HU211007B - Double vehicle seat - Google Patents

Abstract

A találmány kettős járműülés két, egymás mellett elrendezett és háttámlával rendelkező üléssel, melyek egy vázon vannak elrendezve, és a vázat kétoldali tartók alkotják, melyek egy elülső és egy hátsó, üreges szekrénytartóként kialakított tartóprofillal vagy egy elülső és egy hátsó tartóprofillal rendelkező tartósínnel vannak átfeszítve, ahol a tartóprofilok egy felső oldali, keresztmetszetükben T alakú összekötő horonnyal rendelkeznek, és az ülések egyike csúszócsapágy révén az ülési irányra merőlegesen eltolhatóan van elrendezve, és a csúszócsapágyak mindig a T alakú összekötő horonyban vannak elrendezve. A találmány lényege, hogy a másik ülés rögzítetten van elrendezve, és a T alakú összekötő horonyban (7) egy rugózóan utánengedő rész és egy felvevősín van, amely az ülőlappal (3) van összekötve, és a felvevősín terheletlen ülés esetén a T alakú horony (7) felső falára szorulóan, míg terhelt ülés esetén a rugózóan utánengedő rész összepréselődően, az ülés könnyű eltolását lehetővé tévőén van elrendezve. OQ HU 211 007 A leírás terjedelme: 10 oldal (ezen belül 5 lap ábra)

Description

A találmány kettős járműülés két, egymás mellett elrendezett és háttámlával rendelkező üléssel, melyek egy vázon vannak elrendezve és a vázat kétoldali tartók alkotják, melyek egy elülső és egy hátsó, üreges szekrénytartóként kialakított tartóprofillal vagy egy elülső és hátsó tartóprofilból álló tartósínnel vannak átfeszítve, ahol a tartóprofilok keresztmetszetükben felső oldali T alakú összekötő horonynyal rendelkeznek, és amelynél az ülések egyike az ülési irányra merőlegesen csúszócsapágy révén eltolhatóan van elrendezve, aholis a csúszócsapágyak a T alakú összekötő horonyban vannak elrendezve.

Ilyen kettős járműüléseket különösen autóbuszoknál alkalmaznak, mégpedig olyan módon, hogy a szilárdan rögzített ülés a külső fal mellett, ill. az ablak mellett van, míg az eltolható ülés a folyosó mellett helyezkedik el. A folyosó melletti ülés eltolhatósága azt a célt szolgálja, hogy miután minden utas elfoglalta a helyét a rögzített helyzetű ülés és az eltolható ülés közötti távolság az eltolható ülés eltolásával megnövelhető, és így a folyosó járhatóságának rovására a járműülések kényelmesebbé tehetők. Természetesen a ki- és beszálláshoz az eltolható üléseket mindig vissza kell tolni a rögzített helyzetű ülések melletti helyzetükbe, hogy ezáltal a folyosón a közlekedést ne akadályozzák.

Az eltolható járműülések ilyen - tehát távolságot növelhető - kialakítása igen magas költségeket okoz és ezért csak ún. komfort üléseknél kerülhet alkalmazásra. A komfort ülések viszont szemben a normál ülésekkel igen súlyosak, mert a komfort ülésekhez nemcsak jobb, tehát nehezebb párnázatta van szükség, hanem pl. billenthető háttámlára és lábtámaszra, valamint egyéb kényelmi berendezésekre, melyek mindegyike az ilyen járműülések súlyát nagyon nagy mértékben növelik. Ezt a súlyt azután hirtelen fékezésnél vagy esetleg baleseti ütközésnél a tartószerkezetnek kell felvennie. Figyelembe kell venni azt a tényt is, hogy az előbb említett esetekben, tehát pl. balesetnél a háttámlák közötti tér szolgál az utas számára túlélési térként. Ezért az is cél, hogy az előre eső utast a járműülés háttámlájának hátoldala úgy fogja fel, hogy az ütközési energiát felemészti és a sérülési veszélyt nagymértékben kiküszöböli. Ezt a feladatot tehát a háttámlának kell ellátnia, ugyanakkor feltétel, hogy az ülés váza olyan stabil, hogy magát az ülést még ilyen esetben - tehát ütközéskor is - tartani tudja, és a ráható energiát felfogja. Ez azt jelenti tehát, hogy az oldalirányban eltolható ülés eltolását biztosító hosszágynak olyannak kell lennie, amely az ilyen esetben fellépő erőket is fel tudja venni, a szerkezet meghibásodása nélkül.

Ilyen kettős járműüléseknél vagy a tartóprofilok vannak könyökben hajlítva, hogy a behajlított részre helyezett hosszágy felső oldala kerül a tartóprofil többi részével egy síkba, úgy hogy a ráhelyezett ülések is azonos magassági helyzetűek, vagy egyenes tartóprofilok esetén a rögzített helyzetű ülések alá vannak távtartó darabok helyezve, a beépített hosszágyak okozta magasság különbség kiegyenlítésére. Mindkét intézkedés nagymértékben csökkenti a lábak részére rendelkezésre álló teret és így az ülés kényelmességét.

Mint fent már említettük, a keresztirányban eltolható ülésekhez szükséges hosszágyakra baleset esetén igen nagy keresztirányú erők hatnak. A beépítési magasságtól függően még a növekvő billentési nyomatékot is figyelembe kell venni. Az elmondottakból következik, hogy stabil és drága kivitelti hosszágyakra és szerkezetre van szükség, amely súlyát tekintve is igen hátrányos, mert megnöveli a járműülés ún. holt súlyát. Ehhez járul még az a követelmény, hogy az ilyen hosszágynak zötyögésmentesnek kell lennie, azaz mind terheletlen, mind terhelt állapotban az ülés nem okozhat zajt a gépjárműben. Ezen igények kielégítését mind ez ideig csak igen drága és bonyolult stabil hosszágyakkal tudták megvalósítani.

Az EP-AO 0 263 189 számú leírásból ismeretes egy kettős járműülés, amelynél az ülés alváz profilrudakból van felépítve, melyek egy laposan fekvő derékszögű szekrény tartót alkotnak. A profilrudakkal két, keresztmetszetében C alakú összekötősín van összeerősítve. Egy szerelőlap, amelyen az ülés alváz el van rendezve, horonycsavarokkal van a profilrudak felső oldalán rögzítve. A horonycsavarok az összekötősínekbe eltolhatóan vannak befűzve. Ezáltal az ülés szereléskor egyszerű módon a kívánt helyre tolható és ott rögzíthető. Miután az ülés rögzítve van, már nem lehetséges annak eltolása.

ADE-U 8 631 383 számú leírásból szintén ismeretes egy kettős járműülés, amelynél az egyik ülés rögzítetten, míg a másik eltolhatóan van elrendezve. A járműülés egy tartóvázon van elrendezve, amely lemezből készített szerelőlapként van kialakítva. A szerelőlapon egy sín van elrendezve, amelyen az eltolható ülés elcsúsztatható. A sín ill. annak felső eltolható részei egymás felé néző szemekkel vannak ellátva, amelyek egy - például csőből álló - alsó kerettel szilárd kapcsolatban állnak. Ez az alsó keret tulajdonképpen az ülés alsó kerete. A szemek magasan vannak a keretre helyezve.

Kiindulva a fent említett technikai helyzetből a találmány feladata a bevezetőben említett kettős járműülés oly mértékű továbbfejlesztése, hogy az eltolható ülés egyszerű módon reteszelhető, ill. a reteszelés egyszerű módon oldható, és igy nehéz súlyú, költséges hosszanti csapágyaktól el lehet tekinteni.

A találmány tehát kettős járműülés egymás mellett elrendezett és háttámlával rendelkező üléssel, melyek egy vázon vannak elrendezve, és a vázat kétoldali tartók alkotják, melyek egy elülső és hátsó üreges szekrénytartóként kialakított tartóprofillal vagy elülső és hátsó tartóprofillal rendelkező tartósínnel vannak átfeszítve, ahol a tartóprofilok felső oldali keresztmetszetükben T alakú összekötő horonnyal rendelkeznek, és az ülések egyike csúszócsapágyak révén az ülési irányra merőlegesen eltolhatóan van elrendezve, és a csúszócsapágyak mindig a T alakú összekötő horonyban vannak elrendezve. A találmány lényege, hogy a másik ülés rögzítetten van elrendezve, és a T alakú összekötő horonyban egy rugózóan utánengedő rész és egy felvevő sín van, amely az ülőlappal van összekötve, és a felvevő sín terheletlen ülés esetén a T alakú horony felső falára szorulóan, míg terhelt ülés esetén rugózóan

HU 211 007 Β utánengedő rész összepréselődően, az ülés könnyű eltolását lehetővé tévőén van elrendezve.

A találmány előnyös változatait a leírás és az aligénypontok ismertetik.

A találmány szerinti megoldásnál az eddigiektől eltérően a csúszócsapágyak már nincsenek a tartóprofilon elrendezve, és ezáltal nem jön létre a nagy billenőnyomaték, aminek következtében a csúszócsapágy ill. a hosszcsapágy nehézsúlyú kivitelére már nincs szükség, és a csapágyak közvetlenül a tartóprofilon vannak, azaz a szilárd pontban vannak elrendezve, és így az ülési irányba ható erőknek már csak egy csekély részét kell, hogy a hosszcsapágyak ill. a csúszócsapágyak felvegyék, amelyek az üreges kamrás szekrényprofilként kialakított és így igen stabil tartóprofilra tudnak támaszkodni. Ezáltal ezek a hosszcsapágyak igen könnyű felépítésűek lehetnek, mivel tisztán vezetési feladataik vannak, míg az erőket a hosszágyakat körülvevő tartóprofil veszi fel. Ehhez járul még az az előny, hogy nem kell a tartóprofilokat könyökben meghajlítani vagy nem kell távtartó darabokat alkalmazni. Jelentős előny továbbá, hogy az ilyen szerkezetű kettős járműüléseknél a láb részére rendelkezésre álló tér is megfelelő a kívánt kényelmi fokozathoz. A találmány szerinti megoldás tehát konstrukciós téren jelent előnyöket, de súlymegtakarítást és költségcsökkentést is eredményez.

A találmány szerinti elrendezésnél feltétel, hogy a csapágynak a tartóprofil T alakú összekötő hornyában kell elférnie. Ez egy igen lapos építési módot kíván, amely azonban elfogadható, mert - amint ezt fent is említettük - igen kis keresztirányú erők hatnak a hosszágyra. Ily módon a hosszágyak akár csúszócsapágyként, akár gördülő csapágyként lehetnek kialakítva, ahol ezen csapágyak bázisát közvetlenül a T alakú összekötő hornyok határoló falai alkotják, vagy a T alakú összekötő horonyban elhelyezett ágyazó lapok. A szerkezet zörgésének kiküszöbölésére a horony falak és az ágyazó lapok közé kismértékben rugózó közbetétek vannak behelyezve, amely közbetét egy keresztbe hajlított fém vagy műanyag laprugó lehet vagy egy műanyag elasztomer. Továbbá alkalmazhatók kenőanyaggal, pl. molibdén-szulfiddal töltött labdaszerűen rugózó csúszótárcsák vagy egyéb súrlódást kiküszöbölő megfelelő anyagok.

Az elasztomer vagy a rugózó közbetétek megakadályozzák a terheletlen ülés esetén a hosszágyak zörgését, tekintettel arra, hogy ezek a hosszágyat a T alakú összekötő horony falaira szorítják.

Megállapítható tehát, hogy a találmány szerinti kettős járműülés nagymértékben csökkenti az ülés és szerkezetének holtsúlyát, egyszerű szerelést tesz lehetővé és a hosszágy zörgésmentességét az ülés bármely helyzetében biztosítja. A találmány továbbá az ilyen ülések előállítási költségét is csökkenti.

A találmányt részletesen kiviteli példa kapcsán, a rajzok alapján ismertetjük, ahol az

1. ábra egy járműülés sematikus oldalnézete, a

2. ábra a tartóprofilt szemlélteti behelyezett hosszágygyal, terheletlen állapotban, míg a

3. ábra a 2. ábra szerinti tartóprofil a hosszágy terhelt állapotában, a

4. ábra egy behelyezett gördülőcsapágyat szemléltet laprugóval ellátva, míg az

5. ábra egy utánengedő műanyag betét alkalmazását szemlélteti, a

6. ábra a találmány egy további kiviteli megoldását mutatja, míg a

7. ábra a 6. ábra szerinti kivitel, azonban magassági irányban állított tartóprofil esetén, a

8. ábra egy ferde helyzetbe állított tartóprofilt szemléltet és a

9. ábra a tartóprofil egy további kiviteli megoldását ábrázolja.

Az 1. ábrán 1 tartó látható, amelyre 2 tartóprofilok vannak 8 alátét közbeiktatásával felépítve. A 2 tartóprofilok lapos szekrénytartóbői állnak, melyeket 4, 5 szekrénytartó részek, valamint 6 alsó T alakú összekötő horony, valamint 7 felső T alakú összekötő horony alkot. A 6 alsó T alakú összekötő horonyba kalapácsfejű csavarok vannak bevezetve, amelyek révén a 2 tartóprofil az 1 tartó 8 alátétjére van felcsavarozva. A 7 felső T alakú összekötő horonyba ugyanolyan kalapácsfejű csavarok lehetnek bevezetve, a 17, 18 négyszög keresztmetszetű csövekből alkotott 3 üléslap rögzítésére, valamint a 2-7. ábrákon látható hosszágyak felvételére, amelyekre azután ugyancsak a 3 üléslap van felerősítve. A 3 üléslapon 13 rudak vannak elrendezve 14 háttámla csatlakoztatása céljából.

A 2. ábrán a 2 tartóprofil egy kivitele látható. Ennél enyhén hajlított, kenőanyaggal töltött műanyagból készült 9 csúszódarabok vannak a 7 felső T alakú összekötő horonyba behelyezve. Ezekre a 9 csúszódarabokra 10 felvevő sín támaszkodik, amely 11 csapok révén a 3 üléslappal van összekötve. A 2. ábra az ülést terheletlen állapotban szemlélteti, amikor is a rugózó 9 csúszódarabok a 10 felvevő sínt a 7 T alakú összekötő horony felső falához szorítják. így ezen hosszágy zörgése biztonságosan ki van küszöbölve. A 3. ábra az azonos 2 tartóprofilt terhelt állapotban szemlélteti. Ebben a helyzetben a 9 csúszódarab össze van préselve, amikor is a 10 felvevő sín felső oldala a 7 T alakú összekötő horony felső határoló falától eltávolodik. Ebben a helyzetben a 11 csapok révén a 10 felvevő sínnel összekötött ülés minden nehézség nélkül eltolható,

A 4. ábra a 2. és 3. ábrával azonos ábrázolásban azt szemlélteti, ahogy a 10 felvevő sínnel rögzített 12 tűcsapágy egy 15 laprugóra fekszik fel. Itt is terheletlen állapotban a 15 laprugó a 12 tűcsapágyon keresztül a 10 felvevő sínt a 7 T alakú összekötő horony felső oldalához szorítja, és ily módon a hosszágy, ill. az ülés zörgését kiküszöböli. Terhelt ülés esetén a 15 laprugó összenyomásra kerül és így az ülés eltolása lehetségessé válik. Az 5. ábra hasonló ábrázolásban 16 ágyazó lapot szemléltet, amely 19 elasztomeren nyugszik. Itt a rugalmas 19 elasztomer hatása ugyanolyan, azaz a 7 T alakú összekötő horony felső oldalához szorítja a 10 felvevő sínt az ülés terheletlen állapotában, és ezáltal kiküszöböli a hosszágy zörgését. Terhelt ülés esetén a 19 elasztomer összepréselésre kerül, és így az ülés eltolható.

HU 211 007 Β

A 6. ábra a hosszágy egy változatának kiviteli megoldását szemlélteti, ahol a T alakú összekötő horony belső oldala teljesen ki van bélelve kismértékben rugalmas, utánengedő és kenő tulajdonságú 22 anyaggal, előnyösen műanyaggal. Ez a 22 anyag úgy van kiválasztva, hogy közte és a 7 T alakú összekötő horony határoló falai között kismértékű tapadósúrlódás van. A 21 felvevőprofil 23 menetes furattal van ellátva a 3 üléslap rögzítésére szolgáló rögzítő csavar számára.

A 7. ábra egy azonos 2 tartóprofilt szemléltet, amely azonban 90°-ban elfordítottan van elhelyezve, és így lényegesen nagyobb a terheléskor bekövetkező hajb'tónyomatékkal szembeni szilárdsága.

A 8. ábra azonos 2 tartóprofilt szemléltet, azonban ferde elhelyezéssel.

Végül a 9. ábra egy 24 üreges kamrás profilt szemléltet, amelynél mindkét 6,7 Talakú horony egymás mellett helyezkedik el és a 4,5 szekrénytartó részek felettük vannak elrendezve. Ennél a kivitelnél szintén nagy a hajlítónyomatékkai szembeni szilárdság, ugyanakkor azonban a 21 felvevő profil alacsony elrendezése következtében csökken az a törési igénybevétel, amely a 24 üreges kamrás profilra ható, keresztirányú erőkből származik.

Mindegyik bemutatott megoldásnál a 2 tartóprofil a 6 alsó T alakú összekötő horonyba bevezetett 20 kalapács fejű csavarok révén kerül az 1 tartó 8 alátétjéhez rögzítésre.

SZABADALMI IGÉNYPONTOK

Claims (10)

1. SZABADALMI IGÉNYPONTOK

   1. Kettős járműülés két, egymás mellett elrendezett és háttámlával rendelkező üléssel, melyek egy vázon vannak elrendezve, és a vázat kétoldali tartók alkotják, melyek egy elülső és egy hátsó, üreges szekrénytartóként kialakított tartóprofillal vagy egy elülső és egy hátsó tartóprofillal rendelkező tartósínnel vannak átfeszítve, ahol a tartóprofilok egy felső oldali, keresztmetszetükben T alakú összekötő horonnyal rendelkeznek, és az ülések egyike csúszócsapágy révén az ülési irányra merőlegesen eltolhatóan van elrendezve, és a csúszócsapágyak mindig a T lakú összekötő horonyban vannak illesztve, azzal jellemezve, hogy a másik ülés rögzítetten van elrendezve, és a T alakú összekötő horonyban (7) egy rugózóan utánengedő rész és egy felvevősín (10) van, amely az ülőlappal (3) van összekötve, és a felvevősín (10) terheletlen ülés esetén a T alakú horony (7) felső falára szorulóan, míg terhelt ülés esetén a rugózóan utánengedő rész összepréselődően, az ülés könnyű eltolását lehetővé tévőén van elrendezve.
2. 2. Az 1. igénypont szerinti kettős járműülés, azzal jellemezve, hogy a rugózóan utánengedő rész és a felvevősín (10) között egy gördülő tűcsapágy (12) van.
3. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti kettős járműülés, azzal jellemezve, hogy a rugózóan utánengedő rész keresztben hajlított laprugóként (15) van kialakítva.
4. 4. Az 1. igénypont szerinti kettős járműülés, azzal jellemezve, hogy a rugózóan utánengedő rész és a felvevősín (10) között egy ágyazólap (16) van elrendezve.
5. 5. A 4. igénypont szerinti kettős járműülés, azzal jellemezve, hogy az ágyazólap (16) a rugózóan utánengedő rész és a gördülő tűcsapágy (12) között van.
6. 6. A 4. vagy 5. igénypont szerinti kettős járműülés, azzal jellemezve, hogy a rugózóan utánengedő rész egy műanyag alátét.
7. 7. Az 1-6. igénypontok bármelyike szerinti kettős járműülés, azzal jellemezve, hogy felvevősín (10) alsó oldalán csúszódarabok (9) vannak elrendezve.
8. 8. A 7. igénypont szerinti kettős járműülés, azzal jellemezve, hogy a csúszódarabok, (9) műanyagból vannak.
9. 9. A 8. igénypont szerinti kettős járműülés, azzal jellemezve, hogy a műanyag kenőanyaggal, különösen molibdén-szulfiddal van töltve.
10. 10. A 9. igénypont szerinti kettős járműülés, azzal jellemezve, hogy a csúszódarabok (9) gömbszerűen rugózóan vannak kialakítva.