HUT68925A

HUT68925A - Golf putter

Info

Publication number: HUT68925A
Application number: HU9400009A
Authority: HU
Inventors: Glenn H Schmidt; Richard Helmstetter
Original assignee: Callaway Golf Co
Priority date: 1993-01-28
Filing date: 1994-01-03
Publication date: 1995-08-28
Also published as: NZ250689A; IL108457A; US5314184A; EP0608631A1; KR940018113A; AU663817B2; NO940287D0; IL108457A0; PL302045A1; UY23722A1; CN1095635A; PE5295A1; AU5395694A; JPH07566A; FI940413A; HU9400009D0; CA2111160A1; MX9400669A; BR9400323A; US5411263A

Description

A találmány tárgya golfütő, amelynek golfütőfeje és ehhez csatlakozó ütőnyele van, ahol a golfütőfej teste sarokrésszel, orrésszel és fenékfalat meghatározó talprésszel, valamint golflabda ütésére kialakított előrenéző ütőfelülettel rendelkezik, és sarokrész-orrész irányban hosszúkás kialakítású.

Tapasztalataink azt mutatják, hogy a hagyományos golfütők a golflabdához történő illesztési művelet során, a golfütőfej lefelé történő mozgatása és talajra helyezése nyomán hajlamosak a nemkívánt elfordulásra. Az ilyen elfordulás azt eredményezi, hogy az ütőfelület a golfladbához képest elmozdul, és vagy utólagos igazításra, újraillesztésre van szükség, vagy az ütés pontatlan lesz. A golfütők természetesen a labdától való hátralendítés, valamint az előrelendítő ütőmozdulat során is elfordulhatnak, aminek az egyik oka éppen az ütőfej talprészének, fenékfelületének a talajhoz viszonyított viszonylagos helyzetváltozása és változó kölcsönhatása a lendítés és az ütés közben. Valós igény merül fel tehát az ilyen golfladbához való illesztést hátráltató, és ezáltal pontatlan illesztést eredményező hatások csökkentésére.

A találmánnyal célunk olyan golfütő kialakítása, amelynek ütőfeje a bevezetőben ismertetett pozícionálási problémák javítására alkalmasan képezhető ki.

A kitűzött feladatot a találmány szerint a golfütőfej újszerű kialakításával oldottuk meg oly módon, hogy a fenékfalból lefelé a sarokrész-orrész irányban húzódó fenékborda áll ki, amely a golfütőfej golfpálya talajára történő lefelé mozgatása

-3közben a talajjal érintkező és a golfütőfejet elfordulással szemben stabilizáló kialakítású, és hosszának túlnyomó része mentén az előrenéző ütőfelület síkjához képest hátratolt helyzetű.

A fenékborda hossza mentén végig keskeny talpfelülettel rendelkezik, amely széltében lapos kialakítású. Előnyös továbbá, ha a fenékborda előrenéző és hátranéző felületrészei lefelé összetartóak, és alul fokozatosan átmennek a talpfelületbe.

A találmány szerinti golfütő előnyös kialakítása esetén a fenékborda talpfelületének szélessége hosszának túlnyomó részén lényegében állandó, és a golfütőfej testének a sarokrész és az orrész közötti középvonala alatt úgy helyezkedik el, hogy a középvonaltól mind a sarokrész, mind az orrész felé kiterjed. A talpfelület szélessége hosszának túlnyomó részén célszerűen 3 és 10 mm között (1/8 és 3/8 inch között) van.

A fenékborda célszerűen úgy van elrendezve, hogy a sarokrész és az orrész között függőleges síkot határoz meg. A fenékborda talpfelülete a sarokrész és az orrész között előnyösen domborúan ívelt.

A találmány szerinti golfütő egy előnyös változatánál a fenékborda a sarokrész és az orrész között függőleges ívelt síkot határoz meg, és talpfelülete hosszirányban ívelt, billenésgátló kialakítású. A fenékborda talpfelülete a sarokrész és az orrész között hosszirányban előnyösen domborúan ívelt kialakí tású.

• ·

-4A fenti golfütőfej testében célszerűen olyan nyélfelvevő furat van képezhető ki, amely a fenékbordán is átmegy, és amelybe az ütőnyél felülről lefelé benyúlik és ott rögzítve van. A fenékborda előnyösen az előrenéző ütőfelület síkja mögött helyezkedik el. Az ütőnyél a nyélfelvevő furatból felfelé áll ki, és a nyélfelvevő furat átmegy a fenékfalon is. A fenékfal a sarokrész és az orrész között hosszirányban lefelé domború, és a fenékborda a fenékfalból mind a sarokrész, mind az orrész felé haladva fokozatosan csökkenő magasságban emelkedik ki.

A fenékbordát előnyösen úgy alakítjuk ki, hogy a test fenékfalából legfeljebb 6,4 mm (1/4 inch) mélységben emelkedik ki.

A találmány szerinti golfütőfej teste előnyösen fémtest. A golfütőfej testének a fenékborda hosszirányára merőleges függőleges keresztmetszete célszerűen L-alakú, és a fenékborda ezen L-keresztmetszet alsó szárából lefelé nyúlik ki.

Az ütőnyél a golfütőfejben célszerűen úgy van rögzítve, hogy az ütőnyél a fenékborda felé mutat.

A nyélfelvevő furat adott esetben a golfütőfej testébe a fenékborda fölött van bemunkálva. A fenékborda az előrenéző --ütőfelület síkjához képest hátrafelé eltolt helyzetű, és az ütőnyél a nyélfelvevő furatból felfelé áll ki. Az ütőnyél adott esetben a fenékbordához képest eltolt helyzetű, és a fenékborda fenékfalból lefelé kiálló magassága előnyösen mind a sarokrész, mind az orrész felé csökken.

-5Tekintettel arra, hogy a fenékborda a golfütőfej sarokrész és orrész közötti középvonalától előnyösen mind a sarokrész, mind az orrész közel azonos hosszúságban kiterjed, a golfütőfej talajjal - gyepszőnyeggel - való érintkezése során fellépő elcsavaró erőhatások lényegében kiegyenlítődnek. A fenékborda előrenéző és hátranéző felületrészeinek lefelé kúpszerűen összetartó kialakítása a lendítés és az ütés mozzanatai során olyan erőhatásokat eredményez, amelyek a golfütőfej kiemelése irányában hatnak, tehát megakadályozzák, hogy a golfütőfej beássa magát a talajba.

A fenékborda sarokrész és orrész közötti függőleges síkot meghatározó kialakításának köszönhetően a golfütőfej oldalirányú billenési stabilitása javítható, ami különösen a labdához való illesztés mozzanata során előnyös.

A golfütőfej testének L-keresztmetszettel történő kialakítása és a fenékbordát átszelő nyélfelvevő furat a golfütőfej pozícionálhatósági tulajdonságait és stabilitását javítja a golflabdához történő illesztés illetve az ütés mozzanatai közben.

A találmányt a továbbiakban a rajz alapján ismertetjük. A raj zon:

az 1. ábrán a találmány szerinti golfütő példaként! kiviteli alakjának részlete látható elölnézetben, részben metszetben;

a 2. ábra az 1. ábra 2-2 metszete;

-6a 3. ábra a 2. ábra 3 jelű körvonallal kiválasztott részletét mutatja, nagyított léptékben;

a 4. ábrán az 1. ábrán látható golfütőfej 4-4 alulnézetben látható;

az 5. ábra a találmány szerinti golfütő egy másik példaként! kiviteli alakjának golfütőfejét mutatja, alulnézetben;

a 6. ábra az 1. ábra szerinti 6-6 metszet részlete.

Amint az 1. ábrából kitűnik, a találmány szerinti kialakított golfütőnek 10 golfütőfeje és 16 ütőnyele van, amely a 10 golfütőfej 11 testébe bemunkált 40 nyélfelvevő furatba nyúlik be és ott rögzítve van. A 10 golfütőfej 11 teste 12 talprészszel, valamint 14 sarokrésszel és 14a orrésszel rendelkezik, és a sarokrész-orrész irányban elnyújtott formájú. A 40 nyélfelvevő furat a 14 sarokrész felé eső oldalon található. A 12 talprész enyhén domború 12a fenékfalat határoz meg.

A 11 test előrenéző oldalán a 14 sarokrész és a 14a orrész között 13 ütőfelület van kiképezve. A 11 test célszerűen fémből van kialakítva. Amint a 2-3. ábrákból kitűnik, a 13 ütőfelület mögött a 12a fenékfalból lefelé 20 fenékborda emelkedik ki, amely a 12a fenékfalat 12a' és 12a'' fenékfalrészekre osztja. Az elülső (a 13 ütőfelület felé eső) 12a' fenékfalrész szélessége példánk esetében lényegesen kisebb a hátsó 12a*' fenékfalrész szélességénél. A 20 fenékborda hosszában lényegében a 14 sarokrésztől a 14a orrészig húzódik, és - amint az 1. ábra mutatja - a 12a fenékfalból való kiemelkedési magassága mind a 14 sarokrész, mind a 14a orrész irányában fokozatosan csökken.

-7Amint a 3. ábra szemlélteti, a 20 fenékborda úgy van méretezve, hogy a 10 golfütőfej 21 talajra helyezésekor a 20 fenékborda a 21 talajba, vagyis általában gyepszőnyegbe benyomódva stabilizálja a 10 golfütőfej helyzetét, megfelelő ellenállást képezve a 10 golfütőfej nem kívánt elfordulásai ellen, amelyeket a 4. ábrán 22 és 22a nyilakkal jeleztünk.

A 2. ábrán egyébként a golfütőt az ütés, vagy az ütést megelőző pozicionálás pillanatában tüntettük fel, amikoris a 10 golfütőfej 13 ütőfelülete megfelelő magasságban érintőlegesen a 21 talajra helyezett 24 golfladbához van illesztve.

A 2. ábrán jól látható, hogy a 10 golfütőfej 11 teste L-keresztmetszettel rendelkezik, ahol az L-keresztmetszet függőleges szárát a közel függőleges 23 elülső karima, vízszintes szárát pedig a hátranyúló 25 fenék hátsó karima képezi. Az ábrából kitűnik továbbá, hogy a 12 talprész 12a fenékfalából lefelé kiálló 20 fenékborda kis távolságra a 13 ütőfelület síkja mögött, lényegében a 23 elülső karima alatt helyezkedik el, ami alapvetően kiegyensúlyozott ütőfejtartást eredményez.

A 4. ábrán látható alulnézeten feltüntettük a 12a fenékfal 20 fenékborda előtti elülső 12a* fenékfalrészének és 20 fenékborda mögötti hátsó 12a'' fenékfalrészének illetve w₂szélességeit, amelyek példánk esetében w^/w₂ = 1/6 ... 1/2 arányban vannak méretezve, de általában is elmondható, hogy a 12a'' fenékfalrészt w₂ szélessége lényegesen nagyobb a 12a' fenékfalrész szélességénél.

Az elülső 12a' fenékfalrész a sarokrész-orrész irányban lényegében egyenes, adott esetben lefelé enyhén domború falfe

-8lületet határoz meg (1. ábra). A hátsó 12a'· fenékfalrész sarokrész-orrész irányban ugyancsak lényegében egyenes falfelületet határoz meg, amely azonban a 25 fenék hátsó karima széle felé felfelé és hátrafelé ívelt 27 ferde szakasszal rendelkezik. A hátsó 12a'' fenékfalrész által meghatározott falfelület előre-hátra irányban egyébként is enyhén ívelt.

Amint a 3-4. ábrákon látható, a 20 fenékborda viszonylag keskeny, hossza mentén egyenletes szélességű 28 talpfelülettel rendelkezik, amely előre-hátra irányban lényegében egyenes profillal van kiképezve. A 28 talpfelület szélessége előnyösen 3 és 10 mm közötti tartományban (1/8 és 3/8 inch között) van méretezve. A 20 fenékborda legnagyobb mértékben a 14 sarokrész és a 14a orrész közötti középvonalnál emelkedik ki a 12a fenékfalból, és ez a t legnagyobb magasság (3. ábra) célszerűen 1,5 és 3,1 mm (1/16 és 1/8 inch) közötti érték. Az 1. ábrán jól látható, hogy a 20 fenékborda 12a fenékfalból kiemelkedő magassága a t legnagyobb magassághoz képest mind a 14 sarokrész, mind a 14a orrész irányában fokozatosan csökken, úgy, hogy a 28 talpfelület a 14 sarokrésznél és a 14a orrésznél, 28d illetve 28c képzeletbeli mertszésvonalaknál szépen beleolvad a 12a fenékfalba.

Amint a 3. ábrán látható, a 20 fenékborda 29 előrenéző felületrésze és 31 hátranéző felületrésze a 28 talpfelület irányában, tehát lefelé enyhén összetartó kialakítású. A 29 előrenéző felületrész ferde helyzetének köszönhetően a 10 golfütőfej az ütés mozzanata során könnyebben siklik a 21 talaj felületén, és az ütés pillanatában a 29 előrenéző felületrész mintegy kié • ·

-9meli a 10 golfütőfejet, megelőzve ezáltal, hogy a 10 golfütőfej az ütés nyomán a viszonylag lágy 21 talajba beássa magát. Mindezt elősegíti az is, hogy a ferde 29 előrenéző felületrész 30 lekerekített él mentén megy át a 28 talpfelületbe.

A 31 hátranéző felületrész ferde kiképzésének és a 28 talpfelületbe átmenő 32 lekerekített élnek köszönhetően a 10 golfütőfej az ütő ütést megelőző hátralendítése közben lágyabban siklik a 21 talaj mentén, és további előnyös hatás, hogy a 10 golfütőfej hátrafelé mozgatás közben sem ássa be magát a 21 talajba.

A találmány szerinti ütőkialakításnál előnyös, ha a 20 fenékborda közepe a 10 golfütőfej 14 sarokrész és 14a orrész közötti középvonala alá esik, tehát közvetlenül a 24 golflabda megütésének optimális pontja, vagyis a 13 ütőfelület optimális ütési felületrésze mögött helyezkedik el. A 20 fenékborda ezen középponttól mért hossza a 14 sarokrész irányában és a 14a orrész irányában lényegében egyenlő, ami a 10 golfütőfej előreés hátralendítése során fellépő legkisebb elfordulás biztosítása szempontjából is kedvező.

Amint az 1., 2. és 4. ábrákon is jól látható, a 16 ütőnyél úgy kapcsolódik a 10 golfütőfejhez, hogy iránya a 20 fenékborda felé mutat, ami azért előnyös, mert így a 21 talajra történő súlyterhelés-átvitel a 20 fenékbordára koncentrálódik. Az 1. ábra mutatja, hogy a 16 ütőnyél 16a alsó vége 41 ragasztási helyen van a 40 nyélfelvevő furatban rögzítve. A 4. ábrán látható, hogy a 40 nyélfelvevő furat 42 és 42a ívelt peremszakaszokon metszi a 20 fenékborda 28 talpfelületét, továbbá 12c * ·

-10és 12d ívelt peremszakaszokon a 12a fenékfal falfelületét. Az

1. ábrán jeleztük, hogy a 40 nyélfelvevő furat 16 ütőnyél által ki nem töltött legalsó része - a 20 fenékborda magasságában megfelelő töltőanyaggal van kitöltve.

A 6. ábrán a találmány szerinti golfütő 1-4. ábrák szerinti változatának egy sarokrészoldali részletét emeltük ki, amelyből kitűnik, hogy az L-keresztmetszetű 11 test 23 elülső karimája a 40 nyélfelvevő furat körül 23a kiszélesített szakasszal rendelkezik, amelynek w₃ vastagsága a 40 nyélfelvevő furat átmérőjénél lényegesen nagyobb.

Az 1-4. ábrák szerinti kiviteli változat esetében a 20 fenékborda a 14 sarokrész és a 14a orrész között függőleges síkot határoz meg. Az ilyen egyenes kialakítású 20 fenékborda bizonyos előre-hátra billentési szabadságot enged, amit a 2. ábrán pont-vonallal jelölt 51 és 52 helyzethatároló vonalakkal szemléltettünk.

Amint az 5. ábrán látható, a 11 test a 4. ábra szerinti egyenes 20 fenékborda helyett enyhén ívelt 55 függőleges ívelt síkot meghatározó 56 fenékbordával is kialakítható. Ilyen kialakítás esetén az 56 fenékborda a 10 golfütőfej számára ily módon mintegy hárompontos alátámasztást valósít meg, tehát a golfütőt előre-hátrabillenéssel szemben is stabilizálja. Ilyen kiviteli változat esetén tehát nincs lehetőség a 2. ábrán 51 és 52 helyzethatároló vonalakkal szemléltetett előre-hátrabillentésre, tehát a 13 ütőfelület nagyobb biztonsággal találkozik függőleges helyzetében a 24 golf labdával. Az 53 fenékborda által megvalósított hárompontos alátámasztást az 5. ábrán fel-11tüntetett A, B és C pontok szemléltetik. Belátható az is, hogy az 5. ábra szerinti változat esetében az 56 fenékborda előrenéző ívelt felületének a 13 ütőfelülettől mért távolsága a középvonaltól a 14 sarokrész vagy a 14a orrész felé haladva fokozatosan növekszik. Az 5. ábrán látható továbbá, hogy a 11 test hátranéző felülete enyhén ívelt kialakításával az 56 fenékborda ívét követi.

<· · ····· «··· ·· ·· «*·· ·· *·

Claims

1. ) Golfütő, amelynek golfütőfeje és ehhez csatlakozó ütőnyele van, ahol a golfütőfej teste sarokrésszel, orrésszel és fenékfalat meghatározó talprésszel, valamint golflabda ütésére kialakított előrenéző ütőfelülettel rendelkezik, és sarokrész-orrész irányban hosszúkás kialakítású, azzal jellemezve, hogy a fenékfalból (12a) lefelé a sarokrész-orrész irányban húzódó fenékborda (20) áll ki, amely a golfütőfej (10) golfpálya talajára (21) történő lefelé mozgatása közben a talajjal (21) érintkező és a golfütőfejet (10) elfordulással szemben stabilizáló kialakítású, és hosszának túlnyomó része mentén az előrenéző ütőfelület (13) síkjához képest hátratolt helyzetű.

2. ) Az 1. igénypont szerinti golfütő, azzal jellemezve, hogy a fenékborda (20) hossza mentén keskeny talpfelülettel (28) rendelkezik, amely széltében lapos kialakítású.

3. ) A 2. igénypont szerinti golfütő, azzal jellemezve, hogy a fenékborda (20) előrenéző és hátranéző felületrészei (29, 31) lefelé összetartóak, és alul átmennek a talpfelületbe (28) .

Λ t • a · · · *· · · · · · · «· * ·

4. ) A 2. igénypont szerinti golfütő, azzal jellemezve, hogy a fenékborda (20) talpfelületének (28) szélessége hosszának túlnyomó részén lényegében állandó, és a golfütőfej (10) testének (11) a sarokrész (14) és az orrész (14a) közötti középvonala alatt úgy helyezkedik el, hogy a középvonaltól mind a sarokrész (14), mind az orrész (14a) felé kiterjed.

5. ) A 4. igénypont szerinti golfütő, azzal jellemezve, hogy a talpfelület (28) szélessége hosszának túlnyomó részén 3 és 10 mm között van.

6. ) Az 1. igénypont szerinti golfütő, azzal jellemezve, hogy a fenékborda (20) a sarokrész (14) és az orrész (14a) között függőleges síkot határoz meg.

7. ) A 6. igénypont szerinti golfütő, azzal jellemezve, hogy a fenékborda (20) talpfelülete (28) a sarokrész (14) és az orrész (14a) között lefelé domborúan ívelt.

8. ) Az 1. igénypont szerinti golfütő, azzal jellemezve, hogy a fenékborda (56) a sarokrész (14) és az orrész (14a) között függőleges ívelt síkot (55) határoz meg, és talpfelülete (28) hosszirányban ívelt, billenésgátló kialakítású.

« ·

9. ) A 8. igénypont szerinti golfütő, azzal jellemezve, hogy a fenékborda (20) talpfelülete (28) a sarokrész (14) és az orrész (14a) között hosszirányban lefelé domborúan ívelt.

10. ) Az 1. igénypont szerinti golfütő, azzal jellemezve, hogy a fenékborda (20) a test (11) fenékfalából (12a) legfeljebb 6,4 mm mélységben emelkedik ki.

11. ) Az 1. igénypont szerinti golfütő, azzal jellemezve, hogy a golfütőfej (10) teste (11) fémtest.

12. ) A 11. igénypont szerinti golfütő, azzal jellemezve, hogy a golfütőfej (10) testének (11) a fenékborda (20) hosszirányára merőleges függőleges keresztmetszete L-alakú, és a fenékborda (20) ezen L-keresztmetszet alsó szárából lefelé nyúlik ki.

13. ) Az 1. igénypont szerinti golfütő, azzal jellemezve, hogy az ütőnyél (16) úgy van a golfütőfejben (10) rögzítve, hogy az ütőnyél (16) a fenékborda (20) felé mutat.

ι ···:

• · · • · · » · • ·« 4» · ·· · ·* ·· ···· «· ·*

14. ) A 9. igénypont szerinti golfütő, azzal jellemezve, hogy a golfütőfej (10) testében (11) nyélfelvevő furat (40) van kiképezve, amely a fenékbordán (20) is átmegy, és amelybe az ütőnyél (16) felülről lefelé benyúlik és rögzítve van.

15. ) A 14. igénypont szerinti golfütő, azzal jellemezve, hogy a fenékborda (20) az előrenéző ütőfelület (13) síkja mögött helyezkedik el, az ütőnyél (16) a nyélfelvevő furatból (40) felfelé áll ki, és a nyélfelvevő furat (40) átmegy a fenékfalon (12a) is, ahol a fenékfal (12a) a sarokrész (14) és az orrész (14a) között hosszirányban lefelé domború, és a fenékborda (20) a fenékfalból (12a) mind a sarokrész (14), mind az orrész (14a) felé haladva fokozatosan csökkenő mértékben emelkedik ki.

16. ) A 9. igénypont szerinti golfütő, azzal jellemezve, hogy a golfütőfej (10) testébe (11) a fenékborda (20) fölött nyélfelvevő furat (40) van bemunkálva, amelybe az ütőnyél (16) felülről benyúlik és rögzítve van.

17. ) A 16. igénypont szerinti golfütő, azzal jellemezve, hogy a fenékborda (2 0) az előrenéző ütőfelület (13) síkjához képest hátrafelé eltolt helyzetű, az ütőnyél (16) a nyélfelvevő furatból (40) felfelé ♦ · · * · ···»♦ · · « · • · * · · · ·· 44 · ·

-16kiáll és a fenékbordához (20) képest eltolt helyzetű, továbbá a fenékborda (20) fenékfalból (12a) lefelé kiálló magassága mind a sarokrész (14) felé, mind az orrész (14a) felé csökken.

A meghatalmazott:

< ; .'-gogy iroda Kft

-17•ί

V

HIVATKOZÁSI SZÁMOK JEGYZÉKE

10 golfütőfej

11 test

12 talprész

12a fenékfal

12a' fenékfalrész

12a·'fenékfalrész

12b ívelt peremszakasz

12c ívelt peremszakasz

12d ívelt peremszakasz

13 ütőfelület

14 sarokrész

14a orrész

16 ütőnyél 16a alsó vége

20 fenékborda

21 talaj

22 nyíl

22a nyíl

23 elülső karima

23a kiszélesített szakasz

24 golflabda

25 fenék hátsó karima

27 ferde szakasz

28 talpfelület

28c képzeletbeli metszésvonal 28d képzeletbeli metszésvonal

29 előrenéző felületrész

30 lekerekített él

31 hátranéző felületrész

32 lekerekített él

40 nyélfelvevő furat

41 ragasztási hely

42 ívelt peremszakasz

42a ívelt peremszakasz

50 függőleges sík

51 helyzethatároló vonal

52 helyzethatároló vonal

55 függőleges ívelt sík

56 fenékborda

2/2