HU225288B1 - Method and apparatus of threshing harvested grain - Google Patents

Description

A leírás terjedelme 10 oldal (ezen belül 2 lap ábra)

HU 225 288 Β1 (36) alakítanak ki, és a magokat legalább nagyrészt a főmagkiömlés (36) felé továbbítják. A vályúnak (34) a járulékos légáram irányába tekintve hátsó részén járulékos magkiömlést (39) alakítanak ki, amivel lehetővé teszik, hogy a magok a vályúban (34) maradjanak, viszont a maradék magok és a leválasztott anyagok maradék része a járulékos magkiömlésen (39) keresztül távozzék. A javasolt berendezés cséplőszakaszát (16) legalább az alsó részén rosta (24) határolja. Továbbítóegysége (22) van, amely a gabonát (40) a cséplőszakaszban (16) szállítja. Olyan cséplőegysége (18) van, amely a cséplőszakaszban (16) van elrendezve. Légáramot keltő egységként ventilátora (26) van, amely a cséplőszakaszon (16) keresztül légáramot (37) kelt. A rosta (24) alatt távközzel elrendezett vályúja (34) van. Lényege, hogy járulékos légáramot generáló egysége, főleg ventilátora (26) van, amely a járulékos légáramot a rosta (24) és a vályú (34) közötti téren keresztül továbbítja. A vályúnak (34) az egyik végénél főmagkiömlése (36) van, a másik végének körzetében viszont járulékos magkiömlése (39) is van. A magok döntő részben a főmagkiömlésen (36), a magok maradék része és az egyéb anyagmaradékok pedig a járulékos magkiömlésen (39) keresztül távoznak.

A találmány tárgya eljárás és berendezés gabona, főleg kalászos vagy csöves szemes termény csépléséhez és tisztításához. A technika állásaként utalunk az US-3348780 számú szabadalmi leírásra, amelyből ismert ilyen eljárás és berendezés.

A találmány alkalmazási területe tehát a gabonafélék, így például kukorica, búza, rozs stb. betakarítás utáni cséplése, amelyeknél a szemes termény a viszonylag nagyobb tömegű magból, valamint a lényegesen könnyebb járulékos anyagokból, így például a búza esetében pelyvából, törekből és szalmából áll. A leírásban a „cséplés” fogalom alatt nem csupán magát a cséplési műveletet, hanem az azzal együttesen elvégzett szétválasztást és tisztítást is értjük.

A betakarított gabona cséplésére a fenti leírásból ismert olyan eljárás, amelynél a cséplési műveletet legalább az alsó részén rostával határolt cséplőszakaszban végzik, és ehhez a cséplőszakaszon keresztül előre meghatározott erejű vagy intenzitású légáramot hoznak létre. A rosta nyílásait úgy választják meg, hogy azokon a cséplés során az egyéb anyagoktól megszabadított magok keresztülessenek. A légáram erejét/intenzitását úgy határozzák meg, hogy az a cséplőszakaszból magával ragadja a viszonylag kis tömegű, magtól leválasztott anyagokat, így például pelyvát, töreket, és így lehetővé válik, hogy a leválasztott, viszonylag nagyobb tömegű magok a rostára hulljanak. A rostán keresztülhullott magokat és a leválasztott anyagok apróbb részeit a rosta alatti vályúban gyűjtik össze.

Ez az eljárás olyan berendezéssel foganatosítható, amelynek háza cséplőszakaszt foglal magában, ezt legalább az alsó részén rosta határolja. Továbbá olyan anyagtovábbító egysége van, amely a betakarított gabonát a cséplőszakaszba szállítja, és olyan cséplőegysége is van, amely a cséplőszakaszban van elrendezve. Ezeken túlmenően légáramot keltő egysége, főleg ventilátora van, amely a cséplőszakaszon keresztül légáramot keltő elrendezésű. A rosta alatt távközzel vályú van elrendezve.

A fenti eljárás és berendezés hiányossága, hogy viszonylag bonyolult technológiát képvisel, ugyanakkor a különböző gabonafélékhez előírt fokozott magtisztasági követelményeknek nem képesek megfelelni.

A jelen találmánnyal célunk a fenti hiányosságok kiküszöbölése, azaz olyan tökéletesített megoldás létrehozása, amellyel a gabonafélék szemes terményének betakarítása a mindenkori terménytípushoz szelektíven igazodóan úgy végezhető el viszonylag egyszerűen, hogy ezzel a legkorszerűbb magtisztasági követelmények is teljesíthetők legyenek.

A kitűzött feladat megoldásához a bevezetőben ismertetett eljárásból indultunk ki, amely betakarított gabona cséplésére való. A találmány szerinti eljárás lényege, hogy előre meghatározott erejű és/vagy intenzitású járulékos légáramot hozunk létre, ezzel a rosta és a vályú közötti térből eltávolítjuk a magtól leválasztott anyagok kisebb maradék részeit, és a járulékos légáramot a magoknak a vályúra esését engedő erejűre és/vagy intenzitásúra választjuk. A vályúnak a járulékos légáram áramlásirányába tekintve mellső végén főmagkiömlést alakítunk ki, és a magokat legalább nagyrészt ezáltal a főmagkiömlés felé továbbítjuk és azon keresztül eltávolítjuk. A vályúban járulékos magkiömlést alakítunk ki, annak a járulékos légáram áramlási irányába tekintve hátsó részén, amelyen keresztül a vályúban lévő magokat és az esetleges leválasztott anyagmaradékot eltávolítjuk.

A leírásunkban az egyes szerkezeti egységek és a kezelt anyagok viszonylagos helyzetét jelző „mellső” és „hátsó” fogalmak a járulékos légáram áramlási irányába tekintve értendők.

Célszerű az eljárás olyan foganatosítási módja, amelynél a rosta és a vályú közötti tér egy részét, hosszirányban tekintve a járulékos magkiömlés hátsó részéhez közel, keresztterelővei torlaszoljuk el, amelyet a vályú alsó részéről lenyúlóan rendezünk el.

Különösen célszerű, ha a rosta és a vályú közötti tér részbeni eltorlaszolását a járulékos magkiömléssel szembeni és a keresztterelő előtt elrendezett további keresztterelővei segítjük, amelyet a rostáról kinyúlóan rendezünk el, ezáltal a járulékos légáramot a keresztterelőknek megfelelő kényszerpályára tereljük. Az ilyen irányváltásokra kényszerített légáramnál a könnyebb részecskék, így például pelyva, törek mozgása hatásosan befolyásolható a légáram révén, így ezeket a légáram magával viheti. Ezzel szemben a súlyosabb gabonamagokat kevésbé érinti a légáram irányváltozási

HU 225 288 Β1 hatása, mivel azok a nagyobb tömegük révén az érintőleges pályák mentén haladnak, (gy tehát a keresztterelőkkel biztosított kényszerpályák révén a gabonamag nagyrészt a járulékos gabonakiömlés irányába halad, szemben a pelyvával és törekkel.

Célszerű továbbá a találmány szerinti eljárás olyan foganatosítási módja, amelynél a cséplőszakaszt és a vályút lényegében egymással párhuzamosan és lejtősen úgy rendezzük el, hogy a légáramot és a járulékos légáramot fölfelé irányítjuk. Ez a ferdeség lehet legalább 20°, előnyösen legalább 30°, de lehet akár 45° körüli értékű. A találmány azonban nem korlátozódik ilyen ferdeségre, adott esetben vízszintes vagy függőleges elrendezés is alkalmazható, és ez is beletartozik az igényelt oltalmi körbe.

A találmány szerinti eljárásnál adott esetben a járulékos magkiömléstől a magokat és a magoktól leválasztott egyéb anyagokat a cséplőszakaszba visszavezethetjük.

A találmány szerinti eljárás további foganatosítási módjánál a járulékos magkiömléstől a magokat és a magoktól leválasztott egyéb anyagokat tisztítószakaszba vezetjük, amelynek az alsó részét legalább részben rosta határolja, és a járulékos magkiömlést erre a rostára irányítjuk. Továbbá a magokat és a magoktól leválasztott anyagokat mozgatjuk, illetve mozgásban tartjuk, és a tisztító légáramot előre meghatározott erővel és/vagy intenzitással úgy működtetjük, hogy az haladjon keresztül a tisztítószakaszon és a rosta nyílásain. A rosta nyílásait céltudatosan úgy választjuk meg, hogy a tisztított magok csak kis hézaggal tudjanak azokon keresztülhaladni. Továbbá a tisztító légáram erejét vagy intenzitását előre úgy határozzuk meg, hogy azzal eltávolítsuk a tisztítószakaszból a magtól leválasztott, viszonylag kisebb tömegű anyagokat, viszont biztosítjuk, hogy a megtisztított, viszonylag nagyobb tömegű magok a rostára áthulljanak.

Adott esetben a találmány szerinti eljárásnál a főmagkiömléstől a magokat a tisztítószakasz beömléséhez vezetjük - a tisztító légáram áramlási irányába tekintve - a járulékos magkiömlés előtti részen. A főmagkiömlésen kilépő magokat a légárammal úgy tisztítjuk, hogy a magtól leválasztott anyagrészeket a légárammal elszállítjuk, a magokat viszont keresztül engedjük esni a rostán. Amint a fentiekből kitűnik, a magok nagyrészt a főmagkiömlésen keresztül távoznak. Kisebb mennyiségben a járulékos magkiömlésen keresztül kilépő magok a tisztítószakaszba jutnak. így tehát a különböző kiömléseken keresztül kilépő magok keverednek a tisztítószakaszban lévő rosta fölött.

A találmány szerinti eljárás olyan berendezéssel foganatosítható, amelynek háza cséplőszakaszt foglal magában és ezt legalább az alsó részén rosta határolja. Továbbítóegysége van, amely a betakarított gabonát a cséplőszakaszba szállítani képes elrendezésű. Cséplőegysége is van, amely a cséplőszakaszban van elrendezve. Légáramot keltő egysége, főleg ventilátora van, amely a cséplőszakaszon keresztül légáramot hoz létre. A rosta alatt távközzel elrendezett vályúja van. Lényege, hogy a cséplőberendezésnek járulékos légáramot generáló egysége, főleg ventilátora van, amely a járulékos légáramot a rosta és a vályú közötti téren keresztül továbbító kialakítású. A vályúnak az egyik végénél főmagkiömlése van, ez a járulékos légáram haladási irányában tekintve a mellső végnél van elrendezve, járulékos magkiömlése viszont a vályú hátsó végének körzetében van kialakítva. Továbbá a cséplés közben az egyéb anyagoktól megszabadított magok rostára hullását biztosítja az elrendezés. A rosta nyílásainak mérete a kicsépelt magok kis hézaggal történő átesését biztosítóan vannak megválasztva. így a magoktól leválasztott anyagokat a légáram szállítja el a cséplőszakaszból, mégpedig úgy, hogy a magok és a magoktól leválasztott kisebb anyagrészek a rostán keresztül esnek a vályúra, eközben a járulékos légárammal vannak kapcsolatban, és ebből a térből a járulékos légárammal a kisebb anyagrészeket eltávolítjuk. A magok döntő részben a főmagkiömlésen keresztül távoznak, viszont a magok maradék része és az egyéb anyagmaradékok a járulékos magkiömlésen keresztül távoznak.

Célszerű a találmány szerinti berendezés olyan kiviteli alakja, amelynél a cséplőszakasz lényegében hengeres alakzatú, amelynek a cséplési középvonala a vízszintessel szöget zár be, amelynek az értéke legalább 20°. Továbbá a rosta ennek megfelelően hengeresen ívelt vagy konvex kialakítású, és lényegében a cséplési középvonallal koncentrikusan van elrendezve. A vályú a rosta alatt, azzal lényegében párhuzamosan van elrendezve.

De olyan kivitel is lehetséges, amelynél a vályúból fölfelé kinyúlóan keresztterelő van elrendezve és ez részben a vályú és a rosta közötti térbe nyúlik, hosszirányban tekintve a járulékos magkiömlés mögötti részhez közel. Ez a keresztterelő a fenti teret részben lezáró kialakítású. Célszerűen további keresztterelővei van ellátva, amely hosszirányban tekintve a járulékos magkiömléssel szemben a teret részben lezáróan helyezkedik el. Ezáltal járulékos légáram képződik, amely a keresztterelőknek megfelelő kényszerpályával rendelkezik.

Különösen célszerű a még hatékonyabb magtisztítás szempontjából az olyan kivitel, amelynél a berendezés külön tisztítószakasszal van ellátva, amely a járulékos magkiömléssel van kapcsolatban. A tisztítószakasznak legalább az alsó részét rosta határolja. A járulékos magkiömléstől a tisztítószakaszba jutó magokat és egyéb anyagokat mozgató mozgatólécei vannak. Tisztító légáramot létrehozó egysége, főleg ventilátora is van, amely a légáramot a tisztítószakaszon keresztül juttató elrendezésű. Továbbá a berendezésnek olyan az elrendezése, hogy a tisztított magok a rostára hullnak, ennek nyílásmérete úgy van megválasztva, hogy a tisztított magok azon csak kis hézaggal esnek keresztül, az egyéb anyagmaradványokat pedig a tisztító légáram a tisztítószakaszból eltávolítja.

Adott esetben a találmány szerinti berendezés ellátható a főmagkiömlést a tisztítószakasszal összekötő járattal, amely a járulékos magkiömlés előtt van elrendezve.

A találmányt részletesebben a csatolt rajz alapján ismertetjük, amelyen a találmány szerinti berendezés példakénti kiviteli alakját tüntettük fel. A rajzon:

HU 225 288 Β1 az 1. ábra a találmány szerinti cséplőberendezés tengelyirányú metszete;

a 2. ábra az 1. ábrán ll-ll vonal mentén vett keresztmetszet.

Amint az 1. ábrán látható, a találmány szerinti 10 berendezés lényegében két fő részből áll, nevezetesen 12 cséplőszerkezetből és 112 tisztitószerkezetből. A 12 cséplőszerkezet és a 112 tisztítószerkezettel úgy van társítva, hogy a találmány szerinti eljárás műveleti lépéseinek foganatosítására alkalmasak legyenek, és ehhez a jelen esetben a 112 tisztítószerkezet lényegében a 12 cséplőszerkezet alatt van elrendezve.

A 12 cséplőszerkezetnek lényegében hengeres 14 háza van, amely a jelen esetben hengeres 16 cséplőszakaszt foglal magában, ennek cséplési 20 középvonala a vízszintessel 21 szöget zár be. A 21 szög értékét a jelen esetben 30° és 45° közöttire (például állíthatóra) választhatjuk meg.

A 12 cséplőszerkezetnek 18 cséplőegysége van, amely értelemszerűen a 16 cséplőszakaszban van elrendezve. A 16 cséplőszakaszban a betakarított 40 gabonát, így kalászos vagy csöves szemes terményt, például búzát, illetve kukoricát vagy hasonlót 28 garatba adagoljuk, majd innen ferdén fölfelé 22 továbbítóegység szállítja, amely a jelen esetben szállítócsigaként van kialakítva. A 22 továbbítóegységként szereplő szállítócsiga forgási középvonala a jelen esetben egybeesik, azaz koaxiális a cséplési 20 középvonallal.

A 16 cséplőszakasz alsó részének alsó kerülete mentén 24 rosta van elrendezve, amely vályúszerű kialakítású, és megfelelő perforációval, azaz előre meghatározott méretű 24.1 nyílásokkal van ellátva. Az íves 24 rosta a jelen esetben ugyancsak koncentrikus helyzetű a cséplési 20 középvonallal.

A 16 cséplőszakasz egyik végénél, a jelen esetben a felső végénél leszállítóegységként 26 ventilátor van elrendezve, mégpedig a cséplési 20 középvonallal egytengelyűén. Ennek az a rendeltetése, hogy működés közben a 28 garattól kezdődően folytonos tisztító légáramot biztosítson a 16 cséplőszakaszon keresztül, és ez a légáram 32 kiömlőnyíláson keresztül távozik a 10 berendezésből. A 26 ventilátor a jelen esetben centrifugális típusú, ezért axiális beömléssel rendelkezik.

A 22 továbbítóegységnek a jelen esetben csőszerű 30 tengelye van, ez 18.1 verőlécek sorozatával van ellátva, amelyek radiális helyzetűek, és a 30 tengelyen hosszirányban vannak rögzítve. A 26 ventilátor a 30 tengely jobb oldali végén (1. ábra) van rögzítve. Olyan kivitel is lehetséges azonban, amelynél a 26 ventilátor a 30 tengelyről fordulatszámváltó szerkezeten keresztül közvetve kapja a hajtását.

A 24 rosta alatt, lényegében a cséplési 20 középvonallal párhuzamosan olyan lejtős 34 vályú van elrendezve, amelynek az alsó nyitott vége a találmány szerint fő- 36 magkiömlést képez.

A fő- 36 magkiömlés a 12 cséplőszerkezettel kombinált 112 tisztítószerkezet 22 továbbítóegységéhez hasonló, ugyancsak szállítócsigaként kialakított 122 továbbítóegységével van terményátadó kapcsolatban. A 112 tisztítószerkezet 122 továbbítóegysége garatszerű fogadóegységgel van ellátva, amelyre alább térünk ki.

A 2. ábrán jól látható, hogy levegő számára 35 beömlőnyílásokról gondoskodtunk, amelyeken keresztül a 26 ventilátor külső levegőt szív be a 34 vályú belső terén keresztül; ebből alakul ki a nyíllal jelölt fő tisztító 37 légáram (1. ábra). A 26 ventilátor beömlőcsonkja kellően nagy nyílás-keresztmetszetű ahhoz, hogy az előírt mennyiségű és sebességű légáramot tudjon keresztülszívni, illetve keresztüláramoltatni a 16 cséplőszakaszon. A 34 vályú és a 24 rosta között, a 24 rosta perforációján keresztül ugyancsak áramlik bizonyos mennyiségű levegő járulékos légáramként a 26 ventilátor központi légbeömléséhez. Ez a légáram eltávolítja a pelyvát, töreket, vagy más könnyebb szennyeződéseket a 24 rostáról és a 32 kiömlőnyíláshoz továbbítja.

A 26 ventilátor szívócsonkja előtti áramlási keresztmetszetet részben a lejtős 34 vályú felső végénél elrendezett 27 keresztterelő határolja. Ez a 27 keresztterelő a 34 vályúhoz van rögzítve, és abból fölfelé emelkedik ki. A 27 keresztterelő magassági helyzete előnyösen állítható. A 27 keresztterelő a találmány szerint gátat képez, amely megakadályozza, hogy a nagyobb tömegű gabonamagok a légárammal távozzanak, ehelyett azok összegyűlnek a 34 vályú alsó körzetében.

Az ábrázolt példakénti kiviteli alak esetében a fő37 légáram haladási irányába tekintve a 27 keresztterelő előtt, attól távközzel másik 29 keresztterelőt is elrendeztünk. Ez a járulékos 29 keresztterelő a 24 rostától lefelé nyúlik, és célszerűen ennek a magassági helyzete is szabályozható az átömlési keresztmetszet beállításához.

A 27 és 29 keresztterelők szabad végei célszerűen átfedik egymást, amint az jól látszik az 1. és a 2. ábrán. A fő- 37 légáram haladási irányába tekintve mellső 29 keresztterelő a légáram által felkapott magokat lefelé tereli, és ezzel megakadályozza, hogy a 26 ventilátor légárama azt a pelyvával és törekkel együtt eltávolítsa a 10 berendezésből. Továbbá a 27 és 29 keresztterelők olyan járulékos légáramokat idéznek elő, amelyek a lejtős 34 vályú felső végénél kialakított járulékos 39 magkiömlés irányába tereli a magokat, ennek részletezésére azonban alább térünk ki. A 29 keresztterelő célszerűen a járulékos 39 magkiömlés középrészével szemben van elrendezve.

Megjegyezzük, hogy mivel a 24 rosta és a 34 vályú a jelen esetben ívelt, de persze ezek adott esetben lehetnek az íves alaktól eltérő bármilyen konvex alakúak, így a légáram viszonylag szűk csatornában halad, ezért igen hatékonyan fejti ki tisztítóhatását, sőt adott esetben még kisebb légmennyiséggel is hatásosan működtethető.

A találmány szerinti 10 berendezés használata közben a betakarított 40 gabonát, például kalászosokat, így búzát vagy rozsot gravitációs úton juttatunk a 28 garatba, amelyet azután a szállítócsigaként kialakított ferde 22 továbbítóegység 44 nyíl irányába ferdén fölfelé szállít a 16 cséplőszakaszon. A 16 cséplőszakaszban a 40 gabonát megszabadítjuk a levelektől, illetve pelyvától, törektől és egyéb anyagoktól, vagyis a gabonamagvakat szabaddá tesszük.

HU 225 288 Β1

A viszonylag kisebb fajsúlyú levelek, pelyva vagy törek a 16 cséplőszakaszban kapcsolatba kerül a 26 ventilátor fő- 37 légáramával, amely azokat a könnyebb fajsúlyúk révén nagyrészt magával ragadja, és ezek a légárammal együtt távoznak a 32 kiömlőnyílással kialakított 48 kiömlésen keresztül a 10 berendezésből (1. ábra).

A nagyobb tömegű és a pelyvától, törektől vagy levelektől megtisztított gabonamagok a gravitáció és a centrifugális erő hatására a légáramon keresztül leesnek a 24 rostára, amelynek 24.1 nyílásai a találmány szerint úgy vannak megválasztva, hogy azokon a megtisztított magok kis hézaggal keresztülhaladhassanak, [gy a megtisztított magok a kis mennyiségben visszamaradó törekkel, pelyvával vagy levélmaradvánnyal együtt a 24 rosta 24.1 nyílásain keresztülesnek és a ferde 34 vályúra jutnak, amint azt 46 nyíllal jelöltük (1. ábra). Amint arra fentebb már utaltunk, a fő- 37 légáram a pelyva, törek vagy levél részeit magával ragadva szállítja ferdén felfelé a 34 vályú mentén.

A találmány szerinti megoldásnál olyan leadónyílásról is gondoskodtunk, amely fő- 36 magkiömlésként szerepel a lejtős 34 vályú alsó végén. A 27 keresztterelő adott esetben elrendezhető a járulékos 39 magkiömlés fölött is. A járulékos 39 magkiömlés a 34 vályú fenékrészén van kialakítva, és ez 41 gyűjtőkamrán keresztül a 112 tisztítószerkezethez kapcsolódik.

így tehát, a magok a fő- 37 légáram által magával ragadott pelyvához, törekhez vagy levélrészekhez képest viszonylag nagyobb tömegük miatt gravitációsan lefelé haladnak, azaz a 34 vályúban fenékrészén gyűlnek össze és a fő- 36 magkiömlésen keresztül távoznak a 12 cséplőszerkezetből. A 37 légáram által magával ragadott néhány magot a 29 és 27 keresztterelőkön felütközve lefelé térítjük, így ezek a magok a járulékos 39 magkiömlésen és a 41 gyűjtőkamrán keresztül (itt viszonylag kisebb az áramlási sebesség) gravitációsan jutnak a 10 berendezés másik főegységébe, a 112 tisztítószerkezetbe. A 27 és 29 keresztterelők nagyban segítik a fenti szétválasztási műveletet. így tehát valójában csak a törek és pelyva, valamint az apróbb és könnyebb anyagrészecskék távoznak a 48 kiömlésen keresztül a 26 ventilátor fő- 37 légáramának hatására.

A 34 vályú hossza mentén a járulékos 39 magkiömlésként szereplő nyílás magkilépési hossza előnyösen a teljes vályúhossz 25%-a és 75%-a közötti lehet, főleg annak legalább 50%-a. Megjegyezzük, hogy a 34 vályú hossza a jelen esetben lényegében megegyezik a 24 rostáéval. A járulékos 39 magkiömlés szélessége megegyezhet a 24 rosta szélességével. A 41 gyűjtőkamra magassága célszerűen megegyezhet a 24 rosta és a 34 vályú közötti távközzel.

Amint fentebb már említettük, a 27, 29 keresztterelők által előidézett irányváltás és örvénylés hatására kialakuló járulékos légáram révén speciális pozitív hatást érünk el. A járulékos légáramok által felragadott magok a tömegük és a viszonylag nagy tehetetlenségük miatt érintőlegesen igyekeznek haladni, így azok a járulékos 39 magkiömlés felé haladnak, és azon keresztül hagyják el a 12 cséplőszerkezetet. Ezzel szemben, a viszonylag kisebb tömegű részek, így pelyva, törek, levélrészek stb. a fő- 37 légárammal haladnak, és végül is a kiömlésen keresztül távoznak a 10 berendezésből.

A megtisztított magok túlnyomó része tehát lecsúszik a lejtős 34 vályú alsó nyitott végénél kialakított fő36 magkiömléshez, ahonnan gravitációs úton a 112 tisztítószerkezet 122 továbbítóegységének feladórészébe jut.

A kísérleti tapasztalataink szerint a megtisztított magok közelítőleg 25%-a a járulékos 39 magkiömlésen keresztül, és közelítőleg 75%-a a fő- 36 magkiömlésen keresztül hagyja el a 12 cséplőszerkezetet. Ez az arány viszont befolyásolható, sőt állítható a légáramok sebességének szabályozásával, például a 27 és/vagy 29 keresztterelő(k) állításával. A 27 és 29 keresztterelők magassági mérete és ezek egymáshoz képesti átlapolása célszerűen fokozatmentesen állítható. De ez az állítás történhet például úgy is, hogy a 27 és 29 keresztterelők legalább egyikét más méretűre cseréljük.

A 112 tisztítószerkezet szerkezeti felépítését tekintve lényegében megegyezik a 12 cséplőszerkezettel, éppen ezért az azonos részleteket itt külön nem ismertetjük, de a hasonló részek közül néhányat 100-zal megnövelt hivatkozási számokkal jelöltük. A verőlécek helyett itt 118.1 mozgatóléceket alkalmaztunk.

A 12 cséplőszerkezet fő- 36 magkiömlésén kilépő magok a 112 tisztítószerkezet 116 tisztítószakaszába jutnak. A 12 cséplőszerkezet járulékos 39 magkiömlésén keresztül távozó magok viszont közvetlenül a 116 tisztítószakaszba hullnak.

A 10 berendezés 112 tisztítószerkezetének a jelen esetben ferde szállítócsigaként kialakított 122 továbbítóegysége az alsó részén perforált 124 rostával van ellátva, amelynek előre meghatározott méretű 124.1 nyílásain keresztül a már megtisztított 146 magok átesnek és a 124 rosta és ettől távközre elrendezett 136 vályú közötti térben gyűlnek össze, ahonnan gravitációs úton lefelé csúsznak és végül 136 magkiömlésen keresztül hagyják el a 10 berendezést. A 136 magkiömlésnél a tisztított 146 magokat önmagában ismert módon összegyűjtjük (nem ábrázoltuk).

A 112 tisztítószerkezet tisztító légáramának biztosításához a jelen esetben külön 126 ventilátorról gondoskodtunk, amely közvetlen hajtását a 122 továbbítószerkezet 130 tengelyéről kapja (a 12 cséplőszerkezetnél ismertetettekkel analóg módon). A tisztításkor leválasztott egyéb anyagok, így pelyva, törek vagy levél stb. a 126 ventilátor tisztító légáramával 132 kiömlőnyíláson keresztül távoznak. (Megjegyezzük, hogy adott esetben a 12 cséplőszerkezet és a 112 tisztítószerkezet 26, illetve 126 ventilátora egyesíthető.) A légáram szabályozása végett itt is alkalmazhatunk 127 keresztterelőt.

Adott esetben recirkuláltató magkiömlés alakítható ki a 134 vályúban (hasonlóképpen, mint a 12 cséplőszerkezet járulékos 39 magkiömlésnél). Ezen a járulékos magkiömlésen kilépő magok visszavezethetők újabb tisztítási műveletre, például a 28 garatba, vagy a 112 tisztítószerkezet 128 garatjába.

A találmány szerinti berendezés olyan egyszerűsített kiviteli változata is lehetséges, amelynél már a

HU 225 288 Β1 cséplőszerkezet kellően tisztított magot ad le, ilyenkor értelemszerűen a második tisztítási műveletre, azaz a 112 tisztítószerkezetre nincs is feltétlenül szükség. Ilyen esetben a tisztított magok összegyűjthetők a fő- 36 magkiömlésnél, és a járulékos 39 magkiömlésen kilépő magok adott esetben visszavezethetők a 28 garatba, ha azok még nem megfelelő tisztaságúak.

A találmány szerinti megoldás egyik legfontosabb előnye, hogy a magokat és az összes többi anyagot már a 16 cséplőszakaszban kellően szétválasztjuk. Ez a találmány szerinti kialakítás és elrendezés sajátos előnye, ami műszaki többlethatást eredményez. Továbbá a viszonylag egyszerű szerkezeti kialakítás garantálja a hatékony és üzembiztos működésmódot. A hatékonyan megtisztított és különválasztott magok és egyéb anyagok, például pelyva, törek, levélrészek stb. elkülönített szállítása egyszerűbbé válik, sőt a 10 berendezés egészében tekintve lényegesen egyszerűbben és olcsóbban alakítható ki, mint a hagyományos megoldások.

A találmány szerinti megoldás további előnye, hogy a 24, illetve 124 rosta álló helyzetű, tehát annak hatékony működtetéséhez semmiféle járulékos mozgatószerkezetre nincs szükség, hiszen ehhez kizárólag a magok gravitációs és centrifugális erejét hasznosítjuk. További előnyként említhető meg, hogy a szétválasztott magokat átengedő 24 rosta vályúszerű kialakítású és nem teljes hengerként kialakított elem. A félhenger alakú rostakialakítással pedig a költségek tetemesen tovább csökkenthetők.

A járulékos 39 magkiömlés révén jelentősen növeljük a légáram intenzitását anélkül, hogy a 32 kiömlőnyílásnál magveszteséggel kellene számolni. Ezáltal tovább javítjuk a tisztítóhatást. Ez különösen komoly előny kisebb és könnyebb magoknál, így például búza vagy árpa esetében. A kísérleti tapasztalataink szerint bizonyítottnak tekinthető, hogy a járulékos 39 magkiömlés, különösen a bemutatott keresztterelő-elrendezéssel kombinálva, jelentősen növeli a berendezés kapacitását. A kísérleti tapasztalataink szerint könnyű és/vagy kis magok esetében a hagyományos megoldásokhoz képest a találmány szerinti 10 berendezés teljesítménye legalább 100%-kal növelhető. Ez a meglepő teljesítménynövekedés megítélésünk szerint főleg a légáram javított tisztítóhatásának köszönhető.

Claims (13)

1. SZABADALMI IGÉNYPONTOK

   1. Eljárás betakarított gabona cséplésére, amelynél a cséplési műveletet legalább az alsó részén perforált rostával határolt cséplőszakaszban végezzük, továbbá a cséplőszakaszon keresztül légáramot hozunk létre, továbbá a rosta nyílásait az egyéb anyagoktól leválasztott magok átjutását engedően választjuk meg; továbbá a légáram erejét és/vagy intenzitását a cséplőszakaszból a viszonylag kis tömegű, magtól leválasztott anyagok, előnyösen pelyva, törek magával ragadását, viszont a viszonylag nagyobb tömegű magoknak a rostára hullását biztosító értékűre választjuk, továbbá a rostán keresztülhullott magokat és a leválasztott anyagok apróbb részeit a rosta alatti vályúban gyűjtjük össze, azzal jellemezve, hogy előre meghatározott erejű és/vagy intenzitású járulékos légáramot hozunk létre, ezzel a rosta (24) és a vályú (34) közötti térből eltávolítjuk a magtól leválasztott anyagok kisebb maradék részeit, és a járulékos légáramot a magoknak a vályúra (34) esését engedő erejűre és/vagy intenzitásúra választjuk; a vályúnak (34) a járulékos légáram áramlásirányába tekintve mellső végén főmagkiömlést (36) alakítunk ki, és a magokat legalább nagyrészt a főmagkiömlés (36) felé továbbítjuk és azon keresztül eltávolítjuk; a vályúban (34) járulékos magkiömlést (39) alakítunk ki, annak a járulékos légáram áramlási irányába tekintve hátsó részén, amelyen keresztül a vályúban (34) lévő magokat és az esetleges leválasztott anyagmaradékot eltávolítjuk.
2. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a rosta (24) és a vályú (34) közötti tér egy részét, hosszirányba tekintve a járulékos magkiömlés (39) hátsó részéhez közel, keresztterelővei (27) torlaszoljuk el, amelyet előnyösen a vályúból (34) kinyúlóan rendezünk el.
3. 3. A 2. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a rosta (24) és a vályú (34) közötti tér részbeni eltorlaszolására a járulékos magkiömléssel (39) szemben és a keresztterelő (27) előtt másik keresztterelőt (29) is alkalmazunk, amelyet előnyösen a rostáról (24) lenyúlóan rendezünk el, és a járulékos légáramot a keresztterelőket (29, 27) megkerülő pályára kényszerítjük.
4. 4. Az 1-3. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a cséplőszakaszt (16) és a vályút (34) ferdén és előnyösen egymással párhuzamosan rendezzük el, valamint a főlégáramot és a járulékos légáramot alulról fölfelé irányítjuk.
5. 5. Az 1-4. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a járulékos magkiömléstől (39) a magokat és a leválasztott egyéb maradék anyagokat a cséplőszakaszba (16) visszavezetjük.
6. 6. Az 1-4. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a járulékos magkiömléstől (39) a magokat és a magoktól leválasztott egyéb anyagokat legalább az alsó részét rostával (124) határolt tisztítószakaszba (116) vezetjük, ehhez a járulékos magkiömlést (39) a rostára (124) irányítjuk, továbbá a magokat és a magoktól leválasztott anyagokat mozgásban tartjuk; ehhez a tisztító légáramot keresztülvezetjük a tisztítószakaszon (116) és a rosta (124) nyílásain (124.1), amelyeket úgy választunk meg, hogy a tisztított magok kis hézaggal tudjanak azokon keresztülhaladni, továbbá a tisztító légáram erejét és/vagy intenzitását a tisztítószakaszból (116) a viszonylag kisebb tömegű leválasztott anyagokat magával ragadó, viszont a megtisztított viszonylag nagyobb tömegű megtisztított magoknak a rostára (124) hullását engedő értékűre választjuk.
7. 7. A 6. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a főmagkiömléstől (36) a magokat a tisztító légáram irányába tekintve a járulékos magkiömlés (39) előtti részen a tisztítószakasz (116) beömléséhez vezetjük, továbbá a főmagkiömlésen (36) kilépő magokat

   HU 225 288 Β1 a légárammal történő tisztításakor a magtól leválasztott anyagrészeket a légárammal elszállítjuk, a viszonylag nagyobb tömegű magokat viszont keresztül engedjük esni a rostán (124).
8. 8. Berendezés betakarított gabona csépléséhez, amelynek háza (14) cséplőszakaszt (16) foglal magában, ezt legalább az alsó részén rosta (24) határolja, valamint a betakarított gabonát (40) a cséplőszakaszba (16) szállító továbbítóegysége (22) és a cséplőszakaszban (16) elrendezett cséplőegysége (18) van, továbbá légáramkeltő egysége, főleg ventilátora (26) van, amely a cséplőszakaszon (16) keresztül légáramot előállító elrendezésű, továbbá a rosta (24) alatt távközzel elrendezett vályúja (34) van, azzal jellemezve, hogy a berendezésnek (10) a rosta (24) és a vályú (34) közötti téren keresztül járulékos légáramot generáló egysége, főleg ventilátora (26) van, továbbá a vályúnak (34) a járulékos légáram haladási irányába tekintve mellső végnél kialakított főmagkiömlése (36) van, valamint a vályú (34) hátsó végének körzetében kialakított járulékos magkiömlése (39) van, továbbá a berendezés (10) az egyéb anyagoktól leválasztott magok rostára (24) hullását biztosító elrendezésű, amelynél a rosta (24) nyílásai (24.1) a magok kis hézaggal történő átesését biztosító méretűek; a magoktól leválasztott anyagok a légáram révén a cséplőszakaszból (16) eltávolítható állapotban vannak, mégpedig úgy, hogy a magok és a magoktól leválasztott kisebb anyagrészek a rostán (24) keresztül a vályúra (34) eshetnek, eközben a járulékos légárammal vannak kapcsolatban, és ebből a térből a járulékos légáram révén a kisebb anyagrészek vannak eltávolítva, továbbá a magok nagyrészt a főmagkiömlésen (36) keresztül, viszont a magok maradék része és az egyéb anyagmaradékok a járulékos magkiömlésen (39) keresztül távolíthatók el a berendezésből (10).
9. 9. A 8. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a cséplőszakasz (16) lényegében hengeres alakú, amelynek a cséplési középvonala (20) a vízszintessel legalább 20°-os szöget (21) zár be, továbbá a rosta (24) ennek megfelelően hengeresen ívelt vagy konvex kialakítású, és előnyösen a cséplési középvonallal (20) koncentrikusan van elrendezve, továbbá a vályú (34) a rosta (24) alatt, azzal előnyösen párhuzamosan van elrendezve.
10. 10. A 8. vagy 9. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy keresztterelővei (27) van ellátva, amely előnyösen a vályúból (34) fölfelé kinyúlóan, hosszirányba tekintve a járulékos magkiömlés (39) mögötti részhez közel, és a vályú (34) és a rosta (24) közötti teret részben lezáróan - előnyösen állíthatóan van elrendezve.
11. 11. A 10. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy további keresztterelővei (29) van ellátva, amely hosszirányban tekintve a járulékos magkiömléssel (39) szemben a teret részben lezáróan helyezkedik el, továbbá a keresztterelők (29, 27) járulékos légáram számára kényszerpályát képező viszonylagos elrendezésűek.
12. 12. A 8-11. igénypontok bármelyike szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy külön tisztítószakasza (116) van, amely a cséplőszakasz (16) járulékos magkiömlésével (39) van kapcsolatban, továbbá a tisztítószakasznak (116) legalább az alsó részét rosta (124) határolja, továbbá a járulékos magkiömléstől (39) a tisztítószakaszba (116) jutó magokat és egyéb anyagokat mozgató mozgatólécei (118.1) vannak; tisztító légáramot létrehozó egysége, főleg ventilátora (126) van, amely a légáramot a tisztítószakaszon (116) keresztüljuttató elrendezésű; továbbá a fenti elrendezés a tisztított magok rostára (124) hullását engedő kivitelű, amelynél a rosta (124) nyílásai (124.1) a magokat kis hézaggal átengedő méretűek.
13. 13. A 12. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a főmagkiömlést (36) a tisztítószakasszal (116) összekötő járata vagy garatja (128) van, amely a járulékos magkiömlés (39) kiömlése előtt van elrendezve.