HU176826B - Keresztszellőzéső ketrecrendszer - Google Patents

Description

A találmány keresztszellőzésű ketrecrendszer, ahol a ketrecek egymásra helyezve, sorokat alkotva vannak az épületben elhelyezve.

Mint ismeretes, a baromfi és így különösen a húscsirke tenyésztése kétféle tartástechnológia szerint történik. Az egyik az ún. mélyalmos, a másik pedig a ketreces. Tekintettel arra, hogy a broiler nevelésben a ketreces tartás került előtérbe és a találmány is erre vonatkozik, ezen tartási móddal foglalkozunk. A ketreces tartás azt jelenti, hogy az állatok az istállóban egymástól elválasztott ketrecekben vannak elhelyezve. A ketreces tartás szemben a mélyalmos tartásmóddal, jobb épület kihasználást biztosít, magasabb telepítési sűrűség érhető el a nevelőtér egységnyi felületén. A tartási mód higiénikusabb és jobb takarmányhasznosítás érhető el. A nevelésihez kevesebb élőmunkára van szükség, nincs szükség alomra. Tapasztalatok szerint rövidül a hizlalási idő és az előnyök közül még mint lényeges megemlítendő, hogy kisebb a telep területigénye.

A ketrecrendszer felsorolt előnyei dacára is azonban még mindig jelentős hátrányok állnak fenn. Az egymás fölött elhelyezkedő ketrecekben szintenként nem egyenletes a hőmérséklet, aminek a következménye az úgynevezett szinthatás. Ennek azután komoly biológiai következményei vannak. Hátrány továbbá, hogy a megvilágítás erőssége is egyenetlen. Az egyenetlen hőmérséklet következtében még nagyobb a szellőztetés jelentősége. Azonban hátrány, hogy — tekintettel arra, hogy az állatok nem tudják a ketrecben a helyüket változtatni — nem tudnak a huzat elől kitérni.

Mint ismeretes, az állatok szempontjából a hőmérséklet, amelyen tartózkodnak, igen fontos környezeti tényező. Minden állatfaj számára létezik olyan hőmérsékleti zóna, az ún. komfort zóna, amelyben az állat hő5 egyensúlyban van a környezet hőmérsékletével és testhőmérsékletének fenntartására nem fordít külön energiát. Ebben a zónában a baromfi a hőszabályzásra nem használ fel külön energiát, ez fizikai úton, hővezetés, hőáramlás, hősugárzás és párologtatás révén valósul meg. Korábban ismertetett ún. szinthatás következtében viszont az egyes ketrecekben nem biztosítható az optimális hőmérséklet.

Ugyancsak lényeges a ketrec légnedvessége is. Ha a nevelőtér páratartalma pl. 80% relatív értéknél maga15 sabb, akkor alacsony hőmérséklet esetén ez növeli az állatok hőleadását, ami megfázást okozhat. Magas hőmérsékletnél viszont nehezíti az állatoknak a párolgás útján történő hőleadását, ami hőtorlódást és végső fokon hőgutát okozhat, A 60%-nál alacsonyabb páratar20 talmú levegő szintén káros, mert légzőszervi bántalmakat okozhat, valamint kannibalizmust, tollcsipkedést. Foglalkozni kell továbbá a légsebességgel is. A többsoros, többszintes ketreceknél nem lehet biztosítani az ismert szellőzőrendszerekkel, hogy minden egyes ket25 recben az optimális szellőzési légáramlás jöjjön létre. Lényeges továbbá a légsebesség is, ugyanis az állatok hőszabályozását a hőmérsékleten és a légnedvességen kívül a légáramlás is befolyásolja. Magasabb hőmérsékleten az állatok hőleadását elősegíti a légmozgás, hiá30 nyában viszont hőpangás léphet fel. Alacsony hőmérsék176826 létén az erős légáramlás huzathatást kelt, növeli az állatok höleadását, megfázást okoz. Foglalkozni kell továbbá a légszennyeződéssel, amely az állatok által kilehelt levegő és a leadott ürülék bomlása következtében keletkező széndioxid és ammónia következménye. A légszennyeződés kiküszöbölését is a jó szellőzés van hivatva biztosítani.

A ketreces nevelés biztosítására jelenleg háromféle ketrectípus használatos, az ún. hagyományos ketrectípus, ahol az állatok kitelepítése a rekesz homlokfalán levő ajtón keresztül, kézzel történik, a szállítórekeszes ketrectípus, ahol az állatok abban a rekeszben kerülnek elszállításra, amelyben felnőttek és a szállítószalagos ketrectípus, amelynél az állatokat a rekesz fenéklapjának eltávolítása után a trágyaeltávolító szalag a ketrec végére szállítja, vagy mozgó fenékrács végzi el ugyanezt a műveletet.

A bevezetőben felsorolt légviszonyok mint hőmérséklet, légnedvesség, légszennyezés stb. mértékének biztosítására különböző módon szellőztetett épületeket alakítottak ki a ketrecek befogadására. Ismeretes az a megoldás, ahol a szellőző levegőt az épület sátortetejének vonalát követő légbevezetőn bocsátják a nevelőtérbe és az elszívást az oldalfalon elhelyezett ventillátorok végzik, mégpedig a padlószint közeléből szíva. Ennél a megoldásnál az oldalfalak mellett elhelyezett ketrecsorok alsó szintjén huzathatás, a középső sorokban pedig a megfelelő légmozgás hiányában hőpangás keletkezik.

Ismert olyan megoldás, ahol a szellőző levegőt az oldalfalakon közvetlenül a sátortető alatt bocsátják be és a tetőre függesztett ke verő ventillátorok lefelé nyomják a friss levegőt, amely azután szintén az oldalfalakon keresztül távozik a nevelőtérből. Ennél a megoldásnál is bekövetkezik a káros szinthatás és a huzathatás, ugyanis a felső szinteken sokkal több friss levegőt kapnak az állatok és itt még huzathatás is fellép, míg az alsó szinteken, különösen a sorok közepén, höpangás következik be.

Mint a fent elmondottakból látható, eddig egyik ketrecrendszerrel sem lehetett biztosítani, hogy minden egyes ketrecben az egyenletes és optimális légviszonyok álljanak elő, mint az állatnevelés alapvető feltételei.

A találmány célja a felsorolt hiányosságok kiküszöbölése és olyan ketrecrendszer kidolgozása, amelynél biztosítható, hogy mindegyik ketrecsorban és annak bármely szintjén az optimális légviszonyok, tehát hőmérséklet, légnedvesség, légszennyezetlenség stb. uralkodjék. A találmány azon a felsimerésen alapszik, hogy a fenti célnak eleget tehetünk, ha olyan légelosztó rendszert hozunk létre, amellyel minden egyes ketrec külön-külön látható el a ketrec falán keresztül szellőző- vagy klimatizált levegővel és amely a ketrecek keresztszellőzését biztosítja.

A találmány tehát keresztszellőzésű ketrecrendszer, ahol a ketrecek egymásra helyezve, sorokat alkotva vannak az épületben elhelyezve. A találmány lényege, hogy az épületben padozat alatti légbevezető csatornák vagy közvetlenül a padozat felett légbevezető csatornák vannak elrendezve és két-két ketrecsor között elrendezett, vagy egy ketrecsort függőlegesen kettéválasztó, légátbocsátó falakkal határolt légelosztó dobozai vannak. A légelosztó dobozok a légbevezető csatornákkal állnak kapcsolatban és légbevezető csatornák és légelosztó dobozok között záró- illetve szabályozószervek vannak elrendezve.

A találmány szerinti rendszer lehetővé teszi a ketrecek egyenletes és optimális szellőztetését, de ugyanakkor felhasználható egyenletes klimatizálásra is. Az igényeknek megfelelően a ketrecekbe juttatott levegőt vagy közvetlenül a külső légtérből szívjuk, vagy megfelelő klímaberendezésen keresztül juttatjuk az épületbe.

A találmányt részletesen kiviteli példa kapcsán a rajzok alapján ismertetjük.

Az 1. ábra a találmány szerinti ketrecrendszer egy részletét szemlélteti elölnézetben, míg a 2. ábra az 1. ábra szerinti részletnek a légelosztó dobozon keresztül vett metszete.

A 3. ábra a találmány szerinti ketrecrendszerrel ellátott épületet szemlélteti metszetben, mégpedig annak olyan változatát, ahol a légbevezető, csatorna a padló felett van elrendezve.

Amint az 1., 2. és 3. ábrákból látható a 15 épületben a ketrecek egymásra helyezve és ily módon egymás mellett több sorban vannak elrendezve. Az 1. ábra szerinti kiviteli példánál két ketrecsor között 3 légátbocsátó falakkal határolt 4 szellőződoboz van kialakítva, amely a ketrecsorok teljes hosszúságára és magasságára elnyúlóan helyezkedik el. Az épület 2 padozata alatt 5 légbevezető csatornák vannak kialakítva, amelyek a mindenkori feladatnak megfelelően ventillátorhoz, klímaberendezéshez vagy egyszerűen az atmoszférához vannak csatlakoztatva. Az 5 légbevezető csatornák és a 4 légelosztó dobozok között 6 összekötőszervek vannak, amelyekbe 9 szabályozókarokkal kívülről működtethető 7 záró- ill. szabályzószervek vannak elrendezve.

A ketrecek természetesen az ismert szerkezeti részekkel mint 10 etetővályúval, 11 fenékráccsal, 12 trágyaekével stb. is el vannak látva. Ezek a szerkezeti részek ugyanúgy mint a 13 ketrecváz hagyományos, igy ezekkel részletekben nem kívánunk foglalkozni.

Az 1. és 2. ábrákon azon megoldás látható, ahol az épületben a padozat alatt vannak a légbevezető csatornák elrendezve. A légbevezető csatornák azonban bizonyos esetekben pl. amikor a padozat alatti utólagos beépítés nehézségeket okoz, a 3. ábrán látható módon a épületben a ketrec padozat fölött lehetnek elrendezve, amelyeket a 3. ábrán a 16 hivatkozási szám jelöl. Ezen légbevezető csatornák fölött helyezkednek el az 1 ketrecek és közöttük a 4 légelosztó dobozok. Természetesen a 4 légelosztó dobozok csatlakozásánál is 7 záró ill. szabályzószervek vannak elrendezve.

A találmány szerinti elrendezés további előnyös lehetőséget rejt magában. Amint az 1, és 2. ábrán látható, a 4 légelosztó dobozokban az 1 ketrecek szintjéig 8 világítótestek vannak befüggesztve, amelyek így közvetlenül minden egyes ketrecet külön-külön és azonos módon világítanak meg. Ugyanez az egyenletesség áll fenn a bevezetett levegő esetén is, tekintettel arra, hogy a légelosztó dobozok nem tekinthetők vezetéknek és így azoknak mindegyik pontján azonos nyomás uralkodik. Ebből kifolyólag mindegyik ketrecben azonos sebességű, nyomású és hőmérsékletű levegő lép be.

A találmányt olyan kiviteli példa kapcsán ismertettük, ahol a légelosztó doboz két ketrecsor között foglal helyet. Azonban a találmány megvalósítható úgy is, hogy szélesebb ketrecek esetén az egymásra helyezett ketrecek közepükön vannak légátbocsátó falakkal határolt légelosztó dobozokkal szétválasztva. Ennek a megoldásnak is azonos a működésmódja a két ketrecsor között kialakított légelosztó dobozos megoldással.

falakkal (3) határolt légelosztó dobozai (4) vannak és a légelosztó dobozok (4) a légbevezető csatornákkal (5) állnak kapcsolatban és a légbevezető csatornák (5) és légelosztó dobozok (4) között záró- illetve szabályzószervek (7) vannak elrendezve.

2. Az 1. igénypont szerinti ketrecrendszer kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a légelosztó dobozokban (4) az egyes ketrecek (1) szintjéig belógó függesztett világítótestek (8) vannak elrendezve.

Claims (3)

1. Szabadalmi igénypontok

   1. Keresztszellőzésű ketrecrendszer, ahol a ketrecek egymásra helyezve, sorokat alkotva vannak az épületben elrendezve, azzal jellemezve, hogy az épületben pa- 5 dozat (
2. 2) alatti légbevezető csatornák (5) vagy közvetlenül a padozat felett légbevezető csatornák vannak elrendezve és két-két ketrecsor (1) között elrendezett vagy egy ketrecsort függőlegesen kettéválasztó, légátbocsátó
3. 3 lap rajz 3 ábrával