HU204287B - Process for producing intermediate acyl-tripeptides - Google Patents

Abstract

A találmány tárgya eljárás az új (Π) általános képletű vegyületek előállítására. Aképletben Xhidrogénatom vagy tercier-butil-csoport. Úgy járnak el, hogy egy (ΠΙ) általános képletű, ahol Z hidrogénatom vagy benziloxi-karbonil-csoport, vegyületet egy vízelvonó kondenzálószer jelenlété- ben, valamely, a reakcióra nézve semleges oldószerben N-heptanoil-gamma-D-glutaminsav-a-benzilészterrel acilezik, majd adott esetben az így előállított, acilezett terméket a tercier-butií-csoport eltávolítása céljából egy vízmentes savval kezelik. Ο H ..II CH3 (CHa)s-C-N COOCH H Ο H 5 II I * C-N-CH-COOCH .1 CH3 NH ' 2 I * X CH-CONH-CH CH2 C=Ö CH2 COOX (H) CH3 ^COOCHj 0 I ch3— c-ch3 • ch3 (III) HU 204 287 B A leírás terjedelme: 6 oldal, 3 ábra

Description

A találmány tárgya eljárás bizonyos, fertó'zésellenes szerekként, valamint a fokozott bakteriális fertőzésnekkitettbetegekvédekezőképességét az immunrendszer serkentése útján módosító szerekként használható, új acil-tripeptídek előállításához köztitermékekként felhasználható új vegyületek előállítására.

Az immunofarmakológia viszonylag új területe, és különösen az a része, amely az immunrendszer módosításával foglalkozik, továbbra is gyors ütemben fejlődik. E tekintetben már számos, természetes anyagot megvizsgáltak, például a tuftsin nevű tetrapeptidet, amely kémiailag N²-[l-(N²-L-treonil-L-lizil)-L-prolil]-T .-arginin. Nagy figyelmet szénteltek a szintetikus peptidoglikán-származékoknak, különösen a muramil-dipeptidek néven ismert ilyen vegyületeknek. az immunrendszert módosító, és különösen serkentő hatású vegyületek széles körű vizsgálatát leíró közlemények közül felhívjuk a figyelmet a következőkre: Dukar és munkatársai, Annu.Rep. Med. Chem., 14,146167. (1979), Lederer, J. Med. Chem., 23, 819-825. (1980) és J.Rralovec, Drugs of theFuture, 8,615-638. (1983).

Számos szabadalmi leírás ismertet immunstimuláns (az immunrenszert serkentő hatású) peptideket, így:

az 1981. január 15-én közzétett, 3 024 355 számú NSZK-beli szabadalmi leírás L-alanil-a-glutársav-Nacil-dipeptídeket ismertet;

az 1981. február 4-én közzéfett 2 053 231 számú brit szabadalmi leírás, valamint az 1981. január 8-án közzétett, 3 024 281 számú NSZK-beli szabadalmi leírás D-alanil-L-glutamil-egységet az L-alanil-D-glutamil-egységet tartalmazó tetra- és pentapeptideket ismertet;

az 1981. január 15-én közzétett, 3 024 369 számú NSZK-beli szabadalmi leírás olyan N-acil-L-alanil-aD-glutamil-tripaptid-szánnazékokat ír le, amelyek C. terminális aminosava lizin vagy diamino-pimelinsav; és az 198O.május28-ánközzétett, 11283 számú euró- 40 pai szabadalmi leírás olyan laktil-tetrapeptidek előállításáról számolbe, amelyekN-Iaktil-alanil-csoportot, glutamilcsoportot, diammo-pimelil-csoportot és karboxi-metü-amino-csoportot tartalmaznak.

A 4 311 640 számú és 4 322 341 számú amerikai 45 szabadalmi leírások, valamint a 25 482, 50 856, 51 812,53 388,55 846 és 57 419 számú európai nyilvánosságrahozatali iratok további olyan (A) általános képletű immunstimuláns polipeptideket, valamint ezeknek a karboxilcsoporton és aminocsoporton vé- 50 dett származékait ismertetik, ahol az (A) általános képletben

R¹ jelentése hidrogénatom vagy acilcsoport,

R² jelentése többek között hidrogénatom, rövidszénláncú alkilcsoport, hidroxi-metil-csoport vagy 55 benzilcsoport,

R³ és R⁴ jelentése egyaránt hidrogénatom, karboxHcsoportvagy-CONR/R₈ általánosképletű csoport, ahol

R⁷ jelentése hidrogénatom vagy adott esetben híd- 60 roxilcsoporttal helyettesített rövidszénláncú alkilcsoport, és

R⁸ jelentése egyvagykétkarboxilcsoporttal helyettesített rövidszénláncú alkilcsoport,

R⁵ jelentése hidrogénatom vagy karboxilcsoport, azzal a megkötéssel, hogy ha R⁴ és R⁵ közül az egyiknek a jelentése hidrogénatom, akkor a másiknak a jelentése karboxilcsoport vagy -CONR⁷R⁸ általános képletű csoport,

R⁶ jelentése hidrogénatom, m jelentése 1,2 vagy 3, és n jelentése 0,1 vagy 2.

Kitaura és munkatársai [I. Med. Chem., 25, 335337. (1982)] leírják, hogy azN²-(gamma-D-glutamiI)mezo-2(L),2(D)-dianiino-pímelinsav az a legkisebb szerkezeti elem, amely már mutatja az (A) általános képletű vegyületekre jellemző biológiai hatást, tehát ez egy olyan (A) általános képletű vegyület, ahol n jelentései, mjelentései,

R*jelentése2-hidroxi-propionil-csoport,

R²jelentésemetilcsoport,

R³ ésR⁵ jelentése egyaránt karboxilcsoport,

R⁴ jelentése karboxi-metil-amino-karbonil-csoportés

R⁶ jelentése hidrogénatom.

Az említett (A) általános képletű vegyület kódszáma: FK-156.

AT/46043 számú (1130/86) magyar nyilvánosságrahozataliirat olyan (I) általános képletű vegyületeket és immunrendszert szabályozó tulajdonságaikat ismertet, ahol

R¹ jelentése hidrogénatom vagy benzilcsoport,

R²jelentésehidrogénatomvagymetilcsoport,

R³ jelentése (a) vagy (b) általános képletű csoport, ahol

Z jelentése hidrogénatom, és

Y jelentése hidrogénatom.

az (I) általános képletű vegyületeketúgy állítják elő, hogy egy (Π) általános képletű vegyületet (VKA) vagy (VlllB) képletű vegyülettel reagáltatnak vízelvonószer jelenlétében, és kívánt esetben a kapott acilezett termékrőllehasítjákavédó'csoportot.

Atalálmány eljárás a (U) általános képletű vegyületek előállítására,aholXhidrogénatomvagyterc-butilcsoport.

A találmány szerint úgy járunk el, hogy egy (E) általános képletű, ahol Z jelentése hidrogénatom vagy benziloxi-karbonil-csoport, vegyületet egy vízelvonó kondenzálószer jelenlétében, valamely a reakcióra nézve semleges oldószerben N-heptanoil-gamma-Dglutaminsav-a-benzil-észterrel acilezzük, majd kívánt esetben az így kapott acilezett tennéket a tercier-butil-csoport eltávolítása céljából egy vízmentes savval kezeljük.

A (Π) általános képletű vegyületeket az A-reakcióvázlattalszemléltetettreakciósorral állítjuk elő. Az eljárás lényege az, hogy peptidkötéseket hozunk létre aminosavak között, az aminosavakat pedig a bennük jelenlevő aminocsoportok és karboxilcsoportok miatt

HU 204287 Β meg kell védeni, és/vagy aktiválni kell, és különösen a karboxilcsoportot kell aktiválni ahhoz, hogy így bizonyos reakciót kiválthassunk, illetve optimális körülmények között végezhessük el. A teljes reakciósor az egyes lépésekben használt védőcsoportok révén különleges. Az itt alkalmazott különböző védőcsoportok szükségesek ahhoz, hogy a reakciósort sikeresen és optimális módon kivitelezzük, ugyanis egy adott védőcsoportot kényelmesen és szelektíven lehasíthatunk egy adott reakciólépésben, mégpedig oly módon, hogy a molekula egyéb részeihez kapcsolódó védőcsoport vagyvédőcsoportokne szenvedjenek károsodást. Ajelen eljárásban háromféle védőcsoportot alkalmazunk, és e háromféle csoport különböző reakciókörülmények között távolítható el, ezért eljárásunkat háromdimenziósnak nevezzük. Ez a háromdimenziós jelleg teszi eljárásunkat különlegessé.

Az eljárás egyik előnyös kivitelezési változata szerint először az aszparaginsav, az alapvető kiindulási vegyület aminocsoportját benziloxi-karboml-csoporttal védjük. Az említett védőcsoportot a szakemberek előtt ismert, viszonylag enyhe körülmények között, könnyen eltávolíthatjuk oly módon, hogy a benzil-észter-csoportot katalitikus hidrogenolízis útján elhasítjuk. A szakemberek előtt természetesen az is nyilvánvaló, hogy az említett, előnyösen helyettesítetlen benziloxi-karbonil-csoport helyett védőcsoportként használhatunk helyettesített benziloxi-karbonil-csoportokat, például ρ-klór-, p-nitro-, ρ-metoxi-, p-fenilazovagy 3,5-dimetoxi-henzoiloxi-karbonil-csoportot is. Valamennyi ilyen csoportot katalitikus hidrogenolízis útján lehet eltávolítani.

Az aszparaginsav β-karboxil-csoportját úgy védjük, hogy tercier-butil-észter-csoporttá alakítjuk, ezt a védőcsoportot egyszerűen eltávolíthatjuk oly módon, hogy a védett vegyületet egy semleges oldószerben egy vízmentes savval kezeljük

A (Π) és (ΙΠ) általános képletű vegyületekben szereplő, D-alaninból leszármaztatható csoport karboxilcsoportját metil-észter formájában védjük, ezt a csoportot hdirolízis útján hasítjuk le. Hasonló módon, használhatnánk az említett karboxilcsoport védésére a fenil-észter-csoportot is, ugyanis hidrolízis útján ez is lehasítható. Az említett karboxilcsoport előnyös védőcsoportja a metil-észter-csoport. Az etil-észter-csoport kevésbé kívánatos, mint akár a metil-észter-csoport, akár a fenil-észter-csoport, ugyanis az etil-észter-csoportnak a hidrolízis útján való lehasítása erélyesebb reakciókörülményeket igényel, és ezáltal a védőcsoportok lehasításának szelektivitása csökken.

A (Π) általános képletű vegyületben szereplő D-glutamil-csoport karboxilcsoportját benzil-észter-csoport vagy helyettesített benzil-észter-csoport formájában védjük. E csoportokat a fent leírt módon, katalitikus hidrogénezés útján távolíthatjuk el.

Mindhárom védőcsoport, tehát az aszparaginsav βkarboxil-csoportját védő tercier-butil-észter-csoport, az alanin karboxilcsoportját védő metil-észter-csoport, és a glutaminsav karboxilcsoportját védő benzilészter-csoport lényeges az (I) általános képletű—ahol

R¹ ésR² jelentése hidrogénatom ésR³ jelentése a fenti —vegyületek előállítása szempontjából. Az említett védőcsoportok szelektív eltávolíthatósága lehetővé teszi, hogy a molekula kívánt részén elvégezzünk bizpnyos reakciókat anélkül, hogy a molekula egyéb részeit károsítanánk. így például a védett aszparaginsavról a tercier-butil-észter-csoportot lehasítva egyéb R³ csoportokat vezethetünk be az említett helyre, és így (I) általános képletű vegyületeket állíthatunk elő.

A (TV), (V), (VI) és (VH) képletű vegyületek Itoh közleményéből [Chem. Pharm. Bull., 17,1679-1686. (1969)] közleményéből ismeretesek. A (VH) képlet vegyületet, az N-benziloxi-karbonil-L-aszparaginsav-βtercier-butil-észtert Schröder és munkatársai is leírták: Ann. Chem., 673,208. (1964). A (VH) képletű vegyületet úgy alakítjuk át a (E) képletű benziloxi-karbonil-a-L-aszpartil-D-alamn-metil-észter^-tercierbutil-észterré, hogy a (VH) képletű vegyületet D-alanin-metil-észter-hidrokloriddal acilezzük, mégpedig valamely, a reakcióra nézve semleges oldószerben, vagyis egy olyan oldószerben, amely nem reagál észrevehető mértékben a reagensekkel vagy a termékekkel, továbbá e reakciót valamely kondenzálószer, előnyösen egy karbodiimid jelenlétében végezzük. A karbodiimid megválasztása nem döntő jelentőségű, habár bizonyos karbodiimidek, például az NJíMicildohexil-karbodiimid racemizációt okozhat. A racemizáció mértékét igen csekélyre szoríthatjuk vissza, ha a reakcióelegyhez 1-2 mól egyenértéknyi mennyiségű 1hidroxi-benzotriazolt vagy helyettesített származékát, vagy pedig 1-2 mól egyenértéknyi mennyiségű Nhidroxi-szukcinimidet adunk, e reagensek aktív észtereket képeznek, és ezáltal elősegítik a reakciót.

A jelen találmány szerinti eljárásban előnyösen 1ciklohexil-3-(2-morfolino-etil)-karbodiimid-meto-p -toluol-szulf onátot használunk kondenzálószerként.

A kondenzációs reakcióhoz alkalmas oldószerek a diklór-metán, dietil-éter, benzol, dioxán és azN,N-dimetil-formamid.

A reakcióhoz használunk egy savmegkötő szert is, enneksegítségével szahadítjukfel a (E) általános képletű terméket, az amino-észtert. Bázisként előnyösen N-metil-morf olint használunk, habár alkalmazhatunk egyéb bázisokat is, például piridint vagy trietil-amint, vagy bármely olyan bázist, amely nem vált ki nem-kívánatos mellékreakciókat, például a reagensekben vagy a termékekben jelenlevő észtercsoportok hidrolízisét.

A kapcsolási reakciót célszerűen úgy végezzük, hogy az egyes reagenseket az 1. példával szemléltetett sorrendben összekeverjük, vagyis a (E) általános képletű reagenshez először hozzáadjuk az 1-hidroxi-benzotriazolt, ezután a savmegkötőszert, majd a (E) általános képletű vegyűlethez kapcsolni kívánt reagenst, és végül a kondenzálószert. Az egyes reagensek beadagolása után hagyjuk ezeket feloldódni, majd csak ezután adjuk az elegyhez a következő reagenst, így biztosítjuk a reakció sima lefutását. A reakciót a beadagolás során — ismét csak a reakció sima lefutása céljából — körülbelül -10 ’C és körülbelül +10 ’C közötti

HU 204287 Β hőmérséldeíen kezdjük, majd a reakció teljessé tétele érdekében hagyjuk a reakcióelegyet szobahőmérsékletremelegedni. Kívánt esetben alkalmazhatunk ennél magasabb hó'mérsékletetis, példáullegfeljebb azoldószerforrpontjáígterjedó'hőmérséídetet.

Ezután a Z helyén benziloxi-karbonil-csoportot tartalmazó (Hl) általános képletű vegyületet a szakemberek előtt ismert módon végzett katalitikus hidrogenolízís útján átalakítjuk a Z helyén hidrogénatomot tartalmazó (EQ) általános képletű vegyületté. Ezt a műveletet a jelen találmány szerinti eljárás egyik előnyös kivitelezési változata szerint célszerűen csontszenes palládium-hidorxid mint katalizátor jelenlétében végzett hidrogénezés útján hajtjuk végre, az előnyös katalizátor különösen a Pearhnan-f éle katalizátor, amely 20% palládium-hidroxidot és 31% vizet tartalmaz.

A hidrogenolízist előnyösen körülbelül 7.10³ Pa és körülbelül 7.10⁵ Pa közötti, és előnyösen körülbelül 3,5.10⁵Pa hidrogénnyomáson, metanolban végezzük. Areakció lejátszódása után a tennéket a szokásos, önmagában ismertmódszerekkel különítjük el.

A következő reakciólépésben a molekulába beépítjük a heptanoü-glutamil-csoportot, vagyis a Z helyén hidrogénatomot tartalmazó (ΠΙ) általános képletű vegyületet (Π) általános képletű vegyületté alakítjuk, mégpedig az acüezést ugyanúgy végezve, amint ezt a fentiekben a (VH) képletű vegyületek a (Hl) általános képletű vegyületté való átalakításáraleírtuk.

Az így kapott, Xhetyén tercier-butil-csoportot tartalmazó (Π) általános képletű vegyületet egy vízmentes savnak egy semleges oldószerrel készült oldata segítségével alalathatjuk át az Xhelyén hidrogénatomot tartalmazó (Π) általánosképletüvegyületté. Ahidrolízist egy alkalmas oldószerben, például a vízmentes sav ^: és dioxán, vagya vízmentes sav és tetrahidrofurán elegyében, szobahőmérsékleten végezzük. Előnyös savak az ásványi savak, például a sósav, hróm-hidrogénsav, fluor-hidrogénsav és a salétromsav. Előnyösen vízmentes sósavat használunk. A tennéket önmagában ‘ ismert módszerekkel, például az oldószer ledesztillálása és a maradék oldószeres kivonatolásaútjánkülönítjükel.

A találmány szerinti eljárást a továbbiakban — a találmányoltalmikörénekszűkítésenélkül—példák- ² kai szemléltetjük. Az NMR-spektrumok adatainak megadásasoránazalábbirövidítésekethasználjuk;

s; szingulett; d: dublett;

t; triplett; fi q: kvartett; m; multiplett.

1. példa

Benziloxi-karbonil-α- (L)-aszpartil-D-alanin-me- 5 til-észter-p-tercier-butil-észter

78,2 g (0,24 mól) benzüoxi-karbonil-L-aszparaginsav-p-tercier-butü-észter [Itoh, Chem. Pharm. Bull.,

17,16579-1686. (1969) j 31 vízmentes diklór-metánnal készült szuszpenziójához 0-5 °C hőmérsékleten, θ nitrogén atmoszférában, erélyes keverés közben hozzáadunk először 32,62 g (0,24 mól) 1-hidroxi-benzotriazolt, utána 23,0 ml (21,16 g, 0,21 mól) N-metümorfolint, ezután 28,10 g (0,20 mól) D-alanin-metil5 észter-hidroldoridot, és végül 107,28 g (0,25 mól) 1ciklohexil-3-(2-morfolino-etil)-karbodiimid-meto-p -toluol-szulfonátot, mégpedig oly módon, hogy megvárjuk, míg az egyes reagensek beoldódnak a reakcióelegybe, és csak ezután adjuk hozzá a következő rea10 genst.

Az elegyet 18 órán át szobahőmérsékleten keverjük, majd először 2,515%-os, vizes sósavval, utána 2,5 1 vízzel, ezután 2,51 telített, vizes nátrium-hidrogénkarbonát-oldattal, és végül 2,51 vízzel mossuk. A szer5 vés résztvízmentesnátrium-szulfátonmegszáritjukés az oldószert csökkentett nyomáson ledesztilláljuk, fiy módon világossárga színű szirup fonnájában 84,5 g nyersterméketkapunk.

E nyerstermék egy 30,0 g súlyú részletét egy 1500g 0 finom szemcseméretű szilikagéllel töltött gyors-kromatográfiás oszlopon kromatografáljuk, eluensként etil-acetát éshexán 1:1,5 arányú elegyéthasználjuk. A kromatografálást vékonyréteg-kromatográfiás módszerrel követjük, szilikagél lemezeken, eluens: etil5 acetát és hexán 1:1 arányú elegye, a lemezeket úgy hívjuk elő, hogy 10%-os etanolos foszfor-molibdénsav-oldattal befújjuk, majd megmelegítjük azokat; a termék Rpértéke: 0,41. A kizárólag tiszta tennéket tartalmazó frakciókat egyesítjük, és az oldószert csök3 kentettnyomásonledesztilláljuk. fiy módon színtelen, szilárd anyag formájában 10,95 g cím szerinti vegyületet kapunk, hozam; 37%.

¹³C-NMR-spektrum (CDClj, ppm: 172,9, 170,6,

170,1 (amid, észter-karbonil), 156,1 (karbamát-kari bonil), 136,2,128,5,128,2128,1 (aromás), 81,7,67,2,

52,3,51,4,48,2,37,5,28,0,18,0.

Ή-NMR-spektrum (CDCI3, delta: 1,37 (3H, d, alanil-CH₃), AEX-rendszer, H_A és H_B multíplettekkel (2H, aszpartil metilén-protonok): súlypontja: 2,62 és > 2,90, H_x beleolvad a 4,5-4,63 közötti multiplettbe (2H, aszpartil- és alanil metil-protonok); 3,72 (3H, s, -CO2CH3), 5,14 (2H, m, benzil-protonok), 7,35 (5H, m, aromás).

A fenti eljárás nagyítása során 145 g (0,449 mól) ^: benziIoxi-karbonil-L-aszparaginsav-β- tercier-butilészterből, 60,7 g (0,449 mól) 1-hidroxi-benzotriazol. ból, 41,0 ml (37,72g, 0,374 mól) N-metil-morfolinból, 52,19 g (0,374 mól) D-alanin-metil-észter-hidrokloridból és 200 g (0,449 mól) l-cik!ohexü-3-(2-morfoIino-etil)-karbodiimid-meto-p-toluol-szulfonátból kiindulva sárgaszínű szirup fonnájában 160,9 g nyersterméket kapunk. Ennek a nyersterméknek a teljes mennyiségét feloldjuk 1,51 düdór-metánban, és hozzáadunk 170 g, 32-63 mesh szemcseméretű szilikagélt. Az elegyet erélyesen összerázzuk, majd csökkentett nyomáson megszárítjuk. A szflikagélre adszorbeált nyersterméket felvisszük egy 1 kg szilikagéllel töltott kromatograf aló oszlopra, amintafelviteléhez etilacetát éshexán 1:2 arányú elegyéthasználjuk Ezután az oszlopot etil-acetát cs hexán 1:2 arányú clegyével

HU 204287 Β eluáljuk, és a frackiókat vékonyréteg-kromatográfiás módszerrel vizsgáljuk. íly módon viasz-szerű, szilárd anyag formájában 140,2 g (hozam: )2%) tiszta, cím szerinti vegyületet kapunk.

2. példa a-(L)-Aszpartil-D-alanin-metil-észter-p- tercierbutil-észter

62,5 g (0,153 mól) benziloxi-karbonil-a-(L)-aszpartil-D-alanin-metil-észter-p-tercier-butil-észter 950 ml vízmentes metanollal készült elegyét 63 g csontszenes palládium-hidroxid (Pearlman-féle katalizátor: 20% palládium-hidroxidot és 31% vizet tartalmaz) jelenlétében, 3,5.10⁵ Pa nyomáson, 20 ’C hőmérsékleten, 5 órán át egy Parr-féle készülékben hidrogénezzük.

Utána a katalizátort kiszűrjük, és kétszer 500 ml metanollal mossuk. A szűrletet és metanolos mosófolyadékot egyesítjük, és az oldószert csökkentett nyomáson ledesztilláljuk. Az így kapott olajos nyersterméket feloldjuk 11 etil-acetátban, az oldatot először 500 ml 5%-os, vizes nátrium-hidrogén-karbonát-oldattal, majd 500 ml vízzel mossuk, vízmentes nátrium-szulfáton megszárítjuk, és az oldószert csökkentett nyomáson ledesztilláljuk. íly módon színtelen olaj formájában 29,6 g (hozam: 70%) cím szerinti vegyületet kapunk.

Ή-NMR-spektrum (60 mHz, CDC1₃, delta: 1,39 (3H, d, J-7Hz), 1,45 (9H, s), 2,3-2,8 (2H, m), 3,5-3,8 (IH, részben elfedett m), 3,72 (3H, s), 4,52 (IH, m),

7.75 (széles, d).

3. példa

Heptanoil-gamma-D-glutamil-α- D-alanin-metilészter-p-tercier-butil-észter

13,91 g (39,8 mmól) heptanoil-gamma-D-glutaminsav-a-benzil-észtert, 9,10 g (33,0 mmól) a-(L)aszpartil-D-alanin-metil-észter-β- tercier-butil-észtert, 5,38 g (39,8 mmól) 1-hidroxi-benzotriazolt és

17.75 g (39,8 mmól) l-cildohexil-3-(2-morfolinoetil)-karbodiimid-meto-p-toluol-szulfonátot a fenti sorrendben, 0-5 ‘Chőmérsékletenhozzáadunk 396ml vízmentes dildór-metánhoz. Az elegyet 20 órán át 20 ’C hőmérsékleten keverjük, majd 300 ml diklórmetánnal hígítjuk, és először 115%-os, vizes sósavval, utána 11 telített, vizes nátrium-hidrogén-karbonát-oldattal, végül 11 vízzel mossuk. Ezután a szerves részt vízmentes nátrium-szulfátonmegszárítjuk, és az oldószert csökkentett nyomáson ledesztilláljuk. Az így kapott, 21,7 g súlyú, olajos nyersterméket 1700 g 32-63 mesh szemcseméretű szilikagélen kromatografáljuk, eluensként etil-acetát és hexán 3:1 arányú elegyét használjuk.

Vékonyréteg-kromatográfiás vizsgálattal megállapítjuk, hogy mely frakciók tartalmazzák a kívánt terméket, a vizsgálatot szilikagéi lemezeken végezzük, eluens: etil-acetát és hexán 3:1 arányú elegye, a lemezeket úgy hívjuk elő, hogy 10%-os etanolos foszfor-molibdénsav-oldattal befújjuk, majd melegítjük azokat, a kívánt terméket tartalmazó frakciókat egyesítjük, és az oldózert csökkentett nyomáson ledesztilláljuk. Az így kapott színtelen, szilárd maradékot feloldjuk 400 ml etil-acetátban, az oldatot kétszer 400 ml 1 normál, vizes nátrium-hidroxid-oldattal, majd 400 ml vízzel mossuk (nyomnyi mennyiségű szennyezés eltávolítása céljából), utána vízmentes nátrium-szulfáton megszárítjuk, és az oldószert ledesztilláljuk. íly módon amorf, színtelen szilárd anyagformájában 6,27 g (hozam: 31%) tiszta, cím szerinti vegyületet kapunk, vé10 konyréteg-kromatográfiás Rf-értéke: 0,68 (szilikagéi lemezen, eluens: etil-acetát és hexán 1:1 arányú elegye, a lemezeket úgy hívjuk elő, hogy 10%-os etanolos foszfor-molibdénsav-oldattal befújjuk, majd melegítjük azokat).

^I3C-NMR-spektrum (CDC1₃, ppm: 173,4, 172,9, 172,1,172,0,170,8,170,2 (karbonilok), 135,3,128,6, 128,4, 128,3 (aromás), 67,2, 81,6, 52,2, 51,5, 49,4,

48,3 (-CO₂CH₃ és az aminosavak aszimmetriás szénatomjai), 36,9,36,4,32,0,31,5,28,9,28,0,25,5,22,4,

17,6,14,0.

Ή-NMR-spektrum (CDC1₃): multiplettek, delta: 0,83 és 1,1-1,7 [H, CH^CH^- és glutamilC-3 metilén-protonok)], 1,34 (3H, d, J=7Hz, alanin CH₃-), 1,40 [9H, s, -C(CH₃)₃], átfedő multiplettek 2,1-2,4 (4H, heptanoil C-2 és glutamil C-4 metilén-protonok), ABX-rendszer aH_A multiplett súlypontja: 2,57 (IH), a H_b multiplett súlypontja: 2,78 (IH), a H_x multiplett súlypontja: 4,47 (IH), 15 Hz, Jax~^bx“ 6Hz, aszpartil metilén- és metin-protonok, 7,30 (5Η, m,.

aromás).

4. példa

Heptanoil-gamma-D-glutamil-a-benzil-észter-aL-aszpartil-D-alanin-metil-észter

6,13 g (10,0 mmól) heptanoil-gamma-D-glutamila-benzil-észter-a-(L)-aszpartil- D-alanin-metil-észter-p-tercier-butil-észtert feloldunk 10,1 ml, vízmentes dioxánnal készült, 5 normál sósav-oldatban, és az elegyet másfél órán át szobahőmérsékleten keverjük,

Utána az oldószert csökkentett nyomáson ledesztiÜáljuk, a maradékot feloldjuk300 ml etil-acetátban, és az oldatot 350 ml telített, vizes nátrium-hidrogén-karbonáttal kirázzuk.

Az elválasztott vizes részre450 ml tiszta etil-acetá45 tót rétegezőnk, és az elegy pH-ját 6 normál, vizes sósav adagolásával 1,5-re állítjuk, eközben az elegy számottevő mértékben habzik. A pH beállítása után a szerves és vizes részt alaposan összekeverjük, majd a vizes részt elválasztjuk, és további kétszer 350 ml etil-ace50 táttal kirázzuk.

Az egyesített etil-acetátos részeket 600 ml vízzel mossuk, vízmentes nátrium-szulfáton megszárítjuk, és az oldószert csökkentett nyomáson ledesztilláljuk. íly módon színtelen, habos anyag formájában 4,52 g (hozam: 82%) cím szerinti vegyületet kapunk, vékonyréteg-kromatográfiás Rf-értéke- 0,23 (szilikagéi lemezen, eluens: ecetsav, etil-acetát, n-butanol és víz 1:1:1:1 arányú elegye, a lemezeket úgy hívjuk elő, hogy 10%-os etanolos foszfor-molibdénsav-oldattal befújjuk, majd megmelegítjük azokat.

HU 204287 Β ¹³C-NMR-spektrum (CD₃OH), ppm: 176,3,174,7, 174,4,173,8,173,1,172,7,53,2,52,8,51,1.

^-NMR-spektrum (CD₃OD) multiplettek, delta: 0,9 és 1,2-1,7 [13H, CH^CH^- és glutamil C-3 metilén-protonok], 1,37 (3H, d, J~7Hz, alanin. CH₃-); két multiplett 2,2-2,4 (4H, heptanol C-2 és glutamil C-4 metilén-protonok), ABX-rendszer, a H_A multiplett súlypontja: 2,65 (IH), aH_B multiplett súlypontja: 2,84 (IH), a H_x multiplett súlypontja: 4,80 (IH), J^-18 Hz, JaX~^BX” ®z, aszpartil metilén- és metin-protonok; 3,68 (3H, s, -CO2CH₃); két átfedő multiplett 4,36-4,53 (2H), glutamil és alanilmetin-protonok.

Claims (1)

1. Eljárás a (φ általános képletű, ahol

   Xhidrogénatom vagy tercier-lmtil-csqport vegyületek előállítására, azzal jellemezve, hogy egy (ΠΙ) általános képletű, ahol

   Z hidrogénatom vagy benziloxí-karbonil-csoport, vegyületet egy vízelvonó kondenzálószer jelenlétében, valamely, a reakcióra nézve semleges oldószerben Nheptanoü-gamma-D-glutaminsav-a-benzil-észterrel acilezzük, majd kívánt esetben az így kapott, acüezett terméket a tercier-butil-csoport eltávolítása céljából egy vízmentes sawalkezeljük