HU230238B1 - Mérőegység folyadékot tartalmazó minták fizikai jellemzőinek meghatározásához - Google Patents

Description

Képvisel#: Kóttaszéki Tibor, Budapest, Hú

Mérőegység folyadékot tartalmazó minták fizikai jenemzőismk meghatározásához

A találmány tárgya mérőegység folyadékot tartalmazó minták fizikai jellemzőinek meghatározásához, különösen: -vérben lévő vérsejtek mennyiségének megállapításához, amelynek áramlási teret körülzáró, felsőbb felületet, alsóbb felületet valamint a felsőbb felület és az alsóbb felület álfel közrefogott oldalsó felületeket magában foglaló határoló héjjal rendelkező alapteste van, ahol a határoló héjnak az áramlási teret körülfogó belső oldalán legalább két darab, egymástól térközzel elválasztott áramvezeto elektróda van elhelyezve, továbbá az áramlási térnek a mérendő minta bevezetésére szolgáló belépő járata és a méri minta kivezetésére szolgáló kilépő járata van, az áramlási térben pedig mérőkapu van kialakítva..

Vvi’il* u un a mmroffeíofeinaden. uu ου'V ,ei ommei nem \en> ι ?ν'Ηψ\\\ eredményeit a hematológiai mérésekre alkalmazott berendezésekben is alkalmazzák, lehekAc nru. hogy a mérések elvégzése során radikálisan csökkenjen a felhasználandó minta-, és reagens mcnnuség. A míkrofluidikai megoldások alkalmazása lehetővé teszi az egyidejű impedandás és optikai méréseket, a nagy fiow evtométerekkei összemérhető minőségben. Ilyen ön. „mikrofiuidikai mérőegységek” ismerhetők meg többek között a WO 2.011/143075 számú közzétételi iratból, valamint az H* 2.523 004 lajstromszámó szabadalmi leírásból és az US 2012/0211373 számú közrebocsátási iratból ss. Az EP 2.523.00-1 ity momszámú szabadalmi leírás egy optikai mesésre aikebnas méroegységet, mig: áz ÚS 2012/02l1373 számú közrebocsátást irat egy impedancia mérésen alapuló mérőegységet mutat be, \ vAra e, euegm e~s elemű \\·, \ueob wu»; eremére e * berendezések könnyebb mozgatására, valamint nagymértékben mérsékelhetik az egyes, mérésekhez >ú s?s mukmd m >t« t- tagén- me»' η ^tgeí \ tctfoc.\ mgvdam’u mA m » ap m umeve π e c<e.\ fontam„ ,,„onfo.m, fogú az ,mou tttódsum menshez vukseges eg^estasao, <v ar un hozzávezetésű? szolgáló elektródákon szükség szerűen elindítja az un. „redoxi reakemf'. aminek eredményeképpen gázok képződnek az elektródák felületein. Az így kialakuló buborékok a mérést zavarják, zajt okozhatnak. Illetve szélsőséges esetben a folyadék-elektróda kontaktust meg is szüntethetik, ami a mérést lehetetlenné teheti.

10.851

V

A találmány szentül megoldással célunk, az ismeri térfogad impedancia módszer -alapján^: történő mérésekhez, alkalmas mérőegységek hiányosságainak kiküszöbölése és olyan változat megalkotása volt, amely megszüntetheti a hoborékképzödésböt adódó mérési problémákat, és így nagyobb· megfeizhatőságot eredményez, valamim fokozott mérési pontosságot tesz lehetővé.

A találmáuy arra az alapgondolatra épük hogy ha a szükségszerűen képződő buborékokat legalább az egyik elektróda esetében, valamilyen módon el tudjuk áramoltatni a mérési helytől, akkor minimálisra lehetne csökkenti a buborékok zavar okozását, így ha a mérési helyet tartahuaző áramlási térben olyan áramlási viszonyokat tudunk előáll tűm, amelyben a mérendő minta a mérést hely féle áramlik, tűig az ázamvezefo elektródákon képződő buborékok attól távolodnak, akkor a zavaró hatás megszümetbetö.

Az előzőek alapján a találmány szerinti megoldáshoz az a felismerés vezetett, hogy bs a mérési helyet tartalmazó áramlási teret a szokásostól eltérő geometriai felépítéssel úgy alakítjuk ki, hogy a mérési hely élőn elhelyezkedő egyik áramvezető elektródát az ismertektől eltérő módon egy irányított áramlást! csatornába helyezzük be, és abba a csatornába újszerű folyadékáram irányítással a mérési helytől elvezető áramlást hozunk létre, akkor megakadályozható, hogy a mérési hely élőd kíalak«ló^: buborékok, a mérési helyhez eljuthassanak, ezért ott zavaró hatások nem érvényesuibet. és Így a feladat megoldhatóvá válik.

A. kitűzött célnak megfelelően a találmány szerinti mérőegység folyadékot tartalmazó minták 11„t\m ,eiton cukR nugnaum m-iabc,, ku.onoscn varben fe\o \ct<>epc\ menm vm.v ηο^ηΓηρηο sáboz. - amelynek áramlási teret kőrűteáró, felsőbb felületei, alsóbb felőletek valamint a felsőbb felület és az. alsóbb felület által közrefogott oldalsó felületeket magában foglaló határoló héjjal rendelkező alapteste van, abol a határoló héjnak az. áramlási teret körülfogó belső oldalán legalább két darab, egymástól térközzel elválasztott áramvezető elektróda van elhelyezve, továbbá az áramlási térnek a mérendő minta bevezetésére szolgáló belépő járata és a mert minta kivezetésére szolgáló kilépő járata van, az áramlási térben pedig mérökapo van kialakítva, - oly módon van kialakítva, hogy az alaptest terelő közeg bevezetésére alkalmas nyomócsatornával, valanam a terelő közeg kivezetésére alkalmas elvezető csatornával van kiegészítve, továbbá az áramlási térnek a belépő járni é& a kilépő járat közötti szakaszában terelőnytiás, valamint kivezető nyitás van elhelyezve, a terelő közeg bevezetésére alkalmas nyomócsatorna az áramlási tér tereiönyilásával, míg az elvezető csa* torna a kivezető nyílással van: összekapcsolva, a ferelönyüás és a kivezető nyílás a határoló héj egyazon oldalsó felületén van -elrendezve, a teelőnyilásfea torkolló nyomócsatorna főtengelye a minta haladási íőirányával az áramlási tér belépő járata .féíőí nézve hegyesszögű hajlásszöget zár be, továbbá a kivezető nyilasba torkolló elvezető csatorna főtengelye és a minta haladási főiránya a belépő járat: felől nézve: egymással tompaszögű nyílásszőget zár be, valamint a mérókapu az áramlási térnek a ki\czetö jgilás és a kilépő járata közötti szakaszában van elhelyezve, az egyik áramvezetö elektróda az áramlási térnek a mérőkapu és a kilépő járat közötti részébe, míg a másik áramvezetö elektróda az áramlási tér· elvezető csatornájának n kivezető nyilast követő részébe van behelyezve,, a mérókapu környezetében pedig egyik méróénrókelőt és másik méróérzékelöt magában foglaló villamos méröszen van elhelyezve

A találmány szerinti rnéröegység további ismérve lehet; hogy a minta haladási főirányát tekintve: a villamos mérószerv egyik méröérzékelóje a mérőkapu előtt, míg a villamos mérőszerv másik mfe röérzékelöje a mérőkapu után van elhelyezve.

A rnéröegység egy lehetséges változatánál az áram vezetö elektródákat a határoló héj felsőbb felületére és/vagy alsóbb felületére felgőzölögtetett nagy kiterjedésű fémes vezelör elegek, pl. platina rétegek alkotják, továbbá a villamos mérőszerv egyik méróérzékeiojéí és másik mérőérzék élőjét a határoló héj felsőbb felületére és/vagy alsóbb felületére felgözőlögteteü fémes vezeferétegek, pl. ptóma íciegvk aife-üak

Á találmány megint különböző kiviteli alakjánál a rnéröegység működési helyzetében az áramlási térnek, az egyik áram-vezető- elektróda és a másik áramvezető elektróda, közé eső szakasza legalább részben áramvezetö közeggel van feltöltve, ős így az egyik árámvezető elektróda, Valamint .a másik ' u í.to ζΙοκ.Κ'.μ a/ aramve e.o -o vg \o/v?uü-t‘\el van eg'.nno^„ m In » tó o-s/t.

követésben..

A mérőegység ismét elférő kialakításánál az alaptest határoló héjának áramlást tettel érintkező felsőbb felülete és- alsóbb felülete közötti távolsága az áramlást tér mérő kapujának legalább egy részében 10-1(10 .mikrométer között van, míg az alapfest határoló héjának: áramlási térrel érintkező egyik oldalsó felülete és: másik oldalsó felülete közötti távköz az áramlási tér rnérökapujának legalább egy részében 10- KX) mikrométer között van.

. 4 Á találmány megint kűlönbözb megvalósításánál az áramlási térnek a mérökapu. környezetébe eső részén és/vagy a mérő-kapában optikai érzékelő részegység van elhelyezve.

\ te χ a s/Cxiíü vu tyx-tg * o Uom,n> ^! da dorsaggo ov. kv*jL , etü nn c^k ΐχ^χ χ ¹ χ, χ a'j χ \ v, k < ab tu-m kos/<> Λίνα·-, a me, J op re I e m.h?/kx.xte ' d ums mérő-szerv méröéreékelőinek környezetében nem jön létre buborékképződés, és Igy a buborékok, ws ohozhatnak .mérési hibát, aminek következtében a mérés emdtnényének meghi>afosága és a mérés ponto«saga zavarost jelentősen rfeveks/’k

Ugyancsak előnyként említhető. hogy az újszerű geometriai kialakításnak és a buborékok kényszeráramoltatásának következtében, a térfogati impedancia módszerrel történő mérés egyszerű DC mérésként oldható meg, ami egyszerűbbé teszi a mérést, és az értékelést is.

fe elomok köze sorolnám az ts, hog> .a u.rúauny szennu méroegység kevesebb mo/go alkatV χ/t kitifov χ. wu 'ha' megteendő robude\ cuk jelentőben letevőmnek, r, igv e e'wx csekély energiafelhasználással, minimális minta-», és reagens igénnyel végezhetők el,

Ebből származó további előny a mérőeszköz megbízhatóságának további növekedése, a karbantartási igény csökkenése és a meghibásodási valószínűség mérséklődése, ami együttesen a találmány swnii me~eegx-eg Kitcts ruk nigstok? nosekedesei a tmlago-^ meu.o m tente m\ ;e eotecsökkenését eredményezheti a hagyományos eszközökkel osszehasonku a.

Előnyként kell értékelni azt is, hogy a mérnegység három-partos gépben optikai fej nélkül:, míg öí-p<av\ gépben optikai fejjel működtethető, azaz a felhasználási terület is kiszélesíthető. Továbbá a irdalna, t\ szerinti mérőegység alkalmazása esetén mód nyílik a térfogati impedancia módszer alapún es o/ optikai elven történő egyidejű mérésre rs, ami -a mérési eredmények jobb és biztonságon x,' b e t testeié sót ered meny ezheti,

Fontos kiemelni azt a jelentős előnyt is, hogy az előzőekben felsorol- előnyös tulajdonságok együttesének köszönhetően a feiáltnány wrbhi mérőegységgel olyan ágy melletti» in vítro diagnosztikai eszköz hozható létre, amely a hagyományos és orvosilag elfogadott térfogati impedancia elven wgc/hx'io meié-u .-hamson alapszik, es a kórteremben képes gyom es pontos cnxmemí pn\ü,r,.feu ami a sürgős vizsgálatok esetén alapvető követelmény, és amit az ismert megoldások nem voltak képesek a megkívánt mádon teljesíteni.

- ~

A találmány szerinti mérőegységet a továbbiakban kertek példa kapcsán, rajz alapján ismertetjük részletesebben. A rajzon az:

1. ábra a találmány szerinti méröegység felülnézeti képe, részben metszetben, a ábra az 1. abra szerinti mérőegység li irányból vett nézete, a

3. ábra a találmány szerinti méröegység nézeti képe, részben .metszetben.

Az I. sóra és a 2. ábra a találmány szerinti méröegység egy olyan kialakítását szemlélted, átnőhet somé? wukxc\ r.vfnte eoen ekttiy>'xen lehet ah\afem/O

A 2.. ábrán, a találmány szerinti méröegység: általános rétegsxerü felépítése látható. MegbgyefbetŐ, hogy a 10 alaptest Irt lényegében bárom darabból, a 2 fedőlapból, a 3 'alaplapból és. a 4 belső lapból ,21 lb a telepre? rtegkomn m a 10 alap test pontos zneg\ ahSuasat. a bsmeteítp.mütőkbe. allé 20 áramlási tér kialakítást. A. 2 fedőlap, a 3 alaplap és a 4 belső lap a minták és a reagensek anyagának jól ellenálló anyagból, pl. üvegből vagy alkalmas összetételű műanyagból lehet elkészítve, és a rmktoOtüdikai chlpek elöállitásának. megfelelés Ismert eljárások segítségével von összeépítve a 10 alaptestté,

A 2, ábra azt is jól mutatja, hogy a I Q alaptest 2 fedőlapja,. 3 alaplapja és 4 belső lapja között alakul ki a 20 áramlási teret közrefogó 11 határoló héj. amelyet a 2 fedőlap felől a Ha felsőbb felület, s 3 alaplap felől a 1 l.fe alsóbb felület, a 4 belső lapban pedig a I le egyik oldalsó felület és· a 114 másik oldalsó felület alakít ki. A 2 fedőlap Ha felsőbb felülete és a 3 alaplap 11b alsóbb felülete közötti ,,f ' távolság a 1 Ö~ 100mikrométer közötti tartományba esik, esetünkben a „t” távolság 100 mikrométer.

Áttérve most az I. ábrára, azon a méröegység. feiüinézete szerepel. Megfigyelhető, hogy a. 10 alaptest 11 határoló héja által körülzár; 20 áramlási tér a 21 belépő jmte os a 24 kilépő járat között, a 11 határoló héj Ide egyik oldalsó felületén a 22 terelőpyílássai és a 23 kivezető nyílással van megszakítva. A 22 terelönyffásba torkollik a 12 nyomöesaterna, amely úgy helyezkedik el a 20 áramlási térhez viszonyítva, hogy a 12 rgmmőesatorna: 12a főtengelye a 21 belépő járat belől nézve az. I minta la haladási fölmnyával hegyesszögű hajlásszögei zárjon be, A 23 kivezető nyílásból indul ki a 13 elvezető csatorna,. amelynek 1 la főtengely pedig ngyanesak a 21 belépő járat fel öl szemlélve az: 1 minta la haladási főirányával tompaszögű β” nyílásszögűt zár be.

-őEz a geometriai kialakítás lehetővé teszi, hagy a. 12 nyomőesatornán: keresztül 40 terelő közeget lehessen a 20 áramlási térbe bejuttatni ügy, hogy az azután a 13 elvezető csatornán keresztül kiárarnolhnssmt a 20 áramlási térből A meroegység működési állapotában ez a 40 terelő közeg belyezke,ek fej ' ' mcnoe-j\>rudbdr, a 2C araroLvv tér 22 Arefemdjj e- '< hoevetó autó- ovom i szónak egv részében es lenyegeoen a 13 elvezető csatornában.

A 20 áramlási temek a 24 kilépő járat közeli szakaszán helyezkedik el a 30 mérőlapé, amelynek a He egyik oldalsó felület és a lld másik oldalsó felület közötti ,,k távköze 10--100 mikrométer rt^gxsagn fejet, esetonlbeu a .'fe'tasko? SP msknweu·; \ 30 mérni apmul ta'é'bate j fe vpaneméröszerv, amely a 31 a egyik méröérzékelőt és a 31b másik mérőérz.ékelöt foglalja magában. A 31a egyik mérőérzékdő a 30 ^mérőkapunak a 21 belépő járat felőli oldalán, míg: a 31 b másik méröérzekelö a 30 mérökapunak a 24 kilépő járat felöli oldalán van kialakítva. .A 31a egyik mérőérzékelő és a 31b másik srr ’Krzékelö esetünkben a 10 alaptest 3 alaplapján, a. 11 határoló héj iíb alsóbb felületére felgo. olögtetett platina réteg.

Az. 1. ábrán az ís jól látható, hogy a 20 áramlási tér M ki lépő járatának közelében, de a 30 mérőkapu 31 villamos: mérőszervének 31b másik méröérzekeíőle után helyezkedik el a 60 egyik áramvezetö elektróda, míg a 70 másik áramvezető elektróda a 60 egyik áramvezetö elektródától feí térközzel elválasztva a 1' elvezető csatornában, a 13 elvezető csatorna 23 kivezető nydásátőliávölabb van a 10 alaptestben kidiakroa A 60 egyik áramvezető elektróda és a 70 másik áramvezető elektróda ennél a kiviteli alaknál a. H ufeaek be? Pb <,»nhb klnletCR h fe_x \ ehetett pkü ·», m e Természetesen a 31a egyik merőérzékelő és a 3.1 b másik méröérzékelő, valamint a 60 egyik áramvezető elektróda és a 70 másik áramvezető elektróda nem csak a 11 határoló héj .1 Ib alsóbb felületén. de a II határoló· bél 1 la felsőbb felületén, sőt akár mindkettőn elhelyezkedhet.

itt kell meg-.’' ut hogy a mérőegység működési helyzetében a 20 áramlási térnek és a 13 elvezető csatornának a Őö egyik áramvezetö .elektróda és a 70 másik áramvezetö elektróda közöld szakasza 50 áramvezető közeggel van feltöltve. Bz az 30 áram vezető közeg lehet, pk az 1 mintában levő· azzal kevert anyag, de maga a 40 terelő közeg ís rendelkezhet jó áramvezető tulajdonságokkal Ezen SÖ áramvezető közeg teszi lehetővé, hogy a 30^: mérök&pn környezetében olyan villamos tér alakulhasson ki. amelyet nz 1 minta alkotói a 30 merőkapun történő áthaladás során megváltoztathatnak, és amely változást a 30 mérőkapu 31 villamos meros/erve képes érzékelni.

A 5. ábra lényegében az 1, ábrán és a 2. ábrán méröegység 10: alaptestének nézeti képe szemfek hetö, a 2 fedőlap részbeni eltávolítása után. Itt is jól látható a 21 bélépe járat es a 24 kilépő járat között húzódó, 11 határoló héjjal körülzárt 20 áramlási tér, amelynek 22 íerelönyilásába a 12. nyomóesnmrna kapcsolódik bele, 23 kivezető nyílásából a 13 elvezető csatorna íiu tovább, a '24 kilépő j árat közelében pedig a 30 mérőkapu helyezkedik el.

Ezen túlmenően azonban szemlélhető, hegy a 24 kilépő járni szomszédságában, a 3ö mérökapnnál - a 31 villamos mérőszerv által el nem fedett részen - a 80 optikai érzékelő részegység is el van helyezve, aminek köszönhetően a 31 villamos méröszerv és a SO optikai érzékelő részegység együttes alkalmazásával a térfogati impedancia módszer alapján es optikai elv alapján egyszerre lehet a 30 mérőkapun áthaladó 1 mintán egyidejű mérést végezni.

A találmány szerinti mérőegység működése a következő. A 10 alaptest 21 belépő: járatán kérésztúl jut be a memndo 1 nmna a 11 határoló héjjal körülzárt 20 áramlási térbe. A 20 áramlási térben az V> araim e/etv kemggei hevert 1 minta folyamatosan halad a 21 belépő járat felől a 24 kilépő járni felé az la haladási főirányban Eközben a 12 nyomócsatornában a 40 terelő közeg folyik a 22 terekinyílás irányába és: azt elérve a 40 terelő közeg: szintén belep a: 2 b áramlási térbe, és oh a 1I határoló héj 1 ic egyik oldalsó felülete mentén halad a .23 kivezető nyílás irányában.

Miután a 10 alaptest 20 áramlási terének méretei mikrométer nagyságrendbe esnek, a 2b áramlási térben a közegek áramlása lamináris, Így a 2b áramlási térbe a 22 fetelonyhason ,it bejutó 40 terelő közeg nem ke^etedik ;u 1 mm\nul de a 30 áramlási ternex a 22 lerelónyda.·. utas? tóaLtoZunan a. 50 áramvezetö közeggel kevert 1 minta és a 40 terelő közeg együttesen halódva tölti, ki a 11 betároló 'héjjal körülzárt 20 áramlási teret. Amikor az Így tóvabaladő közeg együttes eléri a 20 áramlási téru.o had dme? 2' HvA.'b>'i\„X 4 \or a At tce o közeg íosefesAri _d Ά 1 '\?ojo m fesor a ? 13 elvezető csatornában, míg az I minta, és az 50 áramvezetö közeg jelentős része a 3b merökapu fele nyomul. Az 1 minta és az 50 áramvezetö közeg átlépve a 30 mérőkaput találkozik a 60 egyik áramvezető elektródával, maid azon túljutva a 24 kilépő járaton át elhagyja a 20 áramlási teret,

Amikorra az 50 ársmvezeiő közeg eléri -a 60 egyik áramvezető elektródát, akkorra már a 20 áramlási térnek a 3b mérőkapu előtti része, és a 13 elvezető csatorna legalább egy része is íehöltödett 50 áramvezetö közeggel, és így a 6ö egyik áramvezetö elektróda és a 70 másik áramtezeiö elektróda között kialakulhat, a villamosán vezető kapcsolat A viüamosau vehető kapcsolat miatt ~ g azonban a 60 egyik áramvezető elektródán és a 70 másik áramvezető elektróda is megindul a.tobörékképződés. A 70 másik aramvezeio elektródán képződő buborékokat azonban a 30 áramlási térből 23 kivezető nyíláson át a 13 elvezető Csatornába bejutó és onnan a 2.3 kivezető nyílástól elfelé, a 7ő másik áramvezető elektróda irányában áramló 40 terelő közeg magával ragadja és eltávolítja a 23 knc'eto mnudöl Au a '3 elvezető csamroaban κ«ρ/οό>» rnshotékoz nem jutiutnak fez V ntemkapuhoz, A 60 egvxk aranne^vtő elektródén képződő buborékokat viszont a 30 mérökapun már átjutott 1 minta és 5ö zmmvezeto közeg ragad a magával és viszi ki a 20 áramlási térből a 24 kilépő etetne at, azaz ezer oü egyk anmw/e,® efektmJau Ahrtkeze bubotc^ k som unhatnA >,>·· a A tnérőkapohoz. Ennek következtében a 3ö mérökupu környezetében semmitéle, a mérést zavaró buborék nem jelenik meg.

iá 30 mérőkapu 31 villamos méröszervének 31a egyik méröérzékelöje és 31 b másik méröérzékelö a kettő közötti villamos teret „ügyeli’'. és amikor az t minta valamilyen összetevője & 31a egyik méröérzékelö és 31b másik mérőérzékelő közé érkezve megváltoztatja a 3la egyik méröérzékelö és a 31b másik méröérzékelö: közötti villamos tér Impedanciáját, azt érzékelve jelet kőid az ábrákon nem jelölt értékelő és feldolgozó részegységnek. Amikor az I minta valamelyik összetevője éppen áthalad a 30 mérökapun. akkor ezt a 80 optikai érzékelő részegység is észleli és ugyancsak jelzést küld az értékelő és feldolgozó részegységnek. A beérkező jeleket feldolgozva az 1 minta mérése nagy pontossággal megvalósítható.

Itt kell megjegyezni, hogy a 31a egyik méröérzékelö és a .31.b másik méröérzékelö esetében nerc indul meg, bobörekképződés, mivel a 31a egyik méröérzékelö és a 3 ib. másik méröérzékelö között sokkal kisebb áram folyik, mim a 60 egyik ámnivezetö elektróda és a 70 másik áramvezető elektróda között.

A tahlmum s..mtrti mmoegveg jól hu-vnalbato verseit számláló keszelewk merofeieben, de alkalmas általános részeeskaszám!álö mérőeszközökben is, ha meghízható és pontos mérési eredmény ek szolgáltatása a eél.

Claims (5)

1, Mérőegység, folyadékot tartalmazó márnák Sztkai jellemzőinek meghatározásához, különösen refoen leső \őrsegek wra tsegeock nfegálUpttasáho/. amdym'v mamlass Aret »'0; koruk tuc. felsőbb felületet (I la), alsóbb felületet. (.1Ih), valamint a felsőbb felület (Haj és az alsóbb felület (I lb> állal közrefogott oldalsó felületeket (1 lc_s 11 ti) magában foglaló határol^ héjjá'·Ad) rendelkező alapteste (10) van, ahol a határoló héjnak (II) az áramlási teret (20) körülfogó belső oldalán legfevL'íuup egt'wefot* ze > 1 esakutot, .femd/de Aewom gA> n*\< , tenehhá az áramlási térnek (20) a mérendő minta (l) be vezetésére szolgáló belépő járata (21) és a mert minta (I) kivezetésére szolgáló kilépő járata (24) van,..az.áramlási térben (20) pedig mérökapn (30) van kialakítva, azzál jellemezve, hogy az alaptest (10) terelő közeg (40) bevezetésére alkalmas nyomóerőmével (121 vaíammt a terelő közeg (40) kivezetésére alkalmas elvezető csatornával (13) van kiegészítve, továbbá az áramlási térnek (20) a belépő járat (21) es a kilépő «arat t24) közötti szakaszában terelőnyüás (22), valamint kivezető nyílás (23) van elltek ma e„ a terelő közeg <401 bevezetésére alkalmas nyomócsatorna (12) az áramlási tér (20) terelőnyilásával (22), míg az elvezető csatorna (13) a kivezető nyílással (23) van összekapcsolva, a tcrelönyilás (22) és a kivezető nyílás ΐ 2' > a halmuk. bej < 1» egs _{A t} .dafeo 1c uleter, CU Lan etudt/tv ? m e io u ι a<?u < 2~ , torkol lö \u rtusau ' v (, Motcrucxe foa a m nt,- _x maca** tor ¹ ' ?' A ϊ »2 <u o ar so téri 22 belépő járata (.21) felől nézve hegyesszögű hajlásszöget (a) zár he, továbbá a kivezető nyílásba (23 ) .'m.fello cAe-etc laterna 11 >) toumuhe <IM; cs << mnta d) hüadfes tömném ; Ak a hdepe mit í ' Idol ne/''c cg\ ifoom ^as? 'ga nvmoszeget t o ’us 0e λ wta a metekao; (A ,, _z ,r n iási térnek (20) a kivezető nyílás (23) és a kilépő járata (25) közötti szakaszában van elhcNe/se, az egyik ár&mvezető elektróda (60) az. áramlási térnek (20) a mérőkapu (.30) és a kilép.'* jarat (25) közötti részébe, míg: a másik áramvezető elektróda (70) az áramlási tér (20) elvezető csatornájának (13) a kivezető nyílást (23) követő részébe van behelyezve, a mérőkapo (30) környezetében pedig egyik méroerzekelöt (31a) és másik mérőérzékelőt (31b) magában foglaló villamos mérőszerv (31) van elhelyezve,

2. Az 1, igénypont szerinti mérőegység, azzal jellemezve, hogy a minta (1) baladási főirányát fia) tekintve a villamos mérőszerv (31) egyik mérőérzékeióje (2ia) a nterőkape (30) előtt, míg a villamos mérőszerv (3 I) másik mérőérzékelöje (3 Ih) a mérőkapu (30) után van elhelyezve.

X Az 1. vagy a 2:. igénypont szerinti méröegység. azzal jellemezve, hogy az áram vezető elektródákat íőtf (Ο a határoló héj üli felsőbb felületére (1 la) és/vagy alsóbb felületére ί 11 bj felgözölögmíett nagy Kitepedesn femes x e/doresegek. pb platina ietegek Jkvüak, rőszetv (31) egyik mérőérzéke lójét (31a)és másik mérőerzékdőjét (31h) a határoló héj (11) felsőbb fentkfexC (I LA es \ag> alsóbb felületűé (I Ibi fdgozeiogtótett tw’ \ολ. tótéit gek, pl p.atma mtegek alkotják.

5 , Az 1.-4. igény ra-otok bármelyike szerinti rnéröegység, azzal jellemezve, hogy a rnéröegység működési helyzetében az áramlási térnek (20) az egyik áramvezető elektróda (őri) és a. másik áramvezető elektróda (W közé eső szakasza legalább részben áramvezető közeggel (50) van letöltve, és igy az. egyik áram vezető elektróda íóüh valamint a másik áranwezetö elektróda (7Ό) az áramvezetö közeg (50) közvetítésével van egymással villamosán vezető összeköttetésben.

6. Az 1.-5. igénypontok bármelyike szerinti mérőegység, azzal jellemezve, hogy az. alaptest (lő) határoló héjának (Ili áramlási térrel (20) érintkező felsőbb felülete (11a) és alsóbb felülete (11b) közötti távolsága ít) az áramlási tér (20) raérőkapujának (30) legalább egy részében 10-100 mikrométer között van.

7. .Az l.-Ó. igénypontok bármelyike szerinti mérőegység, azzal jellemezve, hogy az alaptest ( lő) határoló tkjának (II) áramlási térrel (20) érintkező egyik oldalsó felülete (1 len és másik oldalsó felülete (1 Id) közötti távköz (k) az áramlási tér (2(1) mérőopujának (30) legalább egy részében lő100 mikrométer között van, í> \ .„-ΐ·; m, x Ke “> rab neixXgx'ej t fdkme/w bog oiü.iic tso nek (20) a mérokapu (30) környezetébe eső részén és/vagy a nferőknpúhan (3ö) optikai: érzékelő részegység (8ő) van elhelyezve.