HUT74030A - Process for adhering adhesives to non-polar polyolefinic elastomers - Google Patents
Process for adhering adhesives to non-polar polyolefinic elastomers Download PDFInfo
- Publication number
- HUT74030A HUT74030A HU9503368A HU9503368A HUT74030A HU T74030 A HUT74030 A HU T74030A HU 9503368 A HU9503368 A HU 9503368A HU 9503368 A HU9503368 A HU 9503368A HU T74030 A HUT74030 A HU T74030A
- Authority
- HU
- Hungary
- Prior art keywords
- adhesive
- sulfochlorinated
- polyolefin
- elastomer
- process according
- Prior art date
Links
Classifications
-
- C—CHEMISTRY; METALLURGY
- C08—ORGANIC MACROMOLECULAR COMPOUNDS; THEIR PREPARATION OR CHEMICAL WORKING-UP; COMPOSITIONS BASED THEREON
- C08J—WORKING-UP; GENERAL PROCESSES OF COMPOUNDING; AFTER-TREATMENT NOT COVERED BY SUBCLASSES C08B, C08C, C08F, C08G or C08H
- C08J5/00—Manufacture of articles or shaped materials containing macromolecular substances
- C08J5/12—Bonding of a preformed macromolecular material to the same or other solid material such as metal, glass, leather, e.g. using adhesives
- C08J5/124—Bonding of a preformed macromolecular material to the same or other solid material such as metal, glass, leather, e.g. using adhesives using adhesives based on a macromolecular component
-
- C—CHEMISTRY; METALLURGY
- C09—DYES; PAINTS; POLISHES; NATURAL RESINS; ADHESIVES; COMPOSITIONS NOT OTHERWISE PROVIDED FOR; APPLICATIONS OF MATERIALS NOT OTHERWISE PROVIDED FOR
- C09J—ADHESIVES; NON-MECHANICAL ASPECTS OF ADHESIVE PROCESSES IN GENERAL; ADHESIVE PROCESSES NOT PROVIDED FOR ELSEWHERE; USE OF MATERIALS AS ADHESIVES
- C09J123/00—Adhesives based on homopolymers or copolymers of unsaturated aliphatic hydrocarbons having only one carbon-to-carbon double bond; Adhesives based on derivatives of such polymers
- C09J123/26—Adhesives based on homopolymers or copolymers of unsaturated aliphatic hydrocarbons having only one carbon-to-carbon double bond; Adhesives based on derivatives of such polymers modified by chemical after-treatment
- C09J123/32—Adhesives based on homopolymers or copolymers of unsaturated aliphatic hydrocarbons having only one carbon-to-carbon double bond; Adhesives based on derivatives of such polymers modified by chemical after-treatment by reaction with compounds containing phosphorus or sulfur
- C09J123/34—Adhesives based on homopolymers or copolymers of unsaturated aliphatic hydrocarbons having only one carbon-to-carbon double bond; Adhesives based on derivatives of such polymers modified by chemical after-treatment by reaction with compounds containing phosphorus or sulfur by chlorosulfonation
-
- C—CHEMISTRY; METALLURGY
- C09—DYES; PAINTS; POLISHES; NATURAL RESINS; ADHESIVES; COMPOSITIONS NOT OTHERWISE PROVIDED FOR; APPLICATIONS OF MATERIALS NOT OTHERWISE PROVIDED FOR
- C09J—ADHESIVES; NON-MECHANICAL ASPECTS OF ADHESIVE PROCESSES IN GENERAL; ADHESIVE PROCESSES NOT PROVIDED FOR ELSEWHERE; USE OF MATERIALS AS ADHESIVES
- C09J5/00—Adhesive processes in general; Adhesive processes not provided for elsewhere, e.g. relating to primers
- C09J5/02—Adhesive processes in general; Adhesive processes not provided for elsewhere, e.g. relating to primers involving pretreatment of the surfaces to be joined
-
- C—CHEMISTRY; METALLURGY
- C09—DYES; PAINTS; POLISHES; NATURAL RESINS; ADHESIVES; COMPOSITIONS NOT OTHERWISE PROVIDED FOR; APPLICATIONS OF MATERIALS NOT OTHERWISE PROVIDED FOR
- C09J—ADHESIVES; NON-MECHANICAL ASPECTS OF ADHESIVE PROCESSES IN GENERAL; ADHESIVE PROCESSES NOT PROVIDED FOR ELSEWHERE; USE OF MATERIALS AS ADHESIVES
- C09J5/00—Adhesive processes in general; Adhesive processes not provided for elsewhere, e.g. relating to primers
- C09J5/06—Adhesive processes in general; Adhesive processes not provided for elsewhere, e.g. relating to primers involving heating of the applied adhesive
-
- C—CHEMISTRY; METALLURGY
- C08—ORGANIC MACROMOLECULAR COMPOUNDS; THEIR PREPARATION OR CHEMICAL WORKING-UP; COMPOSITIONS BASED THEREON
- C08J—WORKING-UP; GENERAL PROCESSES OF COMPOUNDING; AFTER-TREATMENT NOT COVERED BY SUBCLASSES C08B, C08C, C08F, C08G or C08H
- C08J2323/00—Characterised by the use of homopolymers or copolymers of unsaturated aliphatic hydrocarbons having only one carbon-to-carbon double bond; Derivatives of such polymers
- C08J2323/02—Characterised by the use of homopolymers or copolymers of unsaturated aliphatic hydrocarbons having only one carbon-to-carbon double bond; Derivatives of such polymers not modified by chemical after treatment
-
- C—CHEMISTRY; METALLURGY
- C09—DYES; PAINTS; POLISHES; NATURAL RESINS; ADHESIVES; COMPOSITIONS NOT OTHERWISE PROVIDED FOR; APPLICATIONS OF MATERIALS NOT OTHERWISE PROVIDED FOR
- C09J—ADHESIVES; NON-MECHANICAL ASPECTS OF ADHESIVE PROCESSES IN GENERAL; ADHESIVE PROCESSES NOT PROVIDED FOR ELSEWHERE; USE OF MATERIALS AS ADHESIVES
- C09J2409/00—Presence of diene rubber
- C09J2409/008—Presence of diene rubber in the pretreated surface to be joined
Landscapes
- Chemical & Material Sciences (AREA)
- Organic Chemistry (AREA)
- Chemical Kinetics & Catalysis (AREA)
- Engineering & Computer Science (AREA)
- Manufacturing & Machinery (AREA)
- Materials Engineering (AREA)
- Health & Medical Sciences (AREA)
- Medicinal Chemistry (AREA)
- Polymers & Plastics (AREA)
- General Chemical & Material Sciences (AREA)
- Adhesives Or Adhesive Processes (AREA)
- Laminated Bodies (AREA)
Description
A találmány olyan eljárásra vonatkozik, amellyel el lehet érni, hogy tapadás jöjjön létre bizonyos ragasztóanyagok és bizonyos poliolefin elasztomerek között. Részletesebben kifejtve, a találmány olyan eljárásra vonatkozik, amellyel el lehet érni, hogy tapadás jöjjön létre bizonyos szulfoklórozott polietilének és nempoláris poliolefin elasztomerek között.
Az etilén/propilén/dién terpolimereket (az úgynevezett EPDM-kaucsukokat) és az izobutilén/izoprén kopolimereket (az uygnevezett IIR-kaucsukokat) általában a legkevésbé poláris vulkanizálható kaucsukszerü anyagok között tartják számon, és ennek megfelelően az eddigi tapasztalatok szerint a lehető legnehezebb volt elérni, hogy ezek a polimerek szerves bevonatok közvetítésével kötődjenek vagy tapadjanak. A ragasztóanyagokat és más, hasonló termékeket gyártó vállalatok ezért napjainkig komoly erőfeszítéseket tettek, hogy az említett nempoláris elasztomerekhez megfelelő és hatásos ragasztóanyagokat és alapozóanyagokat fejlesszenek ki. Az EPDM-kaucsukokhoz mintegy 5θ éve, az IIR-kaucsukokhoz pedig több mint 40 éve igyekeznek alkalmas ragasztóanyagokat és alapozóanyagokat kidolgozni.
Az elmúlt évek során a poliolefin elasztomerekhez kifejlesztett ragasztóanyagok és alapozóanyagok leggyakrabban halogénezett elasztomerek vagy más, halogént tartalmazó, filmképző gyanták voltak. Ezek a készítmények tipikus esetben valamilyen aromás nitrozovegyületet - például dinitrozo-benzolt vagy valamelyik aromás nitrozovegyület egyik elővegyületét például kinon-dioximot - tartalmaznak. Az aromás nitrozovegyületek és azok elővegyületei a feltételezések szerint térhálósitó szerként hatva hoznak létre kötést a ragasztóanyag és az • · · · ··« • · • · · ·
- 5 olefinből előállított hordozóanyag között.
Az előző bekezdésben ismertetettekhez sorolható ragasztóanyagokat számos vállalat kínál olefinekből előállított elasztomerek - például EPDM-kaucsukok - fémekre vulkanizálásához. [Ezzel kapcsolatban felhívjuk a figyelmet a Lord Corporation, az Elastomer Products Division (CHEMLOK-ragasztók) és a Morton Chemical Corporation, Adhesives Division (THIXON-ragasztók) jelenleg forgalomban levő ragasztóanyagainak terméklistáira és termékismertetőire.] Ezeket a ragasztóanyagokat általában fémeken kialakított megfelelő alapozórétegre viszik fel. A fémekre olefinekből előállított elasztomerekhez alkalmazható ragasztóanyagok alá felvihető megfelelő alapozók általában nagymértékben halogénezett vagy halogént tartalmazó gyantát foglalnak magukban alkalmas hőre keméoyedő műanyagok és különböző szervetlen töltőanyagok mellett. (Á kereskedelmi forgalomban levő ragasztóanyagokkal kapcsolatban már említett terméklistákban és termékismertetőkben tájékoztatást adnak a megfelelő alapozókról is.)
Az EPDM-elasztomer/f ém társítások tipikus ipari alkalmazásai közé tartoznak a gépjármüvekhez gyártott rezgéscsillapitó és lökésgátló szerelvények, valamint perselyek. Az EPDM-kaucsukok különösen alkalmasak olyan szerkezeti egységek előállításához, amelyeket magas hőmérsékleten és/vagy oxigén jelenlétében működtetnek. Az EPDM-kaucsukkal ellentétben más, széles körben alkalmazott dién-elasztomerek hajlamosak arra, hogy károsodjanak polimerláncuk oxigén hatására bekövetkező szétszakadása miatt. A természetes kaucsukból gyártott gumi esetében ezen kívül hő hatására bekövetkező devulkanizálódással is számolni kell.
···· ····
- 4 A gépjárműiparban van egy másik fontos alkalmazási területe is az EPDM-elasztomer/f ém társításoknak: extrudált EPDM-kaucsuk felhasználásával ablakcsatornákat vagy fémhordozós szélvédőszalagokat gyártanak. Általában úgy járnak el, hogy fémlemezeket - rendszerint aluminiumlemezeket vagy galvánbevonattal ellátott acéllemezeket - megfelelő alapozóréteggel, majd ragasztóanyagból álló fedőréteggel vonnak be, a bevont lemezeket megszáritják, és folytonos ahLakcsatorna-hordozót alakítanak ki belőlük lemezvágással. A bevont fémre ezután bekevert, de még nem vulkanizált EPDM-et extrudálnak, amelynek tapadását vulkanizálódást is eredményező hőkezeléssel biztosítják a fémen.
Az EPDM-kaucsukból készült ablakcsatornák fémekre vulkanizálásához használt ragasztóanyagok és alapozók általában nagyon hasonlók az EPDM felhasználásával készült rezgéscsillapitók és lökésgátlók gyártásánál alkalmazottakhoz: általában legalább egy halogénezett vagy halogént tartalmazó filmképző anyagot és egy aromás nitrozovegyületet vagy az utóbbi elővegyületét foglalják magukban. Ilyen tipusu ragasztóanyagokat ismertetnek a J 282 883. sz. amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírásban (DeCrease és Shafer), valamint a 4 119 587· sz. amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírásban (Jazenski és Manino). Mindkét szabadalmi leírásban megfelelő, halogéntartalmú filmképző anyagként említik meg a szulfoklórozott polietilént, és szükséges komponensnek nevezik a dinitrozo-benzolt.
Az EPDM-kaucsuk egyéb gépjárműipari alkalmazásainál azokat az előnyöket használják ki, amelyek a még nem vulkanizált elasztomer jó extrúdálhatóságában és vulkanizálás közben tanúsított kiváló stabilitásában rejlenek. Ami az ablakcsatornákat illeti, a gépjárműgyártók gyakran előírják, hogy az eleasztomerprofilo kát ”bolyhositsák”, például poliészterszálakkal. Az extrudált profilon szorosan egymás mellett elhelyezkedő szálak jó tömítést biztosítanak az ablaküvegnél, amelynek le- és feltekerésekor igy a piszok és más szennyeződések nem tudnak behatolni a gépjármű ajtajának belsejébe. A bolyhositott elasztomerfelületen ugyanakkor nem vagy csak csekély mértékben lép fel káros súrlódás az ablaküveg mozgásakor.
Az elmúlt néhány esztendőben már kifejlesztettek hatásos ragasztóanyagokat, amelyekkel a szálasanyag-hulladékokat rögzíteni lehet nem vulkanizált vagy vulkanizálódó EPDM-extrudátumokhoz. Először is olyan alapozókészitményeket alkalmaznak, amelyek hő hatására könnyen hozzáragadnak az EPDM-hez. Az alapozóréteggel ellátott EPDM-re ezután fel lehet vinni egy uretán típusú elasztomerből álló szálasanyag-ragasztót, amellyel jól kötődő bolyhos felületet lehet kialakítani. Rendszerint olyan alapozókészitményeket használnak fel erre a célra, mint az EPDM/fém kötés kialakításakor, vagyis egy vagy több, halogént tartalmazó filmképző anyagon és valamilyen aromás nitrozovegyületen vagy annak elővegyületén alapuló kompozíciókat.
Az extrudátumok bolyhositásához alkalmazott EPDM-alapozó kompozíciókat fel lehet használni abban az esetben is, ha elasztomer EPDM-et mint hordozóanyagot kell bevonni. A gumiabroncsok EPDM-ből készült oldalfalát esztétikai okokból be lehet például vonni fehér fedőréteggel. Az EPDM ragasztásához felhasználható alapozókészitményeket a LORD Corporation CHEMLOK 236, CHEMLOK 459 és TS332O-19 kereskedelmi néven forgalmazza.
A másik megoldás szerint olyan, uretán tipusu ragasztóanyagokat használnak fel az EPDM-extrudátumok bolyhositásához, amelyek a kezeletlen EPDM-feIhlethez közvetlenül hozzátapadnak.
A 4 555 121. sz. amerikai egyesült államokbeli szabadalom (Oezelli és Hoffmann) tárgyát ilyen tipu.su. ragasztóanyagok képezik. Az uretánt tartalmazó kompozíciókban rendszerint ugyanolyan típusú aromás nitrozovegyületeket alkalmaznak - adott esetben elővegyületeik formájában -, mint az EPDM/fém kötés létrehozásához felhasznált ragasztóanyagokban, hogy biztosítsák a nem vulkanizált vagy vulkanizálódó EPDM-hordozóanyaghoz való közvetlen hozzáragaszthat óságot ·
Bár a technika jelenlegi állása szerint vannak olyan alapozó-, ragasztó- és bevonóanyagok, amelyek megfelelően tapadnak az EPDM-hez, az ismert készítményeknek vannak fogyatékosságaik, és alkalmazásuk bizonyos hátrányokkal jár. Az eddig ismert ragasztóanyagok egy részénél például a kötés kialakulása után az extrudált EPDM alatt hólyagosodás lép fel. A feltételezések szerint a hólyagok keletkezése az ezekben a készítményekben felhasznált aromás nitrozovegyületek bomlástérméké ivei van összefüggésben.
Az aromás nitrozovegyületek felhasználásával együtt járnak az elszineződési problémák is, amelyek azért merülnek fel, mert ezekben a vegyületekben az aromás rész kromofor csoportnak tekinthető. A bolyhositáshoz felhasznált ragasztóanyagban levő dinitrozo-benzol vagy annak maradványai például érintkezésbe kerülhetnek egy gépkocsi világos szinü mázával, és azt megváltoztathatatlan módon sárgára vagy barnára színezhetik. Az ilyen anyagot tartalmazó bevonatalapozók ugyancsak okozhatnak fehér vagy más, világos szinü elszíneződést a felettük levő bevonatrétegekben»
Az ismert ragasztó- és alapozóanyagoknak - amelyek aromás nitrozovegyületek nélkül teljesen hatástalanok - az is hátrá• ·· ··««
- 7 nyuk, hogy termikusán csak magas hőmérsékleten aktiválhatok. Gyakran nemkívánatos vagy kényelmetlen, hogy csak úgy lehet elérni a tapadást, hogy a szerelvényt magas hőmérséklet hatásának teszik ki.
A technika állásához tartozó készítmények sok ismertetett hátránya és nemkívánatos alkalmazástechnikai tulajdonsága nyilvánvalóvá teszi, hogy kifejezetten szükségesek a nempoláris poliolefin elasztomerekhez - igy az EPDM- és az IIR-kaucsukokhoz is - olyan ragasztóanyagok, amelyeknek az előállításához nem kell aromás nitrozovegyületeket felhasználni.
Meglepetéssel tapasztaltuk, hogy bizonyos klórtartalmú poliolefinek hő hatására aromás nitrozovegyületek nélkül is képesek közvetlenül hozzáragadni nempoláris poliolefin elasztomerekhez. így rendkívül egyszerű ragasztóanyagokról és alapozókészitményekről bebizonyosodott, hogy vulkanizált vagy vulkanizálódó nempoláris poliolefin elasztomerek esetében egyaránt hatásosan alkalmazhatók.
A találmány azon a váratlan felfedezésen alapszik, hogy a mintegy 30 m%-nál nem nagyobb klórtartalmú szulfoklórozott poliolefinek szokatlanul nagy affinitással rendelkeznek a nempoláris poliolefin elasztomerekhez. A találmány tárgyát tehát olyan eljárás képezi, amellyel tapadást lehet létrehozni egy ragasztóanyag és egy nempoláris poliolefin elasztomer között olyan módon, hogy főtömegében mintegy 5-30 klórt tartalmazó szulfoklórozott poliolefinbői álló ragasztóanyagot a tapadás létrehozásához elég magas hőmérsékleten érint keztetünk a nempoláris poliolefin elasztomer felületével.
A találmány tehát olyan eljárásra vonatkozik, amellyel egy ragasztóanyag és egy nempoláris poliolefin elasztomer között úgy hozunk létre tapadást, hogy főtömegében mintegy
5-50 m% klórt tartalmazó szulfoklórozott poliolefinbői álló ragasztóanyagot a tapadás létrehozásához elég magas hőmérsékleten érintkeztetünk a nempoláris elasztomer felületével.
A találmány szerinti eljárás megvalósít ás ához nempoláris poliolefin elasztomerként (NPP-elasztomerként) lényegében megfelel minden olyan elasztomer olefinkopolimer, amelyben maradt még szén-szén kettős kötés. A megfelelő NPP-elasztomerekre példaként megemlítjük az etilén/propilén/dién terpolimereket (az EPDM-kaucsukokat), az izobutilén/izoprén kopolimereket (az IIR-kaucsukokat) és az elasztomer transz-polipentén-kopolimereket, amelyek közül az EPDM- és az IIR-kaucsukokat célszerű alkalmazni. Ismeretes, hogy az EPDM-kaucsukokat etilén-, propilén- és diénmonomerekből állítják elő. Az EPDM-kaucsukok gyártásához diénmonomerként fel lehet használni minden olyan diénmonomert, amely olyan módon kopolimerizálható etilén- vagy propilénmonomerrel, hogy a keletkezett polimerben - előnyös esetben annak az oldalláncában - marad kettős kötés. Ilyen diénmonomerekre példaként az 1,4-hexadiént, az etilidén-norbornént és a diciklopentadiént említjük meg, amelyek közül az 1,4-hexadiént és az etilidén-norbornént célszerű alkalmazni. Az NPP-elasztomer lényegében bármilyen alakú lehet, csak az a kikötés, hogy a felülete érintkezni tudjon a ragasztóanyaggal. így például az NPP-elasztomer lehet tömb, szalag vagy lemez alakú. Ilyen formatesteket a vulkanizálatlan NPP-elasztomerből fröccsöntéssel vagy fröccssajtolással lehet előállítani.
A találmány szerinti eljárás megvalósításához szulfoklóro zott poliolefinként lényegében felhasználható minden olyan, olefinből előállított polimer vagy kopolimer, amely oldatban, diszperzióban vagy olvadékban egyidejűleg végrehajtott utólagos klórozás és szulfoklórozás eredményeként legfeljebb mintegy J n$j kenet és legfeljebb mintegy 50 m% klórt tartalmaz. A találmány szerinti eljáráshoz megfelelő szulfoklórozott poliolefinekre példaként megemlítjük a szulfoklórozott polietilént, a szulfoklórozott polipropilént, a szulfoklórozott etilén/propilén kopolimert, a szulfoklórozott transz-polipentént és a szulfoklórozott poliizobutilént, amelyek közül a szulfoklórozott polietilént célszerű alkalmazni. Szulfoklórozott poliolefineket meg lehet vásárolni vagy a szakterületen jól ismert eljárások alkalmazásával elő lehet állítani. Szulfoklórozott polietilént például
Ía elő lehet állítani olyan módon, hogy)polietilént feloldjak szen-tetrakloridban, majd a keletkezett oldatot magas hőmérsékleten, nagy nyomáson klórgáz és kén-dioxid-gáz elegyével kezelik. A szén-tetraklorid eltávolítása után por alakjában kapják meg a szulfoklórozott polietilént. Hypalon és Acsium kereskedelmi néven be lehet szerezni különböző szulfoklórozott poliolefineket az E. I. du Pont de Nemours and Go.-tói is.
Vizes készítmények előállításához latex formájában is fel lehet használni a szulfoklórozott poliolefineket. Szulfoklórozott poliolefinekből előállított latexeket meg lehet vásárolni vagy a szakterületen jól ismert eljárások alkalmazásával elő lehet állítani. Úgy járnak el például, hogy a szulfoklórozott poliolef int feloldják valamilyen oldószerben, majd a keletkezett oldathoz felületaktív anyagot adnak. Ezután vizet adagolnak be nagy nyirófeszültség alkalmazása mellett, hogy a polimer emulgeálódjék. Az oldószer sztrippelése után olyan latexet kapnak, amely10 nek teljes szárazanyag-tartalma körülbelül 10-60 n$, előnyös esetben körülbelül 25-50 m%.
Korábban már említettük, hogy a szulfoklórozott poliolefinek klórtartalma döntően meghatározza, hogy a találmány szerinti eljárással milyen tapadási teljesítmény hozható ki a ragasztóanyagból. Részletesebben kifejtve arról van szó, hogy a tapasztalatok szerint a legfeljebb mintegy 30 klórt tartalmazó szulfoklórozott poliolefinek affinitása váratlanul és meglepően nagy az NPP-elasztomerekhez. Ez azt jelenti, hogy a találmány szerinti eljárás keretében felhasznált szulfoklórozott poliolefinek klórtartalmának mintegy 5-50 m$j-nak, előnyös esetben körülbelül 18-26 m%-nak kell lennie. A kéntartalom általában körülbelül 0,5-3 ufói előnyös esetben mintegy 0,9-1,6 m%. A találmány szerinti eljárás megvalósításához felhasználható szulfoklórozott poliolefinek átlagos molekulatömege mintegy 50 000-150 000, célszerűen körülbelül 60 000-120 000.
A megadott klórtartalmú szulfoklórozott poliolefinek felhasználhatók az ismertetett hátrányokkal alkalmazható, hagyományos aromás nitrozovegyületek és azok elővegyületei nélkül. Ezzel kapcsolatban azzal a szándékkal használjuk a főtömegében tartalmazó kifejezést, hogy kizárjuk a hagyományosan alkalmazott aromás nitrozovegyületeknek és azok elővegyületeinek a felhasználási lehetőségét, mert megítélésünk szerint ezek a vegyületek befolyásolják a találmány szerint alkalmazható szulfoklórozott poliolefineket tartalmazó ragasztóanyagok anyagi tulajdonságait, beleértve az alaptulajdonságokon kívül a speciális szulfoklórozott poliolefineknek tulajdonítható uj jellemzőket is. Ezeket az alaptulajdonságokat és uj jellemzőket azért befolyásolják anyagi jelenlétükkel a hagyományosan alkalmazott aro«······· · ·· · · • · ·« · · · « ··· · ······ más nitrozovegyületek, valamint azok elővegyületei, mert hólyagosodást és elszíneződést okoznak és magas aktiválási hőmérsékleteket igényelnek, amint korábban mindezekről már szó volt.
Meg kell azonban említeni, hogy a találmány keretében a szulfoklórozott poliolefineket inért segédanyagokkal - például lágyítókkal, töltőanyagokkal, pigmentekkel, diszpergálószerekkel, nedvesitőszerekkel, felületi súrlódást csökkentő anyagokkal és erősítő adalékokkal - együtt is lehet alkalmazni. A segédanyagokat olyan mennyiségben használjuk fel, amilyen mennyiséggel elérhető a kívánt szin, konzisztencia, felületi jellemző vagy időjárásállóság. A szükséges mennyiség megállapítása a rágás ztóanyagokkal foglalkozó szakemberek számára nem jelenthet nehézséget. A találmány szerinti eljárás megvalósításához megfelelő inért segédanyagok közé tartoznak a lágyítók - például a klórozott paraffinok és a poliészterek -, a töltőanyagok - például a korom és az agyagok -, a pigmentek - például a titán-dioxid és a ftalocianinsók -, a diszpergálószerek - például a sztearinsav és annak sói -, valamint a felületi súrlódást csökkentő anyagok, például a szilikonok.
Bizonyos aktív segédanyagokra is szükség lehet ahhoz, hogy a szulfoklórozott poliolefinek tapadjanak az NPP-elasztomerektől eltérő hordozóanyagokra, például abban az esetben, ha NPP-elasztomereket más anyagból készült hordozóanyagokra (polimerekre) rétegelünk vagy vulkanizálunk, illetve ha NPP-elasztomerből készült extrudátumokat egészen rövid poliészterszálakkal bolyhositunk. Lehet alkalmazni aktív segédanyagokat a kötőanyag felhasználásával készült szerelvények környezetvédelmi szempontból fontos jellemzőinek - például hőállóságának - javítása cél·«······ · · · ·· • · ♦ · · · · • ··· ♦ ······ • · · · · · ·
- 12 - ............
jából is. Az aktív segédanyagok közé sorolhatók a savmegkötő anyagok - például a magnézium-oxid, az ólom-oxid és a diepoxid a gyorsítók - például a tetrametil-tiurám-diszulfid, a dipentametilén-tiurám-hexaszulfid és a 4,4-ditio-dimorfolin -, a vulkanizálószerek - például a dikumil-peroxid -, a járulékos vulkanizálószerek - például a pentaeritrit és a m-fenilén-biszmaleinimid -, valamint a segédanyagként alkalmazott kötőanyagok, például a poliizocianátok [igy a metilén-bisz(p-ciklohexil-izocianát)] és a hőkezeléssel aktiválható fenolgyanták. A segédanyagként alkalmazott kötőanyagok elsősorban azért kerülnek felhasználásra, hogy elősegítsék az NPP-elasztomerek kötődését a tőlük különböző hordozóanyagokhoz.
Azzal, hogy tapadást tudunk biztosítani az ismertetett ragasztóanyagok és az NPP-elasztomerek között, sokféle ragasztási (vulkanizálási) és bevonási műveletet tudunk végrehajtani. így például NPP-elasztomereket hozzáragaszthatunk más NPP-elasztomerekhez vagy más szilárd hordozóanyagokhoz. NPP-elasztomereket elláthatunk védőbevonattal és/vagy diszitőbevonattal is.
Abban az esetben, ha a találmány szerinti eljárással NPP-elasztomereket más NPP-elasztomerekhez vagy egyéb szilárd hordozóanyagokhoz ragasztunk, az adott ragasztóanyagot úgy használjuk fel, hogy a ragasztási idő alatt érintkeztetjük az NPP-elasztomerrel, majd az NPP-elasztomert a másik hordozóanyaggal hozzuk érintkezésbe megfelelő hőmérsékleten és nyomáson, és az NPP-elasztomert a kötés létrejöttéhez szükséges ideig érintkeztetjük a hordozóanyaggal. A kötés létrehozásához rendszerint kb. 100 °C és 220 °C közötti, előnyös esetben mintegy 130 °0 és 200 °C közötti hőmérséklet szükséges. Az összeragasztáshoz általában elegendők a körülbelül 20-175 mPa, előnyösen a körülbelül az 5-150 mPa tartományba eső nyomások. A ragasztáshoz szükséges idők tipikus esetben körülbelül 50 s és 60 min között, előnyös esetben körülbelül 3 min és 20 min között vannak, a ragasztási módszertől, valamint a ragasztandó elasztomer vulkáni z álód ási sebességétől és vastagságától függően. Abban az esetben, ha már vulkanizált NPP-elasztomereket ragasztunk össze vagy ilyen elasztomereket más hordozóanyagokhoz ragasztunk, olyan nyomást kell alkalmaznunk, hogy az NPP-elasztomer összenyomódása körülbelül 2-20 ?5-os, célszerűen 5-15 %-os legyen.
Abban az esetben, ha NPP-elasztómért ragasztunk hozzá egy másik NPP-elasztomerhez, rendszerint nincs szükség további, alapozóréteget vagy fedőréteget képező ragasztóanyagra. Meg kell azonban említenünk, hogy ha NPP-elasztomereket más, tőlük eltérő hordozóanyagokhoz ragasztunk, szükség lehet további ragasztóanyagra alapozóréteg vagy fedőréteg kialakítása céljából. Abban az esetben, ha a találmány szerinti ragasztóanyagot egy további, alapozóréteget vagy fedőréteget képező ragasztóanyaggal együtt alkalmazzuk, úgy járunk el, hogy a találmány szerinti ragasztóanyagot a ragasztási művelet során közvetlenül az NPP-elasztomerrel hozzuk érintkezésbe. így például, ha NPP-elasztomert fémhez ragasztunk, a fém felületére fel lehet vinni valamilyen szokásosan használt, a fémmel kompatibilis alapozóréteget, amelyen ki lehet alakítani a találmány szerinti ragasztóanyagból egy fedőréteget olyan módon, hogy az NPP-elasztomer közvetlenül érintkezzék a bevont fémfelülettel érintkezésben levő, találmány szerinti ragasztóanyaggal. Ezzel szemben úgy is eljárhatunk, hogy a találmány szerinti ragasztóanyagot alapozórétegként közvetlenül felvisszük az NPP-elasztomerre, amelyen ezután fedőréteget alakítunk ki egy szokásosan alkalmazott, ·«······ · · · ·· • · · · · · · • ··· » ······ • · · · · · ·
- 14 - ............
a másik hordozóanyaggal kompatibilis ragasztóanyagból, amellyel az NPP-elasztómért a másik hordozóanyaghoz ragasztjuk. A rövid textilszálak NPP-elasztomerekhez való ragasztását említjük példaként arra az esetre, amikor a találmány szerinti ragasztóanyagot alapozórétegként alkalmazzuk. A bolyhositási művelet során rendszerint úgy járunk el, hogy az alapozóréteggel ellátott NPP-elasztomerre poliuretán ragasztóanyagot viszünk fel fedőrétegként, hogy a rövid szálak hozzáragadjanak az NPP-elasztomerhez·
A találmány szerinti eljárással bármelyik, korábban már definiált NPP-elasztomer ragasztható. így a találmány szerinti eljárást azonos, hasonló és különböző NPP-elasztomerek egymáshoz ragasztására egyaránt lehet alkalmazni. A találmány szerinti eljárással összeragasztható NPP-elasztomerek vagy NPP-elasztomerektől eltérő elasztomerek vulkanizáltak vagy vulkánizálatlanok lehetnek. Abban az esetben, ha vulkánizálatlan elasztomert alkalmazunk, a ragasztási hőmérséklet általában elég magas mind a ragasztáshoz, mind a vulkanizáláshoz. Az NPP-elasztomerekkel a találmány szerint összeragasztható, azoktól eltérő anyagú hordozók közé tartoznak például a következők: hidegen hengerelt acélok, homokiuvat ás sál tisztított felületű acélok, galvanizált acélok, foszfátéit acélok, rozsdamentes acélok, alumínium, felületkezelt alumínium, sárgaréz, titán, valamint különböző vulkanizált és vulkanizálatlan poláris elasztomerek, igy az akrilnitril/butadién kopolimer kaucsuk, a kloroprén kaucsuk, a poliuretán elasztomerek, valamint az elasztikussá és plasztikussá tett poli(vinil-klorid).
A találmány szerinti eljárással védőréteget és/vagy diszitőréteget is fel lehet vinni NPP-elasztomerek felületére. Álta- 15 ········ · «· ·« • · · · · · · • ··· · ······ • · · · · · · • · ··· ··· ·« «·
Iában úgy járunk el, hogy a ragasztóanyagba először is belekeverjük a bevonatban elérni kívánt hatáshoz szükséges pigment(ek)et, felületi súrlódást csökkentő adalékot és/vagy más adalékanyagokat. A ragasztóanyagból ezután bevonatot alakítunk ki az NPP-elasztomeren, amelynek hőmérsékletét ezután anyagától függően a már ismertetett tartományba eső hőmérsékletre, célszerűen 120 °C és 180 °C, legcélszerűbben 130 °C és 165 °C közé eső hőmérsékletre emeljük.
A ragasztóanyagokat a ragasztandó vagy bevonandó NPP-elasztomerekre és más hordozóanyagokra fel lehet vinni szórással, bemárt ássál, ecsettel, hengerléssel vagy valamilyen más, megfelelő eljárással. Annyi ragasztóanyagot hordunk fel, hogy kb. 0,0025-0,25 nim, célszerűen mintegy 0,0051-0,038 mm vastag száraz film keletkezzék. A ragasztóanyagot lehet alkalmazni film vagy szalag formájában is, mégpedig úgy, hogy a filmet vagy a szalagot az összeragasztandó NPP-elasztomer és az ahhoz hasonló vagy attól eltérő anyagú hordozóanyag közé helyezzük. Filmet vagy szalagot úgy lehet előállítani, hogy lefejthető papírra öntjük oldószerrel vagy vízzel együtt a ragasztóanyagot, majd a szakterületen ismert módon eltávolítjuk az oldószert vagy a vizet.
A találmány szerinti eljárás keretében a ragasztóanyagokat fel lehet használni mind oldószeres, mind vizes kiszerelési formában. A találmány szerinti eljárás megvalósításához alkalmazható oldószerek tipikus példái a következők: xilol, toluol, etil-benzol, triklór-etilén, 1,1,1-triklór-etán, perklór-etilén, tetrahidrofurán, amelyek közül toluolt vagy xilolt célszerű felhasználni. A vizbázisu készítmények előállításához ionmentesitett vizet előnyös használni. A segédanyagokat úgy kell kiválasztani, hogy kompatibilisek legyenek az adott, elkészítendő oldószerbá« «
- 16 zisu vagy vizbázisu készítménnyel. A találmánynak megfelelően elkészített ragasztóanyagokban levő nemillékony anyagok mennyisége - amelyet gyakran teljes szárazanyag-tartalomnak, röviden TSC-nek neveznek - oldószerbázisu kiszerelési forma esetén általában mintegy 1-40 m%, célszerűen 8-20 m%, vizbázisu kiszerelési forma esetén pedig körülbelül 1-60 n$, célszerűen 8-J5
A következő példákat a találmány szemléltetése céljából közöljük, vagyis nem azért bocsátjuk közre őket, hogy bármilyen vonatkozásban korlátozzuk a találmány terjedelmét, amelyet az igénypontok határoznak meg.
1. példa
EPDM-kaucsukot készítettünk a következő recept alapján:
A komponensek megnevezése Mennyiség (tömegrész)
| Etilén/propilén terpolimer és l,4-hexadién^a^ | 100,0 |
| Cink-oxid | 5,0 |
| Sztearinsav | 1,0 |
| Korom | 80,0 |
| Kaucsukpótló olaj | 40,0 |
| Kén | 1,5 |
| Tetrametilén-tiurám-monoszulf id | 1,5 |
| Merkapto-benzotiazol | 0,5 |
(a) NORDEL 1070 (E.I. du Pont de Nemours and Co.)
Mintegy 17 teljes szárazanyag-tartalmú, fedőrétegnek alkalmas ragasztóanyagot állítottunk elő nagy fordulatszámú keverőberendezésben (KINETIC DISPERSION CO., laboratóriumi kivi- • ·· · ···· • · • · · · • · · ·· ·*«
tel) a következő recept alapján:
A komponensek megnevezése
Szulfoklórozott polietilén (24 m% klórtartalommal)
Korom
Mennyiség (tömegrész)
11,20
5,56
Xilol (a) HYPALON 45 (Ε. I. du Pont de Nemours and Go.)
Egy fémeken szokásosan alkalmazott alapozót (CHEMLOK 205, Lord Corporation) vittünk fel mártással - a gyártó cég ajánlásainak megfelelően - gőzzel zsírtalanított és homokkal fuvatott kuponokra olyan mennyiségben, hogy 0,0051 mm vastagságú száraz film alakuljon ki. Az alapozóréteggel ellátott kuponokat ezután a már ismertetett összetételű ragasztóanyagba mártva fedőréteggel láttuk el. A száraz fedőréteg vastagsága körülbelül 0,053 mm volt.
A megadott összetételű vulkanizálatlan EPDM-kaucsukból
6,35 mm vastag betéteket készítettünk, amelyeket azután egy présgépben 160 öC-on 30 percig a ragasztóanyaggal bevont acélkuponokkal érintkeztetve vulkanizáltunk. Az így előállított ragasztott szerelvényeket a 45°-os hántolási szögre módosított ASTM D429-B. sz. szabvány szerint vizsgáltuk, miközben a szakítógép befogópofáját 50,8 mm/min sebességgel mozgattuk. A ragasztás minőségét 400 N átlagos húzóerő alkalmazásával vizsgáltuk. A határfelületen semmilyen károsodást nem tapasztaltunk, a szakadás 100 %-ig az elasztomert érintette.
Egy hét elteltével ugyanazzal a kísérleti fedőréteggel és EPDM-kaucsukkal megismételtük az előző bekezdés szerinti vizs··· ···· • · • · · · ·· gálátot az adatok ellenőrzése céljából. A tesztelt szerelvény ebben az esetben is az elasztomertesten belül károsodott 100 %-osan
444 N átlagos húzóerő alkalmazása mellett.
2. példa
Egy másik EPDM-kaucsukot készítettünk az jani
A komponensek megnevezése alábbi recept alapMennyiség (tömegrész)
| Etilén/propilén/etilidén-norbornén | 100,0 |
| (al terpolimer^ J | |
| Korom | 110,0 |
| Kaucsukpótló olaj | 100,0 |
| Sztearinsav | 1,0 |
| Cink-oxid | 5,0 |
| Merkapto-benzotiazol | 0,5 |
| Kén | 1,5 |
| Tetrametil-tiurám-monoszulfid | 1,5 |
(a) EPSIN 55 (Copolymer Corp.)
A ragasztás minőségének 1. példa szerinti vizsgálatát meg· ismételtük ugyanazzal az alapozó- és fedőréteggel. A szakadás 435 »6 N átlagos húzóerő alkalmazása mellett ezúttal is 100 %-osan az elasztomerben ment végbe.
3. (összehasonlító) példa
Az 1. példában ismertetetthez hasonló fedőréteget készítettünk, azzal az eltéréssel, hogy HIPALON 45 helyett 35 klórt tartalmazó HYPALON 40-et használtunk fel. Ezzel kapcsolatban azonban meg kell jegyeznünk, hogy a fedőréteget adó bevonóanyag- 19
bán kismértékben csökkenteni kellett a xiloltartalmat, hogy a teljes szárazanyag-tartalom mintegy 17 m%-ról körülbelül 22 m%-ra emelkedjék, mert mártással csak ebben az esetben tudtunk a száraz filmnél összehasonlítható vastagságot elérni·
Az EPDiVacél szerelvények ragasztását és vizsgálatát a 2, példában ismertetett módon hajtottuk végre. A ragasztás nagyon gyengének bizonyult. Az átlagos húzóerő 155»6 N volt (a 2. példa esetében 455»6 N) és a szakadás 100 %-osan a határfelületet károsította (a 2. példa esetében a szakadás 100-osan az elasztomert ér intette).
4. példa
Az 1. példa szerinti EPDM-kaucsukból 3,175 nim vastag betéteket készítettünk, amelyeket 160 °C-on 20 percig vulkanizáltunk egy présgépben. A vulkanizált anyagból 25,4 mm-es csikókat vágtunk, amelyekre mázolóecsettel fedőréteget vittünk fel az 1. példa szerinti ragasztóanyagból. A bevont csikókat levegőn szárítottuk.. A bevont csikókat PRECO présgépben olyan módon lamináltuk, hogy a bevont felületeket egymással szembe fordítottuk. A laminálást 1J8 °C-on 10 percig végeztük 5897 N sajtolóerővel, amelyet egy 101,6 mm-es présbélyeg fejtett ki (10 %-os összenyomódás)· Az előállított rétegelt anyagot lehütöttük, majd megkíséreltük kézzel szétválasztani a rétegeket. A ragasztott rétegeket nem sikerült ilyen módon szétválasztani. A rétegeket ezután szakítógéppel próbáltuk szétválasztani, de maga az elasztomer szakadt szét, mégpedig a határfelület károsodása nélkül·
5· példa
Lényegében a 4. példában ismertetett eljárást alkalmaztuk. Ragasztóanyagokat készítettünk ebben az esetben is, de nem csak
- 20 • · · · · · · « «·· · ······ • · · · · · • ♦ · ·♦ · ·· · · ··
HYPALON 45-ből, hanem a gyártmányismertetők szerint lényegesen nagyobb klórtartalmú szulfoklórozott polietilénekből is: a 29 n$ klórt tartalmazó HYPALON 20-ból, a 35 klórt tartalmazó HYPALON 40-ből és az ugyancsak 43 m% klórt tartalmazó HYPALON
48-ból.
A ragasztóanyagokat úgy készítettük el, hogy az 5>56 tömegrésznyi koromnak és a xilolban oldott 11,20 tömegrésznyi szulfoklórozott polietilénnek állandó legyen az aránya. Az egyes ragasztóanyagok teljes szárazanyag-tartalma 17 m% és 24 m% között volt. A teljes szárazanyag-tartalmat minden esetben úgy állítottuk be, hogy a bemárt ás után kialakult száraz filmvastagságok megközelítőleg azonosak legyenek.
Rétegelt anyagot készítettünk a 4. példa szerinti vulkanizált EPDM-kaucsukból. A laminálást a 4. példában ismertetett módon végeztük, azzal az eltéréssel, hogy a hőmérsékletet 144 °C-on tartottuk 10 percen keresztül. Minden egyes ragasztóanyagot két rétegelt minta elkészítéséhez használtunk fel. Az eredményeket az 1. táblázatban közöljük.
1. táblázat
| Szulfoklórozott polietilén | Klórtartalom, | Kéntartalom, m$> | Átlagos húzóerő, N | A károsodás mértéke és helye |
| HYPALON 45 | 24 | 1,0 | 226,7 | 100 %-os elasztomerszakadás |
| HYPALON 20 | 29 | 1,4 | 128,9 | 25 %-os elasztomersza- |
kadás és 75 %-os határ felületi károsodás • ·· · ···· • · • · · · • · · • · · * • · « · · · · · • · • ♦ · ·
1. táblázat (folytatás)
| Szulfoklórozott polietilén | Klórtartalom, | Kéntartalom, | Átlagos húzóerő, N | A károsodás mértéke és helye |
| HYPALON 40 | π | 1,0 | 84,4 | 100 %-os határfelületi károsodás |
| HYPALON 48 | 45 | 1,0 | 71,1 | 100 %-os határfelületi károsodás |
| HFPALON 50 | 43 | 1,1 | 66,7 | 100 %-os határfelületi károsodás |
Az 1. táblázatbeli adatok mutatják, hogy milyen rendkívüli mértékben kritikus és progresszív hatása van a klórtartalomnak a ragasztás minőségére.
6. példa
Fehér szinü bevonóanyagot készítettünk golyósmalomban a következő recept alapján:
| A komponensek megnevezése | Mennyiség (tömegrész ) |
| í al Szulfoklórozott polietilén^ ' | 9,24 |
| Tit án-dioxid | 7,82 |
Toluol (a) HIPALON 45 (Ξ. I. du Pont de Nemours and Go.) . EPDM-kaucsukból betéteket készítettünk és vulkanizáltunk a 4. példában ismertetett módon. Az előbb megadott összetételű fehér szinü bevonóanyagot ráfestettük egy vulkanizált EPDM-ből készített csikra. A befestett csikót levegőn szárítottuk, majd ·*·· ·*·· • « • · · ·
153 °C-os szárítószekrényben tartottuk 10 percen keresztül. Az így keletkezett fehér színű, vulkanizált bevonat nagyon kemény, gumiszerü volt, és olyan erősen tapadt az EPDM hordozóanyaghoz, hogy majdnem lehetetlen volt eltávolítani egy kés éles hegyével végzett kaparással.
7. példa
Japánban beszereztünk a SUMITOMO SEIKA CHEMICAL GO .-tói HXPALON 45-öt 40,4 teljes szárazanyag-tartalmú vizes diszperzió formájában. Ezt a vízzel készített diszperziót a gyártó vállalat CMS LATEX 450 néven hozta forgalomba.
A latexet olyan mértékben hígítottuk ionmentesitett vízzel, hogy teljes szárazanyag-tartalma 17,9 lett. A hígított latexet ecsettel felhordtuk olyan vulkanizált csíkokra, amelyek ugyanabból az EPDM-kompozicióból készültek, mint a 4. és az 5. példa szerintiek. A bevont és megszáritott csíkokat PRECO présgépben a bevont felületeket egymással szembe fordítva lamináltuk. A laminálást 138 °C-on 10 percig végeztük 6804 N sajtolóerővel, amelyet egy 101,6 mm-es présbélyeg fejtett ki. A 25,4 mm-es laminált csikóknak ezután egy laboratóriumi szakítógéppel mértük a tépőszilárdságát, miközben a szakitógép befogópofáját 508 mm/min sebességgel mozgattuk. A szakadáshoz rendelhető tépőszilárdság átlagolt értéke 166,7 N volt. A károsodás 90 %-ban az elasztomertestet, 10 %-ban pedig a ragasztóanyag és a vulkanizált anyag határfelületét érintette.
8. példa
Az előző példában ismertetett CMS LATEX 450-ből 95 tömegrészt összekevertünk mintegy 5 tömegrész szilikonemulzióval mint felületi súrlódást csökkentő adalékanyaggal. A felhasznált • · · « ·
szilikonemulzió a DOW CORNING 346 Silicone Emulsion néven forgalmazott, 60 m% teljes szárazanyag-tartalmú poli(climetil-sziloxán)-emulzió volt. Az igy kapott eleggyel bevontunk egy csikót, amely ugyanabból a vulkanizált EPDM-ből készült, mint a
4. és az 5. példa szerinti csikók. A bevonattal ellátott csikókat levegőn szárítottuk, majd 10 percen át 153 °C-on tartottuk. Az igy kapott bevonat nagyon jól tapadt az elasztomer hordozóanyaghoz, és nagyon kicsi volt a felületi súrlódási együtthatója, ami a szilikontartalmu adalékanyagnak tulajdonítható.
Claims (20)
1. Eljárás tapadás létrehozására ragasztóanyagok és nempoláris poliolefin elasztomerek között, azzal jellemezv e , hogy főtömegében mintegy 5-30 klórt tartalmazó szulfoklórozott poliolefinból álló ragasztóanyagot a tapadás létrehozásához elég magas hőmérsékleten érintkeztetünk a nempoláris poliolefin elasztomer felületével.
2. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemez v e , hogy nempoláris poliolefin elasztomerként etilén/propilén/dién terpolimereket, izobutilén/izoprén kopolimereket vagy gumiszerü transz-polipentén-kopolimereket alkalmazunk.
3. A 2. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezv e , hogy nempoláris poliolefin elasztomerként etilén/propilén/dién terpolimert vagy izobutilén/izoprén kopolimert alkalmazunk.
4. A 3. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezv e , hogy olyan etilén/propilén/dién terpolimert alkalmazunk, amely 1,4-hexadién, etilidén-norbornén vagy diciklopentadién diénmonomer felhasználásával készült.
5. A 4. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezv e , hogy olyan terpolimert alkalmazunk, amely 1,4-hexadién vagy etilidén-norbornén diénmonomer felhasználásával készült.
6. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemez v e , hogy olyan ragasztóanyagot alkalmazunk, amelyben a szül• 999 999· • 9 β· · · · • ··* · ··· ··* • · · « « « ·
- 25 - *’ ........ ” foklórozott poliolefin szulfoklórozott polietilén, szulfoklórozott polipropilén, szulfoklórozott etilén/propilén kopolimer, szulfoklórozott transz-polipentén vagy szulfoklórozott poliizobutilén.
7· A 6. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemez v e , hogy olyan ragasztóanyagot alkalmazunk, amelyben a szulfoklórozott poliolefin szulfoklórozott polietilén.
8, Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve , hogy olyan ragasztóanyagot alkalmazunk, amelyben mintegy 18-26 m% klórt tartalmazó szulfoklórozott poliolefin van.
9. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy olyan ragasztóanyagot alkalmazunk, amelyben mintegy 0,5-5 kenet tartalmazó szulfoklórozott poliolefin van.
10. A 9. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemez v e , hogy olyan ragasztóanyagot alkalmazunk, amelyben mintegy 0,9-1,6 kenet tartalmazó szulfoklórozott poliolefin van.
11. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve , hogy olyan ragasztóanyagot alkalmazunk, amelyben mintegy 50 000-150 000 szám szerinti átlagos molekulátömegü szulfoklórozott poliolefin van.
12. A 11. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve , hogy olyan ragasztóanyagot alkalmazunk, amelyben a szulfoklórozott poliolefin szám szerinti átlagos molekulatömege körülbelül 60 000-120 000.
- 26 *«» «· ··· ·«· « ·· • · ·
V · ·<
* · · *· »·♦ ·
13· Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal m e z v e , hogy olyan ragasztóanyagot alkalmazunk, amely lágyítót, töltőanyagot, pigmentet, diszpergálószert, nedvesítőszert, felületi súrlódást csökkentő adalékot vagy erősitőanyagot is tartalmaz, inért segédanyag-komponensként.
14. A 13. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve , hogy olyan ragasztóanyagot alkalmazunk, amelyben a lágyító klórozott paraffin vagy poliészter, a töltőanyag korom vagy agyag, a pigment titán-tioxid vagy valamilyen ftalocianinsó, a diszpergálószer sztearinsav vagy valamilyen sztearinsavsó, a felületi súrlódást csökkentő adalék pedig valamilyen szilikonvegyület lehet.
15. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve , hogy olyan ragasztóanyagot alkalmazunk, amely valamilyen savmegkötő anyagot, gyorsítót, vulkanizálószert, járulékos vulkanizálószert vagy kiegészítő kötőanyagot is tartalmaz, aktív segédanyag-komponensként.
16. A 15. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve , hogy olyan ragasztóanyagot alkalmazunk, amelyben a savmegkötő anyag magnézium-oxid, ólom-oxid vagy diepoxid; a gyorsító tetrametil-tiurám-diszulfid, dipentametilén-tiurám-hexaszulfid vagy 4,4-ditio-dimorfolin; a vulkanizálószer dikumil-peroxid; a járulékos vulkanizálószer pentaeritrit vagy m-fenilén-biszmaleinimid és a kiegészítő kötőanyag valamilyen poliizocianát - például metilén-bisz(p-ciklohexil-izocianát) vagy valamilyen, hőhatásra reakcióképessé váló fenolgyanta lehet .
- 27 ··*· ··*· · *· • « »«k · * · • ··· · V*· ·♦· • · V · · » · ·# ··· ··» ··
17· Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve , hogy valamilyen nempoláris poliolefin elasztomert ragasztunk egy másik nempoláris poliolefin elasztomerhez.
18. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jelleme zve , hogy védőbevonattal és/vagy diszitőbevonattal ellátott nempoláris poliolefin elasztomert alkalmazunk.
19. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a nempoláris poliolefin elasztomert egy másik, tőié különböző hordozóanyaghoz ragasztjuk hozzá.
20. A 19. igénypont szerinti eljárás, azzal jelleme zve , hogy a ragasztóanyagot egy további, alapozó- vagy fedőréteg kialakítására alkalmas ragasztóanyaggal együtt alkalmazzuk.
Applications Claiming Priority (1)
| Application Number | Priority Date | Filing Date | Title |
|---|---|---|---|
| US6704693A | 1993-05-25 | 1993-05-25 |
Publications (2)
| Publication Number | Publication Date |
|---|---|
| HU9503368D0 HU9503368D0 (en) | 1996-01-29 |
| HUT74030A true HUT74030A (en) | 1996-10-28 |
Family
ID=22073373
Family Applications (1)
| Application Number | Title | Priority Date | Filing Date |
|---|---|---|---|
| HU9503368A HUT74030A (en) | 1993-05-25 | 1994-05-16 | Process for adhering adhesives to non-polar polyolefinic elastomers |
Country Status (6)
| Country | Link |
|---|---|
| EP (1) | EP0713512A1 (hu) |
| CN (1) | CN1124493A (hu) |
| CA (1) | CA2160901A1 (hu) |
| CZ (1) | CZ301095A3 (hu) |
| HU (1) | HUT74030A (hu) |
| WO (1) | WO1994028078A1 (hu) |
Families Citing this family (3)
| Publication number | Priority date | Publication date | Assignee | Title |
|---|---|---|---|---|
| US5717031A (en) * | 1995-06-21 | 1998-02-10 | Lord Corporation | Aqueous adhesive compositions |
| CN102807832B (zh) * | 2012-07-12 | 2013-12-04 | 同济大学 | 一种环境友好型金属与弹性体粘接胶黏剂 |
| CN112029444B (zh) * | 2020-07-31 | 2022-05-31 | 上海普力通新材料科技有限公司 | 一种非极性弹性体粘接专用型胶粘剂及其制备方法 |
Family Cites Families (8)
| Publication number | Priority date | Publication date | Assignee | Title |
|---|---|---|---|---|
| CA818619A (en) * | 1969-07-22 | Hamed Parviz | Chlorosulfonated polyolefin tire-cord adhesive dips for epdm rubbers | |
| US2683103A (en) * | 1951-11-29 | 1954-07-06 | Du Pont | Curing organic substituted polymers with oximes |
| US2752317A (en) * | 1953-02-24 | 1956-06-26 | Du Pont | Chlorosulfonated hydrocarbon polymer compositions containing antigelling agents |
| US3260641A (en) * | 1961-05-26 | 1966-07-12 | Montedison Spa | Vulcanization bonding of ethylene alpha-olefin copolymer with a chlorosulfonated copolymer inner layer |
| US3179554A (en) * | 1962-08-27 | 1965-04-20 | Du Pont | Adhesive for and process of bonding alpha-olefin hydrocarbon polymers |
| US3276948A (en) * | 1963-07-01 | 1966-10-04 | Du Pont | Product and method of adhering alpha-olefin copolymers to fabric by sulfochlorinatedpolymers and phenol-aldehyde resins |
| GB1166505A (en) * | 1965-12-06 | 1969-10-08 | Mitsubishi Rayon Co | Process for Bonding Polypropylene to Rubbers |
| US4755548A (en) * | 1985-03-05 | 1988-07-05 | Toyoda Gosei Co., Ltd. | Adhesive composition |
-
1994
- 1994-05-16 EP EP94919133A patent/EP0713512A1/en not_active Withdrawn
- 1994-05-16 CN CN 94192224 patent/CN1124493A/zh active Pending
- 1994-05-16 WO PCT/US1994/005329 patent/WO1994028078A1/en not_active Application Discontinuation
- 1994-05-16 HU HU9503368A patent/HUT74030A/hu unknown
- 1994-05-16 CZ CZ953010A patent/CZ301095A3/cs unknown
- 1994-05-16 CA CA 2160901 patent/CA2160901A1/en not_active Abandoned
Also Published As
| Publication number | Publication date |
|---|---|
| WO1994028078A1 (en) | 1994-12-08 |
| HU9503368D0 (en) | 1996-01-29 |
| CZ301095A3 (en) | 1996-05-15 |
| EP0713512A1 (en) | 1996-05-29 |
| EP0713512A4 (en) | 1996-03-20 |
| CA2160901A1 (en) | 1994-12-08 |
| CN1124493A (zh) | 1996-06-12 |
Similar Documents
| Publication | Publication Date | Title |
|---|---|---|
| EP0714963B1 (en) | Adhesive tape composition | |
| KR100558226B1 (ko) | 압력-민감성 부착제에 결합할 수 있는 고무 물품 및 제조방법 | |
| EP0996654B1 (en) | Primer composition and bonding of organic polymeric substrates | |
| HUT75186A (en) | Adhesive compositions based on chlorinated polyolefins having high chlorine contents | |
| KR20020069161A (ko) | 수성 코팅 조성물 | |
| CA1290122C (en) | Reactive coextrusion of functionalized polymers | |
| US3887756A (en) | Polymer-base painted resin cured unsaturated elastomeric substrates | |
| CA1187779A (en) | Process for adhering a rubber layer to a substrate | |
| US4882386A (en) | Curable rubber composition | |
| US3826772A (en) | Adhesive for bonding elastomers to metallic and nonmetallic substrates | |
| HUT74030A (en) | Process for adhering adhesives to non-polar polyolefinic elastomers | |
| CA2027210A1 (en) | Composite articles of metals and vulcanized rubber and process for their preparation | |
| FR2847259A1 (fr) | Nouvelles compositions de peinture pour elastomeres | |
| EP0823467B1 (en) | Masking tape or sheet | |
| EP0221908A1 (en) | Thermoplastic articles receptive to automotive paints | |
| EP1658347A1 (en) | Bonding of thermoplastic vulcanizates to surfaces | |
| KR20090080962A (ko) | 반응성 커플링된 물품 및 관련 방법 | |
| JPH09176408A (ja) | 表皮部材用ポリオレフィン樹脂組成物及びその積層物 | |
| JPS61235438A (ja) | 接着性被膜付ポリオレフイン系ポリマ−成形物 | |
| JPH0226661B2 (hu) | ||
| JP2000017236A (ja) | 防水シートの接着方法 | |
| JPS6410027B2 (hu) | ||
| JPH11227096A (ja) | ゴム被覆金属板 | |
| CA2095504A1 (en) | Mineral filled epdm/epr compositions for white sidewall compounds | |
| CA1188971A (en) | Marks for use in rubber articles |
Legal Events
| Date | Code | Title | Description |
|---|---|---|---|
| DFC4 | Cancellation of temporary prot. due to refusal |