HUT74635A - Mass data storage library - Google Patents

Description

TÖMEGTÁROLÓ KÖNYVTÁR tárgya tömegtároló felépítésű tömegtároló mennyiségű digitális adat iránti igény kielégítéséhez adattároló eszközök szükségesek, tárolhatók kazettákon, optikai lemezeken,

Azonban minél nagyobb nehezebb pontosan hozzáférni számítógépekről gyors rendszer-hibatűréssel.

olyan rendszere használnak,

A találmány elsősorban moduláris

A nagy visszakeresése kapacitású természetesen merevlemezeken, hasonlókon. annál bemenetű maximális

Ismeretesek adattároló közeget kazettákat robotkaros könyvtárból, és helyez adattároló közeget hajlékonylemezhez, eszközhöz továbbitj ák. tárolóközög tárolótérbe, amelyet kikeresnek, behelyeznek.

könyvtár (MSL), könyvtár.

tárolása és egyre nagyobb Az adatok hajlékonylemezeken, kapacitív lemezeken és az elérhető memória, az információhoz többhozzáférési idővel és k, amelyek több és a tárolt lemezeket vagy vezérléssel emelik ki a rekorderbe. Például az mágnesszalaghoz, más tömegtároló mechanizmushoz befejezte egy adott visszajuttatják a egy másik egységnek, szállítanak, és abba ik a egy tárolótérből merevlemezhez és használható

Miután az használatát, hogy helyet átalakító átalakító a közeget csinálj anak az átalakítóhoz

11682

-2Néhány ismert alkalmaz, ahol sok különböző helyeken mind vízszintes

adattároló rendszer optikai tárolást kazettatároló nyílás van kialakítva és irányokban, és mind függőleges, keresőrendszereket használnak.

Más rendszerek lemezes tárolást alkalmaznak, és egy lemezszállitó berendezést tartalmaznak, amely lemeztartótól függetlenül párhuzamosan mozog lemezsorral. A szállítóberendezés egy első és egy második helyzet között mozgatható; az első helyzetben történik a lemez szállítása a lemezsor és egy lemezhordozó között, míg a második helyzetben a lemezhordozó és a lemeztartó között.

hibatűrés j avítása érdekében olyan lemezállományokat hoztak létre, amelyekben keresztrudak használatával alternatív adatutakat biztosítottak. Ez a megoldás némileg javítja a hibatűrést, mivel egy adatút kiesésekor egy másikat lehet használni. Bizonyos ismert rendszerek olyan hibatűrő számítógéprendszereket alkalmaznak, amelyek a hibás modulokat kicserélő karbantartó robotot tartalmaznak;

megint más megoldásoknál optikai tárolást/visszakeresést végeznek több felhasználót kiszolgáló véletlen hozzáférésű .kar segítségével.

Ezek a rendszerek azonban nem felelnek meg a követelményeknek. Függetlenül attól, hogy milyen meghajtót és tárolóközeget használnak egy adott összeállításban, a tömegtárolás iránti igények hamar túllépik a rendszer rendelkezésre álló kapacitását. A • · · · · ···· · · ·

-3• · · • · * « ···· rendszer tervezésekor általában nem látják előre ezeket az igényeket, és csak később válik szükségessé a rendszer bővítése. Azonban egy ilyen rendszert nehéz gazdaságosan bővíteni.

Ezen kívül nehéz ezekben a rendszerekben párhuzamos műveleteket végezni, amelyekkel több számítógép egyszerre férhetne hozzá a tömegtároló könyvtárhoz.

A találmány szerinti tömeges adattároló és visszakereső rendszer adattároló modulokat tartalmaz, amelyek tömeges információtároló könyvtárat alkotó adattároló elemekkel, a könyvtár egyes adattároló elemeiben levő információk (adatok) adatkatalógus archívumával, vagy tárolóelemek katalógusának hordozóarchívumával, és adatrekorder modulokkal rendelkezik, amelyek mindegyike alkalmas egy kiválasztott tárolóelem fogadására a tömegtároló könyvtár egy adattároló moduljából.

Párhuzamosan működő interfész számítógépek gazdaszámítógépekhez kapcsolva adatok vételéhez és jelek előállításához kívánt információkhoz vannak kérési adatokhoz/állományokhoz vagy közegekhez/kötetekhez) történő hozzáféréshez az adattároló modulból. . Az interfész számítógépek és közegarchivum katalógusfunkcióval rendelkeznek a kérési jelek vételére, az adattároló elem könyvtári helyének meghatározására és egy helymeghatározó kimenőjel előállítására (kötetszerver

Egy alternatív kiviteli alaknál katalógusfunkció felhasználja az adatkatalógus archívumot

-4.........

• · · · ·

a cím helyének meghatározásához egy adattároló elemen, és a helymeghatározó kimenőjel előállítására a kérési jelre válaszul (fájlszerver alkalmazás).

Egy vezérlő számítógép van a katalógusszámítógéphez és a tömegtároló könyvtárhoz kapcsolva a helymeghatározó kimenőjel vételéhez a katalógusszámítógépről, és arra válaszul egy első jel előállításához, amelynek hatására az azonosított adattároló elem betöltődik egy kiválasztott adatrekorderbe. Egy szelektíven konfigurált adatcsatorna kapcsolja a hozzáférést kérő jelet előállító interfész számítógépet a kiválasztott adatrekorder modulra adatok szelektív kiolvasásához a kiválasztott tárolóelemről, ill. arra történő beírásához.

A tömegtároló könyvtár sorokba rendezett állványokkal rendelkezik, amelyek mindegyikében adattároló elemek vannak elhelyezve párhuzamos nyílásokban az állványok legalább két oldalán.

Egy automatikus tárolóelemelérő eszköz van elhelyezve a tárolóállványok sorai között mindegyik oldalon, azokhoz és az adatrekorder modulok egyikéhez hozzárendelve, úgyhogy a tárolóközeg az állványok átellenes oldalain bármelyik sorban kiemelhető egy közös elérőeszközzel.· Az elérőeszköz kiemeli a kijelölt tárolóelemet egy nyílásból a hozzá tartozó állványok egyik oldalán, és behelyezi a megfelelő rekordermodulba az olvasási és írási műveletekhez. A könyvtár tartalmaz továbbá egy olyan eszközt, amely megengedi, hogy az elérőeszköz kiemeljen egy tárolóelemet az állvány bármelyik oldalán (azaz az • · ····

-5·· :··· ···· · · ···· · · ··

egyes állványokat szelektíven szembeforgatjuk az elérőeszközzel, vagy átmenő jellegű tárolóelemeket alkalmazunk). így ha egy elérőeszköz valamelyik sorban elromlik, azok a szalagkazetták, amelyek normál állapotban az említett elérőeszköz felé néznek, elérhetővé tehetők a másik működő elérőeszköz számára.

Egy oldalsó szállítóeszköz van elhelyezve a tárolóállványok mindegyik sorának egyik végén az adattároló elemek sorok közötti mozgatásához. Az állványok forgatása, a hordozó átmenő elérése vagy az oldalsó szállítás hasznos a szalagkazettáknak az üres rekordermodulokba juttatásához, aminek eredményeként a terhelés eloszlik, és hatékonyabb lesz az eszközök kihasználása.

A rendszer tartalmaz továbbá speciális olvasás az írás után feldolgozó hardvert, aminek következtében a rendszerhiba lényegesen jobb, mint amit egyedül a rekorder tud biztosítani, és így szükségtelen a szalagok figyelése. Ez a feldolgozó hardver bizonyos adatok bitenkénti összehasonlítását végzi. Ha az összehasonlítás sikertelen, vagy ha a belső hibajavítás túllép egy előre meghatározott hibaküszöbértéket, akkor a hibás vagy gyanús adatblokkot újraírjuk a szalagra annak megállítása vagy újrapozicionálása nélkül. így a szalagnak azokat a részeit, amelyeken az elfogadható hibajavítási képességnél több a hiba, gyakorlatilag kiiktatjuk, miközben folyik az adatrögzítés.

• · • · · · • · ···· • ·· • ·· · • ····· ·· ·

-6A könyvtár szalagjain elhelyezett adatok katalógusának kezelésénél a tömegtároló könyvtár koncepciója elválasztja a katalógusadatokat a könyvtári adatoktól azáltal, hogy előnyösen a katalógusadatokat egy nagy sűrűségű, véletlen elérésű, eltávolítható, törölhető hordozón (pl. optikai lemezen vagy mágneslemezen) helyezi el. Ez lehetővé teszi, hogy a katalógusinformációkat gyorsan elérjük anélkül, hogy hozzá kellene férni az aktuális könyvtári adatokhoz. Nagy rendszerekhez a katalógushordozót automatikus lemezjátszóhoz hasonló, jukebox rendszer használatával konfiguráljuk, ami lehetővé teszi a katalógusadatok bővíthető, online archiválását. Egy alternatív kiviteli alaknál a katalógusinformációt az adatokkal együtt tároljuk a szalagon egy speciálisan fenntartott katalógusrészen.

így a találmány lehetővé teszi egy tömegtároló könyvtár kialakítását moduláris rendszer felhasználásával, amely a sokoldalúságot kombinálja az adatok globális elérhetőségével. A globális elérést a találmány szerint egy olyan hálózat biztosítja, amely mindegyik szalagszerver interfész számítógépet egy vagy több gazdaszámítógéppel, valamint adatrekorder modulokkal köti össze a rendszer hibatűrésének és rendelkezésre állásának javítása érdekében. A rendszer egy kisebb, egyszerűbb kiviteli alakjánál a hálózat egy szalagszerver interfész számítógépet kapcsol egy megfelelő adatrekorder modulhoz (modulokhoz) egy globális elérésű könyvtári elrendezésben.

• · · • · · · ·

-7-.

A találmány tárgyát a továbbiakban kiviteli példák és rajzok alapján ismertetjük részletesebben. A rajzokon az

I. ábra : a találmány szerinti tömegtároló könyvtár vázlata, a

2A. és 2B. á b r a : a tömegtároló könyvtár tömbvázlata, a

3. ábra : a szalagszerver-számitógép vázlata, a

4. ábra : a lemezszerver-számitógép vázlata, az

5A. ábra: egy keresztrudas kapcsolási csomópont vázlata egy első elrendezésben, az

5B. ábra : egy keresztrudas kapcsolási csomópont vázlata egy második elrendezésben, a

6. ábra : sorosan kapcsolt keresztrudas kapcsolási csomópontok vázlata, a

7. ábra : a keresztrudas kapcsolókat felhasználó kapcsoló alrendszer vázlata, a

8. ábra : a rekordermodulokat meghajtó, és a kapcsoló alrendszerrel összekötött, alrendszer vázlata, a

9. ábra : a tárolómodul egy forgó elrendezésének vázlata, a

10. ábra : a tárolómodul egy másik forgó elrendezésének vázlata, a

II. ábra : a találmány egy előnyös kiviteli alakjának alaprajzi vázlata, a

12. ábra : a tárolómodul egy átmenő elrendezésének vázlatos felülnézete a hordozóelérő eszközzel, a

-8:.:.:.:. ’·,/ ^:··· .··· . · ··

13.	á b	r	a :	a tárolómodul	átmenő elrendezése
oldalnézetben,	és	a
14 .	á b	r	a :	az 1. ábra s	zerinti tömegtároló
könyvtár	egy	kisebb,	korlátozott	kiviteli alakjának

vázlata.

Az 1. ábrán látható 10 tömegtároló rendszerben a 14, 16, 18 és 19 interfész-számítógépek vezérlik a kommunikációt a felhasználókkal vagy a 12 gazdaszámitógépekkel, mégpedig adatok fogadását egy vagy több 12 gazdaszámitógépről a 32, 34, 36 és 37 vonalakon, az adatok tárolását és egy 38 hordozókatalógus vagy archívum kezelését. A 19 számítógép online archiválást végez, míg a 14, 16 és 18 számítógépek közvetlen hozzáférést biztosítanak a tömegkönyvtár adattároló egységeihez.

A rendszer működtetéséhez két típusú interfészszámitógépet használunk. Az első - egy 19 interfész alrendszer (IFS) lemezszerver - hasonló teljesítményű, mint egy CRAY számítógép, amely nagy teljesítményű online archiválási képességgel rendelkezik. A 19 IFS lemezszerver, ha szükséges, hozzáférhet a szalagtárhoz. A második interfész számítógéptípust több 14, 16 és 18 -IFS szalagszerver alkotja, amelyek hasonló teljesítményűek, mint a CONVEX számítógépek, amelyek közvetlen szalagos tárolást biztosítanak. A 10 rendszer egy kisebb kiviteli alakjánál egy IFS szalagszerver is alkalmazható lemezszerverként.

• · · · • ·· • · · •· · •···· ♦ · · · ·

-9A 12 gazdaszámitógépek közül egy vagy több egyidejűleg és párhuzamosan hozzáférhet a 14, 16, 18 és 19 számítógépekhez. Hasonlóképpen, a 14, 16 és 18 IFS szalagszerver-számítógépek több kimenettel rendelkeznek, amelyeket a 20 és 22, 24 és 26, valamint 28 és 30 vonalakkal jelöltük az ábrán. A szemléltetés kedvéért csak két kimenő vonalat tüntettünk fel, de - amint a továbbiakból még kiderül - a 14, 16 és 18 számítógépek mindegyikéről kettőnél több kimenet működhet párhuzamosan és egyidejűleg.

A 14, 16 és 18 IFS szalagszerver-számítógépek kimenetei a 20, 22, 24, 26, 28 és 30 vonalakon keresztül egy 42 kapcsolómodulra csatlakoznak, amely globális összeköttetést biztosít bármelyik 14, 16 vagy 18 IFS szalagszerver-számítógép és a 44 meghajtó egység bármelyik 48 meghajtó alrendszere között. A 10 rendszer egy kisebb, alternatív kiviteli alakjánál mindegyik 14, 16 és 18 IFS szalagszerver közvetlenül (nem globálisan) van összekötve a 20, 22, 24, 26, 28 és 30 vonalakon át egy megfelelő 48 meghajtó alrendszerrel (alrendszerekkel) a 44 meghajtó egységben (14. ábra). A 48 meghajtó alrendszerrel elérhető adattároló modulokat, pl. kazettás szalagokat, egy 56 szállító alrendszerben tároljuk, és roboteszközök segítségével automatikusan érjük el és visszük be a megfelelő 48 meghajtó alrendszerbe, amit a szaggatott 50, 52 és 54 vonalakkal jelöltünk, megvalósítva az adatokhoz való globális hozzáférést. Bár a találmányt tárolóelemekként használt szalagkazetták • ·

-10• · · • · · • · * · · • · · · · « · · · • · · · · · • ·« • · ··· alapján írjuk le, természetesen más, ill.

további tárolóközegek is alkalmazhatók.

A 40 vezérlő alrendszer allokálja és deallokálja a tömegtároló könyvtárrendszerben jelen levő közös erőforrásokat. Amikor egy 14, vagy 18 interfész szalagszerver-számitógép vagy interfész lemezszerver-számitógép adatok kiolvasására vagy beírására vonatkozó parancsot kap, erőforrásokat kér (azaz fájlokat vagy alrendszer számítógépéről, amely aztán inicializálja és pozícionálja a megfelelő erőforrásokat, és informálja a kérést intéző IFS-t az erőforrások elérhetőségéről.

Az adatrögzítő erőforrások vezérlése ezután átadódik a kérő

IFS-nek. Timikor a művelet befejeződik, a vezérlő

IFS értesíti a 40 vezérlő számítógépet, és megszűnik az erőforrások allokációja.

szalagszerverek és a 19 IFS lemezszerver, ill.

vezérlő számítógép közötti kommunikáció az 58 vonalon keresztül történik, amely bármilyen, a kereskedelemben hozzáférhető hálózat lehet.

A vezérlő számítógép ezen kívül kommunikál a 42 kapcsoló alrendszerrel vonalon át, a 44 meghajtó alrendszerrel vonalon át és az 56 tároló/szállító alrendszerrel vonalon át. Ezek az 58, 60, 62 és 64 vonalak nem feltétlenül függetlenek.

tömeges adattároló és visszakereső rendszer normál működésmódja nem csak a tárolt adatok helyét rej ti el a felhasználó elől, hanem annak a ····

-11hordozóközegnek a típusát is, amely az adatokat tárolja, így az alkalmazási programok technológiafüggetlenek, és el vannak különítve a tárolási technológiától és a rendszer kialakításának változásaitól. A tömeges adattároló és visszakereső rendszer ezen kívül a tárolt adatok szerkezetét és jelentését is elrejti, így a felhasználó többféle módon kereshet adatokat egy tárolt állományban (azaz kötetek, egész fájlok, a fájlok részei stb.). Az adatoknak ez az elrejtése lehetővé teszi, hogy a tömeges adattároló és visszakereső rendszer hatékonyan és eredményesen működjön különböző alkalmazásokban és környezetekben.

A 10 tömegtároló könyvtár részletesebb vázlata látható a 2A. és 2B. ábrán. A rendszer fő alkotórészeinek jelölésére ugyanazokat a számokat használjuk a 2A. és 2B. ábrán, mint az 1. ábrán, kivéve azt, hogy a 2A. ábra öt 14, 16, 18, 19 és 21 interfész alrendszert tartalmaz, míg az 1. ábrán ezekből négyet tüntettünk fel. A 14, 16, 18 és 21 számítógépek IFS szalagszerverek, míg a 19 számítógép egy IFS lemezszerver. Az öt interfész alrendszert csak példaként ábrázoltuk, a találmány értelmében - szükség esetén - ennél több vagy kevesebb alrendszer is használható.

Az öt interfész alrendszer elsődleges funkciója parancsok és adatok küldése és vétele a 12 gazdaszámítógépekre és gazdaszámítógépekről. Amint látható, mindegyik interfész alrendszer (IFS) több 12 gazdaszámítógéphez van kapcsolva négy jól ismert típusú

-12külső kommunikációs hálózat bármelyikén keresztül, amelyek a következők: egy 66 HiPPI vagy nagy sebességű interfész vonal; egy Ethernet csatorna a 68 vonalon; egy FDDI a 7 0 vonalon és egy HYPERchannel® a 72 vonalon. Ennek a négy külső hálózatnak mindegyike egy 74 gazda interfész modulon (HÍM) át van az IFS alrendszerre kapcsolva.

A 74 gazda interfész modul biztosítja az összeköttetést a 14, 16, 18, 19 és 21 IFS számítógépek és a hálózat között. Ha a HiPPI interfész a 66 vonalra van kapcsolva, egy meglevő 74 Ultra hálózatot (3. és 4. ábra) használunk a HiPPI-átalakitáshoz a 14, 16, 18 és 21 IFS szalagszerverekhez kapcsolásra. Ha a 19 IFS lemezszerver nincs közvetlenül a szalagkönyvtárhoz kapcsolva, az IFS lemezszerver kommunikál bármelyik 14, 16, 18 és 21 IFS szalagszerverrel, ha adatokat kell tárolnia vagy visszakeresnie a szalagkazettás könyvtárból a szerverek közötti 76 hálózaton át.

Mindegyik 14, 16, 18, 19 és 21 IFS egység egy 78 fájlkatalógus modullal (FDM) rendelkezik, amely legalább egy tárolóközeget tartalmaz egy katalógushoz az egyes adattároló modulokon levő információ fájlszerver alkalmazásában. A 78 FDM olyan információkat tartalmaz, amelyek jelzik, hogy a kért fájl lemezen van, vagy szalagra van archiválva. Ha a 78 FDM egy 14, 16, 18 vagy 21 IFS szalagszerverben helyezkedik el, akkor egy olyan hardver konfigurációt tartalmaz, amely pl. egy optikai lemezes automata lemezjátszóval rendelkezik, amely • ········· · ···· ···· · · · · *

-13törölhető optikai lemezmeghajtókkal és tárolómodulokkal van ellátva. A katalógus alternatív módon mágneslemezen is tárolható, vagy a szalagos közeg egy speciális, erre a célra fenntartott részén. Ha a 78 FDM-et a 19 IFS lemezszerverben használjuk, ez egy olyan saját egység, amely fájlokra vonatkozó katalógus információkat tárol a 19 lemezszerver számára. Egy másik változatnál a 14, 16, 18, 19 és 21 szalagszerver egy 78 kötetkatalógus modullal (VDM) rendelkezik, amely egy tárolóközeget tartalmaz a katalógus számára a könyvtárban tárolt adattároló modulok (kötetek) kötetszerver alkalmazásában.

Mindegyik 14, 16, 18 és 21 IFS szalagszerver egység egy 80 lemezmeghajtó modullal is rendelkezik fájl- vagy kötetkatalógus információk tárolásához fájladatokkal vagy adatkötetekkel együtt. Bizonyos ismételten igénybe vett fájladatokat vagy adatköteteket a szalagról a 80 lemezmeghajtó modulba viszünk be annak elkerülésére, hogy gyakran kelljen hozzáférni a könyvtárhoz. A 19 IFS lemezszerver esetén a 80 lemezmeghajtó hasonlóképpen fájl- vagy kötetkatalógus információkat tartalmaz fájladatokkal vagy adatkötetekkel együtt. A 80 lemezmeghajtók rendszerszoftvert is tárolnak, így· a rendszert adminisztráló és diagnosztizáló rutinokat és olyan adatokat, amelyek szükségesek az optikai lemezen tárolt további fájlkatalógus információk eléréséhez.

Amikor a 80 lemezmeghajtó elér egy előre meghatározott töltési szintet, a rezidens szoftver az adatokat egy 14, 16, 18 vagy 21 IFS szalagszerverbe viszi • «

-14···· ···· • · be a 76 szerverek közötti hálózaton keresztül előre meghatározott elvek szerint. Az egyik koncepció, a tárolási koncepció, speciális paramétereknek megfelelően azonosítja a fájlokat a könyvtárban történő archiváláshoz. Például a tárolási koncepció automatikusan elindul, amikor az ebbe az osztályba eső fájlok száma meghalad egy adott határértéket. Egy másik koncepció, a csonkítási koncepció, szintén speciális paramétereknek megfelelően csonkítja a fájlokat. Egy még további koncepció, a vándorlási koncepció, szelektíven inicializálja a tárolási és csonkítási koncepciókat a tárolt adatfájlok hatékony kezeléséhez. Ezeket a koncepciókat az adatok archívumból történő visszakeresésekor is használjuk.

Az IFS lemezszerver hasonló módon képes arra, hogy adatokat vigyen fel szalagkazettákra a tömegtároló könyvtárban. A 19 IFS-ben rezidens szoftver automatikusan végrehajtja ezt a funkciót. A 19 IFS még azért is felelős, hogy ezeket az adatokat és fájlinformációkat a felhasználó rendelkezésére bocsássa akkor is, ha az adatok kazettás szalagon voltak tárolva. A 19 IFS lemezszerver arra is képes, hogy adatokat tároljon a Ί4, 16, 18 vagy 21 IFS szalagszerverek bármelyikén.

A 42 kapcsoló alrendszer négy modult tartalmaz: a 82 adatinterfész modult (DIM); a 84 kapcsolómodult; a 86 kapcsolóvezérlő modult; és a 88 diagnosztizáló/elosztó modult. A 42 kapcsoló alrendszer a 14, 16, 18 és 21 IFS szalagszervereknek lehetővé teszi, hogy globális

-15• ···· · · · · •««· · · eléréshez a 44 meghajtóegységben bármelyik 48 meghajtó alrendszerhez kapcsolódjanak. Ez úgy történik, hogy egy az egyhez kapcsolat jön létre az egyes 14, 16, 18 és 11 IFS szalagszerverek négy kimenetének vagy 13 interfészének bármelyike és a 44 meghajtó egységben le/ő negyven (névleges) 48 meghajtó alrendszer bármelyike között. A 82 adatinterfész modul (DIM) biztosítja az eev az egyhez kapcsolatot az interfész alrendszerekhez a ?2 kapcsoló alrendszer mindkét oldalán. A 82 adatinterféz modul a 42 kapcsoló alrendszerben rendelkezik azokkal a funkciókkal, amelyek ahhoz szükségesek, hogy adatokat szolgáltassunk a 84 kapcsolómodulnak egy másik 12 adatinterfész modulhoz történő szelektív csatlakozáshoz a kapcsolómodul másik oldalán. A 84 kapcsolómon -1 moduláris keresztrudas kapcsolófunkciókból áll, amelyek biztosítják az összekapcsolhatóságot az összes 82 IFS b-'M és az összes 92 meghajtó alrendszer DIM között, '-s fordítva.

A 42 modul a vezérlő helyi keresztül (a 60 vonal az

1. ábrán) illeszkedik tömegtároló könyvtárhoz modul parancsokat vesz, ill. visszaküldi a alrendszer státusát.

parancsok vagy egy kapcsolófunkciót, vagy a diagnosztizáló/vezérlő modul által futtatói, t diagnosztizáló tesztet inicializálnak. Bármilyen olvasási vagy írási művelet előtt a 40 vezérlő alrendszer (CN:'·) • · ···· · · · · · · • · · ·

-leparancsot ad a 42 valamelyik 82 IFS alrendszer DIM-hez kapcsoló alrenszernek arra, hogy DIM-et valamelyik 92 meghajtó kapcsolja. Mindegyik alrendszer státusát a 86 kapcsolóvezérlő modulhoz továbbítjuk, amely vezérli a státus formátumát és 40 CNS-re küldését. A 84 kapcsolómodul egy keresztrudas kapcsolóelemet tartalmaz, amelyet a továbbiakban még részletesebben leírunk, és amely bármelyik 90 IFS interfészt összekötheti a 44 meghajtó egység bármelyik 48 meghajtó alrendszerével.

A 84 diagnosztizáló/elosztó modul képezi a központot a vezérlő információk elosztásához a 42 kapcsoló alrendszerben. A 88 diagnosztizáló/elosztó modul (DDM) egy elosztó elemmel rendelkezik, amely vezérlő információkat oszt el a 86 kapcsolóvezérlő modulról az összes többi modulra. A 88 DDM egy diagnosztizáló funkciót is ellát, amely tesztadatokat generál és hasonlít össze. A 88 DDM a 86 kapcsolóvezérlő modul parancsára generál és küld diagnosztizáló adatokat az alrendszeren keresztül.

A 10 rendszer természetesen egy 42 kapcsoló alrendszer nélkül is kialakítható, ha az egyes 14, 16 és

IFS szalagszervereket közvetlenül kapcsoljuk a· 44 meghajtó egység egy megfelelő egyedi vagy többszörös 48 meghajtó alrendszeréhez (alrendszereihez) (14. ábra). Ez a rendszerkonfiguráció nem teszi lehetővé a 14, 16 és 18 IFS szalagszerverek bármelyikének globális hozzáférését bármelyik 48 meghajtó alrendszerhez, ahogy az 1. ábrán látható. Azonban a leírt 44 meghajtó egység az 56 • · · · · · · • · · · · · · • ···· ···· · · ···· ···« · · ·· ·

-17tárolási architektúra és az 50, 52 és 54 szállítóeszközök használatával megmarad a közeghez való globális hozzáférés.

A 2B. ábrán a 44 meghajtó egység több 48 meghajtó alrendszert tartalmaz, amelyek mindegyike egy 94 meghajtóvezérlő modullal (DCM) és egy 96 rekordermodullal (RM) rendelkezik. A 48 meghajtó alrendszernek (DRS) az a fő funkciója, hogy adatokat rögzítsen, ill. a rögzített digitális adatokat visszaolvassa az MSL-ben tárolt tárolóközegekről (kazettákról) . A 48 DRS a 42 kapcsoló alrendszerhez (SWS), az 56 szállító alrendszerhez (TRS) és a 40 vezérlő alrendszerhez illeszkedik a 95 vezérlő LAN-on keresztül. A 48 DRS, valamint a 42 SWS és a 95 vezérlő LAN közötti interfész egy elektromos interfész, míg az 56 TRS-hez csatlakozó interfész egy mechanikus interfész, ahol a tárolóközegeket robotfunkcióval keressük ki vagy helyezzük be. A 94 DCM a 95 MSL vezérlő LAN-hoz illeszkedik annak érdekében, hogy parancsokat vegyen a 40 CNS-ről, és alrendszer-státusokat küldjön oda vissza.

Ha olvasási vagy írási műveletet kell végrehajtani, a parancsot kapó 14, 16, 18 vagy 21 IFS erőforrásokat .kér a 40 CNS-től. A 40 CNS az erőforrások allokációs listájával válaszol, amely tartalmazza a kiosztott 48 meghajtó alrendszert. A kiosztott 48 DRS a 14, 16, 18 vagy 21 IFS által végzett olvasási/írási művelettel a 42 SWS-en keresztül létrehozott adatcsatorna útján kapja a parancsot. Ha a művelet befejeződött, a státust • · • · · · · · · · · · ···· · · · ·

-18visszaküldjük a 48 DRS-ről a 14, 16, 18 vagy 21 vezérlő IFS-re.

A 94 DCM belülről illeszkedik a 96 adatrögzítő modulhoz. A 94 DCM utasítja a 96 RM-et különböző rekorderfunkciók, pl. start/stop, szalagtekercselés, rögzítés és hasonlók végrehajtására. A 96 RM a parancs végrehajtása után visszaküldi a státust a 94 DCM-nek. A 96 RM egy nagy sebességű adatrekordert tartalmaz, amely alkalmas adatok fogadására és küldésére 240 Mbit/s vagy még nagyobb sebességgel. A 96 RM a 94 DCM-hez illeszkedik a parancs/státus és adatok számára, valamint az 56 TRShez robothozzáférés útján. Egy 96 adatrögzítő modul manuálisan vagy robot segítségével tölthető.

A 98 szalagtámogató alrendszer (TSS) automatikus rendszerszintű támogatást és javítást biztosít a közegeknek. A 100 lemágnesező modul .- - jltségével képes a rendszer a szalagok tömeges törlésére. A 102 szalagjavító modul teszi lehetővé a rendszernek a szakadt szalagok vagy kazetták javítását. A 103 tekercselő/tisztító modul alkalmazásával a rendszer automatikusan tisztítja a szalagot és újracsomagolja a közeget.

Az 56 szalagszállító rendszer (TRS) a szalagkazettákat mozgatja a 48 meghajtó alrendszer és a 104 tároló alrendszer (STS) között. Az 56 TRS elsődleges funkciója kazetták kikeresése a 96 rekordermodulokból, és azok betárolása a 104 STS-be, ill. fordítva. Az 56 szállító alrendszer (TRS) a 104 STS-en kívül a 106 kazettaelérő modult és a 108 oldalsó szállítómodult is • · · · tartalmazza. Az 56 TRS modulok mindegyikét a 40 CNS vezérli a 110 MSL tároló LAN-on keresztül (64 vonal az 1. ábrán).

A 106 kazettaelérő modulokat (CAM) bármilyen jól ismert robotfunkcióval megvalósíthatjuk. A CAM kiemel egy kazettás szalagot egy 112 tárolómodulból·, hogy behelyezze vagy egy 96 RM-be egy 48 DRS-ben, vagy a 108 oldalsó szállítómodul (LTM) egy nyílásába, vagy egy másik 112 tárolómodulba a 104 STS-ben. A 106 kazettaelérő modul egy folyosón mozogva bármilyen számú 48 meghajtó alrendszert (az áttekinthetőség kedvéért a 2. ábrán csak négyet tüntettünk fel a 44 meghajtó egységben levő nyolc csoport mindegyikében) és a 104 tároló alrendszerben bármilyen számú 112 tárolómodult kiszolgál. A tárolómodulok teljes száma egy folyosón ennek a helyzetétől függ, amire a későbbiekben még visszatérünk. A kazettaelérő modul mind vízszintesen, mind függőlegesen mozog, és egy vagy több független kart tartalmaz a szalagok kiemeléséhez a 112 tárolómodulból.

A 108 LTM lehetővé teszi az 56 TRS-nek a szalagok mozgatását a tároló sorai között a felhasználó minimális mértékű beavatkozásával. A 108 LTM átfogja az 56 szállító alrendszer szélességét, és a folyosók végén van elhelyezve, amint a 11. ábrán még jobban látható. A 108 LTM olyan szakaszos áthelyező komponenseket tartalmaz, amelyek egymás végéhez csatlakoznak, és két egységnek megfelelő magasságúak.

« · • ········· ····· ···· · · ·· ·

-20Α 104 tároló alrendszer (STS) tartalmazza a 112 tárolómodulokat a kazettás szalagok elhelyezéséhez. Az elhelyezett kazetták pontos száma az STS elrendezésétől függ. A 112 tárolómodulok előnyösen forgó modulok (RTM) vagy átmenő modulok (FTM). A forgó 112 modulok (9. és 10. ábra) a függőleges tengely körül 90°-onként fordulnak el, és vezérlésüket a 40 CNS végzi a 110 MSL tároló LAN-on át. A forgó 112 modulok lehetővé teszik az egyes 106 CAMoknak a kazettás szalagok elérését egy szomszédos folyosóról. Ez a forgathatóság javítja a rendszer rendelkezésre állását és megbízhatóságát. Ez a képesség különösen hasznos olyankor, amikor egy CAM által elérhető összes 96 adatrögzítő modul foglalt, vagy egy kazettaelérő meghibásodott. A 112 átmenő modulok (FTM), amelyek a 12. és 13. ábrán láthatók, lehetővé teszik, hogy a modulok bármelyik oldalán tárolt szalagokat bármelyik folyosóról el lehessen érni. A 108 LTM a kazetták bármelyik két folyosó közötti szállításával egyenletesebbé teszi a terhelést.

A 40 CNS egy 114 vezérlőprocesszort, egy 116 konzolprocesszort, egy nagy sebességű printert (nincs feltüntetve) és egy 118 közegcimkéző printert tartalmaz.. A 114 vezérlőprocesszor és a 116 konzolprocesszor Sun 3 Series 200 típusú munkaállomások. Ezek egy lemezállományon osztoznak, és azonnali kölcsönös redundanciát biztosítanak. Mindkét processzor össze van kötve a sornyomtatóval (nincs feltüntetve), amely perceként legalább 300 sor kinyomtatására képes. Mindkét

-21• ········· ····· ···· · · ·· · processzor egy kötve a 95

118 közegcimkéző nyomtatóval is össze van keresztül. A 118 közegcimkéző nyomtató géppel és szemmel olvasható címkéket készít. Ez az elrendezés

CNS-nek, hogy tolerálja egy lemezmeghajtó hibáját anélkül, hogy csökkenne a teljesítmény. Processzorhiba esetén bármelyik processzor úgy konfigurálható, hogy végrehajtsa a teljes processzorfunkciót.

Amint már említettük, az interfész alrendszer teszi lehetővé a 10 tömegtároló könyvtárnak, hogy adatokat küldjön más számítógépekre, ill. adatokat vegyen azokról különböző számítógép-hálózatokon át. Az IFS lazán csatolt modulok sorozatából áll, ami biztosítja a felhasználók igényeinek kielégítéséhez szükséges rugalmasságot.

Cserélhető és bővíthető IFS komponensek következtében az egyes

IFS modulok speciális telj esítményés funkcionális követelményeknek megfelelően alakíthatók ki. Mindegyik IFS kereskedelemben kapható hardver és szoftver termékeket használ fel.

Mindegyik IFS egy IFS számítógépmodulból (ICM) és egy 78 fájlkatalógus modulból (FDM) vagy 78 kötetkatalógus modulból (VDM) áll, és egy 74 gazda interfész modulhoz (HÍM) van kapcsolva. A 19 IFS lemezszerver egy 120 IFS számítógépmodult (ICM) tartalmaz, amely egy CRAY XMP/14se Super Computer lehet a nagyteljesítményű online archiválási képesség biztosításához. A többi 14, 16, 18 és 21 IFS szalagszerver egység mindegyike egy 122 ICM-et használ, amely egy CONVEX 232 számítógép lehet; ez a

-22···· ···· * « ···· « · · · · kivitel közvetlen interfészt biztosit a felhasználónak a tömegtároló meghajtókhoz. A 122 IFS szalagszerver számítógépek és a 120 IFS lemezszerver számítógép ugyanazt az alapfunkciót látja el, de különböző jellemzőik vannak. Az IFS szalagszerverek és az IFS lemezszerver között az adatok és a kommunikáció hosszát a 76 szerverek közötti hálózat határozza meg.

A 74 gazda interfész modul (HÍM) tartalmazza azokat a fizikai interfész komponenseket, amelyek lehetővé teszik a rendszernek a kommunikálást a kis sebességű és a nagy sebességű felhasználói rendszer interfészekkel. A komponensek és adapterek logikai csoportosítása, amely jól ismert, biztosítja az illesztést az Ethernet hálózattal a 68 vonalon, a HYPERchannel® hálózattal a 72 vonalon, az FDDI vezérjelgyűrű hálózattal a 70 vonalon és a nagy sebességű HiPPI csatornával a 66 vonalon át. így a 74 HÍM lehetővé teszi a rendszernek a kommunikációt olyan felhasználói rendszerekkel, amelyek egy vagy több IEEE 802.3 szabvány szerinti helyi hálózathoz (LAN-hoz) csatlakoznak.

A HYPERchannel® processzor adapterek következtében a rendszer képes kommunikálni azokkal a felhasználói rendszerekkel, amelyek egy vagy több HYPERchannel® hálózatra csatlakoznak. A rendszerben két különböző HYPERchannel® processzor adapterre van szükség. Az A130 típusú HYPERchannel® adapter segítségével a 120 CRAY számítógép képes kommunikálni azokkal a felhasználói rendszerekkel, amelyek egy HYPERchannel® hálózatra

-23« ···· ···· · · ···· ···» · · · · · vannak kapcsolva. Ez az adapter egy pár 16 bites nagy sebességű szinkron interfésszel van ellátva a 120 IFS számítógéphez történő csatlakozáshoz. Egy A400 típusú HYPERchannel® adapter egy PL150 típusú processzorral kombinálva lehetővé teszi, hogy a 122 CONVEX C232 számítógép kommunikáljon azokkal a felhasználói rendszerekkel, amelyek egy HYPERchannel® hálózatra csatlakoznak. Ezek az alkatrészek jól ismertek, és a kereskedelemben kaphatók.

Az optikai elosztású adatinterfész (FDDI) egy olyan SUPERNET csipkészletet alkalmaz, amely megvalósítja az FDDI szabványt.

A 120 CRAY IFS számítógéphez egy közvetlen HiPPI csatornás csatlakozás van kialakítva. A HiPPI csatorna képes legalább 200 Mbit/s átviteli sebességre a HiPPi adatkapcsolaton keresztül.

A 122 CONVEX C232 számítógép jelenleg nem biztosít egy olyan I/O csatornát, amely közvetlenül kompatibilis a CRAY HiPPi csatornával. Ezért Ultra termékeket használunk a CONVEX C232 számítógép és a HiPPi csatorna közötti összeköttetéshez. A rendszer képes 200 Mbit/s sebesség

elérésére a 122 CONVEX C232 számítógép	és	az	Ultra
Network	Hub között.
A	122 C232 számítógép részletesen	látható	a 3.
ábrán.	Ez a számítógép három 124, 126	és	128	CPU-t

tartalmaz. Mindegyik 124, 126 és 128 számítógép kétirányú kapcsolatban van egy keresztrudas 130 memóriával, amely két 132 és 134 I/O csatornával rendelkezik. A

-24többprocesszoros kivitel használata lehetővé teszi a végrehajtó szoftvernek, hogy engedélyezze különböző események vagy többszörös megszakítások párhuzamos feldolgozását. A 122 számítógép egy 64 bites szót használ, és két Gbyte csatolt fizikai memóriával rendelkezhet. Ez a memória egy rendszermemóriára és egy szalagpuffer memóriára van felosztva. A 130 keresztrudas memória kimenete a 134 1/0 csatornán és a 136 periféria interfész adapteren keresztül négy nagy sebességű párhuzamos 138, 140, 142 és 144 interfész egységhez van kapcsolva. Ezeknek a nagy sebességű párhuzamos interfész egységeknek a kimenetei megegyeznek a 2. ábrán látható 122 IFS számítógép 90 kimeneteivel. Ezek adatokat továbbítanak a 42 kapcsoló alrendszerre.

A 130 keresztrudas memória részét képező szalagmeghajtó puffer összhangba hozza a szalagmeghajtó adatátviteli sebességét a csatolt interfész átviteli sebességével a felhasználói rendszer felé. A szalagpuffer tehát a meghajtók hatékonyabb kihasználását biztosítja. A meghajtók felé akkor történik adatátvitel, amikor elegendő adat gyűlt össze a pufferban a szalagmeghajtó felé irányuló hatékony átvitelhez. Fordítva is,, a felhasználói rendszer felé akkor történik adatátvitel, amikor a puffer elegendő adatot gyűjtött a szalagmeghajtóról a hatékony átvitelhez.

A 130 keresztrudas memóriában az egész két Gbyte-os memóriatartomány rendelkezésre áll az egyes 124, 126, 128 számítógépeknek és a 132 és 134 I/O csatornáknak. Mind a

-25négy szalagmeghajtó egyidejűleg működhet a nagysebességű párhuzamos 138, 140, 142 és 144 interfész egységen keresztül. Mindegyik 122 CONVEX ICM legfeljebb öt 78 fájlkatalógus modullal (FDM) rendelkezik, amelyek mindegyike tartalmaz egy olyan tárolóközeget, amely vagy egy optikai lemezeket tároló, és két 148 optikai meghajtóval ellátott 146 lemezegységből (juke box), vagy egy mágneses lemezmeghajtó rendszerből áll. A 78 FDM tárolja a fájlrendszer katalógusokat.

A katalógusinformációkhoz történő gyors és gyakori hozzáféréshez a katalógusadatok előnyösen más közegen vannak elhelyezve, mint az aktuális adatok. A 78 FDM vagy VDM lekérdezésével a felhasználók hozzáférnek a könyvtár katalógusinformációihoz (fájl- vagy kötetszerver alkalmazásokhoz) egy szalagnak a meghajtóba történő behelyezése nélkül. Ez lehetővé teszi, hogy a szalagmeghajtót hatékonyabban használjuk ki azáltal, hogy csak az adatolvasási és írási műveleteket kezeli. A szalagok eltávolíthatók a kazettakönyvtárból, miközben a katalógusadatok megmaradnak. Ha a szalagon levő információkat egy másik helyre szállítjuk, az eltávolítható közeg katalógusinformációk szállítóeszközeként szolgál fogadóhelyre, és nincs szükség a szállított szalagközeg beható ellenőrzésére.

nagy tárolókapacitás, az eltávolíthatóság és a tárolt katalógusinformációkhoz való gyors és gyakori hozzáférés érdekében egy lemezegység tárolódobozokban elhelyezett törölhető optikai lemezeket tartalmaz, és • · ·

-26·· optikai lemezmeghajtókat használunk. Ezek a lemezek eltávolithatók a céljából, és törölhetők.

Mindegyik lemezegység 24 törölhető optikai lemezt tárolhat, és két optikai lemezmeghaj tó számára van hely.

Mindegyik lemez kétoldalas, és összesen egy Gbyte adatot hordoz. A 148 lemezmeghaj tók törölhető magnetooptikai eljárást alkalmazzák. Ezek a termékek a kereskedelemben kaphatók.

Egy alternatív megoldásnál mágneses lemezmeghajtó rendszer használható, vagy a katalógus egy speciális fenntartott katalógusrészben tárolható a szalagon.

Az öt 7 8 FDM vagy VDM egy 150 bemeneti/kimeneti processzorhoz (IOP) van kapcsolva; ugyanide csatlakozik az FDDI felhasználói bemenet a 152 vonalon, az Ethernet felhasználó a 154 vonalon, és az MSL vezérlő LAN a 156 vonalon. A 150 IOP a 158 processzor interfész adapterhez illeszkedik, amely a 132 I/O csatornára van kapcsolva. A 160 felhasználói bemenet a HYPERchannel-en egy 162 adapteren át a 164 interfészre csatlakozik, amelynek kimenete a 158 interfész adapterrel is összeköttetésben áll. A felhasználói HiPPI csatorna a 170 vonalon a 172

Ultra áramkörhöz van kapcsolva a 74 HIM-ben, amely a .174 processzor interfésszel és a 176 interfész adapterrel van összekötve, amelynek kimenete a 132 I/O csatornára van kapcsolva.

A 2. ábrán látható 76 szerverek közötti hálózat a 178 vonalon át egy 180 Ultra hálózati elosztópontra van kapcsolva a 74 gazda interfész modulban, és a 182 IOP-re, • · • ········· ····· ···· · · ·· ·

-27ami lehetővé teszi a kommunikációt a 120 CRAY számítógép és a 122 CONVEX számítógépek között. A kommunikáció olyan fájlokból áll, amelyeket a 120 CRAY számítógép lemeztárából továbbítunk a 122 számítógéppel összekötött valamelyik szalagmeghajtón történő archiváláshoz. Az Ethernet LAN 156 vonalat arra használjuk,hogy kéréseket küldjünk a 40 vezérlő alrendszerre (amely az 1. és 2. ábrán látható), és a kérésekre válaszul státusokat vegyünk a 40 vezérlő alrendszerről.

A 120 CRAY ICM számítógép részletesen látható a 4. ábrán. A 184 nagyszámítógép (mainframe) egy CRAY XMP/14se, amely egy olyan vektorprocesszor, amely kb. 32 millió utasítás végrehajtására képes másodpercenként. Az I/O alrendszer (IOS) három különböző I/O processzorból (IOP) áll. Az első egy 186 fő IOP (MIOP) , a második egy 188 lemez IOP (DIOP) , és a harmadik egy 190 kiegészítő IOP (XIOP) . Két 100 Mbyte-os 192 és 194 csatorna köti össze a 184 nagyszámítógépet az IOS-sel a 196 IOS pufferen keresztül.

A 186 MIOP biztosítja az interfészt a felhasználói 198 HYPERchannel-nek, a 200 FDDI cstornának, a 202 Ethernet cstornának és a 178 szerverek közötti hálózati csatornának. A 204 Ultra hálózati elosztópont, amely a 74 gazda interfész modul része, a 186 MIOP-vel van összekötve egy 206 VME interfészen át.

A 188 DIOP illeszti a 184 nagyszámítógép központi processzorát a 208 és 210 lemezmeghajtókhoz. A 208 és 210 lemezmeghajtók nyolc lemezmeghajtó használatával összesen • ·

-28.9,6 Gbyte lemezkapacitást biztosítanak. A 208 és 210 lemezmeghajtó adja az online kapacitást a 184 nagyszámítógép által tárolt fájlok számára. A 208 és 210 lemezmeghajtók a 212 és 214 kontrollereken keresztül illeszkednek a 188 DIOP-hez.

A 190 XIOP illeszti a HiPPI-t a 216 felhasználói vonalhoz a 218 Ultra interfészen keresztül, amely egy Ultra hálózati elosztópontból és adapterből áll, amely a HiPPI csatornát maximum két kilométeresre terjesztheti ki. Egy 220 IBM Block Mux csatorna kapcsolja a 222 IBM szalagmeghajtót a 184 nagyszámítógéphez. A 222 IBM szalagmeghajtó fenntartási célokat szolgál, valamint új vagy módosított rendszerszoftver betöltésére ad lehetőséget.

Amint a 2. ábrával kapcsolatban már említettük, a 42 kapcsolómodul (ha használjuk a 10 re szerben) egy vagy több kapcsolókomponensből áll. Az 5A. és 5B. ábrák egy keresztrudas kapcsoló csomópont vázlatát mutatják be. A 2x2 keresztrudas 224 kapcsoló képezi a 42 kapcsoló alrendszer magját, és négy független 226, 228, 230 és 232 kapuval rendelkezik. A 224 kapcsoló lehetővé teszi bármely két kapu összekapcsolását, és így legfeljebb -két egyidejű adatátvitel végrehajtását. A kapuk függetlensége következtében a 2x2 keresztrudas 224 kapcsoló újra konfigurálható a többi kapukon át történő adatátvitel megszakítása nélkül. így az IFS számítógépek bármelyike hozzákapcsolható nemcsak a 48 meghajtó alrendszerek • ·

-29bármelyikéhez, hanem egymással is összekapcsolhatók a 224 kapcsoló segítségével.

Kezdetben mindegyik keresztrudas kapcsolási csomópont egyenes átvezetésre van állítva, amint az 5A. ábrán látható. A 226 kapu a 230 kapuhoz, a 228 kapu pedig a 232 kapuhoz van kapcsolva. Adatátvitelhez ezeket az összeköttetéseket nyitjuk, és a megfelelő kapukat összekötjük a kívánt átvezetés biztosításához. Az 5B. ábrán a 226 kapu a 232 kapuhoz van kapcsolva egy interfész számítógép (IFS2) és egy 48 meghajtó alrendszer (DRS 1) közötti összeköttetéshez (6. ábra). Megjegyezzük, hogy a 236 kapcsolási csomópontot nem kell konfigurálni, mivel az még a kezdeti egyenesen átvezető elrendezésben van, és ezért kapcsolatot biztosít a DRS 1 meghajtóhoz, így bármilyen adatátvitelhez csak egy kapcsolási csomópontot kell konfigurálni.

A keresztrudas kapcsoló konfigurációját vezérlő NonBlocking algoritmus azon az előfeltételezésen alapul, hogy mindegyik IFS kizárólagos hozzáféréssel rendelkezik az oszlopában levő kapcsolási csomópontok függőleges kapujaihoz. A 6. ábrán az IFS 2 kizárólagosan használja a 226 és 230 függőleges kapukat, és a 254 csomóponthoz tartozó függőleges kapukat az SNY-on keresztül, ahol a 232 és 228 kapukat egy második interfész számítógép (IFS 1) használhatja a DRS 1-gyel való összeköttetéshez. Az, hogy csak az IFS-ek függőleges összekötését engedjük meg a saját kapcsolási csomópont oszlopokon keresztül, • ·

-30megakadályozza, hogy egy IFS interferáljón vagy blokkolja az adatátvitelt egy másik IFS-ről.

A 6. ábrán pl. három oszlop látható, amelyek mindegyike egy interfész számítógéppel (IFS 1, IFS 2 és IFS 3) áll kapcsolatban, minden oszlopban N kapcsoló van, továbbá az elrendezésben N sor van, amelyek mindegyike egy kimenettel rendelkezik egy meghajtó alrendszer (DRS 1 - DRS N) felé. Az első 2x2 keresztrudas 224 kapcsoló 226 kapujának bemenete a többi kapu bármelyikéhez kapcsolható, pl. a 230 kapuhoz. Ez a kapu egy második 2x2 keresztrudas 254 kapcsoló bármelyik kapujához, pl. a 238 kapuhoz kapcsolható. A 238 I/O kapu ezután a 254 kapcsoló többi kapujának bármelyikéhez hozzákapcsolható, pl. a 250 kapuhoz. Hasonlóképpen az összeköttetés létrejöhet a 254 kapcsoló 250 kapujától a SYN kapcsoló 252 kapujához, és a 256 kapun át az SNZ kapcsoló 258 kapujához. Az SNZ kapcsoló 260 kapujától a jel egy meghajtó rendszerre (DRS N) kapcsolható. A 224 kapcsoló és az SNZ kapcsoló között igény szerint tetszőleges számú kapcsoló alkalmazható.

így látható, hogy a 6. ábra szerinti kapcsolók között leírt összeköttetésekkel bármelyik 122 IFS szalagszerver számítógép, a 6. ábrán IFS 1 - IF§ 3 jelöléssel, 90 kimeneteinek (2. ábra) bármelyike a 2x2 keresztrudas kapcsolók bemeneti/kimeneti kapujainak bármelyikével összeköthető, aminek eredményeként kapcsolat létesül a 48 meghajtó alrendszer egységek bármelyikével és a 44 meghajtó egységgel. Ugyanezen a módon bármelyik IFS számítógép kimenet globálisan

-31• ·· · • · · · ·’ w··· »*·♦ · · ···· ···· « · ·· · összeköthető bármelyik 48 meghajtó alrendszerrel adatok kiolvasásához bármelyik szalagról vagy adatok beírásához bármelyik szalagra. A 42 SWS dinamikus összeköttetést biztosít, úgyhogy IFS - DRS átkonfigurálás végezhető más csatornák megszakítása nélkül.

Amint már említettük, a 42 kapcsoló alrendszer célja logikai és fizikai interfész biztosítása a 14, 16, 18 és 21 interfész alrendszerek (2. ábra) és a 44 meghajtó egység 48 meghajtó alegységei között, valamint lehetővé tenni, hogy egy IFS globális hozzáféréssel rendelkezzen az összes 48 DRS-hez. Abban az esetben, ha nem szükséges globális hozzáférés mindegyik 48 meghajtó alrendszerhez, a 42 kapcsoló kihagyható a rendszerből, és a 14, 16, 18 és 21 IFS szalagszerverek közvetlenül egy vagy több megfelelő 48 meghajtó alrendszerhez kapcsolhatók, hogy az 56 tárolóval és az 50, 52 és 54 szállítóeszközökkel együtt globális közeghozzáférést biztosítsanak (14. ábra).

A 42 SWS moduláris komponensekből áll, hogy a tömegtároló könyvtár összes lehetséges konfigurációját létre lehessen hozni. Ennek a rugalmasságnak köszönhetően a tömegtároló könyvtár változó számú meghajtóval alakítható ki. Az egyes csomóponti kapuk függetlensége következtében a konfigurált meghajtók egyidejűleg és függetlenül vihetnek át adatokat a különböző felhasználókhoz/felhasználóktól. A 42 SWS lehetővé teszi, hogy az egyes 14, 16, 18 és 21 IFS-ek bármelyik 48 DRShez hozzáférjenek a 44 meghajtó egységben. Ezzel a «· · • · te· · • ·

-32globális DRS hozzáféréssel a tömegtároló rendszer eloszthatja a terhelést a meghajtók között, és minimalizálhatja a közegek szállítását, mivel a közelebbi meghajtókat úgy tekintjük, hogy prioritásuk van a távolabbiakkal szemben.

Amint a 7. ábrán látható, a 42 SWS négy modulból áll. A 82 adatinterfész modul (DIM) képezi a fizikai interfészt egy 14, 16, 18 vagy 21 IFS-hez vagy egy 48

DRS-hez. Azonban az egyszerűség kedvéért a 7. ábrát úgy írjuk le, mintha a 82 DIM az IFS-ekkel lenne összekapcsolva a 90 vonalon át, míg a 92 DIM egy 278 vonalon át egy 48 DRS-re csatlakozna. Nem szabad azonban elfeledkezni arról, hogy a 42 SWS fordítva is ugyanolyan jól működhet. így a 7. ábrán a 82 DIM-et az IFS-felé tekintjük fizikai interfésznek, bár ezt a funkciót egy DRS felé is elláthatja.

A 84 kapcsolómodul (SM) az a kapcsolómechamizmus, amely az 5A, 5B és 6. ábrán látható 2x2 keresztrudas 224 kapcsolót tartalmazza. A 86 kapcsolóvezérlő modul (SCM) interfészt képez a 95 MSL vezérlő LAN felé, amely a 40 CNS-hez van kapcsolva (2. ábra). A 86 SCM parancsokat vesz a 40 vezérlő alrendszerről (CNS) , és vezérli a. 42 SWS összes modulját és komponensét. A 88 diagnosztizáló/elosztó modul (DDM) tartalmazza a beépített tesztelő berendezést a 42 SWS számára, és elosztja a vezérlést az egyes 42 SWS komponensekre.

Amint korábban már említettük, a 82 DIM az a komponens, amely a 42 SWS külső interfészét képezi • · · · ········· * ···· • · · · ·

-33bármelyik IFS felé, míg a 92 DIM a 48 DRS felé alkot külső interfészt. A 284 interfész funkció mind a 82 DIMben, mind a 92 DIM-ben tartalmazza a nagy sebességű interfészhez specifikált kiegyensúlyozott differenciális meghajtókat és vevőket. Az órajelet leválasztó 286 pufferegység a 82 és a 92 DIM-ben szinkronizálja a bemenő adatokat az SWS fő órajellel (nincs feltüntetve). A leválasztás a 286 memória pufferegység használatával történik, amely ping/pong módon működik és támogatja a memória egyidejű olvasását és írását. Míg bemenő adatokat írunk az egyik memóriapufferbe a bemeneti órajellel, adatokat olvasunk ki a másik memóriapufférből a 42 SWS fő órajellel.

A 288 puffervezérlő egység mindegyik DIM-ben vezérli a ping/pong memória architektúrát, konfigurálja a 82 (vagy 92) DIM-et a diagnosztizáló vizsgálóhurkokhoz, és egy vezérlő és státus interfészt képez a 88 diagnosztizáló/elosztó modul (DDM) felé. A 290 kapcsoló interfész egység mindegyik 82 és 92 DIM-ben egy közös interfészt alkot a 84 kapcsolómodul felé. Mindegyik 82 és 92 DIM lényegében az IFS adatszerver nagy sebességű I/O csatornájának kiterjesztése.

A 84 kapcsolómodul (SM) egy vagy több 292 kapcsolókomponensből áll. Mindegyik 292 kapcsolókomponens egy 2x2 keresztrudas 224 kapcsolót, a négy független I/O kapu mindegyikével összekapcsolt 226 kapcsoló interfész egységet és egy 234 kapcsolóvezérlő egységet tartalmaz. A 226 kapcsoló interfész egység modularitást biztosít a 42 ·

-34SWS-nek azáltal, hogy összeköttetést létesít a 82 vagy 92 DIM-mel, vagy egy másik 292 kapcsolókomponenssel. Több 292 kapcsolókomponens kapcsolható össze a kívánt számú külső 42 SWS interfész megvalósításához.

Amint az 5A. és 5B. ábrával kapcsolatban már említettük, a 2x2 keresztrudas 224 kapcsoló képezi a 42 SWS magját. A 2x2 keresztrudas 224 kapcsoló négy független 1/0 kaput tartalmaz. Ez a keresztrudas 224 kapcsoló lehetővé teszi bármelyik két kapu összekapcsolását, és ezáltal legfeljebb két egyidejű adatátvitelt. A kapuk függetlensége következtében a 2x2 keresztrudas 224 kapcsoló újrakonfigurálható anélkül, hogy meg kellene szakítani a többi kapukon át történő adatátvitelt. A 234 kapcsolóvezérlő egység interfészt alkot a 294 elosztó komponens felé a 88 DDM-ben. Ezen az interfészen keresztül vezérlő- és státusinformációkat viszünk át. Az újrakonfigurálási parancsokat a 234 kapcsolóvezérlő egység veszi és osztja el az egyes keresztrudas kapcsolókapuk felé. Ha erre parancsot kap, a kapcsolóvezérlő egység összegyűjti a státusokat a 292 kapcsolókomponensről, és átviszi a 294 elosztó komponensre. A 292 kapcsolókomponens összetett .1/0 sávszélessége 1280 Mbit/s.

A 88 DDM a 294 elosztóegységet vagy komponenst és egy 296 diagnosztizáló egységet tartalmaz. A 294 elosztóegység egy parancs/státus interfészt képez, és elosztást végez a 86 kapcsolóvezérlő modul (SCM) számára. Egy parancs vételekor a 294 elosztógység elosztja a • · · ·

-35• k>

vezérlő információkat a megfelelő 42 SWS komponensre. A 296 diagnosztizáló egység tartalmazza a 42 SWS beépített tesztelő berendezést. Ez tartalmaz egy 298 tesztmintagenerátort, egy 300 kimeneti kapcsoló interfészt, egy 302 bemeneti kapcsoló interfészt és egy 304 komparátort. A 298 tesztminta-generátor ismert diagnosztizáló tesztmintákat állít elő a 86 SCM-ről érkező parancs hatására, és a 300 kapcsoló interfész egységen át ezeket a 306 vonalra adja. A 306 vonal a 296 diagnosztizáló egységet egy 226 kapcsoló interfész funkciós kapuval köti össze a 292 kapcsolókomponensben egy 82 DIM-en át. A diagnosztizáló tesztmintákat a vizsgált egységekről vesszük a 308 vonalon, és ellenőrzésre a 302 kapcsoló interfészbe visszük be. A 304 komparátor ellenőrzi a diagnosztizáló tesztmintát. A 296 diagnosztizáló egység lehetővé teszi, hogy a 42 SWS diagnosztizáló tesztmintát állítson elő, a tesztmintát mindegyik vagy a kiválasztott 42 SWS komponenseken keresztül irányítsa, és ellenőrizze a tesztminta épségér. Ez a hibadetektáló képesség mindegyik 42 SWS komponensen megengedi a hibaazonositást a legalacsonyabb helyettesíthető egység szintjén. Ez lehetővé teszi a hibás komponensek gyors diagnosztizálását, és a 42 SWS új kapcsolása és dinamikus kapcsolási képességei következtében a diagnosztizálás az online adatátvitel megszakítása nélkül végrehajtható.

A 86 kapcsolóvezérlő modul (SCM) tartalmazza a 42 SWS működésének vezérléséhez szükséges alkatrészeket. A

SCM parancsokat kap és státusokat visz át a 40 vezérlő • · • · · · ···· · • · • · ·♦ alrendszerről, ill. alrendszerre (CNS) a 95 MSL vezérlő

LAN-en keresztül. A 86 SCM-ben a 310 LAN interfész egység hozza létre a 42 SWS interfész kapcsolatát az MSL vezérlő LAN felé a 95 vonalon. Ez az alkatrész a kereskedelemben készen kapható termék. A 312 kapcsolóvezérlő magasszintű parancsokat kap a 40 VNS-ről a 310 interfészen keresztül, és ezeket a parancsokat a 42 SWS komponensek által igényelt részletes műveletekké alakítja át. A 312 kapcsolóvezérlő a kereskedelemben kapható termék. A 314 vezérlő interfész egység interfészt képez a kereskedelemben rendelkezésre álló 312 kapcsolóvezérlő egység és a 88 diagnosztizáló elosztó modul között. A 314 vezérlő interfész egység egy kereskedelemben kapható termék, amely tartalmazza a kapcsolóvezérlő interfészt. A 314 vezérlő interfész nem tartalmaz elegendő 1/0 csatornát ahhoz, hogy az összes parancs/státus interfészt támogassa mindegyik 42 SWS komponens felé. Ezért a parancs/státus információ a 314 vezérlő interfészről egy párhuzamos interfészen keresztül jut el a 294 elosztó egységhez a 88 DDM-ben. A 294 elosztó egység elegendő I/O csatornával rendelkezik valamennyi parancs/státus intefész támogatásához mindegyik SWS komponens felé.

A 48 meghajtó alrendszer (DRS) részletesen látható a

8. ábrán. A 48 DRS tartalmazhat egy E-Systems, Inc., Dallas, Texas gyártmányú ER-90 rekordert. A 48 DRS tartalmaz egy 96 adatrögzítő modult (RM) és egy 94 meghajtóvezérlő modult (DCM). A 96 RM különböző típusú lehet, de előnyösen egy forgófejes rekorder. A 94

-37** ·· ··· · · ···· • · ·· · meghajtóvezérlő modul (DCM) képezi az interfészt a 42 kapcsoló alrendszer felé. Ez az interfész, a 94 DCM belső logikájával és a 94 DCM-nek a 96 RM felöli interfészével együtt használva, lehetővé teszi fájladatok és vezérlő információk átvitelét a 96 RM és egy 14, 16, 18 vagy 21 interfész alrendszer között (2. ábra) . A 94 DCM az MSL vezérlő LAN felé is interfészt képez a 40 CNS-től a 95 vonalon, ami lehetővé teszi a 96 RM vezérlését, amely logikailag nincs összekapcsolva egy 14, 16, 18 vagy 21

IFS-sel.

A 94 DCM tartalmaz egy 316 interfész komponenst, egy

318 mikrokontroller egységet (MCC), egy 320 pufferegységet és egy 322 rekorder interfészt.

A 316 interfész komponens egy olyan egység, amely a

SWS-sel képez interfészt. A nagysebességű párhuzamos interfésszel együttes használatra van tervezve, és a

16, 18 vagy 21 IFS szalagszerver és a 94 DCM között

14,

640

Mbit/s burstsebességű adatátvitelt tesz lehetővé. A

316 interfész egység egy

324 interfész együttest tartalmaz, amely nagysebességű párhuzamos működést, valamint általános szinkron interfészt biztosit a 94

DCM többi része számára.

A 318 MIC komponens a 94 DCM részeinek működését vezérli, kivéve a 316 interfész egységet és a 96 RM-et. A 318 MIC egy 326 kontroliért tartalmaz, és egy 16 Mhz-es mikroprocesszorral és a hozzá tartozó vezérlő áramkörrel van felszerelve, beleértve egy megszakitáskezelőt, saját • ········« ····· ···· · · ·· «

-38véletlen hozzáférésű tárat (RAM) , csak olvasható tárat (ROM), címdekódolót és buszvezérlőt.

A 326 kontroller egység parancsregiszterekkel is rendelkezik, amelyeken keresztül a mikroprocesszor a 316 interfész egységhez, a 320 pufferegységhez és a 322 rekorder interfészhez illeszkedik. Szintén tartalmaz egy összeköttetést a 328 LAN interfész egységgel.

A 328 LAN interfész egység biztosítja a kommunikációt egy külső alrendszer kontroller (40 CNS) és a 326 kontroller között a 95 MSL vezérlő vonalon át. A 328 LAN interfész egység egy LAN csipsorozattal van ellátva a standard összeköttetés megvalósításához. A 318 MIC egység lehetővé teszi, hogy a 94 DCM két üzemmód, mégpedig az online és offline üzemmód bármelyikében működj ön.

A 94 DCM akkor lép be az online üzemmódba, ha logikai kapcsolat van a 14, 16, 18 vagy 21 IFS és a 94 DCM között a 42 kapcsoló alrendszeren keresztül. Online üzemmód akkor áll fenn, ha egy adott IFS egy adott 96 RM használatát igényli, amelyre a 94 DCM rá van kapcsolva fájladatok tárolásához vagy visszakereséséhez. A 318 MIC parancsokat vesz egy IFS-ről a 316 interfész egységen keresztül ebben az üzemmódban, és ennek megfelelő működésvezérlést végez. A kapott parancs valamilyen működési funkciót, pl. adatkeresést, adattárolást, fájlkeresést stb. igényel. A műveletek tartalmazzák magasszintű parancsok előállítását mindegyik komponens és a 96 RM számára, a moduláris műveletek monitorozását és a

-39• ···· ···· · • · · · · · komponensek közötti műveletek koordinálását. Szintén tartalmazzák egyedi komponensekre és 96 RM-re vonatkozó státusüzenetek gyűjtését, valamint parancsra adott válaszokat, továbbá ezeknek az üzeneteknek az összeállítását és megválaszolását egy olyan formában, amely alkalmas a funkciót kérő IFS-re történő átvitelre.

A 94 DCM akkor lép be az offline üzemmódba, ha nincs logikai kapcsolat közötte és bármelyik IFS számítógép között. Az offline üzemmódban a 2. ábrával kapcsolatban leírt 40 CNS monitorozza a 94 DCM és a 96 RM működőképességét. Ez lehetővé teszi az IFS számítógép számára annak a 96 RM használatának maximalizálását, amelyre a 94 DCM rá van kapcsolva. A 314 MIC egység parancsokat kap vagy a 40 CNS-ről, vagy a 14, 16, 18 vagy 21 IFS számítógépről a 328 LAN interfész egység útján ebben az üzemmódban, és a parancson alapuló működésvezérlést végez. A vett parancs bármilyen művelet végrehajtására utasíthat, kivéve adatok átvitelét egy IFS számítógépre vagy számítógépről, mivel nincs logikai kapcsolat. Az offline parancsok két kategória egyikébe esnek: diagnosztizáló tesztelés vagy előkészítés online működésre. A diagnosztizáló tesztelési parancsok lehetővé teszik a 40 CNS-nek a 94 DCM és a 96 RM működőképességének monitorozását. Ezeket a parancsokat azoknak a beépített tesztelő berendezéseknek az inicializálására használjuk, amelyek mind a 94 DCM-ben, mind a 96 RM-ben rendelkezésre állnak. Az online működést előkészítő parancsok lehetővé teszik, hogy egy IFS • ·

-4.0számítógép maximalizálja a 96 RM használatát. A parancsok olyan műveleteket váltanak ki, mint a szalag pozicionálása egy 14, 16, 18 vagy 21 IFS számítógép és egy 96 RM közötti logikai kapcsolat létrehozása előtt, úgyhogy a kapcsolat megvalósítása után kevesebb idő vész el speciális fájlok keresése miatt a szalagon. A 318 MIC teljesítményét a 326 kontroller egységben elhelyezett 16 Mhz-es mikroprocesszor biztosítja. A 318 MIC-t az offline üzemmódban a 328 LAN interfész egység triggereli, amely soros kommunikációs utat biztosít a 94 DCM és a 40 CNS között.

A 320 pufferkomponens kompenzálja az effektív és a burst adatátviteli sebesség különbségeit a 14, 16, 18 vagy 21 IFS szalagszerver és a 96 RM között. A 320 pufferkomponens a szalara írt adatokat is ellenőrzi, és egy többszörös hozzáférésű 330 pufferegységet, egy 332 puffervezérlő egységet és egy 334 olvasás az írás után összehasonlító egységet tartalmaz.

A 330 többszörös hozzáférésű pufferegység (MAB) képezi azt a szilárdtest memóriát, amely az átmeneti adattároláshoz szükséges egy IFS szalagszerver és a 96 RM közötti átvitelnél. Ez a memória bizonyos mértékben tehermentesíti a szalagszerver memóriáját, és lehetővé teszi a fájl részeinek újbóli real-time elérését annak ellenőrzésére, hogy azok beírása valóban megtörtént-e a szalagra, és újra írja azokat, ha szükséges. A 332 puffervezérlő egység címzési és vezérlő információkat biztosít a 330 MAB-nek, és lehetővé teszi, hogy a 318 MIC

-41·*· ···· · • ···· • · · egység hozzáférjen a 330 MAB-hez a diagnosztizáló tesztelésben történő használathoz.

A 334 olvasás az írás után összahasonlító egység (RWC) képezi azt a logikát, amely annak ellenőrzéshez szükséges az írási folyamat során, hogy az adatok logikai értelemben pontosan vannak-e a szalagra írva. A 334 RWC egység olyan eszközt is tartalmaz, amely jelzi a 332 puffervezérlő egységnek, hogy a fájl egy részét újra kell írni .

A 330 MM egység egy 500 Mbites körkörös memória, amely a kereskedelemben kapható 1 Mbites dinamikus RAMokat használ. A puffér mérete annyi memóriának felel meg, amennyi szükséges az átviteli sebesség változásainak és a várható várakozási időnek a kompenzálásához attól az időtől, amikor az adatokat a szalagra írjuk, egészen addig, amíg az adatokat visszaküldjük ellenőrzésre. A 330 MAB egység adatinterfészt képez a 316 interfészegység, a 332 puf fervezérlő egység, a 334 RWC egység és a 322 rekorder interfész egység felé. Ezeknek az interfészeknek a kombinációja egyidejű, nem ütköző hozzáférést biztosít a 330 MAB-hez a végrehajtott parancs típusától függően. Egy szalagra tárolási művelet folyamán a 316 interfész egység adatokat visz át a 330 MAB-re, míg a 322 rekorder interfész komponens egység és a 334 RWC egység egyidejűleg veszi a 330 MAB különböző helyeiről származó adatokat. Egy szalagról visszakeresési művelet folyamán a 322 rekorder interfész egység adatokat visz át a 330 MAB• · · ·

-42··♦· ···· · ···· re, míg a 316 interfész egység egyidejűleg adatokat keres vissza a 330 MAB egy másik helyéről.

A diagnosztizálási művelet során a 318 MIC egység adatokat visz át a 330 MAB-re a 332 puffervezérlő egység útján. A 330 MAB ezután az adatokat egyidejűleg viszi át a 322 rekorder interfész egységre és, egy cimkésleltetési időben, a 334 RWC egységre a 94 DCM és/vagy 96 RM működésének ellenőrzésére. Az adatokat a 330 MAB tárolja egy olyan formátumban, amely kompatibilis a 316 interfész felöli interfésszel. A formátum átalakításait a többi egység hajtja végre, amelyek felé a 330 MAB képezi az interfészt.

A 332 puffervezérlő egység egy állapotvisszacsatoló kontrollerrel és egy olyan logikával rendelkezik, amely szükséges a memória funkcionális vezérléséhez a 330 MABben, így a címzéshez, interfészvezérléshez, átviteli irány jelzéséhez és hasonlókhoz. A 332 puffervezérlő egység a 318 MIC egység által címezhető regisztereket tartalmaz, amelyek lehetővé teszik magasszintű parancs és státusüzenetek átvitelét. A 318 MIC egységet is ellátja egy adatinterfésszel a 330 MAB egység felé a diagnosztizáló tesztelésben való használathoz, továbbá interfészt képez a 334 RWC egységgel annak meghatározásához, hogy mikor kell egy fájl egy részét újraírni a szalagra. A 332 puffervezérlő egység és ennek kölcsönhatása a 318 MIC egységgel csak egy magasszintű parancs/státus átviteli alapon van. A 332 puffervezérlő egység jól ismert technikákat alkalmaz, amelyek lehetővé

-43teszik több interfésznek az egyidejű, ütközésmentes hozzáférést egy közös memóriához. Ez a technika időben eltolt memória adat- és címinformációkon alapszik a támogatott interfészek számára.

A 332 puffervezérlő egység azt is biztosítja, hogy a fájladatok megfelelően rendezett módon visszakereshetők legyenek. Ennek érdekében a 332 puffervezérlő egység egy azonosító jelet ad hozzá az adatblokkokhoz, ezeknek a szalagra történő írása előtt. Ez az újraírási képesség miatt szükséges. Amikor egy fájlt olvasunk ki a szalagról, lehetséges, hogy másolt blokkokat reprodukálunk. Ez akkor fordul elő, ha hiba lép fel a fájl eredeti írásakor, és ezért egy vagy több blokkot újra kell írni. A 332 puffervezérlő egység az azonosító jelet használja fel annak meghatározására, hogy a megkettőzött blokkok közül melyiket kell átvinni a 316 interfész egységre egy fájl visszakeresése folyamán. Ez lehetővé teszi hibamentes fájlok visszakeresését abban a sorrendben, amelyben tárolva voltak.

A 334 RWC egység egy összahasonlító áramkört alkalmaz annak igazolására, hogy adatok voltak a szalagra írva. Ez lehetővé teszi a szalagra írt adatok összehasonlítását a diagnosztizáló tesztelésben, és lehetőséget ad a hibás szalag logikai kivágására, hogy elfogadható bithibaarány (BÉR) maradjon fenn. A 334 RWC egység interfészeket alkot mind a 330 MAB egységgel, mind a 322 rekorder interfész egységgel a szalagra korábban felírt információk vételéhez. A 334 RWC egység bitenkénti • ·

-44• · · · *··· · • · összehasonlítást végez bizonyos adatoknál annak biztosítására, hogy a 96 RM-től vett adatok azonosak a szalagra írás érdekében arra átvitt adatokkal.

A folyamat során a hibadetektálás jelzi, hogy a 96 RM-ben levő hibadetektáló és javító egység (EDAC) javítóképességét túlléptük az adatok írás utáni olvasása folyamán. Ez viszont elfogadhatatlan hiányosságot jelent ezen a szalagszakaszon; ezért a 334 RWC egység utasítja a

332 puffervezérlő egységet a hibás adatok újraírására a szalag egy másik szakaszán.

A hibás szalagszakaszok ilymódon történő logikai kivágásával a szalag javítatlan BER-jét előzetes vizsgálat nélkül igazítjuk ki. Ez az eljárás, a szalag működésével és a 96 RM hibadetektáló- és javító egységgel együtt egy olyan hibajavítási stratégiát valósít meg, amely elfogadható BER-t biztosít a szalagra tárolt és onnan visszakeresett adatok számára. A 320 pufferegység teljesen kompenzálja, az effektív csatornaátviteli sebesség csökkentése nélkül, a 96 RM 240 Mbit/s rögzített adatátviteli sebessége és az 1 Mbit/s és a 96 RM sebessége (240 Mbit/s) között változó effektív csatornaátviteli sebesség közötti különbséget.

A 322 rekorder interfész egység (RCI) kompenzálja az adatformátumot és a logikai különbségeket a 330 MAB és a 96 RM között. A 322 RCI egy olyan eszközt is képez, amely átalakítja a parancsok és státusválaszok formátumát és logikáját a 318 MIC egység és a 96 RM közötti átvitelnél.

A 322 RCI egységet egy 336 adatinterfész egység és egy

··· ···· ·

338 vezérlő interfész egység használatával valósítjuk meg.

A 336 adatinterfész egység (DIF) tartalmazza a kiegyenlített ECL (emittercsatolású logika) vonalmeghajtókat és vevőket, amelyek az adatátvitelhez szükségesek a 94 DCM és a 96 RM között. A 336 DIF egyetlen interfész párt (egy bemeneti, egy kimeneti) képez a 330 MAB egység és a 96 RM felé ehhez az átvitelhez. A 336 DIF kialakítása következtében a 322 RCI komponensek képesek egyidejűleg átvinni adatokat a 96 RMre, ill. RM-ről, és ezáltal támogatni a 94 DCM által végzett írás utáni olvasás ellenőrzésének végrehajtását. A 336 DIF a 94 DCM és a 96 RM közötti órajel különbségeket is kompenzálja, és interfészt képez a 338 vezérlő interfész egységgel az üzemmódinformációk vételéhez. A 336 DIF ezeknek az információknak az alapján két üzemmód, a normál és a vizsgálóhurok üzemmód egyikében működik. A normál üzemmódban a 336 DIF lehetővé teszi a 330 MAB egység és a 96 RM közötti adatátvitelt. A vizsgálóhurok üzemmódban, amely csak a diagnosztizáló tesztelés folyamán fordul elő, a 336 DIF adatokat fogad a 330 MAB-ről, és ezeket az adatokat közvetlenül a 334.RWC egységre továbbítja az eredeti adatokkal történő összehasonlításhoz a 336 DIF működésének ellenőrzésére.

A 338 vezérlő interfész egység (CIF) egy sorozat parancsregisztert tartalmaz, amelyeken keresztül a 318 MIC egység komponensei a 96 RW-vel kommunikálnak. A 338 CIF az ECL interfészeket is tartalmazza, amelyeken • ·

-46·>· ·«·· · keresztül a kiegészítő adat- és hibajelzőket továbbítjuk, és azt az interfészt, amelyen keresztül a 96 RW parancsait és státusválaszait visszük át.

A hibajelző a 340 vonalon egy olyan jel, amely a hibajavítási képesség egy maximálisnál kisebb szintjét jelzi, amelyet a 96 RW hibadetektáló és javító egysége (EDAC) túllépett egy fájl visszakeresése folyamán. Ez a jel meghatározza, hogy a kezdeti adatbeírásnál mikor kell egy adatblokkot újraírni, vagy az adatkiolvasásnál mikor romlott le egy szalag annyira, hogy át kell írni egy másik szalagra. Ezt a jelet a BÉR - ismételt szalaghasználat és az idő múlása következtében fellépő leromlásának monitorozására használjuk. Az a szint, amelynél be kell avatkozni, programozható. A jelet akkor is figyeljük, amikor először írunk egy fájlt a szalagra, annak biztosítására, hogy az írás a javíthatóság bizonyos határai között történjen. Azokat az adatblokkokat, amelyek nem felelnek meg a hibajavítási küszöbérték összehasonlításánál, újraírjuk a szalagra. Előfordulhat, hogy egy fájl úgy van a szalagra írva, hogy a bitenkénti összehasonlításnál az írás utáni olvasás folyamán megfelel, de a hibajavítási képesség eléri a határértékét a helyes adat kimenetként történő szolgáltatásánál. Ebben az esetben egy alacsonyabb szintet programozunk be, hogy a hibajelző jelezze egy bizonyos javítási képesség túllépését.

A 342 kiegészítő adatinterfész vonalak segítségével lehet az önfenntartási/rendbetevési (housekeeping) ·· · · ·· • · * · · • ···· ··· · ··** · · *·

-47információkat a kazettás szalag hosszanti sávjain tárolni későbbi felhasználáshoz a fájlkereső vagy visszaolvasó folyamatban. A 342 kiegészítő adatinterfész vonalak egy soros interfész párt (egy bemeneti, egy kimeneti) képeznek. A 344 vezérlő interfész egy kétirányú, soros interfész, amelyen keresztül a 96 RW parancs- és státusüzeneteit lehet továbbítani.

A 336 DIF egység által alkotott adatinterfészek függetlenül és egyidejűleg viszik át az adatokat, ha kívánatos, a 96 RW rögzített sebességével (240 Mbit/s) a 96 RW-re és/vagy RW-ről. A 338 CIF egység információkat és státusokat visz át a 96 RW-re és RW-ről standard 9, 6 kbit/s sebességgel. A 342 kiegészítő adatinterfész információkat visz át a 96 RW és a 338 CIF egység között 38,4 kbit/s sebességgel.

A 96 rekordermodul egy ismert forgófejes rekorder, amelyet állandó tárolásra és fájladatok ezt követő visszakeresésére használunk a tömegtároló rendszerben. A rekorder négy pár fejjel rendelkezik, és helikális letapogatási technikát alkalmaz a fájlok nagysebességű tárolásához és visszakereséséhez. A rekorder a kazettás szalagot tárolóközegként használja. A fájlok kereséséhez nagy szalagsebesség érhető el. A 96 RM egy új hibajavító stratégiát alkalmaz egy elfogadható BÉR biztosításához. Ezen kívül fejlett beépített teszteszközökkel rendelkezik az egység tesztelhetőségéhez. Döntött fejrésű felvételt (slant azimuth recording) alkalmaz, amely a nem döntött résű technikánál lényegesen jobb tűréssel rendelkezik a

-48• · · • · · • · · · · «· · nyomkövetési hibákkal szemben, és kielégíti a BÉR követelményt. Mivel a mágneses jelek a szomszédos sávokon merőlegesen helyezkednek el, sokkal kevesebb a mágneses csatolás következtében indukált zaj az éppen olvasott sáv és a szomszédos sáv között nyomkövetési hiba fellépésekor. Ez a rögzítési technika hatékonyan kompenzálja azokat a nyomkövetési hibákat, amelyek a szalagot érő környezeti hatások miatt jelentkeznek. Ez azért is előnyös, mert a különböző rekorderek szerkezetének mechanikai tűréséből adódó nyomkövetési hibákat is kompenzálja.

A 96 RM egy olyan párhuzamos interfészt alkot, amely állandó 240 Mbit/s burstsebességű adatátvitelre képes. Az interfész egy pár egyirányú (egy bemeneti, egy kimeneti) interfészből áll, amelyek mindegyike képes 240

Mbit/s átviteli sebességre.

Mindegyik interfész olyan elektronikával van felszerelve, amely 240

Mbit/s sebességű független adatátvitelt biztosít az írás utáni olvasás ellenőrzési funkció támogatására.

A 96 RM folyamatos információblokkokat adhat vagy vehet az említett burstátviteli sebességgel egyetlen parancs alapján.

A rekorder szalagtovábbító motorjai lehetővé teszik a gyors fájlkeresést azáltal, hogy képesek a szalagot közel 8 m/ s sebességgel mozgatni előre vagy hátra. A motorok sima gyorsulást is biztosítanak a különböző szalagsebességek közötti átmenetben, ami megakadályozza a szalag károsodását. Egy automatikus töltési funkció

-49• · · · ···· · magában foglalja a szalagkazetta méretének automatikus érzékelését, a kazetta ráhelyezését a tengelycsonkokra és a szalag vezetését a helikális letapogató körül.

másodpercen belül

A 96 rekorder tipikusan három végrehajtja a teljes automatikus töltési funkciót azután, hogy a kazettát robotkarral vagy manuálisan kb. 13 cm mélyen behelyeztük a rekorderbe. A rekorder a kivételi funkciót hasonlóképpen hajtja eredményeként a kazetta részlegesen kivetődik (kb. 8 cm re) , ami elegendő a robotkarral történő eltávolításhoz

Mint már említettük, a 96 rekordermodul a kereskedelemben kapható.

A 104 tároló alrendszer (STS) , amely a 2B. ábrán látható, és globális kazettahozzáférést (Global Casette Access) valósit meg, 112 tároló modulokat, előnyösen forgó modulokat (RTM) tartalmaz. A 112 RTM egy rögzített állványként van kialakítva, amelynek mérete kb. 1 χ 1 χ 1 m. A 112 RTM egyedi tárolónyílásokkal van ellátva a kazetták számára, úgyhogy két kazettaméret közül az egyik tárolására alkalmas. A 112 RTM első elrendezése a 9.

ábrán látható. Ebben az elrendezésben a 112 RTM két 346 és 348 oszloppal rendelkezik, amelyeket húsz tárolónyílás alkot egymás mellett mind a két oldalon. Oldalnak nevezzük azt a felületet, ahol a kazetták hozzáférhetők egy 106 CAM számára (2B. ábra), míg végnek nevezzük azt a felületet, amelyen a kazetták nem hozzáférhetőek.

Mindegyik 350 tárolónyilás egyetlen kazettát fogad be, úgyhogy ez az elrendezés összesen nyolcvan kazettát tartalmaz (negyven kazetta férhető hozzá mindegyik oldalon).

A 10. ábrán látható második elrendezésben a 112 RTM húsz 354 tárolónyílásból álló egyetlen 352 oszloppal rendelkezik mind a két oldalon. Ebben az elrendezésben mindegyik 354 nyílás egyetlen nagyobb méretű kazetta befogadására alkalmas, úgyhogy összesen negyven kazettát tartalmaz (húsz érhető el mindegyik oldalon). A 350 vagy 354 tárolónyílások a 112 RTM belsejében vannak kialakítva egy 356 alapon, amely forgatható. Ez a 356 alap úgy forgatható, hogy a 112 RTM egyik oldalán elérhető összes kazetta hozzáférhetővé tehető az átellenes oldalon. A 112 RTM forgatási parancsokat kap a 40 CNS-től egy jól ismert típusú interfészen keresztül, amelyet a 40 CNS-től a 110 vonalon érkező tárolásvezérlő LAN jellel szemben képez (2B. ábra) . A tárolásvezérlő LAN jel a 110 vonalon egy Ethernet típusú LAN-t használ, amelyre az összes 112 RTM és az összes 56 szállító alrendszer modul (1. és 2B.

ábra) rá van kapcsolva a 40 CNS-ről érkező parancsok vételéhez és státusok visszajuttatásához.

A 112 RTM precíziós léptetőmotorokat használ a forgatáshoz. A forgatás 90°-os növekményekkel történik, és simán megy végbe, úgyhogy nem rázza túlságosan a kazettákat. A 350 és 354 tárolónyílások jól ismert mechanizmusok segítségével rögzítik a kazettákat.

• ·

-51• ········· ····· • · · · · · ·· ·

Egy alternatív kiviteli alaknál a 104 tároló alrendszer 112 átmenő modulokat (FTM) tartalmaz, amint a

12. és 13. ábrákon látható. Mindegyik 112 átmenő modul egy rögzített állványként van kialakítva a 112 forgó modulokhoz (RTM) hasonlóan, és különálló átmenő tárolónyílásokkal van ellátva a kazetták számára.

nyílások átmenő típusúak, és a 112 modul átellenes oldalain vannak kialakítva aminek következtében az abban bármelyik oldalon tárolt kazetták a modul bármelyik oldalán elhelyezett 106 CAM-mal elérhetők. A tároló alrendszer ezen kívül tartalmaz 113 végegységeket (EU) a szalagok átvételére a hozzáférőeszköztől, és a rekorder modulhoz vagy az oldalsó továbbító modulhoz történő szállításhoz.

Amint a 11. ábrán látható, amely a találmány szerinti tömegtároló könyvtár egy célszerű alaprajza, a

112 RTM úgy van kialakítva, hogy egy állványelemhez kapcsolódik (nincs feltüntetve), és más 112 RTM modulokkal együtt egy tárolósort alkot. A 112 RTM lehetővé teszi a modulok egymásra rakását. így a tárolóoszlopok úgy alakíthatók ki, hogy legfeljebb négy függőleges központú 112 RTM-et tartalmaznak. · Egy alternatív kiviteli alaknál a tárolósor több egymás mellett elhelyezett 112 átmenő modulból (FTM) áll.

A 112 RTM modulok egy előnyös kiviteli alakjánál 350 közegtároló nyílásokat használunk a 96 rekordermodul elhelyezésére, amint a 9. ábrán látható. A szerelési lehetőségek következtében a 96 rekordermodul egy • ·

-52kazettainterfészt alkot a 106 kazettaelérő modullal. A 112 FTM-mel a rekordermodul elérése az egyes 113 végegységeken (EU) keresztül történik.

A 112 RTM forgathatósága következtében a rendszer beépített redundanciával rendelkezik. A 112 RTM akár egy 106 kazettaelérő modul hibája, akár egy 96 rekordermodul hibája esetén úgy fordítható el, hogy egy kazetta egy másik 106 kazettaelérő modullal elérhető legyen. Ez a redundancia a megoldás egyik kulcseleme, és ezt hasonlóképpen biztosítják a 112 átmenő modulok (FTM) is.

A 358 töltőmodulok (BLM), amelyek a 2B. ábrán láthatók, az oldalsó 108 szállítómodulba betöltendő vagy onnan eltávolítandó kazettákat hordozó eszközként működnek. A 358 BLM egy gördíthető keretként van kialakítva két kazettatároló egység elhelyezésére, amelyek mindegyike egy dobozszerű tartály különálló tárolónyílásokkal a kazettás szalagok számára. Az egyik elrendezésben a kazettatároló egység tíz tárolónyílásból álló, egymás mellett elhelyezett két oszloppal rendelkezik. A teljes elrendezés húsz kazettát tartalmaz. A tárolóegységek úgy tárolják a kazettákat, hogy azok csak a kazettatároló egység egyik oldala felől férhetők hozzá. A 358 BLM-et egy személy könnyen mozgathatja kövezett vagy szőnyeges padlón, valamint rámpákon fel és le. Egy teljesen megtöltött kazettatároló egység súlya kb. 14 kg, és így egy személy könnyen eltávolíthatja a 358 BLM-ből, és behelyezheti az oldalsó 108 szállítómodulba. Ezáltal nagyszámú kazetta gyorsan, • · · · ·

-53manuális berakható az oldalsó

108 szállítómodulba, anélkül hogy csökkenne annak teljesen működőképes állapota.

Az 56 szállító alrendszer (2B. ábra) úgy van kialakítva, hogy mindegyik kazetta hozzáférhetővé tehető mindegyik 106 kazettaelérő modul számára, és mindegyik 96 rekorder modullal együtt használható. Mindegyik 106 kazettaelérő modul (CAM) egy elérésvezérlő elektronikával rendelkezik, amely az egyes manipulátor szerelvényeket vezérli

A vezérlő elektronika a manipulátor parancsokat a 40 vezérlő alrendszerről kapja a 2B. ábrán látható 110 vonalon át.

Ezeket a parancsokat diszkrét manipulátormozgatási parancsokká alakítjuk át, egy modulált duplex infravörös kommunikációs amelyeket kapcsolat útján átviszünk a manipulátor szerelvényre. Hasonlóképpen az elektronika megkapja a manipulátor státust az infravörös kommunikációs kapcsolaton át, és végrehajtja a szükséges átalakítást ahhoz, hogy a státust a 40 vezérlő alrendszerre lehessen továbbítani a 110 kommunikációs vonalon keresztül. A 357 vezérlő elektronika a 112 forgatható modulba van szerelve (9. és 10. ábra). Ha ezt a modult egy tárolósor hosszának közepén helyezzük el, a manipulátorszerelvény kommunikációs tartománya megkétszerezhető. A manipulátorszerelvényt vezérlő 357 elektronikus modul használatával kiküszöbölhető a fizikai kábelinterferencia lehetősége, amely egyébként együtt járhat a mozgással.

-54A 11. és 12.

ábrán látható, hogy mindegyik 106 kazettaelérő modul két sor 112 tároló modul között, azokkal párhuzamosan mozog. így a 112 moduloknak azok az oldalai, amelyek befelé, a 106 kazettaelérő modul felé néznek, elérhetők a

106 kazettaelérő modullal. így a 106

CAM, amely a 112 modulok

360 és 362 sorai között helyezkedik el, elérheti azoknak moduloknak bármelyikét, amelyek befelé néznek a 360 és 362 sorok közötti tér felé. Tételezzük fel azonban, hogy a 106 CAM meghibásodik a

360 és 362 sorok között.

Ebben az esetben a 112 forgó modulok (RTM) a 3 62 sorban 180°-kal elfordíthatok, hogy a 362 és 364 sorok közötti 106 CAM kiszolgálhassa azokat. Hasonló módon a

360 sorban levő

112 forgó modulok 180°-kal elfordulhatnak, hogy a 360 és 366 sorok közötti 106 CAM kiszolgálhassa őket. Egy alternatív kiviteli alaknál, amely 112 átmenő modulokkal (FTM) rendelkezik, a 106 CAM mind a felé néző, mind a vele átellenes oldalhoz hozzáférhet. így természetes redundancia van beépítve a rendszerbe.

A 11. ábrán az is látható, hogy az oldalsó 108 szállítómodulok a 112 modulok végeihez vannak kapcsolva, így bármelyik 112 modulban, bármelyik sorban levő bármelyik kazetta eltávolítható a 106 CAM-mal, és az oldalsó 108 szállítóegységbe továbbítható. Az oldalsó 108 szállítóegység ezt a kazettát az egyik oldalsó szállítóegységtől a másikig mozgatja, amíg az eléri a 112 forgó modul kívánt sorát, ahol a megfelelő 106 CAM • ·

-55eltávolitja azt az oldalsó 108 szállítóegységből, és beteszi a megfelelő helyre a 112 modulban.

Az itt leírt új tömegtároló rendszer tehát három fő funkcionális alrendszert tartalmaz, mégpedig egy fájlszerver alrendszert, egy vezérlőfunkció alrendszert és egy közegkezelő alrendszert. A fájlszerver alrendszer egy lemezszerver interfész számítógépet tartalmaz, amely nagy teljesítményű online archiváló képességet biztosít. További lemezszerver interfész számítógépek a rendszer felhasználóit bármelyik tárolóelemmel összekapcsolják a rendszerben egy egymáshoz kapcsolt keresztrudas kapcsolókkal rendelkező kapcsolómodulon át.

A közegkezelő alrendszer globális hozzáférést biztosít a tárolóelemekhez, és tárolóelem-modulokat tartalmaz, ami lehetővé teszi, hogy az elérő modulok hozzáférjenek a tárolómodul bármelyik oldalán elhelyezett tárolóelemekhez, ami a rendszerbe beépített redundanciát jelent. Ezen kívül az oldalsó szállítómodulok lehetővé teszik a tárolóelemek áthelyezését a forgó modulok egyik sorából egy másik sorba.

A vezérlő alrendszer biztosítja az összes erőforrás allokációját és deallokációját a rendszerműködés monitorozásán, a rendszer diagnosztizálásán és rendszerinformációk papírmásolat vagy puha másolat formájában történő szolgáltatásán kívül.

A találmányt egy előnyös kiviteli alak alapján írtuk le, ez azonban nem korlátozza a találmány oltalmi körét a bemutatott kivitelre; számos további változat, módosítás

-5.6és egyenértékű kivitel lehetséges az definiált oltalmi körön belül.

Claims (23)

1. Szabadalmi igénypontok

   1. Tömeges adattároló és visszakereső rendszer, azzal jellemezve, hogy tartalmaz egy tömegtároló könyvtárat alkotó információtároló eszközöket;

   információkat az információhordozó eszközökről kiolvasó és azokra beíró adatrekorder modulokat, amely adatrekorder modulok mindegyike információtároló eszközök befogadására alkalmasan van kialakítva;

   interfész eszközöket, amelyek kétirányban vannak az adattároló modulokhoz kapcsolva információk egyidejű kiolvasásához és beírásához az adattároló modulba behelyezett információtároló eszközökről, ill.

   eszközökre; és egy vezérlő számítógépet egy első parancsjel kimenet előállításához a tömegtároló könyvtár számára egy információtároló eszköz beviteléhez egy adattároló modulba, és egy második parancsjel előállításához az interfész eszköznek az információtároló eszközzel ellátott rekordermodulhoz kapcsolására.
2. 2. Az 1. igénypont szerinti rendszer, azzal jellemezve, hogy egy könyvtárkatalógust is tartalmaz, amely az információtároló eszközökben tárolt információk adatkatalógusának tárolására szolgáló eszközzel rendelkezik.

   « ·
3. 3. A 2. igénypont szerinti rendszer, azzal jellemezve, hogy a könyvtárkatalógus egy kérésre válaszul egy helymeghatározó kimenőjelet generáló eszközt is tartalmaz, amely helymeghatározó kimenőjel azonosít egy információtároló eszközt, és az azonosított információtároló eszközön egy helyet, továbbá a vezérlő számítógép a helymeghatározó kimenőjel hatására az első parancsjelet előállító eszközt tartalmaz.
4. 4. Az 1. igénypont szerinti rendszer, azzal jellemezve, hogy egy könyvtárkatalógust is tartalmaz, amely a tömegtároló könyvtárban tárolt információtároló eszközök adatkatalógusának tárolására szolgáló eszközzel rendelkezik.
5. 5. A 4. igénypont szerinti rendszer, azzal jellemezve, hogy a könyvtárkatalógus további eszközöket tartalmaz egy kérésre válaszul egy információtároló eszközt azonosító helymeghatározó kimenőjel előállítására, és a vezérlő számítógép a helymeghatározó kimenőjel hatására az első parancsjelet előállító eszközzel rendelkezik.
6. 6. Az 1. igénypont szerinti rendszer, azzal jellemezve, hogy az információknak a tárolóeszközre írásához az adatrekorder modulra átvitt információkat, és az információtároló eszközről kiolvasott, az adatrekorder modulról vett tartalmaz.
7. 7. A 6. igénypont szerinti rendszer, a j ellem e z v e, hogy pontosságának ellenőrzéséhez információkat tárolt összhasonlító, • · ·· • · · · · • · · · · ♦»· · · • · · ·» információkat a puffer az adattárolás a tárolt kiolvasott beírt információkkal olvasás az írás után összehasonlító eszközt tartalmaz.
8. 8. Az 1. igénypont szerinti rendszer, azzal jellemezve, hogy a tömegtároló könyvtár tartalmaz tárolómodulokat, amelyek mindegyike legalább az egyik oldalon az információtároló eszközöket befogadó nyílásokkal van ellátva; és a tárolómodulokhoz hozzárendelt elérőeszközt az információtároló eszközök egyikének kiemeléséhez a tárolómodul egyik nyílásából, és az adatrekorder modulok egyikébe töltéséhez.
9. 9. A 8. igénypont szerinti rendszer, azzal j ellemezve, hogy az adattároló moduloknak több oldaluk van, továbbá a rendszer az elérőeszközök mindegyik oldalhoz történő hozzáférését, és az ott elhelyezett információtároló eszközök kiemelését megengedő eszközöket tartalmaz.
10. 10. A 9. igénypont szerinti rendszer, azzal j ellemezve, hogy a hozzáférést megengedő eszköz, az említett elérőeszköznek a tárolómodul mindegyik oldalához történő hozzáféréséhez, az egyes tárolómodulokat pozicionáló eszközt tartalmaz.
11. 11. A 9. igénypont szerinti rendszer, azzal j ellemezve, hogy a hozzáférést megengedő eszköz az elérőeszköz átmenő hozzáférését a tárolómodul bármelyik oldalán tárolt információtároló eszközökhöz biztosító eszközt tartalmaz.
12. 12. Az 1. igénypont szerinti rendszer, azzal j ellemezve, hogy az interfész eszközökhöz kapcsolt eszközt is tartalmaz a tömegtároló könyvtárból gyakran igényelt információk archiválásához.
13. 13. A 12. igénypont szerinti rendszer, azzal j ellemezve, hogy tartalmaz továbbá az archiváló eszközben tárolt információkat bizonyos paraméterek szerint monitorozó eszközt; és a paraméterektől függően az archivált információkat kezelő eszközt.
14. 14. A 13. igénypont szerinti rendszer, azzal jellemezve, hogy a kezelőeszköz az archivált információkat, a paramétereknek egy azonosított határértéktől való eltérésekor, a tömegtároló könyvtár egy kijelölt információtároló eszközére átvivő eszközt tartalmaz.
15. 15. A 13. igénypont szerinti rendszer, azzal jellemezve, hogy a kezelőeszköz az archiváló eszközben tárolt információkat, egy adott határértéktől eltérő paraméterek esetén, csonkító eszközt tartalmaz.
16. 16. Tömeges adattároló rendszer, azzal jellemezve, hogy tartalmaz egy tárolómodult, amely hordozóközegeket több oldalon befogadó eszközt;

    legalább egy rekordermodult, amely egy behelyezett hordozóközegre adatokat beíró és adatokat onnan kiolvasó eszközzel rendelkezik;

    a hordozóközeget elérő modult egy tárolt hordozóközeg kiemeléséhez a tárolómodul egyik oldaláról, és a hordozóközeg behelyezéséhez a rekordermodulba; és a tárolómodul bármelyik oldalán elhelyezett hordozóközeghez hozzáférő eszközt a rekordermodulba történő behelyezéshez.
17. 17. A 16. igénypont szerinti rendszer, azzal jellemezve, hogy az elérőeszköz a tárolómodul bármelyik oldalán elhelyezett hordozóközegnek az elérőmodullal történő átmenő elérését biztosító eszközt tartalmaz.

    • · * · · · · • .· U : . : ::.

    * · ···· « · · · · · ···· · e * · ·
18. 18. A 16. igénypont szerinti rendszer, azzal jellemezve, hogy az elérőeszköz, a tárolómodul· bármelyik oldalán elhelyezett hordozóközegnek az elérőmodullal történő eléréséhez, az egyes tárolómodulokat pozicionáló eszközt tartalmaz.
19. 19. Tömeges adattároló könyvtárrendszer, azzal jellemezve, hogy tartalmaz egy könyvtárban összegyűjtött és onnan kivehető tárolóeszközöket, mindegyik tárolóeszköz címhelyeken tárolt adatállományokkal rendelkezik;

    fájlkatalógus eszközt adatállománykatalógusinformációk tárolásához és, egy kérésre válaszul, a tárolóeszközt és az adatállományt azonosító helymeghatározó jel előállításához;

    a helymeghatározó jel hatására az azonosított tárolóeszközt a könyvtárból kiemelő eszközt; és egy adatrekordert, amely a kiemelt tárolóeszközt fogadó eszközzel rendelkezik, továbbá az említett adatrekorder a helymeghatározó jelre válaszul a kiemelt tárolóeszközöket az adatállomány címhelye felé sorba állító eszközt tartalmaz, és az adatrekorder eszköz kiolvassa, ill. beírja a megfelelő adatállományt.
20. 20. Tömeges adattároló könyvtárrendszer, azzal jellemezve, hogy tartalmaz egy könyvtárban összegyűjtött és onnan kivehető tárolóeszközöket;

    • ·

    -63katalóguseszközt katalógusinformációk tárolásához és, egy kérésre válaszul, a tárolóeszközt azonosító helymeghatározó jel előállításához;

    a helymeghatározó jel hatására az azonosított tárolóeszközt a könyvtárból kiemelő eszközt; és egy adatrekordert, amely a kiemelt tárolóeszközt fogadó eszközzel rendelkezik, továbbá az említett adatrekorder a behelyezett tárolóeszközről adatokat kiolvasó és adatokat oda beíró eszközzel van ellátva.
21. 21. A 21. igénypont szerinti tömeges adattároló könyvtárrendszer, azzal jellemezve, hogy tartalmaz egy fogadott tárolóeszközről adatokat kiolvasó és adatokat arra beíró adatrekordereket; és ahol a kiemelő eszköz kiemeli az azonosított tárolóeszközt a könyvtárból az adatrekorderek egyikéhez továbbításra.
22. 22. A 20. igénypont szerinti tömeges adattároló könyvtárrendszer, azzal jellemezve, hogy tartalmaz egy fogadott tárolóeszközről adatokat kiolvasó és adatokat arra beíró adatrekordereket; és gazdaszámítógépek egyikét adatrekorderek bármelyikéhez kapcsoló eszközt, amelynek segítségével a gazdaszámítógép adatokat olvas ki és adatokat ír be a • · · · · · · • «· ·· · ··· • ···· ···· 9 9 9999 ···· · 9 9 9 9

    -64gazdaszámitógéphez kapcsolt adatrekorderben fogadott tárolóeszközről, ill. tárolóeszközre.
23. 23. A 22. igénypont szerinti tömeges adattároló könyvtárrendszer, azzal jellemezve, hogy a könyvtár tárolóeszközökkel rendelkező adattároló modulokat, továbbá a tárolóeszközöket a tárolómodulok és az adatrekorderek bármelyike között továbbító eszközt tartalmaz.