HU211367B - Procedure for the construction of prefabricated buildings - Google Patents

Abstract

A találmány eljárás magasépítmények, pl. lakóházak, csarnokok építésére, melynek során határoló táblákat előre gyártunk, a határoló táblákat peremeik mentén horonnyal, valamint adott esetben erősítő betéthálóval és/vagy betétszálakkal látjuk el, az erősítő betéthálót és/vagy a betétszálakat adott esetben a horonyba is belenyújtjuk, továbbá teherviselő alapot és/vagy fogadó szintet hozunk létre, az alapba és/vagy a fogadó szintbe adott esetben fölfelé kinyúló bekötő betéteket horgonyzunk le, ezután arra az előre gyártott határoló táblákat egymáshoz soroljuk, a hornyokat erősítő betétekkel, pl. erősítő szálakkal és/vagy kosárral látjuk el, majd utószilárduló keverékkel kitöltjük, ezáltal teherviselő bordahálózatot létesítünk, a határoló táblákat és a bordaháló- zatot pedig teherviselő térhatároló szerkezetté építjük össze. Jellegzetessége, hogy az alapon (3) vagy a fogadó szintén íves és/vagy egyenes és/vagy tört tengelyű rudakat (7a), valamint célszerűen hevedereket (7b) és/vagy dúcokat (7c) a térhatároló felületszerkezet (2) tervezett alakjához igazodó térbeli formavázzá (7) szerelünk össze, a határoló táblákat (4) a formavázra fektetjük és/vagy függesztjük föl, a formaváz (7) és a határoló táblák (4) közé adón esetben távtartó idomokat iktatunk, a határoló táblák (4) egymással szomszédos hornyaiból a peremek mentén párosával zsalucsatomákat képezünk, a határoló táblákat (4) és a bordahálózatot pedig lényegében héjszerű vagy lemezszerű, pl. foigástest alakú térhatároló felületszerkezetté (2) egyesítjük. HU 211 367 B A leírás terjedelme: 22 oldal (ezen belül 14 lap ábra)

Description

A találmány tárgya eljárás előre gyártott magasépítmények, pl. lakóházak, csarnokok építésére, melynek során határoló táblákat előre gyártunk, a határoló táblákat peremeik mentén horonnyal, valamint adott esetben erősítő betéthálóval és/vagy betétszálakkal látjuk el, az erősítő betéthálót és/vagy a betétszálakat adott esetben a horonyba is belenyújtjuk, továbbá teherviselő alapot és/vagy fogadó szintet hozunk létre, az alapba és/vagy a fogadó szintbe adott esetben fölfelé kinyúló bekötő betéteket horgonyzunk le, ezután arra az előre gyártott határoló táblákat egymáshoz soroljuk, a hornyokat erősítő betétekkel, pl. erősítő szálakkal és/vagy kosárral látjuk el, majd utószilárduló keverékkel kitöltjük, ezáltal teherviselő bordahálózatot létesítünk, a határoló táblákat és a bordahálózatot pedig teherviselő térhatároló szerkezetté építjük össze.

A lakóház építés terén, s azon belül elsősorban a családi házak és az 1-3 szintes lakóépületek építésénél a tégla, mint építőanyag, hosszú évtizedeken keresztül egyeduralkodó volt. A ma is használatos kisméretű tömör tégla a kézműves építés során előnyösen használható, mert könnyen mozgatható, kis mérete révén könnyen követhetők az egyedi elképzelés szerinti alaprajzok és faltörések. Kellő falvastagsággal a hőtechnikai követelmények is kielégíthetők. Szilárdsága folytán - bizonyos határokon belül - a téglafal kiválóan alkalmas mind teherhordó fal, mind pedig térhatároló fal céljára.

Ismeretesek a vázas épületek is, melyeknél a tégla csupán térkitöltő szerepet kap, míg a teherhordó vázszerkezet, mely a falvázoszlopokon kívül a födémgerendákat is magában foglalja, rendszerint vasbetonból készül.

A tégla építési mód ellen elsősorban a lassúság, a nagy szakmai tudást, pontos munkát követelő élőmunkaigény hozható fel. Az építés színhelyére sok és nehéz anyagot kell szállítani, majd a beépítés helyére továbbítani. Kedvezőtlen az is, hogy az építés ideje az időjárástól függ.

Sok esetben különleges, hőszigetelő vakolatra van szükség.

Külön gondot okoz a vasbeton koszorúk és kiváltók hőszigetelése és elkészítése. Vázas épületeknél fokozottan jelentkezik a hőhíd veszélye.

A gyorsabb építési eljárás iránti igény hozta létre a panelos építési módot. A tömeges lakásépítés ezzel valóban lehetővé vált, de az épületszerkezet tulajdonságai biológiailag kedvezőtlenek, kicsi a falazat páraáteresztő, hőkiegyenlítő és zajcsillapító hatása. Kellemetlen a hő- és hangszigetelési hiányosságok folytán fellépő ún. „panelérzet”. A kapcsolatok idővel elöregednek, a vasbeton korrodál, s az épület eredeti állagának helyreállítása csak körülményesen, drágán, mindamellett pedig tökéletlenül oldható meg.

A panelos építési mód csak magas épületek, sok lakást magában foglaló telepszerű építés esetében gazdaságos, főleg az építési költségen belüli aránytalanul magas gépköltség-hányad miatt.

A panelos építéssel egyidejűleg terjedtek el az építőblokkok, főleg a hagyományos tégláéval megközelítően azonos tömegük és kezelhetőségük folytán. A blokkok általában porózus vagy üreges, égetett agyag, esetleg gipsz vagy beton alapanyagú termékek. Méretüket a kézi beemelés korlátozza, de az egységnyi falfelületre jutó darabszám mégis lényegesen kisebb, mint a hagyományos tégláé.

A POROTON, THERMOTON, YTONG vagy más márkanéven elterjedt építőblokkok a téglánál jobb hőszigetelő tulajdonságúak, üreges vagy porózus voltuk miatt azonban kevésbé alkalmasak vezetékek, kábelok elhelyezésére, vésésük gondos, óvatos munkát kíván. Kéménypillérek, szellőzőkürtök falazásához nem használhatók. A velük való építés lényegében ugyanolyan korszerűtlen, mint a téglaépítés.

Környezetbarát anyagokból hozzák létre a 205 428 lajstromszámú magyar szabadalmi leírásban ismertetett lakóházat. A módszer hiányossága, hogy túl nagy az élőmunka igény, és az építési költségek semmivel sem olcsóbbak, mint a hagyományos lakóház építési eljárásoknál.

Ismeretesek a fa és cement, vagy fa és más szerveő anyag elegyítésével létrehozott anyagok, s az ezekből készített építő blokkok. Ezek egyike a biobeton blokk. A biobeton blokkból falazott épületek vakolást igényelnek, csakúgy, mint a téglafalak.

Hasonló építőblokk készül Durisol néven cement és szálasanyag keverékből, felhasználása is megegyezik a biobeton blokkéval.

Közismert a Betonyp lap vagy ennek hőszigetelt változata. Lényegüket tekintve ezek cementkötésű faforgács lapok. Nyaralók, üdülők építésére kiválóak, lakóház céljára azonban kicsi hőtároló képességükből adódóan nem alkalmazhatók gazdaságosan.

A fatartalmú építőanyagoknál kedvezőtlen az is, hogy fennáll a férgesedés, szuvasodás, gombásodás, penészedés veszélye. Ha viszont ezek elhárítására vegyszereket használnak, maga a vegyszer kelt a lakóban ellenérzést.

További hátránya az ilyen épületeknek, hogy a falazat nedvességtartalmát célszerűen alacsonyan kell tartani, míg a bentlakók komfortérzetéhez jóval nagyobb nedvességtartalom tartozik.

Kísérleteztek könnyűbetonból készített építő elemekkel, pl. polisztirol adalékanyaggal készített falazó idommal is. Egyik változatánál, az IZORAST-nál a könnyűbeton, üreges falazó idomot a helyszínen beton·: nal öntik ki. A könnyűbeton idomok alkalmazásának az szab határt, hogy hagyományosan - tehát tégla módjára - használják őket, holott más, korszerűbb fel használási lehetőségek feltárása és kedvelné tehetné a velük való építést.

Ipari épületek, pl. csarnokok céljára sokféle szendvicsszerkezetű elemből készített falazatot, némelyikük fémkeretbe van illesztve vagy fémvázra van erősítve. Jellemző az ilyen szerkezetekre, hogy a szerkezetben betöltött szerepük szerint többféle anyagból vannak összeépítve az elemek, tehát más-más anyagból készült réteg szolgálja a teherhordás és a hőszigetelés célját.

A különböző anyagú szerkezeti elemek azonban leronthatják egymás előnyös tulajdonságait, pl. a fém alkotórészek és a szálas szigetelő anyagok a nedves2

HU 211 367 Β séggel szemben merőben másként viselkedik, vagy tűzállóságuk - különösen, ha fa is jelen van a szerkezetben - teljesen eltér egymástól.

A fenti ellentmondások különösen szembetűnővé válnak akkor, ha meggondoljuk, hogy jelenleg a szokásos építési gyakorlat szerint teljesen elfogadott az, hogy egy épület falazata és tetőszerkezete egymástól merőben eltérő, sőt idegen anyagú és műszaki megoldású, míg a velük szemben támasztott követelmények hasonlóak.

A találmány célja tehát az ismert szerkezetek hiányosságainak kiküszöbölésével olyan építési eljárás kifejlesztése, melynek segítségével biofizikailag kedvező épületszerkezetek állíthatók elő kevés élőmunkával bárhol, és amelyhez könnyű, olcsón szállítható elemeket lehet energiatakarékosán, iparilag előre gyártani.

Az is célja a találmánynak, hogy az építési eljárással létrehozott épület falazat és tetőszerkezete hasonló anyagokból és módon készülhessen, vagyis maga az eljárás az egész épület mentén egységes lehessen.

A találmányi gondolat alapja az a felismerés, hogy az építés során felhasznált előre gyártott elemeknek emberi erővel könnyen mozgatható, falazó és egyben szigetelő elemeknek kell lenniük, melyek egyúttal egy monolit tartóváz zsalujának a szerepeét is betöltik.

Az is a felismeréshez tartozik, hogy egy épülethez többféle építő elem is felhasználható, ezek pedig az épület külső felületét követve célszerűen egymáshoz hasonlóak lehetnek. Az épület alakja pedig olyan legyen, hogy az építő elemekben az önsúlyból és a totális hasznos teherből lehetőleg csupán nyomófeszültség ébredjen.

A kitűzött célnak megfelelően a találmány szerinti eljárás előre gyártott magasépítmények, pl. lakóházak, csarnokok építésére, - melynek során határoló táblákat előre gyártunk, a határoló táblákat peremeik mentén horonnyal, valamint adott esetben erősítő betéthálóval és/vagy betétszálakkal látjuk el, az erősítő betéthálóval és/vagy a betétszálakat adott esetben a horonyba is belenyújtjuk, továbbá teherviselő alapot és/vagy fogadó szintet hozunk létre, az alapba és/vagy a fogadó szintbe adott esetben fölfelé kinyúló bekötő betéteket horgonyzunk le, ezután arra az előre gyártott határoló táblákat egymáshoz soroljuk, a hornyokat erősítő betétekkel, pl. erősítő szálakkal és/vagy kosárral látjuk el, majd utószilárduló keverékkel kitöltjük, ezáltal teherviselő bordahálózatot létesítünk, a határoló táblákat és a bordahálózatot pedig teherviselő térhatárolő szerkezetté építjük össze - azon alapul, hogy az alapon vagy a fogadó szinten íves és/vagy egyenes és/vagy tört tengelyű rudakat, valamint célszerűen hevedereket és/vagy dúcokat a térhatároló felületszerkezet tervezett alakjához igazodó térbeli formavázzá szerelünk össze, a határoló táblákat a formavázra fektetjük és/vagy függesztjük föl, a formaváz és a határoló táblák közé adott esetben távtartó idomokat iktatunk, a határoló táblák egymással szomszédos hornyaiból a peremek mentén párosával zsalucsatornákat képezünk, a határoló táblákat és a bordahálózatot pedig lényegében héjszerű vagy lemezműszerű, pl. forgástest alakú térhatároló felületszerkezetté egyesítjük.

Az eljárás egy lehetséges módjánál a határoló táblákat egymás mellé és adott esetben fölé soroljuk, a bordahálózatot esésvonal irányú vezérbordákból és lényegében vízszintes koszorúbordákból állítjuk össze, a koszorúbordákból pedig adott esetben szintenként zárt koszorúgerendát hozunk létre.

Adott esetben a formaváz rúdjait a vezérbordákhoz rendeljük hozzá, adott esetben pedig hevederekkel kötjük össze és/vagy ferde dúcokkal támasztjuk ki.

Egy további foganatosítási módnál a formavázra egymáshoz hasonló sokszög alakú, pl. méhsejtszerűen szabályos hatszög alakú határoló táblákat sorolunk.

Egy ugyancsak lehetséges esetben a formaváz rúdjait hajlékony csövekből állítjuk elő, a csövek üregeit adott esetben egymással összeköttetésbe hozzuk, végül pedig a csöveket belső nyomás vagy vákuum alá helyezzük, és ezáltal a formavázat felállítjuk és merevítjük.

A vezérbordák és a koszorúbordák erősítő betéteit a formaváz rúdjaiból és hevedereiből, valamint adott esetben erősítő szálakból és/vagy kosarakból hozzuk létre.

A bordahálózat és a határoló táblák felületszerkezetté egyesítése után a formavázat elbontjuk.

A határoló táblák hornyait párosával zárt, csőszerű zsalucsatomává egyesítjük, ezáltal pedig a határoló táblák peremein belül elhelyezkedő, rejtett vezérbordákat és/vagy koszorúbordákat hozunk létre.

A zsalucsatorna keresztmetszeti területénél nagyobb és ezáltal a határoló táblák felületéből kiemelkedő vezérbordákat és/vagy koszorúbordákat hozunk létre.

A határoló táblákat hőszigetelő tulajdonságú könynyű utószilárduló keverékből, pl. habbetonból vagy polisztirol betonból állítjuk elő.

Az alapra és/vagy a fogadó szintre lényegében függőleges tengelyű kürtőt, pl. kéménycsövet és/vagy közműcsövet állítunk, a kéménycsövet és a közműcsövet adott esetben a közös függőleges tengelyre fűzzük föl, a tengelyt pl. a télhatároló felületszerkezet függőleges szimmetriasíkjában vesszük föl, a bordahálózatot alkotó vezérbordákat pedig adott esetben a kéménycsőre vagy a közműcsőre és/vagy egymásra is rátámasztjuk.

A vezérbordákat a kéménycsőre vagy a közműcsőre és/vagy egymásra záró idom közvetítésével támasztjuk föl.

A bordahálózatot födémgerenda terheinek átadására alkalmas bekötő szerelvénnyel, pl. tartó hüvellyel vagy papuccsal látjuk el.

A határoló táblákat az előre gyártás során külső vakolatréteggel és/vagy belső vakolatréteggel látjuk el. A határoló táblák közé nyílászárókat tartalmazó és/vagy nyílászárók befogadására alkalmas nyíláselemeket is sorolunk.

Az utószilárduló keverék megszilárdulása után a vezérbondák és koszorúbordák külső felületét hőszigetelő réteggel és/vagy vakolatréteggel fedjük le. A térhatároló felületszerkezet külső felületének legalább egy részére adott esetben a hőszigetelő réteg elkészülte után kötő idomok és/vagy a vezérbordákba és a koszorúbordákba bekötött rögzítő idomok közvetítésével burkoló lapokat erősítünk.

A térhatároló felületszerkezet külső felületét tetőfe3

HU 211 367 Β désre alkalmas anyaggal, pl. bitumen zsindellyel és/vagy náddal és/vagy palával legalább részben beborítjuk.

A térhatároló felületszerkezet belső felületét adott esetben simítjuk, végül pedig záró zéteggel látjuk el, pl. festjük, vagy ragasztott vagy szórt tapétával takaijuk.

A találmány szerinti építési eljárás számos előnnyel rendelkezik. Az eljárással készített épületek egységes és azonos módon épülő fal- és tetőszerkezettel bírnak, falazatuk és tetőjük hőszigetelése, páraáteresztő képessége kedvezőbb a hagyományos falazaténál. Jobb a természetes megvilágítás. Az épület természetes, íves alakja folytán jobban simul a környezetbe.

Az építő elemek hulladék felhasználásával is készülhetnek, ezáltal nemcsak gyártási energiát takarítunk meg, hanem a hulladékelhelyezési gondot is enyhítjük.

A falazó idomok segítségével épített falazat hőszigetelő, térkitöltő és teherhordó falazat is egyben, de a falazó idom egyúttal a bordahálózat zsaluja is. Ennek ellenére az idomok kézzel mozgathatók, beépíthetők, bár méreteik a szokványos blokkokénál jóval nagyobbak lehetnek, előre gyárthatók akár az alapanyagok lelőhelyén, akár a telepszerű építkezés helyszínén. A tömeggyártásból is adódóan olcsók. Szállítási, beépítési költségük is csekély.

A találmány szerinti építési eljárást kiviteli példák kapcsán, a mellékelt ábrák alapján ismertetjük részletesebben. Az la. és lb. az eljárás szerint készített épület alapja, a ábra

2a. és 2b. az alapon létesített formaváz építési állapotábra bán, a 3a. és 3b. a záró idom, a ábra

4a. és 4b. a formaváz egy további építési állapota, az ábra

5a. és 5b. a kész formaváz, a ábra

6. ábra a formavázra helyezett határoló táblák, a

7. ábra a határoló tábla az erősítő betétekkel, a 8a. és 8b. a zsalucsatorna, a ábra

9. ábra a határoló táblák metszete, a

10. ábra a kiemelkedő borda metszete, a

11. ábra a kész falazat metszete, a

12a., a nyíláselem változatai, a 13. ábra a formább., váz egy másik kiviteli alakja, a 14a., 14b. 12c., 12d. ábra a kész épület kiviteli alakjai, a ábra

15a.,

15b.,

15c., 15d.

és 15e az épület különféle kiviteli alakjainak elrenábra dezési vázlatai.

Az 1 a. ábrán a találmány szerinti eljárással épített ház 3 alapjának metszetét, míg az lb. ábrán a 3 alap fölülnézetét tüntettük föl építési állapotban. Az la. és lb. ábra szerinti példában a 3 alap a talajra épített köralakú lemezalap, melyből a kör kerülete mentén a majdani bordahálózattal kapcsolatot teremtő 3a bekötő betétek, míg a kör középpontja körüli kisebb átmérőjű koncentrikus körön a közműcső számára beépített 3a bekötő betétek nyúlnak ki fölfelé.

A 3 alap a kör kerülete mentén és a középpontbanátadódó falterheknek és a közműcsőtehemek megfelelő nagyobb igénybevételekhez igazodó megnövelt lemezvastagsággal rendelkezik.

A 2a. és 2b. ábra metszetben és fölülnézetben azt az építési fázist mutatja be, amikor a kész 3 alapra benne a fölfelé kinyúló 3a bekötő betétekkel - a függőleges „t” tengelyre illesztve fölállítottuk a 9 közműcsövet és benne a koaxiális 8 kéménycsövet. A 11 záró idom a 9 közműcsőre van támasztva, míg a 8 kéménycső keresztül nyúlik a 11 záró idomon.

A 2b. ábrán a 7 formaváz egyes elemei, úgymint a 7a rudak, a 7 formavázat merevítő 7b heveder és a 7a rudak egyikét kitámasztó 7c dúc, már el vannak helyezve.

A 3a. és 3b. ábrán a 11 záró idom metszetét és fölülnézetét ábrázoltuk részletesebben. A 11 záró idom a 3. ábrabeli példában lényegében gyűrű, közepén a szintén gyűrűalakú 11c váll van, a két gyűrű alakot pedig a 11b küllők kötik össze, merevítve így a 11 záró idomot. A 11 záró idomból sugárirányban nyúlnak ki a 11a horgony vasak.

Álla horgony vasak teremtik meg az összeköttetést a csatlakozó szerkezeti elemekkel.

A 4a. és 4b. ábrán oldalnézetben és fölülnézetben láthatjuk a lényegében félgömb alakú épület későbbi formavázát alkotó 7a rudakat, A 7a rudak a 3 alaphoz csatlakoznak. A 3 alapra van állítva a 9 közműcső a 8 kémény csővel és a 11 záró idommal.

Látható, hogy a 4. ábrán a 7a rudak követik a tervezett épület külső felületét, tehát ívesek. Elképzelhető olyan eset is, amelynél az íves felülethez egyenes vagy tört tengelyű rudak tartoznának.

Jellemző a 4. ábrabeli példára az is, hogy a 7a rudak az épület bordahálózatának megfelelő alakúak, tehát a 7a rudak tengelyei lényegében követik a tervezett bordahálózat azonos irányú bordáinak tengelyvonalát.

Az 5a. és 5 b. ábrán már elkészült a 3 alapon összeszerelt teljes 7 formaváz a 7a rudakkal, a 7b hevederekkel és a 7c dúcokkal. Látható a 9 közműcső,a 8 kéménycső és a 11 záró idom is.

A 6. ábrán már láthatók a 3 alapon nyugvó, a 7a rudakat tartalmazó 7 formavázra fektetett 4 határoló táblák. A 4 határoló táblák egymáshoz vannak sorolva, s közöttük - a 6. ábra baloldalán metszetben - kialakulnak az 5 zsalucsatornák.

Az 5 zsalucsatomák egyik serege vízszintesen halad az épület felülete mentén, míg másik seregük esésvonal irányú. Ez utóbbiak a 6. ábrabeli példában éppen a 7a rudak vonalát követik, de ez más kiviteli alakoknál nem szükségszerű.

Az 5 zsalucsatornákban a helyszínen alakítjuk ki az esésvonal irányú 6a vezérbordákat és a vízszintes 6b koszorúbordákat. Ha a 6b koszorúbordákat teljesen körbevisszük az épületen, önmagában zárt koszorúgerendát alakíthatunk ki. A 6a vezérbordák és a 6b koszorúbordák együttese adja a bordahálózatot. A 4 határoló táblák a 6a vezérbordák és a 6b koszorúbordák alkotta bordahálózat közötti teret töltik ki.

HU 211 367 B

A bordahálózat az 5 zsalucsatornák kiöntésével jön létre, s ezzel egyidejűleg a bordahálózatot és a 4 határoló táblákat a teherviselő 2 térhatároló felületszerkezetté építjük össze.

A 11 záró idomra a 8 kéménycsövet körülölelő 12 felülvilágító van hozzáerősítve. Az egymáshoz sorolt 4 határoló táblák között 10 nyíláselemek is vannak.

A 7. ábrán a 4 határoló táblák összeépítését szemléltettük. A 4 határoló táblák 4a peremeik mentén egymáshoz illeszkednek. A 4a peremek mentén a 4 határoló táblák a 4b hornyokat tartalmazzák. Az egymáshoz sorolt 4 határoló táblák 4a peremeinek, és ezáltal a 4b hornyoknak az összeillesztésével hozzuk létre az 5 zsalucsatornákat.

Az 5 zsalucsatomákba fűzzük be a 6g erősítő betéteket. A bordahálózat az 5 zsalucsatomák kiöntésével alakul ki.

A 4 határoló táblákat az előre gyártás során elláthatjuk a 4c külső vakolatréteggel és a 4d belső vakolatréteggel.

A 8a. ábra és a 8b. ábra a 4 határoló táblák csatlakozásánál létrehozott 5 zsalucsatoma különböző lehetséges alakjaiból kettőt tüntet föl. Ahhoz, hogy az 5 zsalucsatornába kerülő, a 8a. és 8b. ábrán nem jelzett borda a hőszigetelő tulajdonságú 4 határoló táblához képest nem adjon módot hőhíd kialakulására, a kiöntött 5 zsalucsatomát célszerű lefedni a 6f hőszigetelő réteggel. A 4 határoló táblákat és a 6f hőszigetelő réteget ún. „robbantott” képen mutatjuk be. A 9. ábra a kész falazat teljes metszete. Az egymás mellé sorolt 4 határoló táblák a 4c külső vakolatréteggel és a 4d belső vakolatréteggel rendelkeznek. A 4 határoló táblák közötti 5 zsalucsatornát elláttuk a 6g erősítő betétekkel, majd a 6d utószilárduló keverékkel töltöttük ki.

A 6d utószilárduló keveréket ezután befedtük a 6f hőszigetelő réteggel, azt pedig a 6h vakolatréteggel, így a kész falazat egységes képet mutat, és a hőátadás is egyenletesebb.

A 10. ábra ugyancsak a kész falazat metszete, de olyan kiviteli példát szemléltet, amelynél a 6a vezérborda keresztmetszete nagyobb, mint az 5 zsalucsatornáé, s így a 6a vezérborda a 4 határoló táblák 4e felületéből kiemelkedik. Az 5 zsalucsatoma belsejébe fűzött 6g erősítő betéteken kívül a 6a vezérborda húzott zónájában itt további 6g erősítő betéteket kellett elhelyezni. Végül az 5 zsalucsatomát a 6d utószilárduló keverékkel töltöttük ki.

Meg kell jegyezni, hogy míg totális teherre legtöbbször csak nyomás ébred a bordahálózatban, féloldalas megoszló, pl. szélteherre, vagy közbenső födém által átadott vonalmenti teher hatására a bordahálózatnak húzást is fel kell tudni venni. A geometriai elrendezés és a terhelés intenzitása szabja meg, hogy rejtett, vagy kiemelkedő bordákra van-e mód vagy szükség, és kívül vagy belül kell-e a kiemelkedésnek lenni.

All. ábrán a falazat metszetét a 6a vezérbordán át vettük föl. A 6a vezérborda itt rejtve van, tehát mind a külső, mind pedig a belső oldalról a 4 határoló táblák veszik körül. A 4 határoló táblákra már gyárilag fölvittük a 4c külső vakolatréteget és a 4d belső vakolatréteget. A 6a vezérbordához képest keresztirányban a 6b koszorúbordát építettünk be. A 4 határoló táblákból, a 6a vezérbordákból és a 6b koszorúbordákból egyesített 2 térhatároló felületszerkezetet kívülről a 2d bitumenzsindellyel borítottuk.

A 2d bitumenzsindely a 2c burkoló lapokra is fel van erősítve, melyeket a 2f tartók és a 2g rögzítő idomok útján rögzítettünk a 6b koszorúbordákhoz.

A belső oldalon a 2i födémgerendát és a 2i födémgerenda beerősítésére alkalmas 2h bekötő szerelvényt építettük be a 2 térhatároló felületszerkezetbe. A 2 térhatároló felületszerkezetet végül belülről elláttuk a 2e záró réteggel. A 12. ábrán a 10 nyíláselemek különféle lehetséges alakjait szerepeltetjük.

A találmány szerinti eljárással megvalósuló újabb kiviteli alakot láthatunk a 13. ábrán. Az épület falszerkezete fekvő félhenger alakú. A 7 formaváz 3 alapokon, jelen esetben sávalapokon nyugszik. A 7 formaváz 7a rúdjai, - melyek a tervezett bordahálózat esésvonal irányú, itt fel nem tüntetett 6a vezérbordáinak irányát követik - a gyűrű iránynak megfelelő poligon alakot képeznek.

A 7b koszorúbordák itt is vízszintesek, tehát alkotó irányúak. A 4 határoló táblák a 7 formavázra vannak fektetve és erősítve.

Egy további megjelenési forma szerepel a 14a. és a 14b. ábrán. Az épületek itt gúla és kúp alakúak. A 2 térhatároló felületszerkezetet itt is a 6 bordahálózatból és a 6 bordahálózat 6a vezérbordái és 6b koszorúbordái közé illesztett 4 határoló lapokból építettük össze. A 2 térhatároló felületszerkezet terheit a talajra a 3 alap továbbítja.

A 4 határoló lapok közé a 10 nyíláselemek vannak beillesztve. Az épületek a 12 felülvilágítóval vannak ellátva.

Végül a 15. ábra arra mutat be néhány további példát, hogy a 2 térhatároló felületszerkezetnek milyen előnyös formái állíthatók elő a találmány szerinti eljárással. A bemutatott épület alakokra a szimmetria jellemző, de nem kötelező.

Megemlítjük, de nem ábrázoltuk azt az esetet, amikor a határoló táblák közötti bordahálózat a formavázat nem követi. Ez az eset fordul elő például akkor, ha a határoló táblák méhkasszerűen csatlakoznak egymáshoz, és ezáltal egy csomópontban három táblaperem csatlakozik egymáshoz, míg a formavázat célszerűbb a rudak teljes keresztezésével, tehát négy rúdvég csatlakoztatásával kialakítani.

A találmány szerinti építési eljárással lakóházak, ipari és kereskedelmi pavillonok, csarnokok, szociális létesítmények, kiállító helyek építhetők előnyösen. Összeépítésük vagy egymás mellé telepítésük révén csoportos épületegyüttesek megvalósítására is kiválóan alkalmasak.

SZABADALMI IGÉNYPONTOK

Claims (19)

1. SZABADALMI IGÉNYPONTOK

   1. Eljárás előre gyártott magasépítmények, pl. lakóházak, csarnokok építésére, melynek során határo5

   HU 211 367 Β ló táblákat előre gyártunk, a határoló táblákat peremeik mentén horonnyal, valamint adott esetben erősítő betéthálóval és/vagy betétszálakkal látjuk el, az erősítő betéthálót és/vagy a betétszálakat adott esetben a horonyba is belenyújtjuk, továbbá teherviselő alapot és/vagy fogadó szintet hozunk létre, az alapba és/vagy a fogadó szintbe adott esetben fölfelé kinyúló bekötő betéteket horgonyzunk le, ezután arra az előre gyártott határoló táblákat egymáshoz soroljuk, a hornyokat erősítő betétekkel, pl. erősítő szálakkal és/vagy kosárral látjuk el, majd utószilárduló keverékkel kitöltjük, ezáltal teherviselő bordahálózatot létesítünk, a határoló táblákat és a bordahálózatot pedig teherviselő térhatároló szerkezetté építjük össze, azzal jellemezve, hogy az alapon (3) vagy a fogadó szinten íves és/vagy egyenes és/vagy tört tengelyű rudakat (7a), valamint célszerűen hevedereket (7b) és/vagy dúcokat (7c) a térhatároló felületszerkezet (2) tervezett alakjához igazodó térbeli formavázzá (7) szerelünk össze, a határoló táblákat (4) a formavázra fektetjük és/vagy függesztjük föl, a formaváz (7) és a határoló táblák (4) közé adott esetben távtartó idomokat (7d) iktatunk, a határoló táblák (4) egymással szomszédos hornyaiból (4b) a peremek (4a) mentén párosával zsalucsatornákat (5) képezünk, a határoló táblákat (4) és a bordahálózatot (6) pedig lényegében héjszerű vagy lemezszerű, pl. forgástest alakú térhatároló felületszerkezetté (2) egyesítjük.
2. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás azzal jellemezve, hogy a határoló táblákat (4) egymás mellé és adott esetben fölé soroljuk, a bordahálózatot (6) esésvonal irányú vezérbordákból (6a) és lényegében vízszintes koszorúbordákból (6b) állítjuk össze, a koszorúbordákból (6b) pedig adott esetben szintenként zárt koszorúgerendát (6c) hozunk létre.
3. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti eljárás azzal jellemezve, hogy a formaváz (7) rúdjait (7a) a vezérbordákhoz (6a) rendeljük hozzá, adott esetben pedig hevederekkel (7b) kötjük össze és/vagy ferde dúcokkal (7c) támasztjuk ki.
4. 4. Az 1. igénypont szerinti eljárás azzal jellemezve, hogy a formavázra (7) egymáshoz hasonló sokszög alakú, pl. méhsejtszerűen szabályos hatszög alakú határoló táblákat (4) sorolunk.
5. 5. Az 1-4. igénypontok bármelyike szerinti eljárás azzal jellemezve, hogy a formaváz (7) rúdjait (7a) hajlékony csövekből állítjuk elő, a csövek üregeit adott esetben egymással összeköttetésbe hozzuk, végül pedig a csöveket belső nyomás vagy vákum alá helyezzük, és ezáltal a formavázat (7) felállítjuk és merevítjük.
6. 6. Az 1-3. igénypontok bármelyike szerinti eljárás azzal jellemezve, hogy a vezérbordák (6a) és a koszorúbordák (6b) erősítő betéteit (6g) a formaváz (7) rúdjaiból (7a) és hevedereiből (7b), valamint adott esetben erősítő szálakból és/vagy kosarakból hozzuk létre.
7. 7. Az 1-5. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a a bordahálózat (6) és a határoló táblák (4) térhatároló felületszerkezetté (2) egyesítése után a formavázat (7) elbontjuk.
8. 8. Az 1-7. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a határoló táblák (4) hornyait (4b) párosával zárt, csőszerű zsalucsatomává (5) egyesítjük, ezáltal pedig a határoló táblák (4) peremein (4a) belül elhelyezkedő, rejtett vezérbordákat (6a) és/vagy koszorúbordákat (6b) hozunk létre.
9. 9. Az 1-7. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a zsalucsatoma (5) keresztmetszeti területénél nagyobb és ezáltal a határoló táblák (4) felületéből (4e) kiemelkedő vezérbordákat (6a) és/vagy koszorúbordákat (6b) hozunk létre.
10. 10. Az 1-9. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a határoló táblákat (4) hőszigetelő tulajdonságú könnyű utószilárduló keverékből, pl. habbetonból vagy polisztirol betonból állítjuk elő.
11. 11. Az 1-10. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az alapra (3) és/vagy a fogadó szintre lényegében függőleges tengelyű (t) kürtőt, pl. kéménycsövet (8) és/vagy közműcsövet (9) állítunk, a kéménycsövet (8) és a közműcsövet (9) adott esetben a közös függőleges tengelyre (t) fűzzük föl, a tengelyt (t) pl. a térhatároló felületszerkezet (2) függőleges szimmetriasíkjában vesszük föl, a bordahálózatot (6) alkotó vezérbordákat (6a) pedig adott esetben a kéménycsőre (8) vagy a közműcsőre (9) és/vagy egymásra is rátámasztjuk.
12. 12. Az 1-11. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a vezérbordákat (6a) a kéménycsőre (8) vagy a közműcsőre (9) és/vagy egymásra záró idom (11) közvetítésével támasztjuk föl.
13. 13. Az 1-12. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a bordahálózatot (6) födémgerenda (2i) terheinek átadására alkalmas bekötő szerelvénnyel (2h), pl. tartó hüvellyel vagy papuccsal látjuk el.
14. 14. Az 1-13. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a határoló táblákat (4) az előre gyártás során külső vakolatréteggel (4c) és/vagy belső vakolatréteggel (4d) látjuk el.
15. 15. Az 1-14. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a határoló táblák (4) közé nyílászárókat tartalmazó és/vagy nyílászárók befogadására alkalmas nyíláselemeket (10) is sorolunk.
16. 16. Az 1-15. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az utószilárduló keverék (6d) megszilárdulása után a vezérbordák (6a) és koszorúbordák (6b) külső felületét (6e) hőszigetelő réteggel (6f) és/vagy vakolatréteggel (6h) fedjük le.
17. 17. Az 1-16. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a térhatároló felületszerkezet (2) külső felületének (2a) legalább egy részére adott esetben a hőszigetelő réteg (6f) elkészülte után kötő idomok és/vagy a vezérbordákba (6a) és a koszorúbordákba (6b) bekötött rögzítő idomok (2g) közvetítésével burkoló lapokat (2c) erősítünk.
18. 18. Az 1-17. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a térhatároló felületszerkezet (2) külső felületét (2a) tetőfedésre alkalmas anyag6

    HU 211 367 Β gal, pl. bitumenzsindellyel (2d) és/vagy náddal és/vagy palával legalább részben beborítjuk.
19. 19. Az 1-18. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a térhatároló felületszerkezet (2) belső felületét (2b) adott esetben simítjuk, végül pedig záró réteggel (2e) látjuk el, pl. festjük, vagy ragasztott vagy szórt tapétával takar-