HU227786B1

HU227786B1 - Combined static/dynamic device for evacuating gas fluids

Info

Publication number: HU227786B1
Application number: HU0103179A
Authority: HU
Inventors: Andre Amphoux
Original assignee: Andre Amphoux
Priority date: 1998-07-17
Filing date: 1999-07-16
Publication date: 2012-02-28
Also published as: PL193456B1; EP0972991A1; CZ300729B6; DE69908031D1; WO2000004323A1; RU2222753C2; ATE241113T1; FR2781278A1; CZ2001218A3; HUP0103179A3; EP0972991B1; HUP0103179A2; PL345674A1; FR2781278B1

Description

A találmány tárgya berendezés gáz alakú közeg, elsősorban elhasznált -gáz vagy füstgáz eltávolítására.

<

Ismertek a gáz alakú közegek eltávolítására szolgáló sztatikus berendezések, amelyeket épületekre szerelnek. Az ilyen berendezések például egy alsó elemből, egy felső elemből, merevítőkből és egy vezetékből állnak. A merevítők a két koaxiális elemet mereven, egymástól bizonyos távolságban úgy tartják, hogy közöttük egy tér legyen. A vezeték átmegy ez alsó elemen és atérbe torkollik.

Az alsó és a felső elemet kúp vagy csonkákon alakú oldalfaa térnek tengelyirányú metszetbenlak határoljak oly módon, hogy lényegében Venturi-cső· alakja agy Konvergens, x.

üs i-O -itíq o livgens alakja legyen a berendezés főtengelyére merőleges sugárirány hosszában. Ez a -tengely legalább lényegében függőleges. Az ilyen berendezést rendszerint annak az épületnek a tetejére szerelik, amelyhez, használják. A vezeték lehetővé teszi a gázok vagy füstök felfogását -és összegyűjtését. Ezek a vezetékből a rendszerint az alsó elem- felső határán elhelyezkedő felső végén, a Ventori-cső alakú tér helyén távoznak. A gázkőzeget vagy füstöt ekkor ez a tér tereli és a berendezésen kívülre, a külső .egkoröe ostya. na szex ruj, akkor ez gyorsatja ezt matot, Ilyen berendezést ír le például az FR-A-l. 403 955 számú szabadalmi irat.

Az ilyen, sztatikus berendezések általában magasan vannak, és ezért ki vannak téve felszálló szelek vagy leszálló szelek vagy vízszintes szelek hatásának. Ha nincs szél, akkor az egyedüli felhajtó hatást a minden, függőleges vezetékben bekövetkező fizikai jelenségen alapuló, maradó termikus huzat képez. Ezt a maradó termikus huzatot a D_:?: « 0,045 HCDJ képlet szerint lehet ki>

számítani, ahol D_p - a vezetékben keletkező szívás üascai-ban., 0a külső és a belső hőmérséklet közötti különbség. Abban az időszakban, amikor a külső hőmérséklet, megközelíti a belső hőmérsékletet, akkor szélcsendben a felhajtó hatás szinte nulla.

Az egyik megoldás, amely ezeket a hátrányokat a csökkenti, vegyes motoros rendszer használata. A motort programkapcsolóval, vagy nyomásérzékelos, higrometrikus rendszerrel vagy más rendszerrel lehet működésbe hozni.

Az EE-A-0 410 999 számú és az FR-A-2 '709 534 számú szabadalmi irat a fentebb leirt jellegű sztatikus berendezést ismertet, amelyek ezen kivüi tartalmaznak egy centrifugális turbinát és legalább egy turbínalapátot. A turbina motorja a felső elemben, a turbinalapát a felső és az alsó elem közötti szabad térben van elhelyezve. Az ilyen dinamikus berendezések lehetővé teszik a gázok vagy füstök eltávolításának jelentős javítását azzal, hogy a konvergens, illetőleg divergens vagy Venturi-oso alakú térben a turbinaiapát forog.

Az ezekben az iratokban javasolt rendszerekben a mechanikai rész több sugárirányú turbínalapátot. tartalmaz, amelyek például kerékegy hagyományos motor tengelyének egyik végén elhelyezett agyra vannak szerelve.

Ezeknek a rendszereknek azonban vannak hátrányaik.

Az első hátrány az, hogy a rendszer egyensúlya a sugárirányú lapátokkal ellátott turbina által előidézett jelentős túlnyúlósok miatt idővel megbomiik.

Másik hátrány .az, hogy a motor tengelyének gördülőosapágyaí a tengely végén elhelyezett és a motor tengelyére felfüggesztett ?

turbina miatt idő előtt elhasználódnak,

Ezen kívül a motornak a berendezés fém felső részében való elhelyezése - az ezzel elfoglalt jelentős téren kívül -- azzal a hátránnyal jár, hogy üregrezonancia következtében viszonylag jelentős zajártalom keletkezik,

A találmányunk elé kitűzött feladat olyan, az EE-A-2 709 534 számú szabadalmi iratban leírt jellegű berendezés kialakításai amelynek jobb az egyensúlya és a kopásállósága, és amelynek a működési hangszintje alacsonyabb, mint a technika állása szerinti rendszereké.

Ezt a feladatot a találmány érteimében úgy oldjuk meg, hogy a gáz alakú közeg, elsősorban elhasznált gáz vagy füstgáz eltávolítására szolgáló sztatikus-dinamikus berendezés egy felső elemből és egy alsó elemből áll, amelyek egymásra vannak helyezve, koaxiálisak, és összekötő merevítőkkel mereven egymáshoz vannak rögzítve.

Az alsó elemnek van egy alsó feneke és egy alsó teteje, amelyeken koaxiálisán átmegy egy adott d átmérőjű vezeték (cső), amelynek: az alsó tető felőli vége a két elem közötti térbe torV *,. < * * * ♦ ♦ * * * fc χ 9 9 9 9

X t « * * .*

... - ♦ »* <4 kollík·, a másik vége pedig a gás alakú közegek belépésénél van rögzítve.

Ar alsó feneket és az alsó tetőt nagy körös alaplapjuk mereven egymáshoz rögzíti.

A felső elemnek van egy felső teteje és egy felső feneke. Ereket nagy körös alaplapjuk mereven egymáshoz rögzíti.

A berendezés tartalmaz, ezen kívül egy centrifugális turbinát, amelynek van egy motorja és legalább egy turbina.lapát ja.

A felső tető tengelyirányú üreget képez, amely nyitott a turbinalapátokat befogadó tér felé.

A találmány értelmében a. motornak van a tengelyirányú üreg belsejében elhelyezett állórésze és legalább egy turbinalapáttai ellátott, a tengelyirányú üregben elhelyezett forgórésze. A motornak nincs tengelye.

Így a találmány érteimében a felső elem méretei, különösen a magassága,, kisebbek a technika állása szerinti rendszerek méreteinél .

Az, hogy a motornak nincs tengelye, lehetővé teszi esen kívül a kopási jelenségek, különösen a csapágykopási jelenségek, valamint a berendezés egyensúlyának megbomlását jelentő jelensécek elkerülését.

Más jellemzők szerint, a turbinslapátoknak van egy sugárirányú első pereme, amely egy síkban van a tengelyirányú üreg alsó alapjával.

A tengelyirányú üreg csonkekűp alakú és koaxiális a felső tetővel a tér felöli nagy alap és a zárt. kis alap körött.

« * ί

λζ egyik kiviteli alakban az üreg részben kinyúlik a felső elem felső alapjától a tér felé.

Lehetséges az ia, hogy az üreg nagy alapja lényegében ugyanabban a síkban helyezkedik el, mire a felső elem felső teteje, és ekkor az üreg integrálva van a felső elem belsejébe,, vagy pedig az üreg kis alapja lényegében ugyanabban a síkban helyezkedik el, mint a felső elem felső teteje, és ekkor et üreg a felső elemen kívül helyezkedik el,

Az üreg közbenső helyzetet foglal el a felső elem belsejében lévő helyzet és a felső elemen kívül lévő helyzet között,

A találmány egy további előnyös kiviteli alakjában a berendezés méretviszonyai a cső átmérőjének függvényében lehetővé teszik a berendezés aerodinamikai tulajdonságainak optimálását.

Találmányunkat annak példakénpeni kiviteli alakjai kapcsán ismertetjük részletesebben ábráink segítségével, amelyek közül az

1. ábra a találmány szerinti berendezés egyik kiviteli alakjának vázlatos függőleges, átmérőé metszete, a

2. ábra az 1. ábrával, megegyező vázlat, amelyen a méretek láthatók, a

3. ábra az 1, ábra szerinti berendezés alsó tetejének vázlatos felülnézete, a

4. ábra a berendezés egy részlete mozgatható iapáteiemekkel,

Λ z

5. ábra a találmány szerinti berendezésben alkalmazott első centrifugális turbina vázlatos oldalnézete, a ·>» δ, ábra a találmány szerinti berendesés egy másik kiviteli alakjának, vázlatos függőleges, átmérőé metszete, a ?1 ábra a találmány szerinti berendezésben alkalmazott másik centrifugális turbina vázlatos oldalnézete.

A találmány tárgya sztatíkus-dinamikns berendezés gáz vagy füstök eltávolítására. Az ilyen berendezéseket gáz alakú közegeket eltávolító kéményekre szerelik, amelyek lakóházakon, kereskedelmi vagy ipari épületeken vannak elhelyezve.

Az ilyen 1 berendezésnek vau egy 100 mértani tengelye. Amikor a berendezés a kéményre van szerelve, akkor a 100 mértani tengely a leggyakrabban függőleges vagy közei függőleges. Megáilapodásszerüen, az egyszerűség és a jobb érthetőség kedvéért a leírás elsősorban az 1., 2. és 6. ábrán látható szereit helyzetekre terjed ki, A felső, alsó stb, jelzőket erre a. szereit helyzetre vonatkoztatva keli érteni. A tengelyirányú, keresztirányú stb. jelzőket a 100 mértani tengelyre vonatkoztatva keli

A 100 mértani tengely előnyös módon forgástengely. A következő leírás erre változatra vonatkozik, Mas kiviteli alakokban viszont a 100 mértani tengely lehet csak szimmetriatengely, vagy az 1 berendezésnek esek az általános irányát határozzuk meg.

Az 1 berendezés egy 3 alsó elemből ás egy 2 felső elemből áll. 4 merevítőkként kialakított összekötő elemek kötik össze egymással a 3 alsó elemet és a ;

:erso eremet, nogy egymás koaxiálisak legyenek, így közöttük szabad 8 tér vagy

Π3.2 V3GV .ruS'CöK SZcirnáX’ci *♦

A szabad 3 tér általános alakja tengelyirányú keresztmetszetben konvergens, illetőleg divergens. A berendezés tartalmaz továbbá egy 7 vezetéket a 3 alsó elemen átmenő gáz vagy fostok számára. A 7 vezeték elülső 15 nyílása a 3 térbe torkollik. (Az „elülső jelzőt a berendezés által eltávolított gáz vagy füstök normális keringési irányához képest értjük).

A 7 vezetéknek bizonyos tengelyirányú hossza van, és karimákkal vagy más elemekkel csatlakozik a kéményhez.

A berendezés tartalmaz végül egy sugárirányú tnrblnalepátokkal ellátott centrí fugáiis turbinát.

Az 1. ábrán látható jellegzetes, de nem korlátozó kiviteli alakban a 3 alsó elemnek van egy 5 alsó feneke és egy e alsó teteje, Mind az. 5 első fenék, mind a 5 alsó tető általános alakja csonka kúp. Az S alsó fenéken és a » alsó tetőn koaxiálisán átmegy az adott d átmérőjű 7 vezeték vagy cső, A 7 vezeték egyik, a 6 alsó tető felőli vége, a 15 nyílás a 2 felső elem és a 3 alsó elem közötti B térbe torkollik. A 7 vezeték másik vége a gáz alakú közeg beömlési helyén, azaz a kéménynél van rögzítve. Az 1. és 2. ábrán látható kiviteli alakban a 7 vezetéknek a S tér felőli végén gyűrű alakú, sugárirányú 22 kiugrás van, amelyre

felfekszik	a 6	alsó tető kis alapja,
Az 5	alsó	fenék és a 6 alsó tető	mereven	össze	van	kötve
egymással.	A 6	alsó tető el van látva egy gyűrű	alakú	10	perem-
me 1, eme 1 y	szomszédos egy közős 9' nagy	alappal.	ettől	a	9 nagy

alaptól lefele irányul, és a 6 alsó tető felületének meghosszabbítását képezi. Az 5 alsó fenéken a 6 alsó tető csonkákén alakú felületével párhuzamosan van egy 20 koszorú. A gyúró alakú 10 &

φφφ* « φ φ »*

Φ Φ

Λ·Χ perem a közvetlen meghosszabbítása a 6 alsó tető csonkakúp alakú felületének, és as összekötő 4 merevítők a δ alsó tető csonkakúp alakú felületén fekszenek.

Ahhoz, hogy a 4 merevítők, a 6 alsó tető csonkakúp alakú felületén feküdjenek, mindegyik 4 merevítő például ellátható az alsó végén egy első 21 összekötő körömmel (3, ábra}. A merevítő beépített helyzetében et at alsó 21 összekötő köröm a 6 alsó tető osonkakúp alakú felületével párhuzamos, ehhez van rögzítve, és érintőleges irányban helyezkedik el,

A találmány egyik kiviteli alakjában at alsó 21 összekötő köröm a merevítővel egy darabból állhat, A találmány egy másik kiviteli alakjában az alsó 21 összekötő köröm a 4 merevítő végété z esa u.i.a koah^t,

Egy további, nem ábrázolt megoldás szerint a 4 merevítők a 6 alsó tető csonkakúp alakú felületéből állnak ki.

Ahhoz, hogy a 4 merevítők a í> alsó tető osonkakúp alakú felületéből álljanak ki, a 6 alsó tető csonkakúp alakú felületében kerületi tengelyirányú domborulatok vannak, amelyek rendeltetése v fooadíák a 4 merevítőknek a 3 alsó elem felőli vécét.

Svéuett mindegyik domborulatnak vas atso zenen Kerületi 20 koszorújának keresztirányú síkjára keresztirányú alapja. Ezek együtt keresztirányú szerelési alapot képeznek és egy 4 merevítőnek a 3 alsó elem felőli végét a 3 alsó elemen rögzítik. Így a merevítők alsó vége mintegy beméiyed a 6 alsó tető osonkakúp alakú felületébe, úgyhogy kívülről úgy tonik, hogy a merevítő kiáll a δ alsó tető csonkákén alakú felületéből.

« 9

9 9 9 9 « 9 9 9 9 »♦» 9 ♦♦ ** 9

Az 1. aorán iatnato,, ugyancsak jellegzetes kiviteli alakban a 2 felső elemnek van egy 12 felső teteje és egy 11 felső feneke* Ezeket egy közös 13 nagy alap mereven egymáshoz rögzíti. A 11 felső fenéknek van egy keresztirányú kerületi 18 koszorúja, a .2 felső- tetőnek van egy keresztirányú kerület a két keresztirányú kerületi koszorú keresztiránvú szerelő ebroncsot képez, amely a 4 merevítőknek a gát a 2 felső elemen rögzíti, Evége lehet például egy felső összekötő körme, amely párhuzamos a keresztirányú abronccsal és érintőleges irányban helyezkedik el. Az alsó 21 összekötő köröm, két említett kiviteli alakja a felső körömnél is alkalmazható.

A 11 felső fenek és a 12 felső tető rászereiése a 4 merevítőknek a 2 felső elem felőli végére a 12 felső tető és a 11 felső fenék 1 merevítők felőli végének összekötésével rés nélkül valósítható meg.

A '12 felső tető is ellátható egy gyűrű alakú kerületi 14 peremmel , amely a nagy aiaptől mnduiva lere.Le irányul és a Íz felső tető felületének meghosszabbítását képezi.

Ez a gyűrű alakú kerületi 14 perem a 12 felső tető kerületi ei so elem felőli veyík 4 merevítőnek kerületi 19 koszorúját.

A szóban forgő kerületi keresztirányú IS és 19 koszorú a i:

felső fenék első, 33 csonka kúpja nagy alapjának, illetőleg a ii felső tető második, 32 csonka kúpja nagy alapjának meghosszabbítás a. .

♦ ♦

XX *

-ÜÖ

Az I. és 2. -ábrán látható kiviteli alakban a 11 felső fenék tartalmaz egy tengelyirányú 25 üreget, amely a 8 tér felé nyitott, és befogadja egy centrifugális turbina 24 turbinalapátjatt. A t ábra tolt kiviteli, alakban a 24 turbina lapé toknak van egy alsó sugárirányú 2? pereme, amely egy síkban van a tengelyirányú 2o üreg alsó, 28 alapjával, A centrifugális turbina tartalmat a tengelyirányú 25 üreg belsejében elhelyezett 23 állorészt és at ugyancsak a tengelyirányú 25 üreg belsejében elhelyezett 25 torgórészt. A 26 forgórész hordotta a sugárirányú 24 turbínaiapátokat, például két, három, négy vagy öt turbinalapátot Az 1, ábrán látható kiviteli alakban a 12 felső tető tartalmat egy 30 kúpos süveget, amely a nagy alapjánál koaxiálisán egy csökkentett méretű első, 31 csonka kúpban folytatódik, és a kis alapja közös a 30 kúpos süveg nagy alapjával. Maga az első, 31 csonka kúp koaxiálisán egy második, 32 csonka kúpban folytatódik, amelynek a kis alapja közös az első, 31 csonka kúp nagy alapj áva1.

Egy másik kiviteli alakban a 12 felső tető a 31 és 32 csonka kúp helyett egyetlen kúpos süveget tartalmaz, amelynek a nagy alapja közös a 11 felső fenékkel. Ebben a kiviteli alakban a kúpos süveg csonkakúp alakú felülete a nagy alapjával például kb. 22° szöget zár be.

Az 1. ábrán látható kiviteli alakban a 11 felső fenéknek van egy első, 33 csonka kúpja, amely koaxiális a 12 felső tetővel a 17 kis alap 8 tér felöli oldalán. A 17 kis alap úgy van kialakítva, hogy tartalmazza az üreget vagy a 25 üreg egy elemét, amely befogadja a 24 turbinalapátokát,

A 25 üreg előnyös módon csonkaköp alakú, koaxiális a 12 felső tetővel, és a 8 tét felőli oldalán van eoy 28 nagy alapja, a 12 felső tető felőli oldalon egy zárt 29 kis alapja.

Az 1. ábrát látható kiviteli alakban a 25 üreg eleme restben kiáll a 11 felső fenékből, különösen az alsó, 33 csonka köp 17 kis alapjától a 8 tér felé.

Végül, továbbra is a berendezés teljesítőképességének fokozása céljából, az üreg vagy a 25 üreg eleme előnyös módon ellátható egy gyűrű alakú 34 peremmel, amely szomszédos a kerületi 28 nagy alappal és felfelé irányai.

Az egyik kiviteli alakban a t alsó tető 15 nyílása (kis alapjai tartalmaz egy tengelyirányú és h magasságú, gyűrű alakú 18 kiugrást. Az egyik kiviteli alakban ez a gyűrű alakú 18 kiugrás úgy van kialakítva, hogy a 7 vezeték vége (15 nyílás) túlnyúlik a 6 alsó tető kis alapján a 8 tér felé.

A következő leírásban a berendezésnek az 1, és 2. ábrán látható, példaképpen!, nem korlátozó kiviteli alakjában lévő alkotóelemek méretjellemzőit ismertetjük. Ezeket a méretjellemzőket általában a 7 vezeték ő átmérőjéhez viszonyítva adjuk meg. Ezek a méretjellemzők annyiban fontosak, amennyiben lehetővé teszik olyan berendezés megvalósítását, amelynél a gáz alakú közeg eltávolításának minősége a szél irányától és a működési módtól függetlenül jelentősen javul, A leírás végen összefoglaló táblázat tartalmazza ezeket méretjellemzőket.

A találmány szerinti 1 berendezésben a 2 felső elem maximális D átmérője előnyös módon lényegében egyenlő a 3 alsó elem maxim-á 11 s átmérőj ével.

!2

A D/d méretarány előnyös módon 1,5 és 3 között van. A D/d méretarány még előnyösebb módon 2,25-dal. egyenlő.

A h/d méretarány (ahol b ~ a gyűrű alakú 16 kiugrás magassága) előnyős módon 0,01 é.s 0,15 között van. A h/d méretarány még előnyösebb módon ö,08-dal egyenlő.

Legyen H a felső és az alsó elemet elválasztó minimális távolság (vagyis a 2. ábrán látható kiviteli alakban a 26 nagy alap végét (15 nyílás) a 25 üreg elemétől elválasztó távolság). Ekkor a H/d méretarány 0,25 és 1,2 között van, A H/d méretarány nagyon előnyös módon, lényegében 0,7-del egyenlő.

Legyen a a 6 alsó tető csonkakúp alakú felületének a 3 nagy alappal bezárt szöge. Ekkor az a szög 15° és 45* között van, és előnyös módon lényegében SCF-kaí egyenlő.

Legyen b az 5 alsó fenék csonkakúp alakú felületének a 0 nagy alappal bezárt szöge és g a 12 felső tető második, 32 csonka kúpjának csonkakúp alakú felületével bezárt szöge. Ekkor a b és a g szög előnyös módon 0° és 30° között van, még előnyösebb módon 22°-kal egyenlő.

Legyen d a 11 felső fenék első, 33 csonka kúpja felületének a 13 nagy alappal bezárt szöge. Ekkor a d szög előnyös módon 0° és 30* között van, még előnyösebb módon 22°-kal egyenlő.

Legyen d? a 25 üreg zárt 29 kis alapjának átmérője. Ekkor a d;/d méretarány előnyös módon 0,8 és 2 között van, és még előnyösebb módon lényegében 1,12-dal egyenlő.

Legyen dg a 25 öreg nyitott 28 nagy alapjának átmérője. Ekkor a dj/d méretarány előnyös módon 1. és 2,40 között van, és még előnyösebb módon lényegében 1,31-daI egyenlő.

♦ ♦

!.l *»»» «4>»

Legyen. d₄ a tengelyirányú 25 öreg magassága. Ekkor a d</d méretarány előnyös módon 0,5 és ű, 5 között van, és még előnyösebb módon lényegében 0,23-dal egyenlő.

A 25 üreg a 11 felső fenék első, 3.3 csonka· kúpjának 1? kis alapjától a 8 tér felé a tengelyirányé cg teljes hossza és ennek fele közötti mértékben áll ki.

Zl	25 üreg	kiálló része lé	nyegében (	0,18 x d)-vei egyenlő.
í	egyen m	a 25 üreg oson	ka kúp aiafc	.ό felületének a 28 nagy
ójával öezá	rt szöge. Ekkor	az m szög	előnyös módon 4 5 és 90°
őst	Ve; u _f é 3	·.> v*. si. \%· ii ? ö ö vt	módon 73°~;	kai egyenlő.
A	12 fels	ő tető alsó, 31	csonka kúp	jának csonkákét alakú fe-
été	kb·, 00*	± 10° szöget zár	r be a. naay	’ alaojéval.

.A	12 fels	ő tető 30 kúpos	süvegének	csonkakűp alakú felülete
nyö	s módon	kb. 12° ± 5* szöget zár be	Öi Öa J.· 'Ü XÚ Ca v’ CÍ .1», *
A	25 üres	zárt 23 kis alatnát a 30	kúoos süveotől elválasztó

O z. 3!	ά <* ca : rv’rt \? •JM v.-.xVi:-y	ös módon kb. (0,	8 x d) .
í\ Í*A	9ö' n^m.·	alappal .szomsz*	idea gyűrű	alakú 34 perem kb, 22^ö ±

í- -.· á r V e a zá nagy alaposa, és a szélességi < ' szövet

Az ábrákon látható kiviteli alakokban a berendezés legalább két, itt három összekötő 4 merevítőt tartalmaz, amelyek a kerületén 12O^e~onkéht vannak elhelyezve. A 4 merevítők laoos alakúak, a szélük lekerekített, a sugárirányé hosszuk tj, ej. a ts/o méretarány előnyős moaon 0, előnyösebb módon lényegében 0,05-ds i -SSS -L6 O &

és 0,07 között van, még egyenlő. A ej/ts méretarány őnyös módon 0,02. és 0,5 kő

Z. ÍJ L· 7 d.-14

Egy másik kiviteli alakban a 4 merevítőknek a 100 mértani tengelyt követő tengelyirányú hossza nagyobbik részén van egy domborulat, amely lényegében a 4 merevítő középpontjában és a 100 mértani tengellyel lényegében párhuzamosan helyezkedik el>

A 4 merevítőknek a domborulat egyik és másik oldalán lévő része kisebb vastagságú lehet, és csak egy kis vastagságú lapból állhat.

Legyen 1 a gyűrű alakú lö, 14 peremnek a 9, illetőleg 13 nagy alappal bezárt szöge. Ekkor az 1 szög előnyös módon 45° és 75° között van, és még előnyösebb módon lényegében 60*-kai egyenlő.

A keresztirányú szerelési abroncsot határoló és a merevítőknek a 2 felső elem felöli végét a 2 felső elemen rögzítő, kerületi keresztirányú 18 koszorúk sugárirányú szélessége lényegében egyenlő a 4 merevítők ts sugárirányú hosszával.

A találmány szerinti berendezés ezen kívül tartalmazhat egy nem ábrázolt hengeres rácselemet. Ez a rácselem koaxiális a 2 felső elemmel és a 3 alsó elemmel, és esek között helyezkedik el. Ennek a henger alakú rácselemnek az átmérője legalább nagyobb a gyűrű alakú 34 peremmel megnövelt 25 üreg nyitott 28 nagy alapjának éj átmérőjénél. Ennek a rácselemnek a rácanyilásal χ 2δ έ 2 m méretűek.

Ahogyan ez a 6. ábrán látható·, a 3 alsó elem tartalmaz egy 44 tagot, amelynek az általános alakja csonka kúp. A csonka kúp felső, 45 kis alapja, ahol a 8 tér van, a 2 felső elem fele áll, míg az alsó, 46 nagy alapja a 2 felső elemből elmutat. A 46 nagy alap átmérője a 45 kis alap átmérőjének kb. az 1, 6-2,5-szerese-

A 3 alsó elem bizonyos távolságban van a .2 felső elemföl, és a két elemet 4 merevítők erősítik egymáshoz, Szék a merevítők .lényegében párhuzamosak a 100 mértani tengellyel.

A 3 alsó elem 45 kis alapjára lényegében kör keresztmetszetű 4? peremet lehet szerelni. A 47 perem magassága a 100 mértani tengellyel párhuzamosén mérve a 45 kis alap átmérőjének kb. a 0,01-0,02-szorosa. Ezen kívül a magasság a 100 mértani tengely Irányában a 47 perem szabad kerületi széle és a 11 felső fenék között a 45 kis alap átmérőjének kb. a 0,45-0,8-sserese<

A 2 felső elem II felső fenekét iapitott 48 tárcsa képezi. Ez a 48 tárcsa lényegében kör alakú. A 48 tárcsának van egy középső, kereszt i rányú 4 9 tárcsarésse, amely tengelyirányban el van tolva a megmaradó másik, gyűrű alakú külső 50 tárcsarészhez képest.

A 48 tárcsa külső átmérője a 3 alsó elem 9 nagy alap által meghatározott külső átmérőjével egyenlő vagy ehhez közeli értékű. A középső, 49 tárcsarész átmérője a nyitott 8 tér átmérőjével egyenlő vagy ehhez közeli értékű, és az ábrázolt kiviteli alakokban a 45 kis alap átmérőjének Q, 8-1,25-szorosa, A középső, 49 tárcsarész átmérője az ábrázolt kiviteli alakban a 48 tárcsa külső átmérőjének kb. 0,4-0,β-szerese. A középső, 49 tárcsarész átmérője elsősorban a 48 tárcsa külső átmérőjének kb. a fele.

A középső, 4 9 tárcsarész tengelyirányú eltolása a. külső gyűrű alakú 50 tárcsarészhez képest a 100 mértani tengely irányában a középső, 49 tárcsarész átmérőjének kb. az egytízeőe, és előnyös módon a 45 kis alap átmérőjének kb. a 0,15-0,5-szerese.

srk,

Só,

A keresztirányú középső, 4 9 tárcsarész sik vagy lényegében ugyanúgy, mint a külső gyűrű alakú, 50 tárcsarész. A közép49 tárcsarészt lényegében csonkakúp alakú, a 100 mértani tengelyhez képest ferde összekötő 51 fal köti össze a külső, 50 tárcsarésszel. Ennek az összekötő 51 falnak a kis átmérője a középső, 49 tárcsarész oldalán, a nagy átmérője a külső gyűrű alakú, 50 tárcsarész oldalán van. Az összekötő 51 fal ferdesége a 100 mértani tengelyhez képest 15° és 45° között van. A 6. ábrán látható kiviteli alakban ez a szög kb. 20°.

A 48 tárcsának az ábrázolt kiviteli alakban van egy külső, 52 pereme, amely egv keresztirányú kózépsik felé lejt, és átmegy a 3 aisé elem középső részen. A lejtő külső, 52 perem tengelyirányú hossza a középső, 49 tárcsarész külső gyűrű alakú, 50 tárcsarészhez viszonyított eltolásának kb. a harmada vagy a kétharmada .

A 100 mértani tengely falé lejtő külső 52 perem ferdőségének szöge nagyjából ugyanakkora lehet, mint az összekötő 51 falé.

A középső, 4 9 tárcsarész és az összekötő 51 fai által ha tárolt 25 üreg lehetővé teszi egy vázlatosan ábrázolt 53 turbina elhelyezését, amely a 46 tárcsához van rögzítve.

A 2 felső elemnek van egy 54 védőburkolata. Ez az 54 védőburkolat a 3 alsó elemmel ellentett oldalon a 48 tárcsához van rögzítve. Az 54 védőburkolat lényegében kúp vagy csonkakúp alakú. Az utóbbi esetben van. egy felső: keresztirányú 55 fala. Az 54 védőburkolatot a lejtő 52 peremmel szomszédosán a külső, gyűrű lehet rögzíteni. Az 54 védőburkolat és a

Akú 50 tárcsa reszne;

külső, gyűrű alakú 50 tárcsaréí bri rAr t* nvi φ » «4 amely lehetővé teszi a levegő keringését sz 54 védőburkolat belső j ében.

Egy másik, nem ábrázolt kiviteli, alakban az 54 védőburkolat az összekötő 51 falon rögzíthető, esetleg ügy, hogy az 54 védőburkolat és az 51 fal között egy nyílás van kialakítva.

Egy további, nem ábrázolt kiviteli arakban az 54 védőburkolat a középső, 49 tárcsarészen rögzíthető, esetleg úgy, hogy az 54 yédőburkólát és a középső, 49 tárcsarész között egy nyílás van kialakítva a 1Ö0 mértani tengellyel lényegében párhuzamos hidaoskák révén, Ebben a változatban az 54 védőburkolat nem foglalja el a 48 tárcsa egész felületét.

Ezen kívül az ábrázolt kiviteli alakban, amelyben az 54 védőburkolat lényegében csonkakúp alakú, a levegő keringtetésének és ezzel az 53 turbina hűtésének javítása végett az 54 védőburkolat felső, 55 falában egy 57 nyílás van kialakítva.

Az 55 falra lényegében csonkakúp alakú 53 tető van szerelve. Az 58 tető 59 alapja az 55 faihoz van rögzítve úgy, hogy közöttük egy 50 tér van az 57 nyílásból jövő levegő eltávolítása céljából .

Az 1«, 2, és ábra szerinti kiviteli alakban a 25 üreg részben kiáll a 11 felső fenék első, 33 csonka kúpjának 17 kis alapjából.

A 25 üreg 23 nagy alapja la lényegében ugyanabban a vízszintes síkban helyezkedhet el, mint a 2 felső elem 11 felső feneke vagy a 48 tárcsa, A 25 üreg ekkor a 2 felső elemen kívül van élné rve zve<

* ** ♦* « < ♦ * 4 <. ♦. ν » χ » * « *·♦♦.

Ο χ < * ♦ ♦ » >

}> «| Μ * * ·' * ** * **

Λ se k.

lenti két helyzet között közbenső helyzetek is lehets-ege-

de Ián.	önmagában hagyományos 4 2' rögzítő elemmel van ellátva. Bn-
ne κ a	42 rögzítő elemnek a rendeltetése a turbina rögzítése a

tengeiyirányú za urego-en.

eme ly

lehetővé teszi a 24 turbina-lapátok rögzítését egy önmagé-

zöelem	okkal van ellátva, amelyek a turbina működését Indító és
lééül	tő, nem ábrázolt vezérlőegységhez vannak kötve.
γ\	40 pofa közvetítésével szerelt 24 turbinalapétok külső, 35
pereme	í és sugárirányú felső, 36 peremei előnyös mödon követik a
25 ere	g felületének alakját.
'5.	7, ébrén látható másik kiviteli alakban a 26 forgórész el
ven iá	tva legalább egy elemmel a 24 turbínalapátok rögzítéséhez.
amely	helyettesíti az 5. ábra szerinti 40 pofát. Es a rögzítő
elem a	26 forgórészen van rögzítve például egy csavarral, amely
a 2 6 x	orgörész forgástenger ve szerint van elhelyezve. Ezt a rög-

oldalé	n lényegében követi a 26 forgórész külső alakját, és a 23
álióré	sz felé van meghosszabbítva. A 61 rád mindkét végén egy 24
turbán	aiapat van rögzítve oeioanl csavarkötéssel, nozverienui,

♦'* . * * vagy egy csatlakozó 63 lap révén. A 24 turbínalapátok kívánt száma szerint egy vagy több 61 rúd alkalmazható,

Sgy másik, ne® ábrázolt kiviteli alakban a rögzítő elemet öreges süveg képezi, amely takarja a 26 forgórészt, mivel azon a 26 forgórész forgástengelye szerint elhelyezett csavarral van rögzítve. Az üreges süvegen Önmagában hagyományos módon egy vagy több 24 turbinalapát van rögzítve, ₍A találmány egy további kiviteli alakjában (lásd a 4. ábrát; a 24 tnrbinalapát sugárirányú alsó, 27 peremeit 37 lapáteiemek hosszabbítják meg, amelyek a sugárirányú 27 peremek körül elforgathatóan vannak rögzítve. Ezt az elforgathatöságot egy vagy több 39 csuklbpánt biztosítja. Ezeket a 37 lapáteiemeket el lehat forgatni egy első, nyugalmi helyzet és egy második, aktív helyzet kozott, Nyugalmi helyzetben, amikor a turbina nem működik, a 37 lapáteiemek lényegében merőlegesek a 24 turbinaiapétokra, Aktív helyzetben, amikor a turbina működik, mindegyik 37 lapé telein lényegében ugyanabban a síkban van, mint a hozzá tartozó 24 turbinaiapát.

A 37 lapáteiemeket előnyös módon egy 38 rugalmas elem kényszeríti nyugalmi helyzetbe. Az átállás a nyugalmi helyzetből az aktív helyzetbe a turbina, forgása által a 24 turbinalapátokkal és a 37 lapátelemekkel közölt tehetetlenségi és centrifugális erők hatására következik be, Az ábrákon látható speciális kiviteli alakban a találmány szerinti berendezés két nagy 24 furbinalapátot tartalmaz, amelyek a 100 mértani tengelyen kereszteződve négy féllapátot képeznek. Ezen kívül a két 24 turbrnalapát derékszögben metszi egymást.

~2S ♦ » '* ♦ ·* s>

A 4. ábra szerint mindegyik, féiiapátnak van egy negyedkor alakú 37 lapáteleme. Ily módon nyugalmi helyzetben a 37 lapátelemek merőlegesek a fáll.apátokra, és együtt fedelet képeznek, amely lezárja a 25 üreg alsó 28 nagy alapját. Ily módon nyugalmi helyzetben, vagyis mikor a motor nem működik, a berendezés működését nem zavarja a 24 turbinalapátok jelenléte, mivel ezeket a 37 lapátétemek takarják.

Sár a találmánynak csak bizonyos kiviteli alakjait irtok le, nyilvánvaló, hogy az adott szakterületen járatos szakemberek a találmányt annak szellemében, a nélkül módosíthatják, hogy a találmány kereteit elhagynák. A megadott méretek és· méretarányok péidakáppeniok és nem korlátozó jellegűek. A turblnalapátok vagy féliapátok száma a találmány kereteinek elhagyása nélkül más lehet a találmány kereteinek elhagyása nélkül.

Claims

SZABADALMI IGÉNYPONTOK

1. Vegyes üzemű, sztatikus-dinamíkus berendezés (1) gáz alakú közeg, elsősorban elhasznált gáz vagy füstgáz evakuálására, amely egymásra helyezett, egymással koaxiális, és összekötő merevítőkkel (4) mereven egymáshoz rögzített felső elemből (2) és alsó elemből (3) áll; az alsó elemnek van egy alsó feneke (5) és egy alsó teteje <6), és ezeken koaxiálisén átmegy sgy adott d átmérőjű vezeték (7), amelynek az első tető (6) felőli vége a két elem közötti térbe (8) torkollik, a másik vége pedig a gáz alakú közegek belépésénél van rögzitve; az alsó feneket (5) és az alsó tetőt (S) nagy közős alapjuk (9) mereven, egymáshoz rögzíti? a felső elemnek (2) van egy felső teteje (11) és egy felső feneke (12); a berendezés tartalmaz esen kívül egy centrifugális turbinát, amelynek van egy motorja és legalább egy turbínalapátja (24)? a felső tető (11) tengelyirányú üreget (25) képez, amely nyitott a 'turbinalapátokat (24) befogadó tér (8) felé, aszal jellemezve, hogy a motor tartalmaz a tengelyirányú üreg (25) belsejében elhelyezett álló-részt (23) és legalább egy turbinárapáttai (24) ellátott, a tengelyirányú üregben (25) elhelyezett forgórészt (25), és motornak nincs tengelye.
2. AZ 1, igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy az üreg (25) csonkakűp alakú és koaxiális a felső tetővel (12) a tér (8) felöli nagy alap (28) és a zárt kis alap (23) kb*♦·»·* φ* vagy 2. igénypont szerinti berendezés, azzal jelieperve, hegy az üreg (25) részben kiáll a felső elem (12) felső alapjától a tér if) felé

4. Az 1

S<· agy 2. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy az üreg (25) nagy alapja (28) lényegében ugyanabban a síkban helyezkedik el, mint a felső elem (2) felső feneke (11), és ekkor az üreg (25) integrálva van a felső elem (2) belsejébe, vagy pedig az üreg (25) kis alapja (29) lényegében ugyanabban a síkban helyezkedik el, mint a felső ele® (2) felső feneke (11), és ekkor az üreg (25) a felső elemen (2) kívül helyezkedik el..

S. Az 1. vagy 2« igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy az üreg (25) közbenső helyzetet foglal ei a felső elem (2) belsejében lévő helyzet és a felső elemen (2) kívül Ιόν. Az 1-5 igénypontok bármelyike szerinti berendezés, aszal jellemezve, hogy a türbinalapátoknak (24) van egy sugárirányú alsó pereme (£7), amely egy síkban van a tengelyirányú üreg ;25) alsó alapjával (28) .
7. Az 1“'6. igénypontok bármelyike szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a felső tető (12) tartalmaz egy kúpos süveget (30), amely a nagy alapjánál koaxiálisán egy csökkentett mérető első csonka kúpban (31) folytatódik, és kis alapja közős a kúpos süveg (30) nagy alapjával; az első csonka kúp (31) koaxiálisán egy második csonka kúpban (32) folytatódik, amelynek a kis alapja közös az első csonka kúp (31) nagy alapjával.

« * *
8. Az '1-7. igénypontok bármelyike szerinti berendezés, ezzel jellemezve, hogy a felső fenéknek (IX.) van egy első csonka kúpja 133), amely koaxiális a kis alap (17) felső tetejével (125 a tér (3) felőli oldalén, és a kis alap (17) ügy van kialakítva, hogy tartalmazza az üreget (25), amely befogadja a turbina-lapátokat
9. Az 1-S. igénypontok bármelyike szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a felső tető (.12? gyűrű alakú kerületi peremmel (14) van ellátva, amely a nagy alaptól (13) kiindulva lefelé irányul és a felső tető (12) felületének meghosszabbítását képe
10, Az 1-9, igénypontok bármelyike szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a felső fenéknek (1.1) van egy kereszt irányú kerületi koszorúja (19), a felső tetőnek (12) van egy keresztirányú kerületi koszorúja (13), amelyek keresztirányú szerelő abroncsot képeznek, amely a merevítőknek (4) a felső elem (2) felőli végét a felső elemen (2) rögzít1; a gyűrű alakú kerületi perem (14) a felső tető (12) kerületi koszorújának (13) a megs s zabom t a s a e ga ,sö fenék (11) kerületi koszorúját

19);

torgo Kerületi sej irányú koszorúk (18, 19} felső fenék (11) első csonka kúpja (33) nagy alapjának, illetőleg a felső tető (.12) második csonka kúpja (32) nagy alapjának a meghosszabbításai,
11, Az 1-10, igénypontok bármelyike szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a felső tető (12) tartalmaz egy kúpos süveget (305, amely a nagy alapja közös a felső fenékkel (115, és a χ* « * kúpos süveg csonkakúp alakú felülete például kb, 22° szöget zár b e a n a g y a 1 a p j á v a 1,
12. Az 1-6. igénypontok bármelyike szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy felső elemnek (2) van egy felső feneke (11), amelyet lapított tárcsa (48} képez; a tárcsa (48 5 lényegében kör alakú, és van egy középső, keresztirányú tárcsarésze (49}, amely tengelyirányban el van tolva a megmaradó másik, gyűrű alakú külső tárcsarészhez (55} képest; a középső tárcsarész (49) sík vagy lényegében sík, és lényegében csonkakúp alakú őszszekötő fal (51) köti össze a külső tárcsarésszai (50}.
13. Az 1-11. igénypontok bármelyike szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy mind az alsó fenék (5), mind az alsó tető (65 osonkakűp alakú, és hogy az alsó tető (6} el van látva egy gyűrű alakú peremmel (10), amely szomszédos egy közös nagy alappal (55, ettől a nagy alaptól (9} lefelé irányai, és az alsó tető (65 felületének meghosszabbítását képezi.
14. A 13. Igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy az alsó fenék (5; tartalmaz egy kerületi koszorút (20}, amely párhuzamos az alsó tető (65 csonkakúp alakú felületével.
15. Az 1-6. és 12. igénypontok bármelyike szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy az alsó elem (3) tartalmaz egy tagot (445, amelynek az általános alakja csonka kúp, és a felső, kis alapja (455 a felső elem (25 felé áll, míg az alsó nagy alapja (46) a felső elemtől (2) elmutat.
16. A 15, igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a kis alapra (45} lényegében kör keresztmetszetű perem (47}

S £ } νθ

9<

b- t* Ί ο <ς> '** ί·⁴ •'ί 7 Α ·<

ve, hogy mindegyik merevítőnek (4) működési helyzetben ez első végén van egy alsó összekötő köröm (21), amely a merevítő beépített helyzetében az alsó tető (S) csonkakúp alakú felületével párhuzamos, ehhez van rögzítve, és a berendezés mértani tengelyéhez -(10-0) képest érintőleges irányban helyezkedik el.
18. A 17. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a merevítőknek ;4; a mértani tengelyt (100) követő tengelyirányú hossza nagyobbik részén van egy domborulat, amely lényegében a merevítők (4) középpontjában és a mértani tengellyel ílüö) lényegében párhuzamosan helyezkedik el, és a merevítőknek (4) a domborulat egyik és másik oldalán lévő része kisebb vastagsagu
19. Az 1-13, igénypontok bármelyike szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy az alsó; tetőnek (6) a kis alapja magasságé-

bán van egy tengelyirányú é 3 h magasságú, gy; Os *1, tx kx xx -.· v ,O ' o i : íU , és t/d méretarány 0, 0 L és 0,15 kozott van , előnyös mőd> f! - <; •o f ·*< ··· rj 1 eg\ zen lő, és/vagy az J L szög, amelyet a gy ki 2’ U 3 .L 3 X 3 p 3 xT - ί I 3 \ X V γ 14) a nagy alapokkal (9, 13) bezár, 45^a és 75° között va: Ί ÖHV' ...... ú 3s π lódon .1 ényegébé n 60 °-kaí. egyenlő. 20 .Az. 1-19, igénypon tok bármelyike szerit ti berendezés, a 23 i jeli zve, hogy a felső elem (2) maximéi IS' D átmérője L r\ \ ?>T5 •''í -- 2' ~ 3 ében yenlő az alsó elem (3) maximális átír •érőjével, és

D/d méretarány 1,5 és 3 között van, és előnyös módon lényegében
21. Az 1-20, igénypontok bármelyike szerinti berendezés, azzal ellemezve, hoov H a felső elemet íz) és az alsó elemet (3)

X X •aiva-rasztö- sisisiáiis távolság, és a H/o méretarány n,zt es r,z között varr, előnyős módon lényegében 0,7-dei egyenlő.
22, Az 1-21. Igénypontok bármelyike szerinti berendezés, ezzel jellemezve, hogy az a szög, amelyet ez alsó tető (6) csonkakúp alakú felülete a négy alappal (9) bezár, 15° és.45* között van, es előnyös módon lényegében 30°~kal· egyenlő.
23, Az 1-22. igénypontok bármelyike szerinti berendezés, az/vagy a g szög és/vagy a d szög, kakúp alakú felülete, a második

V ÍVl Ά .··. 1 Ί 1 .<·>. * X AZ* W <* Z\ 1 .·: X {iMw.

.it ,-L jellemezve, hogy a b szög ss y*' λ ! A vet az alsó fenék (5) cs ··*· 0 ,'A >*-, A· ·Α A Λ le* Λ κΆΛ ? a -kíti 'a Ai A·· 5 a* Ά / csonka) <úp eia π&κ (11) csonka kúpján ,ak (32' Α5 ' Λ *\ νΧ Α Μ jával bezár, 0* és 3 Cd kö:

AAÖ 1 ^Λ S ··' zz’-Kai egyenio.
24, Az 1-23. igénypontok bármelyike szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy da az üreg (253 zárt kis alapjának (23) átmérője, a tp/d méretarány 0,8 és 2 között van, és előnyös módon lényegében 1,12-d.al egyenlő, és/vagy d₃ a üreg (25) nyitott nagy a r ap t á na κ (28,! át maró ge, es a 03/ o méretarány 1 és z, 4o kczo<. t van, és előnyös siódon lényegében 1,31-dal egyenlő, továbbá cg a tengelyirányú üreg (25) magassága, és a d<./d méretarány 0,5 és 0,5 között van, és előnyös módon lényegében 0,28-dal egyenlő.
25, Az 1-24. igénypontok bármelyike szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy az üreg (25) a felső fenék (11) első csonkakúp jának (33) kis alapjától (1?) a tér (S) felé a tengelyirányú d:j teljes hossza és ennek fele közötti mértékben áll ki, és előnyös módon lényegében (0,13 x d)-vel egyenlő távolságra áll ki, és hogy m az üreg (25) csőn ka kúp- alakú felületének a nagy alapφ ♦ V φ'

Í7 ra 1 jeiremezve, hogy a felső csonkekúo alakú felülete kb.

bezárt szöge, ez az m szög 45° és 90* között van, és előnyös módon lényegében 75®-kai egyenlő.
26. A 7-25. igénypontok bármelyike szerinti berendezés, -as~ tető (12) első csonké kúpjának (31) 60° ± 10* szöget zár be a négy a laparappai tál (28) javai, és/vagy a kúpos süveg (30) osonkakűp alakú felülete kb. 12° ± 5® szöget zár be a nagy alapjával.

.
27. Az 1-26. igénypontok bármelyike szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy az üreg (25) zárt kis alapját (29) a kúpos süvegtől (30) elválasztó távolság előnyös mődon kb. (0,8 x d) .
28. Az 1-27. igénypontok bármelyike szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a tengelyirányú üreg (25) kerületi gyűrő alakú peremmel (34) van ellátva, amely felfelé irányul, a nagy (28) szomszédos, kb., 22* ± 10° szöget zár be a nagy alap, és a szélessége kb. (0,1 x d),
29. Az 1-28. igénypontok bármelyike szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy legalább két, a berendezés kerületén elhelyezett merevítőt (4) tartalmaz, amelyek lapos alakúak, a szélük lekerekített, a sugárirányú hosszuk t₃, a szélességük s₃ és a t-j/d méretarány 0,04 és 0,07 között van, előnyös módon lényegében 0,05-dai egyenlő, és az ej/tj méretarány 0,02 és 0,5 között van,
30. Az 1-29. igénypontok bármelyike szerinti berendezés, azL jellemezve, hogy a turbinának van egy állórésze (23), amely ,zítő elemmel (42) van ellátva, a turbina tartalmaz továbbá egy forgórészt (26), és erre a állőrész (23) felőli oldalon egy ο, van szerelve, amely lehetővé teszi a turbínaiapátok o-o f a i 4 □ (24) röozítését.

Λ * ο » ♦ ·>

♦ Φ φ
31. Αζ .1—29. Igénypontok bármelyike szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a forgórész (26) el van látva legalább egy elemmel a turbínalapátok (24} rögzítéséhez,, amely a forgórészen (26) van rögzítve például egy csavarral, amely a forgórész (26) forgástengelye szerint van elhelyezve; ezt az elemet például hosszúkás rúd (61) képezi, amely a csavar (62) két oldalán lényegében követi a forgórész (26) külső- alakját, és a állórész (23), felé van meghosszabbítva; a rúd (61) mindkét végén egy túrbinaiapát (24) van rögzítve, vagy az elemet üreges süveg képezi, amely takarja a forgórészt (26) , mivel azon a forgórész (26) forgástengelye szerint elhelyezett csavarral van rögzítve; az üreges süvegen legalább egy turbinalapát (24) van rögzítve.
32. Az 1-31. igénypontok bármelyike szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a turbínalapátok (24) sugárirányú alsó peremeit (27) iapátelemek (37) hosszabb!tják meg, amelyek a sugárirányú peremek (27) körül egy első, nyugalmi helyzet és egy második, aktív helyzet között elforgathatóan vannak rögzítve; nyugalmi helyzetben, amikor a turbina nem működik, a lapátelemek (37·)· lényegében merőlegesek a turbinaiapátokra (24) , és aktív helyzetben, amikor a turbina működik, mindegyik lapátelem (37) lényegében ugyanabban a síkban van, mint a hozzá tartozó turbinalapát (24) .
33. A 32» igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a lapátelemeket (37) egy rugalmas elem (33) kényszeríti nyugalmi helyzetbe, és az átállás a nyugalmi helyzetből az aktív helyzetbe a turbina forgása által a tur.binalapátokkal (21) és a

-29 iapáteiemekkei C37i közölt tehetetlenségi és centrifugális erők hatására következik be.
34. Az 1-33. igénypontok bármelyike szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy két nagy turbina-lapátot (24) tartalmaz, amelyek a mértani tengelyen (lööj kereszteződve négy féllapátot képeznek; a két tarbinaiapát (24) derékszögben metszi egymást, és mindegyik féiiapátnak van egy negyedkor alakú lapateleme ί37·₅, úgyhogy nyugalmi helyzetben a lapátelemek (37) együtt fedelet képeznek, amely lezárja a üreg (25) alsó nagy alapját (23; .

A meghatalmazott í&wsá öóaasz Kaíafia