HU216198B - Eljárás videójel összekeverésére és újrarendezésére - Google Patents

Abstract

A találmány tárgya eljárás videőjel összekeverésére ésújrarendezésére, melynek sőrán kisűgárzáskőr a videőjel-sőrőzatőkategy összekeverési függvény szerint összekeverik, mely minden sőrő atraeltérő lehet, az így összekevert videőjel-sőrőzatőkat kisűgárőzzák,majd vételkőr a kisűgárzőtt videőjel-sőrőzatőkat újrarendezzük. Atalálmány lényege, hőgy a kisűgárzáskőr egy első videőjel-sőrőzatőtegy első összekeverési függvény szerint kevernek össze, egy másikvideőjel-sőrőzatőt egy másik összekeverési függvény szerint kev rnekössze, és a vételkőr a másődik összekeverési függvény szerintösszekevert videőjel-sőrőzatőt úgy tárőlják, hőgy azzal az elsőösszekeverési függvény szerint összekevert első videőjel-sőrőzatőt hlyettesítik, és ezen helyettesítés sőrán a másődik videőjel-sőrőzatőtegy valós összekeverési függvény szerint összekevert módőn tárőlják,mely függvény megegyezik egy őlyan kőmbinációval, melyet az lsőösszekeverési függvény és a másődik összekeverési függvény határőznakmeg. ŕ

Description

A találmány tárgya eljárás videojel összekeverésére és újrarendezésére, melynek során kisugárzáskor a videojel-sorozatait összekeveqük, az összekeverési függvény különböző lehet minden jelsorozat esetében, és az így összekevert videojelet sugározzuk ki, majd vételkor az összekevert videojel-sorozatait újrarendezzük.

A találmányt alapvetően az előfizetői televíziós rendszerekben lehet alkalmazni, amelyeknél alapvető, hogy a videojel kisugárzását összekeveqük, és az előfizetőnél a kisugárzott jelet újrarendezzük vagy dekódoljuk, ahol az előfizető el van látva egy megfelelő dekóderrel, és neki joga van a sugárzott adás vételére és nézésére. Több olyan megoldás ismeretes, mellyel a sugárzás előtt a videojelet összekeverik, és a vétel során újrarendezik, ahol az összekeverés célja, hogy a kisugárzott képet és/vagy a hangot érthetetlenné, annak látványát és/vagy hallgathatóságát pedig kellemetlenné tegyék. Ismeretes például egy olyan összekeverési eljárás, mely abból áll, hogy a videókép meghatározott számú sorát permutálják, egy meghatározott permutációs függvény szerint. Ebben az esetben az újrarendezés abból áll, hogy a kisugárzás szintjén használt permutációs függvény inverzét használják arra, hogy ezt az adott számú képsort permutálják. Mivel technikailag nem egyszerű ilyen módon nagyszámú képsort permutálni, ez az eljárás a gyakorlatban körülbelül 32 permutált sorra korlátozódik.

Az összekeverés ezen ismert eljárásának, melyet rögzített tömbös permutációs eljárásnak is neveznek, az a hátránya, hogy a vétel szintjén egy nagyméretű memóriára van szükség, mivel a 32 sorból álló televíziós jel elküldésének a végén rendelkezésre kell, hogy álljon a memóriában elraktározott következő 32 sor, hogy az a kép további részének azonnali kiküldésére készenálljon. Ez az eljárás viszonylag egyszerűen megvalósítható kisugárzáskor, de vételkor megbízhatósági, biztonsági és árproblémák merülnek fel, tekintettel a nagyszámú dekóderre. Egyébként ez az eljárás nem biztonságos a jogosulatlan vétel (kalózkodás) bizonyos formáival szemben. A gyakorlatban lehetséges az, hogy megtalálják a permutációk rendjét, még akkor is, ha ez a rend a kisugárzás során gyakran változik.

Látjuk, hogy a fenti példában az újrarendezés függvénye ugyanaz, mint az összezavarás függvénye, mivel a két függvény ugyanolyan természetű, és egymásnak reciprokai. Ez a függvény egyébként egyszerű a kalózkodás szempontjából, mivel független az összes többi paramétertől vagy az összes egyéb információtól.

A találmány célja a fentiekben ismertetett hiányosságok kiküszöbölése.

A kitűzött célt a találmány szerint olyan eljárás kidolgozásával értük el, melynek során kisugárzáskor a videojel-sorozatokat egy összekeverési függvény szerint összekeverjük, mely minden sorozatra eltérő lehet, az így összekevert videojel-sorozatokat kisugározzuk, majd vételkor a kisugárzott videojel-sorozatokat újrarendezzük.

A találmány szerinti megoldás lényege, hogy kisugárzáskor egy első videojel-sorozatot egy első összekeverési függvény szerint keverjük össze, egy másik videojel-sorozatot egy másik összekeverési függvény szerint keverünk össze, és vételkor a második összekeverési függvény szerint összekevert második videojel-sorozatot úgy tároljuk, hogy azzal az első összekeverési függvény szerint összekevert első videojel-sorozatot helyettesítjük, és ezen helyettesítés során a második videojel-sorozatot egy valós összekeverési függvény szerint összekevert módon tároljuk, mely függvény megegyezik egy olyan kombinációval, melyet az első összekeverési függvény és a második összekeverési függvény határoznak meg.

A találmány egy megvalósítási változatánál az összekeverést az alábbi lépések szerint hajtjuk végre: a videókép sorainak egy csoportját a tiszta képnek megfelelő normál sorrendtől eltérő sorrend szerint sugározzuk ki egymást követően, vételkor egy tárolómemóriát rendezünk el, mely meghatározott számú memóriasort foglal magába, ahol minden egyes memóriasor egy vett képsor tárolására alkalmas, a vett kép egy sorát eltároljuk, miközben egy televízió-vevőkészülékre küldjük az ebben a memóriasorban előzőleg tárolt sort, és minden egyes kisugárzott képsorhoz kijelezzük annak a memóriasomak a címét, amelyben ezt a kisugárzott képsort tárolni kell, és hogy meghatározzuk az ezen képsor kisugárzásának a pillanatát, és vételkor ezzel a képsorral, annak a saját címének megfelelő memóriasorban történő eltárolásával előidézzük az előzőleg ugyanazon a címen tárolt képsornak a televízió-vevőkészülékre történő továbbítását, és ezzel helyreállítjuk a tiszta képet.

A találmány egy további megvalósításánál kisugárzáskor az összekeverési eljárást az alábbi lépésekben hajtjuk végre:

- az összekeverés előtt egy tiszta kép raszterének minden egyes képsorához egy puffertároló memóriasorának álvéletlen módon meghatározott tárolási címét hozzárendeljük, amelyben ezt a képsort vételkor le fogjuk tárolni; és

- meghatározzuk ennek a képsornak a kisugárzási pillanatát (vagy áthaladási sorrendjét), és vételkor ezzel a képsorral, annak azon memóriasorban történő letárolásával, amelyre megcímeztük, az előzőleg ugyanezen a címen tárolt képsort a televízió-vevőkészülékre küldjük, megfelelő pillanatban (vagy megfelelő áthaladási sorrendben), és ilyen módon a képet helyreállítjuk.

A találmány szerinti eljárás egy további előnyös változatánál kisugárzáskor az összekeverési eljárást a következő lépésekben hajtjuk végre:

- fenntartunk egy állandó táblázatot, melyben egyrészt legalább egy, a tiszta kép összekeverése előtti kisugárzása egy raszterének minden egyes képsorát, másrészt pedig az azokhoz tartozó, a vételkor a puffertárolóban lévő tárolási címeket vesszük fel;

- oszlopokat rendezünk el, melyeknek száma megegyezik a vételkor használt puffertároló memóriasorainak számával;

- az egyes oszlopokba egymást követően beíijuk az egyes képsorok számait, amelyeket ezekre az oszlopokra címezünk meg a raszter vétele során, és ezt a raszter utolsó sorával kezdjük, és ilyen módon a beírást a raszter első soráig folytatjuk; majd miután

- a raszterhez ilyen módon létrehoztuk az összes oszlopot, elvégezzük az újrarendezését minden egyes osz2

HU 216 198 Β lopnak, és ennek során az oszlop aljánál az utolsó sorral kezdjük az újrarendezést, és az újrarendezéssel egy oszlop így kiolvasott minden egyes képsorához meghatározzuk a kisugárzás időpontját, mely megfelel annak az időpontnak vagy képsornak, mely ugyanabban az oszlopban helyezkedik el pontosan a fent említett képsor felett, melyet kiolvasunk, és amelyet a televízió-vevőkészülékre kell küldeni, hogy tiszta képet állítsunk elő.

A találmány szerinti eljárást az alábbiakban kiviteli példa kapcsán, a mellékelt rajzokra való utalással ismertetjük részletesebben, ahol az

1. ábrán a találmány szerinti eljárásban használt dekóder puffertárolójában történő adattárolás módját szemléltetjük, a

2. ábrán a találmány szerinti videojel-összekeverési eljárás végrehajtására szolgáló eszközt mutatunk be; a

3. ábra egy, a találmány végrehajtására szolgáló berendezés áttekintő vázlata; és a

4. ábra egy, a találmány végrehajtására szolgáló berendezésnek egy szemléltető ábrája.

Egy digitalizált kép egy sora hagyományosan nagyszámú, például 256 vagy 512 digitalizált mintából áll, de az ábrákon az érthetőség kedvéért csak 8 darab, a, b, c, d, e, f, g, h mintát tüntettünk fel.

Az 1. ábrán egy, az előfizető dekóderének szintjén vett, összezavart kép sorainak a címzési módjára és tárolási módjára mutatunk be egy példát. Az ábrán egy 8 puffertárolót jelöltünk, mely például 32 memóriasort tartalmaz, ahol minden egyes sor egy teljes képsor digitalizált információjának a tárolására alkalmas.

A találmány szerinti eljárásnak megfelelően egy Z képsort a 8 puffertárolóban egy korábbi X képsorral helyettesítünk, mely a 8 puffertároló ugyanazon n memóriasorában helyezkedik el. A Z képsor tárolása a 8 puffertároló n memóriasorában azzal a hatással jár, hogy a kimeneten az előző X képsor jelenik meg, és azt továbbítjuk a televízió-vevőkészülékre, esetleg egy átalakítás vagy egy elforgatás után. Ennek következtében a kép sorainak a kisugárzási sorrendje az ezen n memóriasorok címeinek a függvénye, mivel minden egyes Z képsort csak akkor sugárzunk ki, amikor azt helyettesítjük a 8 puffertároló memóriasorában a címének megfelelően egy előző X képsorral, és ez a helyettesítés csak abban a pillanatban történik meg, amikor az előző képsort a televízió-vevőkészülékre már kisugároztuk.

Látható tehát, hogy a sorok kisugárzási sorrendje nemcsak önkényesen van permutálva, de ezt még egy az egyes képsoroknak a 8 puffertárolóban való tárolási címével is kombináljuk, mely utóbbi a vevőberendezésben megtalálható. A képsorok permutációjával történő összekeverő függvény tehát relatív, és nem abszolút.

A találmány egy megvalósítási formája szerint, amelyet a 2. ábrán szemléltetünk, kisugárzáskor az összekeverési eljárás az alábbi lépésekből áll:

a) Naprakészen tárolunk egy megfeleltetési táblázatot egy összekeverés előtti kép legalább egy rasztere minden egyes képsorának az L száma között és azoknak a vételkor a 8 puffertárolóban való B tárolási címe között;

b) kitöröljük ebből a táblázatból azokat a képsorokat, amelyeket véglegesen elküldtünk a televízió-vevőkészülék felé, azért, hogy létre tudjuk hozni a következő táblázatot;

c) felállítunk bizonyos számú (ebben a példában 32 darab) P1-P32 oszlopot, melyeknek száma megegyezik a vételkor használt 8 puffertároló memóriasorainak a számával, és egy referenciát adunk minden egyes Pl -P32 oszlopnak, mely megegyezik azzal a memóriasorral, amely neki megfelel;

d) az egyes P1-P32 oszlopokba egymás után eltároljuk az egyes képsoroknak a számát, melyeket ezekkel a P1-P32 oszlopokkal fogunk címezni a raszter vagy raszterek vétele során, oly módon, hogy a raszter vagy raszterek utolsó sorával kezdjük (ebben a példában 309, 308, 307, 306, 305,..., 23), és így folytatjuk az eltárolást egészen az első raszter első soráig (ebben a példában az első sor a 23. sor); (egy videóraszterben hagyományosan egy raszter aktív sorait a 23-309. számú szintjelekkel jelöljük);

e) ezután, miután a raszterhez vagy raszterekhez így létrehoztuk az összes P1-P32 oszlopot, melyeket a P1-P32 oszlopok aljánál kezdve rendezünk újra minden egyes Pl -P32 oszlop esetében, tehát a 308, majd a 306 stb. sorok kivételével kezdve), meghatározzuk minden egyes képsorra a fent említett újrarendezéssel (például a 308 sorral) egy oszlop kivételével annak a kisugárzási pillanatát, ahol ez a kisugárzási pillanat megfelel annak a pillanatnak, amikor azt a képsort kell a televízió-vevőkészülékre küldeni, amely ugyanabban az oszlopban a fenti képsor felett van, ahhoz, hogy tiszta képet kapjunk (ebben a példában a 308 sorhoz az ezen 308 sor kisugárzási pillanata az a pillanat lesz, amikor a 306 sort kell kisugározni és elküldeni a televízió-vevőkészülékhez, hogy egy tiszta képet kapjunk);

f) ekkor egy nagyméretű memóriában el lehet helyezni a raszter vagy raszterek összes képsorát annak a pillanatnak a függvényében, amikor azokat ki kell sugározni, és amikor így elrendeztük a raszter vagy raszterek összes sorát, elegendő kisugározni a képsorokat azoknak az ebben a memóriában lévő elrendezése szerint.

Az ezen eljárás végrehajtására szolgáló berendezésre mutatunk be egy példát a 3. ábrán látható vázlatos rajz segítségével. Ezen az ábrán egy 14 mikroproceszszor (μΡ) látható, továbbá egy 16 RAM memória és egy 15 ROM memória. A 16 RAM memória egy olyan logikai feldolgozóprogramot tartalmaz, mely lehetővé teszi azon logikai műveleteknek a végrehajtását, melyek a 14 mikroprocesszorban lévő program futtatásához szükségesek, és ezek a logikai műveletek megfelelnek a fentiekben leírt eljárásnak. A 16 RAM memória a program futtatása során szükséges változók tárolására szolgál. Egy ilyen elrendezés hagyományos. Ez az elrendezés a kimenetén, egy 17 dual port típusú RAM memória közbeiktatásával, a képsorok számainak egy olyan sorozatát állítja elő (ebben a példában a 23, 28, 305,..., 29 számokból álló sort), mely megfelel azon képsorok sorozatának, amelyeket egymás után kell kisugározni oly

HU 216 198 Β módon, hogy a vételkor rendezett képet lehessen visszaállítani egy olyan dekóderben, mely dekóder egyidejűleg egy, az újrarendezésnek megfelelő kódot kap.

A 4. ábrán egy más speciális megvalósítási módját szemléltetjük a találmány szerinti eljárás végrehajtására szolgáló berendezésnek. Ebben a részben megkülönböztetünk egy SÍ belépő útvonalat, mely a kisugárzó állomásba továbbított, rendezett kép továbbítására szolgál. Ezt a képet egy 10 analóg-digitális átalakítón digitalizáljuk, és az egymást követő soroknak megfelelően (például a raszter 23-309 sorait) tároljuk egy 11 puffertárolóban. Ezen letárolás alatt egy, a 11 puffertárolóval azonos felépítésű másik 12 puffertárolót, amelyben az előző rasztert tároltuk, kiürítjük, éspedig a sorok újrarendezésének sorrendjében (23-309), amit a találmány szerinti összekeverési eljárás szerint határoztunk meg (a

3. ábra szerinti berendezés segítségével), és minden egyes kiolvasott sor a kisugárzás előtt áthalad egy 13 digitál-analóg átalakítón, így a kisugárzott jelet összekevertük annak a ténynek a következtében, hogy a sorokat nem a természetes sorrendjükben (23, 24,..., 309 sor) sugározzuk ki.

A két 11 és 12 puffertároló helyett alkalmazhatunk három puffertárolót is, hogy azt az időt is ki tudjuk használni, amíg az egyik 11 vagy 12 puffertárolóról áttérünk a másikra.

Claims (4)

1. SZABADALMI IGÉNYPONTOK

   1. Eljárás videojel összekeverésére és újrarendezésére, melynek során kisugárzáskor a videojel-sorozatokat egy összekeverési függvény szerint összekeverjük, mely minden sorozatra eltérő lehet, az így összekevert videojel-sorozatokat kisugározzuk, majd vételkor a kisugárzott videojel-sorozatokat újrarendezzük, azzal jellemezve, hogy kisugárzáskor egy első videojel-sorozatot egy első összekeverési függvény szerint keverünk össze, egy másik videojel-sorozatot egy másik összekeverési függvény szerint keverünk össze, és vételkor a második összekeverési függvény szerint összekevert videojel-sorozatot úgy tároljuk, hogy azzal az első összekeverési függvény szerint összekevert első videojel-sorozatot helyettesítjük, és ezen helyettesítés során a második videojel-sorozatot egy valós összekeverési függvény szerint összekevert módon tároljuk, mely függvény megegyezik egy olyan kombinációval, melyet az első összekeverési függvény és a második összekeverési függvény határoznak meg.
2. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az összekeverést az alábbi lépések szerint hajtjuk végre: a videókép sorainak egy csoportját a tiszta képnek megfelelő normál sorrendtől eltérő sorrend szerint sugározzuk ki egymást követően, a vétel során egy tárolómemóriát rendezünk el, mely meghatározott számú memóriasort foglal magában, ahol minden egyes memóriasor egy vett képsor tárolására alkalmas, a vett kép egy sorát eltároljuk, miközben egy televízió-vevőkészülékre küldjük az ebben a memóriasorban előzőleg tárolt sort, és minden egyes kisugárzott képsorhoz kijelezzük annak a memóriasomak a címét, amelyben ezt a kisugárzott képsort tárolni kell, és hogy meghatározzuk az ezen képsor kisugárzásának a pillanatát, és vételkor ezzel a képsorral, annak a saját címének megfelelő memória sorban történő eltárolásával előidézzük az előzőleg ugyanazon a címen tárolt képsornak a televízió-vevőkészülékre történő továbbítását, és ezzel helyreállítjuk a tiszta képet.
3. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy kisugárzáskor az összekeverési eljárást az alábbi lépésekben hajtjuk végre:

   - az összekeverés előtt egy tiszta kép raszterének minden egyes képsorához (23-309) egy puffertároló (8) memóriasorának álvéletlen módon meghatározott tárolási címét (B) hozzárendeljük, amelyben ezt a képsort a vételkor le fogjuk tárolni; és

   - meghatározzuk ennek a képsornak a kisugárzási pillanatát (vagy áthaladási sorrendjét), és a vétel során ezzel a képsorral, annak azon memóriasorban történő letárolásával, amelyre megcímeztük, az előzőleg ugyanezen a címen tárolt képsort a televízió-vevőkészülékre küldjük, megfelelő pillanatban (vagy megfelelő áthaladási sorrendben), és ilyen módon a képet helyreállítjuk.
4. 4. Az 1-3. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy kisugárzáskor az összekeverési eljárást a következő lépésekben hajtjuk végre:

   - fenntartunk egy állandó táblázatot, melyben egyrészt legalább egy, a tiszta kép összekeverése előtti kisugárzás egy raszterének minden egyes képsorát, másrészt pedig az azokhoz tartozó, a vételkor a puffertárolóban (8) lévő tárolási címeket (B) vesszük fel;

   - oszlopokat (P1-P32) rendezünk el, melyeknek száma megegyezik a vételkor használt puffertároló (8) memóriasorainak számával;

   - az egyes oszlopokba (P1-P32) egymást követően beírjuk az egyes képsorok számait, amelyeket ezekre az oszlopokra (P1-P32) címezünk meg a raszter vétele során, és ezt a raszter utolsó sorával (309) kezdjük, és ilyen módon a beírást a raszter első soráig (23) folytatjuk; majd ezután

   - a raszterhez ilyen módon létrehoztuk az összes oszlopot (P1-P32), elvégezzük az újrarendezését minden egyes oszlopnak (Pl -P32), és ennek során az oszlop (Pl) aljánál az utolsó sorral (308) kezdjük az újrarendezést, és az újrarendezéssel egy oszlop (P1-P32) így kiolvasott minden egyes képsorához meghatározzuk a kisugárzás időpontját, mely megfelel annak az időpontnak vagy képsornak, mely ugyanabban az oszlopban (P1-P32) helyezkedik el, pontosan a fent említett képsor felett, melyet kiolvasunk, és amelyet a televízió-vevőkészülékre kell küldeni, hogy tiszta képet állítsunk elő.