HU210884B

HU210884B - Distributing board to a telecommunication equipment

Info

Publication number: HU210884B
Application number: HU905088A
Authority: HU
Inventors: Ewald Steiner; Erich Thalhammer
Original assignee: Siemens Ag
Priority date: 1989-08-21
Filing date: 1990-08-21
Publication date: 1995-09-28
Also published as: ES2046621T3; NO903647D0; FI904128A0; PT95043A; RU1814742C; ZA906578B; DE3927573C1; IE903007A1; AR244914A1; UA19774A; AU6116890A; AU636378B2; FI95088B; PT95043B; DE59003676D1; NO903647L; JP2998980B2; NO178129C; DD297285A5; EP0414043B1

Description

A leírás terjedelme: 4 oldal (ezen belül 1 lap ábra)

HU 210 884 B

A találmány tárgya rendezőléc távközlő, különösen távbeszélő-berendezés számára, ahol a hosszanti rendezőléc hosszirányban egymás mellett elhelyezett érintkezőelemekkel rendelkezik, amelyek páronként a rendezőléc hosszában egymással szemben elhelyezett bejövő és kimenő vezetékekhez kapcsolódnak.

Ilyen jellegű rendezőléc például a DE 3509523 Al nyilvánosságrahozatali iratból vált ismertté. Ennél a megoldásnál az érintkezőelemek érintkezőhelyekkel rendelkeznek a védődugaszok és a leválasztó vagy vizsgálódugaszok számára. Az érintkezőelemek egy vagy két részesek lehetnek. A kétrészes kivitel érintkezőrugókkal rendelkezik, amelyek rugalmasan szétválaszthatóan fekszenek egymáson. Az érintkezőhelyek és a vágókapcsok is hozzáférhetők a kezelőhely felől. A vágókapcsok a gyakran módosítandó kimenő rendezővezetékek számára olyan magasan helyezkednek el a rendezőléc hátoldala fölött, hogy túlnyúlnak a bedugott védődugaszon. Az érintkezőelemek ezért lényegében a dugaszirányban helyezkednek el. Az érintkezőelemek lényegében a szükséges irányú hajlítással illeszkednek és a rendezőléc két házeleme között vezetve kerülnek rögzítésre. Ennek során a leválasztó érintkezőhelyek körülbelül fél magasságban helyezkednek el a védődugaszok érintkezőhelyei és a rendezővezetékek vágókapcsai között. Hátrányos ennél a megoldásnál, hogy az érintkezőelemek bonyolult körvonallal rendelkeznek és a sok hajlítás csak költséges hajlító szerszámmal alakítható ki. További hátrányt jelent ennél a megoldásnál, hogy az érintkezőelem anyagának jellemzőitől (keménység, vastagság, stb.) függően a hajlítási szögek jelentősen eltérhetnek az előírt értéktől.

A találmány feladata az ismert megoldás hátrányainak kiküszöbölése mellett a rendezőléc méreteinek csökkentése és gyártás leegyszerűsítése, valamint egy többcélú rendezőléc kialakítása.

A találmány alapját képező felismerés szerint a rendezőléc méretei lecsökkenthetők, ha a csatlakozási helyek a rendezőléc tengelyvonalára merőleges irányban helyezkednek el, és a gyártás is lényegesen leegyszerűsödik, ha az érintkező lemezek kevesebb hajlítási éllel rendelkeznek. A rendezőléc házának megfelelő kialakítása lehetővé teszi különböző típusú érintkező lemezek alkalmazását.

A kitűzött feladatot a találmány szerint olyan rendezőléc kialakításával oldjuk meg, amelynél az érintkezőelemek a kezelési oldallal ellentétes-hátoldalon alapszakaszokkal rendelkeznek, amelyek összekötik egymással a vágókapcsokat és a dugaszérintkezőket; az alapszakaszok ugyanezen magasságban a hátoldal felett ehhez függőlegesen állítva helyezkednek el; a dugaszérintkezők és vágókapcsok az alapszakaszokból kinyúlnak a kezelési oldal irányába, és az érintkezőelemeket lényegében a rendezőléc egy házának kezelési oldali előlapja veszi fel és tartja. Mivel az érintkezőelemek anyagsíkjai mind a kezelési irányban húzódnak, az érintkezőelemek alapformái lényegében egy kivágólyukasztó eljárással előállíthatók. Az érintkezőelemek alapja a hosszirányhoz képest keresztben helyezkedik el. A vágókapcsok az alapnak a hosszirányba való egyszerű lehajtásával jönnek létre. A leválasztó érintkezők rugós szárai is azonos módon lehajlíthatók, így két, kellően rugalmas érintkezőrugó alakul ki. Mivel a rugós szárak az alap felől hatásosak, magasságuk csekély maradhat.

A védődugaszok érintkezőhelyei a közelben, a ritkán változtatandó vezetékek vágókapcsainál helyezkednek el. A vizsgáló ill. leválasztó dugaszok rugós érintkezői a védődugaszok érintkezőhelyei és a kimenő rendezővezetékek vágókapcsai között helyezkednek el. Ezért a védődugasz kellő távolságban tartható a rendezővezetékek vágókapcsaitól, így nem akadályozza a csatlakoztatást. Ennek következtében a rendezővezetékek vágókapcsai megfelelően alacsonyan helyezhetők el, így jelentősen csökken a rendezőléc építési magassága. Az érintkezőelemek egyetlen házrészben való rögzítésével az érintkezőelemek lényegesen egyszerűbben szerelhetők. Az érintkezőelemeket a hátoldal felől csupán be kell tolni a kezelési oldal felőli megfelelő befogadókamrákba. A ház fedélszerű hátlapja csak lezáró funkcióval rendelkezik.

A találmány szerinti rendezőléc egyik továbbfejlesztett változatánál a védődugasz lényegében a ritkán módosítandó, például egy kapcsolóberendezéshez kimenő vezetékek vágókapcsai felett van elhelyezve és oldalirányban túlnyúlik a rendezőléc hosszanti oldalán. Ennél a változatnál a védődugasz nem csak a ritkán igényelt vágókapcsokat, hanem a megfelelő kábelerek számára hozzátartozó huzalozási teret is lefedi. Ezzel elegendő hely alakul ki a rendezővezetékek csatlakoztatására, ill. vizsgálódugasz csatlakoztatására a védődugasz mellett.

A találmánynak egy további előnyös kialakításánál a vizsgálódugasz lefedi a gyakran módosítandó, például az előfizetőktől bejövő vezetékek vágókapcsait. Ilyenkor a vizsgálódugasz teljes szélességében támaszkodhat a rendezőlécre, így a dugasz-érintkezőhelyek kevésbé terhelődnek.

Az alábbiakban a találmánynak az ábrákon szemléltetett kiviteli példa szerinti részletes ismertetése következik, ahol az

1. ábra egy rendezőléc felülnézetét mutatja csatlakoztatott vezetékekkel, a

2. ábra a rendezőléc nagyított metszetét szemlélteti az 1. ábra II-Π vonala mentén, a

3. ábra a 2. ábra szerinti rendezőléc érintkezőhelyeinek felülnézetét adja meg, míg a

4. ábra a 2. ábra szerinti rendezőléc részmetszete módosított érintkezőhelyekkel.

Az 1. ábra szerint az 1 rendezőléc 2 vágókapcsokkal rendelkezik, amelyek az 1 rendezőléc egyik kezelési oldalán a két hosszabbik oldal mentén helyezkednek el. A 2 vágókapcsokra például előfizetőktől rendezhető 3 bejövő vezetékek és például egy kapcsolóberendezéshez vezető 4 kimenő vezetékek csatlakoznak. A 3 bejövő vezeték számára kialakított 2 vágókapocs és a vele szemben lévő 4 kimenő vezeték számára kialakított 2 vágókapocs az egy darabból álló 5 érintkezőelem részeit képezi. Ez az 5 érintkezőelem a 13 védődugasz

HU 210 884 B és 14 vizsgálódugasz (2. ábra) 1 rendezőlécének házában 6,7 dugasznyílásokon keresztül hozzáférhető.

A 2. és 4. ábrák szerint a ház egy kezelőoldali 8 elülső részből és egy fedélszerű 9 hátsó részből áll. A 8 elülső rész a 9 hátsó rész felé nyitott befogadókamrákkal van ellátva az 5 érintkezőelemek számára. Ezek egyszerű bedugással behelyezhetők a 9 hátsó rész felől a 8 elülső részbe, és ott teljesen bedugaszolva helyes pozícióban maradnak. Az 5 érintkezőelemek állva, merőlegesen helyezkednek el a 9 hátsó részre, amely össze van kapcsolva a 8 elülső résszel. A 2 vágókapcsok között az 5 érintkeződéinek a 9 hátsó rész mentén 10 alapszakasszal rendelkeznek, amely összeköti egymással a 2 vágókapcsokat. A 2 vágőkapcsok 90°-os hajlítással párhuzamosan állnak az 1 rendezőléc hosszirányához. A 10 alapszakaszból járulékosan a 2 vágókapcsokhoz szabadon kivágott villaszerű dugasz 11 és 12 érintkezők állnak ki a 13 védődugaszok és a 14 vizsgálódugaszok számára. A dugasz 11 és 12 érintkezők az 1 rendezőléc hosszirányára keresztben, a 10 alapszakasszal párhuzamosan állnak. Ezek könyökben meghajlítva a 2 vágókapcsok közepével egyvonalba esnek. Ez megkönnyíti a dugaszoknak a 2 vágókapcsokhoz rendelését. A dugasz 11 érintkezők kábeldugasz csatlakoztatására is alkalmasak.

A 13 védődugasz 15 dugasznyelvekkel van ellátva, amelyek a dugasz 11 érintkezők rugós szárai közé vannak dugaszolva. A 15 dugasznyelvek nem központosán helyezkednek el a 13 védődugaszon. A 13 védődugasz lefedi a 4 kimenő vezetékek 2 vágókapcsait és hosszirányban a 4 kimenő vezetékek huzalozási terének szélességével túlnyúlik az 1 csatlakozólécen. A 14 vizsgálódugasz szintén 16 dugasznyelvekkel van ellátva, amelyek a dugasz 12 érintkező rugós szárai közé vannak dugaszolva. A 16 dugasznyelvek szintén nem központosán, hanem a 13 védődugasz felé eltolva helyezkednek el. Ezáltal lehetséges a 11 és 12 érintkezők egymáshoz igen közeli elhelyezése, és így az 1 rendezőléc teljes szélessége igen kicsi lehet. A 13 védődugasz és a 14 vizsgálódugasz egymásnak háttal, egymáshoz igen szorosan van elhelyezve. A 14 vizsgálódugasz például lefedi az előfizetőktől bejövő 3 vezetékekhez tartozó 2 vágókapcsokat. Ezek rendezővezetékekként lehetnek kialakítva, amelyek a rendező más területéhez vezetnek. Mivel a vonalvizsgálatok és a huzalozási módosítások egyidejűleg nem végezhetők, a 14 vizsgálódugaszok a kapcsolóhuzalok csatlakoztatásakor kihúzhatok.

A 4. ábra szerint a dugasz 12 érintkezőket (2. ábra) 17 leválasztó érintkezők helyettesítik, amelyeket a 14 vizsgálódugasz 16 dugasznyelvei választanak szét. A14 vizsgálódugasz 16 dugasznyelvei helyett egy leválasztó dugasz dugasznyelvei is betolhatok a 17 leválasztó érintkezők közé, a kapcsolat megszakítása céljából. Kihúzott dugaszok esetén a 17 leválasztó érintkezők zárva vannak. A19 és 20 érintkezőelemek két részből állnak és kihúzott dugasz esetén a 17 leválasztó érintkezőn keresztül vannak egymással összekötve. A 17 leválasztó érintkezők két; az 1 rendezőléc hosszirányában hajlított 18 rugós szárral rendelkeznek, amelyek közel párhuzamosan állnak a 2 vágókapcsokkal. A 18 rugós szárak úgy vannak kialakítva, hogy ugyanabba a házba helyezhetők el, mint a 14 vizsgálódugasz 12 érintkezői.

Claims

SZABADALMI IGÉNYPONTOK

1. Rendezőléc távközlő, különösen távbeszélő berendezéshez, ahol a hosszúkás, egyenes hasáb alakú rendezőlécnek (1) a bejövő és kimenő vezetékek (3 és 4) számára kialakított, páronként a rendezőléc (1) hosszanti oldalai mentén egymással szemben elhelyezett vágókapcsokkal (2), védődugaszok (13) számára kialakított dugasz érintkezőkkel (11) és vizsgálódugaszok (14) számára kialakított dugasz érintkezőkkel (12) vagy leválasztó dugaszok számára kialakított leválasztó érintkezőkkel (17) ellátott, hosszirányban egy^:más mellé sorolt érintkezőelemei (5, 19, 20) vannak, ahol a vágókapcsok (2) és dugasz érintkezők (11, 12), illetve a leválasztó érintkezők (17) a rendezőléc (1) kezelési oldala felől hozzáférhetők és a kezelési oldal felülnézetében egymás mellett helyezkednek el, és ahol a vágókapcsok (2) síkjai a rendezőléc (1) hosszanti oldalaival párhuzamosan fekszenek, azzal jellemezve, hogy az érintkezőelemek (5, 19, 20) a kezelési oldallal ellentétes hátoldalon alapszakaszokkal (10) rendelkeznek, amelyek összekötik egymással a vágókapcsokat (2) és a dugasz érintkezőket (11, 12), illetve a leválasztó érintkezőket (17), az alapszakaszok (10) azonos magasságban a hátoldal felett, annak síkjára merőlegesen helyezkednek el, a dugasz érintkezők (12) és a leválasztó érintkezők (17) és a vágókapcsok (2) az alapszakaszokból (10) a kezelési oldal irányába nyúlnak ki, és az érintkezőelemeket (5, 19, 20) lényegében a rendezőléc (1) házának kezelési oldali elülső része (8) veszi fel és tartja.
2. Az 1. igénypont szerinti rendezőléc, azzal jellemezve, hogy a védődugasz (13) lényegében a ritkán módosítandó, például egy kapcsolóberendezéshez kimenő vezetékek (4) vágókapcsai (2) felett van elhelyezve és oldalirányban túlnyúlik a rendezőléc (1) hosszanti oldalán.
3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti rendezőléc, azzal jellemezve, hogy a vizsgálódugasz (14) lefedi a gyakran módosítandó, például az előfizetőktől bejövő vezetékek (3) vágókapcsait (2).