HU205237B - Evaporating device - Google Patents

Abstract

A találmány tárgya párologtató szerkezet, elsősorban illatosító-, fertőtlenítő-, valamint rovarirtó- és csalogató szerek hatóanyagának intenzív elpárologtatására. A találmány lényege abban van, hogy a párologtató szerkezet hőtermelő eleme (1) mesterséges fényforrás, amelynek hőleadő felületét (11) a fényforrást közrefogó felület legalább egy része képezi, míg a porózus anyagból készült párologtatóelem (22) a mesterséges fényforrás hőleadó felületének (11) legalább egy részével érintkező, hőfelvevő, hőtároló· és hővezető anyagból, előnyösen szilikát anyagból készült tartóelemmel (21) együtt párologtatótestként (2) van kiképezve. HU 205 237 B A leírás terjedelme: 6 oldal (ezen belül I lap ábra)

Description

A találmány tárgya párologtató szerkezet, elsősorban illatosító-, fertőtlenítő-, valamint rovarirtó- és csalogató szerek hatónyagának intenzív elpárologtatására.

Illatosító-, fertőtlenítő-, valamint rovarirtó szerek hatóanyagának intenzív elpárologtatására általánosan ismertek az aerosolos készítmények. Ezeknél a készítményeknél a hatóanyagot hajtógáz - finom permet alakjában - juttatja a levegőbe. Ismertek azok a kiszerelések is, amelyek szivattyús permetezőfejjel vannak ellátva. Ezek hajtógáz nélkül, nyomás útján porlasztják a hatóanyagot. Ezeknek a megoldásoknak legfőbb hátránya, hogy mind a hajtőgáz, mind a finom permetként kijuttatott hatóanyag a környezetet szennyezi. A szivattyús permetezőfej alkalmazásánál elmarad ugyan a hajtógáz szennyező hatása, mégis a finom permetcseppek környezetszennyező hatása nem küszöbölhető ki. A szivattyús permetezőfej használhatóságát befolyásolja az is, hogy a permetezőfuvóka - főleg gyorsan száradó és szilárduló hatóanyagok esetében - eltömődik.

Egyes illatosító anyagok, illetve rovarriasztó, illetve -irtó szerek hatóanyagának elpárologtatása nyílt lángban való elégetés útján is ismert. Általánosan elterjedtek az úgynevezett illatosító gyertyák, illetve parázsló rudacskák, amelyek meggyújtás után a keletkező hő hatására párolognak. Az illatosításon, fertőtlenítésen túlmenően íly módon természetesen rovarirtó szerek is párologtathatők.

A lánggal, ill. parázzsal való párologtatás hátránya, hogy a láng, illetve izzó parázs 450-600 °C hőmérséklete egyrészt csökkenti a hatóanyagok inszekticid hatását, másrészt a keletkező pirolízistermékek szennyezik a környezetet. A bomlás mértékének csökkentésére antioxidánsokat, továbbá fényvédő adalékokat is kevernek a hatóanyagba, ami ugyan a veszteségeket 10%20%-ra csökkentik, azonban ezek a vegyületek a termékek árát jelentősen emelik és ugyanakkor változatlanul megmarad környezetszennyező hatásuk.

Nehézséget jelent az a tény, főleg rovarirtó szerek területén, hogy az egyes inszekticidek különböző hőmérsékleten párolognak. így a lambda-cyhalotrin 60 °C körül, a bioresmetrin pedig közel 100 °C-nál párolog. Különösen hatásosak az ugyancsak alacsony 40-100 °C között párologtató természetes eredetű inszekticidek, mint például a cinerin, piretrum-por, deriss. Ebből adódóan, tekintve, hogy ezek a legkevésbé mérgező hatásúak, elterjedtek az olyan párologtató szerkezetek, amelyek lényegében villamosán fűtött hőátadó felületből és erre helyezett porózus-, nedvszívó anyagból készült hatóanyagggal átitatott lapkákból állnak. A fűtőfelűlet villamosfűtése úgy van méretezve, hogy a lapka hőmérséklete ne haladja meg a 100150 °C-ot. Az ilyen alapon működő párologtató szerkezetek beváltak, viszont hátrányuk, hogy az elpárologtatáshoz külön energiát igényelnek. A találmány célja olyan párologtató szerkezet kialakítása, amely üzemeltetése során hulladékenergiát használ fel, ugyanakkor kiküszöbölve a korábbi hasonló párologtató szerkezetek hátrányos tulajdonságait egyszerűen és általánosan teljes biztonsággal használható.

A találmány tehát olyan párologtató szerkezet, elsősorban illatosító-, fertőtlenítő-, rovarirtó szerek hatóanyagának elpárologtatására, amelynek hőleadó felülettel ellátott hőtermelő eleme és ahhoz csatlakoztatott porózus, nedvszívó anyagból készült párologtatóeleme van.

A találmány lényege abban van, hogy hőtermelő eleme mesterséges fényforrás, amelynek hőleadó felületét a fényforrást közrefogó felület legalább egy része képezi, porózus anyagú párologtatóeleme pedig a mesterséges fényforrás hőleadó felületének legalább egy részével érintkező, hőfelvevő, -elosztó és hőtároló anyagból, előnyösen szilikát anyagból készült tartóelem külső határoló felületének legalább egy részén elrendezett, azzal egy egységet képező párologtatótestként van kialakítva.

A találmány szerinti párologtató szerkezet tehát a mesterséges fényforrás hulladékhőjének felhasználásával a tartóelemből és annak felületén ismert módon porózus anyagból készül párologtató eleméből álló egy egységet képező párologtatótestje útján egyenletesen párologtatja el a párologtatóelem által felszívott anyagot.

A találmány szerint előnyös, ha a szerkezet hőtermelő eleme villanyégő, amelynek nyakrészére gyűrű alakú tartóelemet, valamint párologtatóelemet tartalmazó párologtatótest van felhúzva. Méréseink alapján bebizonyosodott, hogy az általánosan alkalmazott 20-4060 wattos izzólámpák foglalat! részéhez közeli buranyakrészen 50-80-100°C hőmérséklet alakul ki, amely elegendő hőmennyiséget jelent a hatóanyag gyors, tartós és egyenletes elpárologtatásához.

A jobb és kiegyenlítettebb elpárologtatást biztosítja az is, ha a találmány szerinti párologtató szerkezet párologtatótestének tartóeleme külső határoló felületén párologtatóelemet közrefogó hornyok és/vagy üregek vannak kiképezve. A találmány szerint előnyös az is, ha a szerkezet párologtatótestének tartóeleme a hőleadó felület felőli része bordásán van kiképezve. Ebben az esetben a bordák közötti térben áramló levegő egyrészt hűti a túl magas hőmérséklet ellen a tartóelemet, másrészt az intenzíven áramló levegő mégjobban eloszlatja az elpárologtatandó hatóanyagot.

A találmány nagy előnye, hogy eddig fel nem használt hulladékhő felhasználásával üzemel, a szerkezet tartóeleme biztosítja az egyenletes hőeloszlást, hőtárolást és hővezetést, azaz a tökéletes párologtatás, illetve az intenzív párolgás feltételeit. Előnyt jelent az is, hogy a találmány szerinti párologtató szerkezet igen egyszerű módon gyártható, mivel szerkezetének egy részét általánosan használt fényforrás képezi. Természetesen találmányunk keretén belül más mesterséges-fényforrás, például lámpaüveggel ellátott gyertya, vagy petróleumlámpa is alkalmazható. Ez esetben a találmány részét képező párologtatótest a lámpaüveg külső felületén, előnyösen nyakrészén kerül felhúzásra.

A találmányt részletesen kiviteli példán rajz alapján ismertetjük, ahol az

l.ábra a találmány szerinti párologtató szerkezet elvi elrendezése függőleges metszetben, i

HU 205 237 Β

2. ábra	az 1. ábrán ábrázolt párologtató szerkezet párologtatótestének függőleges metszete, a
3. ábra	a 2. ábra ΠΙ—III vonal menti vízszintes rész metszete, a
4. ábra	a szerkezet belső felületén bordákkal ellátott párologtatótestének függőleges hosszmetszete, az
5. ábra	a 4. ábra V-V vonal menti vízszintes rész metszete.

A találmány szerinti párologtató szerkezet lényegében (1) hőtermelő elemből, valamint (2) párologtatótestből áll. Az 1-3. ábrán ábrázolt kiviteli példa esetében az (1) hőtermelő elem villamos izzólámpa, amelynek a hőforrást körülvevő külső palástfelülete (11) hőleadó felületet képez. Az (1) hőtermelő elem (11) hőleadó felületének .nyakrészére kerül felhúzásra a (2) párologtatótest. A (2) párologtatótest hőkiegyenlítő, hőközvetítő és -tároló (21) tartóelemből áll, amely szilikát anyagból van kiképezve. Ez a (21) tartóelem a kiviteli példa szerint kónuszos gyűrű alakban van kialakítva és a belső felületével ráfekszik az (l) hőtermelő elem, a kiviteli példán a villamos izzó burájának nyakrészét képező (11) hőleadó felületére. A (2) párologtatótest (21) tartóelemének külső felülete nedvszívó porózus anyagból, előnyösen rostos cellulózanyagból készült (22) párologtatóelem tartására szolgál. A (22) párologtatóelemet rostos szerkezeti anyaga alkalmassá teszi az elpárologtatni kívánt hatóanyag tárolására.

A 4. ábrán bemutatott (2) párologtatótest külső felületén (23) horony, egyes esetekben ezen túlmenően (24) üregek, pl. furatok is ki vannak képezve. Ez a szerkezeti kialakítás a laza szerkezetű (22) párologtatóelem jobb rögzítésére szolgál. Ennél a kiviteli példánál a (21) tartóelem belső gyűrűfelületén (25) bordák vannak kiképezve. Ezek a (25) bordák az esetleges túlmelegedéstől védik a (2) párologtatótestet.

Bár az ábrán nem ábrázoltuk, a találmány szerint a párologtató szerkezet (1) hőtermelő eleme lámpaüveggel ellátott petróleumlámpa, vagy akár gyertya is lehet. Ez esetben a (2) párologtatótest a lámpaüveg külső palástfelületére mint (11) hőleadó felületre, előnyösen annak nyakrészére kerül felhúzásra.

A szerkezet használata során, az 1-3. ábrán ábrázolt kiviteli példa esetében, az (1) hőtermelő elemet képező izzólámpa burájának (11) hőleadó felületét képező nyakrészére felhúzzuk a (2) párologtatótestet, amelynek (22) párologtatóeleme előzőleg hatóanyaggal lett feltöltve. Ezután az (1) hőtermelő elemet képező villamos izzólámpás áramforráshoz, az ábrán nem ábrázolt kapcsolóval csatlakoztatott (3) foglalatba csavarjuk és a kapcsolóval a lámpát bekapcsoljuk. A lámpa felgyulladása után, a világítás során, az izzószál által termelt hőenergia felmelegíti az izzószálat körülvevő lámpaburát. A világító izzólámpa nyakrészének külső (11) hőleadó felületén mért hőmérséklet hamarosan eléri a 4070 °C hőfokot. Az izzó nyakrészére felhúzott (2) párologtatótest (21) tartóeleme, amely a lámpa (11) hőleadó felületét tartja a keletkező hőmennyiséget tárolja és egyenletesen elosztja teljes felületén. Ez a hőmennyiség azután átadódik a vele érintkező (22) párologtatóelem rostos szerkezetében tárolt hatóanyagnak, aminek következtében megindul a párolgás. Az intenzív párolgás mindaddig tart, amíg a hatóanyag el nem fogy a (22) párologtatótestből, illetve amíg a lámpát el nem oltjuk.

A találmány szerinti szerkezet (2) párologtatótestét nagyobb teljesítményű izzók esetén belső gyűrűs felületén (25) bordákkal is elláthatjuk, mely esetben a hőátadás csupán a bordák belső felületére korlátozódik. Ezen túlmenően a (25) bordák közötti hűtőlevegő áramlása is biztosított, amely a hűtésen túlmenően azzal az előnnyel is jár, hogy a hatóanyag az áramlás következtében egyenletesebben térítődik.

A találmány szerinti párologtató szerkezet részét képező (2) párologtatótest gyártásának lehetőségét a teljesség igénye nélkül az alábbi példákban ismertetjük.

1. példa

A gyártás során 100 tömegegység víz és 10 tömegegység cellulózőrlemény keverékéhez 0,5 tömegegység kötőanyagot, például enyvet adagolunk. A masszát szűrve, kónuszos formára öntjük és kiszárítva elkészítjük a (22) párologtatóelemet. Ezután a megszárított (22) párologtatóelem belső oldalára 150 ml duzzasztott perlit, 75 ml gipsz és 80 ml víz keverékéből készítünk masszát és azt 3 mm vastagságban felhordjuk a cellulózkónusz belső oldalfelületére. Ez a szilikát tartalmú réteg képezi a (21) tartóelemet. Alacsony, mintegy 80100 °C-on a (2) párologtatótestet kiszárítjuk, majd annak (22) párologtatóelemére rácseppentéssel, vagy bemártással visszük fel a kívánt hatóanyagot.

2. példa

Az 1. péda alapján elkészített (22) párologtatőelemet képező cellulózkónusz oldalfelületére 2 tömegegység cement, 1 tömegegység gipsz és 1 tömegegység víz keverékével masszát készítünk és azt a kónusz alakú (22) párologtatóelem belső és alsó határoló felületére felvisszük, majd szárítjuk.

A találmány szerinti párologtató szerkezet nagy előnye, hogy

- a hatóanyag kijuttatásához hulladékhőt használ, tehát nem kell külön fűtőegység a párologtatáshoz,

- alacsony hőmérsékleten párologtat, ezért a hatóanyagok nem károsodnak,

- szerkezeti kialakítása egyszerű, könnyen gyártható, azaz tömeggyártásra alkalmas, ugyanakkor olcsósága mellett igen hatékony.

Claims (5)

1. SZABADALMI IGÉNYPONTOK

   1. Párologtató szerkezet, elsősorban illatosító-, fertőtlenítő-, rovarirtó- vagy -csalogató szerek hatóanyagának elpárologtatására, amelynek hőleadó felülettel ellátott hőtermelő eleme és ahhoz csatlakoztatott porózus, nedvszívó anyagból készült párologtatóeleme van, azzal jellemezve, hogy a hőtermelő eleme (1) mesterséges fényforrás, amelynek hőleadó felületét (11) a fényforrást közrefogó felület legalább egy része képezi, míg a

   I

   HU 205 237 Β porózus anyagból készült párologtatóelem (22) a mesterséges fényforrás hőleadó felületének (11) legalább egy részével érintkező, hőfelvevő, hőtároló és hővezetőanyagból, előnyösen szilikát anyagból készült tartóelemmel (21) együtt párologtatótesként (2) van kiképezve.
2. 2. Az 1. igénypont szerinti párologtató szerkezet, azzal jellemezve, hogy a párologtató szerkezet hőtermelő eleme (I) villanyégő, amelynek nyakrészére gyűrű alakban kiképzett párologtatótest (2) van felhúzva.
3. 3. Az I. igénypont szerinti párologtató szerkezet, azzal jellemezve, hogy a párologtató szerkezet hőtermelő eleme (1), nyílt világító láng, amely lámpaüveggel, mint hőleadó felülettel (11) van közrefogva, a párologtatótest pedig a hőleadó felületet (11) képező lámpaüveg külső palástfelületére van felhúzva.
4. 4. Az 1-3. igénypontok bármelyike szerinti párologtató szerkezet, azzal jellemezve, hogy a szerkezet párologtatótestének (2) tartóeleme (21) külső határoló felületén párologtatóelemet (22) befogadó, illetve közrefogó hornyok(23) és/vagy üregek (24) vannakkiképezve.
5. 5. Az 1-4. igénypontok bármelyike szerinti párologtató szerkezet, azzal jellemezve, hogy a szerkezet párologtatótestének (2) tartóeleme (21) a hőleadó felület (11) felőli csatlakozó részén bordákkal (25) van ellátva.