HU214895B - Csípőprotézisszár-készlet - Google Patents

Abstract

A találmány szerinti csípőprőtézisszár-készlet méretsőrőzatőt alkőtótagőkat tartalmaz, amelyben a szárak alsó ékes szakaszból, kiszélesedőfelső részből és a felső részhez szögben csatlakőz nyakrészből állnak,ahől a szárak ékes szakasza íves felületekkel csatlakőzik akiszélesedő felső részhez, és a készlet másődik tagjától kezdve aszárak szélességi méreteinek (A, B, C, D) különbsége (DA, DB, DC ésDD), a hősszméretek (L) különbségeihez (DL) képest a lineáristóleltérően növekednek, mégpedig őly módőn, hőgy a szárak hőssza (L)145–185 mm, a legnagyőbb hősszkülönbség (DL) értéke legfeljebb 9 mm ésa szélességnövekedés (DA, DB, D<F2 5>C és DD) értéke legfeljebb 3 mm,ahől a szélességnövekedés értékei a készlet hősszabb tagjainálkisebbek, mint a rövidebb tagőknál, tővábbá a szárak kiszélesedő felsőrészének (3) eresztmetszete az egyik őldalőn dőmbőrú bűrkőlógörbéjű,hősszmetszete űgyanezen az őldalőn hőmőrú bűrkőlógörbéjű. A szárakmindkét őldalőn hősszirányú hőrnyőkkal és/vagy bőrdákkal vannakellátva. ŕ

Description

A találmány tárgya csípőprotézisszár-készlet méretsorozatot alkotó tagokból, amelyben a szárak alsó ékes szakaszból, kiszélesedő felső részből és a felső részhez szögben csatlakozó nyakrészből állnak, ahol a szárak ékes szakasza íves felületekkel csatlakozik a kiszélesedő felső részhez.

Amióta századunk húszas éveiben az első mesterséges csípőprotézist beültették, a konstrukció kialakításának és a protézis beültetésének legnagyobb problémája a biztonságos és tartós rögzülés megvalósítása. Jóllehet jelenleg naponta több ezer csípőprotézist ültetnek be a világ különböző részein, a protézis elemeinek megfelelő rögzítés mindezideig problematikus. Ennek tulajdonítható, hogy a gyártott és beültetett protézisek alakja úgyszólván végtelen számú variációt mutat, jóllehet a csípőprotézisek felépítése rendkívül egyszerű: a combcsont velőüregébe illeszkedő, gömb alakú fejrésszel ellátott protézisszárból és a fejrészre illeszkedő, a medencecsontban rögzítendő ízvápából (vápakosárból) állnak.

A protézisszárak egyik elteijedt fajtája lényegében egyenes alsó részből és ehhez csatlakozó kissé kiszélesedő felső szakaszból áll, ez utóbbi olyan csatlakozókúppal van ellátva, amelyre a fejrész illeszthető. Ilyen megoldást ismertet egyebek mellett az US 4,141,088 számú szabadalom.

Az egyenes szárú megoldások hátránya általában az, hogy beültetésük viszonylag nagy erőhatást igényel és a combcsont repedését is előidézheti. Emellett terhelés hatására a combcsont üregében könnyen elmozdulnak, és ennek következtében a szár kilazulása következhet be.

A protézisek egy másik elterjedten alkalmazott fajtája ívelt szárrésszel van kialakítva. Ilyen megoldás található többek között az US 3,965,490 számú szabadalmi leírásban.

Az ívelt szárú protézisek hátránya az, hogy nem illeszkednek megfelelően a combcsont felső csípőízületi végének velőüregi formájához és nem biztosítanak kielégítő stabilitást elfordulás ellen.

A protézisszárak jelentős része különböző bordákkal van ellátva (lásd például az US 4,404,693 számú szabadalmi leírást). A bordák a szárrész egyik vagy mindkét oldalán lehetnek elhelyezve és a szárrésznek a velőüregben történő jobb megtámasztását szolgálják.

Alkalmaznak a protézisszárakon adott esetben kikönnyítéseket: furatokat és/vagy bemélyedéseket, annak érdekében, hogy a szervezet által hordozandó súlyt csökkentsék. Ilyen konstrukció található például a DE 28,39,661 számú közzétételi iratban.

Csoportosíthatók a csípőprotézisszárak aszerint is, hogy galléros vagy gallér nélküli kivitelűek. A fentiekben említett megoldások mindegyike gallérral van ellátva. Ennek az a célja, hogy a protézisszár feltámaszkodjék a combcsont lefűrészelt végén a szilárd csöves részre és ezen közvetlen axiális erőátvitelt biztosítson.

A gallér nélküli megoldások (például a DE 26,23,628 számú közzétételi iratban ismertetett) az erőátvitelt az ékes szárrész mentén biztosítják.

A galléros megoldások előnye a biztos felfekvés és ebből következően elvileg a jobb rögzítés, hátrányuk ugyanakkor, hogy a terhelés túlságosan nagymértékben koncentrálódik egyetlen helyre, aminek következménye az esetek jelentős részében a csontszövetek károsodása, elhalása, ami nyilvánvalóan a szárrész kilazulásához vezet.

További hátrányuk a rögzítés szempontjából, hogy a lefűrészelt csontperemen felfekvő gallér egyértelműen meghatározza a szár helyzetét, azaz a rögzítés túlhatározott, minthogy gyakorlatilag nem valósítható meg, hogy a szárrész alsó része pontosan akkor ékelődjék optimálisan a csontüregbe, amikor a gallér a lefűrészelt csonkon felütközik.

A gallér nélküli megoldások éppen azért kedvezőek, mert a felfekvés a rögzítés során nem túlhatározott és mert a terhelés jobban eloszlik a szárrész felülete mentén.

Ugyanakkor azonban az egyenletes felfekvés csak ideális esetben érhető el, a gyakorlatban a szárrész a gallér nélküli kialakításoknál is pontszerűen, illetve vonal mentén érintkezik a különböző részeken.

A galléros és gallér nélküli csípőprotézisszáraknak tehát egyidejűleg hátrányos és előnyös tulajdonságaik is vannak (H. J. Refior, R. Parhofer, M. Ungethüm és W. Blömer: Special Problems of Cementless Fixation of Totál Hip-Joint Endoprostheses with Reference to the PM Type, Archives of Orthopaedic and Traumatic Surgery, Springer-Verlag, 1988).

A jelen találmánnyal olyan gallér nélküli csípőprotézisszár kialakítása a célunk, amely a korábbi megoldásoknál jobban illeszkedik a combcsont velőüregének formai és méretbeli sajátosságaihoz, és ezáltal egyenletesebb beékelődést, biztonságosabb rögzülést és a kilazulás veszélyének csökkenését eredményezi.

Találmányunk alapja az a felismerés, hogy a protézisszárak nem megfelelő illeszkedésének és ennek következében történő kilazulásának egyik alapvető oka az, hogy a protézisszár készletek különböző tagjainak méretei nem úgy viszonyulnak egymáshoz, ahogy a különböző méretű emberi combcsontok velőüregeinek méretei. A csípőprotéziseket - mint általában minden protézist - ugyanis mindig méretsorozatokban készítik, hogy a különböző testméretű betegek számára alkalmas méretet ki lehessen választani. A méretsorozatok azonban többnyire lineárisan növekvő elemekből állnak, ami viszont felismerésünk szerint nem felel meg a különböző méretű emberi combcsontok arányának.

Felismerésünket igazolandó, nagyszámú mérést végeztünk különböző combcsontokon, és ezek feltevésünket igazolták. A mérések alapján ugyanakkor elkészítettünk egy olyan méretsorozatot, amely most már megfelelően igazodik az emberi combcsontok méreteihez.

A kitűzött feladatot tehát olyan csípőprotézisszárkészlettel oldottuk meg, amely méretsorozatot alkotó tagokból áll, ahol a szárak ismert módon alsó ékes szakaszból, kiszélesedő felső részből és a felső részhez szögben csatlakozó nyakrészből állnak és az alsó ékes szakaszok íves felületekkel csatlakoznak a kiszélesedő részekhez és ahol a készlet második tagjától kezdve a szárak szélességi méreteinek különbségei, a hosszméretek különbségeihez képest a lineáristól eltérően nö2

HU 214 895 Β vekednek, mégpedig oly módon, hogy a szárak hossza 145-185 mm, a legnagyobb hosszkülönbség értéke legfeljebb 9 mm és a szélességnövekedés értéke legfeljebb 3 mm, ahol a szélességnövekedés értékei a készlet hosszabb tagjainál kisebbek, mint a rövidebb tagoknál, továbbá a szárak kiszélesedő felső részének keresztmetszete az egyik oldalon domború burkológörbéjű, hosszmetszete ugyanezen az oldalon homorú burkológörbéjű.

A szárak célszerűen mindkét oldalon hosszirányú hornyokkal és/vagy bordákkal vannak ellátva.

A találmány szerint ily módon kialakított csípőprotézisszár-készlet a gyakorlatban igen jól bevált és megfelelően illeszkedik lényegében minden méretű combcsont velőüregébe. Ennek megfelelően könnyen beültethető, hosszan tartó és megfelelő stabilitást biztosít csontcement kötőanyag nélkül is.

A találmány további részleteit kiviteli példán, rajz segítségével ismertetjük, ahol az

1. ábra a találmány szerinti csípőprotézisszár-készlet tagjainak oldalnézeti körvonala, a

2. ábra a készlet egy tagjának egy konkrét kiviteli alakja oldalnézetben, a

3. ábra a 2. ábrán látható szár III—III metszete és a

4. ábra a 2. ábrán látható szár IV-IV metszete.

Az 1. ábra a találmány szerint kialakított csípőprotézisszár oldalnézeti kontúrja, amelyen látható a protézisszár 1 csúcsától kiinduló 2 alsó ékes szakasz, amelyet a kontúrrajzon egyenesek határolnak és a kiszélesedő 3 felső rész, amelyen a szokásos 4 kihúzó fú10 rat és 5 kúppal ellátott 6 nyakrész található. A kontúrrajzon feltüntettük az alakot meghatározó méreteket. Az A méretet ott vettük fel, ahol a kontúr a legszélesebb. A B méret azon a helyen van, ahol a szár hátsó profilja a 7 hossztengelytől a legnagyobb távolságra van. A C és

D méretek a 2 alsó ékes szakaszt alkotó egyenesek végpontjainál vannak. A szár L hosszméretét a 7 hossztengely mentén mérjük, amely az 1 csúcstól a 2 alsó ékes szakasz szögfelezőjeként halad és a kiszélesedő 3 felső rész kontúrját a 4 kihúzó fúrat fölött metszi. Ezen mére20 teket és változásuk mértékét mutatja be a következő táblázat, hét tagból álló protézisszárkészlet esetében.

Méret/különbség (mm)	A tagok jele
1		2		3		4		5		6		7
A	5,4		7,4		9,2		11		12,7		13,8		14,1
ΔΑ		2		1,8		1,8		1,7		1,1		0,3
B	9		11		13		15		16,2		17,4		18,6
ΔΒ		2		2		2		1,2		1,2		1,2
C	17,5		19,5		21,5		23,5		24,7		25,9		27,1
AC		2		2		2		1,2		1,2		1,2
D	25,5		28,5		31,5		34,2		37		38,5		39,26
AD		3		3		2,7		2,8		1,5		0,9
L	148		148		155		163,5		172		178		181
AL		0		7		8,5		8,5		6		3

A táblázatból jól látható, hogy a különböző méretű protézisszárak jellemző A, B, C és D szélességi méreteinek ΔΑ, AB, AC és AD növekedése az első tagoknál nagyobb, mint a többinél. A szár közepénél az 1—4 és

4-7 jelű tagok közötti méretkülönbségek állandók. A szárrész csúcsánál és legszélesebb részénél a méretkülönbségek lényegében fokozatosan csökkennek.

A protézisszár L hosszmérete az első két fokozat között gyakorlatilag nem változik, a további fokozatok között előbb növekszik, majd csökken a méretkülönbség.

Az 1. ábrán az is látható, hogy maga a protézisszár is oly módon van kialakítva, hogy kontúqa optimálisan illeszkedjék a combcsont velőüregéhez. A szárat határoló oldalak az 1 csúcstól ékesen szétnyílnak, majd a combcsont tölcséres részének megfelelően kiszélesedő 3 felső résznél elől íves szakasz, majd a 6 nyakrész következik, míg a protézisszár hátoldalának kontúqa előbb homorú, majd domború körívben folytatódik és végül a szár 7 hossztengelyéhez hajló egyenessel fejeződik be.

Ez a kialakítás optimálisan követi a csontüreg belső palástjának alakját és a megfelelő illeszkedés biztosítására van kialakítva.

A protézisszár felső részének aszimmetrikus kiemelkedő része kitölti a combcsont antetorziójából adódó teret és így formája tökéletesen illeszkedik a combcsont velőüregébe.

Ugyanezt a célt szolgálja a jobbos és balos kivitelben készült szárak belső oldalának oly módon történő kialakítása, hogy keresztmetszete domború, hosszmetszete homorú legyen.

Ez jól látható a 2—4. ábrákon, ahol a találmány szerinti csípőprotézisszár-készlet egyik tagjának egy célszerű kiviteli alakját mutatjuk be. Az ábrákon az is látható, hogy a protézisszár mindkét oldalán 8 bordák3

HU 214 895 Β kai, illetve 9 hornyokkal van ellátva, és ezek a 8 bordák, illetve 9 hornyok a protézisszár 7 hossztengelyével párhuzamosak. A 3. ábra jól szemlélteti a ΙΙΙ-ΙΠ keresztmetszet 10 domború burkológörbéjét, míg a 4. ábrán a IV-IV hosszmetszet 11 homorú burkológörbéje látható, a 2 alsó ékes szakaszt követő kiszélesedő 3 felső résznél.

A 8 bordák és 9 hornyok lépcsőzetesen vannak kialakítva a szár mindkét oldalán. Ez a lépcsős kiképzés a protézisszár stabil megtámasztását biztosítja.

A szár kiszélesedő 3 felső részén lévő 6 nyakrész 5 kúpjára a medencében lévő természetes vagy mesterséges vágásba illeszkedő szokásos gömbfej csatlakoztatható.

Megjegyezzük, hogy a találmány szerinti csípőprotézisszár-készlet kialakítható egyéb formákban is, tekintettel arra, hogy a megadott méretváltozási arányok ebben az esetben is érvényesek. Nyilvánvaló tehát, hogy a bemutatott kiviteli példán túlmenően számtalan változatban készülhet a csatolt igénypont-sorozat által meghatározott oltalmi körön belül olyan csípőprotézisszár-készlet, amelynek minden tagja megfelelően illeszkedik a combcsont velőüregébe.

A megoldás lényege minden esetben az, hogy a szársorozat egymást követő tagjai nem arányosan vagy szabályos matematikai összefüggések szerint változó méretűek, mint az eddig használt készletekben, hanem a különböző méretű combcsontok valóságos méreteit követik, ami egyben azt is jelenti, hogy a sorozatban gyártott protézisek lényegében az egyedi tervezésű megoldáshoz közelítenek, a találmány szerinti felismerés eredményeképpen.

Claims (2)

1. SZABADALMI IGÉNYPONTOK

   1. Csípőprotézisszár-készlet méretsorozatot alkotó tagokból, amelyben a szárak alsó ékes szakaszból, kiszélesedő felső részből és a felső részhez szögben csatlakozó nyakrészből állnak, ahol a szárak ékes szakasza íves felületekkel csatlakozik a kiszélesedő felső részhez, azzal jellemezve, hogy a készlet második tagjától kezdve a szárak szélességi méreteinek (A, B, C, D) különbségei (ΔΑ, AB, AC és AD), a hosszméretek (L) különbségeihez (AL) képest a lineáristól eltérően növekednek, mégpedig oly módon, hogy a szárak hossza (L) 145-185 mm, a legnagyobb hosszkülönbség (AL) értéke legfeljebb 9 mm és a szélességnövekedés (ΔΑ, ΔΒ, AC és AD) értéke legfeljebb 3 mm, ahol a szélességnövekedés értékei a készlet hosszabb tagjainál kisebbek, mint a rövidebb tagoknál, továbbá a szárak kiszélesedő felső részének (3) keresztmetszete az egyik oldalon domború burkológörbéjű (10), hosszmetszete ugyanezen az oldalon homorú burkológörbéjű (11).
2. 2. Az 1. igénypont szerinti csípőprotézisszár-készlet, azzal jellemezve, hogy a szárak mindkét oldalon hosszirányú hornyokkal (9) és/vagy bordákkal (8) vannak ellátva.