HU217495B - Fényvezetős telekommunikációs vonal és optikai erősítő - Google Patents

Fényvezetős telekommunikációs vonal és optikai erősítő Download PDF

Info

Publication number
HU217495B
HU217495B HU617/91A HU161791A HU217495B HU 217495 B HU217495 B HU 217495B HU 617/91 A HU617/91 A HU 617/91A HU 161791 A HU161791 A HU 161791A HU 217495 B HU217495 B HU 217495B
Authority
HU
Hungary
Prior art keywords
optical
reflection
active
light guide
fiber
Prior art date
Application number
HU617/91A
Other languages
English (en)
Other versions
HU911617D0 (en
HUT60579A (en
Inventor
Giorgio Grasso
Aldo Righetti
Original Assignee
Pirelli Cavi S.P.A.
Priority date (The priority date is an assumption and is not a legal conclusion. Google has not performed a legal analysis and makes no representation as to the accuracy of the date listed.)
Filing date
Publication date
Application filed by Pirelli Cavi S.P.A. filed Critical Pirelli Cavi S.P.A.
Publication of HU911617D0 publication Critical patent/HU911617D0/hu
Publication of HUT60579A publication Critical patent/HUT60579A/hu
Publication of HU217495B publication Critical patent/HU217495B/hu

Links

Classifications

    • HELECTRICITY
    • H03ELECTRONIC CIRCUITRY
    • H03FAMPLIFIERS
    • H03F3/00Amplifiers with only discharge tubes or only semiconductor devices as amplifying elements
    • H03F3/04Amplifiers with only discharge tubes or only semiconductor devices as amplifying elements with semiconductor devices only
    • H03F3/08Amplifiers with only discharge tubes or only semiconductor devices as amplifying elements with semiconductor devices only controlled by light
    • HELECTRICITY
    • H04ELECTRIC COMMUNICATION TECHNIQUE
    • H04BTRANSMISSION
    • H04B10/00Transmission systems employing electromagnetic waves other than radio-waves, e.g. infrared, visible or ultraviolet light, or employing corpuscular radiation, e.g. quantum communication
    • H04B10/29Repeaters
    • H04B10/291Repeaters in which processing or amplification is carried out without conversion of the main signal from optical form
    • HELECTRICITY
    • H01ELECTRIC ELEMENTS
    • H01SDEVICES USING THE PROCESS OF LIGHT AMPLIFICATION BY STIMULATED EMISSION OF RADIATION [LASER] TO AMPLIFY OR GENERATE LIGHT; DEVICES USING STIMULATED EMISSION OF ELECTROMAGNETIC RADIATION IN WAVE RANGES OTHER THAN OPTICAL
    • H01S3/00Lasers, i.e. devices using stimulated emission of electromagnetic radiation in the infrared, visible or ultraviolet wave range
    • H01S3/05Construction or shape of optical resonators; Accommodation of active medium therein; Shape of active medium
    • H01S3/06Construction or shape of active medium
    • H01S3/063Waveguide lasers, i.e. whereby the dimensions of the waveguide are of the order of the light wavelength
    • H01S3/067Fibre lasers
    • H01S3/06754Fibre amplifiers
    • HELECTRICITY
    • H04ELECTRIC COMMUNICATION TECHNIQUE
    • H04BTRANSMISSION
    • H04B10/00Transmission systems employing electromagnetic waves other than radio-waves, e.g. infrared, visible or ultraviolet light, or employing corpuscular radiation, e.g. quantum communication
    • H04B10/29Repeaters
    • H04B10/291Repeaters in which processing or amplification is carried out without conversion of the main signal from optical form
    • H04B10/2912Repeaters in which processing or amplification is carried out without conversion of the main signal from optical form characterised by the medium used for amplification or processing
    • HELECTRICITY
    • H01ELECTRIC ELEMENTS
    • H01SDEVICES USING THE PROCESS OF LIGHT AMPLIFICATION BY STIMULATED EMISSION OF RADIATION [LASER] TO AMPLIFY OR GENERATE LIGHT; DEVICES USING STIMULATED EMISSION OF ELECTROMAGNETIC RADIATION IN WAVE RANGES OTHER THAN OPTICAL
    • H01S2301/00Functional characteristics
    • H01S2301/02ASE (amplified spontaneous emission), noise; Reduction thereof

Landscapes

  • Physics & Mathematics (AREA)
  • Electromagnetism (AREA)
  • Engineering & Computer Science (AREA)
  • Computer Networks & Wireless Communication (AREA)
  • Signal Processing (AREA)
  • Plasma & Fusion (AREA)
  • Optics & Photonics (AREA)
  • Power Engineering (AREA)
  • Lasers (AREA)
  • Optical Communication System (AREA)
  • Optical Transform (AREA)
  • Investigating Or Analysing Materials By Optical Means (AREA)
  • Optical Fibers, Optical Fiber Cores, And Optical Fiber Bundles (AREA)
  • Light Guides In General And Applications Therefor (AREA)

Abstract

A találmány tárgya fényvezetős telekőmműnikációs vőnal, amelyben azőptikai jelet a vőnal egyik végéről a vőnal másik végéig átalakításnélkül tővábbítják, és tartalmaz legalább egy fényvezetős vőnalierősítőt, tővábbá aktív fényvezetőt (10), amelynek adalékanyaggalellátőtt magja van, és az adalékanyag valamilyen flűőreszkáló közeg. Atalálmány lényege, hőgy minden egyes fényvezetőben, amely azerősítőhöz tartőzó aktív fényvezetőhöz (10) van csatlakőztatva, vagy avőnali erősítőkhöz tartőzik, őlyan visszaverődést kőrlátőzó eleme van,amelynek a reflexiós tényezője az aktív fényvezető (10) bemenete felőlnézve legalább 10 dB értékkel kisebb, mint az a visszaverődésitényező, amely az átviteli hűllámhősszőn a fényvezetőben (3) aRayleigh- féle szórásnak felel meg. A találmány tárgya tővábbá őptikaierősítő fényvezetővel kialakítőtt telekőmműnikációs vőnalakhőz, amelyerősítőben őlyan aktív szál van, amely aktív fényvezetőt (10)tartalmaz, amelynek szennyezett magja van, és a magban a szennyezésflűőreszkáló anyag, ez az aktív fényvezető (10) dikrőikűscsatőlóelemen (7) keresztül van legalább egy, őlyan fényvezetőhöz (12)csatlakőztatva, amely pűmpáló fényfőrráshőz, példáűl pűmpáló lézerhezvan kapcsőlva. A találmány szerinti őptikai erősítő lényege, hőgyminden egyes fényvezető, amely az aktív fényvezetőhöz (10) vancsatlakőztatva, visszaverődést csökkentő elemmel van ellátva, amelynekaz aktív fényvezető bemenete felől a Rayleigh-féle szórásnak megfelelőreflexiós tényezőnél legalább 10 dB értékkel kisebb a reflexióstényezője az átviteli hűllámhősszőn. ŕ

Description

A találmány tárgya továbbá optikai erősítő fényvezetővel kialakított telekommunikációs vonalakhoz, amely erősítőben olyan aktív szál van, amely aktív fényvezetőt (10) tartalmaz, amelynek szennyezett magja van, és a magban a szennyezés fluoreszkáló anyag, ez az aktív fényvezető (10) dikroikus csatolóelemen (7) keresztül van legalább egy, olyan fényvezetőhöz (12) csatlakoztatva, amely pumpáló fényforráshoz, például pumpáló lézerhez van kapcsolva.
A találmány szerinti optikai erősítő lényege, hogy minden egyes fényvezető, amely az aktív fényvezetőhöz (10) van csatlakoztatva, visszaverődést csökkentő elemmel van ellátva, amelynek az aktív fényvezető bemeneté felől a Rayleigh-féle szórásnak megfelelő reflexiós tényezőnél legalább 10 dB értékkel kisebb a reflexiós tényezője az átviteli hullámhosszon.
2. ábra
A leírás terjedelme 8 oldal (ezen belül 1 lap ábra)
HU 217 495 B
HU 217 495 Β
A találmány tárgya olyan fényvezetős telekommunikációs vonal, amelynél adóállomást és vevőállomást fényvezető köt össze, és a vonal mentén az optikai jel villamos jellé történő átalakítás nélkül van továbbítva.
A találmány tárgya továbbá olyan optikai erősítő, amely a találmány szerinti fényvezetős telekommunikációs vonalra van csatlakoztatva.
Ismeretes, hogy azok a fényvezetők, amelyeknek szennyező anyagként ritkafoldfémionokat tartalmazó szennyezett magjuk van, fokozott emissziós képességgel rendelkeznek, és így alkalmasak arra, hogy a különféle aktív fényvezetőket tartalmazó telekommunikációs vonalakban, például telefonhálózatban optikai erősítőként kerüljenek beépítésre.
Ilyen erősítő van például az EP 90112920.5 számú európai bejelentésben is ismertetve, amely bejelentés szintén a mi bejelentésünk.
Aktív fényvezetőt tartalmazó optikai erősítők alatt olyan erősítők értendők, amelyekben az átviendő optikai jelet úgy erősítjük fel, hogy az átvitel során mindvégig fényjelként továbbítjuk a jelet, anélkül tehát, hogy közben valamilyen más fizikai jellé, például elektronikus jellé alakítanánk át. Ezekben az optikai erősítőkben az erősítőelem valamilyen aktív fényvezető szálból áll, előnyösen a bevezetőben ismertetett ritkafoldfémionokkal szennyezett magú aktív fényvezetőből, amely két fényvezető közé van iktatva. Az optikai erősítőhöz tartozik még egy megfelelő tápáramkor is, amely az optikai pumpálójelet állítja elő.
Az ilyen típusú optikai erősítők alkalmazása a telekommunikációs vonalakban azért előnyös, mert viszonylag nagy erősítést lehet velük megvalósítani, az erősítés kívánt értéke az aktív fényvezető hosszának és/vagy az adalék anyagnak vagy szennyező anyagnak a megfelelő megválasztásával állítható be. Jól használhatók különösen teljesítményerősítőként, mivel a hatásfokuk rendkívül jó.
Ezeknek az optikai erősítőknek egyetlen olyan tulajdonságuk van, amely adott esetben problémát okozhat, éspedig annak a jelnek a visszaverődése, amely az aktív fényvezető végénél jön létre.
Az 52-155901 és a 63-219186 számú japán szabadalmi leírásokból, valamint az „Electronics Letters” 1988. január 7-i számának a 36-38. oldalán ismertetett cikkből ismeretes az, hogy a lézerben vagy a különféle optikai vagy félvezetős erősítőben az erősítő működésének az instabilitása, illetőleg gerjedése elsősorban az erősítő végeinél fellépő visszaverődések következtében jöhet létre. Ha egy optikai erősítő van egy fényvezetős telekommunikációs vonal adója és vevője közé csatlakoztatva, és a fényvezető elegendően hosszú, úgy a Rayleigh-féle szórásból jelvisszaverődés jön létre, továbbá kétirányú jelátvitel esetében létrejön az úgynevezett interferenciazaj is.
A találmánnyal célul tűztük ki, hogy olyan fényvezetős telekommunikációs vonalat és itt alkalmazható optikai erősítőt dolgozzunk ki, ahol ezek a káros visszaverődések korlátozva vannak.
A találmány felismerése az volt, hogy ha valamilyen visszaverődést korlátozó elemet, például optikai szigetelőt csatlakoztatunk egy fényvezetőhöz, úgy ez meg tudja akadályozni a fény visszaverődését a csatolófelületekről. Itt elsősorban azokra a csatoló- és csatlakozófelületekre gondolunk, amelyek a fényvezető és a fényvezetőhöz csatlakozó adó, illetőleg vevő között vannak.
Az aktív fényvezetős erősítőkben nincsenek a fényvezető szálak és az erősítő között csatlakozófelületek, mivel a fényvezető közvetlenül van az erősítő aktív szálához hegesztve. Éppen ezért a csatlakozófelületeken bekövetkező fényvisszaverődés jelenségével általánosságban nem kell számolni.
Felismertük azt, hogy az aktív fényvezetőt tartalmazó optikai erősítőkben az aktív fényvezető felé irányuló visszaverődést korlátozó elemek nélkül nem lehet megfelelően nagy erősítést elérni, mivel az interferenciazaj rendkívül magas. Ez az interferenciazaj az előrehaladó jel és a visszavert jel lebegéséből jön létre magában a fényvezetőben, és minden esetben az aktív fényvezető felé irányul. Az interferenciazajnak kisebb a jelentősége a félvezetős erősítőkben, mivel ezeknek kicsi az erősítésük és a méretük. Az aktív fényvezetős optikai erősítőkben azonban igen nagy jelentősége van annak, hogy nagyon nagy erősítést tudjunk megvalósítani, és a jelet adott esetben több száz vagy több ezer méterre lehessen továbbítani, sokkal távolabbra, mint például a jelgenerátorként használt lézerek esetében.
Aktív fényvezetős optikai erősítőknél éppen ezért a feladat az, hogy az aktív fényvezetőt a különböző zajforrásoktól megvédjük, és mindenféle visszaverődést az aktív fényvezető felé megakadályozzunk, illetőleg a visszaverődést egy olyan kritikus érték alatt tartsuk, hogy az ne rontsa az átvitel minőségét, ugyanakkor azonban az erősítés elegendően nagy legyen.
Az előbb említett európai bejelentésben kitanítást találunk arra, hogy aktív fényvezetőt tartalmazó optikai erősítőben optikai szigetelőt is lehet alkalmazni, és ezeknek a szigetelőknek a fényvisszaverő képessége egy adott kritikus érték alatt van.
A találmány a feladatát tehát abban látja, hogy olyan fényvezetős telekommunikációs vonalat dolgozzunk ki, amelynek mentén aktív fényvezetős optikai erősítő van, illetőleg erősítők vannak, és az optikai erősítők a káros visszaverődés hatásaitól az EP 90112920 számú európai bejelentésben ismertetett módon vannak védve, ugyanakkor lehetővé tesszük, hogy a paraméterek megfelelő kiválasztásával a legmegfelelőbb visszaverődést korlátozó elemet, azaz optikai szigetelőt válasszuk az adott és előre megválasztott erősítés megvalósítására.
A találmány tehát fényvezetős telekommunikációs vonal, amelynél adóállomást és vevőállomást fényvezető köt össze, és amely vonal az adóállomástól a vevőállomásig optikai jelet elektromos jellé történő átalakítás nélkül továbbít, és az adóállomás teljesítményerősítőt, a vonal pedig legalább egy vonali erősítőt tartalmaz, amely(ek) fluoreszkáló adalékanyaggal ellátott magú aktív fényvezetőt tartalmazó optikai erősítő(k), továbbá az aktív fényvezető mindkét végéhez visszaverődést korlátozó elem csatlakozik, és a reflexiós tényező az aktív fényvezető végei felől nézve legalább 15 dB
HU 217 495 Β értékkel nagyobb - abszolút értékben mint a várható erősítés.
A találmány lényege, hogy a reflexiós tényező kisebb, mint -45 dB.
Előnyös a találmány szerinti fényvezetős telekommunikációs vonal, ha a visszaverődést korlátozó elemek optikai szigetelők, amelyek a vonali erősítőben az aktív fényvezető előtt és után vannak elhelyezve.
Az optikai szigetelők a találmány egyik kiviteli alakja szerint polarizációvezérelt optikai szigetelők, másik kiviteli alakja szerint pedig az átviendő jel polarizációjára érzéketlenek.
A visszaverődést korlátozó elemek lehetnek reflexiócsökkentő bevonatok és/vagy olyan lemetszés(ek), amely(ek)en az átviendő jel is áthalad.
A találmány tárgya továbbá optikai erősítő fényvezetős telekommunikációs vonalhoz, amely optikai erősítő fluoreszkáló adalékanyaggal ellátott magú aktív fényvezetőt, az aktív fényvezető mindkét végéhez csatlakoztatott visszaverődést korlátozó elemeket, továbbá pumpáló jelforrást tartalmaz, ez utóbbi kimenete olyan csatolóelem egyik bemenetére van csatlakoztatva, amely csatolóelem másik bemenete az átviendő jelet szállító fényvezető kimenetére, kimenete pedig az aktív fényvezetőre van csatlakoztatva, és a reflexiós tényező az aktív végei felől nézve legalább 15 dB értékkel nagyobb - abszolút értékben mint a várható erősítés.
Az optikai erősítő lényege, hogy a reflexiós tényező kisebb, mint -45 dB.
Előnyös az optikai erősítő, ha a visszaverődést korlátozó elemek polarizációvezérelt optikai szigetelők, amelyek az aktív fényvezető előtt és után vannak elhelyezve.
Olyan optikai szigetelők is alkalmazhatók, amelyek az átviendő jel polarizációjára érzéketlenek.
A visszaverődést korlátozó elemek lehetnek olyan reflexiócsökkentő bevonatok és/vagy olyan lemetszés(ek), amely(ek)en az átviendő jel áthalad.
Az optikai erősítő egyik kiviteli alakja úgy van kialakítva, hogy a visszaverődést korlátozó elemek az aktív fényvezető egyik végére, az aktív fényvezető másik vége és a csatolóelem kimeneti szála közé vannak csatlakoztatva, valamint egyikük a pumpáló jelforráshoz csatlakoztatott fényvezetőben van kiképezve.
Előnyös az optikai erősítő azon kiviteli alakja, ahol a visszaverődést korlátozó elem a csatolóelemnek a pumpáló jelforráshoz csatlakozó fényvezető bemenetén kiképezett reflexiócsökkentő bevonat és/vagy lemetszés, és a lemetszés a fényvezető síkjára merőleges síkkal 5- 10°-os szöget zár be.
Előnyös továbbá, ha a visszaverődést korlátozó elemek egyike az aktív fényvezető egyik végére, a másik pedig az aktív fényvezető másik vége és a csatolóelem kimeneti szála közé van csatlakoztatva.
A találmányt a továbbiakban példakénti kiviteli alakjai segítségével a mellékelt ábrákon ismertetjük részletesebben, ahol az
1. ábrán látható a vonali erősítővel és teljesítményerősítővel ellátott fényvezetős telekommunikációs vonal vázlatos rajza, a
2. ábrán látható egy aktív fényvezetős vonali erősítő részletesebb felépítése a találmány értelmében, a
3. ábrán a találmány szerinti vonali erősítő egy további kiviteli alakja látható, a
4. ábrán a találmány szerint kialakított aktív fényvezetős optikai teljesítményerősítő egy kiviteli alakja látható.
Az 1. ábrán látható tehát egy fényvezetős telekommunikációs vonal, amelynél egy 1 adóállomást és egy 2 vevőállomást 3 fényvezető köt össze úgy, hogy a vonalhoz, annak mentén 6a, 6b és 6c vonali erősítők vannak csatlakoztatva. Az 1 adóállomás és a 2 vevőállomás adott esetben egymástól igen távol, 100 vagy 1000 km-re is elhelyezkedhetnek.
Az 1. ábrán látható 1 adóállomás egy 14 jelforrás részét képezi, és egy 4 lézerből és ennek kimenetére csatlakoztatott 15 optikai szigetelőből áll, amelynek kimenetére 5 teljesítményerősítő van csatlakoztatva.
Annak érdekében, hogy az 1 adóállomás és a 2 vevőállomás közötti jelátvitel megfelelő legyen, szükség van arra, hogy megfelelő teljesítményű jel jusson a vevőállomáshoz, azaz megfelelően kompenzáljuk a fényvezető mentén a jel csillapodását. Ennek érdekében van az 1 adóállomás az 5 teljesítményerősítővel ellátva, amely közvetlenül a jelgenerátorként használt lézer után van csatlakoztatva. Ily módon tehát az átviteli vonalat képező 3 fényvezetőre lényegesen nagyobb teljesítményű jel van vezetve, mint amelyet a 4 lézer előállít. Bizonyos átviteli úthosszúság után azonban, amely lehet néhány száz vagy adott esetben néhány ezer km, a jel valamennyire csillapodik. Ezért van a 3 fényvezető mentén adott távolságokra szükség szerinti számban, a példakénti alaknál három 6a, 6b, illetve 6c vonali erősítő iktatva. A 6a vonali erősítő például azt a célt szolgálja, hogy az addig valamilyen mértékben csillapodott jelet ismét megfelelő szintre erősítse fel, és ugyanezt a szerepet látja el egy további adott átviendő vonalhossz után a 6b, illetőleg a 6c vonali erősítő is.
Az 5 teljesítményerősítő és a 6 vonali erősítők, ahogyan ez részletesebben a 2-4. ábrákon látható lesz, olyan 10 aktív fényvezetőt tartalmazó optikai erősítők, amelyek lehetővé teszik, hogy az 1 adóállomástól a jelet a 2 vevőállomásig az optikai jelet elektromos jellé való átalakítás nélkül lehessen továbbítani.
Az optikai jelnek villamos jellé történő átalakítása, majd annak optikai jellé történő visszaalakítása a vonali kapacitást, a jelátviteli sebességet és a jelfeldolgozási sebességet a különféle elektromos berendezések korlátozott jelfeldolgozási sebessége miatt erősen csökkentik.
Ha azonban 6a, 6b és 6c vonali erősítőként optikai erősítőt alkalmazunk, úgy a jel az átvitel során mindvégig optikai jel formájában marad, az átviteli sebesség tekintetében nem kell korlátozásoktól tartani.
Különösen előnyös, ha optikai erősítőben fluoreszkáló adalékanyaggal ellátott magú 10 aktív fényvezetőt alkalmazunk. Az ilyen optikai erősítők mind jelátvitel, mind erősítés szempontjából, mind pedig hatásfok szempontjából rendkívül jó paramétereket mutatnak.
HU 217 495 Β
A találmány szerint kialakított 6 vonali erősítő egyik példakénti kiviteli alakjának felépítése részletesebben a 2. ábrán látható. A 2. ábrán látható a 6 vonali erősítő be- és kimenetét képező 3 fényvezető, amelyen a felerősítendő és átviendő jel, amelynek λ5 a hullámhosszúsága, áramlik. A 6 vonali erősítő bemenetét egy 11 a optikai szigetelő bemenete képezi, amelyhez egy 7 dikroikus csatolóelem van csatlakoztatva, amelybe az átviendő jel van egy 9 pumpáló lézerből kibocsátott λρ hullámhosszúságú jellel együtt bevezetve. A 7 dikroikus csatolóelemnek egyetlen 8 kimeneti szála van, amely a 10 aktív fényvezetőre van csatlakoztatva. A 10 aktív fényvezető képezi az erősítőelemet. A felerősített jel 1 lb optikai szigetelőn keresztül a kimeneti 3 fényvezetőre, onnan pedig a 2 vevőállomás felé van vezetve.
Annak érdekében, hogy a 10 aktív fényvezető megfelelő erősítőelem legyen, fluoreszkáló adalékanyaggal ellátott magú, szilíciumalapú 10 aktív fényvezetőt kell használni, hogy olyan fokozott emissziót hozzon létre, amely a λ5 hullámhosszúságú átviendő jellel koherens. A 10 aktív fényvezető kimenetén egy, a bejövő jelnél lényegesen nagyobb, azaz felerősített jel jelenik meg.
A szakirodalomból ismeretes, hogy minden optikai erősítő G erősítése a végeinél mért R, és R2 reflexiós tényezőtől függ. Az R,, R2 reflexiós tényezők és a G erősítés közötti összefüggés a következő:
G(dB)<-X[R,(dB)+R2(dB)];
a képletben az R[ és R2 reflexiós tényezők a következőképpen értendők:
R(dB)=10 lg (P/Pt), ahol P, az átvitt teljesítmény, Pr pedig a visszavert teljesítmény.
A fentiekből látható az is, hogy általánosságban egy optikai erősítő erősítését az erősítő végeihez tartozó reflexiós tényezők korlátozzák. Más szavakkal, annak érdekében, hogy nagy erősítésű erősítőt hozzunk létre, megfelelően alacsony R,, illetőleg R2 reflexiós tényező szükséges.
A gyakorlatban, ha az optikai erősítőben lévő fényjelnek egy része annak végéről visszirányba visszaverődik, akkor ez is felerősödik, visszakerül az ellenkező végére, és ismételten bekerül az optikai erősítőbe. Ez a ciklus adott esetben többször ismétlődik. Ha a visszaverődés és az erősítés egyaránt nagy értékű, előfordulhat, hogy az egész rendszer oszcillálni kezd, és ez az optikai erősítő megfelelő működését lehetetlenné teszi. Az erősítés maximális értékét tehát az korlátozza, hogy ennek a gerjedési jelenségnek az elejét tudjuk venni.
Ehhez a jelenséghez járul még az is, hogy az átviendő jel az optikai erősítőben magában lévő különböző visszaverő elemek jelenléte miatt a jel haladási irányával ellentétes irányba, például magában a 3 fényvezetőben is visszaverődik. Ez a visszavert jel megint felerősödik, és a jel haladási irányában elhelyezkedő egyéb elemeken megint visszaverődik. Ez a jelek lebegését eredményezheti, és interferenciazajt hoz létre.
Az interferenciazajnak különösen 10 aktív fényvezetőt tartalmazó optikai erősítőknél van nagy jelentősége, ott, ahol az erősítőelemnek a hosszúsága, azaz a 3 fényvezető hosszúsága nagyobb, mint az a hosszúság, amely azon 4 lézer koherenciaidejének felel meg, amely az adójelet létrehozta. Ilyen körülmények között az előrehaladó és a visszavert jelek közötti koherencia, azaz egyfázisúság megszűnik, a visszavert jel az előrehaladó jelhez képest eltolódik. Ha a jelnek egyébként elég nagy az erőssége, az átvitel minőségét ez az eltolódottjel, amelynek az értéke kicsi, nem befolyásolja.
Az optikai erősítőben létrejövő reflexió az optikai erősítő végeinél lévő csatlakozófelületek jelenlétének lehet a következménye, ami a jól ismert fénytörési jelenség eredménye, de lehet következménye éppen ezen felületek hiányának is, mivel az erősítőelem maga a 10 aktív fényvezető, amely közvetlenül van a 7 dikroikus csatolóelemhez és a 3 fényvezetőhöz hegesztve, így a 3 fényvezető belsejében létrejövő haladó irányú és visszirányú szórás, amit Rayleigh-féle szórásnak nevezünk, a fényteljesítmény visszaverődését okozza.
Azt tapasztaltuk, hogy a Rayleigh-féle szórás, amely végül is az egész fényvezetőben jelen van, olyan reflexiós tényezőt hoz létre, amely körülbelül -30 dB.
További reflexiók jöhetnek létre akkor, ha az átviendő fény teljesítménye nagyon nagy, ekkor a reflexió az úgynevezett Brillouin-féle szórás eredményeként jön létre.
A találmány szerinti megoldásnál azok a korlátozások, amelyek a 6 vonali erősítővel elérhető maximális erősítésre vonatkoznak és a fent leírt jelenségek következményei, úgy csökkenthetők, hogy a 10 aktív fényvezető előtt és után visszaverődés-korlátozó elemként 1 la és 11b optikai szigetelőt helyezünk el. A 11a optikai szigetelő a 7 dikroikus csatolóelem előtt van közvetlenül a 3 fényvezetőben elhelyezve, a 11b optikai szigetelő pedig 10 aktív fényvezető után van elhelyezve közvetlenül az előtt, hogy a nagy hosszúságú 3 fényvezetőre csatlakozna.
A 11a és 11b optikai szigetelők a fény egyirányú terjedését engedik csak meg. A találmány szerinti megoldásnál olyan 11a és 11b optikai szigetelőket kell alkalmazni, amelyek érzéketlenek az átviendő jel polarizációjára, a szigetelőképességük nagyobb, mint 20 dB, kicsi a reflexiós tényezőjük, legalább 10 dB-lel kisebb, mint az a reflexiós tényező, amely a Rayleigh-féle szórásból származik végtelen hosszúságú fényvezetőben, még előnyösebb azonban, ha ennél az értéknél a reflexiós tényező 15 dB-lel kisebb.
A gyakorlatban azt tapasztaltuk, hogy ha a 11 a és 1 lb optikai szigetelők az előbb említett paraméterekkel rendelkeznek, biztosítva van, hogy a 10 aktív fényvezető olyan körülmények között tud működni, ahol a különböző természetű zajok visszaverődésének erősítése legalább 30 dB körül van. Ez az érték lényegében annak az abszolút értéknek felel meg, amely a végtelen hosszúságú fényvezető elemben a Rayleigh-féle szórásra vonatkozó reflexiós tényező. Annak érdekében, hogy megfelelően nagy erősítést lehessen elérni, megfelelően kis reflexiós tényezőre van szükség. A reflexiós tényezőnek a találmány értelmében az abszolút értéke legalább 10 dB értékkel kell nagyobb legyen, elő4
HU 217 495 Β nyösen azonban 15 dB értékkel, mint a várható erősítés értéke.
Az előzőekből következik az például, hogy ha 40 dB-es erősítést kívánunk, úgy a reflexiós tényező értéke mindegyik 3 fényvezetőben, amely a 10 aktív fényvezetőhöz van csatlakoztatva, legalább -50 dB értéknél, előnyösen azonban -55 dB értéknél kell kisebb legyen az átviendő jel hullámhosszúságán.
Az előbb említett reflexiós értékek önmagában ismert 1 la és 11b optikai szigetelőkkel mint visszaverődést korlátozó elemekkel valósíthatók meg, így a 11a és 1 lb optikai szigetelő lehet például egy többrétegű külső borítás, vagy pedig olyan felületek kialakítása, amelyeken az átviendő jel áthalad, és amelyek átlátszók a terjedés irányában. Ezek az elemek önmagában ismertnek tekinthetők, így ezeknek a részletes ismertetésére nem térünk ki.
Annak érdekében, hogy a visszaverődések következtében keletkező zajt minél kisebb értéken tudjuk tartani, az a 12 fényvezető, amely a pumpálóteljesítményt viszi a 9 pumpáló lézerről a 7 dikroikus csatolóelem felé, és ily módon valamilyen formában kapcsolódik a 10 aktív fényvezetőhöz, szintén korlátozott reflexiós tényezőjű kell legyen. A fény teljesítményének az a része, amely a 7 dikroikus csatolóelemre van vezetve az átviendő jel hullámhosszán, a 12 fényvezetőn keresztül van továbbítva, mivel azonban a 7 dikroikus csatolóelemben lévő két fényvezető ágban a két különböző, azaz az átviendő és a pumpálójel hullámhossza között nincsen teljes mértékű leválasztás, a fény teljesítményének nem elhanyagolható százaléka - és ez lehet adott esetben néhány százalék is - az átviendő jel hullámhosszán a pumpálójelhez csatolódik a 7 dikroikus csatolóelemben.
Ha az átviendő jel hullámhosszán ez a fényrész a 12 fényvezető végén, ahol az a 9 pumpáló lézerhez kapcsolódik, visszaverődik, akkor ismét továbbításra kerül a 7 dikroikus csatolóelemen keresztül a 10 aktív fényvezető belsejébe, ahol eloszlik és interferenciazajt okoz.
Annak érdekében, hogy ez az érték minél kisebb legyen, a 12 fényvezetőre, amelynek visszaverődési értéke 10 dB-lel, előnyösen 15 dB-lel kisebb, mint az az érték, amely végtelen fényvezető szálban a Rayleigh-féle szórásnak megfelelő érték, a csillapítást kétszer kisebbre kell megválasztani az átviendő hullámhosszon a csatolóelemben.
Ez tehát azt jelenti, hogy a 10 aktív fényvezető végénél, ahol a 8 kimeneti szálhoz kapcsolódik, a reflexiós tényező mindegyik ide csatlakozó szálban, legalább 10 dB-lel, előnyösen 15 dB-lel kell kisebb legyen, mint a Rayleigh-féle szórásnak megfelelő érték a végtelen hosszú fényvezetőben, vagy a reflexiós tényező abszolút értéke nagyobb kell legyen, mint a várható erősítés értéke. Hasonló módon a reflexiós tényező a 10 aktív fényvezető másik végén is csökkentendő.
A fent előírt reflexiós tényezők a 12 fényvezetőre vonatkozóan önmagukban ismert módon, például többrétegű külső borítással vagy átlátszó felület alkalmazásával valósíthatók meg, például úgy, hogy a 12 fényvezetőnek a 9 pumpáló lézerhez kapcsolódó 13 végénél egy ferde lemetszést alakítunk ki, amelynek szöge 5-10°. Ez biztosítja, hogy a reflexiós tényező -15 dB értéknél alacsonyabb legyen. Ez az érték azután hozzáadódik azokhoz a csillapításokhoz, amelyeket a jel szenved a 7 dikroikus csatolóelemen, amelyik mindegyik csatornában körülbelül -20 dB, összességében tehát egy olyan reflexiós tényezőt kapunk, amely a 10 aktív fényvezető vége felől -55 dB értéknek felel meg. Megvalósul tehát az a feltétel, hogy a Rayleigh-féle szóráshoz tartozó értéknél (körülbelül -30 dB) legalább 15 dB értékkel kisebb, azaz -45 dB-nél kisebb a reflexiós tényező.
A 12 fényvezetőben létrejövő visszaverődési jelenségeket csökkenteni lehet a 3 fényvezető mentén a jel áramlási irányából nézve a 7 dikroikus csatolóelem után elhelyezett 1 la optikai szigetelővel is, amint ez a 3. ábrán látható. Ez a megoldás abban tér el a 2. ábrán bemutatott megoldástól, hogy a 1 la optikai szigetelő a 7 dikroikus csatolóelem kimenete és a 10 aktív fényvezető bemenete között van elhelyezve. Ez a megoldás lehetővé teszi, hogy a 12 fényvezető végénél visszaverődést gátló anyagokat alkalmazzunk. Ez a megoldás azokban az esetekben használható jól, amikor a pumpálóteljesítmény vesztesége, amely azért lép fel, mert a 1 la optikai szigetelő is a fényútba van elhelyezve, nem befolyásolja lényegesen a 6 vonali erősítő működését.
Abban az esetben, ha az 5 teljesítményerősítő közvetlenül van a 4 lézer fényútjába csatlakoztatva, és a 4 lézer olyan nagy bemenőjelet szolgáltat, amely nagyobb, mint az úgynevezett „telítési szint”, azaz az a szint, amelytől kezdve az 5 teljesítményerősítő után megjelenő átviendő jel teljesítménye kizárólag a pumpálóteljesítménytől függ. (Ez a helyzet például 4 dBmnél nagyobb jelteljesítmény esetén.) A korábban leírt jelenségekhez még egy olyan zajhatás is járul, amely a Brillouin-féle szórás következtében létrejövő visszaverődés eredménye. Ekkor az a fényteljesítmény, amelyet bevezetünk a 3 fényvezetőbe és az 5 teljesítményerősítő kimenetén megjelenik, a 3 fényvezető atomjait rezgésbe hozza, és ezek a rezgések olyan visszavert jeleket hoznak létre, amelyeknek hullámhossza alig kisebb, mint az átviendő jel hullámhossza.
Ez a visszavert jel azután az átviendő jellel lebegésbejön, és ebből ered az a zaj, amely a korábban leírt jelenséghez párosulva rontja az adatátvitel minőségét.
Az 1. ábrán vázlatosan bemutatott telekommunikációs vonalak esetében a 14 jelforrásnál alkalmazott 15 optikai szigetelő ellátja azt a védőfunkciót, amely biztosítja azt, hogy a 4 lézer felé visszirányú visszaverődés ne jöjjön létre. Az 5 teljesítményerősítő, amely a 14 jelforrás része, lehetővé teszi, hogy a 11a optikai szigetelőt elhagyjuk, ahogyan ez a 4. ábrán is látható, mivel ennek a működése csökkenti azokat a reflexiókat, amelyek a 10 aktív fényvezető irányába létrejöhetnek, és ebben az esetben tulajdonképpen egy már meglévő 15 optikai szigetelőről beszélhetünk.
A 4. ábrán bemutatott kiviteli alaknál az elemek nagy része megegyezik a korábban bemutatott elemekkel, tehát megtalálható a 9 pumpáló lézer, amely 12 fény5
HU 217 495 Β vezetőn keresztül van a 7 dikroikus csatolóelemhez csatlakoztatva, erre a 7 dikroikus csatolóelemre csatlakozik a 15 optikai szigetelő kimenete is, majd a 7 dikroikus csatolóelem 10 aktív fényvezetőn és 1 lb optikai szigetelőn keresztül van a 3 fényvezetőre csatlakoztatva.
A találmány szerinti telekommunikációs vonalat egy konkrét kiviteli példaként is megvalósítottuk, a kiviteli példánál a 14 jelforrás közvetlen modulált DFBlézer volt, amelynek kimenetén 1535 nm hullámhoszszúságú jel jelent meg. A 2 vevőállomás HEMT típusú vevőállomás volt, amelyet azután az ábrán nem szereplő széles sávú erősítőhöz csatlakoztattunk.
A 3 fényvezető kis csillapítású, eltolt diszperziójú fényvezető, amelynek az átviendő hullámhossz környezetében a diszperziója közel nulla, a 3 fényvezető hossza összesen 300 km volt, amely a 60 dB csillapításnak felel meg.
Ebbe a telekommunikációs vonalba két 6a és 6b vonali erősítőt és egy 5 teljesítményerősítőt helyeztünk el. A 6a és 6b vonali erősítő 10 aktív fényvezetőt tartalmazó erősítő, ahol a 10 aktív fényvezető szilíciumalapú, amelyet adalék anyagként germániummal és erbiummal szennyeztünk, maga a 9 pumpáló lézer pedig miniatürizált frekvenciakétszerezett Nd-YAG lézer volt, amelyet diódával geq esztettünk. A 6a és 6b vonali erősítők a 2. ábrán bemutatott kiviteli alak szerint voltak kialakítva, az 5 teljesítményerősítő pedig a 4. ábrán bemutatott kiviteli alak szerint volt kialakítva.
A 6a és 6b vonali erősítők teljes erősítése 20 dB volt. A felerősített teljesítménynek a telítési szintje 9 dBm, a bemeneti teljesítménye pedig 0 dBm.
A 11 optikai szigetelő az átviendő jel polarizációjára érzéketlen, és a szigetelése nagyobb volt, mint 35 dB, a reflexiós tényezője pedig -50 dB értéknél alacsonyabb. Ilyen jellegű elemek önmagukban ismertek, a kereskedelemben kaphatók, így azoknak részletes ismertetésétől itt eltekintünk.
A 12 fényvezető 13 vége a 9 pumpáló lézerhez 5°os szögben volt csatlakoztatva.
Ezzel a rendszerrel az elért átvitel a vett teljesítményre -20 dB, a zajra pedig -40 dBm volt.
Összehasonlításképpen megemlítjük, hogy a találmány szerinti elrendezést egy kereskedelemben kapható -30 dB reflexiós tényezőjű 11 optikai szigetelővel is kialakítottuk. Ez a -30 dB érték lényegében a Rayleighféle szórásnak megfelelő érték a fényvezetőben, és azért helyeztük el a rendszerhez, hogy elkerüljük az oszcillációt abban az esetben, ha 30 dB értékű erősítést kívánunk alkalmazni. Ilyen viszonyok között oszcilláció nem következett be, azonban -30 dBm intenzitású zajt érzékeltünk, amely már elegendő volt ahhoz, hogy a megfelelő adatátvitelt megakadályozza. A zaj egyrészt a Rayleigh-féle szórásból keletkező interferenciazajból, másrészt a Brillouin-szórásból keletkező zajból származott.
A 7 dikroikus csatolóelemnél hegesztett szálú csatolóelemeket használtunk, ezeknek az alkalmazása általánosan ismert 10 aktív fényvezetős erősítőkben is. Természetesen másféle optikai csatolóelemeket is használhatunk, például olyanokat, amilyeneket a mikrooptikai rendszerekben használnak. Az optikai csatolókra, különösen akkor, ha azok nem hegesztett szálú csatolóelemek, szintén igaznak kell lennie annak, hogy a reflexiós tényezőjük legalább 10 dB értékkel kisebb, mint az a reflexiós tényező, amelyet a Rayleigh-féle szórás határoz meg, vagy pedig abszolút értékben kell nagyobbnak lennie, mint az erősítés, amelyre az adott erősítőt méreteztük.

Claims (15)

1. Fényvezetős telekommunikációs vonal, amelynél adóállomást (1) és vevőállomást (2) fényvezető (3) köt össze, és amely vonal az adóállomástól (1) a vevőállomásig (2) optikai jelet elektromos jellé történő átalakítás nélkül továbbít, és az adóállomás (1) teljesítményerősítőt (5), a vonal pedig legalább egy vonali erősítőt (6a, 6b, 6c) tartalmaz, amelyek fluoreszkáló adalék anyaggal ellátott magú aktív fényvezetőt (10) tartalmazó optikai erősítők, továbbá az aktív fényvezetők (10) mindkét végéhez visszaverődést korlátozó elem csatlakozik, és a reflexiós tényező az aktív fényvezető (10) végei felől nézve legalább 15 dB értékkel nagyobb - abszolút értékben -, mint a várható erősítés, azzal jellemezve, hogy a reflexiós tényező kisebb, mint -45 dB.
2. Az 1. igénypont szerinti fényvezetős telekommunikációs vonal, azzal jellemezve, hogy a visszaverődést korlátozó elemek optikai szigetelők (11a, 11b), amelyek a vonali erősítőben (6a, 6b, 6c) az aktív fényvezető (10) előtt és után vannak elhelyezve.
3. A 2. igénypont szerinti fényvezetős telekommunikációs vonal, azzal jellemezve, hogy az optikai szigetelők (11a, 11b) polarizációvezérelt optikai szigetelők.
4. A 2. igénypont szerinti fényvezetős telekommunikációs vonal, azzal jellemezve, hogy az optikai szigetelők (11a, 1 lb) az átviendő jel polarizációjára érzéketlenek.
5. Az 1. igénypont szerinti fényvezetős telekommunikációs vonal, azzal jellemezve, hogy a visszaverődést korlátozó elemek reflexiócsökkentő bevonatok és/vagy olyan lemetszés(ek), amely(ek)en az átviendő jel is áthalad.
6. Optikai erősítő fényvezetős telekommunikációs vonalhoz, amely optikai erősítő fluoreszkáló adalék anyaggal ellátott magú aktív fényvezetőt (10), az aktív fényvezető (10) mindkét végéhez csatlakoztatott visszaverődést korlátozó elemeket, továbbá pumpáló jelforrást tartalmaz, ez utóbbi kimenete olyan csatolóelem egyik bemenetére van csatlakoztatva, amely csatolóelem másik bemenete az átviendő jelet szállító fényvezető kimenetére, kimenete pedig az aktív fényvezetőre (10) van csatlakoztatva, és a reflexiós tényező az aktív fényvezető (10) végei felől nézve legalább 15 dB értékkel nagyobb - abszolút értékben -, mint a várható erősítés, azzal jellemezve, hogy a reflexiós tényező kisebb, mint -45 dB.
7. A 6. igénypont szerinti optikai erősítő, azzal jellemezve, hogy a visszaverődést korlátozó elemek opti6
HU 217 495 Β kai szigetelők (11a, 11b), amelyek az aktív fényvezető (10) előtt és után vannak elhelyezve.
8. A 7. igénypont szerinti optikai erősítő, azzal jellemezve, hogy az optikai szigetelők (1 la, 11b) polarizációvezérelt optikai szigetelők.
9. A 6. igénypont szerinti optikai erősítő, azzal jellemezve, hogy az optikai szigetelők (11a, 11b) az átviendőjel polarizációjára érzéketlenek.
10. A 6. igénypont szerinti optikai erősítő, azzal jellemezve, hogy a visszaverődést korlátozó elemek reflexiócsökkentő bevonatok és/vagy olyan lemetszés(ek), amely(ek)en az átviendő jel áthalad.
11. A 6. igénypont szerinti optikai erősítő, azzal jellemezve, hogy a visszaverődést korlátozó elemek az aktív fényvezető (10) egyik végére, az aktív fényvezető másik vége és a csatolóelem kimeneti szála (8) közé vannak csatlakoztatva, valamint egyikük a pumpáló jelforráshoz csatlakoztatott fényvezetőben (12) van kiképezve.
12. A 11. igénypont szerinti optikai erősítő, azzal 5 jellemezve, hogy a visszaverődést korlátozó elem a csatolóelemnek a pumpáló jelforráshoz csatlakozó fényvezető (12) bemenetén kiképezett reflexiócsökkentő bevonat és/vagy lemetszés.
13. A 12. igénypont szerinti optikai erősítő, azzal 10 jellemezve, hogy a lemetszés a fényvezető síkjára merőleges síkkal 5 - 10°-os szöget zár be.
14. A 6. igénypont szerinti optikai erősítő, azzal jellemezve, hogy a visszaverődést korlátozó elemek egyike az aktív fényvezető (10) egyik végére, a másik pedig
15 az aktív fényvezető (10) másik kivezetése és a csatolóelem kimeneti szála (8) közé van csatlakoztatva.
HU617/91A 1990-05-25 1991-05-14 Fényvezetős telekommunikációs vonal és optikai erősítő HU217495B (hu)

Applications Claiming Priority (1)

Application Number Priority Date Filing Date Title
IT02043490A IT1248821B (it) 1990-05-25 1990-05-25 Linea di telecomunicazione a fibre ottiche con amplificatori ottici a fibra attiva con ridotte riflessioni

Publications (3)

Publication Number Publication Date
HU911617D0 HU911617D0 (en) 1991-11-28
HUT60579A HUT60579A (en) 1992-09-28
HU217495B true HU217495B (hu) 2000-02-28

Family

ID=11166891

Family Applications (1)

Application Number Title Priority Date Filing Date
HU617/91A HU217495B (hu) 1990-05-25 1991-05-14 Fényvezetős telekommunikációs vonal és optikai erősítő

Country Status (20)

Country Link
EP (1) EP0458256A1 (hu)
JP (1) JPH07107041A (hu)
KR (1) KR100192229B1 (hu)
CN (1) CN1032029C (hu)
AU (1) AU644869B2 (hu)
BR (1) BR9102259A (hu)
CZ (1) CZ280817B6 (hu)
FI (1) FI912525A (hu)
HU (1) HU217495B (hu)
IE (1) IE911781A1 (hu)
IT (1) IT1248821B (hu)
MY (1) MY106157A (hu)
NO (1) NO912000L (hu)
NZ (1) NZ238157A (hu)
PE (1) PE26891A1 (hu)
PL (1) PL168016B1 (hu)
PT (1) PT97751B (hu)
RU (1) RU2105419C1 (hu)
SK (1) SK278796B6 (hu)
TW (1) TW218039B (hu)

Families Citing this family (4)

* Cited by examiner, † Cited by third party
Publication number Priority date Publication date Assignee Title
DE4222208A1 (de) * 1992-07-07 1994-01-13 Sel Alcatel Ag Optisches Nachrichtenübertragungssystem mit optischem Filter zum Schutz vor Riesenimpulsen
EP2503655A3 (en) 1995-03-20 2013-02-27 Fujitsu Limited Optical fiber amplifier and dispersion compensating fiber module for optical fiber amplifier
JP4574920B2 (ja) * 1999-07-08 2010-11-04 アルカテル−ルーセント レーリー散乱によって生じるラマン増幅の制限を越えるためのアイソレータの使用
CN110702239B (zh) * 2019-10-28 2020-12-18 电子科技大学 一种无限散射单光子探测光时域反射测量方法

Family Cites Families (1)

* Cited by examiner, † Cited by third party
Publication number Priority date Publication date Assignee Title
GB2220789B (en) * 1988-07-15 1992-08-26 Stc Plc Low coherence optical source

Also Published As

Publication number Publication date
NO912000D0 (no) 1991-05-24
IE911781A1 (en) 1991-12-04
IT1248821B (it) 1995-01-30
CZ280817B6 (cs) 1996-04-17
BR9102259A (pt) 1992-01-14
PT97751A (pt) 1993-06-30
PL290378A1 (en) 1992-01-13
IT9020434A1 (it) 1991-11-25
AU7703891A (en) 1991-11-28
KR100192229B1 (ko) 1999-06-15
CS152591A3 (en) 1992-02-19
HU911617D0 (en) 1991-11-28
IT9020434A0 (hu) 1990-05-25
MY106157A (en) 1995-03-31
CN1057721A (zh) 1992-01-08
NO912000L (no) 1991-11-26
HUT60579A (en) 1992-09-28
FI912525A (fi) 1991-11-26
FI912525A0 (fi) 1991-05-24
RU2105419C1 (ru) 1998-02-20
TW218039B (hu) 1993-12-21
NZ238157A (en) 1993-07-27
EP0458256A1 (en) 1991-11-27
KR910021006A (ko) 1991-12-20
PE26891A1 (es) 1991-09-09
CN1032029C (zh) 1996-06-12
AU644869B2 (en) 1993-12-23
SK278796B6 (sk) 1998-03-04
PL168016B1 (pl) 1995-12-30
PT97751B (pt) 1998-12-31
JPH07107041A (ja) 1995-04-21

Similar Documents

Publication Publication Date Title
US5280549A (en) Frequency dependent optical isolator
EP0658988B1 (en) Optical circulator for dispersion compensation
US5481391A (en) Optical fiber system and method for overcoming the effects of polarization gain anisotropy in a fiber amplifier
JPH04506593A (ja) 光通信ネットワーク
EP0478654B1 (en) Optical time domain reflectometry
JP3530951B2 (ja) 光ファイバ、光増幅器および光伝送システム
GB2618239A (en) Long range optical fiber sensing systems
US5210808A (en) Unit for amplifying light signals in optical fiber transmission lines
EP0695002B1 (en) Hybrid fiber amplifier
US6330117B1 (en) Optical isolator module and optical amplifier using the same
GB2228362A (en) Active fiber for optical signal transmission
HU217495B (hu) Fényvezetős telekommunikációs vonal és optikai erősítő
US20040208503A1 (en) Systems and methods for detecting faults in optical communication systems
JP2011018944A (ja) 利得を平坦化させる2段エルビウム増幅器
EP0525412A1 (en) Optical amplifier using semiconductor laser as multiplexer
JPH10326930A (ja) 利得平坦化光繊維増幅器
JPH06102546A (ja) 高エネルギパルス用のパワーリミッタを備えた光通信システム
JP2862145B2 (ja) 双方向光増幅器
Sugie et al. A novel repeaterless CPFSK coherent lightwave system employing an optical booster amplifier
CA2042987C (en) Unit for amplifying light signals in optical fiber transmission lines
Tamura et al. A travelling-wave optical amplifier module
Kishi et al. Fiber-optic transceiver with an optical circulator for optical time-domain reflectometers
CN114696188A (zh) 光信号放大装置及相关光通信设备
AU711376B2 (en) Hybrid fiber amplifier
Kimura et al. Long-wavelength single-mode fiber transmission systems

Legal Events

Date Code Title Description
HMM4 Cancellation of final prot. due to non-payment of fee