HU218232B - Hajtókar védőtetőkhöz - Google Patents

Abstract

A találmány tárgya hajtókar védőtetőkhöz, a hossztengelye körülelfordítható és erre keresztirányban húzódó kapcsolórésszel, amelyenlegalább egy megvastagítás van kiképezve a védőtetőt mozgató szemekműködtetésére, amely szemek belső felülete a megvastagításhozkapcsolódik, és két, egymással koaxiálisan elrendezett és egymás feléelkeskenyedő, emellett egymással ellentétes irányba fordítottalapfelületekkel rendelkező üreges test belső palástfelületeiből vankialakítva. A hajtókar lényege az, hogy a megvastagítás (20, 22),érintkező munkatartományában, a szem (30) vele kapcsolódó belsőfelületét (36) kiegészítő alakú ellendarabként van kialakítva. A szemlényege az, hogy a belső felületek (36) belső körvonala amunkatartományban a megvastagítások (20, 22) munkafelületeinek (26,28) külső körvonalához illeszkedő módon van kialakítva. ŕ

Description

A találmány tárgya hajtókar védőtetőkhöz, a hossztengelye körül elfordítható és erre keresztirányban húzódó kapcsolórésszel, amelyen legalább egy megvastagítás van kiképezve a védőtetőt mozgató szemek működtetésére, amely szemek belső felülete a megvastagításhoz kapcsolódik, és két, egymással koaxiálisán elrendezett és egymás felé elkeskenyedő, emellett egymással ellentétes irányba fordított alapfelületekkel rendelkező üreges test belső palástfelületeiből van kialakítva.

A bevezetőben ismertetett kialakítású szokásos hajtókaroknál, mint amilyeneket a DE 4 216 800 Al számú szabadalmi leírás ismertet, a kapcsolórész szabad végén egy lefelé hajlított orr van, ahol a hajtókar azonos átmérőjű hengeres kapcsolórésze két csonka kúp palástfelületeivel áll nyomókapcsolatban. A szem kívánt elfordíthatósága ugyan biztosítva van, azonban meglehetősen nagy erőráfordítással, és ez különösen akkor igaz, ha a szem forgástengelye és a hajtókar hossztengelye közötti szög nő. Ilyen esetekben a szemben lévő kapcsolórész tengelyirányban eltolódhat, ami nemkívánatos.

A fentiekből kiindulva a találmány által megoldandó feladat ezeknek a hiányosságoknak a kiküszöbölése.

Ezt a feladatot a találmány értelmében egyrészt olyan hajtókarral oldjuk meg, amelynél a szemet működtető megvastagítás, érintkező munkatartományában, a szem vele kapcsolódó belső felületét kiegészítő alakú ellendarabként van kialakítva, másrészt olyan szemmel, amelynél a belső felületek belső körvonala a munkatartományban a megvastagítások munkafelületeinek külső körvonalához illeszkedő módon van kialakítva.

Nyilvánvaló, hogy a találmányt igazából akkor valósítjuk meg, ha a hajtókarról származó erőt lényegében teljes egészében a szemre lehet továbbítani, mégpedig lényegében függetlenül attól, hogy milyen szöget zár be a szem forgástengelye a hajtókar hossztengelyével. A megvastagítások és a belső felületek alakjával biztosítható, hogy a szemen belül a kapcsolórész eltolódása ne következzék be. Sokkal inkább egyfajta kardáncsukló jön létre, amelynél a megvastagítások a belső felületeken egy szabadságfokkal legördülnek anélkül, hogy a kapcsolórész tengelye irányában eltolódnának.

A találmány egy különösen előnyös kiviteli alakjánál a megvastagítások egymástól bizonyos távolságban és a szem ellentétes oldalain vannak elrendezve. Célszerű továbbá, ha a megvastagítások munkafelületei a szem munkafelületeinek (belső felületeinek) alakjához illeszkedő módon vannak kialakítva. Ennek a gondolatnak a keretén belül rendkívül előnyös, ha a megvastagítások és a szemek egymás felé néző munkafelületei egymás alakjának kiegészítőjeként vannak kialakítva, például a megvastagítások munkafelületei domborúak, illetve homorúak, míg a szemek munkafelületei homorúak, illetve domborúak. A munkafelületek és a belső felületek közötti erő- és alakzáró kapcsolat következtében a megvastagítások a szemen belül nem tudnak elcsúszni. A megvastagítások különösen a horonyszerű felületekben meg vannak vezetve.

Egy előnyös kiviteli alaknál a megvastagítások gömb- vagy ellipszoidszeletek alakjában vannak kialakítva, amikor is egy minimális súrlódás tekintetében előnyös, ha a megvastagítások a kapcsolórészeken forgathatóan vannak ágyazva.

A találmányt részletesebben a csatolt rajz alapján ismertetjük, amelynek ábrái a találmány szerinti hajtókar példaként kiviteli alakjait tüntetik fel. A rajzon az 1. ábra egy szemen át vett metszet, egy találmány szerinti hajtókar végdarabjával, a 2. ábra az 1. ábra szerinti hajtókart döntött munkahelyzetben tünteti fel, a 3. ábra az 1. ábra szerinti hajtókar felső végét mutatja nagyobb léptékben, a 4. ábra az 1. ábra szerinti szem metszete nagyobb léptékben, az 5. ábra a hajtókar egy másik kiviteli alakjának egy részét mutatja, a 6. ábra az 5. ábra VI nyila irányából vett nézet, a 7. ábra az 5. ábra VII nyila irányából vett nézet, a 8. ábra a szem egy további kiviteli alakját mutatja metszetben, a 9. ábra a 8. ábra IX nyila irányából vett nézet, a 10. ábra a 9. ábra X-szel jelölt részletét mutatja nagyobb léptékben.

Az 1-3. ábrákon egy 10 hajtókar látható, egy 12 hossztengely körül elfordítható és arra keresztirányban álló 16 kapcsolórésszel, amely a 30 szem működtetésére szolgál. A 30 szem 32 nyílásának kör alakú belső körvonala van, és két, lényegében csonka kúp alakú, egymással koaxiálisán elhelyezett és egymás felé fordított végeivel a közös 32 nyílásba torkolló, forgásszimmetrikus 36 belső felülete van. A 22 megvastagítással ellátott 16 kapcsolórész bevezethető a 32 nyílásba. A 16 kapcsolórésznek van továbbá egy második 20 megvastagítása is. A 20, 22 megvastagítások mindegyike a 36 belső felületek egyikével tud együtt működni, amint az a 2. ábrából látható. A 20 és 22 megvastagítások d4 távolságban vannak egymáshoz képest elrendezve, és 26, 28 munkafelületeik a 36 belső felületek alakjához illeszkedően vannak kialakítva. A d4 távolság szükség esetén egész csekély lehet úgy, hogy a 20, 22 megvastagítások között csak egy rés képződjék, amelynek keresztmetszete kettős himba alakú. A 20, 22 megvastagítások lekerekíthetők. A 26, 28 munkafelületek és a 36 belső felületek egymás felé néző kapcsolórészei egymás alakjának kiegészítőjeként vannak kialakítva. Az ábrázolt kiviteli alaknál a 26, 28 munkafelületek domborúak és a 36 belső felületek homorúak, ami a 20, 22 megvastagítások, valamint a 30 szem gyors és egyszerű előállítását teszi lehetővé, például öntéssel vagy fröccsöntéssel. A 20, 22 megvastagítások gömbszelet alakjában vannak kialakítva, ahol a gömbszeletek d3 külső átmérője valamivel kisebb, mint a 30 szem dl belső átmérője. A 20,22 megvastagítások a 12 hossztengelyre szimmetrikusan vannak elrendezve úgy, hogy a 10 hajtókarról optimális erőát vitel jöjjön létre a 30 szemre. Az ábrákból látható továbbá, hogy a 20, 22 megvastagítások a 16 kapcsolórésszel egy darabként vannak kialakítva, ugyanakkor teljesen szokásos módon aló kapcsolórész 24 hossztengelye körül forgathatóan is lehetnének ágyazva. A 30 szem 8 forgástengelye a 12 hossztengellyel szöget zárhat be, és ez a szög egészen 45°-ig terjedhet.

HU 218 232 Β

A 30 szem a 8 forgástengelyére szimmetrikus test, amelyben egy kör alakú 32 nyílás van. A 36 belső felületek befelé íveltek és a 32 nyílás felé elkeskenyednek. Geometriájukat tekintve a 36 belső felületek egy szférikus csonka kúp palástfelületei, amelynek alkotói ív alakúak. A csonka kúpok 33 alapfelületei egymással ellentétes irányba vannak fordítva.

A 16 kapcsolórész középső 34 szakaszának keresztmetszete kör alakú, és központosán halad át a 32 nyíláson. A 16 kapcsolórész a 10 hajtókarral egy ív alakú 14 szakaszon és a 18 végdarabon keresztül van összekötve.

Amint a 3. és 4. ábrákon látható, a 20,22 megvastagítások d3 külső átmérője nagyjából olyan nagy, mint a szem dl belső átmérője, míg a d2 átmérő lényegesen kisebb, mint a dl átmérő. A 32 nyílás d5 hossza a 16 kapcsolórész irányában lényegesen kisebb, mint a henger alakú 34 szakasz d4 hossza, így a 16 kapcsolórész a 32 nyílásban úgy megdönthető, hogy az egymással érintkezésben álló felületek egymással alakzáróan kapcsolódjanak együtt, ami különösen a 2. ábrából jól látható. A 16 kapcsolórész 24 tengelye a 10 hajtókar 12 hossztengelyére merőlegesen fut, de általában ez a két 12 és 24 tengely egymással nagyobb vagy kisebb szöget is bezárhat.

Az 5-7. ábrákon látható, hogy a középső 34 szakasz könyökösen van kiképezve, és 31 ’ kiemelkedése, illetve bemélyedése úgy van kialakítva, hogy a 34 szakasz a nyílásba beakasztható legyen. A 20, 22 megvastagítások ennél a kivitelnél ellipszis alakúak, ami különösen a

6. ábrából látható. A 25 furat egy, a rajzon nem ábrázolt csavar számára van kialakítva, és a 13 szakaszban egy központos furat van a hajtókarvégdarab befogadására.

A 8-10. ábrákon látható 30 szem jellegzetessége, hogy a dl belső átmérő a szem terheletlen állapotában kisebb, mint a 22 megvastagítás külső átmérője. A 32 nyílás tulajdonképpeni áteresztőrésze úgy van kialakítva, hogy rugalmas 5, 7 szárakkal van ellátva, amelyek a 9 horony irányába tudnak elhajolni. Ennek a kivitelnek az előnye, hogy a 22 megvastagítást a 32 nyíláson át csak némi ellenállást legyőzve lehet átnyomni, és a 10 hajtókar a 30 szemből nem tud önmagától kicsúszni. Ehhez ugyanis legalább olyan nagy erőre van szükség, amely az 5, 7 szárak meghajlítására elegendő. Továbbá látható, hogy az 5 és 7 szárak között egy 3 rés van kialakítva, ami azok problémamentes hajlítását lehetővé teszi. A 30 szem fröccsöntött, ütésálló műanyagból készülhet, amelyben egy tengelyirányú 11 nyílás van, és ebbe illeszkedik a rajzon nem ábrázolt hajtómű tengelyének végdarabja és abban az 1 furaton keresztül csappal rögzíthető.

Claims (14)

1. SZABADALMI IGÉNYPONTOK

   1. Hajtókar védőtetőkhöz, a hossztengelye körül elfordítható és erre keresztirányban húzódó kapcsolórésszel, amelyen legalább egy megvastagítás van kiképezve a védőtetőt mozgató szemek működtetésére, amely szemek belső felülete a megvastagításhoz kapcsolódik, és két, egymással koaxiálisán elrendezett és egymás felé elkeskenyedő, emellett egymással ellentétes irányba fordított alapfelületekkel rendelkező üreges test belső palástfelületeiből van kialakítva, azzal jellemezve, hogy a megvastagítás (20,22), érintkező munkatartományában, a szem (30) vele kapcsolódó belső felületét (36) kiegészítő alakú ellendarabként van kialakítva.
2. 2. Az 1. igénypont szerinti hajtókar, azzal jellemezve hogy az érintkező munkatartomány keresztmetszete ív alakú.
3. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti hajtókar, azzal jellemezve, hogy a megvastagítások (20, 22) gömbvagy ellipszoidszeletek, és ezek keresztmetszetüket tekintve homorú és gyűrű alakú hornyok hasonlóan ívelt palástfelületeivel kapcsolódnak.
4. 4. Az 1-3. igénypontok bármelyike szerinti hajtókar, azzal jellemezve, hogy a megvastagítások (20, 22) egymástól bizonyos távolságban (d4) vannak elrendezve.
5. 5. Az 1-4. igénypontok bármelyike szerinti hajtóka!·, azzal jellemezve, hogy a megvastagítások (20, 22) a szem (30) belső felületeinek (36) alakjához illeszkedő munkafelületekkel (26,28) rendelkeznek.
6. 6. Az 1-5. igénypontok bármelyike szerinti hajtóka/, azzal jellemezve, hogy a munkafelületek (26, 28) domborúak, illetve homorúak, míg a belső felületek (36) homorúak, illetve domborúak.
7. 7. Az 1-6. igénypontok bármelyike szerinti hajtóka:/, azzal jellemezve, hogy a megvastagítások (20, 22) külső átmérője (d3) nagyobb, mint a szem (30) belső átmérője (dl).
8. 8. Az 1-7. igénypontok bármelyike szerinti hajtóka’·, azzal jellemezve, hogy a megvastagítások (20, 22) a hajtókar (10) hossztengelyére (12) szimmetrikusan vannak elrendezve.
9. 9. Az 1-8. igénypontok bármelyike szerinti hajtókar, azzal jellemezve, hogy a megvastagítások (20,22) a kapcsolórésszel (16) egy darabként vannak kialakítva.
10. 10. Az 1-9. igénypontok bármelyike szerinti hajtókái·, azzal jellemezve, hogy a megvastagítások (20, 22) között húzódó és a szem (30) nyílásán (32) áthatoló szakasz (34) könyökösen van kialakítva.
11. 11. Szem az 1-10. igénypontok bármelyike szerinti hajtókar számára kör alakú vagy ovális belső körvonallal és olyan belső felületekkel, amelyek két, egymással koaxiálisán elrendezett és egymás felé elkeskenyedő, emellett egymással ellentétes irányba fordított alapfelületekkel rendelkező test belső palástfelületeiből vannak kialakítva, azzal jellemezve, hogy a belső felületek (36) belső körvonala a munkatartományban a megvastagítások (20, 22) munkafelületeinek (26, 28) külső körvonalához illeszkedő módon van kialakítva.
12. 12. A 11. igénypont szerinti szem, azzal jellemezve, hogy a palástfelületek (36) belső körvonala homorú vagy domború.
13. 13. A 11. vagy 12. igénypont szerinti szem, azzal jellemezve, hogy a szem (30) belső átmérője (dl) kisebb, mint a megvastagítás (22) külső átmérője (d3).
14. 14. A 11-13. igénypontok bármelyike szerinti szem, azzal jellemezve, hogy a szem (30) nyílásának (32) egy részét rugalmasan deformálható szárak (5, 7) képezik.