HUT57892A - Sensor for detecting movement of a body performing relative movement - Google Patents

Description

A találmány tárgya érzékelő relatív mozgást végző test mozgásának érzékelésére, amely alkalmas közvetlenül a test elmozdulásának, vagy egyéb más olyan paraméternek a jelzésére, vagy mérésére, amely az elmozdulással változik, vagy azt okozza, de felhasználható előnyösen szabályozási, vagy hasonló célra is.

• · ··« · · · · · « ·«· ···♦·· ··· • · · · ·

- 2 Hasonló célra különböző megoldások ismeretesek. A GB 2 129 132 lajstromszámu szabadalmi leírás mérőórát ismertet, amelynél méröorsó elmozdulása számlap felett lévő kijelző forgómozgásává van átalakítva. A mérőorsó felső vége levágott résszel rendelkezik, amely bütykös elemhez kapcsolódik olymódon, hogy a mérőorsó tengelyirányú mozgása a bütykös elem elfordulását hozza létre. A mérőorsó és a bütykös elem közötti kapcsolódás úgy van kiképezve, hogy a bütykös elemet a mérőorsó csak az orsómozgás tartományának egy része felett fordítja el. A mérőóra előnyps megoldásánál a mérőorsóra fogasléc, a fogasléccel pedig összekapcsolt homlokkerék van felszerelve .

A szintén brit GB 978 689 lajstromszámu szabadalom nyomáskülönbségmérő műszert ir le, amely egy testen belül csúsztatható dugattyuelemet tartalmaz és azt rugó egyik tengelymenti irányban hajlítja el. Az összehasonlítandó nyomásokon lévő folyadékot a test két végén táplálják be lyukakon keresztül. A dugattyuelem testben történő tengelymenti mozgásainak átvitele a dugattyuelemre szerelt fogasléc utján történik, amely kijelzőkar csapjára rögzített hajtó fogaskerékkel kapcsolódik a kijelzőkarra.

Az US 3 691 640 lajstromszámu szabadalmi leírás olyan mérőeszközt ismertet, amelynek mérőeleme van, egyik széle mentén fogasléccel van ellátva, amely hajtó fogaskerékkel kapcsoló• *

- 3 dik és amely skála felett elfordítható mutatókart tart. Egy tekercsrugó a mutatókart olyan irányban hajlítja el, hogy a mérőelem mérő alaplemez irányába hajoljon el.

Az előzőekben példaként ismertetett különböző érzékelők jellemző közös tulajdonsága, hogy a mérés során a konstrukciós kialakítások következtében ható különböző nyomatékok nincsenek kiegyenlítve. Ez azt eredményezi, hogy ezen ismert megoldásokkal csak durva mérések végezhetők, precíziós mérésekre ezen megoldások nem alkalmasak.

A találmány célja olyan megoldás létrehozása, amellyel nagyon kis változások - igy például nagyon kis elmozdulások, (akár mikron-nagyságrendü), vagy nagyon kis erők vagy nyomások (néhány millibar, vagy akár 0,1 Newtonnál is kisebb), illetve ezen változások által okozott elmozdulások - érzékelhetők _t

Kísérleteket végeztünk különböző érzékelőkkel, amelynek során rájöttünk arra, hogy az érzékelő szerelvény önmagában ismert részegységeit olymódon kell kiképezni, hogy ezek kapcsolódásuk során, illetve egymásrahatásukkor egymás működését a lehető legkisebb mértékben befolyásolják és ezáltal lehetőséget biztosítsanak igen kis változások érzékelésére is. Kísérleteink szerint hosszikás elemet, forgatható elemet és kareszközöket tartalmazó érzékelő szerelvényt • ·* · · ···· ·· a · · ·« « · · t • ·· · ······ ··* • · · · · ··« · · · · · · · ··

- A úgy kell kiképezni, hogy az érzékelő szerelvény a forgatható elem tengelyére ki legyen egyenlítve.

A találmány tárgya érzékelő relatív mozgást végző test mozgásának érzékelésére, amelynek burkolata és érzékelő szerelvénye van, az érzékelő szerelvény hosszúkás elemet, forgatható elemet és kareszközöket tartalmaz. Az érzékelő úgy van kialakítva, hogy a burkolatba szerelt hosszúkás elem a relatív mozgást végző test elmozdulásától függő első helyzet és második helyzet között lineáris, longitudinális mozgást végző elemként van kiképezve és hosszanti irányú kapcsolódó felülettel rendelkezik. A forgatható elemnek kerületi kapcsolódó eszközei vannak és a hosszúkás elem kapcsolódó felülete és a forgatható elem kapcsolódó eszközei a hosszúkás elem longitudinális mozgása közben egymással a forgatható elem forgását létrehozó kapcsolatban vannak. A kareszközök pedig a forgatható elem által o gást lehetővé tevő módon vannak elrendezve és^az érzékelő szerelvény a forgatható elem tengelyére vonatkoztatva ki van egyenlítve.

A kareszközök kialakíthatók a forgatható elem integrális részeként, vagy tartalmazhatnak egy, a forgatható elemhez csatolt, azzal együtt forgó kart. A kareszközök tartalmazhatnak skála felett mozogni képes jelzőeszközöket, amely skála lehet lineáris, vagy akár szög-skála is.

• · ·· · · · · ·· « · · · · · · • * · ··«··· ··«

Az érzékelő szolgálhat akármilyen olyan paraméter érzékelésére, ami átalakítható egy test elmozdulásává, például ilyen paraméter az erő, vagy nyomás. A test ilymódon lehet előnyösen egy membrán is, amely egyik oldalán folyadék hatásának van kitéve, melynek nyomását kell érzékelni és amely membrán a folyadék nyomásának mértékében deformálódik.

Egy további lehetséges megoldásnál a test a hosszúkás elemet ismert erő ellenében mozdíthatja el, vagy érzékelheti egy ismert erő ellenében elmozduló test által mozgatott közvetítő test elmozdulását. A hosszúkás elem elmozdulása a test hatására ekkor a testre ható, vagy az általa kiváltott erőt jelzi.

Megoldásunknál a hosszúkás elem kapcsolódó felülete és a forgatható elem kapcsolódó eszközei surlódó érintkezésbe hozhatók a közöttük létrejövő mozgás átvitelére. Lehetséges a kapcsolódó felület és a kapcsolódó eszközök olyan illeszkedése, hogy közöttük határozott kapcsolódás jöjjön létre, például mindkettő ellátható egymásba kapcsolódó fogakkal, vagy az egyik kialakítható bütyökként, a másik pedig bütyökkövető görgőként.

···· *

- 6 Járulékosan a forgatható elem, vagy a kareszközök felhasználhatók további más eszközök működtetésére.

például szabályozó eszközökhöz, vagy riasztó eszközökhöz, és/vagy ezők érzékelhetők elektronikus, vagy elektromos jelet szóigáltató eszközökkel, ami olyan analóg vagy digitális mérést eredményez, amely lehetővé teszi nagy távolságra történő továbbítást. Abban az esetben, ha a forgatható elem vagy a kareszközök további más eszközök működtetésére is ki vannak képezve, akkor ezek célszerűen elektromosan elektroCélszerűen hosszúkás elem úgy van elrendezve, hogy kezzen a testtel, a test elmozdulásának érzékelése érintcéljából.

dé ne legyen mechanikai kapcsolatban, vagy összekapcsolva a testtel. Egy további célszerű kiviteli alak esetén a hosz szukás elem közvetlen, vagy közvetett érintkezésben van a testtel közvetítő eszközökön keresztül, a test mozgásának erősítése vagy gyengítése céljából. Ez a közvetítő eszköz magában foglalhat például egy csapos kart, vagy azok rend szerét

Az érzékelő előnyösen a test és a hosszúkás elem közötti érintkezés beállítására, és a test elmozdulásának közvetítésére a hosszúkás elemre, valamint a forgatható elemre beállító eszközöket tartalmaz.

A találmány szerinti érzékelő igen kis változások, igy előnyösen kis elmozdulások, vagy nagyon kis erők vagy nyomások, illetve erők vagy nyomások változása által létrejövő elmozdulások érzékelésére alkalmas.

Az érzékelő, érzékelő szerelvényének előnyös kiviteli alakjánál az érzékelő szerelvény részegységei úgy vannak kiképezve, hogy & hosszúkás elem annak első helyzete irányába elő van feszítve.

Találmányunk szerinti további előnyös megoldás esetén a hosszúkás elem és a kareszközök úgy vannak elrendezve, hogy a hosszúkás elemnek a forgatható elem tengelyére vonatkozó nyoma téka megközelítően egyenlő, de ellentétes irányú a kareszközöknek a tengelyre vonatkoztatott nyomatékával a különböző üzemi helyzetekben.

Igen előnyös az érzékelőnek olyan megoldása, amelynél az érzékelő szerelvény előfeszítő eszközöket tartalmaz. Ezek az előfeszítő eszközök a hosszúkás elem és a kareszközök nyomatékei kiegyenlítésének beállítására szolgálnak, továbbá ezek révén egyben biztosítható a hosszúkás elemnek annak első helyzete irányába eső előfeszitése. Az előfeszítő eszközök célszerűen a forgatható elemre ható torziós spirál, vagy spirális hajszálrugó formájában vannak kiké• · • ·· ·· ···· ······· · · • ·· · ··« ··« ··· • · · · · ··· ·· ·· ··· ··

- 8 pezve, de lehetséges azoknak a hosszúkás elemre vagy a kareszközökre ható nyomórugóként történő kiképzése is.

Célszerűen a kareszközök a forgatható elem tengelye körül kiegyensúlyozva is elrendezhető. Ebben az esetben a hosszúkás elem nyomatéke az előfeszítő eszközök révén van kiegyenlítve .

Tekintettel arra, hogy a találmány szerinti érzékelő elsősorban kis változások által előidézett elmozdulás érzékelésére alkalmas, ezért a test elmozdulása teljes tartományának egy, vagy több előre meghatározott részén - a hosszúkás elem mozgásának átmeneti, vagy állandó megállítására - ütköző eszközök vannak elrendezve. Ezek révén a hosszúkás elem csak akkor kapcsolódik vagy mozog együtt a testtel, ha a test az elmozdulási tartományának előre meghatározott részén belül mozdul el. Az ütköző eszközök előnyösen beállíthatóan vannak kiképezve. Attól függően, hogy a test elmozdulási tartományának melyik részét, vagy részeit kell érzékelni, az ütköző eszközök megakadályozhatják a hosszúkás elem érintkezését a testtel, a test elmozdulási tartomány_/ának egy részén, és/vagy a hosszúkás elemet ideiglenesen, vagy állandó jelleggel feltartóztathatják a test folyamatos elmozdulásával szemben akkor is, miközben a hosszúkás elem azzal érintkezésben van. Például a hosszúkás elem ennek megfelelően úgy ······« · * • ·«· ·♦···· ··· • · ♦ · · • · · ·· ·· ··· · ·

- 9 van kiképezve, hogy egyik végén mozgást megindító érintkező eszköz van elrendezve. Ez az érintkező eszköz előnyösen összetolható érintkezőfej, amely lehetővé teszi a test elmozdulását a hosszúkás elem irányába anélkül, hogy a hoszszukás elem elmozdulását kiváltaná.

A találmány szerinti érzékelőnek folyadéknyomás érzékelésére szolgáló kiviteli alakjánál a relatív mozgást végző test mérendő nyomás hatására elmozduló testként van kiképezve. Ez a test előnyösen membrán és az érzékelő burkolata az érzékelendő nyomás csatlakoztatására szolgáló nyílással rendelkező első kamrával, valamint ismert nyomású második kamrával van ellátva. A hosszúkás elem a második kamrában, a membrán elmozdulási irányával párhuzamosan van elhelyezve és a hosszúkás elem a membránnal közvetlenül, vagy közvetve érintkezőén van kiképezve. Kísérleteink szerint a nyomás érzékelésére kiképzett érzékelő előnyösen alkalmas folyadéknyomás vagy folyadéknyomásváltozások mérésére, vagy jelzésére. A kijelző skála nyomásban vagy differenciális nyomásban is hitelesíthető. Igen jól felhasználható ez a megoldás ki- és beszivárgás jelzésére egy adott folyadékrendszerbe. A kijelző skála ekkor hitelesíthető nyomásra, vagy előre meghatározott nyomástól való eltérésre, vagy egyéb más alkalmas paraméterre, úgymint a rendszerbe, vagy a rendszerből történő elszivárgás bizonyos mennyiségére, vagy annak sebességére. Kísérleteink szerint a találmány szerinti érzékelő beépíthető cseppfolyósi• · ·· «·· · · 4» · 4 • ··· 4·· ··· *44 4 4 · 4 4 ··· ·· ·· 444 4«

- 10 tott gázt tároló palackból származó gázzal táplált felhasználói rendszerbe is. Az érzékelő -ebben az esetben vagy a gáznyomás-csökkentő elmanő ágába, vagy magába a gáznyomáscsökkentőbe van beépítve a palackban maradt cseppfolyós gáz mennyiségének jelzésére, vagy mérésére. Ennek révén a rendszer használóját figyelmeztetni lehet arra, hogy elérkezett a palack cseréjének ideje.

Megoldásunk értelmében a mérendő nyomás hatására elmozduló test Bourdon-csöként van kiképezve.

Megoldásunk szerinti érzékelő kísérleteink szerint nyomóvagy húzóerő érzékelésére is felhasználható. Ebben az esetben az érzékelő a testre ható erő által, ismert erő ellenében történő elmozdulását érzékeli, ami közvetlenül a hosszúkás elemre, vagy egy alkalmas közvetítő testre hat.

I

A találmány szerinti érzékelő lehetséges, példaként! megoldásait a mellékelt rajzok alapján ismertetjük részletesen, ahol

- az 1. ábra az érzékelő egy kiviteli alakja részmetszetének oldalnézetét,

- a 2. ábra az 1. ábra szerinti érzékelő másik oldalnézetét,

- a 3. ábra az 1., 2. ábrákon látható érzékelő további nézetét III nyil irányából.

• ·* «4 ···<* • ♦ ♦ · ««···· • * · · «·« ·· ·· ♦<· ··

- a 4. ábra az érzékelő további előnyös kivitelét,

- az 5. ábra az érzéke’lő 1. ábra szerinti V-V vonal menti metszetét,

- a 6. ábra az érzékelő másik kiviteli alakját,

- a 7. ábra az 1. - 6. ábrák szerinti érzékelőnek további módosított megoldását,

- a 8. ábra a találmány szerinti érzékelő nyomásérzékelőként való előnyös alkalmazásának egy lehetséges megoldását ,

- a 9., 10. ábrák további lehetséges nyomásérzékelő megoldásokat,

- a 11. ábra a 8. ábra szerinti érzékelő membránjának elmozdulását ,

- a 12., 13. ábrák az érzékelő további célszerű kiviteli alakjait,

- a 14. ábra a 13. ábra szerinti érzékelő egy részének külön kinagyított ismertetését,

- a 15. - 18. ábrák a találmány szerinti érzékelő előnyös kiviteli alakjait külső megjelenésükkel együtt ábrázolja.

Az 1. ábrán látható érzékelő előnyös kiviteli alakja, ahol test elmozdulását az ábra szerinti la érzékelő érzékeli.

Az la érzékelőnek 33 burkolatba szerelt 16 hosszúkás eleme van, amely a relatív mozgást végző 10 test elmozdulásától • ·« • ·4

- 12 függő első P helyzet és második Q helyzet között lineáris longitudinális mozgást· végző elemként van kiképezve. Az 1. ábra szerint a 16 hosszúkás elem hengeres rúd, de természetesen egyéb más keresztmetszetű, például poligonális keresztmetszetű is lehet. A 16 hosszúkás elem a 33 burkolatban kiképzett 33a csatornában van megvezetve. A 16 hosszúkás elem egyik vége, az ábrán az alsó vége, kinyúlik a 33 burkolatból és a 10 test elmozdulásának pályája mentén olymódon van elrendezve, hogy érintkezzék a 10 testtel,a 16 hosszúkás elem azonban mechanikailag semmiképpen sincs a 10 testtel összekapcsolva, vagy ahhoz rögzítve.

A 16 hosszúkás elem hosszanti irányú 17 kapcsolódó felülettel rendelkezik, amely 19 forgatható elem kerületi kapcsolódó eszközeivel a 16 hosszúkás elem longitudinális mozgása közben a 19 forgatható elem forgását létrehozó kapcsolatban van. A 16 hosszúkás elem 17 kapcsolódó felülete és a 19 forgatható elem kerületi kapcsolódó eszközei előnyösen súrlódással vannak egymáshoz kapcsolva. A 16 hosszúkás elem 17 kapcsolódó felülete a 19 forgatható elem kapcsolódó eszközeivel való kapcsolódásra 18 eszközöket tartalmaz. A 18 eszközök az ábra szerint célszerűen fogak, amelyekhez a 19 forgatható elem szintén fogakként kiképzett kapcsolódó eszközei csatlakoznak. A 16 hosszúkás elem legalább egy része ilymódon fogas lécként, a 19 forgatható elem pedig például

fogaskerékként van kialakítva. A 19 forgatható elem a burkolatban 20 tengelyhez rögzítetten van felszerelve, amely 20 tengely körül forog. A 20 tengely egyik vége túlnyúlik a 33 burkolaton és arra 21 kareszköz van felszerelve, amelynek a végén 23 mutató van. Az 1. ábra esetén a 21 kareszköz a 23 mutatóval a 20 tengely középpontjával megegyező középpontú,ivalakú ,22a alapon lévő lineáris 22 skála felett mozog. Ennél a kiviteli alaknál a 16 hosszúkás elem, valamint a 22 skála a 19 forgatható elem 20 tengelyének ellentétes oldalain vannak elrendezve olymódon, hogy a 21 kareszköz mozgásának teljes tartományában a 16 hosszúkás elemnek a 19 forgatható elem 20 tengelyére vonatkozó nyomatéke ellentétes a 21 kareszköz és a 23 mutató együttes nyoma tékává 1, szintén a 20 tengelyre vonatkoztatva. Megoldásunk értelmében az la érzékelőt célszerűen úgy kell elrendezni, hogy a 16 hosszúkás elem függőleges mozgást végezzen. A 20 tengelyre ható nyomatékokat olymódon hozzuk létre, hogy azok egyensúlyban legyenek a 19 forgatható elem 20 tengelye körül. Ebben az esetben, mivel a 16 hosszúkás elem érintkezik a relatív mozgást végző 10 testtel, az la érzékelő használata közben felvesz minden játékot, vagy kotyogást a 16 hosszúkás elem 17 kapcsolódó felülete kapcsolódó 18 eszközei és a 19 forgatható elem kapcsolódó eszközei között. Célszerű módon az la érzékelő úgy van elrendezve, hogy igen kis,lefelé irányuló - az óramutató járásával ellentétes irányú eredő nyomaték hat a 16 hosszúkás ·· f····· • · * · < · « ··· <♦· ······ • « · · • ·* ·· ····· elemre a 21 kareszköz összes helyzetében.

•

A 16 hosszúkás elemnek a 33a csatornában történő megvezetését 16c vezetőelemek szolgálják. A 16 hosszúkás elem egyik végén 35 érintkező elem van elrendezve. A 35 érintkező elem a 10 testtel való érintkezésre előnyösen például csapként van kiképezve, amely csap a 16 hosszúkás elem végébe, vagy annak egy részébe be van csavarva.

Az 1., vagy a 2. ábra szerinti la érzékelő érzékelő szerelvénye tehát 16 hosszúkás elemet, 19 forgatható elemet és 21 kareszközt tartalmaz. Találmányunk értelmében az érzékelő szerelvény a 19 forgatható elem 20 tengelyére vonatkoztatva ki van egyenlítve. A 20 tengelyre ható nyomatékok kiegyenlítésének elősegítésére, a kiegyensúlyozatlanság esetleges kompenzálására, az la érzékelő 25 előfeszítő eszközt (vagy eszközöket) tartalmaz. A 25 előfeszítő eszköz, például spirálrugó, a kompenzálandó kiegyensúlyozatlanság, vagy a beállítandó nyomaték irányától függően, hathat az óramutató járásával egyező, vagy azzal ellentétes (például 1. ábra szerinti) irányban.

A 16 hosszúkás elem, valamint a 21 kareszköz együttes nyomatékeinek lényegi kiegyenlítése elsősorban olyan esetben lényeges, ahol igen kis elmozdulásokat - például 5 jj , vagy ennél kisebb - kell érzékelni, vagy az elmozdulásokat igen kis • <· *· ···· ·· ·····«· · · • ··· *·· *·· ·*· • · · · · ··· ·· ··· ·· erők, vagy nyomások, vagy nagyon kis erő-, vagy nyomásváltozások - például egy millibar, vagy tiz centiNewton, vagy ennél kisebb - okozzák. Ezekben az esetekben válik igen fontossá a 16 hosszúkás elem megfelelő - függőleges elrendezése, valamint az érzékelő szerelvény 19 forgatható elem 20 tengelyére vonatkoztatott kiegyenlítettsége, illetve a 25 előfeszítő eszköz alkalmazása, amellyel előnyösen olyan kis eredő nyomaték állítható be, amely a 16 hosszúkás elemet a 10 test irányába mozdítja el.

Egy előnyös kiviteli alak esetén a 16 hosszúkás elem nyomatéke a 21 kareszköz és 23 mutató együttesének nyomatékához képest úgy van létrehozva, hogy a 16 hosszúkás elem nyomatéka a 21 kareszköz mozgásának tartományában nagyobb a 21 kareszköz és 23 mutató együttesének nyomatékénél. Ebben az esetben a 25 előfeszítő eszköz - például hajszálrugó - az óramutató járásával megegyező irányú előfeszitést biztosit.

A 21 kareszköz és a 23 mutató együttes nyomatéke változásából eredő hatások minimalizálására célszerű a 22 skála középpontját a 19 forgatható elem 20 tengelyén átmenő vízszintes vonalon elhelyezni.

A 2. ábrán a 22 skálán a 19 forgatható elem 20 tengelyéhez csatlakozó 21 kareszközének mozgását megállító 34 ütköző például az ivalaku, 22a alapon lévő kitüremkedés - van kiképezve .

- 16 A 3. ábra az 1., valamint 2. ábra szerinti la érzékelő III nyíl irányából látható* nézetét ábrázolja, ahol a 21 kareszköz egy lehetséges, későbbiekben ismertetésre kerülő kivitele, egy előnyös felhasználás esetén, látható.

Igen előnyös lehet a találmány szerinti megoldásnak az a kivitele is, amely a 4. ábrán látható. Ennél a megoldásnál a 21 kareszköz és a 23 mutató együttes nyomatékának változásából eredő hatások kiküszöbölésére a 21 kareszköz 21a kiegyenlítéssel van ellátva, amely annak integrális részét képezi. Ez a 21a kiegyenlítés együtt forog a 21 kareszközzel és a 19 forgatható elem 20 tengelye ebben az esetben áthalad a 21 kareszköz, a 23 mutató és a 21a kiegyenlítés együttesének súlypontján. Ennél a kiviteli alaknál a 25 előfeszítő eszköz a 16 hosszúkás elem nyomatékának kiegyenlítésére szolgál, miközben célszerű módon a 16 hosszúkás elemet a 10 test felé előfeszítő kis eredő nyomatékot biztosit. Abban az esetben, ha a -16 hosszúkás elem olyan könnyű, hogy annak nyomatékét a 20 tengelyre vonatkoztatva külön nem kell kiegyenlíteni, akkor a 25 előfeszítő eszköznek azt az enyhe előfeszitést kell csupán szolgáltatnia, - az óra járásával ellentétes irányban -, amely ahhoz elegendő, hogy a 19 forgatható elem kapcsolódó eszközei a 16 hosszúkás elem 17 kapcsolódó felületével mindig össze legyenek kapcsolva, felvéve a közöttük lévő mindéi játékot, vagy kotyogást. A 21 kareszköz

4. ábra szerinti kiképzése nem korlátozza a 21 kareszköz mozgását a 20 tengely körül.

A 4. ábra szerinti megoldás célszerűen tovább módosítható olymódon, hogy a lineáris 22 skálát a 19 (forgatható elem 20 tengelyével megegyező középpontú körskálával helyettesítjük. A 21 kareszköz vége szolgál 23 mutatóként, ahogy az a 15. - 18. ábrákon látható. A 21a kiegyenlítés itt célszerűen kisebb súlyú, lugyanis nem kell kiegyenlítenie a 4.ábra szerinti 23 mutató többletsulyát.

Megoldásunk értelmében a 16 hosszúkás elemet a 10 test irányába előfeszítő eredő erő olymódon van létrehozva, hogy az kisebb, mint az érzékelendő elmozdulást kiváltó minimális erő, vagy nyomás, vagy erő-, vagy nyomásváltozás. Ez főként abban az esetben igen lényeges, ha a relatív mozgást végző 10 test elmozdulását nagyon kis erő, vagy nyomás, vagy nagyon kis -erő-, vagy nyomásváltozások okozzák. A szükséges érzékenység növelésére, és a tehetetlenség csökkentésére az érzékelő szerelvény egyes részegységei, igy a 16 hosszúkás elem, a 19 forgatható elem, a 21 kareszköz és a 23 mutató igen könnyű anyagból van előállítva. Emellett a súrlódás további csökkentésére a 16 hosszúkás elem megfelelő megvezetésével a 33a csatornában további előnyös kivitel szolgál. Ennek egyik lehetséges megoldása látható az 5. ábrán. Az ábra szerint a 20 tengely radiális gyűrűs 20a kiemelkedéssel van ellátva, a 19 forgatható elem mindkét oldalán. Ezek a 20 a kiemelkedések gyűrűs 20b csapágyperselyek hengeres belső felületei felé irányulnak, melyek a 33 burkolatban • · · · · · · * · · • · · · ·

- 18 lévő, a 20 tengely befogadására szolgáló 33c csatornában vannak. A gyűrűs 20b csapágyperselyek előnyösen laza illesztéssel készítendők a 33c csatornában és a szerelés során megfelelő helyzetben kell azokat rögzíteni, például ragasztóval, amikor a 19 forgatható elem és a 16 hosszúkás elem .egymáshoz képest helyesen vannak beállítva. A gyűrűs 20b csapágyperselyeknek a 19 forgatható elem felé néző 20c véglapjai is szolgálhatnak csapágyazó felületként, Szükség esetén köves csapágy is alkalmazható.

A 16 hosszúkás elem 17 kapcsolódó felületének és a 19 forgatható elem kapcsolódó eszközeinek a súrlódása csökkentésére, egymáshoz kapcsolódó fogak esetén, célszerű csökkenteni a fogak érintkezési felületét. Ez elérhető például a 16 hosszúkás elem kapcsolódó 18 eszközeinek hengeres kapcsolódási felületként történő kialakításával. Ha a 16 hosszúkás elem hengeres rudként van kiképezve, akkor a kapcsolódó 18 eszközként kiképzett fogak elhelyezhetők a teljes kerületen. Ezen elrendezésnek előnye az, hogy a 19 forgatható elem fogai a 16 hosszúkás elem fogaihoz kapcsolódnak minden esetben, függetlenül a 16 hosszúkás elem szöghelyzetétől a 33 burkolatban.

A 16 hosszúkás elem megfelelő beállithatóságának lehetővétételére a 10 testhez képest a 22 skála egyik végéhez igazodóan, a 16 hosszúkás elem egyik végén 35 érintkező elem• ·

mel rendelkezik. Ez a 35 érzékelő elem a 10 testtel való érintkezésre előnyösen csapként van kiképezve, amely csap a 16 hosszúkás elem végébe, vagy annak egy részébe van becsavarva. Ilymódon a 35 érintkező elem helyzete a 16 hoszszukás elemben kezdetben beállítható, majd ott alkalmasan rögzíthető.

Ilymódon a találmány szerinti megoldás kiképezhető olymódon, hogy a 16 hosszúkás elem a 10 test elmozdulásának teljes tartományában érintkezzék és együtt mozogjon a 10 testtel és folyamatosan jelezze a 10 test helyzetét az első P helyzet és a második Q helyzet szélső értékek között. Célszerű azonban olyan kiviteli alak létrehozása is, amelynél a 10 test elmozdulásának csak egy része szolgáltat hasznos, vagy értelmes jelzést. Ekkor a 16 hosszúkás elemet úgy kell elrendezni, hogy az csak akkor mozogjon és csak akkor mozgassa a 23 mutatót, amikor a 10 test előre meghatározott első közbenső R helyzet - amely az alsó P helyzet és a második Q helyzet között található - és a második O helyzet között van. Ebben az esetben a 16 hosszúkás elem nem érintkezhet a 10 testtel akkor, amikor a 10 test az első P helyzet és ezen első közbenső R helyzet között van, ;ekkor a 23 mutatónak sem szabad jeleznie.

A 10 test első közbenső R helyzetét, vagyis a 16 hosszúkás elemnek ebben az esetben a legalsó helyzetét, megfelelő ütφ, *· · * · · · · · · • · · 9 · · · • ··· ···*·« · · · • · · · · • « · ·· ·· · · · * ·

- 20 közövei előnyös meghatározni, amely megakadályozza a 16 hosszúkás slem további' lefelé történő mozgását. Ez az ütköző például korlátozhatja a 19 forgatható elemhez, annak 20 tengelyéhez csatlakozó 21 kareszköz mozgását is. Ilyen ütközőül szolgálhat akár maga a megfelelően kiképzett 33 burkolat, vagy a 2. ábra kapcsán már ismertetett, a 21 kareszköz mozgását megállító 34 ütköző is. Természetesen ez az ütköző határolhatja magának a 16 hosszúkás elemnek a lefelé történő mozgását is. Ilyen célszerű elrendezést ismertet a

6. ábra, ahol az lb érzékelő 16 hosszúkás elemének felső 16a vége megnagyobbított keresztmetszettel rendelkezik. Ezt a felső 16a véget a 33 burkolat 33a csatornájában lévő meg_ felelő kitágított rész fogadja be, amely kitágított részt 33b ütközőként kiképzett váll zár le. Ezen a 33b ütközőként kiképzett vállon ül fel a 16 hosszúkás elem mozgása során annak legalsó helyzetében. Célszerű a 16 hosszúkás elem felső 16a végét és a 33a csatornában lévő kitágított részt úgy kiképezni, hogy ezek megakadályozzák, vagy korlátozzák a 16 hosszúkás elem forgását a 33a csatorna hosszanti tengelye körül.

Igen előnyös lehet az a találmány szerinti megoldás is, ahol le érzékelő a 10 test elmozdulására csak meghatározott sávban, például az első közbenső R helyzet és egy másik közbenső S helyzet között érzékeny. Ilyen megoldás látható a

7. ábrán. Ennél a kiviteli alaknál a 16 hosszúkás elem 35 érintkező eleme 41 előfeszítő eszköz - például rugó révéi elő van feszítve és a 35 érintkező elem ezen előfeszités ellenében visszavonhatóan van kiképezve. A 35 érintkező elem 42 horonyba beállíthatóan van becsavarva, amely 42 horony a 16 hosszúkás elem belsejében van elrendezve és azon belül eltolható. A 42 horony a 16 hoszszukás elem gyűrűs 43 válljára fekszik fel a 41 előfeszítő eszköz révén. A 41 előfeszítő eszköz révén a 42 horonyra ható erő megfelelően,például az ábra szerint a 41 előfeszítő eszközt behatároló 41a dugó révén, beállítható.

Az eddig ismertetett kiviteli alakok esetén a 16 hosszúkás elem a 33 burkolat 33a csatornájában szabadon mozgathatóan van elrendezve. A 7. ábra szerinti megoldásnál azonban a 33a csatorna felső végét egy,a 33a csatornába becsavart, megfelelően pozícionálható második 44 ütköző elem zárja le. Ez a második 44 ütközésiem olyan beállítható ütköző, amely a 16 hosszúkás elem mozgását megállítja, célszerűen akkor, amikor a 10 test másik közbenső S helyzetbe kerül, amely S helyzet közelebb van a második, végső Q helyzethez, mint az első közbenső R helyzet. A 10 test másik közbenső S helyzete és a 0 helyzet közötti pozíciókban a 16 hosszúkás elemet a 10 test a második 44 ütköző elemhez szorítva tartja és a 35 érintkező elemet a 10 test a 16 hosszúkás elembe tolja a 41 előfeszítő eszköz előfeszitésével szemben, miközben a 10 test ezen pozícióiban a 10 test nem mozgatja

- 22 ····

a 16 hosszúkás elemet. Akkor, amikor a 10 test a másik közbenső S helyzet alá ke.rül, akkor a 16 hosszúkás elem együtt mozog és folyamatosan együtt mozog a 10 testtel, amig az eléri első közbenső R helyzetét, amikoris a 16 hosszúkás elem mozgása megáll. A 7. ábra szerinti megoldásnál - hasonlóan a 6. ábráéhoz - a 16 hosszúkás elem legalsó helyzetét a 16 hosszúkás elem megnagyobbított keresztmetszettel rendelkező felső 16a végének felütközése határozza meg a 33a csatornában lévő 33b ütköző elemként kiképzett vállon . A 10 test első közbenső R helyzetét a 35 érintkező elem beállítása határozza meg a 42 horonyban, amikor a 42 horony a gyűrűs 43 vállon felfekszik. A 7. ábra szerinti le érzékelő az 1.

és 2. ábra, vagy a 4. ábra szerinti lineáris, vagy szögskálával látható el és a 20 tengelyre vonatkozó nyomatékok kiegyenlítésére itt is alkalmazható a további 25 előfeszítő eszköz.

A 8. ábrán a találmány szerinti megoldásnak folyadéknyomást érzékelő kiviteli alakja látható, amely Id érzékelőt tartalmaz. A relatív mozgást végző 10 test membránként van kiképezve. Ennek a kiviteli alaknak két 7, 12 részt tartalmazó háza között van a membránként kiképzett 10 test rögzítve.

A felső 12 rész a membránnal ismert nyomású második 30 kamrát tartalmaz, valamint az alsó 7 rész a membránnal az érzékelendő nyomás csatlakoztatására szolgáló első 15 kamrát határoz meg. A 15 kamra 29 nyílással van ellátva, a• ·

- 23 mely bevezetésen keresztül az érz&elendő nyomású folyadékot vezetjük be. A 16 hosszúkás elem a második 30 kamrában, a membrán elmozdulási irányával párhuzamosan, van elhelyezve és a 16 hosszúkás elem a membránnal közvetlenül, vagy közvetve érintkezőén van kiképezve. A membránként kiképzett 10 test előfeszíthető. Esetünkben az első 15 kamrában uralkodó nyomás célszerűen nagyobb, mint a második 30 kamrában lévő és a membrán a 30 kamrában a felső 12 részben elhelyezett és a membránhoz rögzített 11 tárcsához csatlakozó 14 rugó feszíti elő. A membrán esetünkben egy kezdeti legalsó helyzet és egy legfelső helyzet között felfelé mozdul el, amely elmozdulás mértéke az első 15 kamrában lévő folyadék nyomásától a membrán és az előfeszítő 14 rugó mechanikai jellemzőitől függ. Az ld érzékelő konkrét kivitele történhet aíz eddigiekben ismertetett ábrák alapján. A 22 skála a 12 rész 24 ablakán keresztül látható. Szükség esetén a 24 ablak fölé egy előnyösen levehető 24a nagyitó ±s felszerelhető. A 21 kareszköz 23 mutatója kiképezhető a 3. ábrán látható hosszanti 39 nyílásként, amin keresztül a 22 skála nézhető.

Az ld érzékelő kiképezhető olymódon, hogy a 16 hosszúkás elem a membrán teljes mozgástartományában mozgatva van, de elrendezhető olymódon is, hogy azzal csak a mozgástartomány felső részében érintkezik - mint azt korábban a 2., 4. és 6. ábrákkal kapcsolatban már leírtuk - vagy csak a mozgás• «* ·· »«·* ·· «••••a· 4· • ·»· ·«·»·· · · · • 4 4 ··

- · · ·4 ·· · · ·· ·

- 24 tartomány meghatározott közbenső részén mozgatja ezt, például a 7. ábra szerinti kiviteli alaknál leírtak alapján.

Az ld érzékelő által érzékelt nyomástartomány alkalmas rugó megválasztásával változtatható. Ezenkívül az a nyomás, amelynél a membrán az ld érzékelő 16 hosszúkás ebiemének 35 érintkező elemével érintkezik,a 14 rugó összenyomásának befolyásolásával beállítható. Erre a célra a rugó felső vége a felső 12 részbe becsavart 14a dugóra támaszkodik, A 14a dugó külső felületén kiképezhető egy önmagában ismert átlós hasiték csavarhuzó, vagy, amint látható, egyéb más,beállítást lehetővé tevő eszköz befogadására. A 8. ábra szerint a 14a dugó felső végén hengeres 14b kiemelkedés van, amit 14c perem vesz körül, ami forgathetóan helyezkedik el a felső 12 részben, amely azt axiálisan megvezeti. A 14c perem 14d csigahajtással van kapcsolatban, amelyhez például manuálisan forgatható 14e tengely csatlakozik. Ezen megoldás révén a 14 rugó összenyomásának kívánt mértéke beállítható,

A találmány szerinti megoldás eddigi kiviteli alakjai esetén a 16 hosszúkás elem közvetlenül érintkezik a 10 testtel és annak mozgásai közvetlenül megfelelnek a 10 test mozgásának. A 10 test mozgásai alkalmas módon befolyásolhatók .például felerösithetök, a 21 kareszköz hosszának al- 25 • ·< ·♦ ♦*·· ·♦· ·· · * · • *·« ·····» • · · ·· 9 9 ··· · · kalmes megválasztásával és/vagy a 19 forgatható elem kapcsolódó eszközei, valamint a 16 hosszúkás elem 17 kapcsolódó felületének alkalmas - például fog-paramétereinek - megválasztásával.

Előnyös lehet azonban olyan kiviteli alak is, amelynél a 1© test mozgását tovább lehet erősíteni. Ez elérhető megoldásunk értelmében egy forgó karral, vagy forgó karokat tartalmazó szerelvénnyel, amely a 10 test és a 16 hosszúkás elem között van elrendezve. Egy ilyen célszerű kiviteli alakot ismertet nyomásérzékelésre a 9. ábra. Az ábra szerint ebben az esetben a 16 hosszúkás elem 35 érintkező eleme a relatív mozgást végző 10 testtel - ennél a kiviteli alaknál ez egy membrán - közvetett kapcsolatban van. A közvetett kapcsolat létrehozására 16b segédrud szolgál, amelynek a végén szintén van egy beállítható 35a érintkező elem. Ez a 35a érintkező elem a 16b segédrud végébe van becsavarva, vagy ai zon belül eltolható, ahogy azt a 7. ábra kapcsán már leírtuk# A 9. ábrán a 16 hosszúkás elem 35 érintkező eleme a 16b segédrud 35a érintkező elemén, valamint 46, 48 emelőkarokat és azokat összekötő 47 csuklót tartalmazó szerkezetén keresztül van a 10 testtel érintkezőén kiképezve. A 16b segédrudhoz csatlakozó 46 emelőkar az összekötő 47 csuklón keresztöl van a további 48 karhoz rögzítve. A 48 emelőkarhoz pedig 48a közvetítő elem csatlakozik. A 16 hosszúkás elem 35 érintkező eleme a 48a közvetítő elemen keresztül érintkezik a 48 emelő- 26 ·♦ · · · · · · * ·♦» 444444·*·

V · 4· • * · 4« ·· · . .·» karral. A 46, 48 emelőkarok önmagában ismert csapok körül alforogva az összekötő' 47 csuklón keresztül biztosítják a 10 test elmozdulásának szükséges erősítését. A 46, 48 emelőkarokat összekötő 47 csukló előnyösen hornyolva van, a horony révén pedig megfelelő beállithatóság, esetleges szükséges holtjáték is biztosítható a membránként kiképzett 10 test meghatározott kezdeti mozgásához való alkalmazkodáshoz, amely kezdetben még nem eredményezi a 16 hosszúkás elem 35 érzékelő.elemének elmozdulását. Hasonló szerkezet természetesen a 10 test mozgásának erősítése helyett, annak gyengítésére is létrehozható. Külön ennél a szerkezetnél is további 49 ütköző elemek alkalmazhatók, amellyjel a kívánt módon befolyásolható az átviendő mozgás. Természetesen a 9. ábra szerinti le érzékelő esetén a mozgást korlátozó, korábban már ismertetett 33b, 34, 44 ütköző elemek is alkalmazhatók.

A 9. ábra szerinti nyomás érzékelésére szolgáló le érzékelő, mint abszolút nyomásmérő, vagy a légköri nyomáshoz, esetleg más ismert nyomáshoz viszonyított nyomásváltozások jelzésére, vagy mérésére is felhasználható. Célszerű módon a 22 skálát megfelelő beosztással kell ekkor ellátni. A megoldás más nyomásváltozáson alapuló paraméterek jelzésére is felhasználható, például folyadék szivárgásának jelzésére. A 23 mutatónak a 22 skála (feletti haladási sebessége megfeleltethető a szivárgás sebességének, vagy mennyiségének. A 22 skála olyan kiegészítő fokbeosztással is ellátható, amely lehetővé

- 27 teszi a felhasználó számára egy megengedett szint alatti szivárgások figyelmen kívül hagyását (például ha a 22 mutató egy ilyen fokbeosztás egy egysége felett előre meghatározottnál kisebb idő alatt halad végig).

A találmány szerinti megoldás felhasználható továbbá cseppfolyós gázt tartalmazó palackból gázzal ellátott rendszerben a palackban maradt gáz mennyiségének jelzésére is. Ebben az esetben a megoldás a gáz tápvezetékbe csatlakoztatható, a gáznyomás^_z-csökkentő elé vagy után. Célszerűen ez a kiviteli alak felszerelhető gázt fogyasztó készülékre, például gázégőre, vagy sütőre olymódon, hogy az jól látható legyen a készülék használója számára.

Normál alkalmazás esetén a gáz nyomása a gáznyomáscsökkentő után ás bármilyen, gázzal táplált készülék előtt változik a palackban lévő gáz mennyiségének arányával. Nevezetesen az csökken, amikor a cseppfolyós gáz mennyisége a palackban csökken, bár az összefüggés nem egyértelműen lineáris. Esetünkben előnyösen alkalmazhatók az 1., 2., 4,, vagy 6. ábra szerinti kiviteli alakok olymódon elrendezve, hogy csak akkor jelezzenek, ha a gáz nyomása eléri a legkisebb, még használható értéket. Igen előnyös lehet a 7. ábra szerinti megoldás is, ahol a membrán első közbenső R helyzetének a gáznyomás legkisebb, még használható értékét, a másik közbenső S helyzetének pedig egy ennél nagyobb értéket feleltetünk meg.

- 28 ·· ·· ··** ·· « · · · · · · «·· ···♦·· · ·· • · · · * ·♦ ·4 ·♦« ·· ilymódon észszerűen jelezhető a felhasználó számára az, hogy közeledik a palack cseréjének ideje. Ez a jelzés történhet olymódon, hogy a 23 mutató mozogni kezd a 22 skála mentén.

A 10. ábra szerinti kiviteli alak magába a nyomáscsökkentőbe van beszerelve. A találmány szerinti If érzékelő két 7, 12 részt tartalmazó házban, annak felső 12 részében van elrendezve és a kettő között a relatív mozgást végző 10 test 6 szelepet vezérlő rugalmas membránként van kiképezve. A felső 12 rész a membránnal együtt 30 kamrát határoz meg, ami kapcsolatban van az ismert nyomású külső légtérrel. Az alsó 7 rész és a membrán további első 15 kamrát definiál, amely gázkivezető 31 nyílással van ellátva. Az első kivezető 15 kamra a 6 szeleppel és 2 vezetékkel rendelkező 5 nyíláson keresztül csatlakozik a gázbevezető 29 nyíláshoz. A 29 nyílás előnyösen tartalmaz gázpalack közvetlen· csatlakoztatására alkalmas 32a elemet, amely a palacknak a nyomáscsökkentő felé való nyitása céljából együttműködik a palack önmagában ismert kivezetésében elhelyezett szeleppel és egy, a gázbevezető 29 nyílást elzáró, illetve nyitó, kézzel működtethető 32b szeleppel .

A 10. ábra szerinti 6 szelep előnyösen tartalmaz 8 szelepesemet az 5 nyílás nyitására, illetve zárására. A 8 szelepelem gumitömitéssel rendelkezik, és ez 9 himbakaron van el- 29 • ·· ·· ···· ·♦ ·····«* · * • ·♦» »··♦·· ♦»· • · · · · ··· ·· ·4 ··« ·· helyezve. A 9 himbakar 4 tengely körül forgathatóan van az alsó 7 részben elrendezve. A 9 himbakarnak a 8 szelepelamet tartalmazó végével ellentétes másik vége 26 agy révén csatlakozik a membránként kiképzett 10 testhez. A 26 agy a membrán közepén van rögzítve és a 26 agy kisebb átmérőjű szakasszal van ellátva, amely szakasz a 9 himbakarban kiképzett résbe kapcsolódik. Ilymódon a kisebb átmérőjű 28 szakasz ellentétes 3, 27 vállai a 9 himbakar ellenkező lapjaival érintkeznek olymódon, hogy a 26 agy axiális mozgása a 9 himbakar mozgását hozza létre. A membránként kiképzett test 14 rugóval van előfeszítve a membránhoz erősített tárcsa révén. Amennyiben a gázbevezető 29 nyíláshoz nem érkezik gáz, a 14 rugó előfeszitése hatására a 10 membrán lefelé mozdul el kiindulási legalsó helyzetébe. Ebben a helyzetben a membrán a 9 himbakart tigy mozgatja el, hogy a 8 szelepelem elmozdul az 5 nyílás elől, a 6 szelep ezáltal kinyílik. Amikor tele gázpalack csatlakozik a gázbevezető nyíláshoz, a gáz a 6 szelepen keresztül kerül a 15 kamrába és a membrán kezdetben egyrvégső legfelső helyzetbe mozdul el, 8 9 himbakar a 6 szelepet lezárja. Gázfogyasztás közben olyan stacioner állapot láp fel, ahol a 9 himbakar olyan helyzetben van, amellyel a 6 szelep olymértékben nyitva van, amely fenntartja a szükséges nyomást a 15 kamrában. Ebben a stacioner állapotban a membrán kezdetben igen közel helyezkedik el végső legfelső helyzetéhez és azután fokozatosan lefelé mozdul el legalsó kiindulási helyzete felé.

« ♦· 4· ···· ·· ······« «· • ··· ··«··· ··· * · · e »

Normál gázfelhasználás esetén a nyomáscsökkentő membránjának helyzete jelzi a g'áz nyomását a nyomáscsökkentő gázkivezető 31 nyilasánál, de egyben jelzi a palackban maradó cseppfolyós gáz mennyiségét is.

A 10, ábra szerinti If érzékelő célszerűen kiképezhető az

1., 2., 4., 6., vagy 7. ábrák kapcsán ismertetett kiviteli alakok szerint. Maga az lf érzékelő a második 30 kamrába van szerelve, a felső 12 részben. Lineáris 22 skálával rendelkezhet - például olyannal, amely a 3. ábrán látható - de ellátható íves 22a alakú 22 skálával is, A 22 skála előnyösen hitelesíthető úgy, hogy közelítőleg a palackban maradt cseppfolyós gáz mennyiségét, vagy azt az időtartamot jelezze, amire a palackban maradt cseppfolyós gáz normál használat mellett még elegendő. Ezáltal figyelmeztethető a felhasználó arra, hogy a palackot ki kell cserélnie és esetleg ezen kicserélésig még várhatóan mennyi idő áll a rendelkezésére.

Kísérleteink szerint miközben a nyomáscsökkentő kimeneti nyomása és igy a membrán helyzete a gáz normál használata mellett a palackban maradt gáz mennyiségével nem lineárisan változik, a membrán elmozdulásának legnagyobb része abba a nyomástartományba esik, amikor a nyomás a palackban - a cseppfolyós gáz jelenléte nélküli gőznyomás - a használható nyomás alatt van.

·· ···· ·· « · « · · ·«· · ·· ···

- 31 A 11. ábra propán-bután palackhoz csatlakozó nyomáscsökkentő membrán.helyzetének illetve elmozdulásának változását a gáz nyomásának függvényében ábrázolja.

Az ábrán az elmozdulást mm-ben, a gáz nyomását pedig kg/cm -ben ábrázoljuk. Amikor a nyomáscsökkentő a palackhoz csatlakozik, akkor teli állapotban normál környezeti feltételek mellett 7 kg/cm maximális nyomást biztosit, amely nyomás nem normális viszonyok között legfeljebb 17 kg/cm -re növelhető. A grafikonon az origó zérus kimeneti nyomásnak és a membrán kezdeti helyzetének felel meg, aminél a 6 szelep teljesen nyitott. A grafikonból jól látható, hogy a membrán körülbelül 4 mm-t mozdul el. kezdeti A helyzete és végső B helyzete között. Egy közbeeső helyzet, C helyzet, aminél a membrán körülbelül a minimális használható nyomásnál van (körülbelül 0,2-0,5 kg/cm között a környezeti hőmérséklettől függően). A B helyzettől a C helyzetig a membrán rendes körülmények között csak körülbelül 1 mm-t mozdul el. A membrán helyzetére vonatkozó információ és a palack tartalma is, amikor a membrán a C helyzet és a A helyzet között van, nem érdekes, mivel a palack ebben az állapotban csak a gáz gőznyomásán lévő gázt tartalmaz egy gyakorlatilag üres palackban és a palack már túl van azon a ponton, aminél ki kellett volna cserélni. Ennek megfelelően ezen két helyzet között nincs olyan pont, ami a membrán ·«· ·* ···· • · · · · • ··· ··· • · · ♦ · «··

- 32 ezen helyzeteit érzékelné és jelezné. Számunkra hasznos információt a membránnak a B és a C helyzete közötti helyzetei nyújtanak.

Amikor az 1. 2. 4. vagy 6. ábrák szerinti kiviteli alakokat alkalmazzuk, akkor például az lf érzékelő 16 hosszúkás eleme csak akkor van érintkezésben a membránnal és csak akkor mozog együtt azzal, amikor a membrán a B és C helyzetek valamelyikében vagy azok között van. A 16 hosszúkás elem az A és C helyzetek között nem érintkezik a membránnal igy a membrán helyzete ekkor nem kerül .kijelzésre.

Használat közben, amikor a nyomáscsökkentő teli palackhoz csatalkozik, a membrán B helyzetben van, aminél a 16 hosszúkás elem legfelsőbb helyzetébe mozdul el, ennek megfelelően a 23 mutató alsó helyzetében, a 22 skála egyik végén tartózkodik. A gáz felhasználása során a membrán fokozatosan a C helyzet felé mozdul el, miközben a cseppfolyós gáz a palacból kiürül. Amikor a membrán eléri a C helyzetet, a 23 mutató a 22 skála másik végére kerül.

Ennél a kiviteli alaknál a 22 skála határai tehát a C és D helyzeteknek felelnek meg és a 22 skála olyan egységekben hitelesíthető, amelyek a palackban lévő cseppfolyós gáz mennyiségét jelzik. A kijelzés történhet például a 3. ábra szerint három 36, 37, 38 szakaszban, aholis a 36 szakasz ···· • ··

- 33 a teli palackot, a 37 szakasz a csaknem üres palackot ég a 38 szakasz pedig a palack közbenső állapotait a teli és az üres között jelzi. Mivel a gáz nyomása a nyomáscsökkentő kimeneténél (31 nyílás) a környezeti hőmérséklettel változik, a 3. ábra szerint több különböző 22 skála is használható, amelyek különböző - például 10 C°-os, 20 C°-os, 30 C°-os és 40 C°-os - környezeti hőmérsékletekre vonatkoznak. A palack tartalmának helyes, valóságnak megfelelő kijelzése a megoldás normál körülmények közötti alkalmazás esetén lehetséges.

Ha csupán azt kívánjuk csak kijelezni, hogy közeledik a palack cseréjének szükségessége, akkor elegendő, hogy a 23 mutató csak akkor jelezzen, amikor a membrán az első közbenső C helyzet és a második közbenső D helyzet között helyezkedik el. Ilyen előnyös megoldású kiviteli alakot például a 7. ábra kapcsán már leirtunk.

Az eddig ismertetett megoldások a 10 test mozgására, annak teljes mozgástartományán, vagy annak előre meghatározott részén reagálnak. Célszerű lehet olyan kiviteli alak, amelynél a 16 hosszúkás elem a relatív mozgást végző 10 test teljes elmozdulási tartományának meghatározott részelmozdulásaitól függő, az első P helyzet és a második Q helyzet között lineáris longitudinális mozgást végző elemként van kiképezve. Ez tehát azt jelenti, hogy a 16 hosszú- 34 • ·· ·· ··<· *· · · r · * • ··« ······ • e · · •·· ♦· ·· ···

kás elem a 10 test teljes mozgástartományának több, előre meghatározott részén működik. Ilyen célszerű megoldás látható á 12. ábrán. Az ábra szerinti lg érzékelő hasonló a 7. ábra szerinti kiviteli alakhoz, a hasonló részeket ezért itt újból külön nem ismertetjük. A 21 kareszköz kiegyenlítése a 4· ábránál leírtak szerint történik. A korábban már ismertetett elemeken kívül a 12. ábra szerinti lg érzékelő tartalmaz átmeneti 60 ütköző elemet - előnyösen nyomórugót - amely a 16 hoszszukás elem felső 16a vége és a 44 ütköző elem közötti térben van elhelyezve. Az átmeneti 60 ütköző elem elrendezése olyan, hogy a 16 hosszúkás elem előre meghatározott elmozdulása után érintkezik annak felső 16 végével és átmenetileg megakadályozza a 16 hosszúkás elem továbbmozgását. Az átmeneti 60 ütköző elem nyomási ellenállása úgy van meghatározva, hogy miután a 16 hosszúkás elem azzal érintkezésbe kerül, a 10 test további felfelé mozgása csupán a 35 érintkező elemnek a 16 hosszúkás elembe történő tolódását okozza anélkül, hogy a 16 hosszúkás elem tovább mozogna. Egy következő 61 ütköző elem a 16 hosszúkás elemen belüli térben a 42 horony és a 41s dugó között van elhelyezve, amely a 35 érintkező elem behatolását akadályozza meg átmenetileg a 16 hosszúkás elembe, amikor a 42 horony érintkezésbe kerül a 61 ütköző elemmel. A 61 ütköző elem - előnyösen szintén rugó - nyomási ellenállása ^ugy van meghatározva, hogy az nagyobb a 60 ütköző elem

999 *

4· • *« t* 99*» ·«*··*· · • 999 *♦···· > · · · *»· *9 ·♦ ···

- 35 nyomási ellenállásánál, úgy hogy miután a 61 ütköző elem érintkezésbe kerül a 42 horonnyal, a 10 test további felfelé mozgása a 16 hosszúkás elem további mozgását okozza a 60 ütköző elem előfeszitése ellenében és összenyomja a rugóként kiképzett 60 ütköző elemet. Ennél a célszerű kiviteli alaknál a 16 hosszúkás elem felfelé mozgását a felső 16a végének a beállítható 44 ütköző elem alsó felületével történő összekapcsolódása állítja meg. A 44 ütköző elemnek lefelé néző 44a kiemelkedése van, amelyhez a 60 ütköző elem van rögzítve. Szükség esetén például még egy további átmeneti ütköző elemként szolgáló nyomórugó is alkalmazható, amely a 16 hosszúkás elem felső 16a végével kerül érintkezésbe a 60 ütköző elem bizonyos mértékű összenyomódását követően és szintén a 16 hosszúkás elem mozgásának átmeneti korlátozására szolgál. Valahányszor tehát a 16 hosszúkás elem mozgása ennél a pontnál átmene- tileg (vagy állandó jelleggel) megáll, a 10 test felfelé mozgása anélkül következik be, hogy a 16 hosszúkás elem mozogna a 61 ütköző elem összenyomódása következtében, a 35 érintkező elemnek a 16 hosszúkás elembe tolódása közben. Kint látható, a 10 test legfelső helyzete olyan, hogy a 35 érintkező elem ezen további behatoló mozgásának terjedelmén belül van, mielőtt felütközne a 41a dugó alsó végen. A 44 ütközőelemhez hasonlóan a 41a dugónak is van lefelé kiképzett 44b kiemelkedése, amelyhez a 61 ütköző elem van rögzítve.

- 36 4· ?·♦· · • · · * * · · ··· ·*· ·*· ·*· • · · * egy kezdeti helyzet és egy véghelyzet között követi az ábrán bejelölt a, b, c, elmozdulások összeó, c, d, e elmozdulások csak a 10 test elmozdulásának dik. Az előzőekben általunk leírtak alapján a, c, e el mozdulások során az lg érzékelő nem jelzi ki a 10 test elmozdulását. A 23 mutató 22 skálája alkalmasan van hi telesitve a 10 test érzékelendő mozgási tartománya b, d elmozdulásainek megkülönböztetésére.

Az előzőekben ismertetett kiviteli alak kapcsán lehetővé vált a 16 hosszúkás elem a 10 test teljes mozgási tartományán belül,előre meghatározott részelmozdulásaitól függő a mozgatása. Az előzőek során kiviteli alakoknál a relatív mozgás közvetítését a 16 hosszúkás elem 17 kapcsolódó felületének és a 19 forgatható elem kapcsolódó eszközeinek célszerűen fogak révén történő egymáshoz kapcsolódása biztosítja. A 16 hosszúkás elem 17 kapcsolódó felülete és a 19 forgatható elem kapcsolódó eszközei más módon is csatlakozhatnak. egymáshoz, például egyszerűen súrlódással is kapcsolhatók egymáshoz. Ebben az esetben a súrlódási erő növelése céljából a kapcsolódást biztosító felületek durvábbá tehetők.

- 37 • ··· ··· ··« ··· • · · · « ♦ ·· ·· ·* »♦· 9·

A 13. ábrán a 16 hosszúkás elem és a 19 forgatható elem eddigiektől eltérő kiképzése látható, amelynek részletes, kinagyított részlete a 14. ábrából ismerhető meg. A 16 hosszúkás elem 17 kapcsolódó felülete 52 bemetszést tartalmaz, a 19 forgatható elem kapcsolódó eszközei pedig bemetszést követő 50 nyúlványhoz csatlakozó 51 koronggal rendelkezik. A 16 hosszúkás elem hosszanti mozgása közben az 52 bemetszés révén az 50 nyúlványhoz csatlakozó 51 korongon át a 19 forgatható elem forgómozgását hozza létre. Az li érzékelőnél a 19 forgatható elemnek kiindulási helyzetétől a mozgása az óramutató járásával ellentétes irányban a 25 előfeszítő eszköz ellenében történik. Az 52 bemetszés felülete olymódon is kiképezhető, hogy nemlineáris összefüggés legyen a 16 hosszúkás elem mozgása és a 21 kareszköz forgása között.

A találmány szerinti megoldás célszerű kiviteli alakjai nemcsak membránként, hanem más 10 testekkel összefüggésben is felhasználhatók, amelyek nyomással vagy nyomásváltozással összhangban mozdulnak el. A 15. ábrán olyan további célszerű megoldás látható, amely 68 Bourdon-cső elmozdulásának érzékelésére alkalmas. A 15. ábrán lj érzékelő 16 hosszúkás elem nem közvetlenül érzékeli a 68 Bourdon-cső végének elmozdulását, hanem megfelelő erősítő kapcsoláson keresztül. A 68 Bourdon-cső burkolatának végére forgó 61 ♦ ·· ·· ···· ·· ··»···· · · ··· ♦·♦ ··* ··· • · · · ♦ ♦ ·· ♦· ·· ··· ··

- 3ε karon keresztül csatlakozik 62 emelő kar. A 62 emelő kar mentén mozgást határoló 63 ütközők vannak elhelyezve. Célszerű módon itt is megtalálható a 9. ábra kapcsán már ismertetett hornyolt - 64 horony - kialakítás. Természetesen az erősítő kapcsolás szükség esetén el is hagyható. Az lj érzékelő a 68 Bourdon-cső elmozdulása teljes tartományának két különálló részén aktív és a 22 skála ennek megfelelő be2 osztással van ellátva, például 4.0-4.35 kg/cm valamint

8.0-8.25 kg/cm közötti nyomások jelzésére.

A 15. ábra második lk érzékelőt is tartalmaz a 68 Bourdon-cső mozgásának érzékelésére és kijelzésére a mozgás teljes tartományában. Az lk érzékelő a 61 karon forgathatóan rögzített emelőkarhoz csatlakozik. Ha nem szükséges a 68 Bourdon-cső mozgásának jelzése a teljes tartományon, akkor ez az lk érzékelő a 65 emelőkarral együtt elhagyható.

Mint a 15. ábra kapcsán már leírtuk, a találmány szerinti előnyös megoldások közül egyszerre két vagy több kiviteli alak is egy közös eszközbe foglalható. Bbben az esetben a több megoldás közül az egyik például a 10 test elmozdulásának teljes tartományában, a további megoldások pedig a teljes tartomány egy vagy több előre meghatározott részén működik/nek.

• ·· ·· ·<···♦ • ··· ··· ······ • · · · . · ··· ·· ·· ·····

Megoldásunk felhasználható méretek, vagy rögzített mérettel való eltérések jelzésére is. A 16 ábrán lineáris méretek mérésére szolgáló eszköz látható amely eszköz a korábbiak-

olymódon hogy az eszköz a teljes tartományban, vagy annak egy vagy több részén jelezzen. Az eszköz 71 házban megveze tett hosszirányú mozgásra alkalmas 70 rudat tartalmaz, amely rugó előfeszitése ellenében mozgatható. A 70 rúdon a 70 rúddal együttmozgó 73 test van rögzítve. Az ábra szerinti lm érzékelő 16 hosszúkás elemének 35 érintkező eleme a 73 testtel van kapcsolatban mégpedig előnyösen olymódon, hogy annak kezdeti, előre meghatározott elmozdulása alatt azzal nem érintkezik. Az lm érzékelő ellátható a 4. 6. vagy 7. ábra szerinti 22 skálával, vagy a 70 rúd mozgási tartományán, vagy ennek egy részén történő kijelzéssel, vagy - mint látható - például a 12. ábra szerinti kiviteli alaknál ismer tetett, a teljes tartomány két vagy több részén történő kijelzéssel. Az lm érzékelő 33 burkolata esetünkben a 71 házhoz van·rögzítve.

Igen előnyösen, a 16. ábra szerinti kiviteli alak 19 forgatható elemével további 74 fogaskerék forog együtt, amelyhez 75 fogaskeréken keresztül csatlakozik a 21 kareszköz a 23 mutatóval. Tekintettel arra, hogy a 75 fogaskerék tengelye merőlegesen illeszkedik a 19 forgatható elem 20 tengelyéhez, ezért arra nincsen nyomatéka. Ennél a kiviteli alaknál tehát csak a 16 hosszúkás elem nyomatékának kiegyenlítésére van szükség.

• ν· «· ···· ·· ·· · * · · · - · · • ··· ··· ··· ··· .:. ..· ..·...· ..·

- 40 A találmány szerinti megoldással erő vagy erő változás jelzése is megvalósítható, ebben az esetben a 16 hosszúkás elem úgy van elrendezve, hogy hitelesített, vagy ismert erő ellenében mozdul el. A 17. ábrán látható megoldás nyomó vagy huzó erő jelzésére szolgál. Erre a célra a 16 hosszúkás elem 80, 81 hitelesített rugó közé van szerelve az In érzékelő 16 hosszúkás elemének nyomatékét a 19 forgatható elem 20 tengelyére vonatkoztatva a 25 előfeszítő eszköz egyenlíti ki, ilymódon az In érzékelő igen érzékeny. Ennél a kiviteli alaknál nincs szükség a 16 hosszúkás elemet a 10 test irányába előfeszítő enyhe kis nyomatékra és mivel a 16 hosszúkás elem a 80, 81 hitelesített rugók között van elrendezve, ezért mozgást korlátozó ütköző elemekre sincs szükség.

A 80, 81 hitelesített rugók a 82 házhoz vannak támasztva. A 17. ábránál a 16 hosszúkás elem 83 toldattal rendelkezik, amelynél az érintkező 84 fejvég 85 tengely körül forgathatóan van elrendezve. Ezáltal a 17. ábra nyomóerő mérését ismerteti, mig a 17a. ábra arra 90°-kal elforgatott érintkező 84 fejvéggel húzóerők mérését szemlélteti.

A 18. ábrán a találmány szerinti megoldásnak olyan erőmérésre alkalmas célszerű kivitele látható, ahol az erő közvetítő T alakú 90 emelőkaron keresztül hat a 16 hosszúkás elemre. A T alakú 90 emelőkar központi 91 forgáspont körül elforgatható, a T alakú 90 emelőkar felső vízszintes száraihoz 93, 94 hitelesített rugók csatlakoznak, a T alakú 90 emelőkar függőleges szára pedig 92 házból kinyúlva érintkezik a 10 testtel, ami nyomó vagy huzó erőnek van kitéve.

- 41 T alakú 90 emelőkar elmozdulását érzékeli. A 18. ábra iban a 17. ábra 22 skálájához két

Ö.7 nyomóerők, másik pedig a húzóerők s zárnára nyomó vagy huzó erők mérésére. Szükség esetén ezek a megoldósok úgy módosíthatok, hogy a 80, 81; 93_} 94 hitelesített rugók egyikének elhagyásával és alkalmas ütközők elrendezésével csak nyomó vagy csak huzó erő mérésére szolgaijanak

A találmány szerinti megoldások magukon látható kijelzést, mérést biztosítanak. Természetesen az előzőekben példaként ismertetett előnyös kiviteli alakok esetén a 19 forgatható elem, a 20 tengely vagy a 21 kareszköz, esetleg a 23 mutató kapcsolatban állhat önmagában ismert helyzet vagy mozgásérzékelő eszközökkel elektromos vagy elektronikus jelzés, mérés céljából. Ez a jelzés vagy mérés történhet analóg vagy digitális formában és lehetséges például távvezérelt módon is. Ha a helyszíni jelzésre külön nincs szükség, a 21 kareszköz képezheti a 19 forgatható elem integrális részét. Például a 19 forgatható elem fogaskerékként történő kiképzése kialakítható olymódon, hogy az egy radiálisán kinyúló résszel rendelkezzen, amely karként szolgál és ezen a szakaszon a fogak el is maradhatnak.

- 42 Hasonlóan az előzőkhöz a találmány szerinti megoldás egyes kiviteli alakjai kapcsolatban állhatnak egy vág;/ több jelző, vagy kapcsoló vagy egyéb más eszköz indítására, működtetésére a relatív mozgást végző 10 test elmozdulási tartományának egy vagy több részén belül. Ez a kapcsolat történhet mechanikai utón, vagy elektromos vagy elektronikus kapcsolat révén.

A találmány szerinti megoldás igen kis elmozdulások érzékelésére alkalmas és érzékenységénél fogva a relatív mozgást végző test elmozdulása teljes tartományának vagy annak egy vagy több előre meghatározott részén képes érzékelni az elmozdu lást. Megoldásunk csekély költséggel igen alkalmas a tömeggyártásra. Igen jól csatlakoztatható, egyszerűen beépíthető már meglévő üzemelő eszközökbe azok különösebb módosítása nélkül, mivel a 16 hosszúkás elemnek csupán a 10 testtel kell érintkeznie és nem szükséges, hogy azzal bármilyen módon mechanikailag össze legyen kapcsolva.

Claims (42)

1. Szabadalmi igénypontok:

   1. Érzékelő relatív mozgást végző test mozgásának érzéke- lésére, amelynek burkolata és érzékelő szerelvénye van, az érzékelő szerelvény hosszúkás elemet, forgatható elemet és kareszköz tartalmaz, azzal jellemezve, hogy a burkolatba /33/ szerelt hosszúkás elem /16/ a relatív mozgást végző test /10/ elmozdulásától függő első helyzet /P/ és második helyzet /0/ között lineáris longitudinális mozgást végző elemként van kiképezve és hosszanti irányú kapcsolódó felülettel /17/ rendelkezik, a forgatható elemnek /19/ kerületi kapcsolódó eszközei vannak és a hosszúkás elem /16/ kapcsolódó felülete /17/ és a forgatható elem /19/ kapcsolódó eszközei a hosszúkás elem /16/ longitudinális mozgása közben egymással a forgatható elem /19/ forgását létrehozó kapcsolatban vannak, a kareszköz. /21/ pedig a forgatható elem /19/ által mozgást lehetővé tevő módon van. elrendezve és az érzékelő szerelvény a forgatható elem /19/ tengelyére /20/ vonatkoztatva ki van egyenlítve. (Elsőbbsége: 1988. 11. 16.)
2. 2. Az 1. igénypont szerinti érzékelő, azzal jellemezve, hogy a hosszúkás elem /16/ kapcsolódó felülete /17/ és a forgatható elem /19/ kerületi kapcsolódó eszközei súrlódással vannak egymáshoz kapcsolva.

   (Elsőbbsége: 1989. 02. 09.)
3. 3. Az 1. igénypont szerinti érzékelő, azzal jellemezve, hogy a hosszúkás elem /16/ kapcsolódó felülete /17/ a forgatható elem /13/ kapcsolódó eszközeivel való kapcsolódásra eszközöket /18/ tartalmaz.

   (Elsőbbsége: 1988. 11. 16.)
4. 4. A 3. igénypont szerinti érzékelő, azzal jellemezve, hogy az eszközök /18/ fogak, amelyekhez a forgatható elem /19/ szintén fogakként kiképzett kapcsolódó eszközei csatlakoznak.

   (Elsőbbsége; 1988. 11. 16.)
5. 5. A 4. igénypont szerinti érzékelő, azzal jellemezve, hogy a hosszúkás elem /16/ kapcsolódó felületének /17/ legalább egy része hengerként van kialakítva, és a fogként kiképzett eszközök /18/ iveitek.

   (Elsőbbsége: 1989. 02. 09.)
6. 6. A 3. igénypont szerinti érzékelő, azzal jellemezve, hogy a hosszúkás elem /16/ kapcsolódó felülete /17/ bemetszést /52/ tartalmaz, a forgatható elem /19/ kapcsolódó eszközei pedig bemetszést követő nyúlványhoz /50/ csatlakozó koronggal /51/ rendelkezik.

   (Elsőbbsége: 1989. 02. 09.)
7. 7. Az 1, - 6. igénypontok bármelyike szerinti érzékelő, azzal jellemezve, hogy a hosszúkás elem /16/ egyik, az első helyzet /P/ felé elrendezett vége a relatív mozgást végző testtel /10/ érintkezőén van elrendezve.

   (Elsőbbsége: 1988. 11. 16.)
8. 8. Az 1. - 7. igénypontok bármelyike szerinti érzékelő, azzal jellemezve, hogy a hosszúkás elem /16/ egyik, az első helyzet /P/ felé elrendezett vége a relatív mozgást végző testtel /10/ közvetett kapcsolatban van.

   (Elsőbbsége: 1988. 11. 16.)
9. 9. Az 1. - 7. igénypontok ábrmelyike szerinti érzékelő, azzal jellemezve, hogy a hosszúkás elem /16/ egyik, az első helyzet /P/ felé elrendezett vége emelőkarokat /46, 48; 62, 65/ tartalmazó szerkezeten keresztül van a testtel /10/ érintkezőén kiképezve .

   (Elsőbbsége: 1989. 02. 09.)
10. 10. A 9. igénypont szerinti érzékelő, azzal jellemezve, hogy az emelőkarokat /46, A8 ; 62, 65/ tartalmazó szerkezet a test /10/ hosszúkás elemre /16/ átvitt elmozdulását növelő vagy csökkentő szerkezet-: ként van kiképezve. (Elsőbbsége: 1989. 02. 09.J ··· ·« ·· · · • ··· ·«« ··· ··· * · · · ·
11. 11. A 8. - 10. igénypontok bármelyike szerinti érzékelő, azzal jellemezve, hogy a hosszúkás elem /16/ egyik végén annak mozgását lehetővé tevő érintkező elem /35/ van.

    (Elsőbbsége: 1988. 11. 16.)
12. 12. A 11. igénypont bzerinti érzékelő, azzal jellemezve, hogy az érintkező elem /35/ a testtel /10/ való érintkezésre csapként van kiképezve, amely csap a hosszúkás elem /16/ végébe, vagy annak egy részébe van becsavarva.

    (Elsőbbsége: 1988. 11. 16.)
13. 13. A 11., vagy 12. igénypont szerinti érzékelő, azzal jellemezve, hogy az érintkező elem /35/ a hosszúkás elemhez /16/ képest mozgathatóan, előnyösen összetolhatóan van elrendezve, lehetővé téve a test /10/ elmozdulását a hosszúkás elem /16/ irányába anélkül, hogy az a hosszúkás elem /16/ elmozdulását kiváltaná.

    (Elsőbbsége: 1989. 02. 09.)
14. 14. A 13. igénypont szerinti érzékelő, azzal jellemezve, hogy előfeszítő eszköze /41/ van, • ·· ·· ···· ·· • · · · · ·· · · • ··· ······ ··· • · · · · • · · · · ·· ··· · ·

    - 47 amellyel az érintkező elem /35/ a hosszúkás elemhez /16/ képest elő van feszítve.

    (Elsőbbsége: 1989. 02. 09.)
15. 15. Az 1. - 14. igénypontok bármelyike szerinti érzékelő, azzal jellemezve, hogy a hosszúkás elem /16/, annak első helyzete /P/ irányába elő van feszítve .

    (Elsőbbsége: 1988. 11. 16.)
16. 16. A 15. igénypont szerinti érzékelő, a zzal jellemezve, hogy a hosszúkás elem /16/ a relatív mozgást végző testnek /10/ az elmozdulását okozó erőnél kisebb erővel van előfeszítve.

    (Elsőbbsége: 1988. 11. 16.)
17. 17. Az 1. - 16. igénypontok bármelyike szerinti érzékelő, azzal jellemezve, hogy a kareszközök /21/ és a hosszúkás elem /16/ súlypontja a forgatható elem /19/ tengelyének /20/ ellentétes oldalaira eső módon van kiképezve.

    (Elsőbbsége: 1988. 11. 16.)
18. 18. Az 1. - 17. igénypontok bármelyike szerinti érzékelő, azzal jellemezve, hogy a hosszúkás elem /16/ függőlegesen mozgathatóan van elrendezve. (Elsőbbsége: 1988. 11. 16.) • · ·»· ·· ·· · · • ··· ··«··· ··· • · · · · ··· ·· «· ··· ··
19. 19. Az 1-18. igénypontok bármelyike szerinti érzékelő, azzal jellemezve, hogy a kareszköz (21) a forgatható elemhez (19) csatlakozó, skála (22) mentén mozgó mutatót (23) tartalmaz.

    (Elsőbbsége: 1988. 11. 16.)
20. 20. Az 1-19. igénypontok bármelyike szerinti érzékelő, azzal jellemezve, hogy a forgatható elem (19) tengelyére (20) vonatkozó kiegyensúlyozáshoz további előfeszítő eszköz/ök/kel (25) rendelkezik.

    (Elsőbbsége: 1988. 11. 16.)
21. 21. A 20. igénypont szerinti érzékelő, azzal jellemezve, hogy a további előfeszítő eszköz (25) a hosszúkás elemnek (16) a forgatható elem (19) tengelyére (20) vonatkozó kareszköz (21) nyomatékét egyensúlyban tartó eszközként van kiképezve.

    (Elsőbbsége: 1989. 02. 09.)
22. 22. A 20. vagy a 21. igénypont szerinti érzékelő, azzal jellemezve, hogy a további előfeszítő eszköz (25) rugóval van ellátva.

    (Elsőbbsége: 1988. 11. 16.)
23. 23. Az 1-22. igénypontok bármelyike szerinti érzékelő, azzal jellemezve, hogy a hosszúkás elem (16) a relatív mozgást végző test (10) teljes elmozdulási tartományának csak egy részelmozdulásától függő, az első ·· ··· helyzet (?) és a második helyzet (Q) között lineáris longitudinális mozgást végző elemként van kiképezve. (Elsőbbsége: 1988. 11. 16.)

    2/. Az 1-2.. igénypontok bármelyike szerinti érzékelő, azzal jellemezve, hogy a hosszúkás elem (16) a relatív mozgást végző test (10) teljes elmozdulási tartományának meghatározott részelmozdulásaitól függő, az első helyzet (P) és a második helyzet (Q) között lineáris longitudinális mozgást végző elemként van kiképezve. (Elsőbbsége: 1989. 02. 09.)
24. 25. Az 1-24. igénypontok bármelyike szerinti érzékelő, azzal jellemezve, hogy a hosszúkás elem (16) a testhez (10) képest történő mozgásának legalább átmeneti megállítására szolgáló ütköző/k/kel (33b, 34) van ellátva.

    (Elsőbbsége: 1989. 02. 09.)
25. 26. A 25. igénypont szerinti érzékelő, azzal jellemezve, hogy az ütköző/k'/ (33b, 34) a hosszúkás elem (16) első helyzeten (?) túli mozgását megakadályozó és a hosszúkás elem (16)' érintkezését a test (10) teljes elmozdulási tartományának egy részén megszüntető ütköző/k/ként vannak kiképezve.

    (Elsőbbsége: 1989. 02. 09.)

    - 50 ····« · · · · • ··· ··«··· ·· ·
26. 27. A 26. igénypont szerinti érzékelő, azzal jellemezve, hogy a hosszúkás elem (16) első helyzetétől (P) előre meghatározott elmozdulása után, a hosszúkás elem (16) mozgását megállító második ütköző elemezel (44, 60) rendelkezik.

    (Elsőbbsége: 1989. 02. 09.)
27. 28. A 27. igénypont szerinti érzékelő, azzal jellemezve, hogy a hosszúkás elem (16) érintkező eleme (35) a második ütköző eleme/k/kel (44, 60) való érintkezésbe kerüléskor a hosszúkás elemhez (16) képest visszavonhatóan van kiképezve.

    (Elsőbbsége: 1989. 02. 09.)
28. 29. A 27. vagy a 28. igénypont szerinti érzékelő, azzal jellemezve, hogy a második ütköző elemjbk^ (44, 60) a hosszúkás elem (16) második helyzetét (Q) meghatározó és annak további mozgását megakadályozó elemként van kiképezve.

    (Elsőbbsége: 1989. 02. 09.)
29. 30. A 28. igénypont szerinti érzékelő, azzal jellemezve, hogy harmadik ütköző eleme (61) van, az érintkező elem (35) mozgásának megállítására a hosszúkás elemhez (16) képest a test (10) meghatározott további elmozdulása után, miközben a harmadik ütköző elem’ (61) az érintkező elem (35) megállításakor a második ütköző elem ♦ · ♦ · · ···« · · • · · t « « · · * • ·«· ······ ·· · • · » · ·

    - 51 (60) a hosszúkás elem (16) további mozgását lehetővé tevő módon van elrendezve.

    (Elsőbbsége: 1989. '02. 09.)
30. 31. A 30. igénypont szerinti érzékelő, azzal jellemezve, hogy további ütköző elemet tartalmaz, a hosszúkás elem (16) mozgásának a test (10) még további meghatározott elmozdulását követő megállítására, a harmadik ütköző elem (61) pedig a hosszúkás elemnek (16) a további ütköző elemmel való érintkezésre kerülésekor az érintkező elemnek (35) a hosszúkás elemhez (16) képest történő további visszavonását lehetővé tevő módon van kiképezve.

    (Elsőbbsége: 1989. 02. 09.)
31. 32. Az 1-31. igénypontok bármelyike szerinti érzékelő, azzal jellemezve, hogy a relatív mozgást végző test (10) mérendő nyomás hatására elmozduló testként van kiképezve.

    (Elsőbbsége: 1989. 02. 09.)
32. 33. A 32. igénypont szerinti érzékelő, azzal jelleme zve, hogy a test (10) membránként van kiképezve két részt (7, 12) tartalmazó háza érzékelendő nyomás csatlakoztatására szolgáló első kamrával (15), valamint ismert ♦· ··♦· ·· * · « · · ♦ ··· «· ·«· ··· • » · · nyomású második kamrával (30) rendelkezik, a hosszúkás elem (16) pedig a második kamrában (30) van elhelyezve, a membrán elmozdulási irányával párhuzamosan és a hosszúkás elem (16) a membránnal közvetlenül vagy közvetve érintkezőén van kiképezve.

    (Elsőbbsége: 1589. 02. 09.)
33. 34. A 33. igénypont szerinti érzékelő, azzal jellemezve , hogy a hosszúkás elem (16) első helyzet (P) irányába néző egyik vége meghatározott, a membrán kezdeti elmozdulása alatt azzal nem érintkező, távolságra van a membránt ól.

    (Elsőbbsége: 1989. 02. 09.)
34. 35. A 32. igénypont szerinti érzékelő, azzal jellemezve, hogy a test (10) Bourdon-csőként (68) van kiképezve.

    (Elsőbbsége: 1989. 02. 09.)
35. 36. A 32. igénypont szerinti érzékelő, azzal jellemezve, hogy két részt (7, 12) tartalmazó háza gázbevezető nyilassal (29) és gázkivezető nyílással (31) van ellátva, a gázbevezető nyílás (29) és a gázkivezető nyílás (31) között a gázkivezető nyilasnál (31) elrendezett gáznyomásszabályozó szelep (6) van, és a relatív mozgást végző ·* test (10) a szelepet (6) vezérlő rugalmas membránként van kiképezve, a membrán egyik oldalához csatlakozó, a kivezető nyílásnál (31) lévő mérendő nyomású első kamrát (15), valamint ismert nyomású, a membrán másik oldalához csatlakozó második kamrát (30) tartalmaz és a hosszúkás elem (16) a második kamrában (30) van elhelyezve és a membránnal közvetlenül vág?/ közvetve érintkezőén van kiképezve.

    (Elsőbbsége: 1988. 11. 16.)
36. 37. A 36. igénypont szerinti érzékelő, azzal jellemezve, hogy a hosszúkás elem (16), annak első helyzete (P) irányába néző egyik vége meghatározott, a membrán kezdeti elmozdulása alatt, azzal nem érintkező, távolságra van a membrántól.

    (Elsőbbsége: 198'8. 11. 16.)
37. 38. A 36. vagy a 37. igénypont szerinti érzékelő,

    I azzal jellemezve, hogy a kareszköz (21) mutatója (23) palackban lévő cseppfolyós gáz mennyiségének jelzésére alkalmas skála (22) mentén mozgathatóén van elrendezve .

    (Elsőbbsége: 1988. 11. 16.)
38. 39. A 32. igénypont szerinti érzékelő, azzal jellemezve, hogy házban (70 megvezetett hosszirányú mozgásra alkalmas rudat (70) tartalmaz, /· ·· ···

    - 54 amely a relatív mozgást végző testtel érintkezik és a hosszúkás elem (16) a házban (74) van elrendezve és közvetve vagy közvetlenül a rúddal (70) van kapcsolatban. (Elsőbbsége: 1989. 02. 09.)
39. 40. A 39· igénypont szerinti érzékelő, azzal jellemezve, hogy a hosszúkás elem (16) annak első helyzete (P) irányába néző egyik vége meghatározott távolságra van a rudtól (70),vagy a rúddal (70) együttmozgó testtől (73) olymódon, hogy a rúddal (70) vagy az azzal együttmozgő testtel (73) annak kezdeti, előre meghatározott elmozdulása alatt nem érintkezik.

    (Elsőbbsége: 1989. 02. 09.)
40. 41. Az 1-32. igénypontok bármelyike szerinti érzékelő, azzal jellemezve, hogy a hosszúkás elem (16) hitelesített rugóval (80, 81, 93, 94) van előfeszítve és a relatív mozgást végző test (10) a hosszúkás jelemet (16) az előfeszités ellenében erő hatására mozdítja el. (Elsőbbsége: 1989. 02. 09.)
41. 42. A 41. igénypont szerinti érzékelő, azzal jellemezve, hogy a hitelesített rugó (80, 81# 93, 94) közvetlenül a hosszúkás elemmel (16) van kapcsolatban. (Elsőbbsége: 1989. 02. 09.) ·· ·· *····· • · · ··· ·····' • · ·· ·····
42. 43. A 41. igénypont szerinti érzékelő, azzal jellemezve, hogy a hosszúkás elem (16) elforgathatóan kiképzett emelőkarhoz (90) csatlakozik, amely a testtel (10) érintkezik, a hitelesített rugó (80, 81, 93, 94) pedig az emelckarral (90) van kapcso latban.