HU209043B - Method for keeping bees - Google Patents

Description

A találmány tárgya eljárás méhek tartására méhraj üres mézeslépes keretre tavasszal történő kialakításával fiasítás céljából, a méhraj költőfészkének a mézgyűjtés idején üres mézeslépes keretek pótlólagos bevezetésével történő többszöri bővítésével, amelynél az üres mézeslépes keretek méhrajba történő pótlólagos bevezetése előtt a költőfészket a közepén függőleges irányban két részre osztják, és az üres mézeslépes pótkereteket a költőfészek elválasztott részei között vezetik be, miközben a méhraj egyszeri bővítése a költőfészek teljes térfogatának 0,25-0,35 részét teszi ki.

A leírás terjedelme: 6 oldal

HU 209 043 B

HU 209 043 Β

A találmány tárgya eljárás méhek (Apis mellifera L.) tartására.

A találmány szerinti eljárást értékes méz, viasz, virágpor és egyéb termékek kinyerésére lehet alkalmazni a mezőgazdasági termelésben különböző mézgyűjtési, természeti és klímafeltételek mellett.

A gyakorlatban a méhek tartásának hagyományos technológiáját a méhfészek bővítési iránya szerint két csoportba lehet osztani. Az egyik csoportba azok az eljárások tartoznak, amelyeknél a méheket fekvő méhkaptárakban tartják és a fészek bővítése vízszintes irányban történik.

A másik csoportba tartozó eljárásoknál a méheket függőleges méhkaptárakban tartják, ez az úgynevezett házas elrendezés. Itt a fészkek bővítése függőleges irányban történik.

A gyakorlatban számos eljárás ismeretes méhek tartására különféle konstrukciójú, szabványosított fészekkeretekkel ellátott ládás elrendezéssel. Ezekről jó összefoglalás található N. L. Burenin, G. N. Kotova: Szpravocsnyik po pcselovodsztvu, Moszkva, „Kolos” kiadó című művében. Valamennyi ismert eljárás a hagyományos technológián alapul, amellyel a méhraj kifejlődésének legjobb feltételeit biztosítják, és amelynek célja a magas méztermelés elérése.

Ismeretes például egy eljárás méhek tartására fekvő méhkaptárakban, amelyek 435x300 mm-es fészekkeretekkel vannak ellátva. Ennél az eljárásnál a méhrajokat a tavasz kezdetekor gazdag táplálékkal látják el. Abban az időpontban, amikor a méhkirálynő az utolsó előtti lépsejtbe rakja tojásait, a fészket vízszintes irányban kiépített lépsejtekkel bővítik. A nektár bevitelekor a fészket a továbbiakban vízszintes irányban üres mézeslépes keretekkel bővítik. Kedvező feltételeknél egyidejűleg két keretet lehet felállítani, amennyiben a méhkaptárból egy kiépített lépsejtet eltávolítunk. A kiépített lépsejtes elvett kereteket a fö mézgyűjtés idejéig tároljuk, illetve egy olyan tartalékcsaládban használjuk fel, amelyet azért alakítunk ki néha, hogy megakadályozzuk a méhek kirajzási állapotát, amely például kialakulhat, ha a fészek bővítése elhúzódik. A helyi feltételektől függően ennél az eljárásnál még alkalmazzák a keretek átcsoportosítását, toldalékdarabok felállítását és egyéb technikákat is a méhek kirajzásának megakadályozására.

Ennek az eljárásnak egyik legnagyobb hátránya, hogy nagy a munkaerőigénye, mivel egyszeri alkalommal csak kis mértékben lehet a fészket bővíteni.

Ismeretes egy eljárás méhek tartására többládás, fogas keretekkel és toldalékdarabokkal ellátott méhkaptárakban.

Áttelelés után tavasszal a méhrajt egy házban olyan hosszú ideig tartják, amíg mind a tíz keret benépesül méhekkel. Ekkor beteszik a második házat, amelyben mézszegény kiépített lépsejtek és néhány üres mézeslépes keret van. A második ház méhrajjal történő benépesiiiése után a keretek megtelnek ivadékkal és ekkor elvégzik a házak áthelyezését. Egy szezon alatt több ilyen áthelyezést is végeznek. A továbbiakban attól függően, hogy a méhek száma mennyire növekszik a méhkaptárban, a második házra egy toldalékdarabot állítanak fel, amelyben keretek vannak. Itt azonban a fél keretek legalább a felének üres mézeslépeket kell tartalmaznia, és a másik felének pedig a kiépített lépsejteket. Az első toldalékdarabnak méhekkel történő benépesülése után felállítják a második toldalékdarabot. Amennyiben a fészek további bővítésére van szükség, a második toldalékdarabra egy harmadikat is állítanak. A második és a harmadik toldalékdarab szerelésével egyidejűleg a házak helyét is megcserélik.

Ennek az eljárásnak az egyik jelentős hátránya, hogy a potenciális viaszkiválasztás csak alacsonyan van kihasználva, részben annak következtében, hogy az ivadékfészek kompaktságát kevéssé zavaiják meg, részben pedig azért, mert nem eléggé gondoskodnak pótlépsejtekről, amelyeket pedig nagy számban használnak fel.

Ugyancsak ismeretes egy eljárás méhek tartására többszintes méhkaptárakban, amelyekben 435x230 mm-es keretek vannak [N. L. Burenin, G. N. Kotova: Spravocsnik po pcselovodstvu, Moszkva, „Kolos” kiadó, 29-32. és 93-96. oldalak (1984)]. A méhraj egy két házból álló méhkaptárban telel át. Az első tavaszi napokban a méhkaptár alját tisztára cserélik ki. Egyidejűleg áttekintik a méhraj helyzetét. Ha egy méhraj az áttelelési idő alatt meggyengült,, akkor ennek egy felső házat hagynak. Ha egy erős méhraj alsó házában a lép penészedik, akkor a házat újra cserélik ki, amely tápkeretekkel van ellátva. Amikor belépnek a stabil meleg időjárási feltételek, és a felső ház kereteinek legnagyobb része ivadékkal megtelik, akkor a házak helyének elrendezését felcserélik. Az alsó házakból néhány üres lépet eltávolítanak, és ezeket üres mézeslépes keretekre cserélik. A továbbiakban a házak helyét körülbelül 10-12 nap múlva újra felcserélik. Ezt a technikát azért alkalmazzák, hogy az ivadék mennyiségét növeljék és a mindenkori méhrajt erősítsék. A házak harmadik áthelyezését a fészkek térfogatának megnagyobbításával együtt végzik. A két alsó ház áthelyezésekor ezekre felül egy harmadikat helyeznek, amelyet 5-6 üres mézeslépes keretből és

4-5 kiépített lépes keretből a széleken kiegészítenek. Ha egy méhrajt egy házban hagynak, akkor a fészek térfogatának megnagyobbítására a második mézben szegény lépesházat alulra helyezik és a technológiát a fenti eljárással végzik. Amennyiben a harmadik ház felállításakor a méhrajban a kirajzás jelei mutatkoznak, akkor a harmadik házat a fiasítási házak közé kell felállítani. Előfordulnak azonban olyan esetek, amikor ezt a technikát a kedvezőtlen meteorológiai feltételek miatt vagy amiatt nem lehet alkalmazni, hogy a méhek a felállított házat nem népesítik be. Ilyenkor egyéb kirajzás elleni technikákat alkalmaznak, a legtöbb esetben valamilyen módszerrel kirajzás elleni tartalékcsaládot alakítanak ki.

A mézgyűjtés kedvező körülményei esetén a harmadik ház felállítása után 3-4 nappal a negyedik házat főleg üres mézeslépes keretekkel kiegészítik és a házak helyét egyidejűleg felcserélik. A kaptár padlójára felállítják a harmadik házat fedetlen Hasítással és egy méhkirálynővel, erre helyezik az első házat fedett Hasítással, ezután az új negyedik házat mézesléppel és legfe2

HU 209 043 Β lülre helyezik a második házat fiasítás nélküli léppel. Az utolsó mézgyűjtés végén a mézes házakat a kaptárról leveszik. A méhek általában a két alsó házban tejednek el, ahol üres lépsejtek vannak Hasításkor. A fészek végleges felszerelésekor az átteleléshez legfeljebb két házat hagynak meg. Ehhez a pótpadlóra egy középső házat állítanak fel, arra helyeznek egy mézes házat kb. 25 kg mézzel. Közben a mézes házban két lépet virágpor léppel cserélnek ki. A legalul fekvő házat eltávolítják és a fennmaradó méheket füsttel elűzik.

Az ismertetett eljárások fő hátránya: a fészeklép alacsony kicserélhetősége (legfeljebb 60%), a kiépített pótlépek szükségessége, a méhraj állapotának állandó ellenőrzése, sok póttechnika szükségessége a méhcsalád munkaösztönének fenntartására, a kirajzás megelőzésének szükségessége, az ideiglenes fészkes mesterséges raj kialakításának szükségessége, a fertőtlenítés és a pótlép megőrzésének költségei, a méhcsalád baktériumos és inváziós megbetegedései elterjedésének megelőzése, valamint a méhcsalád életműködése vezérelhetőségének hiánya.

Az ismert eljárásoknál a méhek viaszlerakó képességük legfeljebb 30%-át használják fel új lépek felépítésére. Ennek következtében a méhkirálynő sem tudja tojáslerakó képességét teljesen kihasználni.

A találmány célja ennek alapján a fent ismertetett eljárások és technológiák hátrányaitól mentes eljárás kidolgozása.

Találmányunk azon a felismerésen alapul, hogyha a fészek kompaktságát a fészek közepénél rendszeresen megzavarjuk, akkor a méhraj állandóan a maximális aktív állapotában tartható, amely aktiválás arra irányul, hogy a fészek kompaktságát helyreállítsák, és ennek eredményeképpen maximális méz- és viaszhozam érhető el.

A találmány feladata olyan méhészeti eljárás kidolgozása, amellyel magasabb méztermelés érhető el úgy, hogy az aktív életműködési periódusban változtatjuk a méhészeti technológiát.

A találmány lényege, hogy tavasszal üres mézeslépes keretre méhrajt alakítunk ki fiasítás céljából, a méhraj költőfészkét a mézgyűjtés idején üres mézeslépes keretek pótlólagos bevezetésével többször bővítjük olymódon, hogy az üres mézeslépes keretek méhrajba történő pótlólagos bevezetése előtt a költőfészket a közepén függőleges irányban két részre osztjuk és az üres mézeslépes pótkereteket a költőfészek elválasztott részei között vezetjük be, miközben a méhraj egyszeri bővítése a költőfészek teljes térfogatának 0,25-0,35 részét teszi ki.

Ilymódon az eljárás a méhek tartásának módját az aktív életműködési periódusban szabályozza és ezzel a méhtenyésztés termékeinek maximális értéke érhető el.

Egy méhraj biológiájából ismeretes, hogy egy méhcsalád természetes körülmények között a maximális kompaktsággal rendelkező gömbalakú formát választja fészkének. Ez a forma a legelőnyösebb a mindenkori fészek külső felületén történő hőveszteség minimalizálása szempontjából.

A méhraj biológiai törvényeiből következik, hogy egy ilyen gömbalakú fészek átmérője csökken (a fészek ivadékkal benépesített lépsejtekből áll, amelyekből maximum mintegy 50 000 darab lehet jelen) a tiszta frissen kiépített lépeken 240-360 mm tartományban. Egy ilyen méhraj elhelyezésére egy olyan kockaalakú fészekláda az optimális, amely kockának az oldalai 320-420 mm hosszúak.

Olyan körülmények között, amelyek között a méhraj normális élettevékenysége biztosítva van, a méhek a fészek kompaktságának biztosítására viaszt tudnak kiválasztani. Ugyancsak ismeretes, hogy a fészek kompaktságának megzavarása annál jobban elősegíti a méhcsalád életműködésének a fokozódását, minél közelebb a fészek centrumához történik a kompaktság megzavarása. A kompaktság megzavarásán kívül a méhkirálynő tojáslerakó teljesítménye is növekszik egészen addig, amíg a kompaktság vissza nem áll. Az is ismeretes, hogy a méhkirálynő legszívesebben a fészek közepébe rakja le tojásait.

Ebből kiindulva az a legcélszerűbb, ha egy méhcsalád munkaösztönének fokozását azáltal váltjuk ki, hogy a fészek kompaktságát megzavarjuk és egyidejűleg a fészekteret a közepén függőleges irányban minden lépben két részre osztjuk.

Az elválasztás után a keletkezett térbe megfelelő számú üres mézeslépes keretet vezetünk be, és így a méhkirálynő számára a megzavart kompaktságú fészektér közepén különlegesen kedvező feltételeket teremtünk a tojás lerakásához. Ha a fészektér teljes térfogatára vonatkoztatva 0,25-0,35 részben bővítjük a fészekteret, akkor elősegítjük a fészek kompaktságának helyreállítását, mielőtt az ivadék kilép az osztott fészekrészekből. így a fészek központja a lépeken kialakul, amelyeket abba a fészektérbe vezettek be, amely a fészektér közepén történő elválasztásakor keletkezik, és ezáltal lehetővé válik a fészektér ismételt elválasztása a középső részén.

A gyakorlat igazolta, hogy az egyszeri bővítés mértéke 0,25-0,35 része a teljes fészektér terjedelemnek, ennek megfelelően lehetséges egy pótlólagos számú lépes keret bevezetése. Egy ilyen keret lép felülete (S) a következő képletnek felel meg:

„ 2450 + 3525 Z

Z = a lép felület egy egységének két oldalán a lépsejtek száma;

2450 + 3525 = az empirikusan meghatározott határérték.

Ha a fészektér bővítésének ezt az eljárást rendszeresen elvégezzük, akkor az eljárást méhek tartására állandóan megzavart költőfészek kompaktság mellett valósíthatjuk meg.

A találmány szerinti eljárás alkalmazása azonos mézgyűjtési körülmények mellett a méztermelést 1,25,0-szörösére és a viasztermelést 2,5-12-szeresére növeli a legelőnyösebb, korábban ismert méhészeti eljáráshoz képest és ezen felül a méh ápolásának technológiáját is egyszerűsíti.

HU 209 043 Β

A találmány szerinti eljárás legjobb kivitelezési változata:

Attól függően, hogy mekkora egy keret konkrétan megválasztott lépfelülete (S), telel át egy méhraj a kockaalakú fészekben, amely 3, illetve 4 lépes keret emeletből áll. Tavasszal a méhraj élettevékenysége aktív periódusának kezdetén a fészektér padlóját a fészek tisztítása céljából egy tiszta padlóra cseréljük ki. Ugyanakkor a legalsó sorban lévő lépes keretet a méhkaptár felső részére helyezők át. Amennyiben egy méhraj az áttelelési idő alatt meggyengült, az alsó sorban lévő lépes keretetet eltávolítjuk és ezt az emeletet már csak a gyűjtési periódus kezdetén, felül állítjuk fel.

A gyűjtési periódus kezdetekor elkezdjük a költőfészek többszöri bővítését függőleges irányban a központban két részbe és bevezetjük az üres mézeslépes pótkereteket.

A fészek első bővítése után elkezdjük a méhraj állandóan megzavart kompaktságú állapotban való tartását, hogy a fészek lépeket részlegesen kicseréljük, a betegségek elterjedését kizárjuk, a méhek kirajzási állapotának kialakulását elkerüljük, és olyan Hasítást végezzünk, amely segítségével a méhraj megerősödik és szaporodik.

A továbbiakban rendszeresen elvégezzük a fészek ilyen bővítését és ezáltal elősegítjük a fészek kompaktságának a helyreállítását, amelyet a méhek végeznek. Szükség esetén egyidejűleg eltávolítjuk a fészekből a legalulra bevitt lépes kereteket, amelyek már nem tartalmaznak ivadékot, valamint a legfelső keret emeleteket, amelyek mézzel teljesen megtöltött sejteket tartalmaznak. Ez azért szükséges, hogy optimálisan tartsuk a fészek össztérfogatát, vagyis azt a középső részre koncentráljuk.

A mézgyűjtéstől függően, abban az esetben, amikor kevés méz található azokon a lépeken, amelyek a költőfészek kompaktságának helyreállításakor épültek ki, akkor ezeket pótlólagosan, közvetlenül a fészektéren függőleges irányban bővítjük. Ehhez olyan pótkereteket vezetünk be, amelyeken üres mézeslépek vannak, illetve amelyeket korábban a kaptár alsó részéről távolítottunk el és kiépített léppel rendelkeznek. Ehhez a pótlólagos bővítéshez alapul szolgál az egy emeleten található méz tömege és a fészek tömegének a növekedése a kontroll mérleg mutatója szerint.

A fő mézszüret után a mézes emeleteket a kaptárból a fészektér felső állásáig elvesszük. A továbbiakban a méhcsaládot ellátjuk az átteleléshez szükséges takarmánnyal, amely a 180-200 napos tél időtartamára ΙΟΙ 2 kg. Eközben is folytatódik a fészektér bővítését középen és egyidejűleg bevezetünk üres mézeslépes kereteket a fészektér elválasztott részei közé.

Amikor a külső hőmérséklet már olyan alacsony, hogy a méhcsaládok az átteleléshez méhrajokká szorulnak össze, akkor a fészekből az alsó lépes kereteket, amelyeket a méhek nem foglalnak el, eltávolítjuk, hogy a fészek kocka formáját a méhek áttelelése alatt is biztosítsuk.

Ezután a méhek áttelelése befejeztével a ciklust ismételjük.

Az alábbiakban az ismertetett eljárás kivitelezését konkrét példákon is bemutatjuk:

1. példa

Egy méhrajt természetes klímafeltételek között tartunk. A 120 napos gyűjtési periódus időtartama alatt a meteorológiai és a gyűjtési feltételek olyannyira kedvezőtlenek, hogy ezek csak a méhraj fenntartását teszik lehetővé, a mézgyűjtést az áttelelésre és az áruméz kigyűjtésére nem. Egy méhraj tartásához kereteket vezetnek be. Az egyes kereteken a lépfelületek a következő képletnek felelnek meg:

S = lép felülete

2450 = empirikusan meghatározott lépsejtszám

Z = egységnyi felületre jutó lépsejtszám és ezek a fészek egyszeri bővítését 0,25 térfogat résszel teszik lehetővé. A méhraj az áttelelés után egy olyan fészekben van, amely 4 keretekből álló emeletből áll. Egy emelet kereteinek a viasszal történő megtöltéséhez 0,18 kg üres mézeslép szükséges. Az új lépek kiépülése után egy emelet Össztömege 0,36 kg és a lépek kiépítéséhez a fészek kompaktságának helyreállítása alatt 910 nap szükséges. így a gyűjtési 120 nap alatt 12 fészekbővítést végzünk, a méhcsalád 12 üres mézeslépes keretekből álló emeletet épít ki és 2,16 kg viaszt termel. Az aktív életműködési periódus végén a méhraj számára póttápanyagot adtunk cukorszirup formájában az átteleléshez. Mivel az átteleléshez 4 keretemelet szükséges, és a méhek 12 emeletet építettek ki, a fészek lép kicserélhetősége 300%-os, az eltávolított emeletekből a lép áruviaszhoz dolgozható fel és ebből 4,3 kg-ot nyerünk.

2. példa

Egy méhrajt természetes klímafeltételek között tartunk, ugyanúgy, mint az 1. példában. A méhraj tartásához olyan kereteket használunk, amelyeken a lépfelület a következő képletnek felel meg.

„ 3525 Z és a méhfészek egyszeri bővítése a fészek teqedelmének 0,35 részével történik. A méhraj az áttelelés után olyan kereteken foglal el egy fészket, amely 3 emeletből áll. Egy ilyen emelet viasszal való kitöltéséhez 0,22 kg üres mézeslép szükséges. Az új lépek kiépítése után egy emelet össztömege 0,44 kg és a lépek kiépítéséhez a fészek kompaktságának helyreállítása alatt 12-13 nap szükséges. Ezáltal a 120 napos hordási periódus alatt 9 fészekbővítést végzünk. A méhcsalád 9 emeletet épít ki üres mézeslépes keretekből és 1,96 kg viaszt termel. Az aktív életműködés végén a méhraj számára pótlólagos tápanyagot biztosítunk cukorszirup formájában. Mivel az átteleléshez 3 keretekből álló emelet szükséges, és a méhek 9 ilyen emeletet építettek ki, a fészek lép kicserélhetősége 300%. Az eltávolított emeletekből a lépeket eladható viasszá dolgozzuk fel és ebből 3,9 kg-ot kapunk.

3. példa

Egy méhrajt olyan klíma-időjárási körülmények

HU 209 043 Β között tartunk, ahol a hordási feltételek egy 120 napos hordási időszak alatt annyira kedvezőtlenek, hogy csak a méhraj fenntartásához elegendőek és a begyűjtést az átteleléshez, valamint az áruméz kinyeréséhez nem biztosítják. A meteorológiai feltételek a hordási periódus 15 napján belül nem teszik lehetővé a méhraj fenntartását. A méhraj tartásához olyan kereteket alkalmazunk, amelyeknél az egyes keretek lépfelülete a következő képlettel írható le:

_c 3000 Z és a méhfészek egyszeri bővítése a fészek terjedelmének 0,3 része. A méhraj az áttelelés után olyan kereteken foglal el egy fészket, amelyek 3 emeletből állnak. Egy ilyen emelet kereteinek kitöltéséhez 0,2 kg üres mézeslépet használnak. Az új lépek kiépítése után a lépek össztömege egy emelet esetén 0,4 kg és a lépek kiépítéséhez a fészek kompaktságának visszaállítása alatt 10 nap szükséges. A hordási periódus kezdetétől rendszeres fészekbővítést végzünk. A hordási periódus kezdete után 25 nappal hidegebb lett (az átlagos hőmérséklet 24 órán belül 10 °C-kal lett alacsonyabb), 15 napon belül esős időjárás volt megfigyelhető. Ebben az időszakban a méhek a tápláléktartalékot fogyasztották, a fészek kompaktságát ezalatt nem zavartuk, mivel a fészek kompaktsága a harmadik rendszeres bővítés után már nem állt helyre. A meteorológiai feltételek javulása után, amely a hordási periódus 41. napján következett be, a méhek a 45. napra már a fészek kompaktságát visszaállították. Ezután elvégeztük a rendszeres fészekbővítést a fészek középső részén és a méheknek a táplálékkal való ellátásáig még további 6 rendszeres bővítést végeztünk. Bevezettük az üres mézeslépes pótkereteket a fészektér elválasztott részei közé.

Ezáltal a méhek a hordási periódus alatt 9 üres lépesmézes keretekből álló emeletet építettek ki, és 1,8 kg viaszt választottak el a fészek kompaktságának helyreállítása érdekében.

Mivel az átteleléshez 3 keret emelet szükséges, és a méhek 9 ilyen emeletet építettek ki, a lép kicserélhetősége 300%-os, és az eltávolított emeletekből a lépet viasszá dolgoztuk fel, így 3,6 kg-ot kaptunk.

4. példa

Egy méhrajt olyan időjárási körülmények között tartunk, hogy 120 napos hordási periódusnál annak az első felében a méhraj normális fejlődése biztosítva van. A hordási periódus második felének kezdetére biztosított az átteleléshez és az árumézhez szükséges mézgyűjtés. A méhraj tartásához olyan kereteket alkalmazunk, amelyeknél az egyes keretek lépfelülete a következő képletnek felel meg:

„ 3000 Z és a fészek egyszeri bővítése a térfogatának 0,3 részét teszi ki. Ilyen kereteken a méhraj olyan fészket foglal el, amely 3 emeletből áll. Egy ilyen emelet kereteinek viasszal való megtöltéséhez 0,2 kg viasz szükséges. Az új lépek kiépítése után egy emeleten a lépek össztömege 0,4 kg és a lépek kiépítéséhez a fészek kompaktságának helyreállítása alatt 10 nap szükséges. Egy ilyen emeleten a lép mintegy 9 kg mézet vesz fel.

A hordási időszak kezdetétől számítva rendszeresen elvégeztük a fészek bővítését a közepén úgy, hogy a fészekteret két részre osztottuk, és üres mézeslépes pótkereteket vezettünk be a fészekbe.

A hordási időszak kezdetétől számított 50 nap után, az ötödik rendszeres bővítés után elérte a méhraj a maximális erejét és a fészek tömege már a méz és a viasz kárára növekedett. A negyedik és az ötödik bővítés alatt a kaptár alsó részéből egy-egy lépemeletet eltávolítottunk. Erre az időre az ellenőrző mérleg mutatóján már nem tapasztalható 10 naponként 9 kg-nál nagyobb növekedés. A fészeknek a központi részében végzett hatodik bővítésével egyidejűleg elkezdődött a fő mézgyűjtés és az ellenőrző mérlegen a mutató 3 napon belül 9 kg-val többetr mutatott. Ezután elvégeztük a fészek pótlólagos bővítését egy üres mézeslépes keretes emelet segítségével közvetlenül a fészek tér szintje felett. Az ilyen mézgyűjtés 20 napig tartott, ezalatt 6 pótlólagos bővítést végeztünk a fészektér szintje felett és két bővítést a költőfészek középső részében. Az áttelelési előkészületeknél a fészekből minden mézeslépes emeletet eltávolítottunk, és a méhrajt elláttuk az átteleléshez szükséges tápanyaggal.

A teljes hordási periódus alatt 12 bővítést végeztünk a fészektér középső részében és 6 pótlólagos bővítést közvetlenül a fészektér szintje felett. A méhkaptárból 8 mézeslépes emeletet vettünk el. A hordási periódus alatt a méhraj összesen 18 keretes emeletet épített ki, ehhez 3,6 kg viaszt választott ki, és 72 kg mézet termelt. Mivel az átteleléshez 3 keretes emelet szükséges, és a méhek 18 emeletet építettek ki, a lép kicserélhetősége mintegy 600%, az eltávolított emeletekről a lépet viasszá dolgoztuk fel és innen 7,2 kg-ot nyertünk.

Ipari alkalmazhatóság:

A találmány szerinti eljárást méhek tartására különböző természeti és klímafeltételeknél lehet alkalmazni. Különösen hatékony a találmány szerinti eljárás felhasználása, ha a méhraj egyszeri bővítése a teljes térfogat 0,25-0,35 részével történik.

Claims (1)

1. SZABADALMI IGÉNYPONT

   Eljárás méhek tartására, méhraj üres mézeslépes keretre tavasszal történő kialakításával fiasítás céljából, a méhraj költőfészkének a mézgyűjtés idején üres mézeslépes keretek pótlólagos bevezetésével történő többszöri bővítésével, azzal jellemezve, hogy az üres mézeslépes keretek méhrajba történő pótlólagos bevezetése előtt a költőfészket a közepén függőleges irányban két részre osztjuk, és az üres mézeslépes pótkereteket a költőfészek elválasztott részei között vezetjük be, így a méhraj egyszeri bővítésével a költőfészek teljes térfogatának 0,25-0,35 részét foglaljuk el.