HU176763B - Eljárás 2-szubsztituált I,4-dihidroxi-3-metilén-ciklopentán- -származékok előállítására - Google Patents

Description

A találmány tárgya új eljárás az optikailag aktív és racém VIII általános képletű 2-szubsztituált 1,4-dihidroxi-3-metilén-ciklopentán-származékok — ahol R¹¹ jelentése egyenes vagy elágazó, rövidszénláncú alkil- vagy 1-alkenil-csoport vagy hidrogénatom, és a-kötésvonal β-térállást jelöl — előállítására.

A találmány szerint az optikailag aktív és racém VIII általános képletű vegyületeket oly módon állítjuk elő, hogy optikailag aktív vagy racém III általános képletű 4a -halogénmetil -ciklopenta[b]furán -származékokat — ahol X halogénatomot, meziloxi- vagy toziloxi-csoportot, a -r- kötésvonal α-, a — kötésvonal β-térállást, a ~ kötésvonal«-és/vagy β-térállást jelent— inért, aprotikus, szerves oldószerben IX általános képletű foszfóniumsókból — ahol 0 jelentése fenil-csoport, Y halogénatomot vagy egy mono-(rövidszénláncú)alkil-szulfát-csoportot jelent, és Rⁿ jelentése a fenti—X általános képletű bázisokkal — ahol Me alkálifématomot jelent — képzett foszforánokkal reagáltatunk, és a kis mennyiségben keletkező XI általános képletű optikailag aktív vagy racém 3a-halogénmetil-származékokat — ahol R¹¹ és X, valamint a---és — kötésvonal jelentése a fenti .— kívánt esetben elkülönítésük után bázissal dehidrohalogénezzük.

A találmány szerint előállított VIII általános képletű 2-sZuhSztítuált ^rl ,4-dihidroxi-3-inetilén-ciklQpentán-szárértékes retrólan-analógok, és mint ilyenek a ptetóöek szintézisénél intermedierként használhatók fel.

Ezen vegyületeket krizantémsav-származékokkal aci lezve, majd oxidatív úton átrendezve állíthatjuk elő a pi retrin-származékokat.

Az inszekticid hatású anyagok közül kiemelkedő biológiai aktivitással rendelkeznek a természetes piretrínek. Ezen anyagok inszekticid hatása igen alacsony koncentrációban nyilvánul meg, ugyanakkor emlősökre gyakorlatilag atoxikusak. Járulékos hatásaik, így például a „taglózó hatás” (knock-dawn), a repellens (elűző) hatás stb. is kiválóak. Bár a természetes eredetű piretrineket több mint 100 éve használják inszekticidként, rezisztencia kifejlődésével nem kell számolnunk. Szemben más típusú inszekticidekkel a természetes piretrínek használata mind az ember közvetlen környezetében, mind mezőgazdasági vonatkozásban elsősorban környezetvédelmi szempontból indokolt és egyre terjedőbb.

A természetes piretrínek az elsősorban trópusi országokban termelt Chrysanthemum cinerariaefolium növény virágjából extrakciós úton nyert olajban fordulnak elő egyéb, nem inszekticid hatású vegyületek, így zsírsavak, szterolok, flavonoidok, klorofill kíséretében.

Az úgynevezett „piretrum extrakt” 6 aktív inszekticid hatású összetevőjének a szerkezetét az I általános képlettel szemléltethetjük. Az 1. táblázatban foglaltuk össze a vegyületek triviális nevét &az egyes vegyületekhez tartozó, az I általános képletre vonatkozó szubsztituens jelentéseket.

1. táblázat
Triviális név '	R'	R’
Piretrin I	vinil-	metil-
Piretrin II	vinil-	karbometoxi-
Cinerin I	metil-	metil-
Cinerin II	metil-	karbometoxi-
Jazmolin I	etil-	metil-

Jazmolin II | etil- j karbometoxiLátható, hogy a vegyületek kémiailag az „I” sorozatban a krizantémsav (R² jelentése metil-csoport), vagy a „II” sorozatban a piretrinsav (R² jelentése karbometoxicsoport) és az Összefoglalóan retrolonoknak nevezett ciklopsntán-on-alkoholok észterei. E vegyületekben mind a sav-komponens, mind az alkohol-komponens aszimmetria-centrumo(ka)t tartalmaz, így mindkét komponens önmagában optikailag aktív.

E vegyületek tiszta állapotban való előállítása növényi forrásból rendkívül nehéz. A molekulák nagy fizikaikémiai hasonlósága miatt az egymástól való elválasztásuk csak igen hosszadalmas és költséges kromatográfiás műveletekkel oldható meg, melynek során rendszerint részleges epimerizáció is bekövetkezik.

Mindazonáltal néhány esetben sikerült ezt az elválasztást megcsinálni, és ismert az a tény, hogy a „piretrum extrakt” egyes komponenseinek hatáserőssége és stabilitása jelentősen eltérő. Például a piretrin I és a cinerin I erősebb hatású, mint a jasmolin I. [J. Science of Food and Agrieulture Vol. 13, 260. (1962)], ugyanakkor a cinerin I és a jasmolin I jóval stabilabbak, mint a piretrin I [Pyrethrum Post, Vol.9, 17. (1968)]. Régi igény, a piretrinek, illetve a rokon szerkezetű származékok (piretroidok) szintetikus előállítása.

A természetes piretrinekhez legközelebb álló szintézissel előállított anyag a bioalletrin és az S-bioalletrin (az I általános képletben R¹ jelentése metil-csoport, R² jelentése hidrogénatom). Előbbi termék a d-(+)-transz-krizantémsav racém alletrolonnal képzett észtere, míg az utóbbi termékben az alkohol komponens is rezolvált (+). jobbra forgató alletrolon.

Ismeretes például a 7.413,401 számú holland szabadalmi bejelentésből, hogy az S-bioalletrin inszekticid hatása többszöröse a bioalletrin azonos módon mért aktivitásának.

A racém „természetes” piretrinek totálszintézisére ismeretes néhány megoldás. Ezek Összefoglalása megtalálható a J. E. Casida szerkesztésében megjelent Pyrethrum the Natural Insecticide című könyv (Academic Press, N. Y., London 1973), 4. fejezetében.

Az optikailag aktív, a természetessel megegyező konfigurációjú „természetes” piretrinek szintézisére mindezideig csak elvi lehetőség volt, azaz a racém ( ±) retrolon rezolválása, majd a megfelelő enantiomer acilezése d-(4-)-transz-krizantémsavvaí.

A racém ( ±)-retrolonok rezolválása igen nehezen kivitelezhető, rendkívül gazdaságtalan eljárás. Ismeretes például egy, a megfelelő szemikarbazidon keresztül történő rezolválás [J. Org. Chem. 29, 5225, (1964)].

Optikailag aktív anyagok előállításánál a rezolváíást a szintézis gazdaságosságának fokozása céljából előnyös minél koraibb fázisban elvégezni.

Bevezetőben vázolt eljárásunk az első, iparilag kivitelezhető szintézismódszer, mellyel mind optikailag aktív, a természetessel megegyező optikai forgatású „természetes” piretrinek, mind számos eddig le nem írt, új, rokonszerkezetű piretrinanalóg előállítható. Eljárásunk természetesen alkalmas az S-bioalletrin előállítására is.

Miként az általános képletből látható, a találmány szerint előállított VIII általános képletű vegyületek három aszimmetriacentrumot tartalmaznak, nevezetesen a ciklopentán-gyűrű 1-, 2- és 4-helyzetében. A képletből azonban az is látható, hogy ezen aszimmetria-centrumok relatív konfigurációja kötött. A szubsztituensek mindegyike a kváziplanárisnak tekinthető metilén-ciklopentán-gyűrű azonos oldalán helyezkedik el.

A prosztaglandin-kémiából jól ismert a cisz-alkeniloldallánc bevitel a Wittig-reakció segítségével [Tetrahedron Letters 49, 4505. (1976) és J. Org. Chem 28, 1128. (1963)]. Ennek során egy biciklusos laktol-származékot reagáltatnak alkalmas foszfóniumsókból erős bázissal képzett foszforánokkal. A foszforánok képzésére erős bázisként a dimetilszulfoxid nátriumszármazékát (dimsil-nátrium) alkalmazzák.

Gyengébb bázisok alkalmazását a nem kielégítő mértékű foszforán-képződés miatt nem javasolták.

A fenti, ismert eljárás azonban a III általános képletű vegyületek alkilezésére nem bizonyult alkalmasnak. Azt találtuk ugyanis, hogy az alkalmazott erős bázis által kialakított alkoxid-anion bomlási reakciót indít el a hozzá képest β-helyzetü halogénmetil-csoport részvételével, és a fellépő mellékreakciók miatt a VIII általános képletű vegyületek csak mintegy 3—5% kitermeléssel állíthatók így elő.

Meglepő módon azt találtuk, hogy ha a foszforánok képzését nem homogén fázisban dimsil-nátriummal, hanem heterogén fázisban X általános képletű alkálifém-alkoholátokkal végezzük, akkor a kisebb báziserősség miatt a mellékreakciók fellépése elmarad, és jó kitermeléssel kapjuk a VIII általános képletű vegyületeket. A foszfóniumsó ugyan csak részben alakul át foszforánná a találmány szerinti reakciókörülmények között, kisebb mértékben mint a dimsil-nátrium alkalmazása esetén, azonban ez a Wittig-reakció sebességét számottevően nem befolyásolja károsan, mivel a Wittig-reakció a rendszerből a foszforánt állandóan elhasználván végül is a teljes foszfóniumsó mennyiség foszforánná alakulását idézi elő.

A találmány szerinti eljárás kiindulási anyagaiként szereplő III általános képletű vegyületeket előállíthatjuk az irodalomban [Tetrahedron Letters 50, 4639—42. (1976)] ismertetett módon előállítható 3,3aa,4,5,6a«hexahidro-2-oxo-4z-hidroximetil^-hidroxi-2H-ciklopenta[b]furán szelektív haíogénezése, illetve tozilezése vagy mezilezése és azoxo-csoportezt követő önmagában ismert redukciója útján.

A találmány szerinti eljárás során inért, aprotikus, szerves oldószerekként előnyösen alkalmazhatók az alifás, aromás vagy az aliciklusos szénhidrogének, mint például a paraffin-frakciók, mint a petroléterek és a benzinek, a benzol, a toluoi, a xilolok, az éter típusú oldószerek, mint például a dioxán, vagy a tetrahidrofurán, vagy ezen oldószerek tetszés szerinti arányú, elegyei..

A találmány szerinti reakciót széles hőmérséklethatárok között hajthatjuk végre. Előnyösen mintegy 0 °C és mintegy 150 °C közötti hőmérsékleten dolgozunk. Öi lönösen előnyösen úgy járunk el, hogy a foszforán-kép» zést magasabb hőmérsékleten, előnyösen 25—150 ’C között végezzük, és a tulajdonképpeni Wittig-reakciót alacsonyabb hőmérsékleten, mintegy 0—70 °C között hajtjuk végre. Ha a reakciót az alkalmazott oldószer forráspontjánál magasabb hőmérsékleten hajtjuk végre, akkor a reakciót zárt edényzetben, túlnyomást alkalmazva végezzük.

A találmány szerinti eljárás során kis mennyiségben XI általános képletű vegyületek is képződnek. Ezeket a VIII általános képletű vegyületektől előnyösen oszlopkromatográfiásan választhatjuk el. Ezek a vegyületek azonban nem tekinthetők értéktelen melléktermékeknek, mivel bázissal kezelve könnyen VIII általános képletű vegyületekké lehet őket alakítani.

A találmány szerinti eljárás egyik előnyös végrehajtási módja az, hogy a IX általános képletű foszfóniumsókat ekvivalens mennyiségű nátrium-etoxiddal reagáltatjuk toluolban 90—100 °C-on, majd a szobahőfokra visszahűtött szuszpenzióhoz valamely III általános képletű laktol mintegy 1/3 ekvivalensnyi mennyiségét adjuk.

A képződött termékeket oszlopkromatográfiásan szétválasztjuk. Az elkülönített XI általános képletű vegyületet etanoiban nátrium-etoxíd alkalmazásával a megfelelő VIII általános képletű vegyületté alakítjuk.

A találmány szerinti eljárás előnye, hogy segítségével a szabad hidroxil-csoportokat tartalmazó 4a-halogénalkil-csoportot viselő III általános képletű laktol-származékok Wittig-reakcióját jó terméssel, számottevő mellékreakció fellépése nélkül hajthatjuk végre. Az eljárás az alkalmazott reakciópartnerek könnyű kezelhetősége és hozzáférhetősége miatt igen alkalmas ipari méretben történő megvalósításra is.

A találmány szerinti eljárás további részleteit a kiviteli példák szemléltetik a találmány korlátozásának szándéka nélkül.

A nyers terméket szilikagélen 1:1 arányú etilacetát— petroléter-eleggyel kromatografáljuk. A terméket tartalmazó frakciókat egyesítjük, az oldószert vákuumban ledesztilláljuk.

így 1,04 g (70%) cím szerinti vegyületet nyerünk, amely színtelen vagy enyhén sárga olaj.

R_f— 0,46 (Kieselgel 60 F₂₃₄ Art. 5719 jelű lemezen 2: 1 arányú etilacetát—petroléter-eleggyel futtatva.)

IR (f. film): 3400, 2920, 1445, 1330, 1300, 1000, 720 cm^-1

2. példa β ,4 3-Dihidroxi-2 3-(pent-2-cisz-énií)-3-metiléncikIopentán ml vízmentes toluolba bemérünk 3,12 g (8,1 mmól) n-propil-trifenilfoszfónium-bromidot és 0,55 g (8,1 mmól) nátrium-etoxidot. Keverés és vízmentes nitrogén védőgáz alkalmazása mellett a reakcióelegy hőmérsékletét 90—100 °C-ra emeljük és ezen a hőmérsékleten tartjuk 1 órán át. Az enyhén vörös színű szuszpenziót keverés közben szobahőmérsékletre hűtjük, hozzáadjuk 0,52 g (2,7 mmól) 3,3aa,4,5,6,6aa-hexahidro-2,5 β-dihidroxi-4a-kIórmetil-2H-ciklopenta[b]furán 10 ml vízmentes toluollal készített oldatát, majd a reakcióelegyet 40 °C-on 5 órán át intenzíven keverjük.

A továbbiakban az 1. példában leírt módon járunk el. így 0,34 g (68%) cím szerinti vegyületet nyerünk, amely színtelen vagy enyhén sárga olaj.

R_f=0,48 (Kieselgel 60 F_2J4 jelű lemezen, 2: 1 arányú etilacetát—petroléter-eleggyel futtatva.)

1. példa β,4 S-Dihídroxi-2 3-(but-2-cisz-éniI)-3-metilénciklopentán ml vízmentes toluolba bemérünk 9,83 g (26,5 mmól) etil-trifenil-foszfónium-bromidot és 1,8 g (26,5 mmól) nátrium-etoxidot. Keverés és vízmentes nitrogén védőgáz alkalmazása mellett a reakcióelegy hőmérsékletét 90—100 °C-ra emeljük és ezen a hőmérsékleten tartjuk 1 órán át. Az enyhén vörös színű szuszpenziót keverés közben szobahőmérsékletre hűtjük, hozzáadjuk 1,7 g (8,8 mmól) 3,3aa,4,5,6,6aa-hexahidro-2,5«-dihidroxi-4a-klórmetil-2H-ciklopenta[b]furán 30 ml vízmentes toluollal készített oldatát és a reakcióelegyet 40 °C-on 5 órán át intenzíven keverjük. Szobahőmérsékletre történő hűtés után a szilárd részeket kiszűrjük, 20 ml etilacetáttal mossuk, és a szűrletet vákuumban bepároljuk. A maradékként nyert barna olajat vagy közvetlenül kromatografáljuk, és akkor a megfelelő VIII és XI általános képletű vegyületeket kapjuk meg külön-külön, vagy először a kapott barna olajat 50 ml etanoiban 200 mg (3 mmól), nátrium-etoxiddal 40—50 °C-on 2 órán át keverve dehídrohalogénezzük, és csak ezután végezzük el a kromatográfiás tisztítást. Ez esetben az oldószer vákuumban történő ledesztillálása után nyert maradékot 50 .'áll etílacetátban oldjuk, az oldatot vízzel mossuk, majd vízmentes nátrium-szulfáton történő szárítás után szüljük és az oldószert vákuumban ledesztilláljuk.

3. példa β,4 β-Dihidroxi-2 3~(pent-2-císz-4-diénil)-3-metilénciklopentán ml vízmentes benzolba bemérünk 3 g (7,8 mmól) allil-trifenil-foszfónium-bromidot és 0,53 g (7,8 mmól) nátrium-etoxidot. Keverés és vízmentes nitrogén védőgáz alkalmazása mellett a reakcióelegy hőmérsékletét 50 °C-ra emeljük és fél órán át 50 °C-on tartjuk. A vörös színű oldathoz a lehűtés után 0,5 g (2,6 mmól) 3,3aa,4,5,6,6aa-hexahidro-2,5 j3-dihidroxi-4a-klórinetiI-2H-ciklopenta[b]furánt adunk. A reakcióelegyet intenzíven keverjük szobahőfokon 12 órán át. A továbbiakban az 1. példában megadott módon járunk el.

így 0,3 g (65%) cím szerinti vegyületet nyerünk, enyhén. sárga olaj alakjában.

R_f=0,42 (Kieselgel 60 F₂₃₄ Art 5719 jelű lapon, 2:1 arányú etilacetát—petroléter-eleggyel futtatva).

4, példa β,4 [3-Dihidroxí-2 p-(prop-2-énil)-3-metilénciklopentán ml vízmentes toluolba bemérünk 3,57 g (10 mmól) metií-trifenil-foszfónium-mono-metil-szulfátot és 0,74 g (10 mmól) kálium-etoxidot. Keverés és vízmentes nitro3 gén védőgáz alkalmazása mellett a reakcióelegy hőmérsékletét 90—100 °C-on tartjuk, 1 órán át. A reakcióelegy hőmérsékletét ezután 40—50 °C-ra hűtjük, és 0,63 g (3,3 mmól) 3,3a«,4,5,6,6aa-hexahidro-2,5 β-dihidroxi-4a-klónnetil-2H-ciklopenta[b]furánt adunk hozzá. A reakcióelegy hőmérsékletét 80 °C-ra emeljük és 5 órán át intenzíven keverjük. A továbbiakban az 1. példában levő módon járunk el.

így 0,38 g (75%) cím szerinti vegyületet nyerünk színtelen olaj formájában.

R_f=0,43 (Kieselgel 60 F₂₅₄ Art 5719 jelű lapon, 2: 1 arányú etilacetát—petroléter-eleggyel futtatva).

5. példa β,4 p-Dihidroxi-2 fi-(pent-2-cisz-énil)-3-mctiIénciklopentán ml vízmentes toluolba bemérünk 7,25 g (18,8 mmól) n-propil-trifenil-foszfónium-bromidot és 1,28 g (18,8 mmól) nátrium-etoxidot. Keverés és vízmentes nitrogén védőgáz alkalmazása mellett a reakcióelegy hőmérsékletét 90—100 °C-ra emeljük és ezen a hőmérsékleten tartjuk 1 órán át.

Az enyhén vörös színű szuszpenziót keverés közben szobahőmérsékletre hűtjük, hozzáadjuk 1,5 g (4,6 mmól) 3,3aa,4,5,6,6aa -hexahidro -2,5 β -dihidroxi -4a -toziloxi metil-2H-ciklopenta[b]furán 20 ml vízmentes toluollal készített oldatát, majd a reakcióelegyet 40 °C-on 4 órán át intenzíven keverjük.

A továbbiakban az 1. példában leírt módon járunk el. így 0,57 g (68%) cím szerinti vegyületet nyerünk, amely színtelen vagy enyhén sárga olaj.

Rf=0,48 (Kieselgel 60 F_2Í4 jelű lemezen 2: 1 arányú etilacetát—petroléter-eleggyel futtatva.)

Hasonló eredményhez jutunk ha 1,5 g toziloxi-származék helyett 1,15 g meziloxi-származékot használunk kiindulási anyagként.

6. példa β,4 β-ϋϋη0Γοχί-2 P-(but-2-cisz-enil)-3-rr.etiIén-ciklopentán ml vízmentes etanolban feloldunk 115 mg (5 mmól) nátriumot, majd az oldathoz 1 g (5 mmól) 1 β.,4 β-dihidroxi-2p-(but-2-cisz~enil)-3a-klórmetil-cikIopentán 5 ml-es vízmentes etanolos oldatát adjuk. A reakcióelegyet 2 órán át kevertetjük 40 °C-on.

Az oldószert vákuumban ledesztilláljuk, a maradékot 20 ml etil-acetátban oldjuk, vízzel, majd telített vizes nátrium-kloríd-oldattal mossuk, nátrium-szulfáton szárítjuk.

A szárítószert kiszűrjük, és az oldószert vákuumban ledesztilláljuk. így 820 mg (97%) cím szerinti vegyületet nyerünk, amely színtelen, vagy enyhén sárga olaj. Fizikai állandói az 1. példában megadottakkal azonosak.

Claims (14)

1. Szabadalmi igénypontok

   1. Eljárás az optikailag aktív és racém VIII általános képletű 2-szubsztituált l,4-dihidroxi-3-metilén-ciklopentán-szárrnazékok — ahol

   R¹⁵ jelentése egyenes vagy elágazó rövidszénláncú alkilvagy 1-alkenil-csoport vagy hidrogénatom, és a-kötésvonal β-térállást jelöl — előállítására, azzal jellemezve, hogy optikailag aktív vagy racém III általános képletű 4a. -halogénmetil-ciklopenta[b]furán-származékokat — ahol X halogénatomot, meziloxi- vagy toziloxi-csoportot, a-kötésvonal α-, a-kötésvonal β-térállást, a ~ kötésvonal a-és/vagy β-térállást jelent — inért, aprotikus, szerves oldószerben 2—4 mólekvivalens IX általános képletű foszfóniumsóból — ahol 0 jelentése fenilcsoport, Y halogénatomot vagy egy mono-(rövidszénláncú)alkil-szulfát-csoportot jelent, és R¹¹ jelentése a fenti — 2—4 mólekvivalens X általános képletű bázissal — ahol Me alkálifématomot jelent, és R³, R⁴ és R⁵ jelentése azonos vagy eltérő, és hidrogénatomot vagy egyenes vagy elágazó rövidszénláncú alkil-esoportot jelent — 25 °C és 150 °C közötti hőmérsékleten képzett foszforánokkal 0 °C és 70 °C közötti hőmérsékleten reagáltatunk, és kis mennyiségben keletkező XI általános képletű optikailag aktív vagy racém 3a-halogénmetil-származékokat —- ahol R¹¹ és X, valamint a — és -kötésvonal jelentése a fenti — kívánt esetben elkülönítésük után bázissal 25 °C és 100 °C közötti hőmérsékleten dehidrohalogénezzük.
2. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja R¹¹ helyén metil-csoportot tartalmazó optikailag aktív és racém VIII általános képletű vegyületek — ahol a

   - kötésvonal β-térállást jelöl — előállítására, azzal jellemezve, hogy a reakciót egy az R¹¹ helyén metil-csoportot tartalmazó IX általános képletű foszfóniumsóból — ahol 0 és Y jelentése a fenti — képzett foszforánnal hajtjuk végre.
3. 3. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja R¹¹ helyén etil-csoportot tartalmazó optikailag aktív és racém VIII általános képletű vegyületek — ahol a

   - kötésvonal β-térállást jelöl — előállítására, azzal jellemezve, hogy a reakciót egy az Rⁿ helyén etil-csoportot tartalmazó IX általános képletű foszfóniumsóból — ahol 0 és Y jelentése a fenti — képzett foszforánnal hajtjuk végre.
4. 4. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja R¹¹ helyén vinil-csoportot tartalmazó optikailag aktív és racém VIII általános képletű vegyületek — ahol a — kötésvonal β-térállást jelöl — előállítására, azzal jellemezve, hogy a reakciót egy az Rⁿ helyén vinil-csoportot tartalmazó IX általános képletű foszfóniumsóból — ahol 0 és Y jelentése a fenti — képzett foszforánnal hajtjuk végre.
5. 5. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja Rⁿ helyén hidrogénatomot tartalmazó optikailag aktív és racém VIII általános képletű vegyületek — ahol a

   - kötésvonal β-térállást jelöl — előállítására, azzal jellemezve, hogy a reakciót egy az Rⁿ helyén hidrogénatomot tartalmazó IX általános képletű foszfóniumsóból — ahol 0 és Y jelentése a fenti — képzett foszforánnal hajtjuk végre.
6. 6. Az előző igénypontok bármelyike szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a reakciót egy az X helyén klóratomöt tartalmazó optikailag aktív vagy racém III általános képletű vegyülettel — ahol a —, a — és a ~ kötésvonal jelentése a fenti — hajtjuk végre.
7. 7. Az 1—5. igénypontok bármelyike szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a reakciót egy az X helyén brómatomot tartalmazó optikailag ak4 tív vagy racém III általános képletű vegyülettel — ahol a —, a-és a ~ kötésvonal jelentése a fenti — hajtjuk végre.
8. 8. Az 1—5. igénypontok bármelyike szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a reakciót egy az X helyén meziloxi-csoportot tartalmazó optikailag aktív vagy racém III általános képletű vegyülettel — ahol a---, a — és a ~ kötésvonal jelentése a fenti — hajtjuk végre.
9. 9. Az 1—5. igénypontok bármelyike szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a reakciót egy az X helyén toziloxi-csoportot tartalmazó optikailag aktív vagy racém III általános képletű vegyülettel — ahol a —a — és a — kötésvonal jelentése a fenti — hajtjuk végre.
10. 10. Az előző igénypontok bármelyike szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a reakciót inért, aprotikus, szerves oldószerként alifás, aliciklusos és/vagy aromás szénhidrogének, előnyösen benzol, toluol vagy xilol, vagy éter típusú oldószerek, előnyösen dioxán vagy tetrahidrofurán, vagy ezen oldószerek keverékei jelenlétében hajtjuk végre.
11. 11. Az előző igénypontok bármelyike szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a IX általános képletű foszfóniumsókból — ahol 0, Y és R¹¹ jelentése az 1. igénypont szerinti — Me helyén nátriumvagy káliumatomot tartalmazó X általános képletű bázisokkal — ahol R³, R⁴ és R⁵ jelentése az 1. igénypont

    5 szerinti — képezzük a foszforánt.
12. 12. Az előző igénypontok bármelyike szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a XI általános képletű vegyületek — ahol R¹¹ és X, valamint a — és a — kötésvonal jelentése az 1. igénypont szerinti 10 — dehidrohalogénezését elkülönítésük után hajtjuk végre.
13. 13. Az előző igénypontok bármelyike szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a XI általános képletű vegyületek — ahol R¹¹ és X, valamint a

    15 —- és a-kötésvonal jelentése az 1. igénypont szerinti — dehidrohalogénezését erős bázisként nátrium- vagy kálium-alkoholátok vagy szerves bázisok alkalmazásával hajtjuk végre.
14. 14. Az előző igénypontok bármelyike szerinti eljárás 20 foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a XI általános képletű vegyületek — ahol R^u és X, valamint a — és a — kötésvonal jelentése az 1. igénypont szerinti — dehidrohalogénezését alkanolok jelenlétében hajtjuk végre.