HU214002B - Percussion hammer - Google Patents

Abstract

A találmány szerinti reflexkalapácsnak markőlata (1) ésütőfelülete (2) van, ahől az ütőfelület (2) a markőlathőz (1)meghatárőzőtt viszőnylagős elmőzdűlást engedő hősszirányú megvzetéssel (17) kapcsőlódik, tővábbá előfeszítő eszközzel vankapcsőlatban, amely adőtt esetben előfeszítő rűgóval (4) rendelkezik,és meghatárőzőtt előfeszített állapőtban reteszelhető. A reteszelés ődására a találmány szerinti eszköz előnyösen őlyan működtetőszerkezettel rendelkezik, amely lényeges erőkifejtés és elmőzdűlásnélkül, egyszerűen kezelhető. ŕ

Description

A találmány tárgya reflexkalapács, amely a test meghatározott pontjára, általában a térdre mért célzott ütés révén végzett reflexvizsgálatokhoz használható, és újszerű kialakításának köszönhetően lehetővé teszi az ilyen vizsgálatok viszonylag objektív elvégzését.

Az orvosi diagnosztikában széles körben elterjedt vizsgálati módszer a reflexkalapács segítségével történő reflexvizsgálat, pontosabban a „reflexív” vizsgálata. A térd-reflexvizsgálatot úgy végzik, hogy általában gumivégzödésü reflexkalapáccsal vagy ujjheggyel mérsékelt erejű, irányított ütést mérnek a térd jól meghatározható pontjára. Hasonlóan játszódik le az úgynevezett tricepszvizsgálat, amelynek során enyhe ütést gyakorolnak a hajlított könyök tartományában meghatározott pontra.

Az alkalmazott reflexkalapácsok igen egyszerű eszközök, nyéllel és fejjel rendelkeznek, ahol a fejen kialakított ütőfelület, amely a test meghatározott pontjával érintkezésbe lépve az ingert kiváltja, rugalmas rátéttel, általában gumiütközövel van ellátva.

Az ilyen reflexkalapácsok rendkívül széles választéka ismert. Az Aeskulap AG. német cég egy 1991-ben publikált prospektusa például többek között a „TROEMNER AC 10 C”, „DEJERINE AC 12 C”, „DEJERINE AC 13 C”, „TAYLOR AC 23 C” és „BERLINER AC 28 C” típusú reflexkalapácsokat ismerteti.

Az ilyen hagyományos reflexkalapácsok hátránya, hogy a kiértékelés vizuális jellege folytán egyébként is erősen szubjektív vizsgálat bizonytalanságát még fokozza, hogy a reflexingert kiváltó ütés a diagnoszta legnagyobb gyakorlata mellett sem hajtható végre minden esetben egyforma pontossággal, és ez a vizsgálat bizonytalanságát, a „mérési eredmény” esetlegességét tovább fokozza.

A találmánnyal célunk olyan reflexkalapács kialakítása, amely rendkívül egyszerűen, érdemleges erőkifejtés nélkül működtethető, pontosan meghatározható erejű ütésre képes, és így - az ütés viszonylag pontos irányíthatóságának és az ütési erő beállíthatóságának köszönhetően -jelentős előrelépést jelent a vizsgálat objektív jellegének irányában.

A kitűzött feladat megoldásához az a felismerés vezetett, hogy egy olyan diagnosztikai eszköz segítségével, amely például gombnyomással, lényegében erőkifejtés nélkül működtethető, és az ütési erőt beállítható módon egy az eszközbe beépített előfeszítő szerkezet biztosítja, lehetővé válik a vizsgálatokhoz szükséges ütés lehető legpontosabb irányítása, valamint az ütés erejének a különböző vizsgálati körülmények figyelembevételével történő megfelelő és megbízható, pontos beállítása.

A kitűzött feladat megoldására mindezek alapján olyan eszközt alakítottunk ki, amelynek markolata és ütőfelülete van, ahol - a találmány szerint - az ütőfelület a markolathoz meghatározott viszonylagos elmozdulást engedő hosszirányú megvezetéssel kapcsolódik, és előfeszítő eszközzel van kapcsolatban, amely előfeszített állapotban reteszelhető, és a reteszelés oldására alkalmas működtető szerkezettel rendelkezik.

Az előfeszítő eszköz célszerűen a markolatban van elrendezve, működtető szerkezetének működtetőszerve - például ny omógombj a - pedig előnyösen a markolaton kívül, adott esetben hüvelykujjal működtethető helyzetben található.

Az ütőfelület előnyösen - önmagában ismert módon rugalmas anyaggal van borítva, és összekötő tagon, például rúdon keresztül kapcsolódik az előfeszítő eszközzel.

Az előfeszítő eszköz a találmány egyik előnyös, egyszerű kiviteli változatánál rugós előfeszítő eszköz, amely előfeszítő szerkezettel van kapcsolatban, amelynek előfeszítő kezelőszerve mechanikus reteszelőmechanizmussal rendelkezik. A reteszelőmechanizmus előnyösen úgy van kialakítva, hogy működtetése - a reteszelés kioldása - minimális elmozdulást és erőkifejtést igényel.

Az előfeszítő eszköz előnyösen előfeszítő kezelőszervvel van ellátva, amelynek segítségével az előfeszítő eszköz, például a rugóerő ellenében, előfeszített helyzetbe hozható, ahol, mint említettük, a reteszelőmechanizmus segítségével reteszelhető. Az előfeszítő (felhúzó) kezelőszerv célszerűen szintén a markolathoz kapcsolódik, úgy, hogy kívülről jól hozzáférhet.

A találmány további előnyös változatánál az előfeszítő eszköz előfeszítő szerkezete többfokozatú, azaz különböző ütési erőhatásoknak megfelelően több előfeszítési fokozatban beállítható szerkezetként van kialakítva, így az előfeszítő eszköz különböző, meghatározott előfeszítési állapotoknak megfelelő előfeszített helyzetekben reteszelhető.

Megjegyezzük, hogy a találmány szerinti megoldás önmagában ismert módon a markolatba beépített elektronikus vezérlőegységgel, és elektronikus működtetőszervekkel, például érintés- vagy fényérzékelő szenzorokkal is megvalósítható.

Azáltal, hogy a javasolt reflexkalapács lényegében erőkifejtés nélkül, egyetlen gombnyomással működtethető, és az ütés ereje előre beállítható, megvalósul a találmányi célkitűzés: a mechanikus reflexvizsgálat legfontosabb mozzanata, az ingerképzés, a lehetőségekhez képest objektív módon, ismétlődően lényegében azonos eredménnyel megvalósítható, és ehhez különösebb gyakorlatra sincs szükség, tehát a szubjektív tényező minimálisra csökkenthető.

A találmány szerinti eszközt a továbbiakban a rajz alapján ismertetjük, ahol:

az 1. ábrán a találmány szerinti reflexkalapács példakénti kiviteli alakjának vázlatát tüntettük fel, hosszmetszetben;

a 2. ábrán a találmány szerinti reflexkalapács példakénti kiviteli alakja perspektivikus nézetben látható.

Amint az 1. és 2. ábrákból kitűnik, a találmány szerint kialakított objektív reflexkalapácsnak 1 markolata van, amelyhez 2 ütőfelülettel ellátott 3 összekötő tag 17 hosszirányú megvezetésben ágyazva kapcsolódik. A rúd alakú 3 összekötő tag elülső végén kialakított 2 ütőfelület előnyösen például gumiütköző.

Az 1 markolatban van elrendezve a reflexkalapács előfeszítő eszköze, amely 4 előfeszítő rugóval rendelkezik, amely elöl 5 rugótámasztó karimával van felszerelve, amely a 3 összekötő tag hátsó végének nyomódik. Az 5 rugótámasztó karima elöremozdulásának behatárolására a 4 előfeszítő rugó háza és a 17 hosszirányú megvezetés között 19 peremváll van kiképezve. A 4 előfeszítő

HU 214 002 Β rugó hátsó megtámasztására a rugóház hátsó végében 6 rugótámasz van kialakítva.

Amint az 1. ábrán látható, az előfeszítő eszköz előfeszítő szerkezete, amely 8 fordítócsigán körülvezetett 7 feszítőhuzalból és ehhez kapcsolódó 9 előfeszítő kezelőszervből áll, ugyancsak az 1 markolatban van elrendezve, úgy, hogy a 9 előfeszítő kezelőszerv hátul az 1 markolatból kinyúlik, így jól hozzáférhető és könnyen működtethető. A 7 feszítőhuzal elülső vége a 4 előfeszítő rugóhoz, előnyösen annak 5 rugótámasztó karimájához kapcsolódik.

A 4 előfeszítő rugó „felhúzása”, vagyis a kívánt előfeszített állapot megvalósítása a 9 előfeszítő kezelőszerv előretolásával érhető el.

A 4 előfeszítő rugó meghatározott előfeszített állapotban történő reteszelésére a reflexkalapács reteszelőmechanizmusa szolgál, amely 10 fogaslécből és azzal együttműködő 11 reteszelőtagból áll és ugyancsak az 1 markolatban van elrendezve. A 10 fogasléc a 9 előfeszítő kezelőszervhez kapcsolódik, amelynek révén egy 15 megvezetésben kívánság szerint előretolható. A 11 reteszelőtag 16 nyomórugó segítségével a 10 fogasléc irányában van előfeszítve, úgy, hogy a 10 fogasléc fogai közötti 18 fészkekbe benyúlik és ily módon a 10 fogaslécet a hátrafelé történő elmozdulás ellen - és ezáltal a 4 előfeszítő rugó előfeszített helyzetét - a 9 előfeszítő kezelőszerv előretolt helyzete által meghatározott pozícióban reteszeli. Az előfeszítés mértéke és az ezzel arányos ütőerő attól függ, hogy a 11 reteszelőtag a 10 fogasléc mentén melyik 18 fészekbe fekszik be.

A 11 reteszelőtag működtető szerkezettel van összeköttetésben.

A találmány szerinti reflexkalapács működtető szerkezete példánk esetében egy 12 tengelycsap körül billenthető 14 billenőkarral van megvalósítva, amely egy 13 működtető szervvel billenthető ki reteszelő helyzetéből. A 13 működtetőszerv az 1 markolaton célszerűen úgy van elrendezve, hogy amikor az 1 markolatot rendeltetésszerűen a tenyerünkben tartjuk, a 13 működtetőszerv hüvelykujjunkkal kényelmesen működtethető. A 13 működtetőszerv benyomásával a 14 billenőkar a 12 tengelycsap körül a 16 nyomórugó ellenében elfordul, és a 11 reteszelőtag a 10 fogasléc adott 18 fészkéből kilép, ezáltal megszűnik a 4 előfeszítő rugó előfeszített helyzetben reteszelt állapota, és a 4 előfeszítő rugó a 2 ütőfelülettel ellátott 3 összekötőtagot az előfeszítési fokozattól függő erővel előrelöki. Az objektív reflexkalapács kezelőjének lényegében csak arra kell ügyelnie, hogy az eszközt a testfelülettől megfelelő távolságban és a meghatározott irányban, határozottan tartsa.

Amint a 2. ábrán látható, a találmány szerinti reflexkalapács további előnyös változatánál a 9 előfeszítő kezelőszerv huzaláttétel nélkül kapcsolódik a 4 előfeszítő rugóhoz, és az 1 markolat oldalfalában kialakított hosszirányú rés mentén mozgatható.

A példakénti eszköz kezelése rendkívül egyszerű, a „felhúzás” a 9 aláfeszítő kezelőszerv meghatározott mértékű előretolásával - a 2. ábra, esetében hátrahúzásával - történik. Az előfeszítési fokozat annál erősebb minél messzebb toljuk előre - illetve húzzuk hátra - a 9 előfeszítő kezelőszervet és ezáltal a 10 fogaslécet az 1 markolatban. Az előfeszítési fokozat beállításához az 1 markolat külső felületén feltüntethetők a különböző fokozatoknak megfelelő reteszelési helyzetek. Az eszköz működtetése, tehát maga az ütés egyszerűen a 13 működtetőszerv benyomásával történik, amihez aló nyomórugó alkalmas megválasztása illetve méretezése esetén csupán elhanyagolható erőkifejtés szükséges.

Claims (4)

1. SZABADALMI IGÉNYPONTOK

   1. Reflexkalapács, amelynek markolata és ütőfelülete van, azzal jellemezve, hogy az ütőfelület (2) a markolathoz (1) meghatározott viszonylagos elmozdulást engedő hosszirányú megvezetéssel (17) kapcsolódik, és előfeszítő eszközzel van kapcsolatban, amely előfeszített állapotban reteszelhető, és a reteszelés oldására alkalmas működtető szerkezettel rendelkezik.
2. 2. Az 1. igénypont szerinti reflexkalapács azzaljellemezve, hogy az előfeszítő eszköz a markolatban (1) van elrendezve, müködtetőszerkezetének müködtetöszerve (13) pedig a markolaton (1) kívül, adott esetben hüvelykujjal működtethető helyzetben van elrendezve.
3. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti reflexkalapács, azzal jellemezve, hogy az előfeszítő eszköz rugós előfeszítő eszköz, amely előfeszítő szerkezettel van kapcsolatban, amelynek előfeszítő kezelőszerve (9) mechanikus reteszelőmechanizmussal rendelkezik.
4. 4. Az 1-3. igénypontok bármelyike szerinti reflexkalapács, azzal jellemezve, hogy az előfeszítő eszköz előfeszítő szerkezete többfokozatú, különböző ütési erőhatásoknak megfelelően több előfeszítési fokozatban beállítható szerkezetként van kialakítva.