HU176270B - Quich-release device for brake cylinder of storing spring - Google Patents

Description

A találmány elsősorban gépjárművek fékrendszereinél alkalmazható gyorskioldó szerkezetre vonatkozik olyan tárolórugós fékhengerhez, amelynek a nyomótárcsát mozgató dugattyúját az egyik oldalán rugóházban élhelyezkedő tárolórugó ereje terheli, a másik oldalára pedig a hengertérben levő sűrített levegő gyakorolhat nyomást.

A gépjárművek fékrendszereiben a tárolórugós fékhengernek az a feladata, hogy a készenléti légnyomás csökkenésekor a fékhengert mechanikusan működtesse. Ily módon a fék vezetékben fellépő meghibásodás ellenére is a járművet még fékezni lehet. Különböző okokból kívánatos azonban az, hogy adott esetben a féket különösebb fáradtság nélkül ismét oldani lehessen például azért, hogy a járművet el lehessen vontatni. Az ismert tárolórugós fékhengereknél az oldószerkezet olyan csavarorsóból áll, amely a rugókamra belsejében egy hüvelyben helyezkedik el úgy, hogy a csavarorsó az elfordulás ellen biztosított menetes hüvelyhez csatlakozik és így a csavarorsó forgatásakor a menetes hüvely belső végén olyan ütköző van, amely a dugattyú belső oldalán rögzített felületnek ütközik. Ennél az oldószerkezetnél hátrányos az, hogy a tárolórugó oldásához, illetve megfeszítéséhez a csavarorsó sokszoros körülfordítása szükséges. Mielőtt a tárolórugó ismét üzemképes lenne, ráadásul a menetes orsón átdugott, ütközőként szolgáló keresztcsapot is ismét az alsó helyzetébe kell visszacsavarni. Ehhez is ismét számos körülforgatás szükséges (DE — Gbm 7 118 947).

Ismertek a tárolórugós fékhengereknek olyan oldószerkezetei is (DE-Gbm 75 29 921), melyeknél a dugattyú egy, a rugókamrába nyúló dugatytyunyakkal együtt közvetlenül egy tengely irányban eltolható dugattyúcsövön van vezetve úgy, hogy a dugattyúcsövön és a dugattyúnyakon egy csap nyúlik át, mely a dugattyúcső és a dugattyúnyak falában levő lyukakon keresztül dugva ezt a két alkatrészt úgy köti össze, hogy ezek tengelyirányban a csap elfordításával vagy alakzáróan egymáshoz kapcsolhatók, vagy egymáshoz képest eltolhatok. A csap a dugattyúcső belsejében levő villával a dugattyúcső egy sugárirányú síkjában elforgatható, a villa pedig a dugattyúkamra homlokfelületén tömítve halad át és kívülről szerszám segítségével működtethető. Az ilyen oldószerkezetek azonban rendkívül drágák, nemcsak az alkalmazott alkatrészek nagy száma következtében, hanem' különösen a nagy előállítási költségek miatt is, amit a dugattyúcső, a csap és a dugattyúnyak megmunkálásánál keÚ számításba \enni. E mellett nem problémamentes a csap feszítése sem a tengelyirányú, a dugattyúcső belsejébe nyúló rugó segítségével, különös tekintettel az összeállításra és szétszerelésre.

Mindezekből kiindulva a találmány feladata az, hogy elsősorban a tárolórugós fékhenzerekhez olyan gyorskioldó szerkezetet szolgáltasson, amely egyszerű és különösen a megmunkálási kéltségek tekintetében olcsó kialakítású, a tárol ótugó oldását pedig egyetlen kézmozdulattal lehetővé teszi. Célja még a találmánynak, hogy a tárolórugós fékhenger dugattyúját olcsó présöntvényként készíthessük anélkül, hogy költséges utólagos megmunkálás legyen szükséges az oldószerkezet alkatrészei számára.

A találmány szerint e feladat megoldását az jellemzi, hogy a dugattyú a rugótérbe benyúló dugattyúnyakkal együtt tómitve van vezetve a tengelyirányban eltolható orsótengelyen, mely a tárolórugós fékhenger alaplapján tömítetten halad keresztül és melynek kinyúló végén nyomótárcsa van rögzítve. Az orsó tengelyen sugárirányban olyan csap van keresztül tolva, melynek végei az orsótengelyt körülvevő kulisszatárcsába nyúlnak oly módon, hogy a kulisszatárcsa vezetése következtében a csap alakzáróan érintkezik a dugattyú alapjával. A dugattyú alaplapja felől a rugótérbe nyúló dugattyúnyakon olyan sugárirányú mélyedések találhatók, melyek a kulisszatárcsa elforgatásakor és a kulisszatárcsán levő kimélyítésekkei való egybeeséskor befogadják a csapot a dugattyúval fennálló alakzáró kapcsolat feloldása mellett.

A gyorskioldó szerkezet a tárolóiugós fékhenger dugattyújának alaplapján van, a kulisszatárcsa pedig a rajta levő kulissza-hüvellyel műanyagból készülhet, míg a dugattyútest fröccsöntéssel olcsó módon állítható elő. Feszítő vagy torziós rugóként egyszerű, a dugattyú alaplapján és a kulisszatárcsán is megtámaszkodó tekercsrugó nyer alkalmazást, ily módon az oldószerkezet a dugattyú alaplapján, illetve az ezen levő mélyedésben szűk helyen lehet elhelyezve, tehát az egész tárolórugós fékhenger méretei kicsik maradhatnak. A gyorskioldó szerkezet különös előnye a csap működésbiztos automatikus visszavezetése a dugattyúval kapcsolódó alakzáró helyzetbe, amikor a dugattyú az oldás után ismét feltöltődik sűrített levegővel.

Amennyiben a kulisszatárcsa és a vele kapcsolt kulissza-hüvely elhasználódik, úgy rendkívül egyszerűen lehetséges a csere: mivel az egyetlen kopó alkatrész a kulisszatárcsa, a dugattyúrúd, illetve az orsótengely és maga a dugattyú a tárclórugós fékhengerben maradhat anélkül, hogy ezeknek az alkatrészeknek a cseréje szükséges lenne. Ily módon a gyorskioldó szerkezet nemcsak az előállítás tekintetében bizonyul olcsónak, hanem a tartós üzemben is költségmegtakarítást jelent.

A célszerű kialakítást és az előnyös továbbfejlesztést a találmány igénypontjai ismertetik.

A következőkben a találmány egy kiviteli példa alapján ismertetjük a csatolt ábrák segítségével.

1. ábra. A tárolórugós fékhengert a gyorskioldó szerkezettel magába fogadó kombinált henger hosszanti metszete,

2. ábra. A 3. ábra szerinti II—II vonal mentén vett felső és alsó metszetfelet egyesítő metszeti kép,

3. ábra. A 2. ábra III—III vonala mentén vett metszet,

4. ábra. Λ kulisszatarcsának a vele szerkezetileg összefüggő Kahssza-h üvtú.’ycl részben elmetszett nézete,

5. ábra. A tartótárcsa nagyított nézete.

Az 1. ábrán látható rajz olyan kombinált üzemi fékhengert és tárolórugós fékhengert tüntet fel, amely az 1 üzemi fékhengerből és a 3 tárolórugós fékhengerből tevődik össze. Az ábrázolt kiviteli példa esetében az 1 üzemi fékhenger membránhengerként van kiképezve és a fék, a fékkar, vagy hasonló működtetésére szolgál. A 3 tárolórugós fékhenger az ismert módon van összekapcsolva az üzemi fékhengerrel és az 5 hengerteret, valamint a 7 rugóteret tartalmazza. Az 5 hengerteret a 7 rugótértől a hengerházban eltolható 9 dugattyú választja el, ha az 5 hengerteret a (nem ábrázolt) csatlakozáson keresztül sűrített közeggel töltjük fel, akkor az 1. ábrának megfelelően a 9 dugattyú jobbra tolódik el és a 7 hengertérben levő 11 tárolórugót összenyomja. A 9 dugattyúnak ezen elmozdulása közben a 7 rugótér az alul feltüntetett 13 orron keresztül „lélegzik”.

A 9 dugattyú az 1. ábrán menetállásban van ábrázolva és a következőkben ismertetendő gyorskioldó szerkezeten keresztül azzal a 15 orsótengellyel áll kapcsolatban, amely az önmagában ismert módon az 1. ábra szerint a bal oldali végén tud hatni az üzemi fékhengerben levő 17 elválasztó membránra. Erre a célra a 15 orsótengely előbb említett végén a 19 nyomótárcsa található, célszerű módon az orsótengelyhez képest a nyomótárcsát elforgathatóan tartja a 21 csavar. A 15 orsótengelyen keresztül halad át a 23 csap (1.—3. ábra), mely az orsótengely megfelelő furatán nyúlik keresztül és eltolódás ellen biztosítva van. A 23 csap a 25 kulisszatárcsával van kapcsolatban, amelyben a 3. ábra szerint a csap hosszúságának megfelelő 27 és 29 sugárirányú kimélyítés van. A kulisszatárcsának a 2. ábra szerinti bal oldalán a 31 rövid váll van, a 2. és a 4. ábra szerinti jobb oldalán pedig a megnyújtott 33 kulissza-hüvely van kiképezve. Az 1. ábrán és a 2. ábra felső metszetfelén ábrázolt helyzetben látható, hogy a 23 csap a 9 dugattyú 35 alaplapjához ér, tehát a dugattyúhoz képest jobb felé irányuló eltolódás ellen biztosítva van. Célszerű módon a dugattyúnak a 35 alaplapján a 23 csap felé eső oldalon helyezkedik el a 37 tartótárcsa (5. ábra). A 37 tartótárcsa a következőkben leírt módon van az alaplapon alakzáróan megfogva és ellenálló, kopásálló anyagból van készítve, míg a 9 dugattyú célszerű módon présöntött alumíniumból van.

A 3. ábrából kitűnik, hogy a 25 kulisszatárcsát a 29 tekercsrugó veszi körül. A 39 spirálrugó egyik vége a kulisszatárcsa 41 nyúlványába kapaszkodik (3. ábra), az ellentétes vége pedig a 43 csapon van rögzítve. A 43 csap a dugattyú 35 alaplapjából emelkedik ki az 1. és a 2. ábra szerint balfelé és az 5. ábrán feltüntetett, a tartótárcsa külső kerületénél levő 45 horonyba nyúlik be. Egyidejűleg a tartótárcsán található a 47 furat, amelyen keresztül ugyancsak a dugattyú alaplapjából kiálló 49 csap halad keresztül. Ily módon a 37 tartótárcsa biztosítva van a dugattyúhoz képest elfordulás ellen.

Az előzőekben leírt spirálrugó oly módon van megfeszítve a 41 nyúlványra akasztva, hogy a 25 kulisszatárcsát a 3. ábra szerint az óramutató járásának irányába igyekszik elfordítani. A kulisszatárcsa óramutató irányába történő elfordulását a 49 csap határolja, amely átnyúlik a 37 tartótárcsa 47 furatán és azon az ív alakú 51 résen is, ami a kulisszatárcsában van kiképezve. A 3. ábrán a kulisszatárcsa ütköztetett helyzete van feltüntetve úgy, hogy a 49 csap az 51 rés egyik végéhez ér és így megakadályozza a további, az óramutató járásával megegyező elfordulást.

Amint a 4. ábrán látható, a kulisszatárcsával egy anyagból kiképzett 33 kulisszahüvelyben átlósan egymással szemben levő 53 rések vannak. A két lehetőség szerint széles rés az egyik hosszanti oldalon egyenesen halad, míg a másik hosszanti oldalon az 55, illetve 57 vezérlőgörbe alakot ölti. Az 51 és 53 rés a kulisszatárcsa szakaszán a 27 és 29 sugárirányú kimélyítésbe megy át. A 9 dugattyú 35 alaplapjáról emelkedik ki a 15 orsótengelyen tömítetten vezetett 59 dugattyúnyak jobb felé (1. és 2. ábra). Az 59 dugattyúnyakban a kulisszatárcsának megfelelő módon van kialakítva két egymással szemben levő sugárirányú mélyedés, amelyek közül a, 61 mélyedés a 2. ábra alsó félmetszetén van feltüntetve. A 61 és 63 sugárirányú mélyedés megfelelő módon illeszkedik a 23 csap hosszához úgy, hogy a 23 csapot a következőkben leírt módon a 61 és 63 mélyedésen belül a dugattyúhoz képest tengelyirányban végig lehet vezetni. Az előzőekben leírt 37 tartótárcsán (5. ábra) hasonlóan sugárirányú 65 és 67 rések vannak és a 37 tartótárcsa az előzőekben leírt alakzáró kapcsolat következtében úgy helyezkedik el a 9 dugattyú 35 alaplapján, hogy az 59 dugattyúnyak 61 és 63 sugárirányú mélyedéseit a 37 tartótárcsa 65 és 67 sugárirányú rése fedi, amint ez a 2. ábra alsó félmetszetén a 61 és 67 sugárirányú mélyedés, illetve rés esetében fel van tüntetve. A 25 kulisszatárcsának a 39 tekercsrugó hatására fellépő elfordulása következtében a kulisszatárcsa 27 és 29 sugárirányú kimélyítése normális esetben nem fedi a 61 és 63, illetve 65 és 67 sugárirányú mélyedéseket, illetve réseket, ami azt jelenti, hogy bizonyos szögeltérés van közöttük, amint ezt a 61 és 63 mélyedés szaggatottan ábrázolt helyzetéből, valamint a 27 és 29 .kimélyítés kihúzva ábrázolt helyzetéből láthatjuk a 3. ábrán. Ha a kulisszatárcsát a következőkben leírt módon a 3. ábrának megfelelően az óramutató járásával ellentétes irányba elforgatjuk, akkor az előbb említett kimélyítéseket fedésbe hozhatjuk úgy, hogy a dugattyúhoz képest a csap a sugárirányú mélyedéseken belül elmozdulhat.

Az 1. és a 2. ábra szerint a 25 kulisszatárcsa bal oldalán van rögzítve a 69 biztosítótárcsa, becsavarva a dugattyú belső oldalánál. A rögzítés a szokásos csavarkötéssel is történhet a dugattyú belső oldalán. A 69 biztosítótárcsa megakadályozza a kulisszatárcsa nem kívánt oldását vagy kiesését, ha a 23 csap az alaplappal, illetve a 37 tartótárcsával nincs rögzítve, ami a hosszanti mozgás ellen jelent biztosítást. A 15 orsótengelynek az l.ábra szerinti jobb oldali végén a 71 négylapú megmun kálás látható, amelyre a négylap elforgatására alkalmas kulcsot lehet illeszteni. Célszerű módon az orsótengely jobb oldali végét a 73 porvédő fedi be, amelyet az orsótengely elforgatásának céljából le lehet venni.

Menetállásban a 9 dugattyú és a 15 orsótengely a 23 csap segítségével van egymással alakzáróan összekapcsolva, azaz a csap a tartótárcsán felfeküdve a tengelyirányú relatív elmozdulást megakadályozza. · Ha az 5 hengertér nyomásmentes, akkor a szokásos módon tud működni all tárolórugó és az 1. ábrának megfelelően a 9 dugattyút balra tolja el. Az 5 hengertérbe bevezetett sűrített levegő hatására a fékezési helyzetből a 9 dugattyúnak az 1. ábra szerint jobbra irányuló eltolódása megfelelő mértékben a 15 orsótengely eltolódását eredményezi.

Ha az 5 hengertér lelevegőzése után a 9 dugattyú ellentétben az 1. ábrával a bal oldali helyzetben van, amelyben a 19 nyomótárcsa megfelelő mértékben kitolódott, akkor lehetővé kell tenni azt, hogy a 15 orsótengelyt is oldani tudjuk, azaz az 1. ábra szerint jobbra tudjuk eltolni akkor, ha az 5 hengertér feltöltése valamilyen okból többé nem lenne lehetséges. A fékoldást tehát lehetővé kell tenni a tárolórugós fékhenger fékezési helyzetében, ha az 5 hengerteret nem tudjuk ismét sűrített levegővel ellátni. A fék oldására a 71 négylapú orsóvégre hajtókart illesztünk és az orsótengelyt a 3. ábrának megfelelően elfordítjuk az óramutató járásával ellentétes irányban, ez azt jelenti, hogy a 39 tekercsrugó megfeszül és a 23 csap a 27 és 29 kimélyedésben elhelyezkedve helyzetét megváltoztatja az óramutatóval ellentétes elfordulás következtében

Amikor a 25 kulisszatárcsa 27 29 kimélyítése fedésbe kerül a tartótárcsa 65 és 67 sugárirányú résével és az 59 dugattyúnyak 61 és 63 sugárirányú mélyedésével, akkor a dugattyú és az orsótengely közötti erőkapcsolat oldódik, a 23 csap pedig az 1. és 2. ábrának megfelelően jobbra haladó tengelyirányú mozgással végig tud haladni a kulisszahüvely 53 résén és a dugattyúnyak 61 és 63 sugárirányú mélyedésén belül. Az orsótengely és a vele kapcsolatban levő csap ez esetben a fék működtető rendszerének rugalmas visszaállító ereje hatására az 1. és 2. ábra szerint jobb felé visszatolódik, adott esetben például 20 mm-es szakaszon. Ily módon a fék oldottá válik.

A dugattyú és az orsótengely közötti erőkapcsolat automatikus helyreállítása ezt követőleg akkor jöhet létre, ha az 5 hengerteret ismét fel tudjuk tölteni. Az 5 hengertér feltöltésekor az ábrázolás szerint a 9 dugattyú jobb felé mozog, miközben a 23 csap az 55 és 57 vezérlőgörbéhez illeszkedik (4. ábra). A csapnak a vezérlőgörbével való érintkezése mellett történő tengelyirányú mozgása következtében a kulisszahüvely és így a kulisszatárcsa mindaddig fordul el az óramutató járásával ellentétesen, amíg a csap ismét bele nem pattan a kulisszatárcsa 27 és 29 sugárirányú kimélyítésébe. Amikor a csap a sugárirányú kimélyítésekbe kerül, akkor az előfeszített 39 tekercsrugó a 25 kulisszatárcsát a 23 csappal együtt elforgatja az óramutató járásával egyezően addig, amíg el nem éri a 3. ábra szerinti ütközési helyzetet, azaz, amíg a 49 csap nem ütközik az 51 rés 3. ábra szerinti felső végén. Mostmár ismét a menetkész állást értük el, azaz ismét fennáll a dugattyú és a 15 orsótengely közötti erőzáró kapcsolat. Miköz- 5 ben létrejön a dugattyú és az orsótengely között az előzőekben ismertetett erőzáró kapcsolat automatikus helyreállítása, addig a dugattyú külső pereme, azaz az ebbe a perembe illesztett tömítés és a 3 tárolórugós fékhenger belső fala között elegendő 10 nagy a súrlódás, ami megakadályozza a ház és a dugattyú közötti relatív elfordulást.

A találmány szerinti gyorskioldó szerkezet nagyon egyszerű felépítésű, a 25 kulisszatárcsát olcsón műanyagból lehet készíteni mindenféle 15 költséges finom megmunkálás igénye nélkül. Hasonló módon a 9 dugattyút kis költségű alumínium présöntéssel lehet nagyon olcsón előállítani úgy, hogy az öntési pontosság kielégítő ahhoz, hogy a költséges finom megmunkálást nélkülözhetővé te- 20 gyük.

Claims (7)

1. Szabadalmi igénypontok:

   1. Gyorskioldó szerkezet tárolórugós fékhengerekhez, elsősorban gépjárművek fékrendszerei részére amelyekben a féktárcsát mozgató olyan dugattyú van, amelyet egyik oldalról a rugóházban elhelyezett tárolórugó ereje terhel, a másik oldalról 30 pedig a hengertérben levő sűrített levegővel lehet terhelni, azzal jellemezve, hogy a dugattyú (9) a rugótérbe (7) benyúló dugattyúnyakkal (59) együtt tömítetten van vezetve a tengelyirányban eltolható orsótengelyen (15), mely a tárolórugós fékhenger 35 (3) alaplapján tömítetten halad keresztül és melynek kinyúló végén nyomótárcsa (19) van rögzítve, továbbá, hogy az orsótengelyen (15) sugárirányban olyan csap (23) van keresztül tolva, melynek végei az orsótengelyt körülvevő kulisszatárcsában (25) 40 kialakított kimélyítésekbe (27, 29) nyúlnak be oly módon, hogy a kulisszatárcsa (25) vezetése következtében a csap (23) alakzáróan illeszkedik a dugattyú (9) alaplapjához (35) és végül, hogy a dugattyú alaplapja felől a rugótérbe nyúló .dugaty- 45 tyúnyakon (59) olyan sugárirányú mélyedések találhatók, melyek a kulisszatárcsa elforgatásakor és a kulisszatárcsán levő kimélyítésekkel (27 és 29) való egybeeséskor befogadják a csapot (23) a dugattyúval fennálló alakzáró kapcsolat egyidejű fel- 50 oldása mellett.
2. 2. Az 1. igénypont szerinti gyorskioldó szerkezet kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a kulisszatárcsa (25) és a dugattyú (9) belső oldala között a kulisszatárcsát (25) ütközési helyzetéig forgató tekercsrugó (39) van.
3. 3. Az 1. igénypont szerinti gyorskioldó szerkezet kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a kulisszatárcsából (25) vele egy darabot alkotó kulisszahüvely (33) nyúlik be a dugattyúnyakba (59) és ebben a kulisszahüvelyben (33) egymással átlósan szemben olyan rések (53) vannak kialakítva, melyek a kulisszatárcsában (25) levő sugárirányú kimélyítésbe (27, 29) mennek át, a rések (53) egyik oldala pedig vezérlőgörbeként (55, 57) van kiképezve a csap (23) részére ennek visszavezetése céljából.
4. 4. Az 1. igénypont szerinti gyorskioldó szerkezet kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a dugattyú (9) alaplapjához (35) alakzáróan kapcsolódó, az orsótengelyt (15) egyben körülfogó tartótárcsán (37) két egymással átlósan szemben levő, a dugattyúnyak (59) sugárirányú mélyedéseit (61, 63) fedő sugárirányú rés (65, 67) van oly módon kialakítva, hogy az orsótengely (15) elforgatása után és a kulisszatárcsa (25) sugárirányú kimélyítéseinek a tartótárcsa (37) sugárirányú réseivel való egybeesésekor a csap (23) ezeken átlép , és a kulisszahüvely (33) résén a dugattyúnyak (59) sugárirányú mélyedésébe (61, 63) való átjutás után feloldódik az alakzáró kapcsolat a csap (23) és a dugattyú (9) között.
5. 5. Az 1.—4. igénypontok bármelyike szerinti gyorskioldó szerkezet kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy az orsótengelynek (15) a tárolórugós fékhengerből (3) kinyúló végén négylapú orsóvég (71) van kiképezve az orsótengely (15) kézierővel történő elforgatásának céljából.
6. 6. Az 1—3. igénypontok bármelyike szerinti gyorskioldó szerkezet kiviteli alakja, azzal jelle-r mezve, hogy menetállásban a csapot (23) a sugárirányú kimélyítéseivel (27) magábafogadó kulisszatárcsát (25) a dugattyúnyak (59) felé eső oldalán a tartótárcsa (37) és az ellentétes oldalán egy biztosítótárcsa (69) vezeti, ez a biztosítótárcsa (69) pedig a dugattyú (9) belső oldalába van becsavarva.
7. 7. Az 1—6. igénypontok bármelyike szerinti gyorskioldó szerkezet kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a kulisszatárcsát (25) ív alakú rés (51) töri át, amelybe a dugattyú alaplapjából (35) kiálló, a kulisszatárcsa (25) forgási és ütközési helyzetét meghatározó csap (49) nyúlik be.