel rendelkező (de alsó vé177258 dőréteg nélküli) papírréteget fektetünk. A papírvázas rendszert feltekercseljük, a tekercset 12 24 órán keresztül szobahőmérsékleten tartjuk, majd letekercseljük és a sziJikonozott papírt eltávolítjuk. Megállapítható, hogy a dekorációs réteg szilárdan egyesült a magréteggel.

3. példa

Három, egyenként 120 g/m² négyzetméter súlyú nyers dekorpapírból képeztünk társított rendszert úgy, hogy a 1 lapok mindkét oldalára 90 g/m² mennyiségben az 1. példa szerinti összetételű telítetlen poliésztergyantát viszünk fel. Abevont dekorpapírokat úgy egyesítjük, hogy a katalizált és a gyorsítót tartalmazó gyantával bevont lapoldalakat felváltva fektetjük egymásra. Ezután a rendszert két szili- 1 konozott papír között feltekercseljük, a tekercset 12-24 órán keresztül szobahőmérsékleten tartjuk, majd kikeményítés után letekercseljük és szilikonozott papírokat eltávolítjuk.

4. példa

Előre elkészített, fedőréteggel bevont, de alsó védőréteg nélküli dekorációs réteg bevonatlan hátoldalára 60 g/m² mennyiségben 3 % benzolperoxid-pasztával katalizált teli- 2 tetlen poliésztergyanta 30 %-os monosztirolos oldatát visszük fel.

Ezzel egyidejűleg 120 g/m² négyzetméter súlyú nyers papír színoldalára 80 g/m² mennyiségben, 0,5 % dimetil-anilín gyorsítót tartalmazó, telítetlen poliésztergyanta 30 3' %-os monosztirolos oldatát visszük fel.

Az egyesített rétegeket szilikonozott papírral, papírok között vagy anélkül feltekercseljük, a tekercseket 12—24 órán keresztül szobahőmérsékleten tartjuk, majd kikeményítés után letekercseljük és adott esetben eltávolítjuk a 3 szilikonozott papír(ok)at.

5. példa

180 g/m² négyzetméter súlyú dekorpapír színoldalára 90 4i g/'m² mennyiségű 3 % ciklohexanon-peroxiddal katalizált telítetlen poliésztergyanta 30 %-os monosztirolos oldatát visszük fel.

A dekorpapír hátoldalára viszont első lépésben 90 g/m² tÖ % kobaltnaftenát monosztirolos oldatát, majd erre 4; második lépésben 20 g/m² mennyiségű. 6 ciklohexanon-peroxiddal katalizált telítetlen poliésztergyanta 3 5%-os monosztirolos oldatát visszük fel.

A rendszert az 1. példa szerint keményítjük ki.

6. példa

120 g/m² négyzetméter súlyú dekorpapírt a 4 súlyrész Poliészter GP és 1 súlyrész poliészter GW márkanevű telítetlen poliésztergyanta elegyének 30 %-os monosztirolos 5:

oldatával itattuk át, amely 3 % benzolperoxid katalizátort tartalmaz. A felesleget mindkét oldalon lehúzókéssel eltávolítjuk.

Az átitatott dekorpapír két oldalát ezután az átitató 5 gyanta mennyiségére számított 1,5 % dimetilanilin 20 %-os alkoholos oldatával vonjuk be, majd erre a gyorsítót tartalmazó oldatra 60 g/m² négyzetméter súlyú pergament papírt fektetünk.

A rendszert az átitatott dekorpapír színoldalára fekte0 tett szilikonozott papírral együtt tekercseljük fel, majd az

1. példa szerint kikeményítjük.

Szabadalmi igénypontok

Claims (4)

1. Szabadalmi igénypontok

   1. Eljárás papír vázanyagú, dekorációs célokra szolgáló társított lemez előállítására, oly módon, hogy a 100—200 g/m² négyzetméter súlyú papír vázanyag rétegre vagy rétegekre oldalanként 50—120 g/m² mennyiségű telítetlen poliésztergyanta monosztirolos oldatát visszük fel, majd az így nyert rendszert adott esetben dekorációs fedőrétegű lemezzel társítjuk, azzal jellemezve, hogy a vázréteg(ek) színoldalára 3—6% ismert, előnyösen peroxid-katalizátort, hátoldalára pedig 0,1—1,0% előnyösen 0,5% ismert fémsó, előnyösen kobaltnaftenát, gyorsítót tartalmazó telítetlen poliésztergyantát viszünk fel, a bevont vázréteg(ek)et választófóliakéht célszerűen szilikonozott papírra fektetjük, feltekercseljük, majd feltekercselt állapotban környezeti hőmérsékleten kikeményítjük, végül a kikeményítés után a választófóliá(ka)t eltávolítjuk.

   (elsőbbsége: 1973. 10. 05.)
2. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy legalább két, bevont vázréteget egyesítünk, szín- és hátoldalaik egymásraterítésével. (elsőbbsége: 1973. 10. 05.)
3. 3. Eljárás papír vázanyagú, dekorációs célokra szolgáló társított lemez előállítására, oly módon, hogy a 100—200 g/m² négyzetméter súlyú papír vázanyag réteget 50—120 g/m² mennyiségben telítetlen poliésztergyanta, katalizátort tartalmazó, monosztirolos oldatával itatjuk át, azzal jellemezve, hogy az átitatott vázréteg hátoldalát a poliésztergyanta mennyiségére számított 0,5—2,0 %, előnyösen

   1,5 % mennyiségű ismert gyorsító, célszerűen dimetil-anilin, szerves oldószeres oldatával vonjuk be, a vázréteg színoldalára választórétegként szilikonozott papírt, hátoldalára pedig pergament papirt fektetünk, máj d a rendszert feltekercseljük és környezeti hőmérsékleten kikeményítjük, végül a választóréteget eltávolítjuk.

   (elsőbbsége: 1974. 02. 20.)
4. 4. A 3. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy az átitatott vázréteg hátoldalát a gyorsító 20 %-os alkoholos oldatával vonjuk be.

   (elsőbbsége: 1974. 02. 20.)

   A kiadásért felel: a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó

   82.6496.66-42 Alföldi Nyomda, Debrecen — Felelős vezető: Benkő István igazgató