HU177053B - Trjokhmernyj stroitel'nyj blok k promyshlennomu stroitel'stvu - Google Patents

Description

A találmány tárgya háromdimenziós ipari épületelem.

Mint ismeretes, az építőipar jelenleg arra törekszik, hogy a tervezésben és a kivitelezésnen egyaránt előregyártott épületelemekkel dolgozzék, 5 amelyek lehetővé teszik a maximális racionalizálást és ugyanakkor csökkentik a létesítmények költségeit.

Az előregyártóit épületelemeket a gyakorlatban erre a célra rendszeresített üzemekben állítják elő, 10 majd az építkezés helyére szállítják, ahol az épületelemeket épületszerkezetté állítják össze. Nyilvánvaló, hogy az ilyen módszer sokkal gazdaságosabb, mint a hagyományos építkezések.

Az előregyártott épületelemekkel dolgozó rend- 15 szereknél fölmerülő problémák igen különfélék és összetettek. Ezért a kutatás vonalán igyekeznek megtalálni azt az optimális megoldást, amely nemcsal; igen gazdaságos, hanem sok oldalú alkalmazást tesz lehetővé és ugyanekkor egyszerű is. 20

E problémák közül a továbbiakban mindössze néhánynak a megemlítésére szorítkozunk, amelyek jelenleg a kérdéses szakmai területen a legnagyobb nehézségeket jelentik.

A problémák közül első helyen azt a követel- 25 ményt kell megemlítenünk, hogy a feladatok megoldásához szükséges szabványosított épületelemek száma minél kisebb legyen, ugyanekkor lehetővé tegye a legkülönfélébb belső és külső beosztású épületek összeállítását. 30

A második probléma szorosan kapcsolódik az elsőhöz és lényege az a követelmény, hogy az előregyártóit épületelemeket az erre a célra rendszeresített üzemekben folyamatos üzemben (termelőláncon) kell előállítani. Ezzel a feladattal közvetlenül kapcsolódik egy másik is, amelynek értelmében a termelő üzemeket gépberendezésükkel együtt illeszteni kell a szállítás követelményeihez. Az előregyártott épületelemeket ugyanis járműveken és közutakon kell a fölhasználás helyére szállítani, a járművek és a közutak viszont mérethatárokhoz vannak kötve.

A szállítás során nem szabad figyelmen kívül hagyni azokat az igénybe vételeket, amelyeknek az utak és a szállító eszközök vannak kitéve.

A találmánnyal megoldandó feladatot olyan előregyártóit épületelem kialakításában jelölhetjük meg, amely önmagában vagy célszerűen belőle kialakított kiegészítő elemekkel együtt egy vagy többemeletes épületek fölállítását teszi lehetővé, anélkül, hogy tervezéskor a szabad elgondolásnak bármilyen irányban gátat vetne.

E technikai feladat megoldását az ipari termeléssel összefüggésben kell keresnünk, hogy az előregyártott elemek gyártási költségei minél kisebbek legyenek.

Az első helyen említett probléma megoldása természetszerűleg arra irányul, hogy a találmány szerinti épületelemek típusainak száma minél kisebb legyen. Még szűkebben is kifejezve olyan modul kialakítására kell törekednünk, amely önmagában alkalmas valamennyi épületelem kialakítására és amelyet ezért „alap” modulnak nevezhetünk. Az alapmodul tehát lehetőséget nyújt valamennyi találmány szerinti épületelem közvetlen és egyszerű leszármaztatására és így egy- vagy többemeletes épületek Összeállításánál maximális választási lehetőségekre.

A találmány szerinti épületelemek gyártásánál távolról sem utolsó szempont, hogy az épületeket olyan öntőberendezéssel állíthatjuk elő, amely mind a gazdaságosság, mind a technológia szempontjából optimálisnak minősíthető.

A találmány szerinti háromdimenziós ipari épületem lényege mármost olyan modul, amely egy-egy függőleges és vízszintes lapból áll. Ezek egymással helytállóan vannak összekötve illetőleg egymással összefüggnek. A vízszintes lap a függőleges laphoz viszonyítva aszimmetrikus, A vízszintes lap fölső oldala bordákkal látható el, amelyek a vízszintes lap teljes fölső felületére vagy akár ennek csak egy részére terjedhetnek ki. Az alapmodult mintegy hosszirányban úgy fejleszthetjük ki, hogy mind a vízszintes, mind a függőleges lapokat kihagyásokkal ellátva a szándékolt különféle épületelemek mindegyikét leszármaztathatjuk és ezzel a legkülönfélébb beosztású épületek összeállítására fölhasználhatjuk. Ennek megfelelően a találmány szerinti háromdimenziós ipari épületelem alapvető jellegzetessége, hogy függőleges lapból és ehhez aszimmetrikusan csatlakozó vízszintes lapból álló modulként van kialakítva, a vízszintes lapnak pedig célszerűen legalább egy pereme és fölső oldalán bordái, valamint helyszíni betonöntéshez fegyverzet befogadó zónái vannak.

A találmány értelmében célszerű, ha a vízszintes lap, valamint más találmány szerinti épületelemek fölső részén olyan elemeket alakítunk ki, amelyek lehetővé teszik kívánság szerinti fegyverzettel kombinált betonöntvények elkészítését. Ezzel a különféle épületelemek között összekötő gerendát hozhatunk létre, amellyel biztosíthatjuk a szerkezet statikus szilárdságát.

A találmányt részletesebben a rajz alapján ismertetjük, amelyen a találmány szerinti ipari épületelem néhány példaként! kiviteli alakját tüntettük föl.

Az 1. ábra aszimmetrikus alapmodul távlati képe.

A 2. ábrán vékony vonalakkal kiegészítve az alapmodult láthatjuk, amelyből további épületelem van leszármaztatva. Ennek vízszintes lap alatt kiszögellő függőleges lapja van.

A 3. ábra két alapmodulból és két továobi épületelemből álló kombinációt tüntet föl.

A 4. ábrán vékony vonalakkal kiegészítve ismét alapmodult tüntettünk föl, amelyből további harmadik épületelemet származtatunk le. Ennél a függőleges lap a vízszintes lap mindkét oldalán kiáll.

Az 5. ábra az épületelem távlati képe.

A 6. ábrán két ilyen épületelemből és két alapmodulból összeállított egység látható.

A 7. ábra vékony vonalakkal kiegészítve alapmodult tüntet föl, amelyből a vízszintes lap részbeni elhagyásával negyedik elemként további épületelem van leszármaztatva.

A 8. ábra ilyen épületelem távlati képe.

A 9. ábrán vékony vonalakkal kiegészítve ismét alapmodult tüntettünk föl, amelyből fal szerepét betöltő elemet származtattunk le.

A 10. és 11. ábra ilyen épületelemet önmagában illetőleg egy másik elem vízszintes lapjával egyesítve tüntet föl.

A 12., 13., 14. és 15. ábrán a függőleges lap egyes részeinek elhagyásával az alapmodulból származtatott további elemek vannak föltűntetve.

A 16. ábra kétféle épületelemből összeállított sarok távlati képe.

A 17. ábrán az alapmodulból és egy további épületelemből összeállított sarok látható.

A 18. ábra különféle találmány szerinti épületelemekből összeállított kombináció távlati képe.

(A 19.-40. ábrák, amelyek most következnek, az alapmodulból leszármaztatott további elemeket, továbbá kötéseket tüntetnek fel. A leírás megfelelő részében a számozást a 100-as hivatkozási számra alapoztuk.)

A 19., 20. és 21. ábrán az alapmodul további kiviteli alakjai láthatók.

A 22. ábra az alapmodult olyan épületelemmel társítva tünteti fel, amelyet a továbbiakban „falgerendá”-nak nevezünk. Itt különböző magasságú oldalfalakkal határolt gerinchornya (vezetéke) van.

A 23. ábra a 22. ábra szerinti példakénti kiviteli alak nézete.

A 24. ábrán az alapmodullal egyesített és egyenlő magasságú oldalfalakkal határolt gerinccsatornás falgerenda nézete látható.

A 25- ábra a falgerenda további példakénti kiviteli alakjának távlati képe.

A 26. ábrán összekötő gerenda példakénti kiviteli alakjának távlati képe látható.

A 27., 28., 29. és 30. ábra alapmodul és falgerendák csatlakozását tünteti föl.

A 31. ábra az alapmodul további példakénti kiviteli alakjának távlati képe.

A 32. illetőleg 33. ábrán alapmodulokból, falgerendákból és sík lapokból összeállított egység távlati képe illetőleg nézete látható.

A 34. ábra helyi vagy folyamatos öntéshez való nyílásokkal ellátott találmány szerinti alapmodult és falgerendát tüntet föl.

A 35. ábrán a találmány szerinti előregyártott épületelemekből összeállított további példakénti kombináció látható.

A 36. ábra a találmány szerinti alapmodulból leszármaztatott további épületelem távlati képe.

A 37. ábrán többemeletes épületben egymásra helyezett két alapmodul oldalnézete látható.

A 38., 39., 40. és 41. ábra példakénti megoldást tüntet föl az alapmodul vízszintes lapjának élmenti kötésére.

A 42. és 43. ábrán az alapmodul vízszintes lapjának kötésére alkalmas más megoldás látható.

A 44. ábra nagy hosszúságú egyetlen formát tüntet föl, amellyel különféle találmány szerinti épületelemek állíthatók elő.

A rajzon 1 hivatkozási számmal alapmodult jelöltünk, amelyből a vízszintes és függőleges lap egyes részeinek elhagyásával valamennyi szükséges és egyben elegendő épületelem előállítható. Ezek alkalmasak akár egyemeletes, akár többemeletes épületek összeállítására.

Az alapmodul jelentősége abban van, hogy maradéktalanul egyesít magában minden további találmány szerinti épületelemet. Ennek következtében, amint látni fogjuk, a találmány szerinti épületelemek előállításához csak mindössze egyetlen hosszúkás öntőformára van szükség, amely a gerendagyártáshoz általában alkalmazott technológiával együtt alkalmas a találmány szerinti épületelemek előállítására. Az 1 hivatkozási számmal jelölt alapmodulból 2 hivatkozási számmal jelölt második épületelemet származtathatunk le azzal, hogy a vízszintes lap egy részét elhagyjuk. Az épületelem így függőleges 3 lapból és vízszintes 4 lapból áll. Az utóbbit két aszimmetrikus 5 szárny alkotja. Ezek közül az 5 szárnynak a kisebb méretre harántirányban peremmenti 7 bordája van, amelynek magassága célszerűen egyenlő a helyszínen öntött lemez vastagságával.

Ezen épületelem alapvető jellegzetessége, hogy a függőleges 3 lap túlnyúlik a vízszintes 4 lapon. A túlnyúlás hosszát a 2. ábrán b hivatkozási betűvel jelöltük.

Ezen a kiugró 8 részen más épületelem szárnya, így például az alapmodul vízszintes 1 lapja fog megfeküdni. Ezért a b méret célszerűen a kiugró szárny hosszával lesz egyenlő, vagy ennél rövidebb.

Amint a 3. ábrán látható, az eddig tárgyalt épületelemekből már összeállítható valamilyen szerkezet, az ábrázolt példakénti kiviteli alak esetén 9 hivatkozási számmal jelölt két alapmodul 10 hivatkozási számmal jelölt két további épületelemmel van kombinálva.

A 4. ábrán vékony vonalakkal olyan alapmodult tüntettünk föl, amelyből a vízszintes lap két részének elhagyásával további új épületelemet származtattunk le. Ezt 11 hivatkozási számmal jelöltük.

All épületelem jellegzetessége, hogy függőleges 12 lapja a vízszintes 13 lap alól mindkét irányban kiáll, amikor is a kiálló részek megfelelő hosszúságú szárnyak pihenőjeként használhatók fel. Ilyen esetet tüntettünk föl a 6. ábrán, ahol 14 épületelemek vízszintes lapjai 11 épületelemek függőleges 12 lapjának kiálló részeire támaszkodnak.

A 7. ábra szerinti példakénti kiviteli alak esetén 15 hivatkozási számmal jelölt épületelem az alapmodul vízszintes lapjának részbeni kihagyásával van leszármaztatva. Jellemzői, hogy egymáshoz csatlakozó két 16 és 17 szárnya van, amelyek azonban nem egyenlő hosszúak, nevezetesen a 16 szárny b’ távolsággal hosszabb a 17 szárnynál. A b’ hosszúságú szakasz 18 vállat alkot, amelyre valamely más elem vízszintes lapja támaszkodhatik.

Ha a b’ hosszúság egyenlő a vízszintes lap teljes hosszával, vagy, más szavakkal, a rövidebb szárny hosszúsága zérusra csökken, a 9. ábrán látható és 19 hivatkozási számmal jelölt épületelemhez jutunk.

Amint a 10. ábrából világosan látható, valóságos önhordó zárófalhoz jutottunk, amelynek fölső részén folytonos 20 váll van. Ez az ábrázolt példa kénti kiviteli alak esetén az épületelem teljes hoszszára kiteljed. A 20 vállhoz más épületelem vízszintes 21 lapja csatlakoztatható, amint ezt a 11. ábrán föltüntettük.

⁵ A 12., 13., 14. és 15. ábrán a találmány szerinti épületelem egy-egy további példakénti kiviteli alapja látható, amelyeknél az eddig tárgyalt kihagyásos vízszintes lapok helyett az alapmodul függőleges lapjából hiányoznak egyes részek.

így a 12. ábra esetén 22 kihagyás folytán a vízszintes lap túlnyúlik a függőleges lapon. A 13. ábra szerinti példakénti kiviteli alaknál a függőleges lapban 23 ablakok vannak. A 14. ábra szerinti példakénti megoldásnál a függőleges lap teljes ma¹⁵ gasságára kiterjedő 24 kaput láthatunk. A 15. ábra szerinti példakénti kiviteli alak esetén olyan 25 kaput tüntettünk föl, amelynek magassága kisebb a függőleges lap magasságánál.

A 16. ábrán épület olyan sarokrészlete látható, ²θ amely 26 épületelemből és 27 épületelemből van összeállítva.

A sarkot alkotó 26 és 27 épületelemből kiálló 28 illetőleg 29 részek pihenőket alkotnak, amelyekhez az épület többi része csatlakoztatható.

²⁵ A 17. ábrán föltüntetett sarok viszont 30 egységből és 31 egységből van összeállítva. Maga a kombináció zárófalként működik.

A 18. ábrán olyan példakénti kiviteli alakot tüntettünk föl, amely egymással párhuzamosan el30 rendezett két 32 és 33 épületelemből van összeállítva. Ezek között vízszintes 33 lap helyezkedik el, amely a belső teret számottevően megnöveli. A három 32, 33 és 34 épületelemet 35 alapmodul záija le, amely az előbbiekhez viszonyítva haránt35 irányban helyezkedik el. Másik részén a szerkezetet falként 36 épületelem záqa le.

Ebből az ábrából egyébként látható, hogy a találmány szerinti épületelemek igen sokféleképpen alkalmazhatók és lehetővé teszik a szabad terve40 zést, minthogy mind a függőleges lapok hosszúsága, mind pedig a vízszintes lapok szélessége tetszés szerint választható meg. Egyedül a szállítási szempontok szabnak határt a méreteknek.

Az alapmodulból leszármaztatható épületelemek 45 további alakja a 19. ábrán látható. Itt az épületelem függőleges 101 lapja két vízszintes 102 és 103 szárnnyal van társítva, amelyeknek szélessége különbözik egymástól. Nevezetesen a 102 szárny harántirányú mérete kisebb. Szabad szélén további 50 szekunder 104 bordával van ellátva.

A 104 bordával párhuzamosan második 105 borda van kialakítva, amely a függőleges 101 lap fölé esik. Ezáltal szélső 106 horony jön létre, amely fölhasználható folytonos fegyverzet fölvé55 telére, de alkalmazható előfeszített kábelek és öntött gerendák elhelyezésére is, amint ezt a későbbiekben még ismertetni fogjuk.

A 20. ábrán látható találmány szerinti épületelemnek ugyancsak vannak sajátos jegyei.

Nevezetesen, a két 102a és 103a szárnyak fölső felületén nincsenek bordák: ebben az esetben a kiálló bordák célszerűen a fölmerülő igénynek megfelelően a helyszínen állíthatók elő, vagy olyan elemekből képezhetők, amelyek például felfordított U alakkal bírnak. Az ilyen megoldás előnye, hogy a fegyverzetek, a belső vezetékek és a különféle szolgáltatások elhelyezéséhez viszonylag egyszerű forma alkalmazható.

A függőleges 101a lap alsó gerince az ábrázolt példakénti kiviteli alak esetén két 107 oldalfallal van ellátva, amelyeket 108 horony választ el egymástól. Az ilyen kialakítás lehetővé teszi egymásra helyezett épületelemek helyzetének szabatos beállítását.

A 21. ábrán föltüntetett példakénti kiviteli alak szárnyai több 109 bordával vannak ellátva, amelyek a lap teljes hosszára kiterjednek. Lehetnének azonban a szárnyaknál rövidebbek is.

Amint látható, a 109 bordák 110 hornyokat fognak Közre, amelyekben betonfegyverzeteket, valamint szolgáltatások szerelvényeit helyezhetjük el.

A 22. ábra szerinti példakénti kiviteli alak esetén az alapmodul falgerendával van társítva.

A falgerenda függőleges 111 lapból áll, amely fölső végén két bordával van ellátva. Ezek közül a belső 112 borda alacsonyabb a külső 113 boidánál. A két borda között hosszirányú 114 horony helyezkedik el.

Az alapmodul 103b szárnya az alacsonyabb 112 bordára fekszik és ezen nyugszik, amint ez különösen a 23. ábrán látható.

A hosszirányú 114 horonyban acélvázból álló fegyverzete! és a szerkezet kötését biztosító betonöntvényeket (gerendát) helyeztünk el.

A 24. ábra szerinti példakénti kiviteli alak esetén a 114c horony két 112c és 113c oldalfala egyenlő magas. Ilyen kivitel alkalmazására akkor kerülhet sor, ha a 103c lapot nem kívánjuk a lile lap vállaval megtámasztani.

A falgerendának a 25. ábrán látható példakénti kiviteli alakjánál a fegyverzet befogadó 114d horony 115 kihagyás fölé nyúl. Utóbbinak hossza a csatlakoztatandó alapmodul kisebb szárnyának felel meg. 116 oldalnyílás lehetővé teszi, hogy a gerenda az alapmodul széle mentén helyezkedjék el.

A 26. ábrán látható, hogy a 24. ábra szerinti falgerenda fölhasználásával hogyan lehet kötést biztosító öntvényt létesíteni.

Az itt 117 hivatkozási számmal jelölt falgerendát 118 alapmodul mellé helyeztük. A falgerenda fölső szélén 119 horony van. A 119 horonyból 120 oldalnyílás nyílik. A 119 horonyba ekkor fémváz alapú 121 fegyverzetet helyezünk, amely a 120 nyíláson át a csatlakoztatandó 118 alapmodullal kapcsolódik. A 121 fegyverzetet helyszíni betonöntéskor fokozatosan illesztjük be.

A 27. és 28. ábrán két alapvető épületelem társítására adunk további két példát. A feladat 122 illetőleg 123 járat biztosítása.

A 125 falra 124 szárny fekszik. Kötés létesítése végett a 124 szárnyban 126 nyílás van, amely a 125 fal 127 hornyával van fedésben. Ugyanezeket a megoldásokat tüntettük föl a 29. illetőleg 30. ábrán.

A 31. ábrán viszont olyan épületelemet tüntettünk föl, amelynél a függőleges lap két 127’ és

128 részre van megosztva. Ezek egy-egy 129 illetőleg 130 járatot hagynak szabadon.

A 32. ábrán látható, hogy két 131 és 132 alapmodult, két 133 és 134 falat, valamint egy sík 135 lemezt hogyan csatlakoztatunk egymáshoz.

Ebben az esetben a két 133 és 134 fal váltakozva kiáll az alapmodul alól és a 135 lemezt támasztó pihenőket alkot. Ugyanekkor 136 nyílásokat hagynak szabadon. Ha nyílásokra nincs szükség, a szerkezet a 33. ábrán látható alakot veszi föl.

A 34. ábrán látható 137 falgerenda 138 alapmodullal társított osztófal is lehet. 139 nyílásai a 137 falgerenda gerincében kialakított horony fölé esnek. Több 139 nyílás helyett egyetlen 140 nyílást is alkalmazhatunk.

A 35. ábrán két 141 és 142 alapmodulból és ezeket támasztó két 143 és 144 falgerendából álló kombináció látható.

Ezekhez az alapmodulokhoz az ábrázolt példaként! kiviteli alak esetén fölső vízszintes 145 lapból és függőleges 146 lapból álló további épületelem is csatlakozik. A 146 függőleges lap részben kiáll a vízszintes 145 lap alól és további épületelemek csatlakoztatásához való pihenőt alkot.

A 37. ábra oly példakénti kiviteli alakot tüntet föl, amelynél két alapmodul egymásra van helyezve. Az alsó alapmodul függőleges 147 lapja és a fölső alapmodul függőleges 148 lapja egyvonalba esnek. A 148 függőleges lap és szélső 149 borda közötti hosszirányú 150 horonyban csatlakoztató fegyverzetes betonöntvény helyezkedik el.

A függőleges 148 lap az alsó alapmodul vízszintes 153 szárnyának 152 vállához illeszkedik.

Az ábrán jól látható a találmány szerinti alapmodulok egymásra helyezésének mikéntje. A különféle épületelemek egymáshoz illeszkedő szárnyfelületeik és bordáik útján hasonló módon csatlakoztathatók egymáshoz.

A 38., 39., 40. és 41. ábrán vízszintes 153 és 154 lapok láthatók, amelyek él mentén egymás mellé helyezhetők, amint ezt a 41. ábrán föltüntettük. A lapokban 156 üregek vannak kialakítva, amelyeket alul 157 fenékfalak határolnak.

A 154 és 155 lapokat egymás mellé helyezve a 156 üregek fészkeket alkotnak, amelyekben kiálló 158 fegyverzetek bevonásával betonöntvények helyezhetők el.

A betonöntvény megdermedésekor az egymáshoz illesztett részeket hatásosan összeköti és biztosítja a szerkezet statikus merevségét.

A 42. és 43. ábrán olyan példakénti kiviteli alakot tüntettünk föl, amelynél 159 és 160 alapmodulok vízszintes lapjának szélén 161 váll van kialakítva. Ez a két alapmodul összeillesztéskor folytonos 162 horony fenekét alkotja. A horonyba 163 acélfegyverzet nyúl. A kötés biztonságának fokozására a 159 illetőleg 160 alapmodulokban egy-egy köpenyes 164 kábel van elhelyezve, amelyeknek egymás felé eső és ellentétes menetekkel ellátotti végét kettősmenetű 165 hüvely köti össze egymással,

Miután a 162 hornyot fegyverzetével együtt kiöntöttük, a kívánt idő után a 164 kábeleket megfeszítjük és ezzel a 159 és 160 alapmodulok kapcsolódását feszesebbé tesszük.

A fentiekben ismertetett példakénti kiviteli ala177053 kok lényegében betontestek, amelyeknek igen jó hő- és hangszigetelő tulajdonságaik vannak.

Elképzelhető két alapmodul vagy épületelem közé helyezett sík padlólemez is, amely a belső helyiségek szabad hosszát növeli.

Ha figyelemmel kísérjük, hogy az alapmodulból hogyan származtattuk le a különféle épületelemeket, megállapíthatjuk, hogy ezek mind (például a 44. ábrán látható) egyetlen formában alakíthatók ki. Ennek megfelelően a forma hosszirányú mérete nagy. A gyártás során a gerendák készítésénél alkalmazott techológiához hasonló módon járunk el. A „kihagyásos” részek az alapmodulban egymást kiegészítő épületelemeknek megfelelő elemekként vannak leválasztva egymástól.

Ezt láthatjuk a 44. ábrán. Itt 37 alapmodulnál az elhagyott rész mint 38 padlólemez (lap) kerül felhasználásra. 39 hivatkozási számmal alapmodult, 40 hivatkozási számmal pedig félszárnyú épületiemet jelöltünk.

Nyilvánvaló, hogy a fentiekben vázolt épületelemek és kombinációk ismételt alkalmazásával többemeletes épületek is előállíthatok, amelyeknek különböző emeletein a beosztás a tervek előírásai és a kívánt beosztások szerint azonos vagy egymástól eltérő is lehet.

A találmány szerinti épületelemek visszavezethetősége egyetlen alapmodulra lehetővé teszi a termelés maximális gépesítését és ezzel a találmány legfőbb céljának tekinthető gazdaságosságot.

Minthogy a mérethatárok és anyagok elméletileg nem köteleznek, a gazdaságos szállítási lehetőségek függvényében a méretek és súlyok adott keretein belül az egyre nagyobb méretek felé irányuló fejlődéssel kell számolni.

A fentiekben leírt találmány szerinti háromdimenziós elemek nemcsak bármilyen alakú többemeletes épületszerkezetek előállítására alkalmasak,' hanem lehetővé teszik minden emelet számára merev doboz alakú szerkezet létesítését, amelyben a szerkezet két alapvető része (tudniillik a padlólemezek és a falak) fokozza a külső behatásokkal, nevezetesen a statikus terhelésekkel, a szélnyomással és a szeizmikus hatásokkal szembeni ellenállást.

Az épületszerkezetnek ez az előnyös tulajdonsága, amely különösen alkalmassá teszi földrengéses vidékeken többemeletes épületek kialakítására, abból származik, hogy a különféle épületelemek összeköthetők egymással, amikor is a padlólemezek merev kapcsolatba jutnak a hordfalakkal, úgyhogy térbeli szerkezetek jönnek létre, amelyek lényegében monolitikusak és amelyeknek részei egymással hatásosan együttműködnek. Ez más szavakkal anynyit jelent, hogy az épületszerkezet — jóllehet számos épületelemből lett összeállítva — az egyes elemek között olyan benső kapcsolatot biztosít, amelyben az épületelemek elveszítik önállóságukat, többé már nem a szerkezet egyes elemeit alkotják és ezért funkciójuk beolvad a szerkezet egészének szerepébe.

Az egyes épületelemek közötti merev és hatásos kapcsolat nemcsak ónnak származik, hogy az alapmodulnak különleges alakja van, hanem onnan is, hogy valamennyi épületelem elhagyással az alapmodulból van származtatva. Két épületelemet egymás sal összekötve nemcsak a kérdéses függőleges lapok szomszédos függőleges élei kerülnek kapcsolatba, hanem az egyik elem szárnyának egy része egy szomszédos elem függőleges lapjának megfelelő részére kerül és ezzel biztosítja az egyes épületelemek statikai merevségét. Ezzel kapcsolatban utalunk a 3., 6., 11., 16., 17. és 22. ábrán látható kötésekre. E kötések mindegyikében a kötés merevsége főleg abból származik, hogy az 5 és 6 szárnyak egyike egy-egy további épületelem függőleges 3 lapjára kerül. Ugyanilyen merevségű kötés keletkezik akkor, ha az alapmodult a 22.-35. ábrákkal kapcsolatban leírt 111 lappal (22, ábra) társítjuk és ezzel monolittá alakítjuk. Valamely épületelem szárnya ebben az esetben is egy vele társított épületelem függőleges lapjának fölső szélére kerül.

Claims (11)

1. Szabadalmi igénypontok:

   1. Háromdimenziós ipari épületelem, azzal jellemezve, hogy aszimmetrikus modulként van kialakítva, amely függőleges lápból és ezzel helytállóan összekötött vízszintes lapból áll, a vízszintes lapnak célszerűen legalább egy pereme és fölső oldalán bordái, valamint helyszíni betonöntéshez fegyverzet befogadó zónái vannak. (1977. IV. 06.)
2. 2. Az 1. igénypont szerinti épületelem kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a vízszintes lap rövidebb, mint a függőleges lap, amely a vízszintes lap alól részben kiáll: (1977. IV. 06.)
3. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti épületelem kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a vízszintes lap a függőleges lap gerincén húzódó pihenőt határoló váll. (1977. VIII. 26.)
4. 4. Az 1-3. igénypontok bármelyike szerinti épületelem kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a függőleges lapban járatokat alkotó nyílások vannak. (1977. IV. 06.)
5. 5. Az 1-4. igénypontok bármelyike szerinti épületelem kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a függőleges és a vízszintes lapban egyaránt kihagyások vannak. (1977. IV. 06.)
6. 6. Az 1-5. igénypontok bármelyike szerinti épületelem kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a vízszintes lap fölső oldalán kötőelemeket és szolgáltatási szerelvényeket befogadó hornyokat képező bordázat van. (1977. IV. 06.)
7. 7. Az 16. igénypontok bármelyike szerinti épületelem kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a függőleges lapnak a vízszintes lap által fedetlenül hagyott fölső gerincében fegyverzet befogadó Horony van, amelynek egyik oldala a vízszintes lap vastagságával alacsonyabb a másiknál és vízszintes lapot támasztó pihenőt alkot. (1977. IV. 06.)
8. 8. Az 1-6. igénypontok bármelyike szerinti épületelem kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a függőleges lapnak a vízszintes lap által fedetlenül hagyott fölső gerincében egyenlő magasságú oldalakkal határolt fegyverzetbefogadó horony, a vízszintes lapban pedig ilyen horony fölé eső beöntő nyílás van. (1977. IV. 06.)
9. 9. Az 1-8. igénypontok bármelyike szerinti épületelem kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a vízszintes lap gerincében vízszintesen kiálló fegyverzettel ellátott és hasonló üregekkel rögzítő betonfészket alkotó üregek vannak. (1977. IV. 06.)
10. 10. Az 1-9. igénypontok bármelyike szerinti épületelem kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a vízszintes lap peremében kiálló fegyverzettel ellátott váll van. (1977. IV. 06.)
11. 11. A 9. vagy 10. igénypont szerinti épületelem kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a betonfész⁵ kék menetes hüvelyek útján egymáshoz csatlakoztatható és előfeszíthető köpenyes kábelekkel vannak ellátva. (1977. IV. 06.)