HUT77152A

HUT77152A - Kombinált légvezetékes erősáramú teljesítményátviteli és optikai átviteli rendszer, valamint az ebben alkalmazott rezisztív elem

Info

Publication number: HUT77152A
Application number: HU9702183A
Authority: HU
Inventors: Ian Victor Nichols; Simon Mark Rowland
Original assignee: Bic Public Limited Co.
Priority date: 1994-10-28
Filing date: 1994-12-07
Publication date: 1998-03-02
Also published as: RO119255B1; AU673963B2; JPH10508703A; IL111893A; WO1996013740A1; EG20469A; AU8029394A; IL111893A0; EP0709700A1; CA2137963A1; NO971793D0; PL177021B1; RU2137165C1; NZ270135A; FI971768A0; CZ128297A3; NO971793L; SK52397A3; US5526457A; CA2137963C

Description

A találmány tárgya kombinált légvezetékes erősáramú teljesítményátviteli és optikai átviteli rendszer, valamint az ebben alkalmazott rezisztív elem. A találmány tárgya különösen optikai kábel, amely a rendszer nyomvonalán az erősáramú teljesítményátviteli kábelek tartására is alkalmazott tartóoszlopok vagy más álló tartóeszközök tartanak.

Az ilyen jellegű rendszerekben az általános gyakorlat szerint az optikai kábelt vagy kábeleket a tartóoszlopoknál vagy más tartóeszközöknél (a továbbiakban egyszerűen tartóoszlopok) földelik. Amikor a villamos távvezetékek terhelés alatt állnak, akkor a kábel és a távvezetékek közötti szórt kapacitás következtében az optikai kábelben kapacitívan villamos áramok indukálódhatnak. Az optikai kábelen indukált feszültség maximumot ér el a tartóoszlopok közötti oszloptáv közepén, míg a kábelben folyó áram a tartóoszlopok környékén lesz a legnagyobb. Száraz feltételek között az indukált áramok viszonylag kicsik lesznek a kábel viszonylag nagy, 10^2 _oh_{m m}-l körüli hosszirányú ellenállása miatt, de nedves feltételek között, amikor a kábel felületi ellenállása sokkal kisebb, 10 Mohm m~l körüli, sokkal nagyobb áramok indukálódnak. A kábel felületének Joule-féle melegítése az indukált áramokkal a kábel felületének rövid hosszát

- rendszerint a tartóoszlop környékén, ahol az áram a legnagyobb - szárazzá teheti. Ha ez bekövetkezik, akkor a kábelen indukált feszültség nagyobb része a rövid száraz sávon esik ennek nagy hosszirányú ellenállása miatt, és úgynevezett szárazsávos ívképződés következhet be, ami a kábelt súlyosan károsíthatj a.

Optikai kábelnél a szárazsávos ivképződés problémája megoldható hosszirányban kiterjedő áramvezető úttal rendelkező kábel révén. Az ilyen áramvezető úttal rendelkező optikai kábelnek azonban az a hátránya, hogy jelentős biztonsági intézkedéseket igényel, ha terhelés alatt álló légvezetékes villamos erősáramú teljesitményátviteli távvezetékek oszlopai között kell létesíteni, mivel fennáll az egyik távvezeték érintésének veszélye. Ezenkívül nem mindig lehetséges vagy kívánatos a légvezetékes erősáramú teljesítményátviteli távvezeték által átvitt villamos áram megszakítása arra az időre, amely elegendő az ilyen optikai kábel felszereléséhez.

Javasolták, például a 214,480 számú európai szabadalmi bejelentésben rezisztív elemmel ellátott és 10^-10^2 ohm m^-^ lineáris ellenállású kábel alkalmazását. Az ilyen rendszerek hátránya azonban (többek között), hogy a rezisztív elem villamos tulajdonságai az idővel az öregedés, a szennyezés, a kábel feszessége és hasonlók miatt megváltozhatnak, és ezért hatékonysága megszűnhet.

Javasolták továbbá, például a 403,285 számú európai szabadalmi bejelentésben, rezisztív szerelvény alkalmazását az optikai kábelen a tartóoszlop közelében a kábelen bekövetkező ívképződés és a Joule-féle melegítés csökkentésére. Ezek a szerelvények azonban nem küszöbölik ki a stabil szárazsávos ívképződés bekövetkezését.

Találmányunk célja olyan rendszer, amelyben a stabil szárazsávos ívképződés lényegében ki van küszöbölve.

Ezt a feladatot a találmány értelmében úgy oldjuk meg, hogy a kombinált légvezetékes erősáramú teljesítményátviteli és optikai átviteli rendszerben, - amely tartóoszlopok között kiterjedő és azok által tartott, légvezetékes villamos fázisvezetőket és legalább egy, a tartóoszlopok között kiterjedő és azok által tartott optikai kábelt tartalmaz - az optikai kábelnek vagy mindegyik optikai kábelnek van egy rezisztív eleme, amelyet a kábel eltávolíthatóan tart, és amely a tartóoszloptól az optikai kábel oszloptáva mentén az út egy részére terjed ki. A rezisztív elem földelve van a tartóoszlopon és lineáris vezetőképessége száraz feltételek között jóval esetleg fellépő ív fenntartásához, nagyobb a kábel lineáris vezetőképességénél, úgyhogy a rezisztív elem minden kapacitívan indukált áramot a földre vezet. A rezisztív elem hossza és vezetőképessége olyan, hogy ha a kábelen az elem végénél száraz sáv jön létre, akkor a sávon fellépő potenciálkülönbség (V^') nem elegendő ív képződéséhez, és/vagy olyan, hogy az indukált áram nem elegendő a száraz sávban

A találmány szerinti rendszer előnye, hogy lényegében lehetővé teszi a stabil szárazsávos ívképződés jelenségének kiküszöbölését. Ez részben annak a ténynek a következménye, hogy az elem azt a pontot, amelyen szárazsávos ív képződhet, a tartóoszloptól olyan helyre tolja el, amelyen a kapacitívan indukált áramok viszonylag kicsik. Ezenkívül a feszültség a rezisztív elem végén annyira megnövelhető (a fázisvezetőkkel való csatolás révén és a rajta átfolyó indukált áramok következtében), hogy elegendő a száraz sávban esetleg képződő iv megakadályozd5 sára, és a rezisztív elem ellenállásként működik az ív és a föld között, és így bármely ív áramát olyan értékre korlátozza amely az ívet nem tudja fenntartani. Emellett a rezisztív elem szükség esetén, például ha villamos tulajdonságai öregedés és/vagy szennyezések következtében megváltoztak, eltávolítható és kicserélhető. A rezisztív elem az optikai kábelre előnyös módon úgy szerelhető fel, hogy egyik végét a kábelre helyezik, és az elemet a kábel mentén a tartóoszloptól csúsztatják. Az ilyen elem és az ilyen szerelési módszer lehetővé teszi, hogy az elem eltávolításakor és kicserélésekor a műveleteket az ele mén a tartóoszlopról viszonylagos biztonsággal végezzék még ak kor is, ha a villamos erősáramú teljesítményátviteli távvezeté kék terhelés alatt vannak. így például az elem kellően hajlékony, hogy fel lehessen tekercselni, amikor a tartóoszlophoz szállítják, de eléggé merev ahhoz, hogy a kábel mentén teljes kiterjedésébe lehessen tolni, amikor a vége vagy bármely közbenső helye csúsztathatóan a kábelhez van csatlakoztatva. Alkalmas például egy 2-10 mm átmérőjű, előnyös módon 4-6 mm átmé rőjű, és különösen 5 mm átmérőjű rúd (például uvegerősífésű mű anyag rúd), amelynek a hajlító modulusa 20-50 GPa, előnyös módon 30-45 GPa és különösen kb. 40 GPa.

A rezisztív elemnek előnyös módon elegendő hossza van ahhoz, hogy amikor száraz sáv képződik a kábelen az elem végénél akkor a feszültség a rezisztív elem végén annyira megnövelhető (a fázisvezetőkkel való csatolás révén és a rajta átfolyó indu kált áramok következtében), hogy elegendő stabil ív képződésének megakadályozására a száraz sávban. így a rezisztív elem ve zetőképességének és hosszának alkalmas megválasztásával a keletkező száraz sávon fellépő feszültség olyan értékre csökkenthető, amely nem elegendő stabil ív képződéséhez, és bármely íven át folyó áram úgy csökkenthető, hogy nem elegendő az ív fenntartására. A gyakorlatban a rezisztív elem hossza legalább m, előnyös módon legalább 40, de legfeljebb 100, és különösen legfeljebb 60 m.

Ha a rezisztív elemek hossza ilyen nagyságrendű, akkor a kábel mentén a kábel oszloptávának jelentős részére, például az oszloptáv 10-30 %-ra kiterjednek, de nem terjednek túl a kábel oszloptávának közepén.

Minthogy az optikai kábelek modulusa és súlya általában kisebb a fázisvezetőkénél, ezért erős szél esetén hajlamosak arra, hogy a fázisvezetőknél nagyobb mértékben mozduljanak el oldalirányban, és erős villamos mezőkbe kerüljenek. Ha a kábel teljes hosszában vezetővel vagy félvezetővel van ellátva, akkor potenciálja a tartóoszlopok közötti egész oszloptávon lényegesen el fog térni a fázisvezetők potenciáljától, és ennek következtében erős szélben koronakisülés keletkezhet. Még az is lehetséges, hogy a kábel olyan közel kerül a fázisvezetőhöz, hogy a fázisvezető és a kábel között átívelés következik be, ami az áramellátást kikapcsolhatja.

Minthogy azonban a találmány szerinti rendszerben a kábel oszloptávának középrésze dielektromos, és így indukált feszültsége a fázisvezetőké felé emelkedhet, ezért a koronakisülés előfordulása a kábel oszloptávának középrészén csökken. A kábel összecsapódása a fázisvezetőkkel a középrészen sem fog károsító áramokat létrehozni. A rezisztív elem lineáris vezetőképességének száraz feltételek között jóval nagyobbnak kell lennie az optikai kábel hosszirányú vezetőképességénél. A vezetőképesség a kábel vezetőképességének legalább a százszorosa, úgyhogy a rezisztív elem minden kapacitíven indukált áramot a földre fog vezetni a kábeltömlő helyett. Az elem lineáris ellenállása normálisan legfeljebb 2 Mohm és előnyösebb módon legfeljebb

500 kohm m^_l, de a lineáris ellenállás legalább 200 kohm m^_l, és különösen legalább 300 kohm m~l.

A rezisztív elem készülhet az ilyen félvezető anyagok gyártásához szokványosán alkalmazott bármilyen anyagból, például· szénerősítésű műanyagból vagy szénerősítésű szövetlen szalagból. Az elem előnyös módon áramvezető szénszálakat tartalmazó műanyagból készül. Az ilyen szálak polimer, például legalább mólszázalék akrilo-nitrilt és legfeljebb 15 mólszázalék kopolimert (FAN) tartalmazó poliakrilo-nitril vagy akrilonitril kopolimer részleges pirolízise útján állíthatók elő. Az ilyen szálak széntartalma 65 % és 92 % között van, előnyös módon 85 % alatt van, és nitrogéntartalmuk 5% és 20 % között, előnyös módon 16% és 20 % között van. A találmányban használható alkalmas szénszálkendők kereskedelmileg beszerezhetők például az R.K. Technologies Ltd of Heaton Norris cégtől (Stockport, Cheshire, Egyesült Királyság).

A feladatot a találmány értelmében a rezisztív elem tekintetében, amely kombinált erősáramú teljesítményátviteli és optikai átviteli rendszer tartóoszlopai között szabadon kiterjedő és ezek által tartott optikai kábelre eltávolíthatóan van fel- 8 szerelve, úgy oldjuk meg, hogy a rezisztív elem tartalmaz több eszközt az elemnek az optikai kábelen való tartására, ami lehetővé teszi az elem csúszását a kábel mentén, és a rezisztív elem hossza és vezetőképessége olyan, hogy használat közben, ha száraz sáv képződik a kábelen az elem végénél, akkor a sávon fellépő potenciálkülönbség nem elegendő ív képzéséhez, és/vagy az indukált áram nem elegendő a száraz sávon esetleg fellépő iv fenntartásához.

Találmányunkat annak példaképpeni kiviteli alakja kapcsán ismertetjük részletesebben ábráink segítségével, amelyek közül az

1. ábra szokványos teljesen dielektromos optikai kábel és villamos távvezeték vázlata a szórt kapacitásokkal, a

2. ábra az optikai kábelen indukált feszültség és áram grafikus ábrázolása száraz feltételek között, a

3. ábra az optikai kábelen indukált feszültség és áram grafikus ábrázolása nedves feltételek között, száraz sáv nélkül, a

4. ábra szokványos optikai kábel vázlata, amelyen száraz sáv képződött, az

5. ábra a találmány szerinti rezisztív elemmel ellátott optikai kábel egy részének vázlata, a

6. ábra a találmány szerinti rendszerben indukált áramok és feszültségek.

Az 1. ábrán látható egy szokványos teljesen dielektromos, önhordozó (ADSS) 1 optikai kábel, amely két villamos erősáramú teljesítményátviteli kábel tartására, is alkalmazott tartóoszlop

között van tartva. A teljesen dielektromos, önhordozó 1 optikai kábelt a tartóoszlopnál egy fém 4 szorítókötés vagy szerelvény tartja, ami a tartóoszlop révén földelve van. Ebben a rendszerben az 1 optikai kábel és a fázisvezetők között, amelyek közül csak egy 2 vezetőt ábrázoltunk, a C]_ koncentrált kapacitásokkal jelölt, szórt kapacitás van, és az 1 optikai kábel és a föld között a C2 koncentrált kapacitásokkal jelölt, szórt kapacitás van. Ezenkívül a kábelnak van egy nagy, de véges hosszirányú ellenállása, amelyet az R koncentrált ellenállással jelöltünk.

Száraz feltételek között indukált feszültségek (V,g) és áramok (1^) lépnek fel a kábelen, ahogyan ez a 2. ábrán látható. A.z indukált feszültség az oszloptáv közepén a legnagyobb, 400 k'v-os távvezetéken jellegzetesen eléri a 30 kV-ot, és nyilvánvalóan földpotenciálon van a tartóoszlopnál, míg az áram az oszlopnál maximális, értéke eléri például a 100 μΑ-t. Nedves feltételek között a optikai kábel hosszirányú ellenállása jóval kisebb, aminek következtében a maximális feszültség (U_w) az optikai kábelen kisebb, de az indukált áram (I_w) jelentősen megnő, jellegzetes értéke 0,1-10 mA, ahogyan ez a 3. ábrán látható .

Ezek között a feltételek között, ahogyan ez a 4. ábrán látható, egy jellegzetesen 50 mm hosszú 6 száraz sáv képződhet az 1 optikai kábelen a 4 szorítókötés környezetében a tartóoszlopon a kábelen lévő felületi víz Joule-féle hő által való melegítése következtében. Ennek következtében majdnem az egész indukált feszültség a kábelnek ezen a hosszán esik, és ezen a ponton ív képződhet. Emiatt a kábeltömlő károsodik. Ha kellő

potenciálkülönbség áll fenn az ív megszűntetésére, akkor az ív csak úgy marad stabil, ha elegendő (0,5 A körüli) áram áll rendelkezésre az ív fenntartásához.

Az 5. ábrán a találmány szerinti, a tartóoszlopon lévő 4 szorítókötéstől kiterjedő, teljesen dielektromos 1 optikai kábelt tartalmazó, kombinált villamos erősáramú teljesítményátviteli és optikai átviteli rendszer egy 10 tartóoszlopának egy részét ábrázoltuk vázlatosan. A 12 rezisztív elemet félmerev rúd képezi, amelynek a hosszában kb. 400 nmenként 14 kapcsok vannak. A rudat függőleges irányban feltoljuk a 10 tartóoszlopon, a tartóoszlopon az 1 optikai kábellel párhuzamos irányba hajlítjuk, és egy 10 kapoccsal, mint végkapoccsal a kábelhez erősítjük. A rúd eléggé hajlékony ahhoz, hogy a tartóoszlopnál meg lehessen hajlítani, de eléggé merev ahhoz, hogy a 10 tartóoszloptól a kábel mentén a nyíl irányában el lehessen tolni, és így a kábel mentén teljesen kiterjedjen. Amikor egy adott 14 kapocs közel kerül a kábelhez, akkor rákapcsoljuk a kábelre, és az elemet ebben tovább toljuk. A kapcsok lehetnek áramvezetők vagy félvezetők, vagy akár villamosán szigetelők, mivel a 12 rezisztív elem - az elem és a kábel közelsége miatt - kapacitívan jóval nagyobb mértékben csatolódik az 1 optikai kábelhez, mint a fázisvezetőkhöz. Amikor a 12 rezisztív elem teljes terjedelmében ki van tolva, akkor a 4 szorítókötéshez kötjük, hogy a tartóoszlopnál lévő végét földeljük. A rezisztív elem eltávolításához a leírt lépéseket egyszerűen fordított sorrendben végezzük el.

Amikor az elem bent van az oszlopközben, akkor annak hoszszában áram folyik a földre. Ezért kívánatos az elem és a föld között földelési utat létesíteni. Ez a földelési út az elemen a tartóoszlopnál lévő ponton van, de attól olyan távolságban, hogy a tartóoszlopon tartózkodó szerelők ne érinthessék meg.

A 6. ábrán vázlatosan ábrázoltuk a rendszerben lévő 10 tartóoszlopot és az 1 optikai kábelnek a tartóoszlop és az oszlopköz középpontja közötti részét. A rendszer egyéb elemeit, így a rendszer fázisvezetőit az áttekinthetőség érdekében elhagytuk. Ezenkívül grafikusan ábrázoltuk a kapacitívan indukált feszültségeket és áramokat ugyanabban vízszintes léptékben mind a találmány szerinti rendszer, mind a hagyományos rendszer esetére .

Nedves feltételek között a V_w indukált feszültség csökken és az I_w indukált áram növekszik a 10 tartóoszlop felé, ugyanúgy, ahogyan ez a 3. ábrán látható - ami Joule-féle melegítést hoz létre és száraz sáv képződését idézi elő a kábelnek a tartóoszloppal szomszédos részén a hagyományos rendszerben (A pont). Mihelyt száraz sáv jött létre, a teljes indukált feszültség a száraz sávon esik, úgyhogy az indukált feszültség alakja V_w bánd lesz, és így ív képződhet. Mihelyt ív képződött, a feszültségeloszlás visszatér a V_w görbére, és az ívet fenntartja az indukált áramnak (I_w görbe) az A ponton fennálló viszonylag nagy értéke.

A találmány szerinti rendszerben nedves feltételek között az indukált feszültség és áram alakja azonos lesz (V_w és I_w).

Ha száraz sáv képződik a kábelnek a tartóoszloppal szomszédos részén, akkor a rezisztív elem a száraz sávon bekövetkező feszültségesést jóval az ívképződéshez szükséges érték alá korlátozza (1 mA áram az 500 kohm m^_l ellenálláson csak 25 V-ot hoz létre 50 mm hosszon) . iMég mindig képződhet azonban száraz sáv a rezisztív elem végén (a B ponton) túl, és ezért az indukált feszültség eloszlása a V_w p_ang görbe által megadottra változik.

Ebben az esetben a sávnak a rezisztív elem végén túli részén eső V'b feszültség jóval kisebb Vp-nél annak a ténynek a következtében, hogy a rezisztív elem végén fennálló Vgj? feszültség jelentősen megnőtt (például 10 kV-tal) részben a rezisztív elem és a fázisvezetők közötti kapacitív csatolás, részben a rezisztív elemen folyó indukált áram következtében. Nemcsak a száraz sávnak a rezisztív elem végén túli részén bekövetkező feszüitségesés csökken, hanem az I_w indukált áram is jóval kisebb a B ponton, mint az a A ponton. Ennek eredményeként nem lehet ívet fenntartani. Ha az elem egységnyi hosszára jutó ellenállás alkalmas módon van megválasztva, akkor elkerülhető a

Joule-féle melegítés. így például 500 kohm és 1 mA áram 0,5

W m^-^- teljesítményt hoz létre, ami nem elegendő az elem vagy a kábelen lévő nedvesség melegítésére. így azt is elkerüljük, hogy pozitív visszacsatolás útján, az ellenállásnak a száradáskor bekövetkező növekedése miatt egyetlen száraz sáv képződjön. Ez a találmánynak járulékos előnye.

A rezisztív elem hődisszipáló képességét növeli, hogy a kábeltől különéli, és nincs a kábelköpeny alatt. Ez csökkenti a

Joule-féle melegítés hatását, és a melegítés káros hatása nélkül lehetővé teszi a nagyobb áramokat.

Egy tipikus 400 kV-os energiaelosztó rendszerben, amelyben

L6 tartóoszlopok vannak, és az áramkörökben a fáziselrendezés szimmetrikusan ABCABC a teljesen dielektromos, önhordozó (ADSS) kábelek felfüggesztésére normális előnyben részesített helyen, az alsó négy fázisvezető között középen a teljesen dielektromos, önhordozó (ADSS) kábelen az oszlopköz közepén 35 kV lehet, ami száraz sáv képződéséhez rendelkezésre áll. Ha a szennyezés olyan, hogy a kábel felületi ellenállása 500 kohm m~ 1, akkor 2,5 mA indukált áram folyhat, ami elegendő stabil szárazsávos ív képződéséhez és a kábel rongálódásának előidézéséhez. Ha azonban a rendszer 50 m hosszú, 300 kohm m^_1 lineáris ellenállású, találmány szerinti rezisztív elemet tartalmaz, akkor a száraz sávos ívképződéshez az elem végén rendelkezésre álló feszültség (V') 19 kV-ra és az áram 0,8 mA-re csökken. Ha az elem lineáris ellenállása 400 kohm m^_l, akkor a v'p feszültségesés 16 kV lesz és az indukált áram 0,6 mA. Ha az elem lineáris ellenállása 500 kohm m^_K akkor a V'p feszültségesés 13 kV lesz és az indukált áram 0,5 mA.

Claims

SZABADALMI IGÉNYPONTOK

1. Kombinált légvezetékes erősáramú teljesitményátviteli és optikai átviteli rendszer, amely tartóoszlopok (10) között kiterjedő és azok által tartott, légvezetékes villamos fázisvezetőket (2) és legalább egy, a tartóoszlopok között kiterjedő és azok által tartott optikai kábelt (1) tartalmaz, azzal jellemezve, hogy az optikai kábelnek (1) vagy mindegyik optikai kábelnek (1) van egy rezisztiv eleme (12), amelyet a kábel eltávolithatóan tart, és amely a tartóoszloptól (10) az optikai kábel (1) oszloptávja mentén a kábelhossz egy részére terjed ki;

a rezisztiv elem (12) földelve van a tartóoszlopon és lineáris vezetőképessége száraz feltételek között jóval nagyobb a kábel lineáris vezetőképességénél, úgyhogy a rezisztiv elem minden kapacitivan indukált áramot a földre vezet;

a rezisztiv elem (12) hossza és vezetőképessége olyan, hogy ha a kábelen annak végénél száraz sáv (6) jön létre, akkor a száraz sávon (6) fellépő potenciálkülönbség (Vp') nem elegendő ív képződéséhez, és/vagy olyan, hogy az indukált áram nem elegendő a száraz sávban (6) esetleg fellépő ív fenntartásához.
2. Az 1. igénypont szerinti rendszer, azzal jellemezve, hogy rezisztiv elemnek (12) elegendő hossza van ahhoz, hogy amikor száraz sáv (6) kezd képződni az optikai kábelen (1) az elem végén túl, akkor a feszültség (Vgg) a rezisztiv elem (12) végén annyira megnő, hogy elegendő ív képződésének megakadályozására .
3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti rendszer, azzal jellemezve, hogy a rezisztív elem (12) hossza legalább 20 m.
4. A 3. igénypont szerinti rendszer, azzal jellemezve, hogy a rezisztív elem (12) hossza legalább 30 m.
5. Az 1-4. igénypontok bármelyike szerinti rendszer, azzal jellemezve, hogy a rezisztív elem (12) hossza legfeljebb 60 m.
6. Az 1-5. igénypontok bármelyike szerinti rendszer, azzal jellemezve, hogy rezisztív elem (12) az optikai kábelre (1) úgy van felszerelve, hogy egyik vége a kábelre van helyezve, és az elem a kábel mentén a tartóoszloptól (10) van csúsztatva, és eközben a kábelen több tartóelemmel (14 kapocs) van tartva, amelyek lehetővé teszik az elem csúszását a kábel mentén.
7. Az 1-6. igénypontok bármelyike szerinti rendszer, azzal jellemezve, hogy nedves feltételek között a rezisztív elem (12) lineáris ellenállása kisebb az optikai kábel (1) lineáris ellenállásánál .
8. Az 1-7. igénypontok bármelyike szerinti rendszer, azzal jellemezve, hogy a rezisztív elem (12) lineáris ellenállása 200 kohm m^-^- és 10 Mohm között van.
9. A 8. igénypont szerinti rendszer, azzal jellemezve, hogy a rezisztív elem (12) lineáris ellenállása 300 kohm m^_l és 500 kohm m^_l között van.
10. Rezisztív elem (12), amely kombinált erősáramú teljesítményátviteli és optikai átviteli rendszer tartóoszlopai (10) között szabadon kiterjedő és ezek által tartott optikai kábelre (1) eltávolithatóan van felszerelve, azzal jellemezve, hogy a rezisztív elem (12) tartalmaz több eszközt az elemnek az optikai kábelen (1) való tartására, amik lehetővé teszik az elem csúszását a kábel mentén, és a rezisztív elem (12) hossza és vezetőképessége olyan, hogy használat közben, ha száraz sáv (6) képződik a kábelen az elem végénél, akkor a sávon fellépő potenciálkülönbség (Vp') nem elegendő ív képzéséhez, és/vagy az indukált áram nem elegendő a száraz sávon esetleg fellépő ív fenntartásához.