HU209079B - Linear drive of penumatic operation for automatic spot-welders - Google Patents

Description

A találmány tárgya pneumatikus működtetésű lineáris hajtás ponthegesztő automatákhoz, amelyben egy hengeren belül több tandemelrendezésű, dugattyúrúdon megvezetett dugattyú van elhelyezve, ahol a henger egyik végét hengerfenék záija le, és a henger másik végtartományában a dugattyúrúd által átjárt vezetőgyűrű van elhelyezve, és két szomszédos dugattyú között a dugattyúrudat átvezető közbenső hengerfenék van szilárdan a hengerhez rögzítetten elrendezve úgy, hogy a henger legalább három nyomástérre van felosztva, nevezetesen a hengerfenék és az azzal szomszédos első dugattyú között kialakított első nyomástérre, az első dugattyú és az azzal szomszédos közbenső hengerfenék között kialakított második nyomástérre és a második dugattyú és a közbenső hengerfenék között kialakított harmadik nyomástérre; továbbá a dugattyúrúdnak a dugattyúk közötti szakaszán olyan axiális csatornája van, amelynek hengerfenék felé eső végénél visszacsapószelep van elrendezve és a csatorna a visszacsapószelepen át az első nyomástérbe torkollik és sugárirányú csatornákon keresztül az első nyomástérrel és a harmadik nyomástérrel áll összeköttetésben, és a hengernek két levegőbevezető csatlakozása van, melyek közül az első levegőbevezető csatlakozás az első nyomástérbe torkollik és a harmadik nyomástérrel áll öszszeköttetésben, míg a második levegőbevezető csatlakozás fojtószelepen át a második nyomástérbe van vezetve; továbbá az első dugattyú a dugattyúrúd lecsökkentett átmérőjű végrészén tengelyirányban mozgathatóan van elrendezve és hengerfenéken felfekvő véghelyzetében a dugattyúrúd axiális csatornáját az első nyomástérrel összekötő sugárirányú csatornákat lezáró helyzetű.

A fenti jellemzőkkel rendelkező pneumatikus működtetésű lineáris hajtást ismertet a DE 3 542 069 Al számú szabadalmi leírás. Ennek az ismert berendezésnek az a feladata, hogy a hegesztés során az elektródának a munkadarabon történő felütközésekor keletkező zajt az elektróda mozgásának lefékezése útján csökkentse úgy, hogy a mozgáskésleltetés következtében létrejövő időveszteség a technológiai folyamatban elhanyagolhatóan kicsi maradjon.

Ezt a feladatot az ismert berendezés úgy oldja meg, hogy a második nyomástérben a dugattyúrúd lecsökkent átmérőjű szakaszán elhelyezett dugattyú az első és a második nyomástérben fennálló nyomáskülönbség függvényében tengelyirányban eltolhatóan van kiképezve egy első és egy második helyzet között, ahol az első helyzetben a szelepet megkerülő, a csatorna és a második nyomástér között húzódó összekötővezetéket zár le, míg a második helyzetben ezt az összekötővezetéket nyitja meg, és az említett második helyzetben a dugattyúrúdon kiképzett vállon fekszik fel.

A kitűzött feladat egy ilyen dugattyú-henger elrendezéssel ugyan megoldható, azonban - különösen a szabadalmi leírásban példaként bemutatott és ismertetett kiviteli alak - azzal a hátránnyal jár, hogy felépítése rendkívül bonyolult és ezért előállítása is összemérhetetlenül drága. További hátrányt jelent, hogy a henger oldalán elhelyezkedő fojtószerkezet a hegesztőelektróda lineáris hajtása számára szükséges térfogatot erősen megnöveli. Ez hátrányosan befolyásolja a hegesztőautomaták alkalmazási lehetőségeit, mert a hegesztőfogó az azt működtető hajtással együtt szűk tereken, nyílásokon nem vezethető át.

Működésbeli hátrányt jelent, hogy a dugattyúrúd vékonyabb végrészén tengelyirányban mozgathatóan rögzített dugattyú kiindulási helyzetének elérésére, amikor is az első nyomásteret a dugattyúrúd axiális csatornájával összekötő sugárirányú összekötőcsatornákat lezárja, teljes mértékben az első és a második nyomástérben fennálló nyomásérték különbségétől függ. Ha ez a nyomáskülönbség egyszer nem elegendő ahhoz, hogy a dugattyút visszatolja a hengerfenék oldali véghelyzetébe, úgy a következő munkaütem kezdetekor mindkét dugattyú egyidejűleg fog elmozdulni és a célzott csillapító hatás elmarad.

A találmánnyal célunk olyan pneumatikus működtetésű lineáris hajtás kidolgozása ponthegesztő automatákhoz, amely az ismert lineáris hajtások felsorolt hiányosságait teljes mértékben kiküszöböli, amellett öntött alkatrészek használata nélkül egyszerű felépítéssel megbízható működést érjünk el.

A kitűzött feladat megoldása során tehát olyan, ponthegesztő automatáknál alkalmazható pneumatikus működtetésű lineáris hajtást vettünk alapul, amelyben egy hengeren belül több tandemelrendezésű, dugattyúrúdon megvezetett dugattyú van elhelyezve, ahol a henger egyik végét hengerfenék zárja le, és a henger másik végtartományában a dugattyúrúd által átjárt vezetőgyűrű van elhelyezve, és két szomszédos dugattyú között a dugattyúrudat átvezető közbenső hengerfenék van szilárdan a hengerhez rögzítetten elrendezve úgy, hogy a henger legalább három nyomástérre van felosztva, nevezetesen a hengerfenék és az azzal szomszédos első dugattyú között kialakított első nyomástérre, az első dugattyú és az azzal szomszédos közbenső hengerfenék között kialakított második nyomástérre és a második dugattyú és a közbenső hengerfenék között kialakított harmadik nyomástérre; továbbá a dugattyúrúdnak a dugattyú közötti szakaszán olyan axiális csatornája van, amelynek hengerfenék felé eső végénél visszacsapószelep van elrendezve és a csatorna a viszszacsapószelepen át az első nyomástérbe torkollik és sugárirányú csatornákon keresztül az első nyomástérrel és a harmadik nyomástérrel áll összeköttetésben, és a hengernek két levegőbevezető csatlakozása van, melyek közül az első levegőbevezető csatlakozás az első nyomástérbe torkollik és a harmadik nyomástérrel áll összeköttetésben, míg a második levegőbevezető csatlakozás fojtószelepen át a második nyomástérbe van vezetve; továbbá az első dugattyú a dugattyúrúd lecsökkenteti átmérőjű végrészén tengelyirányban mozgathatóan van elrendezve és hengerfenéken felfekvő véghelyzetében a dugattyúrúd axiális csatornáját az első nyomástérrel összekötő sugárirányú csatornákat lezáró helyzetű. Ezt a találmány értelmében úgy fejlesztettük tovább, hogy a dugattyúrúd dugattyúk közötti szakaszának átmérőjénél kisebb átmérőjű végrészén spirálrugó van a dugattyúrúdra ráhúzva, amely egyik

HU 209 079 Β végével az első dugattyú hátoldalán, másik végével a dugattyúrúd végrészét határoló vállon támaszkodik fel előfeszítetten, ahol a dugattyú hengerfenék oldali véghelyzetét a dugattyúrúd végrészén a dugattyúrúd tengelyével párhuzamosan húzódó csatornát tartalmazó fejescsavarként kiképzett visszacsapószelep ház határozza meg és a dugattyú hengerfenékkel ellentétes oldali véghelyzetét a teljesen összenyomott helyzetű spirálrugó határozza meg; továbbá legalább az első közbenső hengerfenék annak külső kerülete mentén kiképzett gyűrűcsatomával rendelkezik, amely egyrészt közvetlenül a második levegőbevezető csatlakozással, másrészt a fojtószelepet tartalmazó összekötőcsatomán át, a második nyomástérrel áll összeköttetésben; továbbá hogy legalább az első közbenső hengerfenék külső kerülete tartományában legalább megközelítően tengelyirányban húzódó tolattyúhengert tartalmaz, amely egyrészt a második nyomástérrel, másrészt a harmadik nyomástérrel van összenyitva és amelyben a második nyomástérben és a harmadik nyomástérben fennálló nyomásviszonyok függvényében tengelyirányban mozgatható légtelenítő tolattyú van elrendezve, amely a közbenső hengerfenékben húzódó, a második nyomásteret a gyűrűcsatomával összekötő és a tolattyúhengert keresztező légtelenítő csatorna nyílását zárja le.

Azáltal, hogy a dugattyúrúd kisebb átmérőjű végrészén a dugattyúrúdra koaxiálisán olyan spirálrugót húztunk, amely egyrészt a dugattyúrúd nagyobb átmérőjű szakaszának és kisebb átmérőjű végrészének határán kiképzett vállon, másrészt a kisebb átmérőjű végrészen tengelyirányban mozgathatóan felhelyezett dugattyú hátoldalán támaszkodik fel előfeszítetten, biztosítottuk, hogy a dugattyú kiindulási helyzetében a dugattyúrúd axiális csatornáját az első nyomástérrel öszszekötő sugárirányú összekötőcsatomákat a munkaütem kezdetén minden esetben lezárva tartja.

Azáltal, hogy az a szerkezeti egység, amely gondoskodik a munkaütem során a második nyomástér légtelenítéséről, teljes egészében a közbenső hengerfenékben van kiképezve, illetve elhelyezve, a lineáris hajtás lényegesen kisebb térfogatúvá válik úgy, hogy egy ilyen lineáris hajtással ellátott hegesztőfogó sokkal szélesebb körben alkalmazható.

A légtelenítés útjába iktatott zárószerv olyan hengeres tolattyúként való kiképzése, amelyet a második és a harmadik nyomástérben fennálló nyomásértékek különbségével vezérlünk, lényeges egyszerűsödést jelent az ismert dugattyú-henger elrendezésnél golyósszelepként kialakított zárószervhez képest.

A találmány értelmében előnyös, ha a dugattyúrúd végrészén elrendezett visszacsapószelep olyan membrános szelepként van kialakítva, amelynek membránja a henger hossztengelyére merőlegesen a henger hossztengelyével párhuzamosan húzódó csatornát tartalmazó és fejescsavarként kiképzett szelepüléken fekszik fel. Ez lehetővé teszi, hogy a visszacsapószelep számára szükséges tengelyirányú hosszméretet a lehető legkisebb értéken tartsuk.

A találmányt az alábbiakban a mellékelt rajz segítségével ismertetjük részletesebben, amelyen a javasolt lineáris hajtás példakénti kiviteli alakját tüntettük fel. A rajzon az

1. ábra a találmány szerinti lineáris hajtás egy lehetséges kiviteli alakjának hosszmetszete nyugalmi alakjának hosszmetszete nyugalmi helyzetben, teljesen hátrahúzott dugattyúrúddal.

A találmány szerinti lineáris hajtás csupán előnyös példaként ábrázolt kiviteli alakja lényegében olyan 1 hengerköpenyből áll, amely több 2, 3 szegmensből összeállított futópersellyel van kibélelve. A fútóperselyben 4 dugattyúrúd van tengelyirányban mozgathatóan elrendezve, amelyen két, tandemelrendezésben megvezetett 5, 6 dugattyú van felerősítve.

A hengert egyik végén szilárd 7 henger-fenék zárja le. Az 5, 6 dugattyúk között 8 közbenső hengerfenék van kialakítva, amelyen a 4 dugattyúnak az 5, 6 dugattyúk között elnyúló 4a szakasza van keresztülvezetve. A 8 közbenső hengerfeneket a futópersely 2, 3 szegmensei tartják a hengerhez viszonyítva rögzített helyzetben. A 7 hengerfenékkel ellentétes végén a hengerben a 4 dugattyúrúd által átjárt 9 vezetőgyűrű van elrendezve, amely belső oldalával a fútópersely külső 3 szegmensén fekszik fel és kívülről 10 rugós biztosítógyűrű tartja, amely az 1 hengerköpeny belső 11 körhomyában ül. A henger belső keresztmetszete sokszögű, úgy hogy a 4 dugattyúrúd valamint a 9 vezetőgyűrű között a rajzon nem látható tengelyirányú légtelenítő csatornák vannak kialakítva.

A henger három nyomástérre van felosztva, nevezetesen egy első, a 7 hengerfenék és az első 5 dugattyú között elhelyezkedő első 12 nyomástérre, egy az első 5 dugattyú és a 8 közbenső hengerfenék között elhelyezkedő második 13 nyomástérre valamint egy a második 6 dugattyú és a 8 közbenső hengerfenék között elhelyezkedő 14 nyomástérre.

A 7 hengerfenéken első 15 levegőbevezető csatlakozás van kiképezve, amely közvetlenül az első 12 nyomástérrel áll összeköttetésben. Második 16 levegőbevezető csatlakozás a 8 közbenső hengerfenék tartományában van kialakítva. A második 16 levegőbevezető csatlakozás a 8 közbenső hengerfeneket megkerülő 17 gyűrűcsatomán át a második 13 nyomástérrel van összekötve, míg a 17 gyűrűcsatomától a második 13 nyomástérbe vezető 18 összekötő csatornába 19 fojtószelep van beépítve.

A 4 dugattyúrúdnak az 5, 6 dugattyú közötti 4a szakaszán tengelyirányú 20 csatornája van. Ennek a 20 csatornának a 7 hengerfenék oldali kimenete az első 12 nyomástérbe torkollik. A 20 csatornánál túlnyomás esetén az első 12 nyomástérben záró 21 visszacsapószelep van a 7 hengerfenékkel párhuzamosan húzódó 21a membránnal mint zárótesttel elrendezve. Szelepülékként a 4 dugattyúrúd 4b végrészébe koaxiálisán becsavarozott, tengellyel párhuzamos 21c csatornát magában rejtő 21b fejescsavar szolgál, amely a 4 dugattyúrúd 4b végrészén oldalirányban túlnyúlik.

HU 209 079 Β

A 7 hengerfenéknek belső oldalán központos kimarása van, amely az első 12 nyomástér részét alkotja és amelybe a 4 dugattyúrúd 4b végszakasza a 21 visszacsapószeleppel együtt a lineáris hajtás nyugalmi helyzetében, teljesen hátrahúzott 4 dugattyúrúd esetén benyúlik.

A 4 dugattyúrúd 4b végszakaszának az 5, 6 dugattyúk között húzódó 4a szakaszhoz képest kisebb az átmérője, ahol a két átmérő közötti átmenet 22 vállat képez. A 4 dugattyúrúd 4b végszakaszán az első 5 dugattyú tengelyirányban mozgathatóan van felerősítve, és az 5 dugattyú és a 22 váll között 23 spirálrugó van előfeszítetten a 4 dugattyúrúd 4a szakaszára felhúzva. A 23 spirálrugó az első 5 dugattyút a lineáris hajtás nyugalmi helyzetében teljesen hátrahúzott 4 dugattyúrúdnál a 7 hengerfenéknek nyomja, míg a második 6 dugattyú ilyen esetben a 8 közbenső hengerfenéken fekszik fel.

A 21 visszacsapószelep alatt a 4 dugattyúrúd tengelyirányú 20 csatornájából sugárirányú 24 csatornák indulnak ki, amelyek a lineáris hajtás nyugalmi helyzetében az első 5 dugattyú által le vannak zárva. Ha az első 5 dugattyú a 23 spirálrugó ereje ellenében lemozdul, akkor ezek a sugárirányú 24 csatornák szabaddá válnak és az első 12 nyomástérbe torkollanak.

A tengelyirányú 20 csatorna másik végén ugyancsak sugárirányú 25 csatornák vannak kiképezve, amelyek teljesen hátrahúzott 4 dugattyúrúdnál a 8 közbenső hengerfenék tartományába esnek és ezért a 8 közbenső hengerfenék lezárja ezeket. Ha a 4 dugattyúrúd kis mértékben kimozdul, akkor a 25 csatornák szabaddá válnak és a harmadik 14 nyomástérrel nyílnak öszsze.

A 8 közbenső hengerfenék külső tartományában a henger hossztengelyével párhuzamosan húzódó 26 csatornát tartalmaz, amely egyrészt a második 13 nyomástérrel másrészt a harmadik 14 nyomástérrel áll összeköttetésben. A 26 csatornában a második 13 nyomástérben és a harmadik 14 nyomástérben fennálló nyomáskülönbség függvényében tengelyirányban elmozduló 27 légtelenítő tolattyú van elrendezve. A 27 légtelenítő tolattyú a második 13 nyomásteret a 17 gyűrücsatomával összekötő, a 26 csatornát keresztező 28 légtelenítő csatorna lezárására szolgál. A 27 légtelenítő tolattyú tengelyirányban a harmadik 14 nyomástér felé néző homlokoldalához illesztett 29 távtartócsapon át a 26 csatorna tengelyirányú folytatásában ugyancsak tengelyirányban mozgathatóan ebendezett 30 dugatytyúval áll összeköttetésben.

A nyugalmi helyzetet alapul véve, ahol az első 5 dugattyú a 7 hengerfenéken fekszik fel, a találmány szerinti pneumatikus működtetésű lineáris hajtás az alábbiak szerint működik:

Az első 12 nyomásteret a 15 levegőbevezető csatlakozáson keresztül sűrített levegővel töltjük fel. A sűrített levegő az elején csupán az első 5 dugattyúra és a 21 visszacsapó szelepre hat, mely utóbbi a sűrített levegő nyomása hatására zárt helyzetben marad. A 4 dugattyúrúd a külső végén felszerelt, az ábrán csupán jelképesen ábrázolt 31 elektródával kimozdul és nekiütközik az ábrán nem látható, ponthegesztendő alkatrésznek. Ennek során a kezdetben a 8 közbenső hengerfenék által lezárt sugárirányú 25 csatornák összenyílnak a harmadik 14 nyomástérrel. A tengelyirányú 20 csatornák másik végén található sugárirányú 24 csatornákat az első 5 dugattyú még lezárva tartja, mert az előfeszített 23 spirálrugó az 5 dugattyút még mindig kiindulási helyzetében tartja.

A leírt előtolás során a második 13 nyomástér légtelenítődik a 18 összekötőcsatornán keresztül, amely a 8 közbenső hengerfenék kerülete mentén kialakított 17 gyűrűcsatomába torkollik, mely utóbbi viszont a második 16 levegőbevezető csatlakozással áll összeköttetésben. Ennek során a 31 elektródának a munkadarab irányában végzett mozgását a 18 összekötőcsatomában elhelyzett 19 fojtószelep fékezi, aminek az a következménye, hogy a 31 elektróda nagyobb zaj nélkül ütközik a munkadarabnak.

Az első 12 nyomástérbe további sűrített levegőt vezetünk. Ennek hatására az első 5 dugattyú a 4 dugattyúrúd 4b végrészén a 23 spirálrugó ereje ellenében elmozdul és betolódik a második 13 nyomástérbe mindaddig, amíg a 23 spirálrugót teljesen össze nem nyomja. Ennek hatására a sugárirányú 24 csatornák összenyílnak az első 12 nyomástérrel.

A sűrített levegő a 21 visszacsapószelepet megkerülve átáramlik a sugárirányú 24 csatornákon, az axiális 20 csatornán és a sugárirányú 25 csatornákon át a harmadik 14 nyomástérbe, minek hatására a második 6 dugattyúra is nyomás kezd hatni. Amint a harmadik 14 nyomástérben felépülő nyomás értéke meghaladja a második 13 nyomástérben addig csupán fékezetten felépülő nyomás értékét, a 27 légtelenítő tolattyút a 30 dugattyú a második 13 nyomástér irányában eltolja. Ezáltal megnyílik a 28 légtelenítő csatorna és a levegő immár akadálytalanul tud kiáramolni a második 13 nyomástérből. A 31 elektróda ekkor a mindkét 5, 6 dugattyúra ható sűrített levegő teljes erejével nekinyomódik a munkadarabnak és a hegesztési folyamat végrehajtható.

Hátrahúzáshoz a második 13 nyomásteret sűrített levegővel feltöltjük a második 16 levegőbevezető csatlakozáson, a 17 gyűrűcsatomán és a 18 összekötőcsatomán át, minek hatására kinyílik a 19 fojtószelep. Az első 5 dugattyú előbb a 23 spirálrugó hatására visszatér kiindulási helyzetébe a 4 dugattyúrúd 4b végrészébe, majd a 4 dugattyúrúddal és a második 6 dugattyúval együtt elmozdul a 7 hengerfenék bányába, és készenlétben áll egy újabb hegesztési folyamat végrehajtására. A hátramozgás során a sűrített levegő az első 12 nyomástérből a nyomásmentes 15 levegőbevezető csatlakozón keresztül távozik. A harmadik 14 nyomástér légtelenítése a sugárirányú 25 csatornákon, a 4 dugattyúrúd axiális 20 csatornáján és a 4 dugattyúrúd 4b végrészén található, megnyílt 21 visszacsapószelepen keresztül zajlik le az első 12 nyomástérbe. A hátrahúzódás akkor fejeződött be és a lineáris hajtás akkor áll készenlétben egy következő munkaütem végrehajtására, ha a hajtás mozgó alkatrészei ismét elfoglalták az ábrán feltüntetett helyzetüket.

Claims (3)

1. SZABADALMI IGÉNYPONTOK

   1. Pneumatikus működtetésű lineáris hajtás ponthegesztő automatákhoz, amelyben egy hengeren belül több tandemelrendezésű, dugattyúrúdon megvezetett dugattyú van elhelyezve, ahol a henger egyik végét hengerfenék zárja le, és a henger másik végtartományában a dugattyúrúd által átjárt vezetőgyűrű van elhelyezve, és két szomszédos dugattyú között a dugattyúrudat átvezető közbenső hengerfenék van szilárdan a hengerhez rögzítetten elrendezve úgy, hogy a henger legalább három nyomástérre van felosztva, nevezetesen a hengerfenék és az azzal szomszédos első dugattyú között kialakított első nyomástérre, az első dugattyú és az azzal szomszédos közbenső hengerfenék között kialakított második nyomástérre és a második dugattyú és a közbenső hengerfenék között kialakított harmadik nyomástérre; továbbá a dugattyúrúdnak olyan axiális csatornája van, amelynek hengerfenék felé eső végénél visszacsapószelep van elrendezve és a csatorna a visszacsapószelepen át az első nyomástérbe torkollik és sugárirányú csatornákon keresztül az első nyomástérrel és a harmadik nyomástérrel áll összeköttetésben, és a hengernek két levegőbevezető csatlakozása van, melyek közül az első levegőbevezető csatlakozás az első nyomástérbe torkollik és a harmadik nyomástérrel áll összeköttetésben, míg a második levegőbevezető csatlakozás fojtószelepen át a második nyomástérbe van vezetve; továbbá az első dugattyú a dugattyúrúd lecsökkentett átmérőjű végrészén tengelyirányban mozgathatóan van elrendezve és hengerfenéken felfekvő véghelyzetében a dugattyúrúd axiális csatornáját az első nyomástérrel összekötő sugárirányú csatornákat lezáró helyzetű, azzal jellemezve, hogy a dugattyúrúd (4) dugattyúk (5, 6) közötti szakaszának (4a) átmérőjénél kisebb átmérőjű végrészén (4b) spirálrugó (23) van a dugattyúrúdra (4) ráhúzva, amely egyik végével az első dugattyú (5) hátoldalán, másik végével a dugattyúrúd (4) végrészét (4b) határoló vállon (22) támaszkodik fel előfeszítetten, ahol a dugattyú (5) hengerfenék (7) oldali véghelyzetét a dugattyúrúd (4) hengerfenék (7) oldali véghelyzetét a dugattyúrúd (4) végrészén (4b) a dugattyúrúd (4) tengelyével párhuzamosan húzódó csatornát (21c) tartalmazó fejescsavarként (21b) kiképzett visszacsapószelep (21) ház határozza meg és a dugattyú (5) hengerfenékkel (7) ellentétes oldali véghelyzetét a teljesen összenyomott helyzetű spirálrugó (23) határozza meg; továbbá a közbenső hengerfenék (8) hengerpalástja mentén kiképzett gyűrűcsatomával (17) rendelkezik, amely egyrészt közvetlenül a második levegőbevezető csatlakozással (16), másrészt a fojtószelepet (19) tartalmazó összekötőcsatomán (18) át, a második nyomástérrel (13) áll összeköttetésben; továbbá hogy a közbenső hengerfenék (8) külső tartományában legalább megközelítően tengelyirányban húzódó csatornát (26) tartalmaz, amely egyrészt a második nyomástérrel (13), másrészt a harmadik nyomástérrel (14) van összenyitva és amelyben a második nyomástérben (13) és a harmadik nyomástérben (14) fennálló nyomásviszonyok függvényében tengelyirányban mozgatható légtelenítő tolattyú (27) van elrendezve, amely a közbenső hengerfenékben (8) húzódó, a második nyomásteret (13) a gyűrűcsatomával (17) összekötő és a csatornát (26) keresztező légtelenítő csatorna (28) nyílását záija le.
2. 2. Az 1. igénypont szerinti pneumatikus működtetésű bneáris hajtás, azzal jellemezve, hogy a dugattyúrúd (4) végrészén (4b) elrendezett visszacsapószelep (21) olyan membrános szelepként van kialakítva, amelynek membránja (21a) a henger hossztengelyére merőlegesen a henger hossztengelyével párhuzamosan húzódó csatornát (21c) tartalmazó és fejescsavarként (21b) kiképzett szelepüléken fekszik fel.
3. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti pneumatikus működtetésű lineáris hajtás, azzal jellemezve, hogy a légtelenítő tolattyú (27) a csatorna (26) keresztmetszetét kitöltő hengerként van kiképezve, és a harmadik nyomástér (14) felé eső homlokoldalához tengelyirányban illeszkedő távtartócsapon (29) át a csatorna (26) folytatásában tengelyirányban mozgathatóan elrendezett dugattyúval (30) áll összeköttetésben.