HU217900B - Modulrendszerű vázszerkezet - Google Patents

Abstract

A találmány tárgya modulrendszerű vázszerkezet, amely vázelemeket és avázelemek összekapcsolására szolgáló csomóponti egységeket tartalmazóalaptestekből van felépítve, a vázelemek legalább egy része pedigháromszög alakú borítótagként van elkészítve. A megoldásjellegzetessége, hogy az alaptestek (1, 2) legalább egy részét négyzetalaplapú (11, 21) gúlák alkotják, ahol az alaptestek (1, 2) alapéle(a) 2,7±0,3 cm egész számú többszöröse, előnyösen a 2,4 m, a 2,7 mvagy a 3,0 m valamelyike, az alaptestek (1, 2) alapéle (a) ésmagassága (m) közötti arány 3:2, a fölsőbb alaptest (2) alaplapjának(21) sarkai (22) pedig rendre egy-egy alsóbb alaptest (1) csúcsával(13) vannak összekapcsolva. ŕ

Description

A leírás terjedelme 4 oldal (ezen belül 1 lap ábra)

HU 217 900 Β

A találmány tárgya modulrendszerű vázszerkezet, amely vázelemeket és a vázelemek összekapcsolására szolgáló csomóponti egységeket tartalmazó alaptestekből van felépítve, a vázelemek legalább egy része pedig háromszög alakú borítótagként van elkészítve.

A technikai lehetőségek fejlődése és az új szerkezeti anyag megalkotása lehetővé tette a hagyományos

- lényegében téglatest formától eltérő - épületszerkezetek kialakítását és elterjedését. Az építészetben meghonosodtak a könnyű vázszerkezetek, és a segítségükkel megépített - a hagyományostól eltérő formájú

- gömb, soklapú téralakzat és gúla alakú építmények.

A romániai Pitesti város környékén található az a 23,9 m alapélű és 15,0 m magas, ötszintes - a gizehi Kheopsz fáraónak tulajdonított Nagy Piramis feltételezett eredeti föld feletti méreteinek tízszeres kicsinyítésű mását formázó -, piramis formájú biotechnológiai berendezés, amelyet főleg szennyvíztisztításra használnak, mind a kémiai szennyeződések, mind a patogén kórokozók semlegesítésére.

Hasonló formájú és feladatú, piramis formájú épület található Bukarestben is. Mindkét épület a bukaresti Környezetvédelmi Technológiai Intézet közreműködésével, Dr, Godeanu Marioara irányításával készült. (Leírásuk és képek a STRING folyóirat 6. szám 4-11. oldalán.)

A szakirodalomból ismert a pozsonyi fordított piramis formájú középület is (ARCHITEKTÚRA CSR folyóirat 1981/9. szám, szerzők: Durkovic Stefan-Kysling Barna-Svetka Stefan).

Ugyancsak piramis formájú üvegfelület található a párizsi Grand Louvre Múzeum bejáratánál, amely egyben annak szimbólumává is vált (Pascal Cuvelier: «Les grands projets parisiens. Les occasions perdues» L’Architecture d’Aujourd’hui 1984., 233. szám, X. oldal).

A tudomány jelenlegi állásában - radiesztéziás felmérések alapján - ismeretessé vált az is, hogy a Föld egész felületét rácsrendszerű globális hálózat öleli körül, amely különböző erősségű, irányú és méretű sugárzással bír. Közülük a Csalányi Ferenc mérnök és Dr. Hernádi Gyula orvos által felfedezett, de Hartmann nevét viselő hálórendszer a legismertebb. (Szőke Lajos: „Egészségkárosító földsugárzások és kivédésük lehetőségei”. BIOGRÁF, Budapest, 1991. 76-78. oldal.) Ennek ingersávjai kelet-nyugati irányban 2,30-2,80 m, észak-déli irányban pedig 2,00-2,50 m.

Az ismert, piramis alakú épületmegvalósítások arra összpontosítanak, hogy a klasszikus példa, az egyiptomi Nagy Piramis feltételezett eredeti föld feletti méreteit és arányait reprodukálják körülbelül tízszeres kicsinyítésben, hogy akkumulálják és hasznosítsák azt a

- földsugárzásokból származó - sajátos energiaformát, amelyet „piramisenergiának” neveznek.

Az ismert megoldások hátránya azonban, hogy az épületváz elemeinek helytelen megválasztása és a vázszerkezet hibás kialakítása miatt az energia hasznosítása nem történhet meg kellő hatásfokkal.

További hátrány, hogy hibás méretválasztás esetén a „begyűjtött energia” inkább káros hatású, így nem hasznosítható.

A találmánnyal célunk a radiesztéziás hálórendszer méreteire alapozott, olyan moduláris felépítésű épületszerkezet kialakítása volt, amely nemcsak alkalmas a pozitív földsugárzások összegyűjtésére, de összhangban van a nemzetközi építészeti gyakorlatban elterjedt értékekkel, egyszerűen elkészíthető, és így gyors felállításával, megfelelő méreteivel lehetővé teszi a piramisenergia pozitív hatásának széles körű hasznosítását a gyakorlatban.

A találmányi gondolat alapját az a felismerés képezte, hogy ha a vázszerkezetet bizonyos méretfeltételeknek megfelelően, sajátos geometriai követelményeket is kielégítő vázelemekből összeállított modulokból úgy hozzuk létre, hogy a lüktető energiaháló adott vonalai az épületszerkezetet alkotó kettős térrácshéj által bezárt gúlasávon belül maradjanak, akkor a feladat megoldható.

A kitűzött célnak megfelelően a találmány szerinti modulrendszerű vázszerkezet - amely vázelemekből és a vázelemek összekapcsolására szolgáló csomóponti egységeket tartalmazó alaptestekből van felépítve, a vázelemek legalább egy része pedig háromszög alakú borítótagként van elkészítve - oly módon van kialakítva, hogy az alaptestek legalább egy részét négyzet alaplapú gúlák alkotják, ahol az alaptestek alapéle 2,7+0,3 cm egész számú többszöröse, előnyösen a 2,4 m, a 2,7 m vagy a 3,0 m valamelyike, az alaptestek alapéle és magassága közötti arány 3:2, a fölsőbb alaptest alaplapjának sarkai pedig rendre egy-egy alsóbb alaptest csúcsával vannak összekapcsolva.

A találmány szerinti modulrendszerű vázszerkezet további ismérve lehet, hogy az alaptestek alaplapjai fényáteresztő anyagú hordozófelülettel vannak ellátva.

A kiviteli alak szempontjából előnyös, hogy az alaptestek legalább egy részének borítóéleit alkotó vázelemek fémből vannak elkészítve. Az alaptestek legalább egy részének borítóéleit alkotó vázelemek fából vannak elkészítve és fémbevonattal vannak ellátva.

A találmány szerinti modulrendszerű vázszerkezet legfontosabb előnye, hogy formájából és méreteiből eredendően lehetővé teszi az úgynevezett piramisenergia létrehozását és közvetlen hasznosítását. Ez az energiaforma hasznosítható a biotechnológia, a műtrágyamentes növénytermesztés, az állattenyésztés és a fizikopszichoterápia területén, de alkalmas kristályok előállítására, fémek kristályszerkezetének helyreállítására, epoxi típusú gyanták polimerizálására, szerves anyagok tartósítására, dehidratálására, kőolajszármazékok minőségének javítására és pi-folyadékok előállítására is.

További előnye, hogy egyszerű technológiával gyártható elemekből épül fel, és hagyományos eszközökkel különösebb probléma nélkül összeállítható.

Kedvezőnek kell tekinteni azt is, hogy kis beruházási költség mellett teszi lehetővé az eddig önmagában ugyan ismert, de megfelelő kollektor hiányában nem hasznosított energiaforrás üzembe állítását, ami népgazdasági szinten is komoly megtakarításokat eredményezhet.

A találmányt a továbbiakban kiviteli példa kapcsán rajz alapján ismertetjük részletesebben. A rajzon az

1. ábra a találmány egy moduljának nézeti képe, a

HU 217 900 Β

2. ábra a modulok egy csoportjának összekapcsolása, a

3. ábra a modulokból készült épületszerkezet oldalnézete.

Az 1. ábrán a találmány szerinti vázszerkezetet alkotó 1 alaptest látható. Megfigyelhető, hogy az 1 alaptest egyenlő hosszúságú, négy darab, egymásra merőlegesen álló 4 vázelemekből kialakított „a” alapéllel rendelkező négyzetet formáló 11 alaplapú gúla, amelynél a gúla háromszögoldalait határoló 14 borítóéleit ugyancsak 4 vázelemek képezik. Ezek a 14 borítóélek a 11 alaplap 12 sarkaitól az 1 alaptest 13 csúcsába futó cső- vagy rúdelemek, amelyek fából, fémből, vagy ezek kombinációjából készülnek. Az 1 alaptest „a” alapélének és „m” magasságának aránya három a kettőhöz, és az „a” alapél mérete a 2,4 cm vagy a 2,7 cm vagy a 3,0 cm egész számú többszöröse, célszerűen azonban 1,2 m vagy 1,35 m vagy 1,5 m. Az 1,2 m „a” alapélméretnél például az „m” magasság 0,8 m.

Az 1 alaptest 11 alaplapjának területét a fény számára átjárható anyagból készült 3 hordozófelület fedi be, amelynek feladata, hogy a - 2. ábrán bemutatott - 6 tartótálcát a kívánt helyzetben megtartsa. A 2. ábrán az 1 alaptestek egy csoportja látható. Itt szemlélhető, hogyan helyezkednek el egymáshoz képest az alsóbb 1 alaptestek és a felsőbb 2 alaptestek. A célszerűség kedvéért a 2. ábra a vázszerkezet két oldalának találkozását mutatja be. Jól megfigyelhető, hogy a - 2. ábrán rajzolt helyzetben a legközelebb látszó - találkozóéi az alsóbb 1 alaptestek 14 borítóéléből és az annak folytatását képező - a fölöttes 2 alaptesthez tartozó - 24 borítóéiból kialakuló egyenes 7 vezetőtag, amely az 1 alaptestből kialakított vázszerkezet alkotta épületszerkezet domináns eleme.

A 2. ábrán az is megfigyelhető, hogy az alsóbb 1 alaptest 13 csúcsa egybeesik a felsőbb 2 alaptest egyik 22 sarkával, és a felsőbb 2 alaptest minden egyes 22 sarkát egy-egy alsóbb 1 alaptest 13 csúcsa támasztja alá. Ebből adódóan a teljes vázszerkezet egy, az 1 alaptest méreteinek arányosan növelt változatát mutató gúla, amint azt a 3. ábra is szemlélteti.

Az 1 alaptestek 11 alaplapján elhelyezett 3 hordozófelületeken, valamint a 2 alaptestek 21 alaplapján elhelyezkedő 3 hordozófelületeken a 6 tartótálcák vannak elhelyezve, amelyek alkalmasak például növénykultúrák tárolására vagy egyéb, élő és élettelen testeknek a kívánt területen való tárolására.

A 3 hordozófelületen lévő 6 tartótálcák és azok tartalmának megóvására, továbbá a kedvező belső klíma kialakítására és megtartására az 1 alaptestek és a 2 alaptestek kifelé néző 4 vázelemeiből álló háromszög alakú lapokat 5 héjalóelemekkel célszerű borítani. A 5 héjalóelemek célszerűen a fény számára átjárható anyagból készülnek, de ez nem követelmény. Növénykultúrák kezelése esetén azonban célszerű kívánalom.

A 3. ábra az 1 alaptestekből és a 2 alaptestekből kialakított, piramis formájú épületet mutatja, ahol az 1 alaptestből és a 2 alaptestekből álló egyes szintek padozatát képező 3 hordozófelületeken helyezkednek el a kezelendő dolgok. Amint azt a 3. ábra szemlélteti, az épületnek a 8 földfelszín alatt is lehetnek részei, követelmény azonban, hogy a 8 földfelszín feletti alakzat csak a megfelelő méretű piramis lehet.

A találmány szerinti modulrendszerű vázszerkezet használata során az előre gyártott 1 alaptesteket - önmagában ismert szerelési technológiával - összeállítva egy nagyméretű piramis alakul ki, amelynek méretei, és az egyes 1 alaptest „a” alapélnagysága lehetőséget teremt arra, hogy a folyamatosan pulzáló földsugárzások mindig a vázszerkezet térbeli elhelyezésének megfelelően megválasztott „a” alapél körül ingadozva mozoghatnak. Ezt a földsugárzást az előzőekben ismertetett szerkezet „befogja”, és a gúla által határolt térrészen belül felhasználhatóvá teszi.

A találmány szerinti modulrendszerű vázszerkezet - megfelelő tervezés és körültekintő felépítés esetén jól alkalmazható a piramisenergia - önmagában már ismert, de eddig még gazdasági méretekben lényegében nem hasznosított - befogására és felhasználására.

Claims (4)

1. SZABADALMI IGÉNYPONTOK

   1. Modulrendszerű vázszerkezet, amely vázelemeket és a vázelemek összekapcsolására szolgáló csomóponti egységeket tartalmazó alaptestekből van felépítve, a vázelemek legalább egy része pedig háromszög alakú borítótagokként van elkészítve, azzal jellemezve, hogy az alaptestek (1,2) legalább egy részét négyzet alaplapú (11, 21) gúlák alkotják, ahol az alaptestek (1,2) alapéle (a) 2,7±0,3 cm egész számú többszöröse, előnyösen a 2,4 m, a 2,7 m vagy a 3,0 m valamelyike, az alaptestek (1,2) alapéle (a) és magassága (m) közötti arány 3:2, a fölsőbb alaptest (2) alaplapjának (21) sarkai (22) pedig rendre egy-egy alsóbb alaptest (1) csúcsával (13) vannak összekapcsolva.
2. 2. Az 1. igénypont szerinti modulrendszerű vázszerkezet, azzal jellemezve, hogy az alaptestek (1, 2) alaplapjai (11, 21) fényáteresztő anyagú hordozófelülettel (3) vannak ellátva.
3. 3. Az 1. vagy a 2. igénypont szerinti modulrendszerű vázszerkezet, azzal jellemezve, hogy az alaptestek (1,2) legalább egy részének borítóéleit (14, 24) alkotó vazelemek (4) fémből vannak elkészítve.
4. 4. Az 1. vagy a 2. igénypont szerinti modulrendszerű vázszerkezet, azzal jellemezve, hogy az alaptestek (1,2) legalább egy részének borítóéleit (14, 24) alkotó vázelemek (4) fából vannak elkészítve és fémbevonattal vannak ellátva.