HU230687B1 - Talajjavító és kondicionáló cella, valamint eljárás annak előállítására és talajba juttatására - Google Patents

Talajjavító és kondicionáló cella, valamint eljárás annak előállítására és talajba juttatására Download PDF

Info

Publication number
HU230687B1
HU230687B1 HU1100317A HUP1100317A HU230687B1 HU 230687 B1 HU230687 B1 HU 230687B1 HU 1100317 A HU1100317 A HU 1100317A HU P1100317 A HUP1100317 A HU P1100317A HU 230687 B1 HU230687 B1 HU 230687B1
Authority
HU
Hungary
Prior art keywords
cell
soil
shell
cells
conditioning
Prior art date
Application number
HU1100317A
Other languages
English (en)
Inventor
László Endrődi
Original Assignee
László Endrődi
Priority date (The priority date is an assumption and is not a legal conclusion. Google has not performed a legal analysis and makes no representation as to the accuracy of the date listed.)
Filing date
Publication date
Application filed by László Endrődi filed Critical László Endrődi
Priority to HU1100317A priority Critical patent/HU230687B1/hu
Priority to EP11800252.6A priority patent/EP2588564A4/en
Priority to PCT/HU2011/000058 priority patent/WO2012001435A1/en
Publication of HUP1100317A2 publication Critical patent/HUP1100317A2/hu
Publication of HU230687B1 publication Critical patent/HU230687B1/hu

Links

Landscapes

  • Cultivation Of Plants (AREA)

Abstract

A találmány tárgya talajjavító és kondicionáló cella, valamint eljárás annak előállítására és talajba juttatására, amely cella (1) a gyökérkörnyezetnél, alakjánál, méreténél fogva és a talajbani térállásától függően vizet tart meg, illetve levegőztet, a cellafal (2) anyagának megválasztásától függően adott esetben tápanyagot is biztosít. A találmány egyrészt talajjavító és kondicionáló cella (1), amely nem nedvszívó, vagy nedvszívó anyagból készült cellafallal (2), és a cellafallal (2) határolt belső térrel (34) rendelkezik. A cella (1) összefüggő határolt belső térrel (34) és kettő nyílással (3), sima és/vagy rücskös felülettel rendelkező íves csövecske, adott esetben fél tórusz héj, vagy a fél tórusz héjhoz hasonló kialakítású. A találmány továbbá talajjavító és kondicionáló cella (1), amely nedvszívó, vagy nem nedvszívó anyagból készült cellafallal (2), és a cellafallal (2) határolt belső térrel (34) rendelkezik. A cella (1) összefüggő határolt belső térrel (34) és egy nyílással (3) sima és/vagy rücskös felülettel rendelkező tálkás, kagylóhéj formájú, adott esetben félgömb héj, lapított félgömb héj. A találmány továbbá eljárás talajjavító és kondicionáló cella (1) előállítására, melynek során keverőtartályban a cella (1) anyagát képező anyagokat, kötőanyagot, és adott esetben a bedolgozandó talaj (16) frakcionálásával keletkező talaj por frakcióját (23) mint töltőanyagot egy tartályban ismert módon keverőegység (27) segítségével összekeverjük. Ezt követően a cella (1) anyagát képező alapanyagot présgépbe, előnyösen csigás présgépbe (28) helyezzük, ahol az alapanyagból a cellát (1) kialakítjuk. Ezt követően a még nedves, földnedves állapotú cellákat (1) szárító (29) segítségével kiszárítjuk, vagy adott esetben kiterített állapotban, szellőztetett térbe helyezve hosszabb időn keresztül kiszárítjuk. Ezt követően a kiszárított cellákat (1) zsákoljuk, és igény szerint felhasználjuk.

Description

Talajjavító és kondicionáló cella, valamint eijÁrás annak előállítására és talajba juttatására \ találmány torosa taloiíasuo ex koteheionató edlo. salanntn dsaioo unnak doaliuaxom ex tda, μ* .n xen m «· kde * x'oku\e e<ea e \μηΐ wKkn1 , < χ. χ αυ,,ίυι moll lsétől tüegoon svet tan meg illetve lesege.net, celláiul .rgagarak meg\aínxdu.x,ud e'.ggeen adott esetben nmanxacm te ηηκοχη
A talajban a víz elsősorban kapilláris erőkkel kötötten található, és a kapilláris poteneiájú vízmennyiség a kapilláris méretik átmérőjű pórusokat tölti tói. Λ talajban a vizet a kapilláris CiOn lóul égvén erek tx kőnk 1 esahha a \ie egy ?ex.'e η>κ·;ι lonodd ,t talaikollvidokboe, a min szilárd felületen kialakuló kötési energiák <mann\ poMsuiail pedig mai óban nagyok hogy a felülethez tónöu ve a nöwm χ/áot.tm inat aitalahan nem hoz/átórhetm lebehetö, vagyis a növény a víztélvélel hiány miatt hervadni kezd. A porózus szerkezetű talaj elemeknél ugyanez, az effektus lép föl, még ha nagy a vízfel vevő felület is, de a növény számára nem hozzáférhető a víz. és a pórusokban nagyon magas a íélhleten kialakult mátrix potenciái. A növények tehát a hervadáspont értékénél kisebb erővel kötött, az un. felvehető vízmennyiségei tudjuk huo/norit.no l 1 \.am<\ \,m e' a km,ura omüue''Ura\on! Vsu; < éri a · i.o<\ amazonéi ti'te'i ilie kega av üv ü\ u, e ηκ n x< \e.odie e . daf Ionok M'o \u !
ásványi anyag készletének egy része tehát kolloidokhoz kötött, más része a talaj vizes fázisában oldott állapotban (talajoidat) található.
Amennyiben hosszabb időn keresztül elmarad a légköri csapadék, a gyökerek a nedvesség tornyába növekednek Α.,η.ΐ tJ.uon a v'aketz,.í aásekedese megaperMtl, mindinkább szétterül keresve a még nedvesebb talajrétegeket. Ilyenkor a növény a talajból felvett íoparoagov \ret a pAvi.z tíroek.'.n ondnto, nem |'„dt$. a oe\>.-.tv t.U.ts tokm ros étnek föilödősére,
A növénytermesztésben a talaj vizmegtartö képességének, levegőztetésének növelésére a K'kkv koron exu ? roeeron ea'.ibttoö agrog ^annlatomot, drororoeh petittel eKknwoak A tápanyag elkaettsagat a troronyeh pl. muuaaya gumóimtól, ea mikroelemek tőidbe juttatásával oldják meg. Λ talaj pH értekéitek beállítására, igy elsősorban csökkentésére eitroíusavus vagy salétromsavai vizet használnak öntözésire. A fentiekben említett alkotók léidbe keverésének hátránya, hogy kötőn-külön vannak jelen a növény gvőkérkömyezetébeu c- ig'iitk’. V'-ak mro V, knu-áta a mum-ron kútfői \wh,<v hamv >, l/i\.to\e. a növény >rám na horouromaOkutni Alkalmazna! taprudarok.>,at, v így olyan megoldásokat ahol a műtrágya szemcséket bevonattal látják el, hogy ennek hatására egyenletesen oldódjon ki a szemcséből u tápanyag a víz hatására, de önmagában igy még nincs megoldva a talaj levegőztetése és vlzmegtartása a növény gyökérzeténél
A. mi nedves talajban, levegő hiányában a növény nehezen táplálkozik, a töl tömör, lazában talajban is levegöhiánnya! küszködik a növény, és ugyanakkor a viz is nehezen talál járatokat. Levegőtlen talajkőzegfen a mikroorganizmusok élettere korlátozott és hasznos átalakító tevékenységűk nem szolgálja a gydkérkömyezetet. A megfeleld nedvesség a gv,Aetkoroxorown a t,maioapoL .vahtlaani o\ otdoda* a \aloro a uxv
A káros sóktól, anyagoktól ütemes talajban a gyökérktírnyezet akkor optimális, ha a megteleiö mennyiségű levegő, tápanyag és viz együttesen van ieien. Amennyiben biztosítjuk a levegő, tápanyag és viz együttes jelenlétét, a megfelelő kémhatása közegben, akkor a növények ι>,ίΤ.ο, k» ekurmkemue u nt rock a uOkuvou ro οϊΟ'ο.α,Α Aune'fe r
A technika adusa '•zesmt a Γ>Γ Iö; mfe' kor-oteteh $ ütni neont sruKdahm beieleutes óban sroromi mamii,ttutno\ö nmedet, amobve- eg\uvt nyitón oorusn, nem egetek asxams uv>ag.ot hutai máznák, és képesek a viz és a tápanyag ésAagy a oovekedés-serkeutők reverzibilis adszorpciójára, másrészt kötőanyagként ásványt is tartalmaznak A granulátumot oiohuas rol rot tokit', kit gat Izsókban e* egyCt speeiJta kero »e'okm taros, h kseroin,növények növekedéséhez, használják. Előnyös anyagok; tartalmaz egy ásványi töltőanyagot és egy szerve* töltőanyagot. Tártul mazhat egy lúgos vagy egy savas kompozíciót ti túl \ U< <, x < e rop.e.nos* Ζί'.,',χ trororods.χ -e \eiroVx\ S<ote\ >. nen 0 t ,Μποι vkalenotesi ?Ίύιηιη) Γοΐν/ns sreskeroot \ koVam.u, kuk>no\en eennuó ?-?*'> tömeg’kk-ban (különösen 7-10 tömegfebanl van jelen. A hía dozöanyagot papírpépböl. a papit' és bentonit előállításúkor keletkező hulladék anyagbők sárból, kavicsból és homokból állítják <.'s\z<, o'-kb teroegfehuo vrotot'vron éö-ob meny>%-r,en A s'ero's tnkronyageí komposztból, humuszból és/vagy szennyvízből állítják össze. A pH-szabályozó komponens a k.üetum-k:i!holtak \ tapaorotgokut nitrogént, fészkűt, kuhmnef oroupy magúé.-.untot ! ί-1' «-« ke\ i. k ' ‘ ’< I e * t \ <.
A BU 204485 lajstromszámú magyar szabadalom mard hatású, granulált növényi tápanyag készítményt ismertet, amely természetes polimer alapú hordozóanyagot, bUt, P.AM, K.$Ö hMuhm ’W'.H’rö on re e\ enktoelemeket ',όΗλ \ ke\, tané' ;U Ά?
tönteg% regenerált cellulózt - vagy adott esetben természetes polimerrel, előnyösen
Mmv’nrewl mcde>iet', uguamh eellak<- - és 10' 15 törneg% vizet tartalmazó, 2*4 mm szemeseméretü, 200-350 g/dto* halmazsűrüségü, 8-10 g/nr fajlagos pórusiélületü mikropórusns cehulózgyöngy hordozót, és kapszulázott ads'zorbeáh formában 3-28 tömegéi mtrogén-, 3-14 tömeg% PíOe(3*21 tömeg% KxOtartalmú, 5-10 tömeg% makróéiemet, ΙΟΙ 5 tenv fo\- konmlev íermabso Ivv* miktov lemet, > é-ey tömeg-',' \>. e; «,·. a,imt es<. tben 0 b 14 témeg% stabilizálószert tartalmazó tápanyagoldatbói vagy diszperzióból áll, ahol a m krt*poorte4 Η»Μο , ev , ',;, megoldat \, g?, ib\?,\,ete ke-', ft, fomee,n,uv,e ', a d:b
A 'üUUe '8 to b-- betel' $ jí.hs upue \ ebudato'i be eleme' \ ei\b en,r,et Λ bejek nte-ben emple üag>a telis.'' tevecn velotty tud íocmaiura s.tn ki dukirtu és fen^-vhebet', egy átmenő lyukkal un triíárta λ tragya h;n,ko\ .t trágyák hapn-mkáttuk ',ts tt,oaban. mer', b„p ,' ,tn t, to-ea a gyeket b-auebe pmisx„ a uagvét arattak heey a t;ae,ya önmagában megáll a talajban. A gyökér elrohadásának elkerülésére a keletkező káros gázok az átmenő lyitkon keresztül a küké légiérbe távoznak Mivel n iragya önmagában megáll· é.s tartósan be van szúrva a talajba, alkalmas annak a gyem itatásnak a megakadályozására, hogy a siz bejusson az átmenő lyuk belsejébe·, és ezáltal a taiajbaktériumok hajlamosak legyenek elszaporodni.
Λ fent ismertetett és alkalmazón megoldások hátrányai éppen a porózus szerkezetben jelentkeznek, ugyanis például az égetett agyag golyó és a duzzasztott pcrik esetében a vízzel való téhöllöUésük egy hússá folyamat, főként, ha a golyókat teljesen körül v<szl a viz onkd-d ,jg\,mn sAenhv: a lebegő b,-- ’<uuf a potusokbi !| t ο- n betonul t' i/, ez a víz a növény számiba közvetlenül hasznoshhatalian, mert a pórusokban már olyan magas a mátrix potenciál, azaz a felülethez kötődön mono v izrétcg. Itt a gyökér nem lér hozzá a h’, nen t ’t \e ni \iíK rcAb t',1 \,o \„(' /- u v b ’ o, >ft <, nobin/ts. agy,mis egy tyut poróeu'' '.eestovei «ott hi.Uosnia a hasznom baktériumoknál és gomhuknö, az elet fekete eket Μνΐυύ,νρ uog, ,i -.evetnek e, pg elemek,·, Otio\ állapéiban bidmtólódsa tudják felvenni, és ezeket a baktériumok, és gombák élettevékenysége is bieto'-’ha ' tu,> a ιχηυη g'-eker/de vasas nedvet wvt ki maga kosé t f ,ιρ,ηο ,n;ek ienizálására.
A találmány szerinti megoldás kidolgozásakor célkitűzésűnk egy olyan talajjavító és tí'Udiei'utaló megoldat ienetovust veti, amely namom.rtekKu nöx .ü ,t nóx eny u-rmcle-ae e,rt t e i...... ’ < rödti képesei e, „íny,? \ ateies te U oe <„ο m, gmaiads-m e\ \,m\ a telő krvt le'epas sónké det megtt ed \al.eaeair levelit, a ólaiban levő mikroorganizmusok és gombák életterét, és csökkentse a télhasználásra kerülő műtrágya és viz mennyiségét, valamint lassítsa a talaj kilúgozódását és csökkentse a talasmunkára vdi,oü eee,Kt,n e1' ('Λίιι fe,s ,v \'ot, ,d,t esve,f o<kva‘\ *<λλ e„ a helysemen teb-rtuhum lee-.ea \ '(ΐΡ'Ίΐιη ' u x -neeer1?' m ebe- bkot n ό \ nk bocs _ \ i.ns5noi ocm vagy oc.b.s. ου u-maghd kc\,odi i.elUfoikd. es a '„dküJdal batatoh bdsi· tersei renddkezo eddi d\ módón alakítod. ki hogv a '.cl'.< O'S.'elbggo h.dan>k bedé tenel es meg''.''ardnhuto mtlassal. elomoseu kenő nYitasöd icnddhozo h<?s esóv^ske. .tömi esetben lel smo\,· hej. vog> .t lel tömsz hejhoz h.iaonlo. vagy lálkus. kagyló he; lonnant adott esetbet! félgömb bej, bppi'tt Idgotnb hét sunluktlnsu alakzat amdv cella falu smaa es vugv ttks\e< ídu’ettd nődd kézi L akkor .1 kön.Olt ed derheto
Velistnerlük továbbá, hogy ;.t cella előállítására keverőtanályhan a cella anyagát képező aeyugokai, kötőanyagot, cs adott esetben a bedolgozandó talaj h-akdonáiádda! keletkező talaj por irake tótat alkalmazüntník, mehet mmi söhoímsazét egy kcvcrotartalvban mmert modort \s.\e!<\'a5\eg. segöscccse o wkeveu'nk mag4 v/t so^eteen ,1 >.d.'. anyagai H'po.o alapanyagot présgépbe, előnyösei-! csigás présgépbe helyezzük, ahol az alapanyagból a kívánt alakú cellát kialakítjuk, majd ezt követően a még nedves, löldoedve-s állapotú cellákat szántó segítségével kiszárítjuk, vagy adott esetben kiterített állapotban, szellőztetett térbe helyezve hosszabb időn keresztül kiszárítjuk.
Felismertük továbbá, hogy a cella előállítása történhet kémiai vagy fizikai úton, eso-agy levegőit szilárduló, vagy hidraulikus ütőn létrejövő kötést létrehozó technológiával. Ezen túlmenően felismertük, hogy a cella talajba juttatása történhet a növény, vagy mag. gyökér környezetébe, annak elültetésekor hagyományos kézi módszerrel, vagy gépi úton. Felismertük továbbá, hogy amennyiben a cella a növények vagy magok bármilyen beültetése előtt, a irdal ' -Ό,ο 0 gK v \ett i X ,UVO> iMt UksOl C \P\ ÖtsdOn O
Λ találmány whd Ktlajiuvnó cj kondidénak» cella, amely nem nedvszívó, vagy nedvszívó ao^bol kvs\d rdkzbdd, e- .» 'diaiadul dmmd4 bdvo urd icieelkc »' \ ^edi » s<.'„tr.ggo hűtőről»' belső ie»rel es kettő nvdm'sul. sima es vagy ttk^kos teUikud lemldkezo 'CoL a, ott vsetóo > \ 10 a Au \ mv a .öle i’s tó lazáimról .\<' >,» <.
egyenes kialakításé csövecske.
A találmány továbbá taiajjuvdö és kondicionáló cella, asndy nedvszívó, vagy nem nedvszívó mv.igbo4 kzszalt ,dkdaikt, C\ a <duitdl.il nemed Adu isiid ioikk? d, \ sdb összefüggő határolt belső térrel és egy nyílással sima és/vagv rücskös felülettel rendelkező tálkán. kagyló héj tormáid, adott esetben félgömb héj, lapított félgömb héj.
A ndáltnutn szerinti 1 din egy lehet''ege? további előnyös cedzerü kialakítása ésétoó nyílása.
4 így nyöastí lap-ioít, s/ukiAit indusként várniuk kialakítsa,
A '.ui.úm,my s,ennn >.dlo egy IdtctvcgO'-' tovább' előmos lodzetu kiuiokdU'a eseteit a ksA \zoο ,ms,,gu cella iupunvaggul, pH -'/.sh.dv/ev.ü üosstoti v (oiakrunv \?<nntt 1 dia ,,v Lhcrscgs’z levd'd eloujoz cc'szcoi fid ik.t<í' i cs.ion a eePu anyaga kötőanyag, vagy kötőanyag és töltőanyag kombinációja
Λ ulahoany szerion cella anyaga egy további előnyős célszerű kialakítása esetén agyag, vagy .ceten tgvages s.mv Aduit λ tuae\ ' e t u, v t .. v>xxtbb fem' m, v i s eraxt e' c' u'vtta«.
perlit, vagy égeted perli!, és/vagy alginü és/vagy kötőanyag, vagy ezek keveréke.
Λ takdm.nsv' swnü idd egy ebmyos eélsutn clk,tinta, veui esetevt a cellák Utlayavitők x'vkdei anv?x„naf, adott ecetbe?· itugsnv'.d. es vagy tőzeggel. e.svagv duzzasztott perlmd év \<g=\ egetek agy aggok, ev sk.o d együtt lattanuk k,
Λ találmány szerinti cella mikroorganizmusok hordozójaként való alkalmazása esetén, a vC!a>e '.koesio f msosk ti sevcv n*. o\A utuhn rm továbbá eljár t\ talaumtte m kondieme tfo telki elő dltuisata toeiyacs sotan a eeba .-.nyugat fet^/o anyagokat, kötőanyagok es .««ott esetben a bedelg-nA-auk4 talaj tr t\esorak'.s,nal keletkező eda? por irahetójui, unni tohoaoy igot egv kevetótartalylvm t.stnen módén knetneguK’g segttsegesel ősszel e\ettek Ízt kövemen a cella anyagai kv.j'v.zo n\n»\«»pe p' soeo „ o\ 'vo vo ,s ^as g,v,sgepbe ίο^ν- k tbc ,,4 Ί pamavhe e<el.n kalakútok 1 at kévetőin a meg nedves löidnedve-* állapotú v-dliktt szusro segásegesektszaríituk, vagy adott e-eíKn kiterített állapotban, szellőztetett űrivé helyezve foszariituk
Λ találmány továbbá eljárás Uhpavbő és kondicionáló cella előállítására, amely eljárás sorát? a cellát levegőn szilárduló vagy hidraulikus álon létrejövő kötést létrehozó technológiával állítjuk eto.
\ t.i,,mratj\ tovóbb,? eh rms utó nőtte es kondtemeató»ella tál ubo mn.-.tóse.v, sin vad -» un az cl készített és kiszárított cellát a növény vagy mag gyökér környezőiébe, annak elültetésekor helyezzük eh hagyományos kézi. módszerrel,
Λ i.ikdtnao', íov tóba ebára- saíujhntto es kondicionáló cella, lábúba httiuíásara, melynek sor<m az elkC'V'Réti es kts/attb-t' cellát a nevem, vagy mag gyökér környezetébe, gépi úton hdyvzeUk el \ taLhtiárv továbbá dj.tms ialapovno es kombemmtfo (.éltlakúba tutintóKtta, ntvlvnel mmn a talajban a növények vagy magok bármilyen beültetése előtt, a talaj felső rétegébe bedolgozzuk ;t cellákat, adott esetbe?? 2-SÖ cm mélységben, \ tótóhnunv s/ernni eh mts további előnyös <\riszeru alkalmazása esetén az adóit esetben nomokos, omagns, löseös, ktlugo/oxlod, uttvényuntueszatóte nen .dkahnts talajba cellát,, v mánián n>v ihb* tiké',?,no 'au.avmk, udett esetben imkrootgam*másikat &o.m.b»K«t
X. 'ri xV.lt' n 1 11 il f ) 'V
A
A. foiáhbány gzerinb Afogöfoásbá: teyfobbíábbáb á fbtelékéh ábtek ntepíán wwwöWí \c 1 .font a tel,ríván! Ox’f-uti >J1„ vgy lehctscgxs Jv«m>s meg! tk uemt A get áhrázoljg.
\ 2 tbm a tehfotens .<eong ,foln ee? ux^ík lebets, ge^ ei<tiho> u'eg'se.o'tecs.cuk ac'et, képei ábrázplja., t , nm Livénti! s e a ‘ ,κΐ swl A te e t\ m to\„bu lene <> e\ ,χ.χ imu· ábrázoltuk stázetben,
A 4, ábrán: a foiátoásry szerít-ti eeik Ainlókhásáttak égy további leheiseges teégvMótefosái •ábrázoltuk nézetben, ,V ς ábrán a/ 1. afo tn bustet.netí cellát .ti m/ohtö· t t Kabar, cg! fobetergío ’.A t tesuket. metszetheti.
A «' abian r. ', ,tfo nr kentet mm ceten thrnrehok ,< nMp.te. <.m mtabb. k-betsegetétáilásabbA biefozetbeb,
A 7, ábrán áé 1, ábrán hemnfoíört éélW ábfázölífte á íg lej bán, AyAbéí'bbrnwéétbgín egy g'betxegev téfálkisakoi, ne. Évűben
A d. ábrán a teláitbáby szerinti gélig kMgbűásáegb egy íovábhl lehetséges megvalósítását .tbm. ,'kuk ne. Ubcn, \ 9 abnm a ml tereee, ís-nts \ukt knVtakibn.tn.tk -, te muthte icüu'tepes nngxah-MU.n ábrázoltuk nézetben.
A 10. ábrán a cella gyártásának egy lehetséges gysnás; megvalósítási folyamatábrája látható.
\ 11 abmn a tokthnuny steunn vula hebs.nnen gnun** do.ühí.éam es t.'tefot taton,tmra szolgain getom és béóelgeee szerkezet egy lehetséges ki,tkikü,r\,ü «bmztütok.
V ’ ebm ,r'„rí fO<ms οοικ ' <,Jte. vj tehete^te Romos m;,' , es uj.' u rezeit Amet ábrázolja. Az ábráin látható a nem nedvszívó, vagy nedvszívó anyagból készült 2 cd leteltek és a 2 cellaiaííat határolt 34 belső térrel rendelkező 1 cella, amelynek geometriai kialakítása ez esetben egy íves csövecske, adott esetben egy léi tömsz héj kialakítással. vagy a tél tömsz bei geometriát abs/othuz hasonk* Matek κΆοη Λ? t edta , 4 vouagsngo 2 edlti.ütet, Itn téten két -darab 3 nyílással rendelkezik..
\ „' nhm a tel tenam teermti t ve te eg! mamk iehUteges elonsoe ney.sabx’t.é.uxik nrzeo képét ábrázolja. Az ábrán látható a nem nedvszívó, vagy nedvszívó anyagból készült 2 cellafallal· és a 2 celiabdlal határolt 34 belső térrel rendelkező I cella, melynek geometriai kialakítása ez esetben az 1. ábrán bematatott íves csövecskéhez hasonló módon került ks.foibo.or.s bz e^ctKo u.’onhm ,s ? t Aknáiké kutefotob 1 cehe, eg! ' mulass d es egy 4 szűkített nyílással lett kialakítva. .A 4 szűkített nyílás elősegíti, hogy az I cellába befolyt viza kisebb felületű 4 szűkített nyíláson keresztül nehezebben párologjon cl, így ez a megoldás 'i.íuunh tdots keresztül betevósz a ne\eo\ ολοΜόοο. sz.e.n.no a svet. nusel uuk a n! hasra xortetozodsk a kjparoigasi tételéi.
A 3. ábrán a találmány szertan I cella kialaknasának egy tovább* lehetséges meg!alosttestn ábrázoltak nézetben Az ábrán Info,no a nem ueth.smtó, vng> neteuzAo .tm tgboi készült 2 ,vitet foci u= a 2 eelkna'lal hat.ao’t .>4 belső tene; modolke ο 1 cella, mennek geonreu .ti
Malekit.i.'. t ez estben eg > ialkav kag\ tefemu V afoan látható az 1 * ellő , 4” xa-taenogo. .' cellatela, továbbá látható hogy em a geometriai alakzat egy a nyílással rendelkezik. Ez esetben a 3 nyilas nagy mérete következtében az 1 cella párologtató lelökte igen nagy, azaz .iniemtóiheii a tóidba hebezve az t cella 3 nyilasod fvhele hvlyezkeéík vl. akkut- λ benne lévő víz igen hamar kipárolog belőle, viszont amennyiben az 1 cella a iniojban 3 nyílásával ele' tóug \e ','ιλ,^κί. tkko- - Xt? |\tu ui>v \\e>e Ku \,ts <t x<g< tukns.'Vt'ke/vt K tulok ΟοΆ un
A 4 U'tu ,t t Unité,n-p <.νιηιο I edd kiuinkdusnnvk eg< tóv.ihhi lebeiseges megxxOesüxttói .-.te UnA nézetben A ’ .tln.tn hthato hng\ xi? l >.dl,i geometriát tóxOtkstó'te- tó'dben et.n - nitóhta.m u?\ <. \> k tótóttótó te* ünkvu, kel ' ux.A,Xiu i tVlA ,< k táluk ntru'ak eiotttó hu''. út?'., ,eb í x \ 4x' M x.y, í \kt '\,x tón m
A? ? uhun .ί/ I xiiván bemutatón I xdtót ubut'-vUnk η i,itóti\n* vvx ivhetsigr* teu. med/eiben ?V ahem ktbenn.'/ i edd, tmdx 5 eddi. esetben a ?1 t O.iptóii tó-ue v 5 so Uae-als „U leik c hebv ’kedtk el 17 eseiKO ae I cella K>' tetutek egy n'tóei o kt, une u h'tunn,uaöxx ιοπο-χζι a n lux ego bitóikat.
e?\kU > e x s' telő
A 6. ábrán az I, ábrán bemutatott I eddi ábrázoltuk a talajban. egy további lehetséges térállásakor, metszetben. Az ábrán látható az 1 eella. Λζ 1 cella ez. esetben a 21 talajban 3 nyílásaival lefele helyezkedik el. Ez esetben az 1 eellát belső terét a ó levegő tölti kit:
A ' ubr tn ,. I abtan hemuutótt 1 éviké ábm/olmk v. lakúban, g\ókvrkdtnevesben. ee> lehet.xege'- unUtóvtkxn, metóx’dbess V -ibtóio kökéin a·' 1 velkt * itó-xdsaitóé teltek elhelyezkedő módon. Ez esetben az. I cella belső terének egy részét 5 viz., nrig lénnmaradő tetet ” Ínségé ion? tó Λ v-oxem ** exoketzete kupé i, nt|'.in>,g.' tied kntxéxu toey.taxab.i az, I edd hehe te'ct, aho\a Knex,' v\x .vamra nagyon domv.' ko-rev. esd tólaka t.dta biztosítani a szükséges tápanyagok idszlvását.
A S. ábrán a találmány szerinti l cella kialakításának egy további khdséges megvdbsiiásái ábrázoltuk nézetben. Az. ábrán egy spirál usikes kialakítású 1 cellát ábrázoltunk. Ezzel a \> kxxí. tó ‘tóx » egxxív xí xitx4 χ χ »' x >\nx'n
A 7 ábrán tt ittláimátty szerinti I cella kialakításának egy további lehetséges megvalósítását xi'.x oh, \ h dXm \ i\ t eex x,\ei\tó <.w χ A atts x<. h luteitó I < t< x< > kiíilakids elsősorban a ó levegő megtartását hiztösUia a talajban a növények győkérzete szamára. Ez. a kialak itáxS nem alkalmas geometria kidakísásshtól fogva a víz megtartásúm, λ 10 áh<m xV t edd gtóirdtósttók <.v> 7hetóegv$ gtótruísi tneg\.Uoutóii h>AxOUaiabiaja kttbxöó V 1 eella eXxUixtSxUwl·, rd- kditól-etó s b* beUolgozxtnUo tótul IdszeUese, b ixtóketó történik. bd knxdoett U-tUí sót a le be>joígOxtóndó tókg vázasom, maid H tóeo»e'-t.e.tóixU''Ox\5tóm. muci xtó 1 edd etó.tl|u tó na iíá ,t sdai 3-¾ pót ittike’.'én res'e> Hsznaihatói' tel Vb kv\eroen s.eoU sn u tóim nor nukesoptnuk μ?.\Ί C. Komim igy.é. \xXhinant gvxn . tóién ;g'tosugo^kxíx tótteno '1 xtóxzeéelge.tótótxö tttótxl . I \dlá 13 otetó essel tóiui» •Juxxtbtó-.ítóx, V'- tóvd x< utó dexOhtötr tatóineUxes 1 \dlak tt \zjiOxtóa következik \ 51 m ' ! ί 4 ' χ \ χ<c χ ’ ·, 1 ν \ - κ t λ\' ! ο ,μdan\ t»t a, χ,ν v óig, k' cy oio e\ K'h'fow' veikért eg\ k haixege kialAoevá fn voknk V abtat> látható a 31 cella gyártó és bedolgozó szerkezet első egysége a Π talaj fetszedö-lelhordó szerkezek antch a to bedodpii/ando tűkig a 18 notab>A,$ kukája, ahol u? a ;v ,ouv hengeres segítségével zúzásra kérők Az összezúzott talaj a 20 vibrációs szita segítségével tf ikcOnal ?»·. kun.l \ n.npelU' szemest u< 1 kán ku\eió \ ι.ν-'·<ηa, eteste nnc 5 23 szállím^nksg 'Xgnaégevei a ,Ά ρνΓ kukuo a Al ln.,ciot.otal>ha kőül .A Al kv\ CíOtarkf yb?.n a sáa ?' r,'i úükx\«ι » ?' \tü,uukh.d beengedem \ι<\\ λ 2ö soteansag t«irkrkho> beengedett kötőanyaggal és igény esetén a 32 tápanyag tartályból beengedett tápanyaggal a 27 he\eu\.gw.'g mamegz', J <\.,χι1ι·Ιρ}»'!<! kunk \ 2'> k< v nmuiuAhél a, o^reve'·,e>t ,ti»pam.»k u ?S t cmnx pre\s' p!'< kOlk utód pK.-,ek'»x?i keiéinek <to Anena ·./ 1 <eUak. V I cellák a 29 szárítóban kiszárításra kerülnek, vag> részleges szárításon esnek át, majd ezt követően ksa/maxn·, ex hedolgo.'Sxin .'.éjéinek a le bcdoicozanő''· kusiö.i, A 1 telhü le bedolgozandó talajba történő bedolgozása hagyományos tárcsás borona, eke, 33 talajtbrgató ‘xp'hx', x'Sx'l m'Knhx> I . /el t m'uek ,U * o,öhn tok a '0 iek?< uea ta' <
A találmány szerinti 1 cella előnyös célszerű megvalósítása esetén nem nedvszívó anyagból ' g\ ο,- x w,,'xke alukstnnk k’ V o,<r,''-oseexke ukko· ;J t.onsz í«e k.-d.Asiaxü. < tg' a !el loius? Is, i ι?,.οΐη>.Ιυ»·. akAzadto? havmlo ki tl,ü>n»xt., nps.-.osx e/\?l u k'iat tk/uitai nsd nk biztosítani. begy az 1 cellában, amennyiben az. I cella 3 nyilasai felfele, vagy közel te-fele helyezkednek el, vizet tudjon megtartani. illetve amennyiben az 1 eeha egész belső terét nem tőló kt víz, agy a tennrnarado 34 belső serben levegőt tartson meg. .Amennyiben az 1 cella 3 nyitásaival lefele áll a talajban, igy ez esetben természetszerűleg levegőztet.
Adott esetben tetszem ,v sus xsöseeske kialakitasii 1 eeha egyik 5 nyilasát összelapúani e?-vl kik<n.?\, ad '--aknai pvde-k nnvu to tok?'» a k ' 'pondg.o, kton.iet . u megoldás hosszabb időn. keresztül biztosítja a nővény 7 gyökérzete számár» a vizet, igény eseten»/ íves esőse>,ske diaiaké,!m 1 céda ónunkat 3 nyilasai o.x'Vx -eket lapítsa·,
Λ találmány szerinti I cella egy további előnyös célszerű megvalósítása esetéit vízzáró anyagból szabály talon íves eső kíahkáásá. vagy spirál csöves kialakításé 1 cellát képezünk ki. Ezen kialakítások esetén még tovább hidjok nőve lm az I cella belső terét. azaz levegő és x>/5',iegf,o{n kepefxeeei i'. el, a t/saluk egok gemnetinv Maiakn ixnhi.0 fogva öiwup, csapdában tartják a bennük lévő vizet, még akkor is, amikor a körülötte lévő talaj már kiszáradt
Λ találmány szerinti cella egy további előnyős célszerű megvalósítása esetén nem nedvszívó anyagból tulka» kagyló tormáin térniük ?»t<n, tóok cxctKo félgömb mtmában kepe / ttok ki. amely egy nagy méretű 3 nyílással rendelkezik. Átkot, esetben ezen kialakítású 1 cella 1 nyílását célszerű kissé összeiapiíant, a párolgás lecsökkentése végett.
Az. 1 cella tetszőleges geometríájű, és tetszőleges anyagból történő kialakítása esetén célszerű az. ϊ ,ciki eell.ünlai mind s heAo. nntfo a Ι.ηΑη ívtokut A‘röaxsn, ru^sköc'xe k\>l,tkuei» a gyök'érkapas'Zkodás-elősegítésére.
A tem .sme.ietrat mrat o.ed's.mo ,000.00) ke- nb 1 oh* kraaknraek tlkn-e 0 <A kraohmaciogthnt összeülte tefuiak.ntos .5 tagttkoü fogóra * mdafönn \s 'eetasant nem, mainak szét. hosszú időn keresztül bent maradnak, igy több éveit keresztül biztosítóik a nent nedm.mo t cehén al Ksk'bw'ott '9 íehmnott tálra .fotso idegenek keho mérnke m megtartó képességét és/vagy a talaj laza levegős szerkezetét.
A találmány szerinti 1 cella egy lehetséges célszerű megvalósítása esetén az. 1 cella előállítása történhet nem nedvszívó anyag létrehozásával, például műanyagból, biológiailag lebomló amacm-fö tovabla a ram töltőanyag eeoamt, polimer fomibinaemubul .0 ipánkig ismer, tonna ο'-,ϋΐη^ .J.,p *\οΆ.ϋ ,e\tn.d n.*,, uoe,nmle· pnm len stb ι
V 1 s'.Umatn v/onfU; 1 tm tboi ckm>o\ >< ' mm íoeyotfeoi'oa es tee e 'úrnőkben otneneieít I *.eita kialakítási m-adozutak, a.ra·' az n.o esv\esfoe s/abaly talán e.es ao kialakítás. 'ρτηΙ * fö\es kialakító·, ni's.ts, k,t,nfo leírnám terahkmek e., eracb oA kombinációjából összeálló téralakzatok nedvszívó porózus szerkezetet létrehozó anyagból készülnek. Ebben az esetben az I cellák anyagoknál fogva a tabuban lévő vízzel, Uletse a belső terükben lévő s ízzel érintkezve lassú .elállási folyamaton mennek keresztül. Ez. esetben az. I cella anyagának, a kötőanyagának megválasztásával bplulyásoliii leltet az. 1 eella feloldódásának ütemét, így ennek megfelelően be lehet állítani, hogy az adott 1 cella hány hónap vagy év alatt. máijou szét a talajban adott sfz.Te.;belés mellett. A vízben szétmáló anyagból készült t cella anyagába célszerűen, az. adott növénykultúra igényeihez, igazodva speciális tápanyagokat ís lehet adagolni, makro és mikro elemeket, pH szabályzót, amelyek vev fonására kvddodnak az beelb í eelkmtln-el,
V t cellákat lehet keséim tnkenhiza fot,\ao, aggal. tara fötzohmm bel temjeim d. pcszticidskkeb
Az 1 cellákat, adalékként lehet hozzáadni más talajjalhókhoz, pb tőzeg, szerves trágya, gyárilag előállítóit termőföld, duzzasztott perlli, agyag granulátum, mikorrhiza oltóanya».
\< ,< >a isi tr»\ * \ , \,v m s ,v ,ek !\A, ,ρ·< ,n , 5<en' o \ ·, ,eh iraeteKn, akar a nem noivmm. azaz vizet nem tehoo kiokd óaomál raecnaktszth.Uo, hegy α í (.ciki aio.g.·. csak 1 .'üenpaeéoal. utgy csak toíioaemehak rago kötőanyag ts iAteamag meghatározott aratom keverekebobálbon
A találmány szerinti 1 cella vízben oldódó kialakításának egy lehetséges előállítása szerinti ehata-' estében a ét \eseoa,ealyb ι juttattuk ra 1 céda .mvaget kepe ra alapúm aguk n Töltőanyagot, arai célszerűen a 16 bedolgozandó talaj Irakeionáiáraikor keletkező talaj 23 por frakciója, víz, kötőanyag, és igény szerinti tápanyag. A tápanyagot adagolhatjuk külön tartály bob de adott esetben az adagolt vízben előzetesen la feloldhatjuk. A 24 keverötartályhan iámért módon a 2? keverőegység segítségével össze keverjük az adagolt anyagokat, maid ezt követően az 1 cella anyagát képező anyagot présgépbe előnyösen 28 csigás présgépbe heiy.se/nk, ahol az alapanyagból ·, 1 ómra tesabikz tpt 1 cellái kl.üaknte*, I Lkot αζ I cella mvg sradaes. fölötted', e.s állapomra \«ut, ;yö v.t fősemen a steebes * cellákra Km.műtök t ?í! szárító seg.nseg'.,cl. de adott esetben kuesnmt üfapolhan, szellőztetett térbe helyezve hosszabb időn keresztül is kiszárítható. Ezt követően az 1 coliák igény szerint .tcihaszitelhoíóak, Kereskedelmi forgglombán zsákolásra kerülné^ ámenuyifem a helyszínen történik az 1 cella előállítása, akkor a talajba forgatjuk.
\btem ,j? S'<jbi'n amtkot az 1 eehu eb\dlttn.s.t a teay-.'nkn történik, azaz mu^at a 51 eelit te ast,' 4 ' te'cteg,. o szetee s íei e ,o bedolgoz und-' teánál eodelke'o oraleire sz fiunk akkor ennek segítségévei a helyszíne^ a Álíávitgrtdő ló bedolgozandó táléi /oldolgözása '''teléé e dau '..teltetem es ιο \οΙΆ t lakpbt miiem a 1 cetedet 1 te a aego.d.i.sa5 te ' C\v ’» la. .tea n 'te' rmm \te,i \ tei 'es e ·. 2 atr'es k ' a t e, beeolgosa'tesab knnesíeteste! a aen\es hágsaots bt/tes-tasa mellett
-v l cédák tataiba pait.nasa ‘mtert módún kézi vagy gépi úton történhet. Λ?. I cella a növény gvekoteong.R/etéhe mteütea történhet oly módon. hogy a növény palánta kihelyezésekor. iapv a magok ebetes,mot, a ,--00.0:- mertek uezbe ezv ' te'^o s et ete * svasd a uo\eu> p,Pártát, tup a snagekat ráhelyezzük és tőiddel leledjttk. Az 1 cellák tahiba i'.’tattsa t-utettbet oh medou o<, n.'gx a megok /'.mám km „tentet teaazbaha teantn,, tete'te'assa p.rn vág'. l.ezí öten a ntag-tekal együtt e„.< I cellák Is, maid v.zt kötetem a teuazdak ismert utódén ici'eée-'fe krruhsel
Az t cellák talajba juttatása történhet oly módon Is, hogy nemcsak a győkérzet közvetlen \o r-te 'c,te\ 'ebe, nk te t 1 rc, .-at ha r st 4 WetesteCs -.ven t- e eres' s. e.te bedolgozzuk az I cellával. így kialakítva a 30 bedolgozott feljavított talajt. Ebben az esetben célszerűen 2-210 cm mélységben dolgozzuk be a cellákat előnyösen gépi utódon bslorgaíva. Mát 0. eete\ verte'' esc^,x a esokteate*te .etete \ w? u nmek v se kte\n s z honin tnensivteeo 1 mllakat 11 ehttettetaa'- re\<mtetmes 'tesnte ntavtntahstn k.hasznaiba-, a? t cella alkabn.tzo.--a Adott esetbe' mid oteh ktkctvescnel a ledennet beim csökkente^'* igen alkalmas az 1 cellák alkalmazása, tűivel akár harmadára csökkenthető az hotere eső teb t' 'tettes ' vm>l t|k'k,ik te ·.
.ó ta.»lu.,e.v - wo I cel'a öntete függhet at,-\ Isnn űrben m-ves . ketete.r.z.e , bér kívánjuk elhelyezni. így kisebb növények, mint pl. paradicsom, pápáiké, egynyári virágok méretű növények esetében bsbsz.cot,, vagy dió nagyságú 1 cella a legopíintáhsnbb. Azonban 'wte'b tre e„r o\ mr nrl \ 3., rö g , -,--.:0-,., esőmen a. <-u thb it^ n> pk pingpong labda nagyságú, vagy ennél még nagyobb méretű 1 cellát alkalmazni.
-k t.dáhntm szesttút 1 edla 2 Rcllafteanak ,te vastag sugattak mvgvab-'.'ta-'u függ az I „eHa
V „g teli' í'KtVl ! \ Ír tUV* te vte K) ' 'S λ i s 1 Cs< l\>
v,o tagságot az adott neut nedv* ne ate.av og'..mteteiei tepteer,>et\n keit meghatni teon, azaz műanyag, btobnoui utón letennie anyag 1 seieben sgea vékony 0.1-1.0 non, lentem kote-m, vas úgy termes/etes pulimét kötésű 1 etekt eaetcbeu Ο,ό-’’ műt. Abban az esetben, amikor t' 1 eeha anyaga síztem -'zetmutíu, «.$ tápanyagokat lattnítnazo anyag, az í ...Ua 2 eeUatahmal „S vas',ags.n„;u etes-vm vastagabbig választani. 1-5 non nagyságúra, mtvel ez esettem az I cella a .. eehafalábol iolvantatesan öltem tápanyagot adtai t nevem g'öker. etebe/ Viuteet a' , v vaotugvag mejetéo.-.k íremakts/tusanal eg'.ebu te. ti ma. aog\ az ' irha bels,- tete, 5 nyílása te-ao atiátbntoaagot ht't''sust>n t tllet\R a metenveí szárhára, Ahfenhyitet az 1 eélláí Mpóellüiént kmtifok alkalmazni, úgy 2*3 dh~m a ύζόΟύηόόόην: gyökérzciéhez tfezOnk, \ miamiam \. „nuű 1 eel a ctoaikdutv agvagbv' annak < getew »e\et' fűben az-esetben az I >.dú oom.ms 'í’uks'wu s/,m t .' ve.feict kepes űu'osb'»'. neme.s <$.« n/ feAesekie, de ksaktksmsanal K>$a.i m^m ae eelia t Art es a leiegei is kep> - heont sx.nn. é\ m vbw se e\ e x .vihju'xw, «' '\'4 ,rx boe^ >‘e.e l.mkm.mu
X iddaiAh> szénén I ee!hkn?l inkái a μ,ontsa\tn tferiszeie kifefos e.\ imt modc nforek <1 Ametmvlhe't i 1 cella * mil.efesj tklfefe. sags ms/lxn xlfelc hehs/hedlk el a 21 sJaiban, akkor mzet na meg. mm ege túl·®, tcdies űefoe leiét kiMltven. \ng,' csak res/kyvu Ammne sben \s.\eont a- I cella 3 sxAv®v?,| lefele, «ηη részben lefele helyezkedik el 21 tel.eben skk-.n le i. egv* t.m meg, azaz levegőztet.
X, s i ell.'í\ teralkoaml foggef.etml. .eoemsufe. j ,r ,’ eelbi 2 eelkt foki u/ben nldodn. tágányágut turfoimazó: Uhyagbal keszöi, ákkor az t cella beisejóbón lévő viZj vagy adóéi esetben az 1 cellát körülvevő talajvíz, vagy talajnedvesség hatására táparmap oldódik ki a 2 cellásaiból. amely a sfevenst kellé mértekben sápiéba. Λζ 1 cella gyártástechnológiája teszi iahafövé. hagy ÍÓtezotes fopauyagfeadáa valósul tneg,.
A talölntán)' .szerinti I cella kialakítások a talajban adott esetben fdtöltödhetnek apró talaj s,emev?\ke!'g\ ez 1 ΉΙ,ιΑΚι te^Kit eg\ po-vem ’es. .dalul ki atm a met\«g> a mego? ugyan csak megtartja. sőt inéiba a hatásfokát az I cella működésének.
A btokc-Asoes scamata pduafe .i eedxscvn s céda 2 ^fokiktfenok eo\ lelte?-e^es eAagvss/cletek I OOM alginit felhasznál t\a eseten a következő.
Nitrogén 1 fel 1 e- ««ι i PA \ > Kálium ΝΑΟ) kalcium Ά. tt) Magnézium (Mg.) Vas(Fe)
Kén (S í Mangán (Mo) min. 2 000 rng/kg tn et. ) .Alii otgZkg min. 6 800 ingig min. 60 000 mg/kg min. 30 000 ntg/kg min. 28 1)00 mg/kg nun 1 ~o0 mg kg min. 700 mg/kg
Ezeken kívül az alginit alkabuiizáeávai további legalább 55 féle mikroelem, többek közölt réz (t. us, cink (Zni. kebelt (Coh nikkel (NA. bum (fit, bimm (fth króm tköf ksclmmm ívd) stb Is osztvsslost fűben a-' „-eíbm a s-vnc' ,u>\ac mtukm legalább I fe, i ua$ éld e pH efteket 4
X lenti pebl.tn htihcv'ci az vapamae'A o>s'esett le -~s mmmtsege tebesen lem «fejsen választható meg, az adott salai vagy növényzethez igazodva
Á találmány szerinti 1 cella kötőanyaga lehet természetes anyag (agyag, hittanén, gyanta, sfe'uK e \ le Kx-ute' s nx > t cm* egeam t \ ctg' r ,~. ’C ti cement, \ati.ms, enasoag' os,»'b.» lehet », e,\tri«,s* me.ae i.scv me' . ymsz magoe sa cements, ,o.' ' e*\e > η m p terű > > > am U'' m ee int m) ; \.yvv anm (bitumen, kátrány, vízüveg, χ vagy szilául anyag (égetett mész. cellulóz, gipsz, magnézia, cement) továbbá fizikai folyamattal kőtó (agyag, bitumen, enyv, vizű vég), vagy kémiai folyamattal kötő (mész, gipsz, tnagnézia, cement), továbbá levegőn szilárduló anyag (agyag, mész. gipsz, magnézia. vízüveg, műanyag), vagy hidraulikus, azaz viz hatására kóló (cement, vagy gyengén hidrául?kas mész, román cement, román mész, .mész pucolán). továbbá hldtaolit vág)' hidraulikus kiegészítő anyagként (trasz, kohósalak. pernye, szilikapor, porfir), továbbá \Tcö>' >. , kc'.esU.'lehet,' anvaeox i\ '>cot ehet \s aura a p-'hmeb'k. tcnncxze.é.-. poh nu, k (növényi olajok, esőm enyv, kazein, tojáspor íehérjeltszt. cellulóz, keményítők) különböző I enönnaesoan-k a'kol-oaía.xat
Λ i.t'.,!t<my szerion i cella teátctíoagu lehet .-mu,.ρ.ίΐν,η tnn % km a kotvansag ?-' pl cellulóz, alginit, vagy fehérje liszt, stb., de természetszerűen lehet a gazdasági szempontokat hpvdemk. véve, főként »5 heh s/uh talajoknál megtalálható assmuol., pl . pedh, takn, homok, 'V ' i, ·, \ >, S ,,, XX t ÍX\ , ' O . k\ u l,d X J alakja.
,Ax .1 cdlá elöátUtásáMl AZ döálhtásáhöx sikaimszott techttölógfo megbalározza az felhasználható alapanyagokat, de a rendelkezésre átlő alapanyag meghatározza az előállításra alkalmazott technológiák
Tapasztalatunk szerint a? árasztásos összehasonlító vizsgálattal egy homokos talaj és egy tfoo'h.m pyolentak'\,ü ke^et; homokos tolat ebekben, 1 '%-.d a-nb neto.nee, exv.xb χ, tsxm a pokenjato'.a L?xe ttemekhan \ tri,e 1 u/arada-a xkae ,'·'-tt*”,. d n.xekeöet n\\? de t s í/nagk'rto állást, ' ».e'.i.<koT memvkH megmentő tv*
Mivel a túpelemeket a növények Ionos tormában veszik léi, es az ionok elektromosan töltött rcscccxk-A úo ezett b!drakaodn,K Ennél mg', a, ha.g\m? ttapv iclentt'séggcl *m *, thajóidat ko cp kémhatása 'd,<>.x ko,en éktől ckckitAt a tana.'ttrin? azt hovnutía hon', höxwA.. tápelemeket akkor turbák a logiobbar; tetvenm ha a gyökérkörnyezet pH értéke 6,0 - 6.5. Ktsertmemk szerint a pH ingadoztak^ keuvezobh
A találmány szerinti i cella adott esetben előállítható pelletálással oly módon, hogy por vagy őrlemény állagú alapanyaga szerve?» anyagból kerül időállóimra. Ez esetben az 1 cella alapanyaga lehet· gabona őrlemény, kukorica őrlemény, bármilyen kultúrnövény termése, vagy komposztáláskor keletkezett növényi eredetű por alakú anyag, komposztált növényi Őrlemény, szerves trágya, bármilyen hulladék feldolgozáskor káros anyag, mentes por anyag.
A találmány szerinti l cella további alkalmazása esetén, az 1 cellák megfelelő anyagmegválasztásávnl, akár tápanyaguk col is íunkc ionálbatnak mikroorganizmusok részére. Ez esetben ;tz I cellák a már ismertetett tulajdonságaik mellen, olyan hordozó anyagként is megjelennek, ahol a mikroorganizmusokkal keverve képeznek trágyát, baktérium trágyát, Kolögúú tápanyagot, nővény kortdícionáló, termésfokozó anyagegyüttes?, akár úgy Is. hogy egy tartály ha, akár egy fogyasztói csomagolásban tpk vödörben? mikroorgamzntnsokkal beoltásra korúi az I cella tömeg, ahol azok hosszabb idesg életfunkciójukat megtartják, és tovább szapprodnák.
Adott esetben az I «diákat oly módon állítjuk clö. hogy az ' ed la anyagába, alapanyagként kexe, d bele a/ adott ru\f,\ng„.n/ious,>kat « ezt h-ö-v.,ólénak tv 'vagat ,x I «'.lakat
A találmány szerinti megoldás előnye, hogy a cella alkalmazásával a győkérkörttyezef élettere mcgue, például 5 e.Jltht knop növux gyol ctwte almi klhoesmon s,e.ts nedvek ehuee,tt k a uumo es oukíO elme, > .tAg-mka sejtesei, t :b'x:v ek' tad? t albúmt „ telseehm’ e x , 1 , '· d v 1 \ > '? xee oN ' uiv ' > ’v u -χον χ,ν' a ο,χun ,»,- enetgttti a -weledes 'uuythn' n o k$ s, X pmh,<.'am»'x,Uí ,» eehahae megtelepedett baktériumok és gombák tovább segítik a makro és mikro elesnek ionos állapotba..hozását)
Az Ί cella aíkálmazÁsával a gyökér 'környezetben kb tudnak alakítani egy olyan bibiöp környezetet, ahol a mikorrhiza (gombás gyökér) a gombák és a növények között kislakul?, szimbiózis ümboábamus) iöeábsau működik) ugyanis a gomba fonaluk behálózzák a gazdanővény gyökereit, és kölcsönösen segítik egymást a tápanyaghoz jutásban. Ebben a biotóp levegős nedves környezetben a rhizohiuto baktériummal hármas szimbiózis van jelen smkg a pdkusg'ís moenvonel· A -» smhvh ttokkal m annoe-,0akkui haté el a.
gombul, ts gomba segíti a tápanyag (elvételt: homnszkomplcx makromolekuláit lebontja és scgtu a,' mmváuns ek'teek le vetek! <P,/nt
A találmány szerinti 1 cellák adott esetben mikroorganizmusok hordozd anyagát képezik, vagy az l cellák mikroorganizmusokkal keverve, vagy az 1 cella anyagába, alapanyagként KkvVi.fl muxf'kug,m?..tn,S'Vk v.yttss.gt.,el o.sgv.K. buktenom uug>ut. htolemn t,op.«o,jg»'\ nowm lendtemoalo. lennevá-kc? .mvugegvúttest ketozo^k.
A találmány szerinti cella előnye még. hagy alakja és összetétele alapján az egyik legkiválóbb tnkotuvtt ímo, itgv^pis y% 3 gvAeÁmove/'eihvn legalubo >u'\.n„u v,m t/km <d km toai onv.omm.um lettébe. ,‘,t <1 ν-ονοον/οοχΐ v?Uk\C'.ux epmnme f> temeket \ kun k'vegov szerkezetet több éven át biztosítja. Lényeges töfámunkaesökkenést eredményezhet. A cella alkalmazása jóval kevesebb vízfelhasználást eredményez. Á talaj hőmérsékletének emelkedésével a cellákban reked? víz intenzivebben választja le a kolloidokról a megkötött makro és mikroelemeket Szárazságkor mintegy mentőöve a növénynek a cellákban rekedt o,' \ volkt tíxsbbt etoi\e bogv .- nd.n eyexwek u .nerex.o kepe··, vege un 00 v vteónA-, x.-eun ηνμη, :,td, exA t» cd.A topj,A v u ,t \ vet tttv n ' ρ??η:Α vs < exA a < ebe v lemekl, u too lene \ íaLikn,«o mumn 1 ί,ο'.Α,t forgalomban kopható tanttukie.Aak néhai tapeellalcnt is alkalmazható.
i váíRézád j d ek jegyzéke:
- ed Idd ~ nyílás ·· szőkített. nyílás
- de ő - -levegő2 tAukef.vt
S <· béfPiléa
- zu/ae
-· sze mese o sz t d y Prés · összedolgozok
- préselés
.....szántás
- kiszórás tó takeürégatus lő bsdolgozartdó· id aj lakú leixzcóv - felhőt Je s.-urke, et
- tattdy
- zúzó henger
- vibrációs szita
- talaj szállítószalag
2.3 - kaid? por frakció
- km et utazták víztartály
2a rém tuy ae tat lak
2? - ke ve ide gy ség
- csigás présgép '29 - szárító
-- feljavított talaj
- kréta gyúrta a-' Ud/gn ’o sznke. et
- tápanyag tartály
- talaj forgató .34 -- belső tér
S -x'-toagnu.·

Claims (6)

  1. SZáOAHá LM S IGÉNY FON TOK:
    I falasvoue e> km\hemnaio ceht .woeh vu nedvszam χ,ηρχ m-dvsztso emae,t\a L^mh eelkhallak es s eeliatahai hatn-di behu \n\á , erdeibe-uk, zr nh \'lk>rcz\i, hogv a cella fi) összefüggő határolt belső térrel (34; és kettő nyílással d), sima és/vagy rücskös telötettei modeikexö íves esövcecke, adott esetben tel tömsz hég vagy a .fél: törésé: hájhoz Irasorsk··'· knüaknnsu. vagy cgvcocs kiahknasn csövecske,
    A Tídájjavlfö és kondicionáló cella, amely nedv sziyég vágy nem hedvszivö anyagból készült >.elknalkd és a edl-üálbö laharvn -rnkm ás rét icttdelkvoik, .ized jellemezve, h,p,a ί? teld G) om/vtnisgo bánnék beb<o direi G4'· es egx smUísiI (b -uw ew,tg\ mz-kex ntö'xoul seeddl e.m talí-er, kapvá- hej tonnám nem: mvth.« félgömb ben >„ψηο:ι Gkmnb hm,
  2. 3. Az I. vagy 2. igénypont szerinti cellád), azzal jellemezve, hagy ouba A> óvómul Ό Inpa-up s,nkm.n ostbAcm oh vannak knthőnvu
  3. 4. Az 1 .-3,. igénypontod bármelyike szenttfi celle, azzal jellemezve, hogy a nedvsziyö anyagú cella 11) tápanyaggal, pH szabályzóval dúsított.
  4. 5. Az 1,-4, igénypontok bármelyike szerinti cella, azzal jellemezve, hogy a cella (h anyaga kötühnyág, vagy kötőanyag és tohőanyág kombiaáeiöja.
    a x oe'vp'í'.xü \> >.\\v !\x \<e'í'.p ,»' la .d d < e ve hóm aavaea pop v,s, égetett agyag és /vagy cigi nit, ? Az 1 pgaovpontvk burmddke s-iomi edla. azzal sdienn/Sx, hogv unvuga peib*, vagv égetett poiht e- 'agv almon e* vagv 1 moaovae, vám ezek keveréké v f 1 ? » i υ\·ο|\ ,<A' v im mk tori t ' kaim, ο ” χΤορκ,ί a cellák G) tnlnjjavftók adalékanyagával, adott esetben trágyával, és/vagy tőzeggel, és/vagy duzzasztott perlhtel és/vagy égetett agyag go ly ócskával együtt kerül kijuttatásra,
  5. 9. l/ljáois az 1.-7. igénypontok bármelyike szerinti cella mikroorganizmusok hordozójaként va ah aPeu \e\n„, ’uJ uh»U\ \>m „ <xd'ak„ di ni GOxZgam m'hek,. k.v^uvő. össze.
    ! 6
  6. 10, Eljárás az, l.*7. igénypontok bdrodyike szerinti talajjavító és kondicionáló cella dudbro.mm,
    Wul iehcme oe< hogy
    4 eeld (l) bpybgöt képező gtiyagökhl, kötőábyágők é§ adód oétbép a betógőkaraiö tóig) (tő)
    ’.nkc5onalo.xa\at keidbe,o tal.n pe? ü.keíOi.ij *„'!> mm> toiroam ?gvt ego k<xe;e*,eid de.ro (24) ismert módon keverőegység (2?) segítségével összekeverjük,
    í.ed ee, Vscbvt' ml a d av.acd kepe.e eaeeromroi raexg< pb,, eeuroroo e-eeu présgépbe 12Ő s helyezzük, ahol íz alapanyagból a cetbe {5 $ kialakítjuk, ro.jki ', «ί-,* mee.ro te'dnc.bro .dugom eelktk.s’ x.o kox.'.een sevee *egroegrod ' o e .{Ι -,,o de, e-<< íee1'\ ms *e*' hpo p,* . <„ romeid χ nebx m> ’ - <. üro
    H e u 1 „em.oná s ee '. e t χ χ m ,. ej *e \> o \> \m> e ,d .
    előállítására, avul sdleroe.ue i'.ego a eelkd di Irocgon szd.ardulo >asro hub-aihlux dón leoenue kétest ieneho.ro u«.hrodogo,e,ol áilhjűk dö.
    1.1 1 h.mu a. I ' igém j'o'.Pok bajroehiU menoe mlap.n.ro ex kooJiemoató „db i.e.pbi íuuíü.&ím.
    , zd 'd été-' χ begv az cferoí, * \xuu.h t xe o a „‘u'u msro Ví gv4et v\ v e.xtó ,1 x < tx‘ xexei h IxC m x' * d ibinuxu ? i e -,/enJ !? I b'.im.x ο. i * ' seem prolink barroee.de szennt! hdaijasm5 ex kojd.n ion.dx> «.dl.-, mixeim íinnu'.i.'.iM, «reál u Ueoro ue, tuy \ áá dkfeévtt ős kMőnwt vdlőt (tj b oövögy, vagy mag gyökér környezetébe, gépi ötön helyezzük d.
    i 1 t k.ibu ,',.· i · igen·’, pengők hanrehöro s/eo.ntí i.d.njoito ex komin sendo <dh t ikqba iotiatásárn, azzal jellemezve, hogy *
    a A.'.nbae a ha .eagek v müven beültetése e!.tr, ? mim rcugth bedolgozzuk a cellákat (1). adott esetben 2-50 em mélységben.
    IS. A ΙΟ.-14. igénypontok bármelyike szerinti eljárás azzal jellemezve, hogy a homokos,
    ».g>anvs. αήα 1>dugó#vdof AdOm cella dl uiiam.nt H.tfoi t.O.u -uu>> amagot i<\U -, í'« í i!t\>\ gbí X tttx.Mi \ t Hxdtí txU v \
HU1100317A 2010-06-29 2011-06-16 Talajjavító és kondicionáló cella, valamint eljárás annak előállítására és talajba juttatására HU230687B1 (hu)

Priority Applications (3)

Application Number Priority Date Filing Date Title
HU1100317A HU230687B1 (hu) 2011-06-16 2011-06-16 Talajjavító és kondicionáló cella, valamint eljárás annak előállítására és talajba juttatására
EP11800252.6A EP2588564A4 (en) 2010-06-29 2011-06-22 Cell for conditioning and improving of soil, as well as process for production and allocation to the soil of it
PCT/HU2011/000058 WO2012001435A1 (en) 2010-06-29 2011-06-22 Cell for conditioning and improving of soil, as well as process for production and allocation to the soil of it

Applications Claiming Priority (1)

Application Number Priority Date Filing Date Title
HU1100317A HU230687B1 (hu) 2011-06-16 2011-06-16 Talajjavító és kondicionáló cella, valamint eljárás annak előállítására és talajba juttatására

Publications (2)

Publication Number Publication Date
HUP1100317A2 HUP1100317A2 (en) 2012-09-28
HU230687B1 true HU230687B1 (hu) 2017-09-28

Family

ID=89990322

Family Applications (1)

Application Number Title Priority Date Filing Date
HU1100317A HU230687B1 (hu) 2010-06-29 2011-06-16 Talajjavító és kondicionáló cella, valamint eljárás annak előállítására és talajba juttatására

Country Status (1)

Country Link
HU (1) HU230687B1 (hu)

Also Published As

Publication number Publication date
HUP1100317A2 (en) 2012-09-28

Similar Documents

Publication Publication Date Title
Paul et al. Medium-term impact of tillage and residue management on soil aggregate stability, soil carbon and crop productivity
Badenhorst et al. Dung beetle activity improves herbaceous plant growth and soil properties on confinements simulating reclaimed mined land in South Africa
CA2925775C (en) Device for delivering plant seeds
Güereña et al. Maize productivity dynamics in response to mineral nutrient additions and legacy organic soil inputs of contrasting quality
CN108650915A (zh) 有色金属矿山废石堆场生态环境治理方法
Raimondi et al. Smart fertilizers: What should we mean and where should we go?
WO2002038522B1 (en) Soil improving and fertilising composition
Butt Effect of N, P, K on some flower quality and corm yield characteristics of gladiolus
CN106535612A (zh) 种子材料丸粒
HU230687B1 (hu) Talajjavító és kondicionáló cella, valamint eljárás annak előállítására és talajba juttatására
Ahmad et al. Phenology and yield components of maize as influenced by different forms of dairy manure with supplemental nitrogen management
DE1221484B (de) Kuenstlicher Naehrboden fuer die erdelose Pflanzenkultur
Scheiner et al. Soil water content, absorption of nutrient elements, and responses to fertilization of sunflower: a case study
Aracelly-López et al. Comparación de tres variantes de preparación del sustrato empleado en la propagación de patrones de cacao
Bashir et al. Manure and fertilizers effect on yield and fruit quality of guava (Psidium guajava L.).
CN107846839A (zh) 炼钢熔渣包覆种子及其制备方法
US6834614B1 (en) Method and apparatus for encapsulating, implanting, and reducing the mortality rate in earthworm cocoons
Lepsch Cerrado: soils from the
KR102282405B1 (ko) 사면 녹화 및 안정화를 위한 토양혼합물을 이용한 녹화공법
DE202016003363U1 (de) Pflanzmatte sowie Saatgutmatte
Volf Rotation soybean-forage and the contribution of non-exchangeable k in plant nutrition in a cerrado soil
AU714920B2 (en) Animal feed
Sisouvanh et al. Isarangkool Na Ayutthaya
JP5884118B2 (ja) シストセンチュウ孵化促進物質吸着材を用いたシストセンチュウ孵化促進物質保持体の製造方法、及びシストセンチュウ防除方法
da Silva et al. Land use changes and soil attributes of a Brazilian Cerrado-Amazon Rainforest ecotone landscape

Legal Events

Date Code Title Description
FH91 Appointment of a representative

Representative=s name: VARGA ES TARSA SZABADALMI ES VEDJEGY IRODA KFT, HU

FH92 Termination of representative

Representative=s name: VARGA ES TARSA SZABADALMI ES VEDJEGY IRODA KFT, HU