HU230899B1 - Hulladékbeton keverék és eljárás hulladékbeton keverék előállítására - Google Patents

Description

Hulladék beton keverék, és eljárás hulladékbeton keverék előállítására

A fa/d/mdny tórgyo hulladékbeton keverék, és eljárás hulladékbeton keverék előállítására, amelyben a hulladékok egyszerű aprítás után, a sóder és a homok helyett keverhetlek össze cementtel és vízzel, vízben oldódó polimer adalék hozzáadásával, Az így kapott betonkeverékben az aprított hulladék arányosan oszlik el, kiváltva a homokot, és a sódert, ezáltal az építőiparban felhasználható betontermék család gyártására alkalmas, A keverékben többféle hulladék egyszerre felhasználható. Az így kapott hulladékbeton-család az építőipar területén használható, alkalmas például térbeton, útalap, sávbeton, házalap, zajterelő falak, autópályák/autóutak, sávelválasztó terelőbeton készítésére, szendvicspanelek, zsalukövek kitöltő falazataként, stb,, illetve a hulladék típusától függően, akár falazat építésére is.

A techmkff jelenlegi állását figyelembe vettem egyrészt a hulladékok kezelésének szempontjából, másrészt az építőiparban használt beton alapanyag, illetve betontermékek előállításának szempontjából is.

A technika jelenlegi állása szerint a hulladékok sorsa többféleképpen alakulhat.

Egyik az újrahasznosítás, amire nagyon sok eljárás létezik, ilyenkor a hulladékokat fajtánként, szelektálva a legkülönbözőbb technológiákkal dolgozzák fel, melynek eredményeként általában az eredeti nyersanyagot nyerik vissza, amiből új termék állítható elő. A hulladék anyagában történő újrahasznosítása nagyon hasznos ugyan, de költséges és időigényes eljárás. Legkézenfekvőbb, és talán a legkisebb többletköltséggel járó formáival az üveggyártásban, illetve a papírgyártásban találkozunk.

Hulladékfeldolgozás, amikor a hulladékból nem az eredeti alapanyagot, hanem valamilyen más terméket állítanak elő. Erre ötletek egész tárháza született már, a P1100187 számú magyar szabadalmi bejelentésben ismertetett szennyvíziszapból műtrágya készítése, vagy egy teljesen más területről a 227 33β számú magyar szabadalom, amiben a használt autógumi lemart futófelületének darálásával, préseléssel és ragasztással járólapot készítenek.

Az újrahasznosítás mellett léteznek eljárások bizonyos fajtájú hulladékok lebomlásának felgyorsítására, amikor a hulladék valamilyen vegyi anyag hozzáadásával, és földdel keverve idővel lebomlik. A hulladék lebomlását elősegítő eljárás a hulladék eltüntetését tűzi ki célul, valódi hasznot nem, csak költséget termel, és még így Is megterheli a környezetet.

További lehetőség a hulladék elégetése, vagy hőbontása erre is többféle módszer ismert, mindegyik eljárásra jellemző azonban a levegőbe kibocsátott nagyfokú szennyezés. Néhány korszerű hőbontásos megoldás, már született ugyan, ahol a levegőszennyezés csökkentése mellett értékesíthető végtermék is nyerhető, de még így is nagyon bonyolult és költséges ez a módszer, ráadásul az eljárás során felhasznált „mosóvíz súlyosan szennyeződik, ennek tisztítása többletfeladatot jelent, ilyen például az E017223 lajstromszámú európai szabadalomban részletesen ismertetett plrolízis.

Végül lehetséges még a hulladék tárolása, vagy „lerakása akár feldolgozatlan, akár közömbösített formában -ez sajnos semmilyen haszonnal nem jár, viszont költséges, és a környezetre is többnyire káros hatást gyakorol, ami az egész bolygón növekvő probléma. Ennek kezelésére létezik már szabályozott módszer, mint az E07009927 számú európai szabadalom szerinti eljárás, ahol a szintetikus anyagokat tartalmazó hulladékokat aprítva és osztályozva gondosan kiszámított arányban keverik a földhöz, ezzel segítve a lebomlást.

Olyan eljárást, ami a hulladékok különösebb előkezelését nem igényli, mégis költséghatékony újrahasznosítást tesz lehetővé, valóban szükséges, és nagyon széleskörűen használható terméket eredményezve, nem találtam.

Ill ιι·ι

SZTNH-100163629

A technika jelen állása betongyártás szempontjából szintén nagyon szerteágazó. A beton hagyományos, alapvető összetétele cement, homok, és/vagy sóder, víz. Az alapösszetétel változtatásával a beton tulajdonságai a legkülönbözőbb igényekhez igazíthatóak. ismerünk sajátos funkciót betöltő betonokat, például nagy szilárdságút, vagy erősített szerkezetűt, melyből teherviselő elem készíthető, könnyűbetonok széles skáláját, melyek általában hőszigetelő szerepet töltenek be, térbetonokat, illetve akár golyó, vagy sugárzásálló betonokat. Az ilyen, és ehhez hasonló tulajdonságok biztosításának érdekében gyakran használnak különféle adalékokat, melyek az adott funkció elérése mellett megkönnyítik a fel·, illetve bedolgozást, ilyenek például a különféle víztartó, ülepedés, vagy fagyásgátló, homogenizáló, vagy égéskésleltető adalékok.

Betonok és cementtermékek készítésekor felhasználnak többféle töltőanyagot, melyek a homok és/vagy sóder mellett kerülnek a betonba.

Kitöltő anyagként a betonokhoz széles körben használnak például perlítet, speciális papírpépet, kerámia, vagy polisztirol gyöngyöt, ilyen módon, az alacsony térfogatsőrűség révén, hőszigetelő könnyűbeton jön létre.

Betonhoz keverve találkozunk hulladékkal is, de ezek a betonok többnyire kis arányban tartalmaznak hulladékot, és nem váltják ki vele a homokot és/vagy sódert. Például a P1100606 számú szabadalmi bejelentésben a hagyományos Összetételű betonba a homok és a sóder mellett kis mennyiségű, 1-16 térfogat% meghatározott típusú, előkezelt, szeparált hulladékot kevernek, ami újrahasznosítás szempontjából kevéssé hatékony megoldás, emellett a szeparáció, és az, hogy kizárólag hőre keményedé műanyagot használnak fel, melyhez üvegszálat adnak hozzá, ahol a szemcseméreteknek kiemelt jelentősége van, lényegesen megnöveli az előállítás költségeit. Ilyen még a HU228 967 számú szabadalom is, mely polisztirolbeton ledarálásáról és vízzel és cementtel való keveréséről szói, semmilyen egyéb adalékot nem tartalmaz, ami alkalmassá teszi a polisztirol gyöngyöt arra, hogy összetapadjon a cementtel. Az így előállított keverék még annál Is kevesebb hulladékot, vagyis polisztirol gyöngyöt tartalmaz, mint az alapanyagául szolgáló eredeti polisztirolbeton, ráadásul az elkészült végtermék tulajdonságait tekintve egy igen morzsalékony, teherviselésre alkalmatlan anyag.

Egy másik lehetőség szerint a hulladékot nem a betonba keverve, hanem azt ráöntve állítanak elő energia és zajelnyelő falakat/elemeket. A P1200244 számú szabadalmi bejelentésben a hagyományos betont nem keverik össze hulladékkal, hanem a speciálisan előkezelt gumit formába préselik, majd a betont ráöntík. Ebben a leírásban egyébként a technika állására vonatkozó részben szerepel, hogy a gumiőrleménnyel kevert betonok (melyek a homok és/vagy sóder mellett tartalmazzák kis mennyiségben a hulladékot} esetében az. volt a probléma, hogy a cement „nem tapad megfelelően a gumíszemesékhez. A találmányom szerinti összetétel pontosan erre a problémára jelent megoldást, és nemcsak a gumi, hanem egyéb hulladékok esetében is.

Építőanyag törmeléket tartalmazó betonkeveréket szintén ismerünk, például az US2.010/0242S03 számú szabadalmi bejelentésben az eredetileg építőanyagként használt hulladékok újrahasznosítása történik egy betonkeverék formájában, melyben igyekeznek csökkenteni a cement, mint kötőanyag arányát, helyette pernyét, szerves és szervetlen szálakat használnak. Ebben a keverékben olyan hulladékokat használnak fel, melyek önmagukban képesek a cementes kötőanyaggal összetapadni.

A P0800113 sz. szabadalmi bejelentésben ismertetett beton összetételét tekintve egy speciális cement-gipsz keveréket, valamint homokot tartalmaz. A példa szerinti összetétellel készült, végtermék esetében megállapítható, hogy az összetevők mindegyike kötés után is szívja a vizet, ezáltal a kommunális hulladékkal készült, útalapnak szánt betonból kimosódik a szennyeződés, ami nemkívánatos tulajdonság akkor, ha a keverék hulladékot tartalmaz. A találmányom szerinti beton, a vízzáró tulajdonságot is biztosító adaléknak köszönhetően nem engedi a belsejébe a vizet, így nem oldódik ki belőle semmi. Ebből adódóan a találmányom szerinti betoncsalád lényegesen korszerűbb elődeinél.

A betonkeverékek közül jelen találmányomhoz a legközelebb álló 227 463 számú magyar szabadalom szerinti eljárással például szerves kötőanyagok segítségével hőszigetelő., tűzzáró, vízzáró, légáteresztő., flexibilis könnyűbeton állítható elő, itt a töltőanyag minden esetben tartalmaz, polisztirol gyöngyöt, és az eljárással készített könnyű beton célja egyértelműen a hőszigetelés.

Nem beton ugyan, de a növényi töltőanyag miatt meg kell említeni az évezredes hagyományra visszavezethető, közönséges vályogból történő építkezést, amikor növényi hulladékból és agyagból vályogtéglát készítenek, „formába vernek, ebből házat építenek. Az így készült falazat sajnos igen kevéssé ellenálló a környezeti hatásokkal, elsősorban a vízzel szemben, ezért amennyiben esek vagy talajvíznek kitett területen épült, élettartama közismerten rövid.

A technika jelenlegi állását figyelembe véve, sem a manapság szokásos betongyártás, illetve betontermék gyártásának vizsgálata során, sem a hulladék újrahasznosítás terén nem találkoztam olyan eljárással, ami a két, a találmányom által ötvözött iparágat hasonlóan kapcsolná össze. Az építőiparban, napjainkban beton készítésére, a hulladékok közül az építőanyag törmeléken kívül, főleg a polisztirol gyöngyöt használják. A gyakorlat azonban sajnos azt mutatja, hogy csupán polisztirol hulladékból nem tudják biztosítani a megfelelő mennyiséget a polisztirolbeton gyártásához, így még mindig nagyobb arányban használnak új gyártású polisztirolt, mint hulladékot, tehát a polísztirolbetonok gyártásának a célja nem elsősorban a hulladék „eltüntetése, hanem kissé öncélúan a kedvező tulajdonságú termék előállítása.

Egyik korábban ismertetett dokumentum sem ad kitanítást, sem önmagában, sem együttesen figyelembe véve arról, hogy a legtöbbféle hulladékot, nagy arányban (¾ rész), akár vegyesen hogyan lehet feldolgozni, mire lehet használni. Külőn-külőn természetesen számos megoldás ismeretes mind a betonalapanyagok terén, mind a hulladék újrahasznosítás területén, de szelektálás nélküli, nagy mennyiségű hulladék felhasználásra úgy, hogy abból hatalmas mennyiségben felhasználható termék legyen, aminek az előállítása ráadásul még egyszerű és olcsó is, nem ismerünk példát, vagy kítanítást, hiszen akkor nem lenne világszintű probléma napjainkban a hulladékok kezelése.

A hulladék újrahasznosításában költséges és bonyolult folyamatokkal, a betontermékek gyártásában pedig specializálódott, leggyakrabban az adott célra gyártott töltőanyaggal találkoztam. Egyetlen szabadalmaztatott, vagy közismert betontermék előállítási eljárásnak nem célja, hogy nagy mennyiségű, a kész betonban nagy arányban, és sokféle hulladéktípust használjon fel úgy, hogy keverés után a hulladékot egyenletes eloszlásban tartalmazza. Mindemellett, hogy a kész termék, annak ellenére, hogy hulladékot tartalmaz, nem szennyezi tovább a környezetet, és a hulladéktípusokat akár vegyesen is tartalmazhatja.

A megotóöndo feladót lényegében abban állt, hogy a hulladékokból, akár szelektálás nélkül, egyszerű előkezeléssel, ami esetenként csupán a hulladék aprítását jelenti, minimális költségráfordítással legyünk képesek betont készíteni, összekeverni a cementtel és vízzel, úgy, hogy a hulladékszemcsék anyaguktól függetlenül összetapadnak a cementtel és azokat a keverék arányos eloszlással tartalmazza, illetve a keverék készítéséhez homokot, és sódert nem használunk fel így előállítunk egy olyan építőipari terméket, ami nagy mennyiségben felhasználható, termékként értékesíthető, újrahasznosítunk vele máshogy nem hasznosítható hulladékot, és egyúttal kiváltunk olyan rohamosan fogyó, és nem megújuló nyersanyagot, mint a sóder, és a homok.

Találmányom lényege, egyben a fefomerésem, hogy a cement, víz, és adalékként vízben oldódó polimerek megfelelő arányú elegyébe, a legtöbb fajta, aprított hulladékot arányos eloszlással lehet belekeverni, úgy, hogy a betonkeverék 50 - 80% -ban hulladékot tartalmaz, kiváltva a homokot, és a sódert.

A találmányom szerinti betonkeverék egyszerű, hagyományos beton készítéséhez használatos eljárással összekeverhető, bármilyen, beton készítésére alkalmas eszközben úgy, hogy a cementet és a vízben oldódó polimereket vízzel keverjük, ehhez a folyékony keverékhez adagoljuk az aprított hulladékokat, majd a kész betonkeveréket a hagyományos betonhoz hasonlóan használjukfel.

A találmányom szerinti eljárás során a vízben oldódó polimer hozzáadása biztosítja, hogy a keverékben a különböző anyagú hulladékszemcsék összetapadjanak a cementtel, és az így készült hulladékbeton megfelelő szilárdságú, és a hagyományos betonokkal megegyezően felhasználható legyem A polimer adalék aránya a cementhez képest a felhasználni kívánt hulladék mennyiségétől, és attól függ, hogy a hulladék nedvesítés szempontjából hidrofil, vagy hidrofób tulajdonságú -e, mert a kísérletek alapján nagyobb mennyiségű hulladék esetén, valamint a hidrofób hulladékok keveréséhez is több polimer adalék hozzáadására van szükség.

A betonkeverek készítésénél a vízoidékony összetevőkhöz adagolt víz mennyiségének optimalizálásával érjük el, a huliadékszemcsék arányos eloszlását a keverékben, ezért a víz adagolására különösen ügyelni kell, túl kevés víz hozzáadása esetén a keverék morzsalékony lesz, túl sok víz hozzáadásakor a keverékből a víz elfolyik, és a találmányom szerinti keverék legfontosabb tulajdonsága, hogy a keverékben a hulladék egyenletesen oszlik el, nem tud megfelelően megvalósulni. Ugyanakkor a víz adagolásánál szintén figyelembe kell venni, hogy a nyersanyagként felhasznált hulladék nedvesítés szempontjából hidrofil, vagy hidrofób tulajdonságú ~e, mert a kísérletek alapján a hidrofil hulladékok keveréséhez több vízre van szükség.

A találmányom szerinti betonkeverék kiválóan alkalmas betoncsalád készítésére, melyek aztán az alkalmazott hulladék fajtájától, és alaptulajdonságaitól függően az eddig ismert, hagyományos betonok helyett használhatóak. Az így nyert hulladékbetonok (betoncsalád) általános jellemzői, hogy szilárdak, nem morzsolódnak, vízzáróak, ezért a csapadék, folyó, tenger, vagy talajvíz nem moshat ki belőlük semmilyen, esetlegesen veszélyes anyagot. Illetve tűz hatására a hulladék szemcsék közti részeket kitöltő cementes anyag meggátolja a lángok továbbterjedését. Térfogatsűrűségük a felhasznált töltőanyag térfogatsűrűségétől függően változik, és a hulladéktípusokat akár vegyesen is tartalmazhatják. Sőt, az így elkészült betont ledarálva, vízben oldható polimer és/vagy cement, és víz hozzáadásával ismét beton készíthető belőle, ez a folyamat akárhányszor ismételhető. Ezzel az egyszerű eljárással a hulladékok újrahasznosítása lényegesen leegyszerűsíthető, az építőipar pedig egy olcsó, sokrétűen felhasználható alapanyaggal gazdagodik.

Találmányom további előnye, hogy az építőiparban a betongyártáshoz óriási mennyiségben felhasznált sóder és homok további bányászható mennyisége véges, ezek az alapanyagok már manapság is észrevehetően, folyamatosan drágulnak, ezek kiváltása új perspektívát jelent az építőipari nyersanyagokat, tekintve. Találmányom tehát mérföldkő az építőiparban, mivel egy nem megújuló nyersanyagot helyettesit a megújuló, és eddig önmagában problémát jelentő hulladékkal, mely ezáltal nyersanyagként használható.

Találmányom különlegessége, hogy a polimer adalékos, cementes, vizes massza kiegyenlítő szerepet tölt be, így fajsúlytól függetlenül bármilyen aprított hulladéktípust - akár vegyesen is - képes felvenni, mellyel egyszerű keverés után, egyenletes eloszlású keveréket alkot. Az így kapott betonoknak ráadásul a minőségük is jobb a hagyományos (könnyőjbetonoktöl elvárhatónál. Vagyis a beton legnagyobb mennyiségben használt összetevőit, a sódert és a homokot kicseréltem „szemétre, minőségromlás nélkül.

Kísérleteim során, melynek célja a megfelelő adalék kiválasztása volt, magam is meglepve tapasztaltam, hogy bizonyos polimerekkel készült cementes, vizes massza, az arányok minimális változtatásával képes szinte bármilyen hulladékot könnyedén, egyenletesen bedolgozhatóvá tenni a betonba, a. hulladékszemcsék fajsúlyútól függetlenül. Tehát még akkor Is egyenletesen oszlik el a keverékben minden Összetevő, ha azok fajsülya lényegesen eltér, vagyis nem úszik fel a tetejére a könnyebb térfogatsúlyú szemcse, (pl.: a Polifoam) és nem süllyed le benne a nehezebb, (pl: az égető művi kohósalak). így homok, vagy sóder nélkül, különböző hulladékokból készítettem betont, melyek olyan tulajdonságokat mutattak, ami egyáltalán nem volt elvárható, pl mindegyik meglepően szilárd, és nem lesz morzsalékony, még évekkel később sem. Ez már csak azért is nem várt műszaki hatás, mert a találmányom szerinti betonok átlag % részben hulladékból állnak. Ez legalább akkora eredmény költségcsökkentés szempontjából, mint a környezetvédelem szempontjából.

A találmányom szerinti betonban felhasználható szinte minden fajta aprított, 0,1 - 100 mrn átmérőjű szemcseméretűre aprított hulladék, melyben a szemcseméret a megadott intervallumon belül tetszés szerint változtatható, az adott betonban egységes, vagy különböző szemcseméret is felhasználható. Ilyen módon alkalmazható aprított autógumi, ahol az abroncsokból nem szükséges kivonni az erősítésül szolgáló acélt, és a szövetet, bármilyen aprított műanyaghulladék, ahol az esetlegesen nem műanyag összetevőket nem kell eltávolítani, bármilyen aprított fémhulladék, száraz, vagy nedves aprított növényi hulladék, például tűlevél, nád, bontott fa, aprított vegyes hulladék, mint például ami az autók bontásakor kinyert újrahasznosítható összetevők eltávolítása után megmaradt, aprított textílhulladék, aprított üveghulladék, illetve aprított és célszerűen közömbösített kommunális hulladék. Kísérleteim során minden olyan anyagból, ami annyira szilárd, hogy szemcsékre bontható, kiváló beton készült, tehát nem találtam olyan anyagot, amiből ne tudtam volna betont készíteni.

A találmány szerinti betonhoz szerves kötőanyagként felhasználható minden olyan homo-, ko~ és terpolimer, amely vízben oldható és/vagy diszpergálható, de nem tartalmaz, nem bocsát ki környezetre káros Illékony szerves szénhidrogéneket. Ilyen anyagok széles körben ismertek például: víníl-acetát, vinil klorid, telített-, telítetlen- és aromás szerves savak vinil észterei, vinilbutirál, etilén, akrilsav észterek, sztirol, alkil izocianátok, szilánok és szíloxánok felhasználásával készülnek, további szerves adalékok lehetnek polivinil alkoholok, cellulóz éterek és más védőkolloidok, ülepedésgátlók, képlékenyítők.

A találmány legáltalánosabb megfogalmazása tehát, hulladékbeton keverék, amely tartalmaz vizet, cementet, szerves kötőanyagként vízben oldható polimereket, és aprított hulladékot, úgy, hogy a keverékben az aprított hulladékszemcsék egyenletes eloszlással helyezkednek el, és a keverék a hulladékot, a sóder és a homok helyett tartalmazza.

Találmányom egy nem megújuló nyersanyagot helyettesít a megújuló, és eddig önmagában problémát jelentő hulladékkal, mely ezáltal nyersanyagként használható.

A találmány tárgya továbbá eljárás hulladékbeton keverék előállítására oly módon, hogy összekeverünk cementet, szerves kötőanyagként vízben oldódó polimereket és vizet, ahol a vízben oldódó polimerek, és a cement térfogat aránya 1:120 és 1:25 közötti, az így kapott kötőanyag keverék és a víz térfogat aránya 1:0,8 és 1:1,5 között van, majd az elkészült masszához hozzáadunk aprított hulladékot, ahol a cementes massza és az aprított hulladék térfogat aránya 1:2 és 1:8 közötti.

A hulladékbeton keverékben a vízben oldódó polimer lehet olyan homo-, ko~ és terpolimer, amely vízben oldható és/vagy diszpergálható, nem tartalmaz, nem bocsát ki környezetre káros illékony szerves szénhidrogéneket, ilyen polimerekek például a vinil-acetát és/vagy vinil klorid és/vagy telített-, telítetlen- és/vagy aromás szerves savak vinil észterei, vinilbutirál és/vagy etilén és/vagy akrilsav észterek és/vagy sztirol és/vagy alkil izocianátok és/vagy szilánok és/vagy szíloxánok felhasználásával készülnek, és tartalmazhatnak polivinil alkoholokat és/vagy cellulóz étereket és/vagy más védőkolloidokat.

A találmány szerinti keverékben az aprított hulladék lehet aprított autógumi és/vagy bármilyen aprított műanyaghulladék és/vagy bármilyen aprított fémhulladék és/vagy bármilyen, száraz, vagy nedves aprított növényi hulladék és/vagy aprított, vegyes hulladék és/vagy aprított textilhulladék és/vagy bármilyen aprított üveghulladék és/vagy aprított és célszerűen közömbösített kommunális hulladék, adott esetben a keverékhez adhatunk szennyezett földet, és/vagy egyéb ásványi eredetű anyagot.

A találmány szerinti eljárás során a vízben oldódó polimer hozzáadása biztosítja a keverékben a különböző anyagú hulladékszemcsék tapadását a cementtel, illetve a polimer, cement és víz aíkotta tejfölszerű massza biztosítja a hulladékszemcsék egyenletes eloszlását a keverékben, ezáltal az elkészült hulladékbeton megfelelő szilárdságú, és a hagyományos betonokkal megegyezően felhasználható lesz. A polimer adalék aránya a cementhez képest a felhasználni kívánt hulladék mennyiségétől, és attól függ, hogy a hulladék nedvesítés szempontjából hidrofil, vagy hidrofób tulajdonságú ~e, mert a kísérletek alapján nagyobb mennyiségű hulladék esetén, valamint a hidrofób hulladékok keveréséhez is több polimer adalék hozzáadására van szükség. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ha nagyobb mennyiségben, 1:5-1.8 arányban keverjük a cementes masszához a hulladékot, akkor a polimer adalék és a cement aránya 1:60-.1:25 között kell, hogy, legyen,, ezen belül, ha a hulladék hidrofób tulajdonságú, akkor 1:401:25 közötti arány előnyös.

A találmány szerinti eljárás során az cementes massza készítésénél a vízoldékony összetevőkhöz adagolt víz mennyiségének optimalizálásával érjük el, a hulladékszemcsék arányos eloszlását a keverékben, ezért a viz adagolására különösen ügyelni kell, mert túl kevés víz hozzáadása esetén a betonkeverék morzsalékony lesz, túl sok viz hozzáadásakor a keverékből a víz elfolyik, és a találmányom szerinti keverék legfontosabb tulajdonsága, hogy a keverékben a hulladék egyenletesen oszlik el, nem tud megfelelően megvalósulni. Ennek érdekében a keverésénél végig fenn kell tartani a tejfölszerű állagot.

Ugyanakkor a víz adagolásánál szintén figyelembe kell vermi, hogy a nyersanyagként felhasznált hulladék nedvesítés szempontjából hidrofil, vagy hidrofób tulajdonságú -~e, mert a kísérletek alapján a hidrofil hulladékok keveréséhez több vízre van szükség, ilyenkor a kötőanyag keverék és a víz aránya előnyösen 1:1,2-1:1,5 közötti, a kötőanyag massza optimális nedvességtartalmának visszaállítása érdekében.

Az optimális vízmennyiséget úgy lehet beállítani, hogy a cementes massza készítésénél az adott hulladékfajtához szükségesnek ítélt vízmennyiség minimumát keverjük a vízoídékony összetevőkhöz, majd a hulladék hozzáadását követően keverés közben lehet még pótolni a vizet szükség szerint. Amikor egy adott hulladéktípushoz beállítottuk a megfelelő vízmennyiséget, azt a későbbiekben már a cementes massza készítésénél hozzáadhatjuk.

A gyakorlatban, a kísérletek során és a hulladékbeton minták készítésénél a keveréséhez hagyományos betonkeverőt használok, és az összetevőket egy. 10 literes vödörrel mérem ki, ezért a kiviteli példákban is ez szerepel.

A találmány többek között a következő kiviteli példák alapján is előnyösen megvalósítható:

1. példa: Kerékpárút építésére alkalmas betonkeverék

Keveróben cementet elkeverünk vínil-klorid, etilén és vinil-laurát keverékéből álló adalékkal 25:1 vödörhöz arányban, ehhez a keverékhez 1:1,2 vödörhöz arányban vizet adunk hozzá és az elkészült masszához. 1:6 vödörhöz arányban fokozatosan hozzá adagolunk aprított autógumit, és a hagyományos beton készítésével azonos módon összekeverjük.

2. példa: Térbeton építésére alkalmas betonkeverék

Keverőben cementet elkeverünk vinil-acetát és etilén keverékéből álló adalékkal 30:1 arányban, ehhez a keverékhez 1:1,2 vödörhöz arányban vizet adunk hozzá és az elkészült masszához 1:3 arányban aprított és közömbösített kommunális hulladékot, és a hagyományos beton készítésével azonos módon keverjük.

3, példa: Zajvédő fal építésére alkalmas betonkeverék

Keverőben cementet elkeverünk vlnll-acetát és akril-észter keverékéből álló adalékkal 40:1 vödörhöz arányban, ehhez a keverékhez 1:1 vödörhöz arányban vizet adunk hozzá és az elkészült masszához 1:4 vödörhöz arányban vegyes hulladékokat keverünk, aprított üveg, szárított és aprított növényi hulladék, vegyes aprított műanyag hulladék, aprított és közömbösített kommunális hulladék, aprított pollfoam hulladék, kohósalak, és aprított vegyes gépkocsi hulladék egyenlő arányú keverékének formájában, majd a hagyományos beton készítésével azonos módon összekeverjük.

Claims (8)

1. Igénypontok

   1. Hulladékbeton keverék, amely tartalmaz vizet, cementet, szerves kötőanyagként vízben oldható polimereket,, és aprított hulladékot, azzo/ Je/temezve, hogy a cement és szerves kötőanyagként a vízben oldódó polimerek térfogat aránya 120:1 és 25:1 közötti, a vízoldékony kötőanyag keverék és a víz térfogat aránya 1:0.8 és 1:1,5 közötti, a cementes kötőanyag massza és az aprított hulladék térfogat aránya 1:2 és 1:8 közötti, valamint a hulladék apríték mérete és 0/1-100 mm.
2. 2. Az 1. igénypont szerinti huliadékbeton keverék ózza/ jellemezve, hogy vízben oldódó polimer adalékként olyan homo-, ko- és terpolimereket használunk, amelyek vízben oldhatóak és/vagy diszpergálhatóak, mint a viníl-acetát és/vagy vinil kloríd és/vagy telített-, telítetlen- és/vagy aromás szerves savak vinil észterei, vinilbutlrál és/vagy etilén és/vagy akrilsav észterek és/vagy sztirol és/vagy alkil izodanátok és/vagy szilánok és/vagy sziloxánok felhasználásával készülnek.
3. 3. Az 1. igénypont szerinti hulladékbeton keverék azzal jellemezve, hogy sóder és/vagy homok helyett aprított autógumit és/vagy bármilyen aprított műanyaghulladékot és/vagy bármilyen aprított fémhulladékot és/vagy bármilyen., száraz, vagy nedves aprított növényi hulladékot és/vagy aprított vegyes hulladékot és/vagy aprított textilhulladékot és/vagy bármilyen aprított üveghulladékot és/vagy aprított és célszerűen közömbösített kommunális hulladékot és/vagy szennyezett földet, és/vagy egyéb ásványi eredetű anyagot használunk fel.
4. 4. Eljárás az 1. igénypont szerinti összetételű hulladékbeton keverék előállítására, amelynek során vizet, cementet, szerves kötőanyagként vízben oldható polimereket, és aprított hulladékot keverünk össze, αζζαί je/temezve, hogy betonkeverőben összekeverünk cementet, és szerves kötőanyagként vízben oldódó polimereket 120:1 és 25:1 közötti térfogat arányban, az így kapott kötőanyag keverékhez vizet adagolunk 1:0,8 és 1:1,5 közötti térfogat arányban, majd az elkészült masszához, hozzáadunk előkezelésként 0/1-100 mm-re aprított hulladékot, úgy, hogy a cementes massza és az aprított hulladék térfogatának arányát 1:2 és 1:8 közöttire állítjuk.
5. 5. A 4. igénypont szerinti eljárás hulladékbeton keverék előállítására azzal jellemezve, hogy amikor a betonkeverékben a cementes massza és a hulladék térfogat aránya 1:5-1:8 közötti, akkor a vízben oldódó polimer adalékot a cementtel előnyösen 1:60-1:25 közötti térfogat arányban keverjük.
6. 6. A 4. igénypont szerinti eljárás hulladékbeton keverék előállítására ózza/ jellemezve, hogy ha a betonkeverékben a hulladék hidrofób tulajdonságú, pl: nedves növényi, vagy műanyag, akkor a vízben oldódó polimer adalékot a cementtel előnyösen 1:40-1:25 közötti térfogat arányban keverjük.
7. 7. A 4. igénypont szerinti eljárás hulladékbeton keverék előállítására azzal jellemezve, hogy hidrofil tulajdonságú hulladékok esetében a vízoldékony összetevőkhöz előnyösen 1:1,2 - 1:1,5 térfogat arányban adagoljuk a vizet, a kötőanyag massza optimális nedvességtartalmának visszaállítása érdekében,
8. 8. 4. igénypont szerinti eljárás hulladékbeton keverék előállítására azzal jellemezve, hogy az aprított hulladékot sóder és a homok helyett alkalmazzuk és azt a masszában arányosan oszlatjuk el/szét.