HU212739B - Device for jerk-type supplying watering fluid and system incorporating these device - Google Patents

Description

Az öntözőhálózat az eszközhöz (D) legalább részben rugalmasan deformálódni képes vezetéken keresztül (36, 37, 38) kapcsoló szekunder szelepekből (39, 40, 41) áll. A szekunder szelepek (39,40,41) a feltöltódés időszakában zárják a fúvókákat, s amint a csatlakozó (3) a csatlakozóval (12) közlekedő kapcsolatba kerül s a nyomás az első vezetékben (36) lecsökken, a szelepek (39, 40, 41) egymás után nyitják a fúvókákat - lehetővé téve ezzel, hogy a deformáció révén tárolt folyadékmennyiség a rendszerből távozzon. A szelepek (39, 40, 41) fúvókával, ki- és beömlőnyílással ellátott házban elrendezett, a fúvókát nyitó rugalmas nyúlvánnyal és a beömlőnyílást záró tömítőelemmel kialakított dugattyúból kialakított egységek.

Találmányunk egy eszközre vonatkozik valamely öntözőfolyadék pulzáló szállítására, valamint az eszközt magában foglaló öntözőrendszerre.

A brit GB 1 286 538; GB ] 484 588, az USPS 3 698 195 és az US-PS 4 009 832 szabadalmi leírások olyan helyhez kötött, nyitott körű öntözőrendszereket ismertetnek, melyeket széles körben alkalmaznak a mezőgazdaságban. Ezek magukban foglalnak egy csövet, amely közvetlen kapcsolatban áll a tápláló forrással (hidraulikus szivattyú, nyomás alatt álló vízkör stb.); ezekből tömlők és kisebb méretű szekunder csövek nyúlnak ki, melyek többé-kevésbé szabályos közökkel vannak elhelyezve és ezek permetezik a folyadékot a talajra.

Az említett szekunder csövek vagy tömlők önmagukban különféle szerkezeti kialakításúak, hogy a folyadékot a lehetőséghez képest egyenletesen oszlassák el még a forrástól legtávolabb eső pontokon is. Valamennyi magában foglal nyomásszabályozó elemeket, amiáltal a folyadék kis mennyiségekben kerül kibocsátásra (cseppenként).

Mindazonáltal ezeknél a nyitott körös rendszereknél néhézséget okoz, hogy egyenletes öntözést biztosítsunk a talaj valamennyi pontján. Az US 4 176 791 szabadalom olyan öntözőrendszert ismertet, amely egy adagoló szelepet tartalmaz; ez kapcsolatban áll a nyomás alatt levő folyadék forrással, amelyből egymást követő csőszakaszok nyílnak; ezek egymással sorba vannak kötve szekunder szelepek útján; ez utóbbi szelepek permetező fúvókákkal vannak ellátva.

Az egymás után elrendezett csőszakaszok a szeleptől indulnak ki, majd ide térnek vissza egy zárt gyűrűt alkotva.

Habár ezzel az öntözőrendszerrel, összehasonlítva a nyitott rendszerekkel, jobban lehet biztosítani a talajon a folyadékeloszlás egyenletességét, az elrendezést bonyolítja a dupla csövek alkalmazása, minthogy van egy külső cső és egy visszatérő cső, ami az adagoló szelephez vezet.

Ezen túlmenően a zárt körű rendszernél nehézséget okoz az, hogy eltávolítsuk azt a levegőmennyiséget, ami idővel összegyűlik és akadályozza a szelepek megfelelő működését.

Az US-PS 4 900 189, melynek bejelentője azonos a jelen bejelentővel, az öntözőfolyadék automatizált, pulzáló szállítására alkalmas olyan eszközt ismertet, amely az alvízi szakaszon egy elosztó hálózathoz csatlakozik és amely olyan szelepekkel van ellátva, melyek érzékenyek a nyomásváltozásokra, melyeket egy Venturi-készülék hoz létre, majd ezek a nyomásingadozások egy csúszóelemhez továbbítódnak.

Az említett eszközt bonyolítja a két ellennyomásmembrán jelenléte; azé gyik ilyen membrán a csúszótag és forrás folyadékadagoló nyílás között helyezkedik el, míg a másik a csúszótag és az atmoszférába kibocsátó nyílás között van elrendezve. A dugattyú mechanikus elcsúszása és a membránok rendkívüli elaszticitása teszi lehetővé, hogy az elosztóhálózatban lévő szelepek nyissanak vagy zárjanak, a folyadék kiléphessen és ezzel az öntözés lehetővé váljék.

Annak ellenére, hogy a rendszer elméletileg alkalmazható, a gyakorlatban való alkalmatlanságát az bizonyítja, hogy teljesen megszüntették használatát.

Azzal a célkitűzéssel, hogy az ismert megoldások hátrányait elkerülje, a bejelentő kifejlesztett egy eszközt, amely alkalmas valamely öntözőfolyadék automatizált, pulzáló szállítására; ez felhasználható nyílt körű szállító rendszerekhez és segítségével egyenletes folyadékelosztás biztosítható a forrástól bármilyen távolságra.

így jelen találmányunk egy ilyen eszközre vonatkozik, amely alkalmas valamely öntözőfolyadék automatizált, pulzáló szállítására és amely a felvíziszakaszon csatlakoztatható egy konstans nyomású, vagy lényegében konstans nyomású folyadékforráshoz, az alvízíszakaszon pedig egy nyitott körű elosztó hálózathoz, amely el van látva nyomásra érzékeny szekunder szelepekkel; ezek zárnak a hálózat feltöltési szakaszában, amikor a nyomás megegyezik, vagy lényegében megegyezik a beadagolási nyomással és nyitnak az öntözőfolyadék kifecskendezéséhez, amikor a nyomás ezen érték alá esik; az öntözőfolyadék automatizált pulzálását előállító eszköz tartalmaz egy, az öntözőfolyadékot közvetlenül, vagy szabályozó szelepen át, csatlakozón keresztül bevezető, betápláló vezetékből, az öntözőfolyadékot csatlakozón keresztül kivezető, az elosztó hálózatot tápláló vezetékből és a kettő közötti vezetékből álló primer folyadék kört; ez utóbbi folytatásában egy nyílás van, amely üreges szeleptestű irányító szelep üregébe csatlakozik;

az üreges szeleptestű irányító szelepnek van egy dugattyús típusú szeleptagja, melynek zárófeleletén lévő homloktömítése az öntözőfolyadék betáplálásának irányába néz és a szeleptag zárt helyzetében a nyílást zárja;

az üreges szeleptestű irányító szelepnek van továb2

HU 212 739 Β bá egy. az üreg nyílással ellentétes végében elhelyezkedő, a légkör felé nyitott csatlakozója; a szeleptag nyitott véghelyzetében közlekedő kapcsolat létesül a légkör felé nyitott csatlakozó és - a nyíláson keresztül - a primer folyadék kör között;

az üreges szeleptestű irányító szelepben a nyílást körülvevően van egy kamra a betáplált folyadék nyomásának, a szeleptag nyitott helyzetében, a szeleptag teljes, a kapu-nyílás keresztmetszetét meghaladó felületű zárófelülete felé való közvetítésére; továbbá a szeleptagra előterhelést kifejtő, célszerűen rugóból és állítócsavarból álló rendszer ereje hat;

a zárt és nyitott véghelyzete között elmozdulni képes szeleptag ciklikus mozgását az alsó és felső helyzete között a reá ható erők határozzák meg, mégpedig a betáplált öntözőfolyadéknak a nyíláson, majd a nyitást követően a kapu-nyílást körülvevő kamrán keresztül kifejtett nyomásból származó erő, a légkör felé nyitott csatlakozón át a légköri nyomásból származó erő és a rugóból és állítócsavarból álló rendszer erőhatása; az előterhelést kifejtő rendszer úgy van méretezve, hogy amikor a primer körben a folyadék nyomása eléri vagy megközelíti a folyadékot betápláló forrás konstans, vagy lényegében konstans nyomásának értékét, a folyadéknak a szeleptagra kifejtett nyomóereje nagyobb, mint az előterhelésből és a légkör felé nyitott csatlakozón keresztül kialakult nyomásból származó erő együttesen; a szeleptag nyitott véghelyzetében a légkör és a primer kör között közlekedő kapcsolat megnyílása után a primer körben kialakuló nyomásból származó szeleptagra ható erő kisebb, mint a szeleptagra ható, az előterhelő rendszerből származó erő és a légkörre nyitott csatlakozó útján kialakult nyomásból származó erő együttesen.

A felsorolt elemekből összeállítva primer folyadék körnek nevezzük a folyadékbevezető vezetékből, a kilépő vezetékből és a kettő között elhelyezkedő, zárható nyílásból álló folyadékutat.

Az irányító szelep szeleptagjára ható nyomások függvényében a szeleptag alternáló mozgást végez két helyzet között; az egyik (zárt vagy alsó) helyzet az, mikor a kapunyílás zárva van, a folyadékadagolás az öntöző elosztó hálózatba folyik, a másik helyzetben (nyitott vagy felső véghelyzet) a nyílás nyitva van, a légkör felé nyíló vezeték megnyílik, az elosztó hálózat felé menő csatlakozásban a nyomás lecsökken és ezzel (egyidejűleg, vagy késleltetéssel) az elosztó hálózat szekunder szelepeinek működésével az öntözőfolyadék kifecskendezése megtörténik, kikerül a folyadék a hálózatból, a szeleptag ismét alsó helyzetébe tér vissza, majd újra beindul a ciklus.

Találmányunk ugyancsak vonatkozik egy öntözőrendszerre, amelyben az automatizált pulzálást előállító eszköz csatlakozik egy vízszóró fúvókával ellátott, számos nyomásra érzékeny szelepet magában foglaló elosztóhálózathoz.

A találmányt a továbbiakban a csatolt rajzokra való hivatkozással ismertetjük, ahol az

1. ábra az eszköz függőleges metszetét mutatja, mely eszköz alkalmas valamely öntözőfolyadék automatizált, pulzáló szállítására; a

2. ábra az öntözőrendszer függőleges metszetét mutatja; ebben az 1. ábra szerinti eszköz össze van kapcsolva a folyadékelosztó hálózattal; a hálózatban nyomásra érzékeny szekunder szelepek vannak elrendezve; a

3. ábra és

4. ábra a 2. ábra szerinti öntözőrendszer elosztó hálózat rendszerében használatos szekunder szelepek speciális kiviteli alakjainak függőleges metszetei; az

5. ábra az öntözőrendszer egy speciális kiviteli alakjának függőleges metszete; a

6. ábra a 4 szelepet kiváltó 15 dugó nézeti képe, a

7. ábra 4 szelepet kiváltó speciális 16 csatlakozó metszete.

Ahogy az az eszköz hosszmetszetét bemutató 1. sz. ábrából kitűnik, az 1 támaszblokkon találhatók a 2, 3 csatlakozók a folyadék betáplálására, amelyet az itt nem ábrázolt szabályozó tart virtuálisan konstans Po nyomáson és amely nyomás közvetve a kiléptetéshez táplálja a permetező fúvókákat.

Az áramlást szabályozó 4 szelep teste kúpban végződő 5 csavarral van ellátva és az ugyancsak kúpos szelepüléssel együtt meghatározza a változtatható méretű járatot, ily módon szabályozva a belépő keresztmetszetet a folyadéknak a szelepbe való belépéséhez; a folyadék a 6 vezetéken kérészül kerül bevezetésre a dugattyús típusú irányító szelephez; ez szabályozza a sugárnak a permetező fúvókákból való szakaszos kilépését; a 7 üreges szeleptest belsejében egy 8 nyílás van, amely a 9 szeleptag 10 homloktömítéséhez tömítő ülést képez; a 9 szeleptag palástfelületén 11 tömítőgyűrű helyezkedik el, amely a 7 üreges szeleptestben lévő üreg azon részével, amely ugyanazon a végen van, mint a 8 nyílás, meghatározza a Cl kamrát; s a 7 üreges szeleptest ellenkező végén lévő 12 csatlakozón át hagyja el a folyadék a szabályozó szelepet; a 13 rugó a szeleptag és az előterhelő 14 beállító csavar között helyezkedik el.

Az eszköz működése

Hivatkozunk az 1. és 2. ábrára; az öntözőfolyadék, amely a Po nyomás alatt álló vezetékből származik, áthalad az automatizált pulzáló szállítást előállító D eszköz 2 csatlakozóján, hogy eljusson a 4 szelephez, amely szabályozza a folyadék-áram mértékét az 5 csavar segítségével. Mialatt a 9 szeleptag a 13 rugó hatására záró helyzetében van a folyadék betáplálódik, áthaladva a 3 csatlakozón a 3 csatlakozóhoz kapcsolódó 36 vezetéken az R öntözőrendszerbe. A 3 csatlakozóhoz kapcsolódó öntözővezetékben uralkodó Pl nyomás fokozatosan növekszik (minthogy az R öntözőrendszer ekkor zárt állapotú), amíg el nem éri a beállított értéket, amikor is a folyadék okozta nyomóerő a 9 szeleptagon egyenlő nem lesz a 13 rugó előterhelési erejével. A 9 szeleptag ezen egyensúlyi állapotában a 36 vezetékben uralkodó Pl nyomás még mindig kisebb, mint a betáplálási Po nyomás. A folyadék szállítása mindaddig folytatódik, míg a szelepen belüli nyomás akkora nyomóerőt fejt ki a 9 szeleptagra, amely

HU 212 739 Β nagyobb a 13 rugó által kifejtett előterhelő erőnél. API nyomás további növekedése folytán a 9 szeleptag nyit. A 9 szeleptag nyitott véghelyzetében a 3 csatlakozó a 8 nyíláson keresztül a 12 csatlakozón át a légkörrel kerül kapcsolatba, s az R öntözőrendszernek azon szakaszában, amely legközelebb esik a vezetékkel kapcsolódó D eszközhöz (a 36 vezeték), a nyomás rohamosan eléri a légköri nyomást (ez annak tudható be, hogy a folyadék megszökik a 12 csatlakozón keresztül, minthogy a szeleptag felső helyzetben van és az eszköz 3 és 12 csatlakozója összeköttetésbe került). Ennek következtében a 9 szeleptag visszamozdul a 13 rugó hatására alsó helyzetébe, a 8 nyílás záródik és a ciklus kezdődik elölről.

Ebben a fázisban továbbított folyadék tömege, ami áthalad a szekunder szelepeken és a 12 csatlakozón, annak a tömegnek felel meg, amelyet újólag be kell táplálni ahhoz, hogy visszatérítsük a rendszert a feltöltött helyzetbe.

A 14 csavar beállításával változtatható a nyomás, amelynek hatására a 9 szeleptag nyitott helyzetbe pattan, mikor is minden beállításnál változik a vízsugarak gyakorisága, a szekunder szelepeken keresztül a folyadék kibocsátás üteme. Az 5 csavar állításával beállíthatjuk a folyadék beáramlását az eszközbe, ezáltal változtatva a kibocsátott vízsugár gyakoriságát.

Ilyen módon az 1. ábra szerinti eszköz újra kezdi a nyomáspulzációs ciklust.

Tekintettel arra, hogy a 3 csatlakozó utáni alvízhálózat folyadékkal van telve, nyilvánvalóan a szekunder szelepeken át szállított térfogat megfelel annak a térfogatnak, amit a hálózat elasztikus tágulása hoz létre, amely hálózat minden egyes folyadékszállítás után visszatér nyugalmi helyzetébe.

Jelen találmány tárgya továbbá egy öntözőfolyadék automatizált, pulzáló szállítására szolgáló öntözőrendszer, amely a folyadékot pulzálva szállító eszközt tartalmaz; az eszköz a felvízi szakaszon a öntözőrendszer nyomás alatt álló folyadékforrásához, alvízi szakaszon egy, az öntözőfolyadékot elosztó hálózathoz csatlakozik, amely legalább egy nyomásra érzékeny folyadékkibocsátó fúvókával ellátott szekunder szelepet tartalmaz, s a folyadéknyomásra rugalmasan kitágulni képes elosztó hálózatban lévő szekunder szelepek egy szeleptestet tartalmaznak, amely magában foglal egy belépő csatornát, egy kilépő csatornát és egy permetező fúvókát, továbbá egy, a belépő csatornában mozogni képes dugattyút, amely a permetező fúvóka felé nyitni képes szeleptaghoz csatlakozik egy közbeiktatott tömítőtárcsa útján; a szeleptag lényegében egyással összekapcsolt két oszlopból áll, melyek flexibilis műanyagból készülnek.

A hálózat (2. ábra) egymást követő szakaszokból áll, mindegyik az alvízi végen egy szekunder szeleppel van ellátva, amelyen egy vízkibocsátó fúvóka van.

Az egyszerűség kedvéért a 2. ábrán csak három szakaszt ábrázoltunk; ezek a 36, 37, 38 vezetékek, ezekhez tartoznak a 39, 40, 41 szelepek.

A találmány egy előnyös kiviteli alakjánál a hálózathoz kapcsolódó szekunder szelepek formai kialakítása megfelel a 3. és 4. ábrában rajzoltaknak.

Specifikusan ezekből az ábrákból kitűnik, hogy a szelep a 43 belépőcsatornát magában foglaló 42 szeleptestből, a 44 kilépőcsatomából és a 45 fúvókából áll.

A szelepen belül található a 46 dugattyú, ami el van látva az 51 tömítőtárcsával, ehhez kapcsolódik a 48 szeleptag. Ez utóbbi két 49, 50 oszlopból áll, ezek flexibilis műanyagból készülnek; a 46 dugattyú a 43 és 44 csatornákban uralkodó nyomás függvényében lezárja a 45 fúvókán az 52 szelepülést, vagy zárja a 43 belépő csatornát.

A feltöltési fázis során a fentiekben leírt pulzáló eszköz feltölti az elosztó hálózatot mindaddig, amíg a hálózatban uralkodó nyomás el nem éri azt a nyomásértéket, ami megfelel a forrásnyomásnak.

Hivatkozunk a 2., 3. és 4. ábrára. A feltöltési fázisban a folyadék a forrásnyomás hatására áthalad a pulzáló D eszközön és az R öntözőrendszer 36 vezetéken, hogy eljusson a szekunder 39 szelephez. Ezen a 39 szelepen belül a folyadék nyomást fejt ki a 46 dugatytyúra, amely viszont a 48 szeleptagot nyomja az 52 szelepüléshez lezárás céljából.

A folyadék betáplálási nyomása lesüllyeszti az 51 tömítőtárcsát. Ezt a műveletet megkönnyíti a műanyag flexibilitása; ugyanis ilyen anyagból készül a 49, 50 oszlop és a 48 szeleptag.

A lefelé haladó 51 tömítőtárcsa megnyitja a járatot a 43 belépőcsatorna és a 44 kilépőcsatorna között, így feltöltve az R öntözőrendszer vezetékét egészen a 40 szelepig. Ez a feltöltés addig folytatódik, míg az egész hálózat fel nem töltődik.

Amikor a hálózat teljesen feltöltődött, a folyadékáramlás leáll, a betöltési nyomás hat a 9 szeleptagra, azt megemeli, amíg eléri a 12 csatlakozót; megnyílik az elfolyás a légkörbe; csökken a nyomás.

Ez a nyomásesés először az R öntözőrendszer 36 vezetékre továbbítódik; a 37 vezeték (amelyben uralkodó nyomás megfelel, vagy megkölezítőleg megfelel a forrásnyomásnak) és a 36 vezeték (ahol a légköri nyomás, vagy megközelítőleg légköri nyomás uralkodik) közötti nyomáskülönbség folytán a 39 szelep 46 dugattyúja elmozdul felfelé a 47 megvezetésbe, magával húzva a 48 szeleptagot; ezzel szabaddá teszi az 52 szelepülést, amelynek következtében a 45 fúvókán át kilép a nyomás miatt rugalmasan kitágult 37 vezeték összehúzódásának megfelelő mennyiségű öntözőfolyadék.

Az öntözőfolyadék kilépése mindaddig folytatódik, míg a hálózat 37 vezetékében létre nem jön a légköri, vagy azt megközelítő nyomás.

Ez a folyamat megismétlődik az R hálózat valamennyi szakaszában, míg el nem jutunk az R hálózat utolsó szakaszába.

Az időtartam, amely alatt a szekunder szelepek nyitnak, a másodperc töredékében mérhető.

Az R öntözőrendszer feltöltése a pulzáló D eszköz útján abban a pillanatban kezdődik meg, amikor a nyomás a 36 vezetékben lecsökken a légköri nyomásra, vagy az azt megközelítő nyomásra. A hálózat feltöltési ideje hosszabb, mint a leürítés ideje; ez az időtartam

HU 212 739 Β változhat és a másodpercnéhány másodperc néhány tizede között az öntözőrendszer nagyságának függvényében, valamint aszerint, hogy az öntözőfolyadék a forrástól kiindulva milyen ütemben áramlik át a 4 szelepen és milyen nyomást fejt ki a 13 rugóra a 14 beállítócsavar.

Azt az energiát, ami lehetővé teszi, hogy a hálózat egyes szakaszai leürítsék az öntözőfolyadékot, a hálózat elaszticitásából származó nyomás biztosítja; a hálózat általában valamilyen műanyagból készül.

Abban az esetben, ha a hálózat nem kellően elasztikus, pl. acélból való, a hálózat kialakítható egy megfelelő elaszticitású expanziós kamrával, amelynek méreteit annak függvényében választjuk meg, hogy milyen mennyiségű öntözőfolyadékot kívánunk kibocsátani az egyes ciklusok alatt.

Az 5. ábra példaként egy elágazó elosztó hálózatot mutat be. Ebben az esetben a pulzáló D eszköz alvízi részén két elosztó hálózati ágazat van, éspedig az RÍ elágazás, amelyet az 53, 54 szakaszok alkotnak az említett szakaszok között elhelyezett 56, 57 és 58 szelepekkel, továbbá az R2 elágazás, amelyet az 59, 60 és 61 szakaszok alkotnak és a közöttük elrendezett 62, 63 és 64 szelepek.

Claims (3)

1. SZABADALMI IGÉNYPONTOK

   1. Eszköz valamely öntözőfolyadék automatizált pulzáló szállítására, amely felvízi szakaszon kapcsolatban áll egy konstans, vagy lényegében konstans nyomás alatt folyadékot szolgáltató forrással, alvízi szakaszon pedig kapcsolatban áll egy elosztó hálózattal, amely tartalmaz nyomásra érzékeny szekunder szelepeket, melyek úgy vannak elrendezve, hogy zárjanak a feltöltési fázis során, amikor a nyomás megfelel, vagy lényegében megfelel a betáplálást nyomásnak, és nyissanak, amikor a nyomás leesik ezen érték alá; a találmány szerinti eszközre jellemző, hogy tartalmaz egy, az öntözőfolyadékot közvetlenül, vagy szabályozó szelepen (4) át, csatlakozón (2) keresztül bevezető, betápláló vezetékből, az öntözőfolyadékot csatlakozón (3) keresztül kivezető, az elosztó hálózatot tápláló vezetékből és a kettő közötti vezetékből (6) álló primer folyadék kört;

   ez utóbbi vezeték (6) folytatásában egy nyílás (8) van, amely üreges szeleptestű (7) irányító szelep üregébe csatlakozik;

   az üreges szeleptestű (7) irányító szelepnek van egy dugattyús típusú szeleptagja (9), melynek homlokfelületén lévő homloktömítése (10) az öntözőfolyadék betáplálásának irányába néz és a szeleptag (9) zárt helyzetében a nyílást (8) zárja;

   az üreges szeleptestű (7) irányító szelepnek van továbbá egy, az üreg nyílással (8) ellentétes végében elhelyezkedő, a légkör felé nyitott csatlakozója (12); a szeleptag (9) nyitott véghelyzetében közlekedő kapcsolat létesül a légkör felé nyitott csatlakozó (12) és - a nyíláson (8) keresztül - a primer folyadék kör között;

   az üreges szeleptestű (7) irányító szelepben a nyílást (8) körülvevően van egy kamra (1) a betáplált folyadék nyomásának a szeleptag (9) nyitott helyzetében a szeleptag (9) teljes, a nyílás (8) keresztmetszetét meghaladó felületű homlokfelülete felé való közvetítésére; továbbá a szeleptagra (9) előterhelést kifejtő, célszerűen rugóból (13) és beállító csavarból (14) álló rendszer ereje hat;

   a zárt és nyitott véghelyzete között elmozdulni képes szeleptag (9) ciklikus mozgását az alsó és felső helyzete között a reá ható erők határozzák meg, mégpedig a betáplált öntözőfolyadéknak a nyíláson (8), majd a nyitást követően a nyílást (8) körülvevő kamrán (Cl) keresztül kifejtett nyomásából származó erő, a légkör felé nyitott csatlakozón (12) át a légköri nyomásból származó erő és a rugóból (13) és beállító csavarból (14) álló rendszer erőhatása; az előterhelést kifejtő rendszer úgy van méretezve, hogy amikor a primer körben a folyadék nyomása eléri vagy megközelíti a folyadékot betápláló forrás konstans, vagy lényegében konstans nyomásának értékét, a folyadéknak a szeleptagra (9) kifejtett nyomóereje nagyobb, mint az előterhelésből és a légkör felé nyitott csatlakozón keresztül kialakult nyomásból származó erő együttesen; a szeleptag (9) nyitott véghelyzetében a légkör és a primer kör között közlekedő kapcsolat megnyílása után a primer körben kialakuló nyomásból származó, szeleptagra (9) ható erő kisebb, mint a szeleptagra (9) ható, az előterhelő rendszerből származó erő és a légkörre nyitott csatlakozó (12) útján kialakul nyomásból származó erő együttesen.
2. 2. Az 1. igénypont szerinti eszköz öntözőfolyadék automatizált pulzáló szállítására, azzal jellemezve, hogy az öntözőfolyadék bevezetésére fojtójárattal ellátott csatlakozót (16) alkalmazunk és a csatlakozóval szemközti nyílást dugóval (15) lezárjuk.
3. 3. Öntözőfolyadék automatizált, pulzáló szállítására szolgáló öntözőrendszer (R), amely a folyadékot pulzálva szállító eszközt tartalmaz; az eszköz a felvízi szakaszon az öntözőrendszer nyomás alatt álló folyadékforrásához, alvízi szakaszon egy, az öntözőfolyadékot elosztó hálózathoz csatlakozik, amely legalább egy nyomásra érzékeny folyadékkibocsátó fúvókával (45) ellátott szekunder szelepet tartalmaz, azzal jellemezve, hogy a folyadéknyomásra rugalmasan kitágulni képes elosztó hálózatban lévő szekunder szelepek (39, 40, 41) egy szeleptestet (42) tartalmaznak, amely magában foglal egy belépő csatornát (43), egy kilépő csatornát (44) és egy permetező fúvókát (45), továbbá egy, a belépő csatornában (43) mozogni képes dugattyút (46), amely a permetező fúvóka (45) felé nyitni képes szeleptaghoz (48) csatlakozik egy közbeiktatott tömítőtárcsa (51) útján; a szeleptag (48) lényegében egymással összekapcsolt két oszlopból (49, 50) áll, melyek felxibilis műanyagból készülnek.